EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 341 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés (készült az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (1) bekezdésével összhangban Lettország kérésére) {SWD(2013) 196 final} HU HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés (készült az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (1) bekezdésével összhangban Lettország kérésére) 1. A JELENTÉS CÉLJA Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 140. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottságnak és az EKB-nak legalább kétévente egyszer, vagy valamely eltéréssel rendelkező tagállam 1 kérésére jelentést kell tennie a Tanácsnak a tagállamok által a gazdasági és monetáris unió elérésével kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében elért eredményekről. A Bizottság és az EKB legutóbbi, valamennyi eltéréssel rendelkező tagállamra vonatkozó konvergenciajelentését 2012 májusában fogadták el. Ez a jelentés Lettország 2013. március 5-én benyújtott kérésére készült. A lettországi konvergencia részletesebb értékelése e jelentés technikai mellékletében található (SWD(2013) 196). A Bizottság és az EKB által készített jelentések tartalmára az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdése az irányadó. Ez a cikk előírja, hogy a jelentésekben vizsgálni kell, hogy a nemzeti jogszabályok, ezen belül a nemzeti központi bank alapokmánya, összeegyeztethetők-e az EUMSZ 130. és 131. cikkével, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapokmányával (a továbbiakban KBER/EKB alapokmány). A jelentéseknek továbbá meg kell vizsgálniuk, hogy a konvergenciakritériumok alapján (árstabilitás, államháztartás, árfolyam-stabilitás, hosszú távú kamatlábak) és más, az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésében említett tényezők figyelembevételével elérték-e az érintett tagállamban a fenntartható konvergencia magas fokát. A négy konvergenciakritériumot a Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyv (a konvergenciakritériumokról szóló 13. jegyzőkönyv) tartalmazza. A gazdasági és pénzügyi válság általánosságban felszínre hozta a gazdasági és monetáris unió jelenlegi gazdasági kormányzásának hiányosságait és megerősítette, hogy rendelkezésre álló eszközeit nagyobb mértékben kell alkalmazni. A mostani vizsgálatra az EMU irányításának az elmúlt három évben zajló reformjával összefüggésben kerül sor, mely reform célja a gazdasági és monetáris unió fenntartható működésének biztosítása. A konvergencia értékelése így összekapcsolódik az átfogóbb európai szemeszterrel, amely integrált módon és előretekintő jelleggel vizsgálja a gazdaságpolitikai kihívásokat a költségvetés fenntarthatósága, a versenyképesség, a pénzügyi piacok stabilitása és a gazdasági növekedés szempontjából. A gazdasági kormányzás reformjának kulcsfontosságú újításai a tagállamok konvergenciafolyamata és annak fenntarthatósága értékelésének megerősítése tekintetében magukban foglalják többek között a túlzott hiány esetén követendő, a Stabilitási és Növekedési Paktum 2011-es reformja által megerősített 1 Azokat a tagállamokat, amelyek még nem teljesítették az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, eltéréssel rendelkező tagállamoknak nevezik. Dánia és az Egyesült Királyság a maastrichti szerződés elfogadása előtt kikötötték a kívülmaradás lehetőségét és nem vesznek részt az EMU harmadik szakaszában. HU 2 HU
eljárást, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok felügyelete terén alkalmazott új eszközöket. A jelentés figyelembe veszi mindenekelőtt Lettország 2013. évi aktualizált konvergenciaprogramjának 2 értékelését és a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás riasztási mechanizmusa keretében készült jelentés 3 megállapításait. Konvergenciakritériumok Annak vizsgálata, hogy a nemzeti jogszabályok, többek között a nemzeti központi bank alapokmánya, megfelelnek-e az EUMSZ 130. cikkének és az összeegyeztethetőségre vonatkozó előírást tartalmazó 131. cikkének, magában foglalja a monetáris finanszírozás tilalma (123. cikk) és a kiváltságos hozzáférés tilalma (124. cikk) betartásának; a KBER célkitűzéseivel (127. cikk (1) bekezdés) és feladataival (127. cikk (2) bekezdés) való konzisztenciának, és egyéb, a központi banknak az euró bevezetésekor a KBER-be való integrációjához kapcsolódó szempontoknak az értékelését. Az árstabilitási kritérium meghatározása az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében szerepel: az árstabilitás magas fokának elérése [ ] olyan inflációs ráta esetén áll fenn, amely közel esik az árstabilitás tekintetében legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállaméhoz. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 1. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy az [ ] árstabilitási kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó inflációs rátával rendelkezett. Az inflációt a fogyasztói árindex segítségével összehasonlítható alapon, a tagállami fogalommeghatározások közötti eltérések figyelembevételével kell meghatározni 4. Az előírt fenntarthatóság miatt a kielégítő inflációs teljesítményt alapvetően nem az ideiglenes tényezők, hanem az inputköltségek és más, az árak alakulását strukturális szempontból befolyásoló tényezők alakítása révén kell elérni. Ezért a konvergencia vizsgálata magában foglalja az inflációs kilátásokra hatással lévő tényezők értékelését és figyelembe veszi a Bizottság legutóbbi inflációs előrejelzéseit is 5. Ezzel összefüggésben a jelentés vizsgálja azt is, hogy az ország az elkövetkező hónapokban várhatóan megfelel-e majd a referenciaértéknek. Az inflációs referenciaérték a számítások szerint 2013 áprilisában 2,7%, a három legjobban teljesítő tagállam pedig Svédország, Lettország és Írország 6. 2 3 4 5 6 Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/convergence/programmes/2013_en.ht m A Bizottság a riasztási mechanizmus keretében készült első jelentést 2012 februárjában tette közzé, a másodikat (a 2013. évi ciklus keretében) pedig 2012 novemberében. A két jelentés megállapításai alapján Lettország nem tartozott azon országok körébe, amelyekre vonatkozóan a makrogazdasági egyensúlyhiányok esetén követendő eljárással összefüggésben részletes vizsgálat elvégzésére került sor. Az árstabilitási kritérium alkalmazásában az inflációt a 2494/95/EK tanácsi rendeletben meghatározott harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) mérik. A jelentés valamennyi inflációs előrejelzése és egyéb változói a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzéséből származnak. A Bizottság szolgálatai az előrejelzéseket a kielégítő mélységben ismert intézkedések figyelembevétele mellett, változatlan politikát feltételezve a külső változóknál szokásos feltételezésekre alapozzák. A referenciaérték előrejelzése jelentős bizonytalanságnak van kitéve, mivel számításának alapja az előrejelzési időszakban az árstabilitás szempontjából várhatóan a legjobb eredményt elérő három tagállam inflációs előrejelzése, ezáltal nagyobb a hiba lehetősége. A jelentésben felhasznált adatok záró dátuma 2013. május 16. HU 3 HU
Indokolt a legjobb teljesítményű országok közül kizárni azokat, amelyeknek az inflációs rátája nem tekinthető érdemi viszonyítási alapnak a többi tagállam számára. Ilyen, kiugró értékeket felmutató országokat 7 korábban a 2004. és a 2010. évi konvergenciajelentésben azonosítottak, mivel inflációs rátájuk jelentős mértékben eltért az euróövezet átlagától. A jelenlegi helyzetben indokolt kizárni Görögországot a legjobban teljesítő országok közül, mivel inflációs rátája és profilja jelentős mértékben eltért az euróövezet átlagától, főként a komoly kiigazítási igényeket és a görög gazdaság rendkívüli helyzetét tükrözve, és bevonása jelentősen befolyásolná a referenciaértéket és így a kritérium méltányosságát 8. A legjobban teljesítő országok között Görögországot Írország váltotta fel. Az államháztartásra vonatkozó konvergenciakritériumot az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése a következőképpen határozza meg: az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatósága: ezt olyan költségvetési egyenleg elérése mutatja, amely nem rendelkezik a 126. cikk (6) bekezdése értelmében vett túlzott hiánnyal. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 2. cikke továbbá megállapítja, hogy ez a kritérium azt jelenti, hogy a vizsgálat időpontjában a tagállam nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról az említett Szerződés 126. cikke (6) bekezdésének értelmében hozott határozat hatálya alatt. A gazdasági és monetáris unió gazdasági kormányzása átfogó fejlesztésének részeként 2011-ben megerősítették az államháztartásra vonatkozó másodlagos jogszabályokat, többek között a Stabilitási és Növekedési Paktumot módosító új rendeletekkel 9. Az EUMSZ az árfolyam-kritériumot a 140. cikk (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében úgy határozza meg, mint az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávok betartása legalább két évig anélkül, hogy az euróval szemben leértékelésre kerülne sor. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 3. cikke kimondja: ( ) az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában történő részvételre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző legalább két éven keresztül komoly feszültségek nélkül az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávokon belül maradt. Így különösen azt, hogy ugyanezen időszak alatt a tagállam saját kezdeményezésére nem értékelte le valutájának bilaterális középárfolyamát az euróval szemben 10. Az árfolyam-stabilitás értékeléséhez e jelentés a 2011. május 17. és 2013. május 16. közötti kétéves időszakot veszi figyelembe. Az árfolyam-stabilitási kritérium vizsgálatakor a Bizottság kiegészítő mutatók alakulását is figyelembe veszi, például a 7 8 9 10 Litvánia és Írország. 2013 áprilisában Görögország 12 havi átlagos inflációs rátája 0,4 % volt, az euróövezeté pedig 2,2 %, és az előrejelzések szerint a kettő közötti különbség a következő hónapokban tovább növekszik. 2011. december 13-án hatályba lépett a nemzeti költségvetési keretrendszerekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv, két új rendelet a makrogazdasági felügyeletről, és a Stabilitási és Növekedési Paktumot módosító három rendelet (a makrogazdasági felügyeletről szóló két rendelet egyike és a Stabilitási és Növekedési Paktumot módosító három rendelet egyike tartalmazza az euróövezeti tagállamokra vonatkozó új érvényesítési mechanizmusokat). Az adósságkritériumnak a túlzotthiány-eljárásba történő gyakorlati átültetése mellett a módosítások számos fontos újítást vezettek be a Stabilitási és Növekedési Paktumba, többek között az országspecifikus középtávú költségvetési célkitűzés irányába való előrelépés értékelését kiegészítő kiadási referenciaértéket. Az árfolyam-kritérium teljesülésének értékelésénél a Bizottság megvizsgálja, hogy az árfolyam az ERM II középárfolyam közelében maradt-e, miközben a 2003. április 5-i athéni informális ECOFIN- Tanácsnak a csatlakozó országokról és az ERM II-ről szóló közös nyilatkozatával összhangban a felértékelés indokait is figyelembe veheti. HU 4 HU
devizatartalékok alakulását és a rövid távú kamatokat, valamint a szakpolitikai intézkedések szerepét, többek között az árfolyam-stabilitás fenntartását célzó devizapiaci intervenciót. Az elemzés adott esetben figyelembe veszi továbbá a hivatalos külső finanszírozási megállapodások hatását, többek között azok volumenét, a támogatás összegét és profilját, valamint az esetleges szakpolitikai feltételektől való függőséget. Az EUMSZ 140. cikke (1) bekezdése negyedik francia bekezdésének követelménye: az eltéréssel rendelkező tagállam által elért konvergencia és a tagállamnak az árfolyam-mechanizmusban való részvételének fenntarthatósága, ami a hosszú távú kamatszintben tükröződik. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy a kamatokra vonatkozó konvergenciakritérium [ ] azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatát legfeljebb 2 százalékponttal meghaladó kamattal rendelkezett. A kamatokat a hosszú lejáratú államkötvények vagy azokkal összehasonlítható értékpapírok alapján, a tagállami fogalommeghatározások közötti eltérések figyelembevételével kell meghatározni. A számítások szerint 2013 áprilisában a referencia-kamatláb 5,5% volt. A referenciaérték Svédország, Lettország és Írország hosszú távú kamatlábán alapul 11. A 2012. évi konvergenciajelentésben Írországnak, az árstabilitás összefüggésében a három legjobban teljesítő tagállam egyikének a hosszú távú kamatlába nem került bele a hosszú távú kamatlábra vonatkozó kritérium referenciaértékének kiszámításába, az állampapír-piacán fennálló komoly torzulások miatt. Azonban Írország hosszú távú kamatlába azóta jelentősen közeledett a többi euróövezeti tagállam hosszú távú kamatlábához, és lényegesen javult Írország kötvénypiaci hozzáférése, jelezve, hogy Írország hosszú távú kamatlába újra alkalmazható referenciaértékké vált. Az EUMSZ 140. cikkének (1) bekezdése a gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos más tényezők vizsgálatát is előírja. Ilyen további tényező a pénzügyi és a termékpiaci integráció, a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a fajlagos munkaerőköltségek és egyéb árindexek alakulása. Az utóbbiak az árstabilitás értékeléséhez tartoznak. A további tényezők fontos mutatók abban a tekintetben, hogy az adott tagállam euróövezetbe való integrációja nehézségek nélkül valósulna-e meg, és átfogóbb képet adnak a konvergencia fenntarthatóságáról. 2. A JOGSZABÁLYOK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE A 2012. évi konvergenciajelentésben a jogi konvergenciára vonatkozó értékelés megállapította, hogy a lett jogszabályok különösen a lett nemzeti bankról (Latvijas Banka) szóló törvény nem feleltek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség mindenekelőtt az alábbi területeken merül fel: a központi bank függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma és a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában a KBER-nek az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdésében és a KBER/EKB-alapokmány 3. cikkében meghatározott feladataival összefüggésben. 11 A 2013. áprilisi referenciaérték Svédország, Lettország és Írország átlagos hosszú távú kamatlábainak (1,6%, 3,8%, illetve 5,1 %) súlyozatlan átlagaként került kiszámításra. HU 5 HU
A 2012. évi konvergenciajelentés értékelése alapján a lett kormány a lett nemzeti bankkal együttműködve kidolgozta a lett nemzeti bankról szóló törvény módosítását, amelyet a parlament 2013. január 10-én fogadott el. A lett nemzeti bankról szóló módosított törvény teljes mértékben összeegyeztethető az EUMSZ 130. és 131. cikkével. 3. ÁRSTABILITÁS Lettországban a 12 havi átlagos inflációs ráta a legutóbbi, 2012. évi konvergenciaértékelés idején meghaladta a referenciaértéket. Az átlagos inflációs ráta a 2013 áprilisát megelőző 12 hónapban 1,3% volt, tehát jóval alatta maradt a 2,7%-os referenciaértéknek. Az előrejelzés szerint a következő hónapokban is a referenciaérték alatt marad. Miután az éves HICP-infláció 2008-ban 15,3 %-kal elérte a legmagasabb szintet, a nominálbérek jelentős kiigazítása és az importárak korrekciója 2009 2010 során negatív általános inflációhoz vezetett. A ciklus megfordulásával és a globális nyersanyagárak emelkedése következtében, valamint a közvetett adók emelése hatására az átlagos infláció a 2010-es 1,2 %-ról 2011-ben 4,2 %-ra emelkedett. Az átmeneti tényezők hatásának gyengülésével 2012-ben az infláció 2,3 %-ra mérséklődött, majd 2013 áprilisára az éves infláció 0,4 %-ra esett vissza. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint az éves HICP-infláció 2013-ban várhatóan átlagosan 1,4 % lesz, az energiaárak esésének, valamint annak következtében, hogy 2012 júliusától az általános héakulcs 1 százalékponttal csökkent. Az előrejelzés szerint 2014-ben átlagosan 2,1 %-ra növekszik a javuló belföldi kereslettel és a villamosenergia-piac liberalizációjával összefüggésben. Lettország árszínvonala (2011-ben az euróövezeti átlag körülbelül 71 %-a) hosszú távon további árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni. A fenntartható konvergencia azt jelenti, hogy a referenciaérték tiszteletben tartása alapvető adottságokon, nem pedig átmeneti tényezőkön múlik. Lettország esetében a héa 2012. júliusi csökkentése hozzájárult a 12 havi átlagos infláció jelenlegi alacsony szintjéhez. Azonban az alapvető adottságok elemzése, illetve az a tény, hogy a referenciaértéket nagy biztonsággal tartják, az árstabilitási kritérium teljesüléséről alkotott pozitív értékelést támasztja alá. A középtávú inflációs kilátások szempontjából döntő, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban emelkednek-e, ami főként a munkaerőpiac további rugalmasságától függ. A jövőre nézve alapvető, hogy a fenntartható konvergenciára ne jelentsen kockázatot a belföldi kereslet hitelek által táplált újbóli bővülése és az eszközárak ehhez kapcsolódó növekedése mindenekelőtt az ingatlanpiacon. Ez a forgatókönyv kevéssé valószínű Lettországnak a 2008 2009-es válságra adott szakpolitikai válasza, valamint annak fényében, hogy várhatóan nem jön létre újra azoknak a tényezőknek a kombinációja, amelyek korábban a tekintélyes hitelbővülést irányították (felhalmozódott hiteligény, a pénzügyi piacok felgyorsult elmélyülése és integrációja, a kockázati felárak gyors szűkülése). Az árstabilitás fenntartásához középtávon kulcsfontosságú az üzleti környezet javítása, az új beruházások vonzásának fokozása, a munkaerőpiacon még fennálló szűk keresztmetszet kezelése és a versenyképes árképzés a termékpiacokon. Az árak alakulása szempontjából fontos a prudens költségvetés-politikai irányvonal fenntartása többek között a közszférabeli bérek óvatos megállapítása is, annak HU 6 HU
érdekében, hogy a belföldi kereslet összhangban legyen az alapokkal és az inflációs várakozások tartósan alacsony szinten maradjanak. Lettország teljesíti az árstabilitás kritériumát. 1. ábra:lettország - az inflációs kritérium teljesülése 2007 óta (százalék, 12 havi mozgó átlag) 16 12 8 4 0-4 2007/ jan..2008/ jan..2009/ jan..2010/ jan..2011/ jan..2012/ jan..2013/ jan.. Lettország Megjegyzés: A 2013. decemberi értékek az előrejelzés szerinti referenciaértéket és a lettországi infláció 12 havi átlagát jelzik. referenciaérték 4. ÁLLAMHÁZTARTÁS Lettország jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló határozat (a Tanács 2009. július 7-i határozata) hatálya alá tartozik. A Tanács azt ajánlotta Lettországnak, hogy 2012- re szüntesse meg a túlzott hiányt. A lett államháztartási hiány 2010-ben elérte a GDP 8,1 %-át, majd 2012-ben a jelentős konszolidációs erőfeszítések eredményeként a GDP 1,2 %-ára esett vissza. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint változatlan politikát feltételezve a hiány GDP-hez viszonyított aránya 2013-ban 1,2 %, 2014-ben pedig 0,9 % lesz. A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2012-ben 40,7%-ra esett vissza, és az előrejelzés szerint 2014 végére tovább csökken a GDP 40,1%-ára. 2012 márciusában Lettország aláírta a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződést és 2012 májusában a parlament jóváhagyta a megfelelő ratifikációs törvényt. Ez a stabilitásorientált és fenntartható költségvetési politika végrehajtásához kapcsolódó további kötelezettségvállalást jelent. Emellett 2013 januárjában a parlament végső olvasatban jóváhagyta a költségvetési fegyelemről szóló törvényt. A törvény előírja, hogy a teljes költségvetési ciklusban költségvetési célokat kell meghatározni a GDP 0,5 %-át kitevő strukturális hiányban meghatározott referenciaértékkel, és létrehozza a szabályokon alapuló költségvetési politika keretét, mindenekelőtt a prociklikus kiadásnövekedés korlátozása révén. A törvény rendelkezéseket tartalmaz a 2014. január 1-jétől felállítandó a költségvetési szabályrendszernek való megfelelést felügyelő független költségvetési tanács létrehozására vonatkozóan is. A költségvetési fegyelemről szóló törvény következetes végrehajtásával visszafoghatók a költségvetési politikának a kiigazítási program sikeres végrehajtását követő lazításához kapcsolódó kockázatok. Ezeket a fejleményeket és a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzését figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a túlzott hiányt sikerült 2012-ben, a Tanács által ajánlott határidőre hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá csökkenteni. A Bizottság ezért azt ajánlotta, hogy a Tanács helyezze hatályon kívül a HU 7 HU
Lettországban fennálló túlzott költségvetési hiányról szóló határozatot (SEC(2013)XYZ). Ha a Tanács a túlzott költségvetési hiányról szóló határozat hatályon kívül helyezése mellett dönt, azzal Lettország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. 2. ábra: Lettország - az államháztartás egyenlege és az államadósság Fordított skála -12 (a GDP százalékában) 60-10 -8-6 -4-2 0 50 40 30 20 10 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013(*) 2014(*) Az államháztartás egyenlege (b.o.) Ciklikusan kiigazított egyenleg (b.o.) Bruttó adósság (j.o.) (*) A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatai 5. ÁRFOLYAM-STABILITÁS A lett lat 2005. május 2. óta, vagyis e jelentés elfogadásának időpontjában már több mint nyolc éve részt vesz az ERM II-ben. Az ERM II-be történő belépéskor Lettország egyoldalú kötelezettséget vállalt arra, hogy a lat árfolyamát a középárfolyamhoz képest ±1 %-os lebegtetési sávban tartja. A jelen értékelést megelőző két évben a lat árfolyama nem tért el ±1 %-nál nagyobb mértékben a középárfolyamtól és nem alakult ki árfolyamfeszültség. A lat kereskedelme nagyrészt a lebegtetési sáv felső határának közelében folyt, miután a lett államkincstár átváltotta jelentős devizaalapjait a piacon. 2012 végén és 2013 elején a lat leértékelődött a sáv közepe felé, az államkincstár csekélyebb devizakínálata és az euró bevezetésével kapcsolatos piaci várakozások következtében. Az egyéb mutatók, mint a devizatartalékok és a rövid távú kamatlábak alakulása, nem jeleznek az árfolyamra ható feszültségeket. Az IMF és az EU pénzügyi támogatási programja keretében az utolsó folyósításokra 2010 augusztusában és októberében került sor. 2011 júniusában Lettország dollárkötvény-kibocsátásokkal sikeresen visszatért a nemzetközi kötvénypiacra, ezt további tranzakciók követték, ami a piaci finanszírozáshoz való jó hozzáférést jelzi. Lettország teljesíti az árfolyam-kritériumot. 6. HOSSZÚ TÁVÚ KAMATOK Az átlagos hosszú távú kamatláb Lettországban a 2013 áprilisa előtti egy évben 3,8 % volt, ez az 5,5 %-os referenciaérték alatt van. A 2012-es konvergenciaértékelés idején az átlagos hosszú távú kamatláb Lettországban megfelelt az 5,8 %-os referenciaértéknek, azóta fokozatosan csökkent. Lettországban a hosszú távú kamatlábaknak az euróövezet irányadó hosszú lejáratú kötvényeihez viszonyított különbözete 2010-ben jelentősen szűkült, mivel a valutakosár iránti bizalom újra megerősödött, megmutatkoztak a költségvetési konszolidáció eredményei és a támogatási programból származó források átváltása növelte a lat likviditását. 2011- ben némi szünet következett be, majd a Lettország iránti piaci bizalom erősödésével a különbözet csökkenése 2012-ben folytatódott. Az államkincstár 2011 első felében HU 8 HU
néhány kisebb kibocsátással visszatért a tízéves lejáratú hazai kötvények piacára. 2012-ben az államkincstár új irányadó tízéves kötvényeket vezetett be, de részben a dollárban denominált sikeres kibocsátások következtében kedvező likviditási pozícióját kihasználva csak korlátozott összegű kötvényt bocsátott ki. Lettország teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. 7. TOVÁBBI TÉNYEZŐK Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, az áru- és a pénzügyi piacok integrációját. A külső egyenleg 2008 és 2009 során a fellendülés éveiben jellemző jelentős hiány után többletbe fordult át és 2009-ben a GDP körülbelül 11 %-át érte el, majd ez a többlet 2012-ben a GDP körülbelül 1 %-ára esett vissza. A kereskedelmi hiány 2008 óta jelentős mértékben csökkent, de 2010 óta a gazdasági élénküléssel együtt némileg romlott. A reál effektív árfolyam 2009 2010 közötti jelentős korrekcióját azonban sikerült nagyjából fenntartani, és Lettország exportpiaci részesedése tovább nőtt. A jövedelmi mérleg 2009-ben többletbe fordult át a külföldi tulajdonú bankok hitelezési veszteségekre képzett jelentős tartalékai miatt, majd 2011-ben újra hiányt mutatott fel, ahogy a bankok visszaállították nyereségességüket. A külföldi közvetlen befektetések egyenlege 2009-től fokozatosan javult, de 2012-ben némileg csökkent. A Lettországnak 2008 végén nyújtott EU-IMF fizetésimérleg-támogatási program 2012 januárjában sikeresen lezárult. Az ország a program keretében rendelkezésre álló 7,5 milliárd EUR-ból összesen körülbelül 4,5 milliárd EUR-t vett igénybe. Lettország nem kérte további támogatás nyújtását, ez a szakpolitikájába vetett bizalmat és a piaci finanszírozáshoz való visszatérést tükrözi. 2012 decemberére Lettország teljes mértékben visszafizette az IMF-nek a programhoz kapcsolódó kötelezettségeit, míg az Európai Bizottság felé a törlesztés 2014 és 2025 között lesz esedékes. A lett gazdaság kereskedelmi és működőtőke-kapcsolatai révén magas szinten integrálódik az EU gazdaságába, miközben az uniós piacon belül a munkaerőpiacra magas fokú mobilitás és jelentős rugalmasság jellemző, bár a strukturális munkanélküliség magas. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Lettország teljesítménye nagyjából megfelel az euróövezeti tagállamok átlagának. A belföldi pénzügyi szektor és az uniós pénzügyi rendszer integrációja jelentős, főként a bankrendszerre jellemző nagyarányú külföldi tulajdonnak köszönhetően. A nemzetközi pénzügyi támogatási programmal összefüggésben a pénzügyi felügyelet jelentősen megerősödött. Tovább javult a nemzeti felügyeleti szervekkel folytatott együttműködés. Lettország a külföldi illetőségű banki ügyfeleknek főként a FÁK országaiból származó vállalatoknak nyújtott szolgáltatások terén nagy hagyományokkal és számos versenyelőnnyel rendelkezik. A külföldi illetőségű ügyfeleknek nyújtott banki szolgáltatások felügyelete további kihívásokat jelent, többek között a tranzakciók határokon átnyúló jellege miatt. A nemzeti felügyeleti hatóság számos intézkedést tett az említett üzleti tevékenység sajátos kockázatainak csökkentése érdekében; a külföldi illetőségű ügyfelekhez kapcsolódó üzleti modellel dolgozó bankoknak jelentős likvid eszközállománnyal kell rendelkezniük és kiegészítő tőkekövetelmények hatálya alá tartoznak. A jövőben is alapvető marad a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatok szoros ellenőrzése, az országnak készen kell HU 9 HU
állnia arra, hogy szükség esetén további szabályozási intézkedéseket fogadjon el és következetesen végre kell hajtania a pénzmosás elleni szabályokat. *** A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és az egyéb tényezőket is tekintetbe véve, feltételezve továbbá, hogy a Tanács elfogadja a Bizottság ajánlását a túlzott költségvetési hiányról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Lettország teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. HU 10 HU