A családon belüli erőszak általános ismertetése

Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Beadandó feladat Civilbiztonság és Vidékbiztonság c. tárgyhoz. (Előadó: dr. Szilágyi Tivadar) A családon belüli erőszak általános ismertetése KÉSZÍTETTE: HORVÁTH ZOLTÁN (PPY0WM)/EE/2012 NAPPALI TAGOZAT Budapest 2013/2014 II. Félév

Tartalom Téma indoklása...3 Bevezetés...3 Jogi Felvetések...4 További rendelkezések...5 A gyermekvédelmi jelzőrendszer...6 Családon belüli erőszak és hatásai...8 1. Verbális erőszak...8 1.1. Következmények...9 2. Fizikai erőszak...9 2.1. Következmények... 10 3. Szexuális erőszak... 10 3.1. Következmények... 11 Összefoglalás... 12 Mellékletek... 13 Felhasznált irodalom... 15 2 O l d a l

Téma indoklása A félév soron többször is elhangzott tantárgyaink mottója a következő: (...) mindenféle biztonság az egyén és a család biztonságával kezdődik, az pedig az élethez, az emberhez méltó élethez való jog érvényesítésének követelménye. A következő láncszem a társadalom biztonsága, amelyet az állam biztonsága és a világ, az emberiség biztonsága követ. (Dr. Pirityi Sándor) A fenti idézet olvasatában tehát a családon belüli erőszak elsősorban az egyén és család biztonságát veszélyeztető jelenség. Másodsorban, a sértett személyekkel kapcsolatos bánásmód, segítségnyújtás, rehabilitáció és a beavatkozás jogszerűségére vonatkozó kérdések komoly társadalmi és szociálpolitikai nehézséget jelentenek. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a családon belüli erőszak kihat a társadalom biztonságára is. Nem is beszélve arról, hogy azok a személyek, akik már gyermekkorukban kitettek voltak bizonyos erőszakformáknak felnőttként hajlamosabbak lesznek bizonyos típusú bűncselekményekre, vagy egyéb deviáns viselkedésformákra, amik akár az illegalitás határát súrolhatják (Carver-Scheier 2006). Tehát a családon belüli erőszak komplex jelenség, ami a biztonság valamennyi dimenziójára hatást gyakorolhat. Bevezetés Kedves olvasó! Ebben az írásomban a családon belüli erőszakról szeretnék egy rövid átfogó jellegű bemutatást adni. Fontosnak tarom megemlíteni, hogy a családon belüli erőszak definíciója eltérő és időben is változó (Herczog 2009). Mivel a terjedelem adott volt ezért csak a téma felszínét érintettem és csak néhány legfontosabb dologra tértem ki. Felsorolás jelleggel bemutattam az ide kapcsolható jogi rendelkezéseket és ezeket jellemeztem is néhány pontban. Célom az volt, hogy objektív módon mutassam be mi minősül családon belüli erőszaknak (jogi szempontból). Bemutatom a gyermekvédelmi jelzőrendszert, valamint azt, hogy milyen lélektani hatást gyakorolnak különböző típusú erőszakos tettek. Kategorizálásnál én a cselekvés jellege szerint csoportosítottam és nem a jogszabály szerint. Nem állt módomban részletesen mindenre kitérni, ezért az olvasó számára további információkat a mellékletként csatoltam. 3 O l d a l

Jogi Felvetések Mi minősül családon belüli erőszaknak? Családon belüli erőszak 1 : az egy háztartásban élő személyek, illetőleg a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) 137. 6. pontjában meghatározott hozzátartozók, a volt házastársak, illetve volt élettársak, továbbá a gyermekvédelmi intézményben nevelkedő kiskorúak között megvalósuló, vagy őket a felsorolt személyek cselekménye által érintő alábbi bűncselekmények: emberölés (Btk. 166. ) erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. ) öngyilkosságban közreműködés (Btk. 168. ) magzatelhajtás (Btk. 169. (2) bekezdésének b) pontja) testi sértés (Btk. 170. ) gondozás elmulasztása (Btk. 173. ) kényszerítés (Btk. 174. ) lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A. :) személyi szabadság megsértése (Btk. 175..) emberrablás (Btk. 175/A..) emberkereskedelem (Btk. 175/B. ) magánlaksértés (Btk. 176. ) levéltitok megsértése (Btk. 178. ) magántitok jogosulatlan megismerése (Btk. 178/A..) rágalmazás (Btk. 179..) becsületsértés (Btk. 180..) közúti veszélyeztetés (Btk. 186. ) családi állás megváltoztatása (Btk. 193..) kiskorú elhelyezésének megváltoztatása (Btk. 194..) kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195..) tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk. 195/A. ) tartás elmulasztása (Btk. 196..) a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIV. fejezet II.cím) közveszélyokozás (Btk. 259..) terrorcselekmény (Btk. 261..) garázdaság (Btk. 271..) önbíráskodás (Btk. 273..) visszaélés kábítószerrel (Btk. 282/B..) rablás (Btk. 321..) rongálás (Btk. 324..) valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvényben (a továbbiakban: Sztv.) foglalt következő szabálysértések: becsületsértés (Sztv. 138..) magánlaksértés (Sztv. 139..) gyermekkel koldulás (Sztv. 146..) veszélyes fenyegetés (Sztv. 151..) Családon belüli erőszaknak kell tekinteni a fenti jogsértésekkel összefüggésben elkövetett hamis tanúzásra felhívást (Btk. 242..), illetve hatósági eljárás akadályozását (Btk. 242/A..) is. 1 Az Országos Rendőrfőkapitány 13/2003. (III.27.) ORFK INTÉZKEDÉSE a családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására - alapján. 4 O l d a l

További rendelkezések 1. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.), 31/1997 1.1. Ez a törvény megszabja azokat az alapvető szabályokat melyek szerint a különböző gyermekvédelmi szervezetet legyen az civil, vagy állami- eljárhatnak. Egyrészt tehát a különböző ellátások és segítségnyújtások módját szabályozza, valamint a szülői kötelezettségeket. 1.2. Meghatározza a gyermekek alapvető jogait és azok érvényesítésének garanciáit. 1.3. Az eljárás módját és a hatóság jogait definiálja. 2. 45/2003. OGY. határozat 2.1. A családon belüli erőszak hatékony kezelésére irányuló stratégia. 2.2. Bevezeti a távoltartó rendelkezést. 2.3. Biztosítja a családon belüli erőszak áldozatai számára, hogy gyorsított eljárást alkalmazzanak ügyük tárgyalása során. 2.4. Biztosítja a tanúk védelmét. 3. 2174/1997. sz. határozat 3.1. A kormány elkötelezettségének törvénybefoglalása. 4. 34/2002 BM. utasítás 4.1. A már ismertetett 13/2003. (III.27.) ORFK Intézkedése ennek a következménye. 4.2. Ez definiálja jogi értelemben mi minősül családon belüli erőszaknak és hivatkozik az egyes esetek büntetésére vonatkozóan. 4.3. Deklarálja, hogy ki tekintendő áldozatnak. 4.4. Tisztázza mi minősül kiskorú veszélyeztetésének. 4.5. Szól a gyermekvédelmi jelzőrendszerről. 4.6. Megszabja a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai számára a konstruktív együttműködés kötelezettségét. 4.7. Megszabja a családon belüli erőszak kezelésével kapcsolatos közbiztonsági feladatokat. 5. 115/2003. (X. 28.) OGY. határozat 5.1. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája. 5.2. Az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével. (115/2003. (X. 28.) OGY. határozat) 6. 2006. évi LI.tv a Büntetőeljárásról, 138. 6.1. A távoltartásról rendelkezik (138/A. (1)), megállapítja mi a távoltartás és mik a következményei 6.2. Megszabja, ki indítványozhat távoltartást (138/B. ). (1.) az ügyész, (2.) magánvádló, (3.) pótmagánvádló, (4.) maga a sértett, (5.) a cselekvőképtelen vagy korlátozottan 5 O l d a l

cselekvőképes sértett törvényes képviselője, (6.) terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője. A távoltartásról egy bíró dönt. 6.3. Megszabja a távoltartás idejét és hatályát. 7. Btk. 222. 7.1. A zaklatásról rendelkezik, pontosan definiálja milyen cselekmény minősül zaklatásnak. 7.2. A zaklatás büntetési tétele 2 év, bizonyos esetekben 3 év szabadságvesztés További információ a mellékletben található (1. melléklet). A gyermekvédelmi jelzőrendszer A gyermekvédelmi jelzőrendszer a kiskorúak védelmére és jogaik érvényestésére szolgál. A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata a gyermekjóléti szolgálat fenntartása, amelynek elsődleges szerepe a családban nevelkedő gyermekek segítése, a veszélyeztetettséget jelentő helyzetek megoldása, a krízisben lévő családok megsegítése. Ennek érdekében a szolgálatok észlelő- és jelzőrendszert működtetnek az alábbi intézményekkel együttműködve: egészségügyi szolgáltatást nyújtók (a védőnői szolgálat, a háziorvos, házi gyermekorvos), személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (a családsegítő szolgálat, átmeneti otthonok), kisgyermekek napközbeni ellátását biztosítók (bölcsődék, családi napközik), közoktatási intézmények (óvodák, iskolák, a nevelési tanácsadók), rendőrség, ügyészség, bíróság, menekülteket befogadó állomások, menekültek átmeneti szállásai, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, munkaügyi hatóság. (KSH) Tehát ha a fenti intézmények valamelyike kiskorú számára veszélyesnek vélt körülmények fennállását véli felfedezni kötelessége, hogy hivatalos lépések tegyen ez ügyben. Mint korábban említettem az együttműködés törvényben leírt kötelességük. 6 O l d a l

1. táblázat Gyermekjóléti szolgáltatás által kezelt problémák %-os alakulása 2005-2010 A kezelt probléma 2005 2006 2007 2008 2009 2010 típusa Anyagi 24,0 24,0 24,5 23,8 25,0 25,6 Gyermeknevelési 18,6 18,7 19,1 19,1 19,6 20,0 Életviteli 15,6 16,1 16,1 16,4 15,2 15,2 Magatartászavar 11,5 11,4 11,3 12,0 11,3 11,9 Családi konfliktus 11,1 11,2 10,9 10,0 9,4 11,6 Beilleszkedési 5,6 5,9 5,4 6,2 6,9 6,6 Szülői 5,9 6,0 5,8 5,6 6,3 6,1 elhanyagolás Szenvedélybetegség 3,5 3,3 3,2 2,7 2,4 2,0 Családon belüli 1,8 1,9 1,6 1,8 1,8 1,8 bántalmazás Fogyatékosság, retardáció 1,8 1,7 1,7 1,6 1,5 1,4 1. Forrás: saját szerk. Statisztikai tükör V. évfolyam 42. száma alapján. A táblázat adataiból arra lehet következtetni, hogy a családon belüli bántalmazás csak kisebb részét teszik ki a szükséges beavatkozásoknak. Valamint arra a megállapításra juthatunk, hogy az ilyen jelzések száma stagnál. Tehát az esetek lényegében nem csökkennek. Fontos megjegyezni, hogy a magatartás zavar is lehet bántalmazásra utaló jel. Külön problémát jelent továbbá, hogy rendszer nem hatékony a családon belüli bántalmazás felismerése. Kívülálló számára jelentős szakértelmet és körültekintést igényel. Erre vonatkozólag azonban a pedagógusok és egyéb érintett számára csekély képzés áll rendelkezésére, és nincsenek is erre vonatkozó egyéb erőfeszítések sem, a kormányzat részéről. Mégis egy ilyen rendszer megléte és működtetése kiemelt fontossággal bír, mert a gyermekek a leginkább kiszolgáltatottabbak a családon belüli erőszak valamennyi formájával szemben. 7 O l d a l

Családon belüli erőszak és hatásai 1. Verbális erőszak Verbális erőszak áldozatai lehetnek nők, férfiak és gyerekek egyaránt. A felnőttekre kevésbé gyakorol maradandó hatást, mint a gyermekekre. Ebbe a kategóriába sorolható rengeteg dolog például a zaklatás is, ha az nem fajul tettlegességig. Definiálni a verbális erőszak eseteit többnyire egyedi mérlegelés után lehet, a törvény sem rendelkezik minden esetről. A rendszeres verbális erőszak felnőttek esetében akár tettlegességig fajulhat, mind az áldozat, mind az elkövető részéről. Gyermekek esetében a hatás sokkal később, de jelentősebb mértékben jelentkezik. Ezért a továbbiakban leírtak a gyermekkori bántalmazásra vonatkoznak. Szinte minden szülő tesz néha meggondolatlan megjegyzéseket, vagy nem szándékosan megsérti gyermeke érzelmeit. Ezek természetesen még nem minősülnek bántalmazásnak és nem is okoznak jelentőseb sérüléseket. A verbális erőszak definíciója elég nehézkes feladat azért, mert minden ember más-más. Az eltérő érzelmi intelligenciával rendelkező emberek eltérő módon dolgozzák fel az őket ért ilyen jellegű behatásokat, nem is beszélve az eltérő személyiségtípusokról 2. Mindezzel arra szeretnék utalni, hogy az emberek eltérő ingerküszöbbel rendelkeznek, vagyis nincs egy amolyan határválasztó káros és elfogadható mérték között. De akkor mi is a verbális erőszak? Általánosan fogalmazva a verbális erőszak olyan, szavakkal történő bántalmazás, amely az egyénben pszichikai károsodást okoz. A sértő degradáló megjegyzések, a lekicsinylés vagy éppen a verbális agresszió negatív hatást gyakorol a gyermekek személyiségfejlődésére (exogén tényezők) (Keményné 2006). Később ez meghatározó lesz az önbecsülése és az énképe szempontjából (Forward 2009, Carver-Scheier 2006). A verbálisan erőszakos emberekre két viselkedésminta jellemző. (1.) A közvetlenül bántalmazás. Ebben az esetben direkt módon történik az agresszió, a közlő fél nem törődik a befogadó fél érzéseivel. Például: Bár meg sem születtél volna!. (2.) Az indirekt módon történő agresszió, ekkor humorosnak, vagy szarkasztikus megjegyzésnek tűnő verbális bántalmazások sorozata hangzik el. Például: Fodrásznál voltál, kócos? Csak nem zárva volt?! (Forward 2009). 2 Itt elsősorban a Jungi személyiségtípusokat értem: gondolkodó, érzékelő, érző, intuitív. 8 O l d a l

1.1. Következmények A folyamatos verbális erőszak szellemi feszültséghez, bizonyos esetekben, agresszióhoz vezethet. Az elfojtott feszültség pedig egy nap erőszakként törhet a felszínre. Ha valakit gyermekkorában ilyen behatások érnek, annak könnyen negatív (radikálisan) énképe alakulhat ki. Az ilyen esetekben az ember nehezen létesít társas kapcsolatokat, antiszociális lehet és akár deviáns viselkedésre is hajlamosabb lehet (Carver- Scheier 2006). Továbbá a negatív énképű emberek könnyebben befolyásolhatók (Aronson 1994). Ezért az alacsony önbecsüléssel rendelkező emberek hajlamosabbak olyan bűnözési formákra, mint például a prostitúció és erőszakos bűncselekmények. Itt szeretném megjegyezni, hogy az előző példák kialakulása komplex folyamat, tehát az alacsony önbecsülés és negatív énkép csupán egy (de nagyon gyakori és fontos) tényező, vagyis nem közvetlen kiváltó oka az említetteknek. Továbbá az alacsony önbecsülésű emberek hajlamosabbak a kényszerbetegségekre vagy függőségekre (pl.: szerencsejáték függőség alkoholizmus, drogfüggőség). 2. Fizikai erőszak A fizikai erőszak olyan típusú bántalmazás, amely a testi épséget veszélyezteti. Az eredmény lehet maradandó és nem maradandó. A fizikai erőszakról a törvény egyértelműen és világosan fogalmaz, ennek oka minden bizonnyal az, hogy sokkal világosabban megállapíthatóbb/ mérhetőbb az erőszak ténye, mint például a verbális erőszak esetében. A fizikai erőszak áldozatai (családon belül) leggyakrabban nők és gyerekek valamint az idősebb családtagok. A fizikai erőszak több dimenziót foglal magában, ezek a következők (bővebben itt: 2. melléklet): Emberölés Testi sértés Kényszerítés Személyi szabadság megsértése Zaklatás Becsületsértés (tettleges) Kiskorú veszélyeztetése Erőszakos közösülés Szemérem elleni erőszak Garázdaság Önbíráskodás Vagyon elleni erőszak 9 O l d a l

A párkapcsolaton belüli erőszak nemek szerinti megoszlását tekintetében, minden fenti esetben az elkövetők, többnyire férfiak. Legjellemzőbbek rendre, a testi sértés, zaklatás és garázdaság (Bővebben lásd: 3. melléklet). 2011-ben a sértettek megoszlása a következő módon alakult, 49,8%-ban házastárs vagy élettárs 19,5%-ban nagyszülő vagy szülő, 18,2%-ban egyéb hozzátartozó, 11,1%-ban gyermek vagy unoka, 1,4%- egyéb hozzátartozó esett áldozatul (KSH). 2011-ben 7300 gyermek családon belüli bántalmazására derült fény, vagyis naponta 20 érintett gyermekről szereztek a szakemberek tudomást. (KSH 2012) Mint mondtam a gyermekek sérelmére elkövetett fizikai erőszak 2011-ben az estek 11,1%-át tették ki. Arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg az ilyen jellegű esetek száma jelentősen több. Mindezt azért gondolom, mert a gyerekek a leginkább kiszolgáltatottak és mivel a gyermekbántalmazás akár, gyámhoz való elhelyezéssel is járhat és félbeszakíthatja a családot ezért gyakran szándékosan eltitkolják az esetet a családok. 2.1. Következmények Ha valakit gyermekkorban bántalmaznak az egyrészt a már említett módon kihat a személyiségére, másrészt a szocializációjára is. Vagyis, ha valaki erőszak közt nő fel maga is alkalmazhat erőszakot a későbbiek során. 3 Megjelenhetnek agresszív megnyilvánulások, valamint szexuális devianciák is (Carver-Scheier 2006). Tehát a bántalmazottból bántalmazó válhat. Ez a felnőttekre is igaz. Valamint a fizikai agresszió egyéni és társadalmi feszültséghez is vezet és veszélyezteti az egyének testi épségét. A fizikai bántalmazás sok esetben emberölésig fajul. 3. Szexuális erőszak A Btk. a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények című XIX. fejezete rendelkezik a szexuális erőszakról. A témánkhoz a 196. -199. terjedő rendelkezések kapcsolódnak közvetlenül. Ezek a következők: szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, szexuális visszaélés, vérfertőzés. A fentiek hasonló természetűek, de eltérő jelentéssel bírnak. Vegyük röviden sorra ezeket. Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít az szexuális kényszerítést követ el. Szexuális erőszakot követ el az a személy, aki a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen 3 Ez a jelenség ugyancsak komplex. Nem minden esetben van így, általában igen szélsőséges körülmények vezetnek ehhez az eredményhez. De kutatások bizonyítják, hogy az erőszakos múlt és az erőszakos elkövetések között korreláció van.(gönczöl 1993) 10 O l d a l

fenyegetéssel követi el, 12 éven alulival létesít szexuális kapcsolatot és/vagy más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel. Szexuális visszaélést követ el az a személy, aki nagykorú és olyan személlyel létesít szexuális kapcsolatot, aki nem nagykorú, vagy rábírja a nem nagykorú személyt valamilyen szexuális tevékenységre valaki mással. Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez vérfertőzést követ el. Tehát a szexuális természetű bántalmazások szoros kapcsolatban állnak a fizikai bántalmazásokkal. Az esetek többségében az áldozatok nők - téma szempontjából, de egyébként is- (lásd: 3. melléklet). Fontos megjegyezni azt, hogy a gyermekek szempontjából még jellemzőbb a családok hallgatása, mint a fizikai bántalmazás esetében és mivel nincsenek közvetlenül észrevehető fizikai jelei (inkább a viselkedés utal rá) ezért az áldozatok jelentős része nem ismert. Illetve a gyermekek gyakran nem merik elárulni a történteket környezetüknek és inkább beletörődnek helyzetükbe. Mindezt azért teszik, mert félnek a következményektől. A statisztikák szerint a nemi erőszakok közel 50%-át családtagok követik el. 3.1. Következmények Mivel az elkövetők családtagok, ezért sokszor titokban marad a bűncselekmény. Azért, mert az esetre ritkán derül fény, az gyakran többször megismétlődik. Akit ilyen bántalmazás ér az súlyos pszichikai károsodást szenved, kórtól függetlenül. Ezért a verbális és fizikai bántalmazásról leírtak itt is egyaránt és halmozottan is érvényesek. Az áldozatoknak szakértői segítségre van szükségük, hogy feldolgozzák a történteket. A szexuális bűncselekmények áldozatai gyakran hosszan tartó depresszióban szenvednek és közülük sokan végül öngyilkosok lesznek. 11 O l d a l

Összefoglalás Megállapítottam, hogy a családon belüli erőszak valójában összetett fogalom, amely a biztonság valamennyi dimenziójára értelmezhető. Bemutattam, hogy a törvény pontosan mit tekint családon belüli erőszaknak, valamint néhány szóban jellemeztem a kapcsolódó jogszabályokat. Néhány mondat erejéig megemlítettem a gyermekvédelmi jelzőrendszert. Megtudhattuk, hogy a családon belüli erőszak kezelése csak a szolgáltatásainak csak kisebb része. Utaltam arra, hogy a rendszer komoly hiányosságokkal bír valamint arra, hogy a gyermekeket ért agresszió felderítése igen komoly feladat, amelyre a gyermekvédelmi jelzőrendszer nincs kellőképp felkészítve. Ezek után a cselekmény jellege alapján három típusú bántalmazást különböztettem meg. Ezek verbális, fizikai, szexuális bántalmazás. Dióhéjban ismertettem ezek lélektani hatásait is szakirodalom és saját vélemény alapján, valamint azt hogy a családtagok gyakran leplezik a bántalmazás tényét annak érdekében, hogy hozzátartozóikat védjék. Végezetül még annyit jegyeznék meg, hogy azok, akiket valamilyen típusú bántalmazás ért gyakran továbbadják azt, ezért az egyéneket ért sérelem társadalmi jelentőségű is. Valamint azt, hogy a társadalom felelőssége az, hogy a rászorulók számára segítséget nyújtson. Ez nem csak az egyéni véleményem, hanem az alkotmány Szabadság és felelősség című részében foglaltak szerinti állami felelősségvállalás is egyben. 12 O l d a l

Mellékletek 1. melléklet Jogszabályok elérhetőségei 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 45/2003. (IV. 16.) OGY határozat a családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló nemzeti stratégia kialakításáról A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája 2006. évi LI.tv a Büntetőeljárásról, 138. Btk. és egyéb hatályos jogszabályok gyűjteménye http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.tv http://www.complex.hu/kzldat/o03h0045.htm/o03h0045.htm http://www.complex.hu/kzldat/o03h0115.htm/o03h0115.htm http://www.complex.hu/kzldat/t0600051.htm/t0600051_5.htm http://net.jogtar.hu 2. melléklet Hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények megoszlása 2011-ben Forrás:KSH (http://www.ksh.hu/szamlap/eletunk.html) 13 O l d a l

3. melléklet Párkapcsolaton belüli erőszak sértettjeinek megoszlása 2011-ben A párkapcsolati erőszak sértettjeinek száma, aránya és bűncselekmények szerinti megoszlása nemenként, 2011 Bűncselekmény Sértettek száma, fő Sértettek aránya, % Sértettek bűncselekmények szerinti megoszlása, % nők férfiak nők férfiak nők férfiak Emberölés 31 17 64,6 35,4 1,1 5,9 Testi sértés 1340 165 89,0 11,0 46,5 57,1 Kényszerítés 12 1 92,3 7,7 0,4 0,3 Személyi szabadság 146 3 98,0 2,0 5,1 1,0 megsértése Zaklatás 835 60 93,3 6,7 29,0 20,8 Becsületsértés 10 1 90,9 9,1 0,3 0,3 (tettleges) Kiskorú veszélyeztetése 1 100,0 0,0 Erőszakos közösülés 27 100,0 0,9 Szemérem elleni 7 100,0 0,2 erőszak Garázdaság 421 32 92,9 7,1 14,6 11,1 Önbíráskodás 23 6 79,3 20,7 0,8 2,1 Vagyon elleni 27 4 87,1 12,9 0,9 1,4 Összesen 2880 289 90,9 9,1 100,0 100,0 2. Forrás:KSH 14 O l d a l

Felhasznált irodalom Aronson, Eliott (1994): A társas lény. Közgazdasági és jogi könyvkiadó, Budapest Carver, Charles S.- Scheier, Michael F. (2006): Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest Forward, Susan (2009): Mérgező szülők. Háttér Kiadó, Budapest Gönczöl Katalin (1993): A bűnözés társadalmi összefüggései. Társadalmi szemle 1993. évi 3. szám 37.-48.old. Herczog Mária (2009): A családon belüli erőszak jelentésváltozásai és helyzete Magyarországon. TÁRKI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Keményné Pálffy Katalin (2006): Alapozó pszichológia. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest KSH (2011): Statisztikai tükör. V. évfolyam 42. szám, Központi Statisztikai Hivatal KSH (2012): Hozzátartozók sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények. Szám-Lap, Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztálya, link: http://www.ksh.hu/szamlap/eletunk.html, Letöltve: 2014.05.27. 15 O l d a l