4. Az ISO 50001 - Energiairányítási rendszer 4.1 Általános ismertetés Az ISO 50001 Energiairányítási rendszer (a továbbiakban: energiairányítási rendszer, rövidítve: EIR) logikája megegyezik a többi minőségbiztosítással / minőségirányítással foglalkozó szabvány felépítésével, mint pl. az ISO 9001 1 és az ISO 14001 2. A szinergia kihasználása érdekében ezért gazdasági társaságokon belül célszerű összehangolni, vagy egyesíteni a meglévő menedzsmentrendszerekkel. A szabványosított (Magyarországon MSZ EN ISO 50001, [12]) energiairányítási rendszer mérettől független, de mérethez igazított keretrendszert biztosít gazdasági társaságok, közintézmények, hivatalok (a továbbiakban: szervezet) hatékony energiagazdálkodásához. Segítségével feltárhatók, majd megvalósíthatók a kis költségű energiahatékonyság növelő intézkedések, (leszedhetők az alacsonyan csüngő gyümölcsök ). Ezek Magyarországon a legtöbb esetben még napjainkban, a XXI. század második évtizedében is 5-8 % energia-megtakarítási lehetőségek rejtenek. A rendszer alapja egy már világszerte megismert és alkalmazott modell, amely egyértelműen megfogalmazza a bevezetésének követelményeit. A szervezetnek a bevezetéséhez olyan, - a legtöbb esetben a korábbi gyakorlatában nem alkalmazott, - energiapolitikát, előirányzatokat, célokat és cselekvési terveket kell kidolgozni, majd bevezetni, amelyek figyelembe veszik a jogszabályokban meghatározott előírásokat és követelményeket, rögzítik a jelentős energia felhasználókat, és a velük kapcsolatos információkat. Az energiairányítási rendszer szabvány szerint felépítése és működtetésének folyamata a 1. ábrán látható. 4.2. Az energiairányító rendszer bevezetése A szervezet energiapolitikájának, kidolgozását megelőzően célszerű elvégezni az energetikai veszteségfeltárást, meghatározni a bázisértékeket, energiahatékonysági mutatókat. Az ezek ismeretében kidolgozott energiapolitika részét képezik célértékekként meghatározott energiahatékonyság növelő előirányzatok. Az energiatervezéshez tartozik az energiaigények kielégítésének hoszszú és rövidtávú tervezési, az energiahatékonysági cselekvési tervek kidolgozása.. ISO 9001? ISO 14001? ISO 50001? Az energiairányítási rendszer felépítése és folyamábrája? 1 MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. Ez a szabvány egyben tanúsítható szabvány is, és a minőségirányítási rendszerek (a közbeszédben sokszor minőségbiztosítási rendszerek) tanúsítása ezen szabvány követelményeinek való megfelelőséget vizsgálja. A független tanúsító általi tanúsítás eljárása (auditálása) után a tanúsító kiállít az adott szervezetre egy tanúsítványt, amivel igazolja az ISO 9001 szerint kialakított minőségirányítási rendszer követelményeknek megfelelő működését. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/iso_9001 2 ISO 14001 környezetirányítási rendszer. Célja a környezetvédelem jelentőségének hangsúlyozása, a természeti erőforrások megóvása, a szennyezések és kockázatok csökkentése, a dolgozók és a könyéken lakók egészségének megőrzése.
2. ábra Az energiairányítási rendszer felépítése és folyamata [11] Az energiairányító rendszer bevezetését az érintettek tájékoztatásával kell kezdeni. Tudatosítani kell bennük az energiagazdálkodás, s hozzá kapcsolódóan a rendszer fontosságát, várható eredményeit, a célértékek elérésének, vagy elmaradásának következményeit. A kitűzött célok elérésének ellenőrzése a folyamatok és az üzemvitel főbb jellemzőinek mérésén és értékelésén alapszik. Manuálisan, és/vagy az irányítástechnikai és informatikai eszközök felhasználásával figyelemmel kell kísérni és rögzíteni kell, az energiahatékonysági mutatókat, meg kell határozni a célértékektől való eltérést és annak okát. A kapott eredményt továbbítani kell a vezetői információs rendszer megfelelő szintjére, vissza kell csatolni az energiapolitikán keresztül a tervezéshez, hogy a szükséges korrekciók, ill. beavatkozások elvégezhetők legyenek. A rendszer folyamatos fejlődését és 5 pontba foglalt tevékenység jegyzékét a 3. ábra szemlélteti..
Tervezés és szervezés Az akcióterv elkészítése Megvalósítás Az akciótervben foglaltak kivitelezése Folyamatos fejlődés Írásos energiapolitika, ami kapcsolódik a környezet- és minőségpolitikához is Monitoring és jelentéskészítés Az eredmények kritikai értékelése Tulajdonosi és management elkötelezettség 4. ábra Az energiairányítási rendszer folyamata [13] 4.2. Szabványkövetelmények A rendszer segíti a szervezetet az energia politikájában vállaltak teljesítésében. A rendszer működtetésének fontos lépése az energia költséghelyek (a továbbiakban: EKH) kiválasztása, hozzá a kiinduló állapot, az ún. bázisértékek és energiahatékonysági mutatók meghatározása, majd a hosszú és rövidtávú tervezés. A tervezés részét képezi a technológiai folyamatok, ill. hőkomfort energiaigényének maradéktalan, de energiatakarékos kielégítése mellett a célértékek és a hozzá tartozó cselekvési tervek kialakítása. A technológusokkal üzemvezetőkkel szükség esetén a munkafolyamatok átcsoportosítása. Az EKH-eket a létesítmények üzemeltetőivel, a termelés irányítóival együttműködve, az irányítás tárgyát képező rendszerek szerkezete alapján célszerű meghatározni. A meghatározás kritériumai az alábbiak lehetnek: a fogyasztásnak mérhetőnek kell lenni, a várható energia-megtakarítást a költséghelyen a fogyasztói mérők mutatják ki, azonban ez jelentős mértékben is eltérhet a rendszerszintű megtakarítástól, minden EKH-hoz célszerű felelős személyt rendelni, (ennek megoldása egyszerűbb, ha a költséghelyek termelő egységekkel, vagy bérleményekkel azonosak, nehezebb, ha a fogyasztók köz- Bázisértékek? Célértékek? Cselekvési tervek?
ponti szolgáltató egységhez tartoznak. Ha pl. túl nagy egy központi nagynyomású levegő-, vagy hűtőrendszer villamos energia fogyasztása, a hiba lehet a központi nyomásfokozó blokkban, vagy bárhol az elosztó hálózaton. A teljes rendszerre kiterjedő felelősség túl nagy és nem eléggé egyértelmű.) a fajlagosíthatóságnak (a termelési volumenre, fűtött/hűtött térfogatra vonatkoztatottságnak) biztosíthatónak kell lenni (pl. előállított termék mennyiségére, fűtött/hűtött térfogatra vonatkoztatott energiafelhasználás) az EKH-nak az irányítás tárgyát képező rendszerek szerkezetébe integrálhatónak kell lenni. Az energiairányítási rendszer akkor lesz hatékony, ha teljesen beépül a létesítmény irányítói körébe, nem lesz annak csak egy mellékes része. Költséghelyek és meghatározásának kritériumai? Járulékos mérőhelyek létesítése: A meglevő mérőhelyek mellé az EKH meghatározását követően további mérőhelyek létesítése válhat szükségessé. Helyeit a létesítmények vezetőivel és üzemeltetőkkel egyeztetve kell meghatározni. Járulékos mérőhelyek? A létesítést természetesen csak akkor kell megvalósítani, ha az általa várható megtakarítás által a költsége megtérül. A szabvány a fentebb leírt és részben ismertetett folyamatot négy fő lépésre, - tervez/plan, végez/do, ellenőriz/check és intézkedik/act, - osztja és a 5. ábrán látható tevékenységekre bontja.. 6. ábra Az energiairányítási rendszer fő lépései és tevékenységei [11]
4.3. A rendszer négy csoportjának ismertetése Tervez/Plan Általános követelmények Kialakítani, bevezetni, dokumentálni és fenntartani a rendszert Meghatározni és dokumentálni a költséghelyeket, rendszerhatárokat Meghatározni, az energiahatékonysági mutatókat és a rendszer folyamatos fejlődését A vezetőség felelősségi köre A cégvezetéssel szemben támasztott követelmények A cégvezetés megválasztott képviselőjének kötelezettségei Az energiatervezés követelményei Általános követelmény: A szervezetnek energiatervezési folyamatot kell fenntartania és dokumentálnia Jogszabályi megfelelés: azonosítani, bevezetni és hozzáférhetővé tenni a vonatkozó normákat, amelyeket a szervezet magára nézve kötelezően elismer Energiaveszteség-feltárás: kialakítani, rögzíteni és fenntartani (veszteségtérképezés!) Energia alapállapot: Az veszteségfeltárás eredménye, a bázisértékek meghatározása Energia hatékonysági mutatók: A szervezetnek meg kell határoznia azokat az energiahatékonysági mutatókat, amelyek alkalmasak az energiafelhasználás követésére és mérésére. Előirányzatok, célok és cselekvési tervek Végez/Do A bevezetés és működtetés követelményei Általánosságban: Fel kell használni a tervezési folyamatokból szárazó kimeneti adatokat Felkészültség, képzés, tudatosság: a szervezet azon munkatársaira, vonatkozik, akik hatással vannak a jelentős energiafelhasználásokra. Mind végzettség, mind képzettség, képesség és tapasztalat szempontjából kompetensnek kell lenniük, és ennek biztosításáról a szervezetnek gondoskodnia kell. Kommunikáció: rendelkezni kell belső kommunikációs rendszerrel,
és biztosítani kell, hogy a szervezet dolgozói, vagy a szervezet nevében eljáró személyek visszajelzést adhassanak a rendszer működéséről. Döntést kell hozni arról, hogy alkalmaznak-e külső kommunikációs technikákat. Dokumentálás: Akár papír, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón történik, tartalmaznia kell a rendszerhatárokat, a rá vonatkozó energiapolitikát, a célértékeket, elérésükhöz a cselekvési terveket, az előírt és/vagy szükségesnek ítélt dokumentációkat, feljegyzéseket. Működés szabályozása: működtetés és karbantartás a rendszer kívánalmainak megfelelően Tervezés: hosszú és rövidtávon meg kell tervezni az energiaigények gazdaságos kielégítésének módját, a hatékonyság növelésének lépéseit. Beszerzés: Figyelembe kell venni az energiahatékonyság növelésének lehetőségeit az egyes termékek, szolgáltatások, berendezések és az energia beszerzése során. Ellenőriz/Check Az ellenőrzés követelményei Monitoring, mérés, ellenőrzés Jelentős energiafelhasználások A jelentős energiafelhasználások függő változói energiahatékonysági mutatók A cselekvési tervek megvalósíthatósága Becsült és tényleges energiafogyasztás összehasonlítása Jogi megfelelés Az EIR belső auditja Megfelel-e a tervezett intézkedéseknek, céloknak és az EIR követelményeinek? Megfelel-e az energiateljesítmény növelésével szemben támasztott kritériumoknak? Audit-terv, auditorok kiválasztása, tárgyilagosság, pártatlanság Nemmegfelelőség, helyesbítés, helyesbítő tevékenység, megelőző tevékenység Átvizsgálás Okok azonosítása
A tevékenység szükségességének értékelése Végrehajtás Feljegyzések készítése és megőrzése A feljegyzések kezelése Intézkedik/Act A vezetői átvizsgálás követelményei Általánosságban: a felső vezetésnek tervezett időnként át kell vizsgálnia az energiairányítási rendszert, hogy biztosítsa annak folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatékonyságát Bemenő adatok: Nyomonkövetés az előző vezetői átvizsgálástól Energiapolitika Energiateljesítmény és ETM-ek Jogi követelmények Előirányzatok és célok teljesülésének mértéke Az EIR audit eredményei Helyesbítő és megelőző tevékenységek helyzete Tervezett energiateljesítmény a következő időszakra Fejlesztési javaslatok Kimenő adatok: Döntések és tevékenységek, amelyek kapcsolatosak Az energiafelhasználás változásával Az energiapolitika változásával Az energiahatékonyság változásaival Az EIR előirányzatainak, céljainak és más elemeinek változásaival A rendelkezésre álló erőforrások változásaival