TARTALOMJEGYZÉK Alexej Miller előszava 3 A Déli Áramlat: Egy projekt az európai energiabiztonság biztosítására 4 Optimális útvonal az Európába vezető szállítási útvonalak bővítéséhez 6 Déli Áramlat: A legmagasabb környezetvédelmi és biztonsági előírások szerint 8 A projekt megvalósításának története és terve 10 A Déli Áramlat és Olaszország 12 A Déli Áramlat és Bulgária 14 A Déli Áramlat és Magyarország 16 A Déli Áramlat és Görögország 18 A Déli Áramlat és Szerbia 20 A Déli Áramlat és Ausztria 22 A Déli Áramlat és Szlovénia 24 A Déli Áramlat és Románia 26 A Déli Áramlat értéket teremt Európában 28 Gyakran ismételt kérdések 30
ALEXEJ MILLER: A DÉLI ÁRAMLAT ÉS EURÓPA ENERGIABIZTONSÁGA Nyilvánvaló, hogy a jövőben Európának még nagyobb energiamennyiségre lesz szüksége. A Gazprom a növekvő kereslet kielégítésére és Európa energiabiztonságának biztosítása érdekében jelentős eszközöket fektet be új gázlelőhelyek, szállítási útvonalak, gáztárolók és kereskedelmi piacok fejlesztésére. A Gazprom prioritást élvező fejlesztései között jelentős szerepet játszanak a szállítási infrastruktúrába történő befektetések. Sőt, a nemrég Ukrajnában lezajlott események is megmutatták, hogy a szállítási veszélyek minimalizálása kulcstényező Európa energiabiztonságának biztosítása szempontjából. Oroszországnak és Európának nem kevés erőfeszítést kell tennie az energiahordozók szállítási útvonalainak diverzifikációjáért ahhoz, hogy csökkenjen a szállítások leállásának kockázata, melyet okozhatják tranzitállamok, természeti csapás, üzemzavar vagy terrorizmus. A Gazprom ebben a kontextusban dolgozik európai partnereivel együtt a Déli Áramlat projekten. A tengeri gázvezetékszakasz lefektetését az olasz Eni céggel közösen, az egyes szárazföldi szakaszokon történő gázvezeték-építést pedig a helyi partnereinkkel együttműködve valósítjuk meg. Rendelkezünk azokkal az ismeretekkel és tudással, amely ahhoz szükséges, hogy a Déli Áramlat megfeleljen a korszerű ökológiai és technológiai követelményeknek. Jelenleg műszaki-gazdasági megalapozást készítünk elő a gázvezeték útvonalának meghatározásához. A Déli Áramlat nemcsak a növekvő gázkeresletet fogja kielégíteni Közép- és Dél-Európában, hanem impulzust ad az érintett régiók gazdaságának fejlesztéséhez új munkahelyek létrehozásával, költségvetési bevételeiknek növelésével. A földgáz értékes fűtőanyag Európa számára. Ezen fűtőanyag készletei bőven elegendőek, ára pedig versenyképes. Ez a legtisztább fűtőanyagfajta, amely segítheti a széndioxid kibocsátásának csökkentését. A Déli Áramlat Európa egyre teljesebb földgázellátását célzó stratégiánk fontos, de messze nem egyedüli eleme. Európa további gázigényének kielégítésére más lehetőségek is léteznek, mint például az Északi Áramlat vagy a Nabucco gázvezeték. Figyelembe véve a növekvő európai gázigényeket, ezeket a projekteket nem szabad egymás alternatívájának tekinteni, nem versenyeznek egymással. A Déli Áramlat egy igazi európai projekt, amely garantálja, hogy Európa megtartsa kiváltságos hozzáférését az orosz gázforrásokhoz, valamint segíthet a megnövekedett gázigények kielégítésében, és energiabiztonságot garantál a következő évtizedekre. Az OAO Gazprom Igazgatótanácsának Elnöke
DÉLI ÁRAMLAT: EGY PROJEKT AZ EURÓPAI ENERGIABIZ- TONSÁG BIZTOSÍTÁSÁRA A Déli áramlatról Oroszország Bulgária (a tengeri szakasz) Bulgária Közép-Európa és Dél-Olaszország A tengeri szakasz hosszúsága: 900 km Kapacitás: évi 63 milliárd köbméter 2010 minden érintett régió számára műszaki-gazdasági megalapozás előkészítése 2015 vége a projekt létrejötte ÁTTEKINTÉS A Déli Áramlat évi 63 milliárd köbméteres kapacitásának köszönhetően jelentősen hozzájárul az európai energiabiztonság erősödéséhez, növelve az orosz gázellátás megbízhatóságát és rugalmasságát. A Déli Áramlat a szállítási útvonalak diverzifikációja által nemcsak megerősítheti Európa energiabiztonságát, hanem annak egyre növekvő energiaigényét is kielégítheti. Ezenkívül a projekt kiegészítheti az Európába vezető többi tervezett gázvezetéket is, mint az Északi Áramlat és a Nabucco. A több mint 900 kilométeres tengeri szakasz a Fekete tengeren át az orosz és bolgár partokat köti össze. A szárazföldi szakasz két változata létezik: Magyarországon és Szerbián át Közép-Európába Görögországon át Dél-Olaszországba Az Oroszország és Bulgária, Szerbia, Magyarország, valamint Görögország között létrejött kormányközi megállapodásokat már aláírták. Más érdekelt ország is kapcsolódni fog a projekthez: Ausztria, Szlovénia és Románia megkezdték a tárgyalásokat a Gazprommal. BIZTOS GÁZ EURÓPÁNAK Európa a maga 500 millió fogyasztójával és növekvő energiaigényével a Gazprom fő exportpiaca. Oroszország és Európa szorosan kapcsolódnak egymáshoz, nemcsak földrajzilag és kulturálisan, hanem az egymáshoz csatlakozó gázvezeték-hálózat által is. Ennek a meglévő hálózatnak a kiegészítésével a Déli Áramlat egész Európa energiabiztonságát megerősíti, különösen Dél-kelet Európában, ahol egy új, nagy teljesítményű, közvetlen szállítási útvonal is megjelenik. Európa gázigénye egyre növekszik: becslések szerint 2020-ban a kontinens évi szükséglete 70 100 milliárd köbméterrel több lesz. Ennek az igénynek a kielégítésére több új gázvezeték építésére is szükség van. A Déli Áramlat kielégítheti Európa növekvő energiaimport igényét, kibővíti a gázellátási rendszert, valamint rugalmasabbá teszi az európai gázpiacot, és megerősíti Keletés Nyugat- Európa közötti kapcsolatokat. A Déli Áramlat garantálja a biztonságos gázszállítást, amely kielégítheti Közép- és Dél- Európa gyorsan fejlődő gazdaság igényeit, miközben az Északi Áramlat az Északnyugat Európát látja el biztonságosan gázzal. A Déli Áramlat Európában jelentős hasznot hoz a tranzit-államoknak, mert a projekt megvalósítása új munkahelyeket teremt, növeli az új gáz-infrastruktúrához köthető beruházások számát és a gáz szállításából származó tranzit-bevételt. 5
OPTIMÁLIS ÚTVONAL AZ EURÓPÁBA VEZETŐ SZÁLLÍTÁSI ÚTVONALAINAK BŐVÍTÉSÉHEZ A DÉLI ÁRAMLAT KÖZVETLENÜL ÖSSZEKÖTI AZ OROSZ GÁZHÁLÓZATOT AZ EURÓPAI FOGYASZTÓKKAL A több ezer kilométernyi, már létező tengeri gázvezeték köztük a fekete-tengeri és az északi-tengeri bebizonyította, hogy a víz alatti megoldás nemzetközileg elfogadott alternatív módszer a szárazföldi vezetékek mellett. A tengeri csővezeték nem szeli át folyó, erdő, falu vagy magántulajdon területét, ezért jelentősen biztonságosabb megoldásnak számít. Mivel az orosz gáztartalék és az európai gázpiac közel vannak egymáshoz, a Déli Áramlat előnyös alternatívát nyújt az új cseppfolyósított gázprojektek (LNG) drága és bonyolult megoldásaival szemben. Ha a Déli Áramlaton keresztül folyó gáz LNG-ként kerülne szállításra, évente több mint 600 új tankerhajóra lenne szükség a Fekete tengeren. Az LNG szállítási lánc jelentősen megterhelné az amúgy is szennyezett Boszporusz csatornát. A Déli Áramlat, a Nabucco és a Törökország-Görögország-Olaszország között épülő gázvezeték egymást kölcsönösen kiegészítő projektek, melyek erősítik az ellátási útvonalak diverzifikációját, erősítik a gázprojektek közötti egészséges versenyt, és növelik az Európában egyre növekvő energia-igény kielégítésére szükséges infrastruktúrát. A 2009-es ukrajnai tranzitválság által Törökországban, Görögországban és más déleurópai államokban előidézett gázhiány egyértelműen jelezte, hogy vészhelyzetek kezeléséhez rugalmas, tárolókapacitással is rendelkező gázvezeték-rendszerre van szükség. Mindezek felett, a Déli Áramlat fontosságát mutatja az a «szakadék» is, mely a gáztermelés és fogyasztás között alakulhat ki Európában 2030-ig. Az Eurogas becslései szerint az Európai Uniós gázfogyasztás a mai 489 milliárd köbméterről 694 milliárd köbméterre növekedik 2030-ra. Az Európában termelt gáz mennyisége, beleszámítva a norvég kitermelést, az európai piac 59%-át tette ki 2005-ben. Előrejelzések szerint ez a részesedés 2020-ra 33 százalékra zuhan, 2030-ra pedig 25%-ig esik. Csúcsidőszakokban Európa már ma is tapasztalja a gázszállítással kapcsolatos túlterhelési problémákat. A Déli Áramlat segít megoldani ezt a problémát. 7
DÉLI ÁRAMLAT: A LEGMAGASABB KÖRNYEZET- VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK SZERINT A Déli Áramlat tengeri szakaszának megépítésére létrejött konzorciumot a Gazprom és az Eni alapították. Mindkét vállalat nagy tapasztalattal rendelkezik korszerű gázvezetékek építésében és üzemeltetésében. A környezetvédelem és a biztonság kiemelt jelentőségű területek a Gazprom projektjeiben. Elhivatottak vagyunk amellett, hogy a Déli Áramlat a lehető legtisztább természetes fűtőanyagot a legbiztonságosabb és leginkább környezetkímélő módon szállítsa. Ezért a Déli Áramlat fekete-tengeri szakaszának megépítésekor hi-tech berendezések alkalmazásával biztosítjuk a legszigorúbb környezetvédelmi szabványok teljesülését. Országhatárokon átnyúló projektként a Déli Áramlatnak különböző nemzetközi egyezményeknek, illetve az általa érintett államok törvényeinek kell megfelelnie. Elhivatottak vagyunk a legszigorúbb környezetvédelmi szabványok betartása mellett, ennek érdekében minden lépésünk előtt konzultálunk ökológus-szakértőkkel és helyi hatóságokkal. Az építkezések megkezdése előtt készítettünk egy az ESPOO egyezmény előírásainak megfelelő, átfogó környezeti tanulmányt és egy Környezeti Hatástanulmányt. A Déli Áramlatot a legkorszerűbb és a környezetvédelem szempontjából legjobb technológia alkalmazásával építjük meg. A Déli Áramlat párjának tekinthető Kék Áramlat fekete-tengeri szakaszának építésekor és üzemeltetésekor szerzett tapasztalatunk azt mutatja, hogy az ilyen jellegű projektek megvalósítása csak ideiglenes hatással van a helyi bioszférára és tengeri életre, miközben a szennyezés kockázata hatékonyan minimalizálható. A környezet megóvására vonatkozó ambíciózus céljainkkal a Déli Áramlat építésekor új szabványok születnek a csővezeték-biztonság területén. Az új vezeték megfelel majd a nemzetközileg elismert üzemeltetési gyakorlatnak, illetve a konzorcium és részvényesei által támasztott szigorú előírásoknak. A Déli Áramlat részvényesei vezető energetikai vállalatok, melyek nagy tapasztalattal bírnak csővezeték építésben és üzemeltetésben. Elhivatottak amellett, hogy munkájuk során alkalmazott legszigorúbb biztonsági előírásokat e projekt megvalósulásakor is érvényre juttassák. A Gazprom üzemelteti a világ legnagyobb a gázvezeték hálózatát, amelynek hoszszúsága 156 000 kilométer. Az Eni-vel együtt a Gazprom építette a 396 kilométeres Kék Áramlat gázvezetéket, amely a Fekete-tengeren át, 2 000 méteres mélységben szállítja az orosz gázt Törökországba. A Kék Áramlat Törökország energiabiztonságának egyik fontos része, amely környezetileg fenntartható módon nyújt megbízható gázellátást. 9
A PROJEKT MEGVALÓSÍ- TÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS TERVE A KEZDET Az olasz Eni és az orosz Gazprom 2007. június 23-án írták alá a Déli Áramlat projekt megvalósítását célzó megállapodást. A SOUTH STREAM AG ÉS A PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYA A Gazprom és az Eni 2008. január 18-án South Stream AG néven a projekt tervezési feladatait ellátni hivatott társaságot hoztak létre, 50-50%-os részesedéssel. A Svájcban bejegyzett South Stream AG lesz a csővezeték tengeri szakaszának tulajdonosa. A South Stream AG-t a gázvezeték tengeri szakaszának tervezése, építése és üzemeltetése céljából alapították meg. A Saipem, az Eni egy leányvállalata 2010 márciusáig elkészíti a projekt tengeri szakaszának megvalósíthatóságát vizsgáló tanulmányt. Jelenleg tárgyalások folynak az egyes tranzitországokban létrehozandó vegyesvállalatok megalapításáról. A GÁZVEZETÉK ÉPÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMBE HELYEZÉSÉNEK TERVE A tervek szerint a projektet 2015-re fejezik be, a gázszállítást pedig a csővezeték tesztelését követően még ugyanebben az évben megkezdik. 11
A D É L I Á R A M L A T É S 2008. január 18-án az Eni és a Gazprom bejelentette az 50-50%-os tulajdonú South Stream AG megalapítását. Az új cég a Déli Áramlat projekt tengeri szakaszának műszaki-gazdasági megalapozásáért, valamint a Fekete-tengerben húzódó csővezetékek felépítéséért és üzemeltetéséért felelős. 2007. június 23.-án az Eni és a Gazprom együttműködési megállapodást írt alá a Déli Áramlat tenger alatti szakaszának megvalósításáról. A megállapodás kiterjedt a projekt műszaki-gazdasági megvalósíthatóságát megalapozó tanulmány elkészítésére és a szabályozási környezet vizsgálatára, meghatározta továbbá a csővezeték tervezésének, finanszírozásának, építésének, műszaki és gazdasági irányításának elveit. 2009. május 15-én az Eni és a Gazprom aláírták az együttműködési megállapodás új mellékletetét a Déli Áramlat tengeri kapacitásának évi 31 milliárd köbméterről 63 milliárd köbméterre történő bővítéséről. 1974 és 2009. február 1 között Olaszország mintegy 450 milliárd köbméter orosz gázt vett. Az Eni-vel és a Promgaz-zal mely utóbbi az Eni és a Gazprom vegyesvállalata fennálló stratégiai partnersége keretében a Gazprom öt hosszú lejáratú szerződés szerint szállítja a földgázt. 2008-ban a Gazprom Olaszországba irányuló szállításainak mértéke elérte a 22,3 milliárd köbmétert, miközben Olaszország éves fogyasztása 82,9 milliárd köbméter volt. PAOLO SCARONI, AZ ENI VEZÉRIGAZGATÓJA: A DÉLI ÁRAMLAT PROJEKT AZ ENI ÉS A GAZPROM ÁLTAL 2006. NOVEMBERÉBEN KÖTÖTT STRATÉ- GIAI MEGÁLLAPODÁS HARMADIK PILLÉRE. (...) A DÉLI ÁRAMLAT PROJEKT, MELYNEK A MEGVALÓ- SÍTÁSA FIGYELEMBE VESZI A FENNTARTHATÓSÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOKAT, JELEN- TŐS MÉRTÉKBEN HOZZÁJÁRUL MAJD EURÓPA EL- LÁTÁSBIZTONSÁGÁNAK MEGERŐSÍTÉSÉHEZ. 13
A D É L I Á R A M L A T É S Bulgária a Déli Áramlat Európába vezető hídfőállása, akárcsak Németország az Északi Áramlat esetében. A Déli Áramlat garantálja a hosszú távú gázszállításokat Bulgária számára és fedezi a 2007-ben mért gázfogyasztás 2020-ra várható megduplázódását. 2008. január 18-án az orosz és a bolgár kormány Bulgária területén át vezető tranzit gázvezeték építéséről szóló megállapodást írt alá, melyet a bolgár parlament 2008. július 25-án ratifikált. A bolgár határ mentén húzódó csővezeték kiépítéséért és üzemeltetéséért felelős vállalkozás részvényei egyenlő arányban oszlanak meg a Gazprom és bolgár partnerei között. 2009. május 15-én a Bulgáriai Energia Holding (BEH) és a Gazprom együttműködési megállapodást írtak alá Bulgária Déli Áramlatban való részvételéről. A BEH és a Gazprom 50-50 százalékos arányban tulajdonolt vegyesvállalatot hoznak létre a Déli Áramlat bulgáriai szakaszának tervezésére, megépítésére, üzemeltetésére, valamint az előfinanszírozási megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Oroszország az egyedüli gázexportőr Bulgáriában, a szállítások 1974-ben indultak. A két ország közötti együttműködést számos megállapodás rögzíti. 2008-ban a Gazprom 3,5 milliárd köbméter földgázt szállított az országba. 15
A D É L I Á R A M L A T É S 2008. február 28-án Magyarország és Oroszország kormányközi megállapodást írt alá a Déli Áramlatról. Ennek keretében a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank 2009. március 10-én közös vállalat létrehozását határozta el, melynek feladata a csővezeték magyarországi szakasza megvalósíthatóságának elemzése, kiépítése és üzemeltetése lesz. A MOL és a Gazprom külön szerződésben állapodtak meg egy 50-50%-os tulajdonú vegyesvállalat létrehozásáról azzal a céllal, hogy a MOL Pusztaföldvár-Dús területén (Dél-kelet Magyarország) lévő gázmezőjét föld alatti tározóvá alakítsák, ami lényegesen növelni fogja a régió ellátásbiztonságát. A Magyarországra irányuló orosz földgázszállítások 1975-ben kezdődtek. 1994-ben alakult meg a Panrusgaz magyar-orosz gázipari vegyes vállalat, elsősorban az orosz gáz importálásának céljával. 2008-ban 8,9 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra. 17
A D É L I Á R A M L A T É S Görögország 2008. április 29-én írt alá kormányközi megállapodást Oroszországgal a Déli Áramlathoz való csatlakozásáról. A megállapodást a görög parlament 2008. szeptember 2-án ratifikálta. A Déli Áramlat különösen fontos Görögország növekvő energiaigényének kielégítése szempontjából, mely a következő 10 évben várhatóan megduplázódik. 2009. május 15-én a DEPA leányvállalata, a Nemzeti Földgázrendszer Üzemeltető (DESFA) és a Gazprom együttműködési keretmegállapodást írtak alá Görögország Déli Áramlatban való részvételéről. A DESFA és a Gazprom lefektették annak az 50-50 százalékban tulajdonolt vegyesvállalat szabályait és feltételeit, mely a Déli Áramlat görögországi szakaszának tervezésére, építésére, üzemeltetésére és előfinanszírozási megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére jött létre. Oroszország 1996 óta exportál gázt Görögországba a V/O Szojuzgazexport és a DEPA közötti szerződés keretében. A szerződés évi 3 milliárd köbméter gáz szállítását írja elő 2016-ig. 2008-ban Görögország teljes gázfogyasztása 4 millió köbméter volt, ebből 2,85 milliárd köbmétert a Gazprom szállított. 19
A D É L I Á R A M L A T É S 2008. január 25-án az orosz és a szerb kormány általános energiaszerződést írt alá, mely tartalmazta a Déli Áramlat Szerbia területén húzódó szakaszának megépítését. A szerb parlament 2008. szeptember 9. ratifikálta a szerződést, lehetővé téve ezáltal a Gazprom és a Srbijagas közötti együttműködési megállapodás megkötését 2008. február 25-án. A 2009. február 29-én született első együttműködési megállapodásban közös vállalat létrehozását határozták el, amely a Déli Áramlat szerbiai, legalább 10 milliárd köbméter kapacitású szakasza megvalósíthatóságának elemzéséért, kiépítéséért és üzemeltetéséért lesz felelős. A szerbiai szakasz vonalának véglegesítése a megvalósíthatósági tanulmány alapján fog történni, ami 2009 második felére készül el, az építés pedig legkésőbb 2011-ben kezdődik el. 2008. december 24-én a Gazprom és a Srbijagas aláírták az alapfeltételeket, majd 2009. május 15-én aláírták az együttműködési keretmegállapodást Szerbia Déli Áramlatban való részvételéről. A Srbijagas és a Gazprom megegyeztek a feltételeiben annak a Gazprom által 51, a Srbijagas által 49 százalékban tulajdonolt vegyesvállatnak a létrehozásában, mely a Déli Áramlat szerbiai szakaszának tervezésére, építésére, üzemeltetésére és előfinanszírozási megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére hoztak létre Az orosz földgázszállítások a korábbi Jugoszlávia területére 1978-ban kezdődtek. Szerbia éves gázfogyasztása mintegy 2,5 milliárd köbméter. 2008-ban a Gazprom 2,16 milliárd köbméter gázt szállított Szerbiába. 21
A D É L I Á R A M L A T É S Ausztria tárgyalásokat kezdett Oroszországgal a Déli Áramlathoz való csatlakozásról. 2008. január 25. a Gazprom és az OMV együttműködési megállapodást kötöttek azt követően, hogy 2007. májusában sor került a két ország közötti megállapodás aláírására. meg. Ez megerősítette az OMV részvételi szándékát a közép-európai gáztározó projektben, valamint hogy e projekt keretében a társaság tovább fejleszti gáztározó-létesítményeit. Az OMV már 40 éve az orosz gázipar egyik legfontosabb partnere. 1968-ban OMV a nyugat-európai társaságok közül elsőként írt alá hoszszú távú megállapodást a Szovjetunióval földgáz-szállításokra. 2008-ban a Gazprom 5,84 milliárd köbméter földgázt szállított Ausztriába. 23
A D É L I Á R A M L A T É S Azt követően, hogy Szlovénia miniszterelnöke, Borut Pahor bejelentette országa terveit a Déli Áramlat csővezetékébe történő beruházásra vonatkozóan, a közeljövőben sor kerülhet a kormányközi megállapodás aláírására. A következő lépcső a csővezeték szlovéniai szakaszának építésével és üzemeltetésével megbízandó cég azonosítása. A Szlovéniába irányuló orosz földgázszállítások 1978-ban kezdődtek a szlovéniai Geoplin d.oo Ljubljana céggel kötött partnerségi megállapodás alapján. A Geoplin felelős az orosz gáz vásárlásáéért, szállításáért és értékesítéséért Szlovéniában. 2008-ban a Gazprom 0,6 milliárd köbméter gázt szállított Szlovéniába. 25
A D É L I Á R A M L A T É S A Déli Áramlat projekt más európai államok figyelmét is felkeltette: 2008-ban például a Gazprom két romániai társaság, a Romgaz és a Transgaz képviselőivel folytatott előzetes tárgyalásokat a már létező tranzitvezetékek fejlesztésének, valamint Románia területén új kapacitás kiépítésének lehetőségeiről, figyelembe véve, hogy a Déli Áramlat tervezett hálózata Dél- és Közép-Európán halad keresztül. Oroszország 1979 óta gázt szállít Romániába. Egy időben az orosz gáz Románia összes energiafogyasztásából 20-25%-ot tett ki. Az orosz gáz szállítása a WIEE és a Conef Energy társasságokkal kötött hosszú távú szerződéseknek megfelelően folyik. 2007-ben új szerződések megkötésére került sor ugyanezen társaságokkal: az új szerződések a Romániába irányuló orosz gázszállításokat 2030-ig irányozzák elő. 2008-ban Gazprom 3,6 milliárd köbméter gázt szállított Romániába. 27
A DÉLI ÁRAMLAT ÉRTÉKET TEREMT EURÓPA SZÁMÁRA Európa ismeri a földgáz értékét, melyhez olyan globális energiakérdések kapcsolódnak, mint a klímaváltozás elleni küzdelem vagy a hosszú távú energiaellátás biztosítása. A LEGKÖRNYEZETKÍMÉLŐBB FOSSZILIS ÜZEMANYAG Az összes fosszilis energiaforrásból a földgáz elismerten a legkörnyezetkímélőbb, legalacsonyabb széndioxid-kibocsátású üzemanyag. Tény, hogy a földgáz égetésével a széndioxid kibocsátás 20%-kal kevesebb annál, mintha olajat használnánk. Továbbá a földgáz szállítása a tenger alatt 40%-kal kevesebb széndioxidot termel, mintha szárazföldön szállítanák. Emiatt a földgáz hatékonyan hozzájárul a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez. ELÉRHETŐ FORRÁSOK Bőséges földgáz és nagy lerakóhelyek vannak olyan területeken, mint a Bovanyenkovó és a Shtokman földgázmezők, mely utóbbi alatt becslések szerint 3,8 trillió köbméter gáz található. Az első fázisban a kitermelés nagysága 23,7 milliárd köbméter lesz a Shtokman mezőn. Az első gázkitermelést 2013-ra tervezik elindítani, az LNG (cseppfolyós földgáz) szállítások pedig 2014ben kezdődnének meg. A Bovanyenkovónál tervezett gázkitermelés évi 140 milliárd köbméterrel nő majd hosszú távon. Annak érdekében, hogy a kitermelt gáz eljusson az Orosz Egyesített Gázellátó Rendszerbe, egy 2500 km hosszú gázszállító vezeték építése szükséges, beleértve az 1100 km hosszú Bovanyenkovó-Ukhta gázszállító-folyosót. A Gazprom különleges osztályai lettek megbízva azzal a feladattal, hogy 2011 harmadik negyedévében felügyeljék a 15 milliárd köbmétert tartalmazó Bovanyenkovó mező és a Bovanenkovo-Ukhta gázvezeték-rendszer előzetes feltárását. A Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található Juzsno-Ruszkoje gázmezőn lévő tartalékok 1 trillió köbméter gázt tesznek ki. A mező a tervezett 25 milliárd köbméteres kapacitását ebben az évben fogja elérni. A Jamalfélszigeti fejlesztés egy olyan stratégiai vállalkozás, mely csak a nyugat-szibériai gázmezők kitermeléséhez hasonlítható. Európát és Oroszországot nemcsak szoros gazdasági és kulturális kapcsolat fűzi öszsze, hanem az energiaszektorban tapasztalt, mindkét fél számára sikeres együttműködés, illetve földrajzi közelségük és a közöttük meglévő csővezeték-infrastruktúra miatt is. A Déli Áramlat segíteni fog az ellátási útvonalak bővítésében, valamint megbízhatóan, biztonságosan és hatékonyan járul hozzá Európa növekvő energiaigényének kielégítéséhez a bőséges orosz forrásokhoz való hozzáférés által. 29
DÉLI ÁRAMLAT: GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK 31
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK, TÉNYEK ÉS SZÁMOK AZ ALÁBBI HONLAPON TALÁLHATÓK: http: www.gazprom.com http://eng.gazpromquestions.ru Tel. +7495 719 10 77, + 7 495 719 90 88 pr@gazprom.ru