A javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges nyilvános ülésen tárgyalható! Előterjesztés Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Gazdasági, pénzügyi és ügyrendi bizottságának (4. sz. előterjesztés) és Báta Község Képviselő-testületének (5. sz. előterjesztés) 2013. november 27-i ülésére Környezetállapot felmérés 2013. Előterjesztő: Huszárné Lukács Rozália Polgármester Készítette: dr. Szabó Gréta jegyző Véleményezte: Törvényességi ellenőrzést végezte: dr. Szabó Gréta jegyző Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e) pontja alapján a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A jogszabály a környezeti állapotértékelés pontos tartalmát nem szabályozza, ezt az önkormányzatokra bízza. Az előterjesztés e örvényi kötelezettségnek a lehetőségek figyelembevételével készült. Fontosnak tartjuk ugyanakkor a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez a település lakosságának aktív közreműködését is. A fentiekre tekintettel fontos a mellékelt előterjesztés megtárgyalása és ismertetése a település lakosságával. A közzétételnek több lehetséges módja van, többek között: helyi újságban történő megjelenítés, település honlapján történő megjelenítés stb. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására, és az alábbi határozati javaslat elfogadására:./2013. (XI.27.) számú határozat Báta település Környezetállapot felméréséről Báta Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Báta település 2013. évi Környezetállapot Felmérését a jegyzőkönyv melléklete szerinti tartalommal elfogadja. Azt a lakosság tájékoztatására alkalmasnak tartja, egyben felkéri a település Polgármesterét, hogy azt a település honlapján tegye közzé. Felelős: Huszárné Lukács Rozália Polgármester Határidő: 2013. december 15. Báta, 2013. november 20. Huszárné Lukács Rozália Polgármester
KÖRNYEZETÁLLAPOT FELMÉRÉS 2013. 2013. november dr. Szabó Gréta jegyző
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bekezdés e) pontja alapján a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A jogszabály a környezteti állapotértékelés pontos tartalmát nem szabályozza, ezt az önkormányzatokra bízza. A fentiekre tekintettel készítette el az önkormányzat ezt a dokumentumot, melyben igyekszik Báta település környezetére vonatkozóan egzakt adatok alapján megállapításokat tenni, melyek a lakosság tájékoztatásául is alapul szolgálnak. Szakterületenként kerülnek összefoglalásra a legfontosabb jellemzők, Báta település azon jellemzői, amelyek befolyásolják a környezet állapotát mint: terület, népességszám, zöldterületek nagysága, hulladékszállítás. Báta község a Tolnai-Sárköz kistájegységhez tartozik, nyugat-délnyugatról a Dél-Baranyai dombság, keletről a Duna határolja. Északi, észak-keleti része a Duna árterületéhez tartozik, amely a Gemenci erdő része és Duna-Dráva Nemzeti Park néven országos szintű természetvédelmi oltalom alatt áll. Határozottan kijelenthető, hogy Báta község régióközponttól való távolsága ellenére dinamikusan fejlődő település. Az új építések és a kommunális fejlesztések hatására a szennyvízcsatorna 60 %- ban kiépítésre került. Környezetvédelmi szempontból jelentős, hogy az ingatlanok többsége gáz fűtéssel ellátott, és az úttestek szilárd burkolattal ellátottak Felújításokra viszont továbbra is szükség van. Újabb kihívást jelent a lakosság számának csökkenésének megakadályozása, lehetőség szerint bővítése. Környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb kimutatások: Terület nagysága (ha) 6616 ha, melyből belterület 177 ha Népességszám (2013.01.01.) 1786 fő Regisztrált munkanélküliek száma 116 fő Vándorlási különbözet 2000-2013 (fő) 217 fő Közüzemi vízhálózat hossza (km) 12.5 km (685 lakás) Közcsatorna-hálózatba csatlakoztatott 512 ingatlanok száma
Vezetékes gázzal fűtött ingatlanok 445 száma(db) Szemétgyűjtésbe bevont lakások száma 769 Összes belterületi közút hossza (km) 9,773 km belterületi kiszolgáló és lakó utak Összes belterületi zöldterület nagysága 2167 m2 ( közpark ) (m2) Játszóterek száma 1 Személygépkocsik száma (db) 431 Teherszállító gépkocsik (db) 52 A környezet állapotára vonatkozó főbb megállapítások: 1. ) Légszennyezés Helyi mérések hiányában a légszennyezettséget inkább csak becsülni lehet. A környezeti adottságok alapján joggal feltételezhető, hogy a légszennyezettség a község közigazgatási területén a vonatkozó rendelet szerinti egészségügyi és ökológiai határértéket nem haladja meg. Porterhelésre számíthatunk a mezőgazdasági munkák idején, amikor a talajmunkák során jelentős mennyiségű por kerül a levegőbe,valamint megnövekszik a tehergépkocsi forgalom. A parlagfű elleni védelmet közfoglalkoztatottak alkalmazásával oldjuk meg, melynek hatásfoka megfelelőnek mondható.. A község levegőjének minőségét az alábbi emissziók határozzák meg: a.) Egyedi fűtések: A tüzelési technológiáknál a szén használata során keletkezik a legnagyobb mennyiségű szennyezőanyag mivel, a tökéletlen égés következtében lényegesen több szén-monoxid és koromkibocsátás keletkezik, mintha azt korszerű kazánokkal végeznék. Kedvezőbb hatás érhető el az olajtüzelés alkalmazásával. A fatüzelés viszonylag alacsony hőmérsékletű égéssel történik, így nitrogénoxid kibocsátást nem eredményez és elmarad a kén-dioxid kibocsátás is, azonban jelentős a szilárd nem toxikus légszennyezőanyag (pernye) kibocsátás. A gáztüzelés viszonylag kis mértékű szén-monoxid kibocsátást eredményez, gyakorlatilag kén-dioxid pedig nem keletkezik. Nitrogén oxid kibocsátással ugyan számolni kell, de szilárd szennyeződés nem keletkezik
Megállapítható, hogy a fatüzelés mellett a gáztüzelés okozza a legkisebb környezetszennyezést. A település levegőminőségének további javulása érhető el a gázhálózat kibővítésével. b.) Ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények: Báta területén ipari tevékenységből származó légszennyező forrás nem üzemel, így a községben nincs jelentős ipari eredetű levegőszennyezés. A község kiváló mezőgazdasági területekkel rendelkezik, az agrár gazdálkodás biztosítja a lakosság többségének a megélhetését. Az állattartó telepek környezetében keletkező szaganyagok feldúsulása elsősorban a meleg nyári, szélcsendes esti órákban, valamint a szmog típusú helyzet kialakulására kedvező időjárási feltételek között válhat érzékelhetőbbé. A környék egyik fő vonzereje a tiszta, egészséges levegő, amely a kedvező légszennyezettségi állapot fenntartásában teszi érdekelté a községet. c.) Közlekedés: A település az 56. számú útról leágazva az 51168. sz. úton lehet megközelíteni. A közlekedés okozta légszennyező hatások csak kismértékűek, hiszen a községre vezető úton átmenő forgalom nincs a település helyzetéből adódóan. Lokális problémát okozhat viszont a burkolatlan utak mentén felvert por. A belterületi utak többsége burkolt, viszont némelyikük felújításra szorul. ( bátai bekötő út, Furkótelepre vezető út. ) A külterületi utak nagy része földút. 2.) Hulladék A településen keletkezett hulladék összetétele rendkívül inhomogén, a nagy szerves anyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz vegyes kerti és veszélyes hulladékot (lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem stb.), ezért elhelyezését nagy gondossággal kell megoldani. Jelenleg a kommunális hulladék gyűjtéséről az önkormányzattal szerződésben álló Alisca Terra Kft gondoskodik hetente egy alkalommal történik, és az a cikói hulladék lerakóba kerül elhelyezésre. Az égetéssel nem ártalmatlanítható hulladékok a kommunális hulladékkal együtt a közszolgáltató által kerülnek elszállításra. A településen szelektív hulladékgyűjtés is biztosított négy helyszínen. Évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) szervezett lomtalanításra is sor kerül. Sajnos az illegális hulladéklerakás problémája olykor még jelentkezik a Csikóskert-dűlő délnyugati sarkában, a Holt-Duna árvédelmi töltéstől 100 méternyire Ny-i irányban található, 2003-ban lezárt, műszaki védelem nélküli hulladéklerakó helyen, mely miatt az önkormányzatnak jelentős többletkiadása keletkezik, azonban ennek elhárítása érdekében a szükséges lépéseket megtesszük.
A településen veszélyes hulladéknak minősülő hulladékok csak kis mennyiségben keletkeznek, melyek károsító hatása elhanyagolható. A község területének mintegy 60%-a kiépített szennyvízhálózattal rendelkezik. A település többi területén közműpótló gyűjtőmedencék vannak, melyek egy része vízzáróan kialakított, másik része gyakorlatilag szikkasztóként működik. Az így talajba kerülő szennyvíz közvetlenül terheli a talajvizet, a szennyvízcsatornára való rákötések számának növelésével a kibocsátás mértéke folyamatosan csökkenthető, illetve megszüntethető. Az elszikkasztott szennyvíz mennyiségére adatok nem állnak rendelkezésre. Külterületen szikkasztásos, illetve 295 lakóházban zárt gyűjtőtartályos szennyvízelvezetés történhet., amely szennyvíztisztítóban ártalmatlanítható. A tisztított szennyvíz befogadója a Lajvér patak, fő befogadója a Duna. A településen élővízbe történő szennyvízkibocsátás nincs. Ipari jellegű szennyvíz képződésével járó tevékenység végzése nem folyik. 3.) Ivóvízellátás Báta község csaknem teljes belterülete vezetékes ivóvízzel van ellátva, a rákötések aránya 96 % körüli. A település belterületéhez tartozó Furkótelepen nincs kiépítve a vezetékes ivóvízhálózat. Az ivóvizet 2 db kút szolgáltatja, illetve 1 db tartalék kút is rendelkezésre áll, amelyek a település ivóvíz szükségletét fedezik ugyan, azonban annak jó minőségével hosszabb távon nem lehet számolni. Az ivóvíz minőség javító program jelenleg a Dél-Tolna Aqva Projekt keretében történik, amely jelentős javulást fog eredményezni az ivóvíz minőségében. 4.) Csapadékelvezetés A településen a csapadékvíz-elvezetése az elmúlt évben gondot okozott. Sürgős feladat az elvezető rendszer megfelelő megtervezése, és annak pályázati lehetőségek figyelembevételével történő kivitelezése. A csapadékvíz-elvezetés rendszere nyílt árkos kiépítésű. A csapadékvizek gyűjtője, befogadója a Lajvér-patak, illetve a Szekszárd-Báta főcsatorna, amely a Dunába folyik. Báta községben a főbb gondot elsősorban a dombokról lezúduló csapadékvizek elvezetése jelenti, melynek elhárítása érdekében az önkormányzat csapadékvíz rendezési tervet készített. Csapadékos időszakokban, illetve a Duna magas vízszintje esetén a külterületeken gondot okoz a belvíz is. A külterületek jelentős része hullámtér, illetve a töltés mentett oldalán nagy kiterjedésű árvízveszélyes terület található.
5.) Zöldterület-gazdálkodás, természetvédelem A település nagy területen elhelyezkedő, nagyobb részben rendezett zöld területtel rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában álló zöldterületek karbantartása, kaszálása folyamatos, a parlagfű irtására jelentős anyagi források kerülnek felhasználásra. Az erdős részek, sportpálya, önkormányzat tulajdonában álló területek karbantartása, tisztítása közcélú foglalkoztatott személyek bevonásával történik. Az erdőterületek túlnyomó része a Gemenci erdő részeként a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A településen a Natura 2000 védelem alatt állóterületek is jelentős részt képviselnek, de érdemi konfliktus a gazdák és a természetvédelem közt nem mutatkozik. A szőlőterületek mérete 1 és 50 hektár között mozog, a szőlőtermések jellemzően eladásra kerülnek a Szekszárdi borvidék jelentősebb borfeldolgozó üzemeinek. 6.) Talajok Komoly, szinte minden évben megoldandó feladatként mutatkozik a településen mind a belvíz, mind az árvíz jelensége. A község területének túlnyomó része rendszeresen belvízjárta terület övezetbe tartozik. Mélyebb fekvésű belvizes, árvizes területek nedves időszakokban nem művelhetőek, míg aszályos időszakban jó termőátlagok a jellemzőek. Aktív mezőgazdasági és borászati tevékenység jellemző a területre, ellenben öntözéses gazdálkodás nem jellemző. 7.) Energiagazdálkodás A település belterülete vezetékes gázzal jól ellátott, az elektromos energia ellátása megfelelő, amely 0,4 kv-os szabadvezetékű hálózatról történik. Az elektromos hálózatot a háztartások közel 100%-a használja, amely Furkótelepen is kiépült. A vezetékes földgázhálózat kiépítése szintén megtörtént, amely az ingatlanok közel 90%-ának biztosítja a fűtését. A lakások fennmaradó részében vegyes tüzelésű (fa és szén) kazánokkal fűtenek. A község hírközlési ellátottsága szintén teljes, a vezetékes telefonhálózat kiépült, mobil vételi lehetőségek megfelelőek. Kábel Tv hálózata minden utcára kiterjedően kiépült. A község közvilágítása korszerű, egységesen energiatakarékos. 8.) Zaj A zajterhelési határértéket figyelembe véve megállapítható, hogy az úttest középvonalától 7,5 méter távolság a közlekedés okozta zajterhelés kismértékben ugyan, de nappal és éjszaka is meghaladja a lakóterület funkciójú területekre vonatkozó határértéket. A településre vezető
átmenő forgalommal nem terhelt 51168 sz. út forgalmi adatai alapján, a település közlekedésből eredő zajterhelése nem elhanyagolható. 9.) Épített környezet Az épített környezet vonatkozásában megállapítható, hogy a településen lévő műszaki alkotások (épületek, utak, közművezetékek) állapota folyamatosan javul. A magántulajdonban lévő lakóházak tulajdonosai erőfeszítéseinek köszönhetően az épített környezet vonatkozásában javulás tapasztalható. Az épített és a természeti környezet egyensúlya biztosított, az épített környezetben eszközölt beavatkozások a természeti környezetre nem hatottak ki. 10.) Főbb feladatok a környezet védelme érdekében: - kedvező táji adottságok megőrzése - mezőgazdaságilag művelt kultúra védelme - botanikai értékek védelme - illegális hulladék elhelyezés megakadályozása - árvízvédelmi töltések kezelése, karbantartása - vízvezeték hálózat korszerűsítése Báta, 2013. Huszárné Lukács Rozália Polgármester dr. Szabó Gréta jegyző
Vízminőségi adatok Vizsgálati Egység Határérték Mért adat paraméterek vezetőképesség HS/cm 2500 vas Hg/l 200 mangán Hg/l 50 ph 6,5-9,5 összes keménység mgcao/l 50-350 nátrium mg/l 200 ammónium mg/l 0,5 cianid Hg/l 50 fluorid mg/l 1,5 klorid mg/l 250 nitrát mg/l 50 nitrit mg/l 0,5 nitrát és nitrit együtt mg/l 1 szulfát mg/l 250 KOlps mg/l 5 aluminium Hg/l 200 antimon Hg/l 5 arzén Hg/l 10 bór mg/l 1 higany Hg/l 1 kadmium Hg/l 5 króm Hg/l 50 nikkel Hg/l 20 ólom Hg/l 10 szelén Hg/l 10 réz mg/l 2 1,3-diklór-etán Hg/l 3
Víztermelés Megnevezés Egység Adat Vízbázis kapacitása m3/d Kutak mélysége m Termelt vízmennyisége m3/d Fogyasztott víz mennyisége m3/d Kutak száma db Üzemelő kutak száma db Tárolókapacitás m3 Szennyvízelvezetés Megnevezés Egység Adat csatornahálózat hossza m Alkalmazott csőfajták KPE M KMPVC M uponor M Átemelők száma Db Csatornával elvezetett m3/év szennyvíz