JÁSZAPÁTI SZEGREGÁLT LAKÓKÖRNYEZETÉBEN ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK ELŐREMOZDÍTÁSA, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS TÖREKVÉSEKEN KERESZTÜL Projekt Előkészítő Tanulmány TOP-5.2.1-15 kódszámú pályázathoz 2016. július
Tartalomjegyzék 3 3 5 6 7 8 10 10 10 12 13 14 15 16 2
2.Az akcióterület kijelölése és helyzetelemzése 2.1.Városi területek helyzetelemzése Jászapátin a szegregációs probléma évtizedek óta jelen van. A tendenciák kimutatására a 2001-es és 2011-es Népszámlálások adatai alapján van lehetőség. KSH 2011-es Népszámlálás adatszolgáltatása szerint a 35% feletti szegregáltsági mutató értékek alapján lehatárolt, 50 főnél nagyobb lakosságszámú összefüggő területek (szegregátumok) száma Jászapátiban hat. A Városközpont 31-es úttól délre található kiterjedt, kedvezőtlen indexértékekkel rendelkező területét megbontották és két szegregátum került formailag kialakításra (Futrinka szegregátum). Egy újabb szegregátum a város déli részén került kijelölésre (Szikszai Gábor úti szegregátum). Jászapáti város szegregátumai között jelentős különbségek adódnak, amelyek befolyásolják a végrehajtandó beavatkozásokat. A legnagyobb intenzitással növekvő telep az Ilona szegregátum. A legnagyobb lélekszámmal a Temesvár és a Futrinka 2 telep bír, de ezekhez egyre inkább közelít az Ilona szegregátum lakosságszáma is. A gyermekkorúak aránya a legmagasabb a Dankó telepen, az Ilona és Futrinka 2 szegregátumokban is hasonló magas a veszélyeztetett korosztály aránya. A 60 év felettiek aránya minden szegregátumban jóval a városi átlag alatt van, az egyedüli kivétel a Szikszai Gábor úti szegregátum, ahol a városi átlagnál (23,6%) ez az arány jóval magasabb (31,9%). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők a munkaképes korosztályon belül a Dankó telepen közelítenek a 75%-hoz. E tekintetben itt a legsúlyosabb a helyzet. A Temesvár telep Ilona telep értékei is 65% felett vannak. Valamivel kedvezőbb a helyzet a Futrinka 2 telepen és a Szikszai úti szegregátumban. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a Dankó és Ilona telepen a legmagasabb, majd a Temesvár telep következik jóval 3
kedvezőbb a helyzet a Futrinka 1-2 telepeken. A foglalkoztatott nélküli háztatások tekintetében szintén a Dankó telep mutatja a legmagasabb arányt viszont ennél a mutatónál nem az Ilona telep, hanem az egyéb mutatók tekintetében jóval jobb helyzetű Szikszai úti telep a második legrosszabb. Az Ilona telep itt a legkevésbé súlyos helyzetet mutatja a városban. A munkanélküliek aránya a Dankó telepen a legmagasabb, melyet a Temesvár, majd az Ilona telep követ a sorban. A komfort nélküli lakások aránya a Dankó telepen közelít a 80%-hoz, ennél valamivel kedvezőbb a helyzet az Ilona telepen, míg a városközpont szegregátumainak lakásai különösen a Futrinka telepen (1-2) átlagban jóval komfortosabbak. A Szikszai úti telep viszont a Futrinka (1.2) höz képest rosszabb helyzetben van. Az egyszobás lakások aránya az Ilona telepen a legnagyobb mivel itt eredendően kis alapterületű szociális bérlakásnak épültek a lakóházak. A városközponti lakások jellemzően többszobásak. Ez az egyetlen mutató, amiben a Dankó telep és a Szikszai telep közel azonos értéket mutat. A 2011 évi statisztikai mutatók összehasonlítása alapján elmondható, hogy összességében a legkedvezőtlenebb helyzet a Dankó telepet jellemzi a szegregátumok közül, viszont a területen zajlott TÁMOP Komplex telepprogram projekt végrehajtását követően készült hatástanulmány is alátámasztja, hogy az integrációs folyamat hatékonynak bizonyult. Társadalmi és épített környezeti szempontból az Ilona telep a második legproblémásabb a városban. Periférikus helyzete mellett a telep státuszát súlyosbítja, hogy a szegregátum egyre erőteljesebben terjeszkedik. Általában véve ezeknél kedvezőbb a helyzet a Városközpont szegregátumaiban, de mégis messze elmarad a település többi részétől. A három szegregátum közül a legrosszabb a Temesvár telep helyzete a legjobb mutatókkal a Futrinka 2 telep bír. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a belvároshoz közeli szegregátumok jelentős negatív hatást gyakorolnak a város vonzerejére. A segítségnyújtásban a 24. órában vagyunk, mind a település, mind országos szinten egyaránt. Az elmúlt évek során, számos Uniós fejlesztési forrás állt rendelkezésünkre, hogy ezt a problémát orvosoljuk. A településen a cigány lakosság száma folyamatosan növekszik a szegregált területek rendkívül kedvezőtlen jellemzőkkel bírnak, mint, magas munkanélküliség, alacsony iskolázottság melyek maguk után vonják a társadalmi kirekesztettséget. A Dankó telepen élő cigány lakosság körében elindult egy integrációs folyamat, melyet szeretnénk kiterjeszteni a település központi részén élők tekintetében is, hogy a segítő folyamat során mindinkább bekapcsolódhassanak a város vérkeringésébe. A három terület fontossága a városközponti elhelyezkedésében is jelentkezik, a terület teljes integrációja a városkép javításának, a 4
városról alkotható összbenyomásnak alappillére. A beavatkozásokat tehát a városi átlagtól jóval kedvezőtlenebb helyzeten túl az elhelyezkedés is indokolja. A Szikszai úti telep létezése meglepetésként érte a laikusabb szemlélőt. A segélyezési mutatók ugyanakkor beszédesek a rosszabbodó helyzet tekintetében. Az egész Tabán városrészre egy lecsúszási folyamat jellemző. Fontos tehát a két utcára kiterjedő telepet kontextusában kezelni és az egész városrészre jóval több figyelmet fordítani, annak elöregedő és lecsúszó társadalmi vonatkozású tendenciái miatt. A szegregátumok tehát eltérő jellegűek és mindegyik jelentős figyelmet kell, hogy kapjon annak érdekében, hogy a helyzet középtávon legalább stabilizálódni tudjon. Reális cél a szegregátumok további terjeszkedésének megállítása és a mély struktúrák és folyamatok vonatkozásában a TAMOP projekt kapcsán meginduló felzárkóztató alapozás folytatása. 1. Rövidtávon cél a szegregátumok ellátási rendszerének fejlesztése, az ott élők életkörülményeinek, intézményi szolgáltatásokhoz való kedvezőbb hozzáférésének biztosítása lehetőség szerint. 2. Hosszabb távon cél a területek komplex átalakítása, amelynek első lépése a tulajdonviszonyok feltárása és rendezése, valamint a hosszabb távú területhasznosítási célok kitűzése. 2.2. Az akcióterület kijelölése Jászapáti Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 4 akcióterületet különböztet meg: 1. Strandfürdő és környéke 2. Vásártér és környéke 3. Városközpont akcióterület 4. Ipari park és környezete A tervezett fejlesztés a városközpont akcióterületen belül kerül megvalósításra. Az akcióterület magában foglalja a teljes városközpont városrészt. A városközpont akcióterület magában foglalja az elmúlt években megújult, szűkebb értelembe vett belvárost és az attól délre található három KSH által lehatárolt szegregátumot. A két eltérő jellegű terület nem szétválasztható, mert funkcionálisan összefüggő és a belváros 5
központi funkciót erősítő beavatkozásai erőteljes hatással vannak a szegregátumokban történő változásokra. A városközpontban az elmúlt években számos beavatkozás történt. Közterületek, középületek újultak meg és megépült a körforgalmi csomópont. Az érezhető minőségi változások ellenére további beavatkozásokra van szükség, ami elsőssorban az eddig még meg nem újult középületekre koncentrálódnak, valamint a megkezdett közterületi fejlesztések folyatását jelentik. A városrészben és az akcióterület déli részén jelenős szegregációs problémák jelentkeznek, amelyek kezelése komplex beavatkozást igényel. Az ITS szerint az akcióterületen található szegregátumok fejlesztése megvalósítandó feladat, így a tervezett fejlesztés egyértelműen illeszkedik az akcióterület célkitűzéseihez. A városközpontban három KSH által lehatárolt szegregátum található. A három terület összefüggő karéjt alkot a belvárostól délre még a városközpont akcióterületen belül. A terület klasszikusan megfelel a szociális város rehabilitáció típusterületének. A beavatkozás komplex megközelítést igényel, azaz ez épített környezet és a lakhatási körülmények minőségi javításán túl és a lakosság felzárkóztatása és foglalkoztathatóságának fejlesztése is a beavatkozás része. A városközpont fizikai és társadalmi lecsúszásának megállítása a város egyik fő célja. A beavatkozás (szociális város rehabilitációs projekt) ezt a célt szolgálja. A tervezett komplex fejlesztésekre a TOP-5.2.1. pályázat révén és ahhoz kapcsolódóan a TOP-4.3.1 pályázat keretében kerülhet sor. A TOP-5.2.1-15 kódszámú " A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok" elnevezésű pályázat által lefedett terület a Jászapáti központjában található Temesvár szegregátum, amely a Losonczi u. - Huszár u. - Fekete u. - Erdei u. - Nyitrai u. - Damjanich út - Simonyi Ó. u. által határolt terület. A telep lakossága közel 250 fő, amely a korösszetétel tekintetében a 15-59 évesek arányában 57.4%. Ebből a mintából tudunk meríteni, valamint a pályázat lehetőséget ad, hogy a város bármely területén lévő lakosai bevonhatóak a programokba mintegy 25%-ban, ezért a környező, illetve a város szélén lévő Ilona szegregátum lakosainak is lehetőséget biztosítunk. 2.3. Jogosultság igazolása A Temesvár szegregátum, amely a projekt megvalósítási helyszíne szegregált területnek tekinthető a a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 10. melléklete alapján, ezáltal megfelel a jogosultsági feltételeknek. A terület lakónépességének száma eléri az 50 főt, és a 35% feletti szegregáltsági mutatóval rendelkezik. 6
2.4. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti, valamint műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Szegregátum 3.: Temesvár telep A Temesvár szegregátum a városközpontban fekszik, a Városközpont városrészben. Az alacsony státuszú lakosság koncentrációja ezen a területen spontán alakult ki. Elsősorban azért, mert itt találhatóak a város legöregebb, erősen leromlott állapotú lakásai. A megüresedő lakásokat azok alacsony ingatlanpiaci értéke miatt - szinte kizárólag az alacsony státuszú családok vásárolják meg, amely tovább erősíti a szegregációs folyamatokat. A terület lakónépesség száma 249 fő volt a népszámlálás évében (2011). A lakónépesség kevéssé fiatalos, mint a többi szegregátum lakossága, a lakók 29,3,1%-a 0-14 év kor közötti (ami még mindig jóval meghaladja a városi átlagot). A 60 év felettiek aránya 13,3%, ami kétszerese pl. az Ilona telepen tapasztalható értéknek. A korösszetétel meghatározza a területen szükséges szociális és egészségügyi ellátórendszer jellegét. A területen a felsőfokú végzettségű lakosság aránya 3%, 50,3% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők részesedése. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúak 70 %-a nem rendelkezik. Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 29,1%, és a háztartások 57,5%-ban nincs foglalkoztatott. A tartós munkanélküliek aránya 25,8 % (város: 7,6%). Temesvár-telepen a lakásfenntartási támogatásokban részesülők száma 39, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 60 fő részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt együttesen 52 fő gyermek kap. A telepen a lakások száma 78 db, aminek a 34,6% alacsony komfort fokozatú ez az érték kedvezőbbnek mondható, mint a perifériális helyzetű szegregátumok esetében. A lakások korösszetétele vegyes, de átlagban idősebb a központi elhelyezkedés miatt. A lakások építése itt már a 1900-as évek elején megindult, de rendkívül vegyes a korösszetétel. A lakóházak minősége vegyes: a lakások többsége elhanyagolt, nemcsak a közüzemi szolgáltatások, de a házak és környezetük gondozottsága tekintetében is. A szegregátumban két használaton kívüli önkormányzati bérlakás található, rendkívül leromlott állapotban. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés a városközpontban minden szolgáltatás elérhető 10 perc alatt. Jellemző utcakép, hogy a jellegzetesen rendkívül sűrű utcahálózatban kis telkeken találhatóak a lakóházak. Az utcák egyik oldalában a házak homlokzata (előkert nélkül) fut, míg a másikban a következő utca házaihoz tartozó telkek végét jelentő kerítések húzódnak, általában kapubejáróval. Az utak pormentesítettek és minden kommunális infrastruktúra kiépített. 7
A telepen eddig semmiféle következetes beavatkozás nem zajlott, az önkormányzati tulajdonú lakások eladása ellehetetleníti a szisztematikus beavatkozást. A lakosok egy része részt vett a TÁMOP projekt szoft programjaiban. 3. Igényfelmérés A potenciális fejlesztések által érintett lakosság véleményének, preferenciáinak megismerését primer kutatás formájában valósítottuk meg, mivel szekunder információs források nem álltak rendelkezésre. A fejlesztési program kedvezményezettje szűkebb értelemben a szegregátum, ezért teljes körű adatfelvételt terveztünk megvalósítani. A kérdőívet tehát a szegregátum 249 lakójával terveztük kitöltetni. A kutatás kivitelezéséhez egy kérdőívet készítettünk, melyben 2 fő modul kapott helyet: 1. Demográfia 2. Konkrét tevékenységek megvalósítása A kitöltés időigénye 3-4 perc volt. A legszélesebb elérés érdekében az adatfelvételt 3 fő platformon végeztük el: telefon útján, internetes felületen és személyesen kérdőívekkel. A kutatás 2016. július 4-15. között zajlott. A tevékenységekre vonatkozó kérdések esetében a válaszadóknak 10-es skálán kellett értékelni a támogatható tevékenységek fontosságát. Igényfelmérés eredményeinek bemutatása A 212 válaszadó válaszait megvizsgálva megfigyelhető, hogy a támogatható tevékenységek mindegyikét fontosnak tartanák a lakók, hiszen az átlagpontszám egyik esetben sem lett 8 alatti. A felmérés eredményei az alábbi diagramon láthatók. A szakértők a célcsoport igényeit figyelembe véve alakították ki a pályázat keretében megvalósítani tervezett tevékenységeket. 8
Az önállóan támogatható tevékenységek fontossága 9,4 9,2 9,0 8,8 8,6 8,4 8,2 8,0 7,8 7,6 Az igényfelmérés elkészítésében Jászapáti Városi Önkormányzat mellett a konzorciumi partner Magyar Kamilliánus Családok Társasága Egyesület Jászapáti városában működő szervezete is aktív szerepet vállalt. 9
4.Célok és beavatkozások kijelölése 4.1. Célok meghatározása Átfogó cél és specifikus célok Átfogó cél: Az életkörülmények, ellátási rendszerek fejlesztése a szegregátumban Specifikus célok: A szegregátum infrastrukturális fejlesztése (TOP-4.3.1-15 pályázat keretében) A lakosság képzettségi szintjének javítása Közösség programok, hagyományőrzés, összetartás erősítése 4.2. Tervezett beavatkozások bemutatása A projekt keretében tervezett tevékenységek a szegregátum helyzete és valós problémái alapján kerültek kialakításra, figyelembe véve az igényfelmérés eredményeit, illetve a Felhívás előírásait. Képzések gazdájának megnevezése Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez célja, célcsoportja szakmai leírása iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége megvalósításának becsült költsége (Ft) Jászapáti Városi Önkormányzat C) Törekvés a foglalkoztatás elősegítésére A szegregátum lakossága A tevékenység keretében 120 fő részére szakmai képzésekre kerül sor (pl. festő, kőműves, fakitermelő stb.), illetve általános iskolai felzárkóztatás A korábbi tapasztalatok és az igényfelmérések alapján a 120 fő bevonására kerül sor 2016.december 2019 december 15.000.000 Ft 10
Programok, rendezvények, akciók gazdájának megnevezése Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez célja, célcsoportja szakmai leírása iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége megvalósításának becsült költsége (Ft) Jászapáti Városi Önkormányzat Önállóan támogatható tevékenységek legtöbbje A szegregátum lakossága A tevékenység keretében a beavatkozás céljaihoz illeszkedő programok, rendezvények, akciók lebonyolítására kerül sor. A korábbi tapasztalatok és az igényfelmérések alapján a 200 fő bevonására kerül sor 2016.december 2019 december 9.120.000 Ft Programok, rendezvények, akciók gazdájának megnevezése Illeszkedés a felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez célja, Kis Szent Teréz Kamilliánus Közösség a) közösségfejlesztést célzó programok A szegregátum lakossága 11
célcsoportja szakmai leírása iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége megvalósításának becsült költsége (Ft) A tevékenység keretében a beavatkozás céljaihoz illeszkedő programok, rendezvények, és tábor lebonyolítására kerül sor A korábbi tapasztalatok és az igényfelmérések alapján a 80 fő bevonására kerül sor 2016.december 2019 december 4.200.000 Ft 4.3.Tervezett tevékenységek illeszkedése a stratégiai dokumentumokhoz A tervezett tevékenységek az életkörülmények javítására irányulnak a szegregátumban. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában szereplő szegregátumra vonatkozó terület specifikus célok, és a tervezett tevékenységek között teljes illeszkedés mutatható ki, ugyanis a tevékenységek egy része a dokumentumban is szereplő Közösségi programok megvalósítása a hagyományok meg-őrzésére, ápolására, közösségi összetartás erősítésére céllal kerül megrendezésre. A Helyi Esélyegyenlőségi Programmal is teljes illeszkedés mutatható ki, ugyanis a Program szerint A szegregáció csökkentése megvalósulhat a korábbi lakosság státuszának emelésével is, ami a képzésekkel, és munkahelyek megteremtésével segíthető elő. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Programmal beavatkozás szintű kapcsolat mutatható ki, ugyanis a Program 6.1.2. Beavatkozás: Leszakadó településrészek komplex fizikai és társadalmi megújítása. 12
4.4. Tervezett tevékenységek kihasználtságának bemutatása (kihasználtsági terv) A tervezett tevékenységek fő célcsoportja a Temesvári telep mintegy 250 fős lakossága, illetve a Felhívás. A programokon a Felhívás szerint megengedett 25%-ig más, nem a célcsoportból származó személyek bevonásának, részvételének támogatása. Ez azt jelenti, hogy a szomszédos Ilona szegregátumból is bevonásra kerülhet mintegy 60 fő. A tervezett képzések esetében 120 fős létszám a tervezett. Ez az igényfelmérés, illetve a korábbi pályázati tapasztalatok alapján került meghatározásra. A tervezett rendezvények, programok, akciók igazából a 250+60 fős célközönség egészét célozzák, hiszen a hagyományőrzés, a közösségi összetartozás erősítése, illetve az egyéb szakmai programok minden lakónak hasznos és érdekes elfoglaltságot jelentenek. A kérdőív eredményeinek kiértékelése alapján mintegy 80%-os részvétel várható a rendezvényeken, ami összesen kb. 240-250 fő. Jászapáti Városi Önkormányzat vállalásában lezajló rendezvények: (36 hónap alatt -12 rendezvény) 1. Miből lesz a cserebogár? tehetségkutató verseny (minden évben 1) 2. Akkor jó a világ, ha jó benne gyermeknek lenni. (vetélkedő, hagyományőrzés, ügyességi, fejlesztő játékok, népi játékok, játszóház, évszaknak és helyszínnek megfelelő sport 3/év) 3. Az vagy, amit megeszel. (egészséges táplálkozás, életmód /évente 1x) Egyéb tervezett önkormányzati programok, akciók, előadások: 4. Komplex Lovas tábor 5. Az egyik legértékesebb ajándék, amit anya a gyermekének adhat, a jó példa. (életvezetési tanács szülőknek és leendő szülőknek hetente 1x) 6. Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud. (készség és képességfejlesztő foglalkozás iskolások részére / naponta) 7. Cigány szív, cigány lélek, cigány leszek, amíg élek. (hagyományőrzés/ cigányzene hetente 1x) 8. Gazdálkodj okosan ( kevésből mindenre, pénzgazdálkodási ötletek hetente 1x) 9. Családon belüli erőszak (Mit lehet tenni, hová lehet fordulni? tájékoztatás, segítségnyújtás évente 2x) 10. Merre induljak? ( Pályakezdés, álláskeresés, munkavállalás havonta 2x) 11. Tiszta udvar, rendes ház. ( a szegregátumban lévő, programba bevont személyek által lakott ingatlan udvarának versenye, évente 1x) 13
12. Drogprevenció évente 1x 4.5. Tervezett partnerség bemutatása A Kis Szent Teréz Kamilliánus Közösség konzorciumi partnerként kíván részt venni a Jászapáti Város Önkormányzat által benyújtott, TOP 5.2.1.- Helyi Komplex Programok című pályázatban. Közösségünk, a Magyar Kamilliánus Családok Társasága Egyesület tagjaként, Jászapátin működő egyházi szerveződésű, civil közösség. Hasonló közösség az ország minden táján található, de mindannyian az országos egyesület alapszabálya alapján működünk. Szociális munkánkat helyi szinten szervezzük, dokumentáljuk. Az Egri Egyházmegye bírósági bejegyzése a Komárom Esztergom Megyei Bíróságon történt, de a helyi egyházközségek plébánosa, plébániai hivatala is önállóan jár ügyei intézésében, pályázatok megvalósításában. A Magyar Kamilliánus Családok Társasága Egyesület 1992. 11. 27. napján, az alakuló közgyűlésen, az egyesület tagságának akaratából alakult meg. Az egyesület neve: Magyar Kamilliánus Családok Társasága Egyesület. Székhelye: 1181 Budapest XVIII. Batthyány u. 87/b. A Fővárosi Bíróság, 11.Pk.70021/1. számon, 4916. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette 1992. 12. 15. napján. Egyesületünk elnöksége, tisztségviselői, gazdasági vezetője önkéntesként dolgozik, javadalmazás nélkül. A Kis Szent Teréz Kamilliánus Közösség a TOP -5.2.1- Helyi Komplex Programok című pályázatban, mint civil közösség vállalt szerepet. A megvalósításban a közösség tagjai dogoznak, hiszen a célszemélyeket személyesen ismerjük, problémáik megoldásában, a képzésekben és foglalkozásokon, a nyári táborok szervezésében aktívan, személyre szabott tervekkel készültünk. A pályázat előkészítésében több mint egy éve dolgozunk, szakmai anyagokkal segítve a sikeres kivitelezést. A pályázat körültekintő végrehajtása érdekében helyi könyvelő segíti a dokumentálást, a pályázati összeg felhasználását elkülönített számlán vezeti, annak felhasználását a kiírás feltételeinek megfelelően végzi. A Magyar Kamilliánus Családok Társasága Egyesület vezetősége, a Kis Szent Teréz Kamilliánus Közösség vezetőjét, - Kis Józsefné bízta meg a pályázat kezelésével. Városunkban szociális tevékenységet végző más civil közösség nem működik. Az országos egyesület működését önkéntes munkatársak segítik, akik nem tudják vállalni a helyi közösségek munkájának adminisztrálását, pályázataik kezelését. Fentiek alapján megállapítható, hogy a pályázatban konzorciumi partnerként közreműködő szervezet megfelel a Felhívás 4.1. pontjában szereplő követelményeknek. 14
5. PET megjelenése a támogatási kérelem szakmai értékelésében Akcióterület lehatárolással és jogosultsággal kapcsolatos ellenőrzési szempontok: Az Integrált Településfejlesztési Stratégia csatolásra került, amennyiben a település rendelkezik a dokumentummal. Amennyiben a település nem rendelkezik Integrált Településfejlesztési Stratégiával, vállalja, hogy a projekt keretében kidolgozza azt. Az akcióterület megfelel a 3.4.1 pontban szereplő jogosultsági feltételeknek. A támogatási kérelem benyújtása után a PET az alábbi szempontok alapján kerül vizsgálatra: A PET elkészült, csatolásra került és értékelhető információt tartalmaz. Az igényfelmérés elkészítésének folyamata bemutatott, a módszertannak megfelel, a felmérés alapjául szolgáló dokumentáció (kérdőívek, jegyzőkönyvek) teljes körűen csatolásra kerültek. Az igényfelmérés feltárja az akcióterület fizikai, szociális és gazdasági problémáit és a piaci viszonyokat. A helyzetértékelés feltárja az akcióterület szociális problémáit. A tervezett tevékenységek a helyzetelemzésben feltárt problémákra reagálnak. Amennyiben a városban található szegregált terület, akkor először a szegregált terület/területek rehabilitációját célozza a támogatási kérelem. Minden támogatható tevékenység az akcióterületi lakosságot célozza, azok bevonásával valósul meg. A projektmegvalósítás teljes időtartamára tervezett a folyamatos szociális munka. A projekt keretében közösségfejlesztést célzó programelem is tervezett. A PET alapján a fejlesztési igény és tervezett program megalapozott. A tervezett projekt kiemelt figyelmet fordít a helyi kezdeményezésekre. A bemutatott helyzetelemzés, igényfelmérés, tervezett program, költségvetés és a rendelkezésre álló idő alapján a projekt megvalósítható. A beruházás több, egymással szinergiában lévő tevékenységet is tartalmaz, amelyek segítségével a helyzetelemzésben feltárt probléma több aspektusból kerül megközelítésre és megoldásra. A beruházás konzorciumi együttműködésben valósul meg és egy konzorciumi partner legalább 3 éves, az oktatási vagy az egészségügyi vagy a szociális szféra területén szerzett tapasztalattal rendelkezik. A tervezett programok elsődleges célcsoportja az akcióterületen élő jellemzően a munkaerőpiacról kiszoruló, alacsony jövedelmű és alacsony iskolai végzettségű társadalmi csoportok, kiemelten a szegregált körülmények között élők jelentik. Az intézkedés az alacsony státuszú lakosság társadalmi és fizikai integrációja révén hozzájárul a népesség megtartásához, az életminőség javításához, a munkaképesség fenntartásához. A fejlesztés a TOP-4.3.1 felhívásban tervezett infrastrukturális beavatkozásokhoz kapcsolódik. Amennyiben a projekt tartalma a TOP-4.3.1 felhíváshoz kapcsolódik vagy korábbi szociális városrehabilitációs projekt folytatását jelenti, úgy bemutatásra került a projektek szinergiája. A tervezett programok elsődleges célcsoportja az akcióterületen élő jellemzően a munkaerőpiacról kiszoruló, alacsony jövedelmű és alacsony iskolai végzettségű társadalmi csoportok, kiemelten a szegregált körülmények között élők jelentik. 15
PET mellékletei Átnézeti helyszínrajz az akcióterület lehatárolásáról (térkép); Akcióterület elhelyezkedése a város szövetében (térkép); Lefolytatott partnerségi egyeztetések dokumentációja (jegyzőkönyvek, emlékeztetők, jelenléti ívek, fotók); Az akcióterület jogosultságának alátámasztása KSH adatokkal (KSH által kiadott igazolás, szegregációs térkép; a 2007-2013-as időszakban a ROP-ok keretében szociális célú városrehabilitációra támogatást nyert projektek akcióterületei, valamint a TÁMOP-5.3.6 Komplex telep-program felhívásain támogatást nyert városi projektek akcióterületei esetében nem releváns) Konzorciumi partnerek szakmai megfelelősségét alátámasztó dokumentumok. 16