Intézményi radioaktív hulladékok tárolása és elhelyezése

Intézményi radioaktív hulladékok tárolása és elhelyezése Hosszú távon is biztonságosan

Kedves Olvasó! Magyarországon a radioaktív hulladékok begyûjtését 1960-ban kezdték meg. A tevékenység törvényi hátterét azonban csak késõbb, a 10/1964. Kormányrendelet, valamint az ennek végrehajtására kiadott 11/1964. EüM rendelet teremtette meg. A feladat elvégzésére a Fõvárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomást jelölték ki. Az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) beruházásában 1960-ra elkészült Solymáron az elsõ kísérleti izotóptemetõ. Itt helyezték el az izotópalkalmazás során keletkezett radioaktív hulladékokat. A szakértõi vélemények alapján a telephely végleges megoldásként nem volt alkalmas, ezért 1970-ben az OAB egy új tároló létesítésérõl döntött. Ez a létesítmény a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (továbbiakban RHFT), mely Budapesttõl 40 km re, Püspökszilágy és Kisnémedi községek közigazgatási területének határán, 10 hektáron létesült. Az RHFT beruházása 1976. december 22-én fejezõdött be. Az elsõ szállítmány 1977. március 1-jén érkezett a telephelyre. A végleges üzemeltetési engedélyt az Egészségügyi Minisztérium 1980. július 28-án adta ki. A tároló elsõ üzemeltetõje a Fõvárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás volt.

1 Az elmúlt évtizedekben az RHFT épületeinek, mûszerparkjának, kiszolgáló eszközeinek mûszaki állapota jelentõsen elavult. A technológiai rendszerek egy része az eredetileg tervezett funkcióját már nem volt képes ellátni, illetve a valós igényekhez képest jelentõsen túlméretezettnek bizonyult. A telephellyel kapcsolatos feladatok újragondolását a törvényi és szabályozási keretek idõközbeni jelentõs megváltozása is sürgetõen vetette fel. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 40. -a rendelkezik arról, hogy a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggõ feladatok elvégzésérõl a Kormány által kijelölt szerv gondoskodik. Ennek megfelelõen a Kormány kijelölte, valamint megbízása alapján az Országos Atomenergia Hivatal fõigazgatója a fenti törvényben megfogalmazott feladatok elvégzésére megalapította a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaságot (RHK Kht.), és kötelezte az atomtörvényben megfogalmazott feladatok végrehajtására. A társaság egyik feladata az RHFT üzemeltetése. Ennek megfelelõen 1998. július 1-jétõl az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól a feladatok és a kezelõi jog az RHK Kht.-hoz került. Társaságunk megalakulását követõen szinte azonnal megkezdõdtek a telephely biztonságának növelésére és korszerûsítésére irányuló fejlesztések. Ezek alapvetõ célja a létesítmény mûszaki állapotának és üzemeltetési feltételeinek javítása. A 30 év során mintegy 5000 m 3 helyet foglalt el a beszállított hulladék, azaz a tároló megtelt. Mivel a hazai intézményekben a jövõben keletkezõ hulladékok elhelyezése változatlanul fontos feladat, ezért további szabad térfogatot kell biztosítani. Az elemzések eredményei alapján körvonalazhatók voltak azok a teendõk, melyeket a hosszabb idõtávban elvárt biztonság garantálása, illetve további tárolási kapacitás kialakítása érdekében el kell végezni. A következõ évek feladata egy olyan biztonságnövelõ program megvalósítása, melynek eredményeként biztosítható a tároló hosszú idejû zavartalan, megbízható és a hatósági elõírásoknak minden tekintetben megfelelõ üzemeltetése. Legújabb kiadványunk, melyet minden érdeklõdõnek szívbõl ajánlok, e kettõs törekvésünket modernizálás és biztonságnövelés mutatja be. Dr. Hegyháti József Ügyvezetõ igazgató

2 Üzemeltetés jobb feltételek mellett Korszerûsítés A felújított üzemi épület pincetere a kis és közepes aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladékok részére kialakított átmeneti tároló létesítmény. Az üzemi épület technológiai rendszereinek üzemszerû használatára korábban nem került sor a kezelendõ hulladékok kis mennyisége miatt. A feldolgozó épület rendkívül túlméretezetteknek bizonyult a néhány m 3 /év hulladékmennyiség feldolgozására. A telephely korszerûsítése részeként döntés született az üzemi épület felújításáról és átalakításáról, ami 2003-ban fejezõdött be. Ennek pincetere a kis és közepes aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladékok részére kialakított átmeneti tároló létesítmény. Célja, hogy az RHFT rendelkezzen olyan nagy kapacitású tárolótérfogattal, amely biztosítja a telephelyre érkezõ kis és közepes aktivitású, hosszú élettartamú radioaktív hulladékok átmeneti tárolását. Az átmeneti tárolóban kialakításra került 50 db csõkút az elhasznált sugárforrások számára, továbbá 800 db 200 l-es hordó tárolására alkalmas térrész. Itt található még a nukleáris anyagok ideiglenes elhelyezését célzó helyiség is. Az épület földszintjén a radioaktív anyagok átcsomagolása és tárolásra történõ elõkészítése történik. Ezen tevékenységek során esetlegesen keletkezõ folyékony radioaktív hulladékokat egy zárt rendszerû tartályparkban lehet összegyûjteni.

3 Az új õrzésvédelmi és beléptetõ rendszer kialakításával a fizikai védelem jelentõsen korszerûsödött. A biztonságos hulladékszállítás feltételeinek fenntartása, illetve fokozása érdekében korszerû gépjármûveket és szállító konténereket alkalmazunk. 2001-ben megtörtént a fogadó- és laborépület teljes rekonstrukciója. Az RHFT üzemeltetése során biztosított, hogy a tároló területére kívülrõl, illetve a fokozottan védett zónában tárolt radioaktív hulladékokhoz az üzemi terület felõl ellenõrzés nélkül ne lehessen hozzáférni. A védelmi rendszer biztosítja, hogy a zónahatárokon kontroll nélkül személyek, jármûvek nem juthatnak át, illetve az esetleges behatolási kísérletrõl a fegyveres biztonsági õrség idõben értesülhet, és gyorsan tud reagálni a megelõzõ, felszámoló intézkedések megtétele érdekében. A telephelyet teljes körû biztonságtechnikai rendszerrel felszerelt kerítések veszik körül, és a telep minden pontját számítógéppel vezérelt kamerahálózat figyeli. A kamerák képei egy központi monitorrendszeren jelennek meg. 2004-ben a rendszer felülvizsgálata során adminisztratív és mûszaki intézkedésekkel tovább erõsítettük a védelmi szintet. A radioaktív hulladékok szállításához kapcsolódóan társaságunk a 2/2002 Korm. rendelet elõírásának megfelelõen veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadót alkalmaz. A radioaktív anyagok szállítása minden esetben az ADR követelményeinek megfelelõen történik. Az RHFT évente 50-60 alkalommal szállít be, illetve vesz át hulladékot, melynek során több száz TBq aktivitás kerül a telephelyre. A hulladékfajták közül a zárt sugárforrások adják az összes aktivitás több mint 95%-át. A biztonságos hulladékszállítás feltételeinek fenntartása, illetve fokozása érdekében új gépjármû és szállító konténerek kerültek beszerzésre. A szállítások biztonságát nyomkövetõ rendszerrel, belsõ, adminisztratív szabályokkal és a szállítást végzõ személyzet rendszeres oktatásával erõsítjük. A megfigyelõ hálózathoz szervesen kapcsolódik egy elektronikus kártyás beléptetõ rendszer, mely rögzít minden, a telephelyre történõ be- és kilépési adatot.

4 A korszerûsítési program részeként felújítottuk a sugárvédelem mûszerparkját. Megújult a nukleáris környezetellenõrzés mûszerparkja. 2002 év elejétõl mûködik az RHFT ellenõrzött zónáját folyamatosan felügyelõ telemetrikus sugárvédelmi ellenõrzõ rendszer, mely 2 db levegõmonitorozó állomásból, 7 db gamma-dózisteljesítmény mérõ szondából és 2 db forgalom ellenõrzõ sugárkapuból áll. A rendszer 2003 végén kibõvült az üzemi épületben telepített 2 db levegõmonitorozó állomásból, 19 db gamma-dózisteljesítmény mérõ és 2 db neutron-dózisteljesítmény mérõ szondából álló rendszerrel. A folyamatosan mûködõ elektronikus rendszer biztosítja a tárolótér területének, valamint a belépõ és kilépõ forgalom ellenõrzését. Újra szabályoztuk a telephely sugárveszélyes részébe, az úgynevezett ellenõrzött zónába történõ belépés rendjét. A biztonságot szolgálja az a két telepített sugárkapu is, amely méri és jelzi az áthaladók esetleges szennyezettségét, vagy a náluk lévõ anyag sugárzását. A fontos pontokon elhelyezett érzékelõk jeleit központilag rögzítjük és jelenítjük meg. A környezeti elemek rendszeres vizsgálatát az üzemeltetés kezdete óta - a szakhatóságok által elfogadott program szerint - az RHFT környezeti laboratóriuma végzi. 1976-ban az üzemelés megkezdése elõtt, majd pedig 1991- ben az új monitoring rendszer üzembe helyezésével megtörtént az akkori alapszint felmérése. 2000-2001-ben felújítottuk a környezetellenõrzõ rendszert, mely - a mûszerpark korszerûsítésén kívül - újabb ellenõrzési pontok programba vételét is jelentette. A korszerû új meteorológiai állomás mûszerei - többek között - gyûjtik a csapadék mennyiségére és összetételére vonatkozó adatokat, továbbá fontos információkat szolgáltatnak a biztonsági elemzések elvégzéséhez. Automata aeroszol mérõállomásokat helyeztünk üzembe, és újabb figyelõkutakat telepítettünk. A levegõ radioaktivitását az épületeken belül és kívül is folyamatosan ellenõrzzük. Rendszeresen mérjük az ellenõrzött zóna körül legeltetett kecskék és birkák húsának, belsõségének és csontozatának radioaktivitását. Az RHFT nukleáris környezetellenõrzési tevékenysége több laboratórium munkájából tevõdik össze. Az RHFT saját környezeti laboratóriuma végzi az alapvetõ, legszükségesebb méréseket. A szerzõdéses partnerek - az ATOMKI és az OSSKI laboratóriumai - hajtják végre a speciális méréseket, a nehezen detektálható izotópok kimutatását a környezeti mintákban. A hidrogeológiai vizsgálatok, a telephelyi mozgásvizsgálatok, a meteorológiai állomás méréstechnikai és adattovábbító egységeinek technikai színvonalát, megbízhatóságát új eszközök beszerzésével fejlesztettük.

5 A medencék körüli terület helyreállítása Annak érdekében, hogy a jövõben tervezett tárolómedencék lefedésével a hosszú távú állékonyságot biztosítani lehessen, elvégeztük a medencesorok környezetének helyreállítását. A III-as és IV-es medencesor kiépítésekor a szokásos technológia - közös munkagödör kialakításával - nem a várt eredményt hozta. A felette létesült útburkolaton néhány év múlva kisebb repedések jelentek meg, melyen az esõvíz beszivárgott, melynek következtében a munkagödör feltöltése még jobban összetömörödött és megsüllyedt. Ennek következtében a csapadékgyûjtõ rendszer már nem tudta megfelelõ hatékonysággal ellátni a feladatát, az útburkolat is megsüllyedt. A tároló medencék pozíciója és sértetlensége ugyan nem változott, és a hulladéktárolás biztonsága megmaradt, azonban az észlelt degradációs folyamatok a késõbbi végleges takarás hosszú távú stabilitását veszélyeztették volna. 2003 októberében a cellasorok fölé esõvédõ sátrat emeltünk, amely mindkét sort teljesen lefedte. A felújítás során a medencesorok környezetében az útburkolat alatti földrétegeket újra tömörítettük, új csapadékvíz elvezetési rendszert építettünk ki, és új útburkolat felületet alakítottunk ki. A munkavégzés nem járt a radioaktív hulladékokat tartalmazó cellasorok megnyitásával, bontásával, illetve sérülésük veszélyével. A már lassan 30 éves csapadékelvezetõ árkok nyomvonalán modern, esztétikus árokrendszert alakítottunk ki.

6 A hosszú távú biztonság megteremtése A biztonság értékelése A tároló ugyan 25 éve megbízhatóan üzemelt, ám mivel a telephelyre vonatkozóan korábban nem készült sem átfogó biztonsági értékelés, sem környezeti hatástanulmány, ezért a hosszú távú hatásokra vonatkozóan nem voltak megalapozott ismeretek. Ezt pótolni kellett. A tartós üzemeltetési engedély megszerzésének és a további üzemeltetés elõfeltételének biztosítása érdekében az engedélyezõ hatóság átfogó biztonsági elemzés elkészítését írta elõ. A biztonsági értékelések arra a kérdésre keresték a választ, hogy a telephely biztonságos-e, illetve biztonságos marad-e a jövõben is, vagy pedig szükség lesz olyan javító jellegû intézkedésekre, amelyek révén a kellõ biztonság garantálható. A 2000-ben elvégzett biztonsági elemzés eredményei alapján megállapítható, hogy az RHFT jelenlegi üzemeltetése és a környezetbiztonság a passzív intézményes ellenõrzési idõszak végéig megfelelõen garantált. A telephely összességében (a befogadó geológiai környezet, a létezõ mesterséges korlátok és egyedi hulladékformák) alkalmas a kis és közepes aktivitású, rövid élettartamú hulladékok biztonságos végleges elhelyezésére. Mindazonáltal sem az eredeti engedély, sem a telephely késõbbi bõvítésére vonatkozó engedély nem határozott meg hulladék-átvételi kritériumokat. Ezért a medencékbe olyan hulladékok is kerültek, amelyeknek a távoli jövõben történõ szándékolatlan megbolygatása (útépítés, házépítés, feltáró fúrások stb.) komoly radiológiai következményekkel járhatna. A biztonsági elemzések rámutattak, hogy korrekciós lépések szükségesek a létesítmény hosszú távú biztonságának javítása érdekében.

7 A hulladékátvételi rendszer újragondolása Az új hulladékátvételi kritériumok alkalmazásával biztosítható, hogy csak a biztonsági elemzés feltételei által meghatározott hulladéktípusok és -formák kerüljenek végleges elhelyezésre. Az RHFT engedélyokmányainak egyike sem rögzítette a hulladékátvételi-követelményeket, vagy egyéb korlátozásokat az elhelyezhetõ hulladékok fajtájára és mennyiségére. Ma már a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásához és végleges elhelyezéséhez igénylik a hulladékátvételi-követelmények olyan rögzítését, amely mind az üzemviteli, mind a lezárást követõ környezet- és sugárbiztonság mûszaki szempontjait figyelembe veszi. Ennek megfelelõen 2004-ben bevezettük azokat az új átvételi kritériumokat, melyek alkalmazásával biztosítható, hogy csak a biztonsági elemzés feltételei által meghatározott hulladéktípusok és -formák kerüljenek végleges elhelyezésre.

8 Megfelelni a nemzetközi elvárásoknak Az általunk megkezdett biztonságnövelõ intézkedések elvégzése egyben a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelést is szolgálja. 2001. június 18-án lépett hatályba a kiégett fûtõelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kelt Közös Egyezmény, melyet Magyarország is ratifikált és a 2001. évi LXXVI. törvénnyel kihirdetett. Az Egyezmény célkitûzése, hogy - világszerte magas színvonalú nukleáris biztonságot hozzon létre és tartson fenn a radioaktív hulladékok kezelése terén az állami intézkedések és a nemzetközi együttmûködés elõsegítésével, beleértve - ahol lehetséges - a biztonsággal összefüggõ mûszaki együttmûködést is; - hatásos védelmet biztosítson a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi fázisában az esetleges veszélyekkel szemben úgy, hogy az egyének, a társadalom és a környezet védett legyen az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben most és a jövõben. Mindezt oly módon, hogy a jelen generáció igényei és elvárásai teljesüljenek a jövõ generációk lehetõségeinek korlátozása nélkül úgy, hogy õk is kielégíthessék igényeiket és megvalósíthassák törekvéseiket. A Közös Egyezmény a 11 17. cikkelyekben foglalkozik a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságával. Külön említést érdemel a 12. cikkely: Meglévõ létesítmények és múltbeli tevékenységek. Ez a következõkrõl rendelkezik: Minden szerzõdõ fél kellõ idõben megfelelõ intézkedéseket tesz, hogy felülvizsgálja az Egyezmény hatálybalépésekor meglévõ radioaktív hulladékokat kezelõ létesítményének a biztonságát, és szükség esetén gondoskodik arról, hogy e létesítmények biztonságának fokozása érdekében minden, a gyakorlatban észszerûen elvégezhetõ korszerûsítés megtörténjék. Az RHFT-vel kapcsolatban elvégzett biztonsági elemzések alapján - az Egyezmény célkitûzéseivel összhangban - indokoltak az általunk megkezdett biztonságnövelõ intézkedések.

9 A beavatkozás céljai Az RHFT az egyetlen olyan létesítmény, amely az egész országra kiterjedõen nyújtja szolgáltatásait, ahol egyetlen helyen lehet az intézményi eredetû hulladékokat biztonságosan elhelyezni, illetve - azon hulladékok esetében, melyek nem kerülhetnek itt végleges elhelyezésre - hosszú ideig átmenetileg tárolni. A tároló medencék 2005-ben megteltek, az újabb hulladékszállítmányok fogadásához jelenleg már az üzemi épület pinceszintjén kialakított átmeneti tárolóteret használjuk. A magyarországi intézményekben, a jövõben keletkezõ mennyiségek elhelyezése továbbra is szükséges, ezért meg kell teremteni a térfogatbõvítés lehetõségét, miközben el kell végezni a szükséges biztonságnövelõ intézkedéseket. A két jövõbeli feladat - nevezetesen a biztonság növelése és további elhelyezési térfogat biztosítása - összekapcsolható. A telephelyen nagyobb mennyiségû hulladék úgy is elhelyezhetõ, hogy újabb tárolókapacitást nem építünk ki, hanem a meglévõ tárolótereket hatékonyabban használjuk ki. Elvileg a biztonságnövelõ beavatkozás egy késõbbi idõpontra is kitolható lenne, ám ez ellen két érv szól. Az egyik, hogy a medencék és a hulladékcsomagok állapota ma még olyan, hogy - jelentõs állagromlás (degradáció) hiányában - sokkal kedvezõbb körülmények között kerülhet sor a beavatkozásra. A másik szempont a térfogat-felszabadítás igénye, ami szintén sürgetõen veti fel a viszonylag gyors beavatkozást. E mellett van még egy fontos tény. Jelenleg még megvan, illetve hozzáférhetõ az a tudás, tapasztalat és ismeretanyag, melylyel a tárolót üzemeltetõ személyzet rendelkezik, ami a beavatkozás tervezéséhez és kivitelezéséhez elengedhetetlen. Az RHFT biztonsági értékelését megalapozó vizsgálatok keretében 2000 márciusában sor került az RHFT eredeti kiépítésekor megépült, feltöltött, lezárt és ideiglenesen földtakarással lefedett tároló medencék közül az A5 és A6 feltárására. Az itt szerzett tapasztalatok megerõsítik, hogy a medencék állapota alapján megfogalmazható egy olyan program, amely - a medencékbõl a hulladékokat kiemelve, tömörítve és újracsomagolva - nemcsak az elhelyezés biztonságát növelné, hanem jelentõs tároló térfogatot is felszabadítana. A feltárás során jelentõs mennyiségû olyan információ halmozódott fel (sugárzási viszonyok, hulladékcsomagok állapota, stb.), melyek nagyon jól hasznosíthatók a biztonságnövelõ beavatkozás tervezése során.

10 Elõkészületek, a mûszaki feltételek megteremtése A biztonságnövelõ intézkedések megkezdésének fontos feltétele, hogy a telephelyen rendelkezésre álljanak a szükséges mûszaki feltételek és hatósági engedélyek. Az Európai Unió PHARE programja keretében az RHFT biztonságnövelõ programjához kapcsolódóan 2004 végére elkészült egy megalapozó tanulmány. A lehetséges javító intézkedések vizsgálata során értékelni kellett a beavatkozások jelenlegi és jövõbeli kockázatait, figyelembe véve számos más szempontot is, nem utolsó sorban azt, hogy további jelentõs térfogat-felszabadítást kell biztosítani a jövõbeli intézményi hulladékok elhelyezésére. Az angol és magyar szakemberek részvételével tartott döntéselõkészítõ értekezleteken részletesen értékeltük a lehetséges javító opciókat, melyeket ezt követõen számításokkal is elemeztünk. Ennek alapján lehetett kiválasztani azokat a technológiai megoldásokat, melyek alkalmazásával elérhetõ a tároló lezárását követõ idõszak biztonságának növelése. Az RHFT biztonságnövelõ programjának mûszaki elõkészítéséhez igénybe vettük a NAÜ Mûszaki Együttmûködési Programja keretében nyújtott segítséget is. Ennek keretében jutottunk egy válogatófülkéhez, mely elengedhetetlen a visszatermelt hulladékcsomagok tartalmának átválogatásához. A hulladékcsomagok újrafeldolgozásához, a hordóba helyezett hulladékok térfogatának csökkentéséhez szükség volt egy hulladéktömörítõ prés telepítésére. Ez lehetõvé teszi a tömöríthetõ hulladékok térfogatának jelentõs csökkentését, ezáltal a tárolómedencék hatékonyabb kihasználását. Az üzemi épületen belül az elhasznált sugárforrások kondicionálására egy manipulátorokkal felszerelt forró fülkét telepítettünk. Ennek segítségével mód van a medencékbõl kiszedett hulladékok átválogatásakor kikerülõ sugárforrások biztonságos kezelésére és átcsomagolására. Ugyancsak szükség volt a folyékony hulladékok szilárdítására alkalmas cementezõ berendezés beszerzésére.

11 Demonstrációs program A biztonságnövelés több ütemben kerül végrehajtásra. A kellõ tapasztalatok megszerzése érdekében az a döntés született, hogy a tervezett intézkedéseket szakaszoljuk, és elsõ fázisban egy úgynevezett demonstrációs programot hajtunk végre. Ennek során a korábban elhelyezett hulladékcsomagok visszanyerése, minõsítése, a biztonsági elemzés alapján kritikusnak ítélt izotópokat tartalmazó csomagok átmeneti tárolóba helyezése, az egyéb hulladékcsomagok lehetséges tömörítése és a - szükség szerint javított - medencékbe történõ visszatemetése történik meg. A beavatkozás eredményeként olyan mértékben nõ az RHFT hosszú távú biztonsága, amely megfelel a hatályos magyar jogszabályoknak és a nemzetközi ajánlásoknak. A térfogat felszabadítás pedig annyi szabad helyet eredményez, amely még hosszú ideig biztosítja az intézményi hulladékok zökkenõmentes elhelyezését a telephelyen. A teljes program elsõ lépéseként egy négy medencére kiterjedõ demonstrációs fázisra kerül sor. A demonstrációs program végrehajtásával biztosítani lehet azt, hogy a hulladék-visszatermelés minden egyes részletét kellõen leteszteljük, mielõtt hozzákezdenénk a teljes helyreállítási program megvalósításához. Ezzel a költségek, a rövid- és középtávú további hulladék elhelyezési kapacitások, és az idõbeli ütemezések pontosan meghatározhatók. A demonstrációs program eredményei alapján lehet majd véglegesíteni az alkalmazandó eljárásrendeket és visszatermelési követelményeket. A demonstrációra kiválasztott medencék közül háromban a hulladékot tartalmazó csomagok közti teret nem betonozták ki (azaz, nem visszatömedékelt medencék), míg a negyedikben a hulladékot részben kibetonozták. A felnyitásra kijelölt elsõ 2 db cella felett egy 10x7x4 m méretû fóliasátrat állítottunk fel, mely fölé egy további, nagyobb sátor került. A munkavégzés környezeti feltételeit a belsõ sátoron belül kellett létrehozni. A hulladék-visszatermelés és -feldolgozás megkezdéséhez átalakítási engedélyre volt szükség, amit az illetékes hatóság 2006 elején kiadott. A demonstrációs program 2006 õszén kezdõdött.

12 A demostrációs program tevékenységei Elõzetes sugárvédelmi célú mérések A demonstrációs projekt elsõ szakaszában a kijelölt cellák földtakarására, illetve a födémpanelek feletti záróbeton eltávolítására, valamint a konténment felépítésére került sor. Ezzel párhuzamosan számos sugárvédelmi célú mérés is történt. A medencék megnyitását megelõzõen az alábbi mérések történtek: - elvégeztük az eltávolított föld víztartalmának trícium aktivitáskoncentrációja mérését két rétegben; - felvettük a dózistérképet a takaróbeton eltávolítása elõtt, illetve után; - gázmintát vettünk a négy cellából; - elvégeztük a gázminták mennyiségi és minõségi analízisét (gázösszetétel, T, 14 C aktivitás mérés, 13 C stabil izotóparánymérés); - elvégeztük a sátor alatti levegõ páratartalmának trícium aktivitáskoncentráció mérését 3 ponton, illetve az átadó konténerben, valamint egy külsõ referenciaponton a sátoron kívül; - hordozható gamma detektorral spektrumokat vettünk fel a dózisméréssel forrópont -ként azonosított helyeken (a födémpanel eltávolítása elõtt). Ezen mérések alapján lehetett pontosítani a szükséges sugárvédelmi intézkedéseket (pl. a szellõzés mértékének meghatározását).

13 Medencenyitás, hulladék kitermelés A munkavégzés egyik legnagyobb figyelmet igénylõ eleme az egyes hulladékcsomagok - lehetõleg sérülésmentesen - történõ kiemelése a medencékbõl. A csomagoktól származó dózisteljesítményt célszerû rögtön a kiemelés után megmérni, és a csomagokat az eredmények alapján elkülönítetten gyûjteni. Külön gyûjtõhordóba kerülnek a magas gamma dózissal jellemezhetõ csomagok, külön hordóba kerülnek a mérhetõ gamma dózisteljesítményt adó csomagok és azok, amelyek nem mutatnak érzékelhetõ aktivitást. Ugyancsak külön konténereket kell alkalmazni az egyedi hulladékformák gyûjtésére. A visszatermelt csomagokat a tárolómedence környezetébõl a gyûjtõhordóban a technológiai épületbe szállítjuk, ahol sor kerül a további feldolgozásukra és minõsítésükre.

14 Hulladék-elõminõsítés, -válogatás, -tömörítés, végsõ minõsítés A visszatermelt csomagokat a tárolómedence környezetébõl a gyûjtõhordóban a technológiai épületbe szállítjuk, ahol sor kerül az egyes csomagok aktivitástartalmának mérésére, további feldolgozásukra és minõsítésükre. A tömörített és nem tömörített hulladékokat tartalmazó hordók radiológiai jellemzõit meghatározzuk. A rövid és hosszú élettartalmú radionuklidokat tartalmazó hordókat a továbbiakban külön tároljuk. A technológiai épületben az egyedi csomagok tartalmát elõször egy gyors gamma-spektrometriai méréssel vizsgáljuk. Az alfa- és lágy béta-sugárzók mennyiségének meghatározása dörzsminta vételezést követõen folyadék-szcintillációs méréssel történik. Azokat a csomagokat, amelyek a mérések alapján úgynevezett kritikus nuklidokat tartalmaznak (rádium, urán, plutónium, amerícium, tórium, radiokarbon), a további feldolgozásig (tömörítés) elkülönítetten gyûjtjük. A mérések után a mûanyag zsákos csomagok a válogató fülkéhez kerülnek, ahol tartalmukat - zárt sugárforrást keresve - átvizsgáljuk, és a sugárforrásokat kiemeljük. A szétválogatott tömöríthetõ hulladékokat tartalmazó mûanyag zsákokat 200 literes fémhordóba tömörítjük egy 50 tonna nyomóerejû hidraulikus prés segítségével. Ezáltal a tömöríthetõ hulladékmennyiség térfogatát átlagosan hatodára tudjuk csökkenteni.

15 A feldolgozást követõen alapvetõen négy hulladékáram marad: - hordóba vagy lemezkonténerbe csomagolt rövid felezési idejû hulladék, ami visszakerül a medencékbe elhelyezésre; - hosszú felezési idejû hordós; - sugárforrások, amelyeket az üzemi épület pinceszintjén kialakított csöves tárolóban kell elhelyezni. Ezeket elõször a forrókamrába kell irányítani, értékelésre, és szükség szerinti átcsomagolásra; - további kezelést igénylõ hulladékok (pl. biológiai hulladék), melyeknél meg kell vizsgálni a felszabadíthatóságot).

16 Sugárforrások kezelése Az átmeneti tárolásra kerülõ forrásokat rozsdamentes, hermetikusan lezárt torpedóba helyezzük (tokozzuk). A védelem nélküli, alacsonyabb aktivitású sugárforrásokat a hulladékválogatásnál az élettartam, jelleg, nukleáris anyag-tartalom alapján elkülönítve gyûjtjük. A sugárforrásokat megfelelõ védelemmel ellátott konténerekkel szállítjuk át a forrófülkéhez tokozás céljából. Vannak olyan hordók, melyekben bebetonozott zárt sugárforrások találhatók. A hordók állapotától függõen döntünk az elhelyezés elõtti átcsomagolásukról. A zárt sugárforrásokat a továbbiakban az érvényes hulladékkezelési szabályzat szerint kezeljük. A nagy (GBq-nél nagyobb) és jelentõs tömörtelenséget mutató 3 H és 14 C izotópokat tartalmazó források és egyéb hulladékok rozsdamentes, hermetikusan lezárt konténerbe kerülnek, amelyek fedeleit hegesztéssel zárjuk le.

17 Átmeneti tárolás, végleges elhelyezés Az átválogatott és feldolgozott hulladékot tartalmazó csomagok végleges elhelyezésre vagy pedig tartós átmeneti tárolásra kerülnek. A feldolgozott - szétválogatott, tömörített vagy átcsomagolt - hulladékokat tartalmazó hordókat ideiglenesen a technológiai épület pinceszintjén gyûjtjük. Valamennyi hulladékcsomagot egyedi azonosítóval látunk el. A rövid élettartamú hulladékot tartalmazó csomagok viszszakerülnek az A típusú cellákba végleges elhelyezésre, a hosszú élettartamú hulladékok pedig az épület pinceszintjén maradnak, ahol a hosszú idejû átmeneti tárolásukról gondoskodunk. A hulladékcsomagoknak az A típusú cellákban történõ elhelyezése elõtt - a medencék mûszaki állapotának függvényében - döntenünk kell arról, hogy szükséges-e a medencék javítása (pl. szigetelés). A hulladékcsomagok közötti térkitöltés módját, illetve a medencék lezárásának mûszaki részleteit a demonstrációs program során dolgozzuk ki. Valamennyi, a hulladékcsomagokra vonatkozó adatot és információt egy egységes számítógépes adatbázisban rögzítünk.

18 Sugárvédelem és környezetellenõrzés A telephelyi sugárvédelmi és környezetellenõrzõ rendszerek a demonstrációs program során ugyanúgy mûködnek, mint normál üzemviteli esetben. Ezen kívül sok kiegészítõ mérõeszköz került telepítésre, illetve jelentõs a kézi mûszerek (szennyezettség- és dózisteljesítmény mérõ) használata. A sugárvédelemi tevékenység három fõ területet ölel fel: Személyi sugárvédelem: - hatósági film dózismérõ használata, havi kiértékeléssel; A hatósági engedélyt megalapozó munkák során elvégeztük a tervezett beavatkozás környezeti hatásvizsgálatát. Az elemzésbõl egyértelmûen kiderült, hogy a demonstrációs program következtében a környezet elemeit (levegõ, felszíni vizek, felszín alatti vizek, föld, élõvilág, ember, mûvi elemek) érõ hatótényezõk nem vagy csak semleges (nem érzékelhetõ), esetleg elviselhetõ minõsítésûre értékelhetõk. Mivel a radioaktívanyag-tartalmú közegek (levegõ, víz) kibocsátása nem növekszik a normál üzemi tevékenységhez képest, ezért a lakosság sugárterhelése kizárható. Az elsõ medence ürítése kapcsán végzett mérések megerõsítették a tervezés megállapításait. - elektronikus dózismérõ használata, napi kiértékeléssel; - személyi védõruha és védõfelszerelés biztosítása; - belsõ sugárterhelés ellenõrzése: exkréció havi rendszerességgel, egésztest-számlálás félévente, valamint a tevékenység megkezdése elõtt és azt követõen. Munkahelyi sugárvédelem: - a munkaterületek szennyezettségének rendszeres ellenõrzése; - a munkaterületek sugárzási viszonyainak folyamatos figyelemmel kísérése; - a szükséges sugárvédelmi árnyékolások, mérõeszközök biztosítása. Sugárvédelmi tervezés: - munka- és pihenõidõ tervezés; - sugárvédelmi árnyékolás alkalmazásának tervezése; - dózisszintek meghatározása: napi, heti, havi, éves korlátok.

19

20 Kapcsolat a lakossággal A RHK Kht. miként eddig, a jövõben is kész a lakosság hiteles tájékoztatására és a korrekt társadalmi kapcsolatok ápolására. A törvényi kötelezettségekkel összhangban elengedhetetlen a lakosság tájékoztatása a radioaktív hulladékok kezelésével és elhelyezésével összefüggõ minden tevékenységrõl, és a meghozott intézkedésekrõl, legyen az a rutinszerû üzemeltetéssel, a fejlesztésekkel vagy a biztonságnöveléssel összefüggõ híranyag. Ez nem csak az információk közreadását jelenti, hanem érdemi párbeszéd kialakítását az RHFT környéki terület lakosságával, ami leghatékonyabban az 1998-ban megalakult Izotóp Információs Társuláson (IIT) keresztül valósítható meg. Az IIT megalakulása óta annak érdekében, hogy hatékonyabban tudja tájékoztatni a helyi lakosságot, folyamatosan bõvítette kommunikációs eszköztárát. A társulás és az RHFT mindennapjairól rendszeresen beszámolnak a helyi újságban, valamint a helyi kábeltévé rendszeren. A tájékoztató tevékenység szerves részét képezik a különbözõ kiadványok. A demonstrációs program 2006 õszén kezdõdött. Az itt szerzett tapasztalatok birtokában azután - szükség esetén a kellõ módosításokat követõen - végezhetõk el a további beavatkozások. Mindezek eredményeként a telephely még hosszú évtizedekig fogadhatja az ország intézményi radioaktív hulladékait. A tároló lezárását követõen pedig a mai kor követelményeinek megfelelõ szigorú biztonsági követelmények is teljesülnek.

FELELÕSSÉGGEL BIZTONSÁGGAL GARANCIÁKKAL Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság Felelõs kiadó: DR. HEGYHÁTI JÓZSEF Ügyvezetõ igazgató Szerkesztõ: DR. ORMAI PÉTER Társasági fõmérnök Nyomtatás: Páskum Nyomda, Szekszárd Tipográfia: Bátec www.rhk.hu 2007. november