Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések
Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések
Számítógépes előrejelzések ECMWF jelenleg 16 km-eshorizontális, 91 vertikális szint januártól 151 szint, 240 óráig szóló 6 órás bontásban (napi 2 futtatás). ALADIN HU 8 km-es horizontális, 49 vertikális szint, 48-60 óráig szóló előrejelzés, 3 órás bontásban (napi 4 futtatás).
Számítógépes előrejelzések : megjelenítés HAWK(Hungarian Advanced WorKstation) rendszerrel Lehetőség van a betöltött mezők időbeli léptetésére és hurokfilmek készítésére is. A rendszer automatikusan frissíti a megjelenített információkat. A megjelenített mezők kívánt pontjaiban a meteorológiai változó pontos értéke is leolvasható. Nagyítható. Korábbi futtatások összehasonlítására is mód van.
Számítógépes előrejelzések : megjelenítés HAWK(Hungarian Advanced WorKstation) rendszerrel
Vízügyi Szolgálat 1879-ben megalakult az Országos Kultúrmérnöki Hivatal 1895-ben a XI. sz. Szombathelyi Kultúrmérnöki Hivatal
Magyarország a Föld egyik legzártabb medencéjében, annak legmélyebb fekvésű részén helyezkedik el. Az ország területének csaknem egynegyede árterület, ahol 700 településen 2,5 millió ember él.
A vizek kártételei elleni küzdelem A leghatékonyabb védekezési módszer a megelőzés -belvíz (talajvíz kilép a felszínre, lefolyástalan terület) -környezeti káresemények, vízminőségi problémák -helyi vízkár (kis patak rövid idő alatti nagy csapadék, domborzat) -árvíz
Belvíz a Kis-Balaton Magyar meteorológiai Társaság
A vizek kártételei elleni küzdelem A leghatékonyabb védekezési módszer a megelőzés -belvíz (talajvíz kilép a felszínre, lefolyástalan terület) -környezeti káresemények, vízminőségi problémák -helyi vízkár (kis patak rövid idő alatti nagy csapadék, domborzat) -árvíz
Olajszennyezés elhárítása a Gyöngyös-műcsatornán, gyakorlat Fenékpusztán
A vizek kártételei elleni küzdelem A leghatékonyabb védekezési módszer a megelőzés -belvíz (talajvíz kilép a felszínre, lefolyástalan terület) -környezeti káresemények, vízminőségi problémák -helyi vízkár (kis patak rövid idő alatti nagy csapadék, domborzat) -árvíz
Helyi vízkár Komlóskán 2010.05.06-án.
Árvíz A folyó vízmennyiségének oly mérvű felszaporodása, hogy az a rendes mederben többé helyet nem találva, abból kilép. (Pallas Nagylexikona)
Vízgyűjtő völgyszelvénye vízgyűjtő terület szélessége árvédelmi töltés ártér hullámtér középvízi meder nyílt ártér magaspart mentesített ártér nagyvízi meder középvízi meder kisvízi meder
Árvíznek leginkább kitett területek, un. Pocsolya térlép
Az árvízvédelem módjai: - árvízmentesítés: Az a tevékenység, melynek célja az árvízjárta területek mentesítése az árvíz, árvizek kártételeitől. - árvízvédekezés: A kiépített árvízvédelmi művek védőképességének megóvására-, illetve növelésére szolgál.
A vízfolyások osztályozása Egy német szakkönyv osztályozása szerint: Hidrológia környezetmérnökök részére Folyó hossz km Vízgyűjtő terület km 2 kis folyók 100-200 1000-10 000 nagy folyók 200-500 10.000-100.000 folyamok 500-2.500 100.000-1 millió óriási folyamok > 2.500 > 1 millió Németh Endre hasonló csoportosítása jobban leírja a hazai viszonyokat. Hossz km Vízgyűjtő terület km 2 csermely, ér, patak < 100 < 1.000 kisebb folyó 100-250 1.000-10.000 közepes folyó 250-500 10.000-50.000 nagy folyó 500-1.000 50.000-150.000 folyam (tengerbe ömlik) > 1.000 > 150.000
Hidrológia környezetmérnökök részére Ha a kis- és a nagy vízhozamokat és azok arányát, akkor kisvízhozam nagyvízhozam arány m 3 /s m 3 /s csermely, ér 0,001 5,0 5.000-szeres kis patak 0,01 10,0 1.000-szeres nagy patak 0,1 50,0 500-szoros kis folyó 0,5 100 200-szoros közepes folyó 10,0 1.000 100-szoros nagy folyó 100 5.000 50-szeres folyam 1.000 20.000 20-szoros
NYUDUKÖVIZIG legjelentősebb vízgyűjtői: -Mura vízgyűjtő (14138 km2), melynek csupán 15 %-a van hazánkban.
NYUDUKÖVIZIG legjelentősebb vízgyűjtői: -Zala vízgyűjtő (2622 km2), mely teljes egészében magyar területen van.
NYUDUKÖVIZIG legjelentősebb vízgyűjtői: -Rába vízgyűjtő (5566 km2), melynek 75 %-a Ausztriában található.
Rába felső vízgyűjtő: Felszíne változatos (magas hegységi jelleg-sík vidéki jelleg) 3-5 km széles, lapos völgy Ősállapotú, csak 16 %-a szabályozott Talajfelszín 30%-a vízzáró, 54 %-a kissé áteresztő, 16 %-a áteresztő Gyors összegyülekezés, heves, intenzív áradás, gyors apadás. 2-3 napos az árvízi esemény A völgy jelentős szerepe a nagyvizek szállításában
A Rába árapadása a völgy felé Magyar meteorológiai Társaság
A 2009. júniusi árvíz Sekély ciklonális mező Összeáramlási (konvergencia) vonalak mentén heves zivatarok A jellemző talajnyomási kép a meleg, nedves szállítószalaggal
Az árhullámot kiváltó csapadék Csapadék területi átlag (mm) Rába szentgotthárdi szelvény vízgyűjtője Pinka körmendi szelvény vízgyűjtője 70 60 60 50 45 40 30 35 33 30 25 25 20 20 10 0 8 4 5 0 2009.06.23 2009.06.24 2009.06.25 2009.06.26 2009.06.27 2009.06.28
7. A lefolyás számítása Magyar meteorológiai Társaság
Csapadék és vízhozam idősor a Strém vízgyűjtőjén (forrás: Das Hochwasser in Österreich vom 22. bis 30.Juni 2009.)
06.20 06.21 06.22 06.23 06.24 06.25 06.26 06.27 06.28 06.29 Magyar meteorológiai Társaság 06.30 07.01 07.02 07.03 07.04 07.05 07.06 07.07 07.08 07.09 H (cm) Vízállás idősor a Rába vízgyűjtőjén 600 500 Szentgotthárd Körmend Sárvár 400 300 200 100 0-100 -200 Dátum
Tetőzések: Rába (Szentgotthárdnál) 2009. 06. 25. 1100 491 cm LNV Rába (Körmendnél) 2009. 06. 26. 0800 520 cm LNV Rába (Sárvárnál) 2009. 06. 30. 0200 356 cm
Kőszeg-hegyalján a zivatarzóna Lapincs vasúti híd Szentgotthárd A híd terhelése
A Szentgotthárd, Rába gimnázium Magyar meteorológiai Társaság
Körmend töltésmagasítás Magyar meteorológiai Társaság
Elöntés Molnaszecsődnél Csörnöc közúti híd Vasvárnál
Ikervár Sótonnyal összakötő közút víz alatt
Sárvár Rába híd Magyar meteorológiai Társaság
január február március április május június július augusztus szeptember október november január december Magyar meteorológiai Társaság február március április május június július augusztus szeptember október november december Elemzések, statisztikák A havi csapadékösszegek területi átlaga és a sokéves átlag 2010. csapadék (mm) 180,0 160,0 140,0 Sokéves átlag: 701 mm 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 A havi középhőmérsékletek területi átlaga és a sokéves átlag 2010. hőmérséklet ( C) 25,0 20,0 15,0 Sokéves átlag: 9.7 C fok 10,0 5,0 0,0-5,0
Kis-Balaton Magyar meteorológiai Társaság
Kis-Balaton Magyar meteorológiai Társaság
Vízmérleg számítás KIS-BALATON TELJES TERÜLETÉRE VONATKOZÓ VÍZMÉRLEG - 2009. ÉVBEN (millió m 3 ) Hó Zala Zalaapáti BEVÉTELI OLDAL Természetes hozzáfolyás Vízfolyások Közvetlen vgy. Szivattyú Összes bevétel Szivárgás Csapadék Párolgás KIADÁSI OLDAL Torkolat UH Összes kiadás KÉSZ- LET VÁLT. Zárási hiba Göngyölített zárási hiba Zárási hiba % 1 4,850 10,405 5,576 1,535 0,502 22,867 0,609 15,063 0,000 15,672 6,386 0,810 0,810 3,5 2 2,995 25,926 11,143 2,072 1,765 43,901 1,134 47,780 0,000 48,914-4,676-0,337 0,474-0,8 3 2,774 13,749 7,925 1,292 1,747 27,486 2,631 28,506 0,000 31,137-1,438-2,213-1,739-8,1 4 2,593 9,938 4,657 0,614 0,712 18,514 5,119 15,978 0,000 21,097-1,302-1,280-3,019-6,9 5 3,917 5,923 2,619 0,356 0,125 12,940 5,953 7,906 0,000 13,859-0,672-0,247-3,267-1,9 6 5,528 5,078 3,695 0,826 0,051 15,178 6,398 6,492 0,000 12,890 1,503 0,785-2,481 5,2 7 2,687 6,800 3,789 0,729 0,044 14,049 9,321 7,423 0,000 16,744-3,026 0,331-2,150 2,4 8 3,571 3,570 1,553 0,186 0,000 8,880 7,815 3,357 0,000 11,172-2,149-0,143-2,293-1,6 9 1,464 3,049 3,112 0,241 0,000 7,866 4,686 4,744 0,000 9,430-1,876 0,313-1,981 4,0 10 3,886 4,340 3,152 0,562 0,000 11,939 2,602 5,233 0,000 7,835 3,837 0,268-1,712 2,2 11 3,743 6,349 3,679 0,924 0,210 14,906 1,081 7,930 0,000 9,011 5,165 0,730-0,982 4,9 12 4,164 9,170 5,652 1,103 0,515 20,603 0,684 14,400 0,000 15,084 4,870 0,650-0,332 3,2 Év 42,172 104,297 56,552 10,440 5,670 219,131 48,032 164,812 0,000 212,844 6,619-0,332-0,2
Köszönöm a figyelmüket!