A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervének tervezete 2006-2015 1. TERMÉSZETVÉDELMI GYAKORLATI CÉLKITÛZÉSEK Õrizze meg a kisalföldi meszes homokpuszta természetes élõközösségeit, növény- és állatvilágát, a Rába és a Holt-Rába vizeinek és árterének természetes élõközösségeit, növény- és állatvilágát, a Pannonhalmi-dombság erdõinek, erdei tisztásainak, sztyepprétjeinek természetes élõközösségeit, növény- és állatvilágát. Biztosítsa a Pannonhalmi-dombság, a Kisalföldi meszes homokpuszta és a Holt-Rába természeti és táji értékeinek hosszú távú fennmaradását 2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK Élõhelyek kezelése, fenntartása Az Erebe-szigetek erdõrezervátum természetes erdõközösségû magterületein biztosítani kell a természetes erdõdinamikai folyamatok zavartalan érvényesülését. A természetvédelmi szempontból megfelelõ állapotú nyílt, záródó és zárt homokpusztagyepek, valamint lejtõsztyepprétek fenntartásának biztosítása aktív természetvédelmi kezeléssel. A kisalföldi meszes homokpuszta nagy területeken történõ helyreállítása. A természetes és természetközeli mocsárrétek, láprétek és üde kaszálók esetében a rendszeres kaszálás biztosítása. A láp- és mocsárrétek és üde rétek, illetve kaszálók esetében a lecsapolások megszüntetése és a területek hidrológiai rehabilitációja.. A száraz és félszáraz gyepek elsõsorban legeltetéssel történõ hasznosítása. A becserjésedõ gyepek cserjéktõl való teljes vagy részleges megtisztítása. A területen lévõ özönnövény-állományok eltávolítása, visszaszorítása. A nem õshonos vagy tájidegen fajokból álló faállományok természetszerû erdõvé történõ átalakítása. Az erdõterületek természetességének növelése, a természetközeli erdõgazdálkodás technológiáinak és szemléletének terjesztésével A jó természetességi állapotú erdõkben a tarvágás, mint véghasználat elhagyása. Ezen erdõkben az erdészeti célú hasznosításra egyéb technológiák alkalmazása szükséges. A vízfolyások mentén lévõ erdõkben és erdõsávokban olyan módon történõ erdõgazdálkodás, amely biztosítja, hogy a víztest árnyékolása ne csökkenjen.
Fajok védelme A védett és fokozottan védett növényfajok élõhelyeinek hosszú távú megõrzése. A védett és fokozottan védett növényfajok élõhelyeinek használata során biztosítani kell, hogy e fajok egyedeinek virágzása és termésérlelése végbemenjen. A fokozottan védett madárfajok esetében a fészkelõ- és táplálkozóhelyek zavartalanságának biztosítása, különösen a fészkelési idõszakban. Látogatás, bemutatás és oktatás A katonai használatú területek idegenforgalmi, oktatási és bemutatási célú hasznosítása nem kívánatos. Az Erebe-szigetek erdõrezervátum területének látogatása során az igazgatóság szakmai kíséretének és felügyeletének biztosítása. A természetvédelmi oktatás és nevelés feltételeinek kialakítása, a meglévõ infrastruktúra fejlesztése.. A nagy látogatottságot elõidézõ (50 fõ résztvevõt meghaladó) tömegrendezvények korlátozása. A területen technikai sportok (pl. motorcross, mountain-bike, motoros szán, rally stb.) nem folytathatók. Kutatás, vizsgálatok Az élõhelyek állapotának és védett fajok elterjedésének rendszeres vizsgálata. Fokozottan védett természeti területen csak az igazgatóság szakembereinek felügyeletével, a természetvédelmi hatóság által részletes kutatási terv alapján engedélyezett módon végezhetõ kutatás. A védett természeti területeken a természetvédelmi hatóság engedélyével, a természetvédelmi szabályok betartásával szabadon végezhetõ kutatás. Terület- és földhasználat mezõgazdaság Termõföld mûvelés alóli kivonása csak a természetvédelmi kezelés részeként engedélyezhetõ. A szántóföldi mûvelés alatt álló területeken a más jogszabályokban megfogalmazott helyes gazdálkodási gyakorlat szerinti mûvelés kívánatos. Gyepterületek esetében természetvédelmi szempontból kedvezõ kaszálási módszerek és technológiák alkalmazása kívánatos. A gyepek esetében mozaikos kaszálás és legeltetés megvalósítása. erdõgazdálkodás Az erdõrezervátum magterületén a meglévõ nem õshonos fafajokból álló erdõk letermelése és felújítása után gazdasági célú tevékenység nem kívánatos. A jó állapotú, természetesnek és természetközelinek tekinthetõ erdõrészletekben természetkímélõ erdõgazdálkodás végzése. Az erdészeti ültetvények helyén a termõhelynek megfelelõ õshonos fafajjal végzett felújítások ápolása során a többkorúság és a heterogén erdõszerkezet kialakulásának biztosítása.
Nem õshonos fafajokból álló erdõben a természetközeli állapot kialakításának biztosítása a pótlás, az állománykiegészítés, az erdõszerkezet átalakítása, a fafajcsere, az elegyarány- szabályozás és a monokultúrák felszámolása útján. Fahasználatokat vegetációs idõszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növény-egészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni. vadgazdálkodás A területen újabb vadaskert, vadaspark, illetve egyéb zárttéri vadtartás nem engedélyezhetõ. A területek természetes eltartóképességének megfelelõ vadállomány kialakítása. halászat és horgászat A fészektelepek, illetve a fekete gólya és a rétisas fészkeinek 100 m-es környezetében fészkelési idõszak alatt minden halászati tevékenység nem kívánatos. bányászat A területen bányászati tevékenység csak akkor végezhetõ, ha az nem jár a természeti értékek károsodásával. ipar A területen ipari tevékenység belterületen végzendõ ipari tevékenység kivételével nem engedélyezhetõ. Belterületen csak olyan ipari tevékenység végezhetõ, amely a védett természeti területre káros hatást nem jelent. építés A jelenleg nem beépített, illetve a településrendezési tervekben be nem építhetõ területként jelölt területek a jövõben nem minõsíthetõk beépítésre szánt területté, kivéve, ha az a természetvédelmi érdekeket szolgálja. Építés csak belterületen és a mûvelés alól kivont területen (kivett területek) engedélyezhetõ, amennyiben az a természetvédelmi célok elérését nem akadályozza. közlekedés A területen új építésû, szilárd burkolatú, átmenõ forgalommal járó út nem létesíthetõ. vízgazdálkodás A vizes területeken biztosítani kell az élõhelyek ökológiai vízigényét. A csatornák és vízfolyások karbantartása során törekedni kell a féloldalas kezelés megvalósítására. Természetvédelmi infrastruktúra A természetvédelmi kezeléshez szükséges személyi és eszközállomány (mezõgazdasági gépek, kisgépek, szerszámok) biztosítása. Szükség esetén a természetvédelmi kezelés bázisaként szolgáló telephelyek kialakításának biztosítása. A tanösvények folyamatos karbantartása, fejlesztése. A tanösvények és megfigyelõhelyek mentén biztosítani kell a kultúrált látogatás és bemutatás feltételeit. A látogatás elõl elzárt területeken biztosítani kell a területre vezetõ utak mentén a terület látogatás elõl elzárt jellegének jelölését..
3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó elõírásokat a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítõjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. (2) bekezdés c) pontjában, illetve a rendelet mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint a 3.1-3.2 fejezet tartalmazza. 3.1. Mûvelési ághoz nem köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Élõhelyek kezelése, fenntartása Nádas-gyékényes területek és hínarasok A hínarasok kotrása, tisztítása csak mozaikosan lehetséges. A nádasokból 5-10 évente el kell távolítani a felhalmozódott avas nádat. 3.1.2. Fajok védelme A lápréti hangyaboglárka fajok (Maculinea sp.) táplálkozása és peterakása feltételeinek biztosítása érdekében a faj ismert élõhelyein o június 30-ig el kell végezni a kaszálást és a bálák lehordását, vagy o amennyiben más védett fajok (pl. orchideák, haris) védelme érdekében nem lehetséges a kaszálás elvégzése, akkor mozaikos, esetleg sávos kaszálással kell biztosítani a tápnövény jelenlétét. A nagy tûzlepke (Lycaena dispar) védelme érdekében a csatornák parti zónájának fenntartási munkáit adott évben csak az egyik oldalon szabad elvégezni. A gyurgyalag (Merops apiaster) és parti fecske (Riparia riparia) állományainak védelme érdekében a felhagyott homokbányákban és a löszmélyutak mentén biztosítani kell a partfal felújulását. A pókbangó (Ophrys sphecodes), a poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), a homoki nõszirom (Iris arenaria), a henye boroszlán (Daphne cneorum), az apró nõszirom (Iris pumila), a Szent László tárnics (Gentiana cruciata) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) termõhelyein meg kell akadályozni az élõhely cserjésedését és 3-5 évente el kell távolítani a felhalmozódott szerves anyagot. A kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) és a szibériai nõszirom (Iris sibirica) termõhelyein csak mozaikos vagy sávos kaszálással végezhetõ a kezelés. A különbözõ idõben kaszált területek lekaszálása között legalább 30 napnak kell eltelnie. Az erdei szellõrózsa (Anemone sylvestris) és a kis holdruta (Botrychium lunaria) termõhelyein meg kell akadályozni az élõhely beerdõsülését. A telepesen fészkelõ madárfajok (nagy kócsag /Egretta alba/, vörös gém /Ardea purpurea/, kanalas gém /Platalea leucordia/ stb.) esetében az ismert fészektelepek 100 méteres övezetén belül minden zavarással járó tevékenység tilos. A fekete gólya (Ciconia nigra) fészkelési helyén és annak 100 méteres övezetében a fészkelési idõszakban teljes zavartalanságot kell biztosítani.
A fent megjelölt védett és fokozottan védett fajok ismert elõfordulásait a természetvédelmi kezelõ az elõfordulás ismertté válását követõen közli az érintett terület tulajdonosával/kezelõével/használójával. 3.1.3. Oktatás és bemutatás A gönyüi lõtér és a gyõrszentiváni gyakorlótér (Gyõr 0893/, 0897/, 0748/67, 0748/68, 0748/69, 0748/70, 0748/73, 0748/75, 0748/76) területének látogatása, illetve idegenforgalmi célú hasznosítása tilos! A területre vezetõ utakat sorompóval kell elzárni és biztosítani kell, hogy a területre csak a honvédség, a gazdálkodó és a természetvédelmi kezelõ képviselõi, illetve az ott tartozkodásra jogosultak juthassanak be. Az Erebe-szigetek erdõrezervátum területének látogatása csak az igazgatóság szakembere kíséretében, a természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. 3.1.4. Terület- és földhasználat Gyep (legelõ), gyep (rét), fás legelõ, szõlõ, gyümölcsös, erdõ és nádas mûvelési ágú területek mûvelési ága csak a természetvédelmi kezelés részeként, természetvédelmi célból változtatható meg. A területen technikai sportok (pl. motorcross, mountain-bike, motoros szán, rally stb.) nem engedélyezhetõk. Új bányatelek nem alakítható ki, a meglévõ bányatelkek területe nem bõvíthetõ. Bányászati tevékenység csak mezõgazdasági mûvelés alól kivont területen végezhetõ. Meglévõ, de mûvelés alatt nem álló bányatelken a bányászat csak a mezõgazdasági mûvelés alóli kivonás után kezdhetõ meg. A területen bányászati tevékenység csak akkor végezhetõ, ha az nem jár a természeti értékek károsodásával. A területen lévõ 20kV-os vezetékek esetében az oszlopok madárvédelmi szempontoknak megfelelõ szigetelését a vezeték tulajdonosának legkésõbb 5 éven belül biztosítania kell. Új légvezeték nem létesíthetõ a területen. Új kõolaj-, földgáz és kõolajtermék szállító távvezeték a területen nem létesíthetõ, kivéve a belterületek lakott területeinek gázellátását biztosító vezetékeket, ha az más módon nem biztosítható. A területen ipari tevékenység belterületen végzendõ ipari tevékenység kivételével nem engedélyezhetõ. Belterületen csak olyan ipari tevékenység végezhetõ, amely a védett természeti területre káros hatást nem jelent. A jelenleg nem beépített, illetve a településrendezési tervekben be nem építhetõ területként jelölt területek a jövõben nem minõsíthetõk beépítésre szánt területté, kivéve, ha az a természetvédelmi érdekeket szolgálja. Építés csak belterületen és a mûvelés alól kivont területen (kivett területek) engedélyezhetõ, amennyiben az a természetvédelmi célok elérését nem akadályozza. A területen új építésû, szilárd burkolatú, átmenõ forgalommal járó út nem létesíthetõ.
3.1.5. Vadgazdálkodás A területen újabb vadaskert, vadaspark, illetve egyéb zárttéri vadtartás nem engedélyezhetõ. Vadgazdálkodási berendezés (szóró, etetõk stb.) engedélyezése során a természetvédelmi hatóság az igazgatóság szakvéleményének kötelezõ figyelembevételével adja meg szakhatósági állásfoglalását. Vadkár elhárítás céljából ideiglenesen kihelyezett vadgazdálkodási berendezés elhelyezését a természetvédelmi kezelõvel egyeztetni kell. Vadgazdálkodási berendezés vagy egyéb létesítmény felhagyása esetén a vadgazdálkodónak biztosítania kell az érintett terület rehabilitációjáról. A rehabilitáció módját a természetvédelmi kezelõvel egyeztetni kell. Vadföld létesítéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság hozzájárulását csak a természetvédelmi kezelõ írásos egyetértõ nyilatkozata esetén adhatja meg. Fokozottan védett madárfajok fészkelõhelyének, illetve az ismert fészektelepek 500 méteres környezetében fészkelési idõszakban a vadászat tilos. A területen a fogoly kibocsátásának kivételével a vadkibocsátás nem engedélyezhetõ. A fogoly kibocsátása elõtt ökológiai hatástanulmányt kell készíteni a kibocsátott állomány természetes állományra gyakorolt hatásairól. A kibocsátás csak abban az esetben engedélyezhetõ, ha a kibocsátott állomány a természetes állományra káros hatást nem gyakorol. Nem õshonos vadfajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülõ nem õshonos vadfajok (mosómedve, nyestkutya, aranysakál) egyedeit ki kell lõni vagy be kell fogni. A vaddisznó állomány és a rókaállomány intenzív apasztása érdekében az éves vadgazdálkodási tervekben a kilövési számokat úgy kell megállapítani, hogy az 5 éven belül biztosítsa a róka és a vaddisznó állomány nagyságának a terület természetes vadeltartó képességére való csökkentését. Amennyiben a területen élõ vaddisznó vagy rókaállomány a védett természeti értékek egyes állományait különösen veszélyezteti, a vadgazdálkodó köteles a területen, a természetvédelmi kezelõvel egyeztetett módszerrel, folyamatos riasztásról gondoskodni. 3.1.6 Halászat és horgászat A fészektelepek, illetve a fekete gólya és a rétisas fészkeinek 100 m-es környezetében fészkelési idõszak alatt minden halászati tevékenység tilos. A Holt-Rába mentén újabb horgászhelyek, stégek vagy a partmenti növényzet sérülésével járó horgászlétesítmények nem alakíthatók ki. A Holt-Rába mentén a meglévõ horgászstégek felújításához a természetvédelmi hatóság engedélyét kell kérni. A horgászstégek kizárólag természetes anyagokból, tájba illõ módon alakíthatók ki. A Holt-Rába mentén meglévõ horgászati célú létesítményekrõl (pl. stégek, kialakított horgászhelyek stb.) az érintett horgászegyesületeknek nyilvántartást kell vezetniük, amelyet a természetvédelmi kezelõ vagy a természetvédelmi hatóság részére el kell juttatniuk. A nyilvántartásnak tartalmazni kell a meglévõ stég pontos helyét, leírását, a létesítményeken végzett beavatkozásokat és használóját. A nyilvántartást e rendelet megjelenését követõen egy éven belül el kell készíteni.
3.2. Mûvelési ághoz köthetõ természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.2.1. Szántók kezelése Monokultúrás termesztés alkalmazása tilos, kivéve az évelõ takarmánynövények, méhlegelõ vagy zöldtrágya céljából vetett növényeket. A vetésforgó kialakítása az alábbiak szerint történhet: o a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt 4 évente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; o b) napraforgó 5 évente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára; o c) legalább 5 évente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is; o d) száraz borsó 7 évente csak egyszer termeszthetõ; o e) kukoricát csak alacsony nitrogénigényû növény követhet; o f) két nem évelõ pillangós növény termesztése között minimum 2 év szünetet kell tartani; o g) lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna után az utóveteménynek jelentõs nitrogénigényûnek kell lenni; o h) szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást; o i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a 75%-ot. A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása elõtt kell elvégezni. Évente eltérõ mélységû talajmûvelés alkalmazása. A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területrõl a betakarítást követõen. Tápanyag utánpótlás csak szerves-, levél-, ill. biotrágyával történhet. Törekedni kell a direkt úton fel nem használható növényi részek saját szántóterületen történõ komposztálása és visszaforgatására. A környezeti terhelés csökkentése érdekében a más jogszabályokban engedélyezett növényvédõ szerek közül csak a korlátozás nélkül engedélyezett (zöld) és a mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett (sárga) minõsítésûek használhatók. Szántó mûvelési ágú területeken a spontán vagy mesterséges úton kialakult gyepek fennmaradását biztosítani kell az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok mûvelési ág változtatásra vonatkozó elõírásainak betartásával. A gazdálkodó köteles eltûrni a kialakult belvizes foltokat a területének 15%-án. A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a szántókon hozható létre. A területhatár megjelölése csak természetes anyagokkal (faoszlopok) történhet. 3.2.2. Gyepek (rétek, legelõk) kezelése Melioratív meszezés, drénezés és öntözés tilos. Ideiglenes, vagy állandó épületek létesítése csak az illetékes természetvédelmi hatóság jóváhagyásával lehetséges. A területen a lecsapolás és a vízelvezetés tilos. Mûtrágyázás és istállótrágya alkalmazása tilos. Törölt: Csak könnyen lebomló, szelektív (sárga és zöld kategóriás) vegyszerek használatók. Törölt: <#>A szántókon betakarítatlan szegélyeket kell fennhagyni. Törölt: beállt Törölt: et Törölt: fenn kell tartani Törölt:. Törölt: <#>Szántóterületek melletti, utakkal nem határos csatornapartokon 10 m-es sávot mûveletlenül kell hagyni évi egyszeri õszi szárzúzással legalább10 évig. <#>A táblák szélén 10 méteres sávban mûtrágyázás és vegyszerezés elhagyása.
Növényvédõ szer alkalmazása tilos. Legelõterületeken: o szarvasmarha, juh, kecske, dám- és gímszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethetõ) esetében az állatsûrûség mértéke nem haladhatja meg: az 1 állategység/ha értéket, o nedves idõszakokban, felázott talajon a legeltetés tilos. o a legeltetési idõszak végén, szükség esetén közben is, tisztító kaszálást kell végezni minden évben, o a téli (november 1. április 30.) legeltetés tilos, o az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat (fa, nád) lehet felhasználni, o a pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illõen, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni. Kaszálóterületeken: o csak természetvédelmi szempontból kedvezõ kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétõl kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni), o a bálázást és a széna lehordását a kaszálást követõ legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni, o minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni. o A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelezõ. Üde rétek és kaszálók, illetve származékaik Az üde, jó állapotú gyepeket évente egyszer vagy kétszer le kell kaszálni vagy biztosítani kell extenzív legeltetésüket. A jó állapotú, természetközeli láprétek csak évente egyszer kaszálhatók, legeltetésük tilos. A kaszálások idõpontját évente változtatni kell. Az elsõ kaszálás idõpontja május vége és június vége közé kell essen, a második kaszálás idõpontja pedig szeptembertõl jelölhetõ ki. A kaszálások során o a terület 10%-át változó helyszínnel érintetlenül kell hagyni, vagy o mozaikos, illetve sávos kaszálással kell végezni a kezeléseket. Az egyes sávok vagy foltok kaszálása között legalább egy hónapnak el kell telnie. Száraz, illetve félszáraz gyepek és származékaik A száraz és félszáraz gyepek elsõsorban legeltetéssel hasznosíthatók. A hasznosítás elmaradása esetén 3-5 évente biztosítani kell a felhalmozódott avar eltávolítását. Biztosítani kell a spontán betelepülõ cserjék idõszakos eltávolítását. A gyepekben a cserjésedés mértéke nem haladhatja meg a 20%-ot. A cserjeirtások elvégzése elõtt a területhasználónak konzultálnia kell az igazgatósággal. Legeltetéssel történõ hasznosítás esetén évi egy vagy két tisztító kaszálással kell biztosítani a gyomosodás megelõzését. A száraz és félszáraz gyepekben élõ akác, selyemkóró és bálványfa egyedeket a rendelet megjelenését követõ 5 éven belül el kell távolítani.
3.2.3. Gyümölcsösök és szõlõk kezelése A környezeti terhelés csökkentése érdekében a más jogszabályokban engedélyezett növényvédõ szerek közül csak a korlátozás nélkül engedélyezett (zöld) és a mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett (sárga) minõsítésûek használhatók. A növényvédõ szerek hatékonyságát zöldmunkák végzésével kell javítani. A tájkép jellegzetességének megõrzése érdekében a hiányzó gyümölcsfákat, szõlõtõkéket pótolni kell az ültetvényekben. A felhagyott és elgyepesedett szõlõ- és gyümölcsültetvények, illetve kertek ismételt mûvelésbe vonásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. 3.2.4. Erdõk kezelése Az Erebe-szigetek erdõrezervátum magterületének természetes erdõközösségeiben kizárólag a természetes erdõdinamikai folyamatok érvényesülését segítõ beavatkozások végezhetõk el. Az Erebe-szigetek erdõrezervátum magterületén található tájidegen fajok alkotta ültetvények letermelhetõk. A helyükön õshonos fajjal végzett felújítás után kizárólag a természetes erdõdinamikai folyamatok érvényesülését segítõ beavatkozások végezhetõk el. Fahasználatokat vegetációs idõszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növény-egészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni. A fahasználat (véghasználat, törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés és tisztítás) és a közelítés csak vegetációs perióduson kívül (szeptember 1. március 1.) történhet. Nem õshonos fafajú erdõrészletekben (akác, vörösfenyõ, erdei és fekete fenyõ, illetve nemes nyár), amennyiben nem veszélyeztet természeti értéket, a természetvédelmi kezelõ hozzájárulásával a természetvédelmi hatóság engedélyezheti a vegetációs idõn belüli termelést. Fokozottan védett madárfaj fészkének 300 m-es körzetében fészkelési idõszakban mindenfajta erdõgazdálkodási tevékenység tilos. A fészkek helyét a természetvédelmi kezelõ közli az erdõgazdálkodóval. A területen a termõhelynek megfelelõ, õshonos fafajokból álló, természetszerû fajösszetételû és szerkezetû állományokat kell kialakítani és fenntartani. A tájvédelmi körzet területén, kivéve a kisalföldi meszes homokpuszta területeit, nem õshonos fafajokat kizárólag elegyfafajként, mozaikosan, a természetvédelmi kezelõ hozzájárulásával, a természetvédelmi hatóság egyedi engedélye alapján lehet ültetni, amennyiben a felújítás másként nem végezhetõ el. A kisalföldi meszes homokpuszta területein (Gönyû és Gyõr községhatárokban) az érvényes erdészeti üzemtervnek megfelelõen kell biztosítani az erdõk felújítását, azonban törekedni kell arra, hogy a felújítások és az elõhasználatok során az õshonos fafajok elõnyt élvezzenek a területen jelen lévõ tájidegen fafajokkal szemben. Az erdõk használata során biztosítani kell a természetes felújulás lehetõségét. A fahasználatok (törzskiválasztó gyérítések, egészségügyi termelések) során cserestölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben, homoki tölgyesekben és lösztölgyesekben Törölt: <#>Fahasználatokat vegetációs idõszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növény-egészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni. <#>A fakitermelés és a közelítés csak vegetációs perióduson kívül (október 1. március 1.) történhet. Törölt: <#>Tájidegen és nem õshonos fafajokat elegyfafajként is tilos ültetni. Kivételt képez az erdei fenyõ, amely maximum 30% elegyarányig ültethetõ a természetvédelmi hatóság egyedi engedélye alapján, ha a felújítás másként nem végezhetõ el.
hektáronként legalább 4-5 db lábon száradó vagy kidõlt, tölgy vagy cser egyedet meg kell hagyni a holtfához kötõdõ fajok védelme érdekében. Az ápolások, gyérítések során biztosítani kell az állománynak megfelelõ cserjeszint kialakulását. Az ápolások és gyérítések során biztosítani kell a tájidegen fajok, különösen az akác (Robinia pseudo-acacia) és a bálványfa (Ailanthus altissima) eltávolítását az erdõrészletekbõl. A véghasználatok során hektáronként legalább 10-17 db egészséges, jó koronájú, az állomány fõ fafajának számító egyedet kell meghagyni (lehetõség szerint csoportosan). A kijelölt hagyásfák és facsoportok helyét a természetvédelmi kezelõvel egyeztetni kell. Tarvágás csak nem õshonos fafajokból álló állományokban végezhetõ. Amennyiben természetvédelmi kárt nem okoz, engedélyezhetõ a 3 hektáros területkorlátnál nagyobb kiterjedésû terület véghasználata is. Liget- és láperdõk és származékaik A meglévõ, jó állapotú, természetközeli ligeterdõkben kizárólag olyan beavatkozások engedélyezhetõk, amelyek a természetes erdõdinamikai folyamatok fenntartását szolgálják, amíg a potenciális termõhelyeken állományuk nem éri el a 40%-os kiterjedést. A ligeterdõk hasznosítása során az erdõrészlet 10%-át minden esetben érintetlenül kell hagyni. A láperdõk esetében mindenfajta gazdasági célú hasznosítás tilos. Mind a ligeterdõk, mind a láperdõk esetében biztosítani kell az élõhely fennmaradásához szükséges ökológiai vízmennyiséget. Törölt: A fahasználatok (törzskiválasztó gyérítések, egészségügyi termelések) során cseres-tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben, homoki tölgyesekben és lösztölgyesekben hektáronként 4-5 db, legalább 60-100 éves korú kocsánytalan vagy kocsányos tölgy lábon száradó vagy kidõlt (természetes vagy mesterséges úton) egyedét meg kell hagyni, ennek hiányában 25 m 3 legalább 50 cm átmérõjû holtfát kell biztosítani hektáronként. Törölt: A véghasználatok során hektáronként legalább 4 db egészséges, jó koronájú, az állomány fõ fafajának számító, 60-100 éves korú faegyedet kell meghagyni (lehetõség szerint csoportosan). Üde lombos erdõk és származékaik Alföldi gyertyános-tölgyesek Biztosítani kell az Alföldi gyertyános-tölgyesek fragmentumokban megmaradt állományainak hosszú távú megõrzését. Az Alföldi gyertyános-tölgyes állományokban kizárólag olyan beavatkozások végezhetõk, amelyek az állományok szerkezetének megõrzését és természetességük javítását szolgálják. Az Alföldi gyertyános-tölgyes állományokban élõ nem õshonos, illetve az élõhelyre nem jellemzõ fajokat, különösen az akácot és a bálványfát a tervezett erdõgazdálkodási munkák során el kell távolítani az állományból. Hegyvidéki gyertyános-tölgyesek Biztosítani kell a természetes állapotoknak megfelelõ a tölgy-gyertyán arányt (kb. 60:40) a meglévõ állományokban. Az állományokban lévõ nem õshonos fafajokat az erdõgazdálkodási munkák során el kell távolítani az állományból. Biztosítani kell a kettõs lombkoronaszint kialakítását. Az állományok felújításakor a természetes felújítást kell elõtérbe helyezni. Középhegységi szubmontán és montán bükkösök Felújításukat csak fokozatosan, az egyes állományok állapotának nyomon követése mellett szabad végezni.
Zárt száraz lomberdõk és származékaik Cseres-tölgyesek Biztosítani kell a természetes állapotoknak megfelelõ a kocsánytalan tölgy-cser arányt a meglévõ állományokban. Az állományok felújításakor a természetes felújítást kell elõtérbe helyezni. Az erdõgazdálkodási munkák során állományokban természetesen feljövõ újulatot óvni kell. Biztosítani kell a cserjeszint természetes fejlõdését. Fellazuló száraz lombos erdõk és cserjések és származékaik Tatárjuharos lösztölgyesek és pusztai tölgyesek Biztosítani kell valamennyi állomány hosszú távú megõrzését. Állományaikban kizárólag olyan erdészeti beavatkozások végezhetõk, amelyek a megmaradt állományok védelmét szolgálják. A mesterségesen betelepített csert fokozatosan vissza kell szorítani. A betelepedett és ültetett nem õshonos fafajokat el kell távolítani az állományokból. A meglévõ és a kialakuló tisztásokat fenn kell tartani. Borókás-nyarasok A betelepedett és ültetett nem õshonos fafajokat el kell távolítani az állományokból. A meglévõ és a kialakuló tisztásokat fenn kell tartani. Az állományok felújításakor a természetes felújítást kell elõtérbe helyezni. Száraz-meleg erdõszegélyek A természetvédelmi szempontból legfontosabb és a legtöbb védett fajt tartalmazó erdõszegélyek kataszterét a természetvédelmi kezelõnek 5 éven belül el kell készíteni. Meg kell akadályozni az erdõszegélyek túlzott elcserjésedését és beerdõsülését. Telepített erdészeti faültetvények és származékaik Akácosok, nemes nyarasok, egyéb, nem õshonos fafajokból álló lombos erdõk, erdei- és feketefenyvesek Állományaikat véghasználat után át kell alakítani a termõhelynek megfelelõ õshonos fafajok állományává. A felsorolt állományok a területen nem telepíthetõk. Az állományba spontán betelepedõ, a termõhelynek megfelelõ lombos fafajokat a használat során meg kell kímélni. Spontán betelepedés hiányában támogatandó az õshonos lombos fafajok mesterséges alátelepítése.