PPKE JÁK LEVELEZŐ LATIN II

Hasonló dokumentumok
Mondatrövidítő szerkezetek

Igetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő

PPKE JÁK LEVELEZŐ LATIN szeptember 23.

PPKE JÁK LEVELEZŐ november 5.

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Azonosító jel: LATIN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Fordítás. Időtartam: 120 perc

KIS BOTANIKAI LATIN. Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának nyelvi feladatlapja LATIN NYELVBŐL

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 19. LATIN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. I. Fordítás. Időtartam: 120 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 15. LATIN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. I. Fordítás. Időtartam: 135 perc

2. lecke. II. declinatio

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA október 16. LATIN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Fordítás. Időtartam: 135 perc

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

LINGUA GAYA. A Lingua Gaya nyelv nyelvtana. 2002, Gajárszki László

Oktatási Hivatal LATIN NYELV. A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Magyar nyelv 6. osztály. Főbb témakörök

Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2009/10

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló LATIN NYELV NYELVTANI FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ö Ó

Ó ű í ű ü í í ú í ü í í ú ú í ú ű ú ü ü í ű ü É Í Í Ó í í É Ö ú ú í í í ü ü ü í É ű í Ó í í ü ú ü í

Tananyag szerző oktatási témakörben

A 2006/2007. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának nyelvi feladatlapja LATIN NYELVBŐL

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

A vizsga szerkezete és jellemzői:

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

LATIN NYELVTANKÖNYV A FELNŐTTKÉPZÉS HÁROM ÉVFOLYAMÁRA


KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

A GIMNÁZIUM HETEDIK OSZTÁLYA SZÁMÁRA ( leadási határidı: )

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

Azonosító jel: LATIN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Fordítás. Időtartam: 135 perc

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

LATIN NYELV II. SEGÉD- ÉS KIEGÉSZÍTŐANYAG JOGÁSZHALLGATÓK SZÁMÁRA. Bánóczi Rozália Rihmer Zoltán: Latin nyelvtankönyvhöz

Kódszám: A 2008/2009. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő fordulójának fordítási szövege és feladatlapja LATIN NYELVBŐL ÚTMUTATÓ

ÉRETTSÉGI VIZSGA október 17. LATIN NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Fordítás. Időtartam: 135 perc

Azonosító jel: LATIN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. I. Fordítás. Időtartam: 135 perc

Mi ebben az új? A latin inflexiós morfológia

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló LATIN NYELV NYELVTANI FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA november 2. LATIN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA november 2., 8:00. I. Fordítás. Időtartam: 120 perc

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben

ö ü ü Á ö ü ö ö ö Í ü ü ö ö ú ö ű ű Í ü

Tartalomjegyzék. Bevezetés Az ige mondatalkotó képessége. 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében.

Á ő ó í ü ú ü ű ó ó í í í ó Í ó ö ö ó ö ö ó Ö ö Ö í í ó Í ö ö ö ü ö ö ö ü ó ű íí Ü í

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

í É Í Ó ó ű ö ó ö ó Á ü ö í ó É É í í ó ö ö ó ó ö ö í ó ö ü í ü ó ó ö ü í ü

Azonosító jel: ÉRETTSÉGI VIZSGA május 13. LATIN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. I. Fordítás. Időtartam: 135 perc

Ü íű ő É É ű ő ű ő ű ú ű ő ő ú ő ú ű ő ő ú ú ő ő í í ú ő ő í ú í ő í ő í ű í ő í í í í ő

ÉRETTSÉGI VIZSGA május 13. LATIN NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. I. Fordítás. Időtartam: 135 perc

ö ő ó í ő ü ő ö ő ő ö í ő ó ő ü ú ő ö í ő ő ö ő ü ó ő ó ű ü ó ő ó ó ü ü ő ő ó ó Á í Ő ó ő ő ó í ő ó ó ő Ó ó ö ö Ö ó ő ó ő ö Ö ő ü ő ó ő ö ő ó í

ű Í ő ű ü ő ő ú ő ű ü

Ö í ó ű í íű ű ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ó Ö ó ü ó ü ó ú ú ú Ö ó ó ó í ó ü úú ü í ó ó ó í Ó Ó ó í Ö í ó ú í ú í ó ü ü ú í í ú í ü ú í

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Í í í Í í ú ü ü ö Í ö ü ö ö ö í ö ö ü í ú ö í ö í í í ö í ú ü ö ö ö í ö í ö ö í ü ö í ü ö í ö ö ö ö í ö í ü ü ö í í ö ü ö í í ö

Római jog. A tananyag a tankönyv 21. pontjával kezdődik.

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Horváth István Károly latin nyelvi és kultúrtörténeti verseny 2007/2008

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

ö ó ó ó ö őí ő ü í ő ó ő ó ö ö ő ö ö ó ü ó ö ú ó ö ő ö í ü ö ö ő í ü ó ű ö í í í ó ő ü ó ü ö ő ó ü ú ó ő ő ő ő ú ú ó ú Á ú ő ó ü ö ő ó ü ö ü ő í ó í ö

ő ü ó í í í ő ó Ó í

A szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre.


í í í í í

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í

ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö

É ó Í É

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í


ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű

ő ü ó í ó í Ö í Ö ű ű ű ű ú ű ú ú ó í ü ő í í ű ű ő í Ö ó Ö ü í ű ó ó ő ű ú ű ú í ú í

ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ű ú ú ö ö ö É ö ú ú ú ö ű Ó ű Ö Ö ú

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í


KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Átírás:

PPKE JÁK LEVELEZŐ LATIN II. 2017-02-11 I. KONZULTÁCIÓ SZÖVEGEK, LEXICA MELLÉKNÉV FOKOZÁS PARTICIPIUMOK 4. IGERAGOZÁS 4. PRAESENS PERFECTUM ACTIVI 4. PRAESENS IMPERFECTUM PASSIVI 4. PRAESENS PERFECTUM PASSIVI 5. GYAKORLÓ FELADATOK SZÖVEGEK M. Porcius Cātō māior cēnsōrius; vis maior; ad maiōrem Dei glōriam; Deō Optimō Maximō; vīrī illūstrissimī; (vīrī) clārissimī; pontifex māximus; cīvitās fidēlissima, rex iunior, servus humillimus, mores maiorum, cura minorum. Parēns, īnfāns, ius cogēns, ius permittēns, frūctus pendēns Timeō Danaōs et dōna ferentēs. Ab Urbe conditā, patrēs cōnscrīptī, ante Chrīstum nātum, post Chrīstum nātum, vīribus ūnītīs, frūctus sēparātus; frūctus perceptus; rēs dērelicta; rēs iūdicāta; numerus clausus Melior est certa pāx, quam spērāta victōria. Nāscitūrus; moritūrus Avē, Caesar, moritūrī tē salūtant! Legenda, agenda, dē lēge ferendā Nunc est bibendum. Veni, vidi, vici. Lex lege tollitur. Res iudicata pro veritate accipitur. De fructibus arbor cognoscitur. Tempora mutantur et nos mutamur in illis. Equi donati dentes non inspiciuntur. Alea iacta est. Lex posterior derogat legi priori. Melior condicio nostra per servos fieri potest, deterior fieri non potest. Qui prior est tempore, potior est iure. Minus est actionem habere, quam rem. Nēque absēns, nēque dissentiēns adrogāri potest. Melior est condiciō possidentis. Lēgātum est dōnātiō testāmentō relicta. Iniūriam quī factūrus est, iam facit. Nāscitūrus prō iam nātō habētur, quotiēns dē commodīs ēius quæritur. In dubiō prō reō iūdicandum est. Pacta sunt servanda. DE IURE POPULI ROMANI (BR. TK. lecke, 28. p.) Constant autem iura populi Romani ex lēgibus, plēbiscitis, senatus consultis, constitutionibus principum, ēdictis eorum, qui 1 ius ēdicendi 2 habent, responsis prudentium. Lēx est, quod 3 populus iubet atque constituit. Plēbiscitum est, quod 3 plēbs iubet atque constituit. Plēbs autem est cēteri civēs sine senatoribus. Senatus consultum est, quod 3 senatus iubet atque constituit. Constitutio principis est, quod imperator dēcreto vel ēdicto vel epistula constituit. Ēdicta sunt praecepta eorum, qui 1 ius ēdicendi habent. Ius autem ēdicendi habent magistratus 4 populi Romani; sed amplissimum ius est in ēdictis duorum praetorum, urbani et peregrini. azoknak a., akik ; ius edcendi - hirdetménykibocsájtás joga; Törvény az, amit ; 4. magistratus pluralis nominativus.

DE IURE NATURALI ET GENTIUM ET CIVILI (BR. TK. 4. lecke, 36. p.) Iūs nātūrāle est, 1 quod nātūra omnia animālia docuit. Nam iūs istud 2 nōn hūmānī generis proprium est, sed omnium animālium, quae in caelō, quae in terra, quae in marī nascuntur. Omnēs populī, quī lēgibus et mōribus reguntur partim suō propriō, 3 partim commūnī omnium hominum iūre ūtuntur: nam quod quisque populus ipse sibī iūs cōnstituit, 4 id vocātur iūs cīvīle, quasi iūs proprium ipsīus cīvitātis: quod vērō nātūrālis ratiō inter omnēs hominēs cōnstituit, id apud omnēs populōs peraequē custōditur vocāturque iūs gentium,.. Et populus Rōmānus partim suō propriō, partim commūnī omnium hominum iūre ūtitur. - Iūs autem gentium omnī hūmānō generī commūne est. A ius naturale az, amire ; ius istud =istud ius az a jog ; suo proprio (iure); 4. nam quod quisque populus ipse sibī iūs cōnstituit: mert amely jogot minden nép maga alkot megmagának ; MELLÉKNÉVFOKOZÁS A MELLÉKNEVEK FOKOZÁSA (COMPARATIO) A középfok két dolgot jelent: vagy egy másik személlyel/dologgal összevetve nagyobb mértékű tulajdonság áll fenn a jelzett szóban, vagy a szokásosnál nagyobb tulajdonságot hordoz a jelzett főnév. pl. felicior = boldogabb, meglehetősen boldog A felsőfok egyrészt a magyarhoz hasonlóan valamely tulajdonság kiemelését jelenti minden máshoz képest, másrészt nagyítást. pl. felicissimus = a legboldogabb, igencsak boldog. KÖZÉPFOK KÉPZÉSE: A melléknév ragozási tövéhez illesztjük ior (m, f) ius (n) képzőt. A középfokú melléknevek sing. genitivusa mindhárom nemben ioris. N. B. A középfokú melléknevek kétvégűek, tehát ragozásuk a III. declinatio szerint történik, mássalhangzós tövűek. A FELSŐFOK KÉPZÉSE: A melléknév ragozási tövéhez illesztjük az issimus 3 képzőt. N. B.: A felsőfokban a mellékneveket az I-II declinatióban ragozzuk! Példák: Alapfok Középfok Felsőfok longus 3 longior, longius longissimus 3 nauralis 2 naturalior, naturalius naturalissimus 3 felix (-icis) felicior, felicius felicissimus 3 RENDHAGYÓSÁGOK: Eltérő tövekből képzik különböző fokú alakjait az alábbi melléknevek: ALAPFOK KÖZÉPFOK FELSŐFOK bonus 3 jó melior, melius (Sing. gen.: melioris) optimus 3 malus 3 rossz pēior, pēius (Sing. gen.: pēioris) pessimus 3 magnus 3 nagy maior, maius (Sing. gen.:maioris) maximus 3 parvus 3 kicsi minor, minus (Sing. gen.: minoris) minimus 3 multus 3 sok plus (Sing. gen.: pluris) plurimus 3

PARTICIPIUM (Melléknévi igenév) A participiumok igéből képzett melléknevek, azaz mind a névszói, mind az igei tulajdonságokból részesülnek (partem capit). Melléknévi mivoltuk abban nyilvánul meg, hogy melléknévként ragozhatók, s a mondatban melléknévi funkciót látnak el. Igei tulajdonságuk, hogy cselekvő és szenvedő értelműek lehetnek, s időviszonyt is kifejezhetnek, továbbá kifejezik a cselekvés állapotát, valamint tárgyat és határozót is vehetnek maguk mellé. PARTICIPIUM IMPERFECTUM ACTIVI (folyamatos melléknévi igenév) KÉPZÉSE: imperf. tő + -(ē)ns, -(ĕ)ntis (A kötőhangra a 3-4. coniugatiós igék esetében van szükség.) Ragozása a III. declinatiós egyvégű melléknevek mintájára történik (erős i-tövű). Magyarra -ó, -ő képzős folyamatos melléknévi igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondattal fordítjuk. pl. vocans nevező; aki nevez; nevezve. vocāns (-antis) vidēns (-entis) cogēns (-entis) audiēns (-entis) PARTICIPIUM PERFECTUM PASSIVI (befejezett melléknévi igenév) KÉPZÉSE: szótári alak 4. eleme (supinum tő + -us 3) ( supinum tő: szótári alak 4. eleméből levágjuk az us végződést.) Magyarra -t, -tt végű befejezett melléknévi igenévvel, határozói igenévvel vagy mellékmondattal fordítjuk. pl. vocatus nevezett; akit neveztek; nevezve. vocatus 3 visus 3 coactus 3 auditus 3 PARTICIPIUM INSTANS ACTIVI (cselekvő értelmű beálló melléknévi igenév) KÉPZÉSE: supinum tő + -urus 3 Magyarul a szándék, akarat kifejezésére szolgál (tenni készülő, szándékozó, akaró; tenni készülvén, szándékozván; aki tenni készül). pl. vocaturus nevezni szándékozó, akaró; aki nevezni szándékozik, akar; nevezni szándékozván, akarva. vocaturus 3 visurus 3 coacturus 3 auditurus 3 PARTICIPIUM INSTANS PASSIVI (beálló melléknévi igenév) KÉPZÉSE: imperf. tő + -(e)ndus 3 (A kötőhangra a 3-4. coniugatiós igék esetében van szükség.) Magyarra andó, -endő képzős beálló melléknévi igenévvel fordítjuk. pl. vocandus nevezendő; amit nevezni kell. vocandus 3 videndus 3 cogendus 3 audiendus 3

4. IGERAGOZÁS 4.PRASENS PERFECTUM ACTIVI (befejezett jelen idő, azaz múlt idő) Kifejezi a cselekvés múltban való történését, többnyire egyszeriséget, befejezettséget jelöl. Kifejezi továbbá a múltban történt cselekvésnek a jelenben való lezáródását. Magyarra múlt idővel fordítjuk. KÉPZÉSE: perfectum tő + -ī -istī -it -imus -istis -ērunt Példák: dixi, dixisti, dixit, diximus, dixistis, dixērunt; vidi, vidisti, vidit, vidimus, vidistis, vidērunt. A LÉTIGE PRAESENS PERFECTUMA: fuī, fuistī, fuit, fuimus, fuistis, fuērunt; potuī, potuisti, potuit, potuimus, potuistis, potuērunt. 4. PRAESENS IMPERFECTUM PASSIVI (passzív jelen idő) KÉPZÉSE: imperf. tő + passzív személyragok -(o)r -(i)mur -(ĕ)ris -(i)mini -(i)tur -(u)ntur sing. plur. nominor nomināris nominātur nomināmur nomināmini nominantur videor vidēris vidētur vidēmur vidēmini videntur legor leg-ĕ-ris* leg-i-tur leg-i-mur leg-i-mini leg-u-ntur *A sg/ ris szótagja előtt a rovid - ĭ- hang rövid -ĕ- vé változik: ĭ + r = ĕ capior cap-ĕ-ris* capi-tur capi-mur capi-mini capi-u-ntur tribuor tribu-ĕ-ris* tribu-i-tur tribu-i-mur tribu-i-mini tribu-u-ntur audior audiris auditur audimur audimini audi-u-ntur 4. PRAESENS PERFECTUM PASSIVI A passzív perfectumokat a latin nem ragok segítségével, hanem összetétellel képezi. KÉPZÉS: participium perfectum passivi + a létige megfelelő idejű imperfectuma. sing. plur. PRAESENS PERF. PASS. visus, -a, -um sum es est visi, -ae, -a sumus estis sunt Az összetétel első tagját, a participium perfectum passivit egyeztetjük a mondat alanyával nemben, számban és esetben (a második tagnak, a létigének természetesen csak a számát kell az alanynak megfeleltetni).

5. GYAKORLÓ FELADATOK Adja meg az alábbi melléknevek hiányzó alap-, közép-, ill. felsőfokát! iustus 3 sapiens (-entis) bonus 3 brevis 2. longior, -ius. plurimus 3 liber, libera, liberum. sanctior,-ius magnus 3 prudens (-entis) malus 3 parvus 3 publicus 3 naturalis 2 Képezze az alábbi igék összes participiumát, majd fordítsa magyarra! erro 1, habeo 2, iubeo 2, ago 3, duco 3, dico 3, capio 3 Activum Passivum Imperfectum Perfectum Instans Ragozza el az alábbi jelzős szerkezeteket! ius cogens pater conscriptus lex ferenda