A HUDI20026 Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014
Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: dinpi@dinpi.hu Web: http://www.dinpi.hu Felelős tervező Baranyai Zsolt Fehér Balázs Vezető szakértők Fehér Balázs (természetvédelem) Szűcs Gábor (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szabadfalvi András Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv... 1. A terület azonosító adatai 1.1. Név... 1.2. Azonosító kód. 1.3. Kiterjedés... 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek... 1.5. Érintett települések... 1.6. Egyéb védettségi kategóriák... 1.7. Tervezési és egyéb előírások.. 2. Veszélyeztető tényezők... 3. Kezelési feladatok meghatározása.. 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.. 3.2. Kezelési javaslatok... 3.2.1. Élőhelyek kezelése. 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések 3.2.4. Kutatás, monitorozás.. 3.2.5. Mellékletek. 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.. 3.3.1. Agrártámogatások.. 3.3.2. Pályázatok.. 3.3.3. Egyéb.. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.. 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei... 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel.. II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció... 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése... 1.1. Környezeti adottságok. 1.1.1. Éghajlati adottságok. 1.1.2. Vízrajzi adottságok... 1.1.3. Talajtani adottságok. 1.2. Természeti adottságok. 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek... 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok.. 1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok.. 1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok.. 1.1. Területhasználat... 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás... 1.3.2. Tulajdoni viszonyok. 1.3.3. Területhasználat és kezelés. 2. Felhasznált irodalom 3. Térképek..
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20026 1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 2936,79 ha. 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) 1.4.1. SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák *6260 Pannon homoki gyepek 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) *7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek *91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 1.4.2. A Phare Interreg program keretében 2007-ben ÁNÉR alapú élőhelytérképezés során a területen kimutatott élőhelyek: 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 4
3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák 6250 Síksági pannon löszgyepek *6260 Pannon homoki gyepek 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) *7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek *91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 1.4.3. Jelölő fajok réti csík halványfoltú küllő selymes durbincs szivárványos ökle Petényi-márna német bucó díszes légivadász kis lemezcsiga mocsári teknős vidra homoki küllő széles durbincs piszedenevér vérfű-hangyaboglárka hosszúszárnyú denevér nagyfülű denevér hegyesorrú denevér tavi denevér csonkafülű denevér közönséges denevér kereknyergű patkósdenevér nagy patkósdenevér kis patkósdenevér sávos bödöncsiga tompa folyamkagyló (Misgurnus fossilis) (Gobio albipinnatus) (Gymnocephalus schraetzer) (Rhodeus sericeus amarus) (Barbus meridionalis) (Zingel streber) (Coenagrion ornatum) (Anisus vorticulus) (Emys orbicularis) (Lutra lutra) (Gobio kessleri) (Gymnocephalus baloni) (Barbastella barbastellus) (Maculinea teleius) (Miniopterus schreibersi) (Myotis bechsteini) (Myotis blythii) (Myotis dasycneme) (Myotis emarginatus) (Myotis myotis) (Rhinolophus euryale) (Rhinolophus ferrumequinum) (Rhinolophus hipposideros) (Theodoxus transversalis) (Unio crassus) 5
vöröshasú unka dunai tarajosgőte törpecsík erdei szitakötő (Bombina bombina) (Triturus dobrogicus) (Sabanejewia aurata) (Ophiogomphus cecilia) 1.5. Érintett települések Pest megye Ipolydamásd Ipolytölgyes Letkés Nagybörzsöny Perőcsény Szob Tésa Vámosmikola Nógrád megye Balassagyarmat Dejtár Drégelypalánk Hont Ipolyszög Ipolyvece Patak A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet (a továbbiakban: KvVM rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Ipolydamásd 115,4 9,98 Ipolytölgyes 64,3 4,70 Letkés 24,4 0,99 Nagybörzsöny 13,6 0,27 Perőcsény 34,1 0,82 Szob 24,4 1,36 Tésa 21,7 4,89 Vámosmikola 302,8 11,97 Balassagyarmat 138,5 4,93 Dejtár 562,2 26,25 Drégelypalánk 521,2 23,50 6
Település Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Hont 209,2 8,67 Ipolyszög 30,1 18,47 Ipolyvece 435,9 31,54 Patak 234,9 14,55 1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés országos jelentőségű védett természeti terület - Duna-Ipoly Nemzeti Park 2241 Védetté nyilvánító jogszabály száma 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet országos jelentőségű védett természeti terület - Börzsöny és Visegrádi-hegység (HUDI10002) különleges madárvédelmi terület 2123 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet országos jelentőségű védett természeti terület nemzetközi jelentőségű vadvizekről szóló egyezmény - ex lege védett lápterület 221,1 1996. évi LIII. törvény - Ipoly-völgy ramsari terület 2096 1993. évi XLII. törvény Országos Ökológiai Hálózat övezete magterület Országos Ökológiai Hálózat övezete ökológiai folyosó Országos Ökológiai Hálózat övezete pufferterület - - 2089 - - 732,8 - - 13,75 2003. évi XXVI. törvény 2003. évi XXVI. törvény 2003. évi XXVI. törvény 1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Ipoly-völgye psci (HUDI20026), Ipoly-völgye SPA (HUDI10008) Natura 2000 területek kezelési koncepciója. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 2008. Az Ipoly-völgy természetvédelmi kezelési terve Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 2009. jóváhagyás alatt. 1.7.2. Településrendezési eszközök A NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/2005. (XII. 01.) KGY. RENDELETE NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL A NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 114/2005. (XI. 24.) KGY. HATÁROZATA NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MEGYEI SZABÁLYOZÁSI AJÁNLÁSAIRÓL 7
115/2005. (XI. 24.) KGY. HATÁROZATA NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI INTÉZKEDÉSI JAVASLATÁRÓL Ipolydamásd Község Önkormányzata képviselő-testületének 6/2013. (XI. 28.) Ök. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Ipolytölgyes Község Képviselőtestületének 5/2004. (V.13.) számú rendelete Ipolytölgyes Helyi Építési Szabályzatáról Letkés Község Önkormányzata képviselő-testületének 15/2004 (X. 28. Ök. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Szob Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2004. (VII.21.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Tésa Község Önkormányzata képviselő-testületének 20/2004 (XII. 17.) Ök. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Vámosmikola Község Önkormányzata képviselő-testületének 32/2004 (10. 29). Ök. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Balassagyarmat Város Önkormányzatának 12/2000 (V. 19.) számú rendelete Balassagyarmat Város Szabályozási Tervének megállapításáról Balassagyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 45/2009 (XII.22.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Hont Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006.(VI.15.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek Az Ipoly-völgy Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik: Nagymarosi Erdőtervezési Körzet Kemencei Erdőtervezési Körzet Romhányi Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőterv: 571. számú Romhányi Körzet Erdőterve (érvényes: 2005. január 1. 2014. december 31.) A Kemencei Erdőtervezési Körzet Körzeti Erdőterve (érvényes: 2012. január 1. 2021. december 31.) A Litke-Kisterenyei Erdészeti tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2008. január 1. 2017. december 31.) 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A területen az alábbi vadásztársaságok működnek: 553410-4-3-0 Ipoly-völgy Tulajdonosi Közösség (Ipolyvece, Major) 8
570110-1-4-1 Észak-Börzsöny Vt. (Kemence) 570210-1-4-1 Ipolyvölgye Vt. (Perőcsény) 570310-1-4-1 Börzsönyi Zrínyi Vt. (Letkés) 570510-1-4-1 Dunakanyar Kittenberger Kálmán Vt. (Zebegény) 1.7.5. Halgazdálkodási tervek A folyó magyar oldalán szervezett halászat nem folyik, nincs hivatalosan kiadott halászengedély Horgászati hasznosító: Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetsége (Ipoly és mellékvizei, hullámtéri és mentett oldali holtágai) Halgazdálkodási terve kiadmányozója: Nógrád megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága. Ügyiratszám: 21.4/13158-8/2010. 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.8 Ipoly részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság 1.7.7. Egyéb tervek 1.7.8. Jogerős engedélyek 9
2. Veszélyeztető tényezők Kód Veszélyeztető tényező neve Jelentősége A02.03 gyepterület átalakítása szántóvá A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás A04.01.01 intenzív szarvasmarhalegeltetés A04.03 B01.02 D01.01 D01.04 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya beerdősítés / fásítás idegenhonos fafajokkal ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak vasútvonalak villany- és telefonvezetékek L M M M L M L Érintett terület nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? 10 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis). Élőhely felszámolása. 50 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek. Élőhely uniformizálása (fajdiverzitás csökkenése) 30 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae). Taposás, tápanyagfeldúsulás. 50 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae). Cserjésedés, inváziós fajok elterjedése. 10 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris). Élőhely megszűnése 5 A terresztris élőhelyekre általában. Területfoglalás/élőhely felszámolása, zavarás. 5 A terresztris élőhelyekre általában. Területfoglalás/élőhely felszámolása, zavarás. 10 A terresztris élőhelyekre általában. Szervízutak területfoglalása. D02.01 L Nagy testű (elsősorban ragadozó) madarak (az Ipoly-völgy 10
D02.02 csővezetékek L természetmegőrzési területtel nagyban átfedő Ipoly völgye madárvédelmi terület jelölő fajai). Áramütés, ütközés 10 A terresztris élőhelyekre általában. Élőhely felszámolása telepítéskor, szervízutak területfoglalása folyamatosan. E03.01 háztartás hulladék L 5 Mindegyik élőhelyre. F02.03 szabadidős halfogás F03.01 vadászat L - - J01 J02.02 tűz és tűz visszaszorulása hordalékkotrás J02.04 árvízhatás megváltoztatása M H L H 30 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto- Nanojuncetea vegetációval, 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák. Etetés, zavarás. 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris). Horgászhelyek kialakítása fa- és cserjeirtással. 60 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, Gallyégetés, rézsűégetés során elszabaduló tüzek 10 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto- Nanojuncetea vegetációval, 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák, 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai, 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek Mederbevágódás: part menti vizes élőhelyek kiszáradása 70 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto- Nanojuncetea vegetációval, 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák, 11
J02.06 vízkivétel felszíni vizekből H 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai, 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek. Az Ipoly rendszertelen és szélsőséges vízjárása következtében a vizes élőhelyek degradálódnak 70 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto- Nanojuncetea vegetációval. 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival. 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek. Vízelvonás miatt kiszáradás veszélye. 12
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen elsődleges cél az Ipoly folyam vízi élővilágának, az ártéri-mocsári élőhelytípusoknak, valamint a homoki élőhely-fragmentumoknak minél nagyobb változatosságú megőrzése. Ennek érdekében szükséges az ártér további területi szűkítésének megakadályozása, az élőhelyek vízellátottságának aktív javítása, degradált területek átalakításával a belső fragmentáció felszámolása, az inváziós fajok visszaszorítása, valamint vízminőség javító intézkedések. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyep- és nádgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti. Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése/helyreállítása: Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: 6260 Pannon homoki gyepek, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Közösségi jelentőségű állatfajok: erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia), kis lemezcsiga (Anisus vorticulus), tompa folyamkagyló (Unio crassus), sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis), petényi márna (Barbus meridionalis), német bucó (Zingel streber), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), réti csík (Misgurnus fossilis), balkáni csík (Sabanejewia aurata), homoki küllı (Gobio kessleri), vidra (Lutra lutra), mocsári teknıs (Emys orbicularis). Specifikus célok: Kedvező természetvédelmi helyzet megőrzése: A területen található jó állapotú mocsárrétek, homoki gyepek, enyves égeres ligeterdők kiterjedésének, szerkezetének, fajkészletének megőrzése. A területen található kis lemezcsiga, erdei szitakötő, tompa folyamkagyló, sávos bödöncsiga, petényi márna, német bucó, balkáni csík, selymes durbincs, homoki küllő, réti csík, vidra és mocsári teknős állományok fennmaradásának biztosítása. Nem véghasználható a tíz éves erdőtervezési cikluson belül - jelölő élőhely típusonként vizsgálva - több idős erdőállomány, mint amennyi korosodásával belép a hasonló ökológiai funkciót ellátni képes korosztályokba. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban a tájidegen fafajok elegyaránya nem növekedhet. A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek. Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Inváziós fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, zöld juhar, fehér akác, bálványfa, fekete fenyő, erdei fenyő, által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az inváziós fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. Az aktuális természeti állapothoz igazodó extenzív legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a mocsárrétek területén a túlhasználat/alulhasználat, valamint a természetes gyepszerkezetet romboló használat elkerülése érdekében. 13
A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz. Hallépcsők kialakítása az Ipoly folyón az Ipolybalog, és Ipolyvece területén levő duzzasztó műveknél. Drégelypalánk és Hont térségében a Héviz-patak ártérre történő átvezetése, lecsapoló árokrendszer megszőntetése, vízvisszatartás megvalósítása. A Dejtári Nagy-tó vízutánpótlásának kidolgozása és megvalósítása. Az Ipolyszögi égerláp vízutánpótlásának megvalósítása, és a vízvisszatartó rendszer kiépítése. A jelölő élőhelyek inváziós veszélyeztetésének mértéke nem növelhető. Ennek érdekében a jelölő élőhelyekkel érintkező, az adott helyen tényleges inváziós fenyegetést jelentő tájidegen fásszárú állományok nem telepíthetők. Újonnan telepített, vagy erdőfelújítás során létesített tájidegen fásszárú állomány és a jelölő élőhelyek között legalább 20 m széles védőzónának szükséges lennie fásszárú növényzetből, vagy legalább 30 m széles védőzónának lágyszárú növényzetből. A területen a vadlétszámot olyan szinten szükséges tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját. A tájidegen fásszárúakkal betelepített homoki gyepek lehetőség szerinti visszaalakítása gyepterületekké, vagy gyepekkel mozaikos őshonos erdő területekké Dejtár és Patak térségében. 3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az alábbi előírások az Ipoly-völgy Natura 2000 területnek a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén kívül eső részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, és egyéb országos jelentőségű védett természeti területeken a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1. Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat táblázatban foglaljuk össze, bemutatva a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerinti csoportosítási szempontok metszéspontjait. 14
Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A területen a vizes élőhelyek fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó, valamint a természetvédelmi kezelésekhez tartozó beruházások támogatandók. Minden egyéb, gazdálkodáshoz nem köthető új beruházás kerülendő. Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: Kezelési egységek A tervkészítés során a területre az Ipoly és Duna vizes élőhelyeinek kutatása Phare Interreg program keretében, 2007-ben készült ÁNÉR alapú élőhelytérképet használtuk. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. Vízi-, mocsári-, lápi élőhelyek, sásosok, nádasok 2. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek 3. Legelők és legeltetésre javasolt területek 4. Száraz cserjések 5. Üde, lápi és folyómenti cserjések 6. Őshonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek 7. Idegenhonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek 8. Folyó- és állóvizek 9. Mesterséges élőhelyek 1. Vízi-, mocsári-, lápi élőhelyek, sásosok, nádasok Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): A1 Állóvízi sulymos, békalencsés, rucaörömös, tócsagazos hínár A23 Tündérrózsás, vízitökös, rencés, kolokános (láptavi) hínár B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások B1b Nádas úszólápok, lápos, tőzeges nádasok és télisásosok B2 Harmatkásás, békabuzogányos mocsári-vízparti növényzet B4 Lápi zsombékosok BA Csatornák, szabályozott patakok, mesterséges tavak parti zónájában és közvetlen partközeli víztestében kialakult fragmentális mocsarak és kisebb hínarasok I1 Üde természetes pionír növényzet O1 Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosok OG Taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő (a nádaratás is), beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet. Fő kezelési cél a területek kedvező vízellátásának fenntartása. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: Kód A kezelési egységre vonatkozó előírások 15
V55 Nádgazdálkodás a területen tilos. 2. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): B5 Nem zsombékoló magassásrétek D34 Mocsárrétek E1 Franciaperjés rétek O4 Ártéri félruderális gyomnövényzet O6 Alföldi gyomos üde gyepek OB Jellegtelen üde gyepek es magaskórósok O10 Természetközeli mezsgyék, rézsűk és gátak növényzete OD Lágyszárú özönfajok állományai OF Magaskórós ruderális gyomnövényzet E területeken a talaj időszakosan magas nedvességtartalma miatt az ideális területhasználati mód a kaszálás időbeli korlátozással, tekintettel a területek gyakori tavaszi vízborítottságára. A területek egy részén alulhasználat tapasztalható, aminek hatására gyomosodási folyamat (lásd élőhelytérkép OF, OD élőhelykategóriák), valamint nemkívánatos cserjésedési folyamatok indulnak el. E területek kaszálással való hasznosításra történő visszatérés azok regenerációját nagyban elősegítené. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: Kód GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Műtrágyázás nem megengedett. A kezelési egységre vonatkozó előírások Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. GY07 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY22 GY28 GY29 Szerves trágyázás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. 16
GY30 GY31 GY36 GY41 GY47 GY67 GY68 GY72 GY80 GY83 GY84 GY85 GY87 GY91 GY93 GY99 A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A terület túllegeltetése tilos. Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha. Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Kaszálás június 15. után lehetséges. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. 3. Legelők és legeltetésre javasolt területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): H5a Kötött talajú sztyeprétek (lösz, agyag, nem köves lejtőhordalék, tufák) H5b Homoki sztyeprétek OC Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok O10 Természetközeli mezsgyék, rézsűk és gátak növényzete O13 Taposott gyomnövényzet A fenti gyeptípusokon a legeltetés további fenntartása, illetve újbóli bevezetése a javasolt kezelési/területhasználati mód. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: Kód GY01 GY02 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. A kezelési egységre vonatkozó előírások 17
GY03 GY05 GY06 GY07 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY22 GY28 GY29 GY30 GY31 GY36 GY41 GY47 GY67 GY68 GY72 GY80 GY83 GY84 GY85 GY87 GY91 GY93 GY99 Műtrágyázás nem megengedett. Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellőztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. A terület túllegeltetése tilos. Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha. Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges. Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. Legeltethető állatfaj: juh. Kaszálás június 15. után lehetséges. A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. Mozaikos kaszálás folytatása, egybefüggő kaszált terület nem haladhatja meg az 5 ha-t, vagy a terület 30%-át. A kaszálások között legalább 1 hétnek el kell telnie. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. GY112 Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. GY115 Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. GY116 Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. GY117 Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. 18
GY118 Élőhelyrekonstrukció. 4. Száraz cserjések Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): P2b Galagonyás-kökényes-borókás cserjések A fenti élőhelytípus teljes visszaszorítása javasolt (az erre vonatkozó előírás kódja: GY29). A cserjéktől mentesített területeket legelőként javasolt hasznosítani, mely esetben a vonatkozó előírások megegyeznek a 4. pontban leírtakkal. 5. Üde, lápi és folyómenti cserjések Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): P2a Üde cserjések J1a Fűzlápok, lápcserjések J3 Folyó menti bokorfüzesek A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő, a területek semminemű kezelése nem javasolt. 6. Őshonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): RA Őshonos fajú, elszórva álló fák csoportja vagy egy egyed szélességű, erdővé még nem záródott fasorok RB Puhafás pionír és jellegtelen erdők RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők RD Tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények R2 Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje- es gyepszinttel J2 Éger- és kőrislápok, égeres mocsárerdők J4 Fűz-nyár ártéri erdők J6 Keményfás ártéri erdők P1 Őshonos fafajú fiatalosok P3 Újonnan létrehozott, fiatal erdősítés P45 Fáslegelők, fás kaszálok, felhagyott legelőerdők, gesztenyeligetek A kezelési egységben elsődleges kezelési cél erdőtervezett területeken az állományok őshonos fajokkal történő felújítása, nem erdőtervezett területeken az idegenhonos fa- és cserjefajoktól történő mentesítés. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: 19
E01 E03 E05 E06 E07 E16 E18 E19 E20 E24 E26 E29 E39 E47 E50 E51 A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m 3 /ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő középvagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell. Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. A mikroélőhelyek fenntartása. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. A vágásterületen történő égetés tilos. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. 7. Idegenhonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): S1 Akácosok S2 Nemes nyárasok S3 Egyéb tájidegen lombos erdők S4 Erdei- és feketefenyvesek S6 Nem őshonos fajokból álló spontán erdők és cserjések S7 Facsoportok, erdősávok és fasorok (fásítások) A kezelési egységben elsődleges kezelési cél erdőtervezett területeken az állományok őshonos fajokkal történő felújítása, nem erdőtervezett területeken az állományok teljes visszaszorítása. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: E03 A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. 20
E05 E06 E07 E16 E18 E19 E20 E24 E26 E29 E39 E47 E50 E51 Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m 3 /ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő középvagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok minden egyedének megkímélése. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészleteken belül el nem különített tisztás, cserjés folt, víztestek teljes védelmét, háborítatlanságát biztosítani kell. Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. A mikroélőhelyek fenntartása. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. A vágásterületen történő égetés tilos. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. 8. Agrár élőhelyek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): T1 Egyéves, nagyüzemi szántóföldi kultúrák T5 Vetett gyepek, füves sportpályák T6 Kistáblás mozaikok T7 Nagyüzemi szőlők, gyümölcsösök és bogyós ültetvények T9 Kiskertek T10 Fiatal parlag és ugar A kezelési egységhez tartozó területek kiterjedése az Ipoly-völgy Natura 2000 területen belül az Ipoly alsó- és középső szakasza mentén lényegesen eltér. Míg a Natura 2000 terület Ipoly alsó szakaszához tartozó területegységében (Szob és Tésa között) jelentős az agrár élőhelyek aránya, addig az Ipoly középső szakaszához tartozó területegységben (Hont és Balassagyarmat között) az agrár élőhelyek aránya elenyésző. E területek esetében egyelőre a reális kezelési cél a vegyszerhasználat minél alacsonyabb mértékűre történő visszaszorítása, távlati cél pedig a gyepgazdálkodásra történő áttérés. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: SZ01 SZ04 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. 21
SZ05 SZ17 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ24 SZ27 SZ37 SZ43 SZ46 SZ48 SZ49 SZ51 SZ52 SZ54 Évelő szálas pillangós takarmánynövények betakarítása esetén minden kaszáláskor táblánként legalább 5%, de legfeljebb 10% kaszálatlan területet kell hagyni. Természetközeli állapotú erdőtervi jellel ellátott láperdő és keményfás ligeterdő, illetve vizes élőhely szélétől számított 50 m-es sávban szántóföldi növénytermesztés során kemikáliák és bioregulátorok nem alkalmazhatók. Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása engedélyezett. Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. Rágcsálóirtó szerek és talajfertőtlenítő szerek alkalmazása tilos. Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. Vegyszer gyomirtás tilos, kivéve az özönnövények mechanikus irtását kiegészítő vegyszeres kezelést. Tápanyag-utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. Melioráció tilos. Drénezés tilos. Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. Szántó vizes élőhellyé alakítása spontán gyepesedéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. Szántó füves élőhellyé alakítása, későbbi kezelés nélküli spontán felhagyással, kivéve az inváziós növényfajok irtását. 9. Folyó- és állóvizek Az Á-NÉR alapú élőhelytérképen feltüntetett élőhelyek közül a következők tartoznak a kezelési egységhez (élőhely Á-NÉR kódja, neve): U8 Folyóvizek U9 Állóvizek A kezelési egységben a folyóvizet maga az Ipoly folyó, valamint az Ipolyba torkolló patakok képviselik. Az Ipoly folyó esetén távlati kezelési cél a folyómeder további erőteljes bemélyülésének megakadályozása, illetve lehetőségek szerint a fenti folyamat visszafordítása. Ennek megfelelően az Ipoly folyó mederkotrása nem kívánatos. Az állóvizek közül a holtágakban a halászati-horgászati tevékenység nem kívánatos. A kezelési egységre vonatkozó előírások kódja és megnevezése: V01 V09 V11 V14 V19 A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. Felszíni vizekből történő öntözés csak az illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. 22
10. Mesterséges élőhelyek U10 Tanyák, családi gazdaságok U11 Út- és vasúthálózat U4 Telephelyek, roncsterületek, hulladéklerakók U7 Homok-, agyag-, tőzeg- es kavicsbányák, digó- es kubikgödrök, mesterséges löszfalak E területek esetén elsősorban terjeszkedésük megakadályozása fogalmazható meg kezelési célként, valamint felhagyott tevékenység esetén (pl. U4, U7 esetén lehet ilyen) a terület rekultivációja. A gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatokat a kezelési egységek és a gazdálkodási módok szerint csoportosítva az alábbi táblázat mutatja be. (+ utal arra, hogy az előírássorból választható előírásokon kívül egyéb előírások is vonatkoznak a területre.! utal arra, ha az egységben semmilyen kezelés/gazdálkodás nem javasolt). 1. Vízi-, mocsári-, lápi élőhelyek, sásosok, nádasok 2. Kaszálók és kaszálásra javasolt területek 3. Legelők és legeltetésre javasolt területek 4. Száraz cserjések 5. Üde, lápi és folyómenti cserjések 6. Őshonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek 7. Idegenhonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek 8. Szántóterületek 9. Folyó- és állóvizek 10. Mesterséges élőhelyek Vízi-, mocsári-, lápi élőhelyek, sásosok, nádasok Kaszálók és kaszálásra javasolt területek gyep erdő szántó vizes élőhely - - - V55 GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY22 GY28 GY36 GY41 GY47 GY67 GY68 GY72 GY80 GY83 GY84 GY85 GY87 GY91 GY93 GY99 - - - 23
GY29 GY30 GY31 GY112 GY115 GY116 Legelők és legeltetésre javasolt területek Száraz cserjések Üde, lápi és folyómenti cserjések Őshonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek Idegenhonos fafajok által dominált erdők és egyéb fás területek Agrár élőhelyek Folyó- és állóvizek Mesterséges élőhelyek GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY22 GY28 GY29 GY30 GY31 GY36 GY41 GY47 GY67 GY68 GY72 GY80 GY83 GY84 GY85 GY87 GY91 GY93 GY99 GY112 GY115 GY116 GY117 GY118 - - - GY29; + - - -! - -! - - - E01 E03 E05 E06 E07 E16 E18 E19 E03 E05 E06 E07 E16 E18 E19 E20 SZ01 SZ04 SZ05 SZ17 SZ19 SZ20 SZ21 SZ22 SZ24 SZ27 E20 E24 E26 E29 E39 E47 E50 E51 E24 E26 E29 E39 E47 E50 E51 SZ37 SZ43 SZ46 SZ48 SZ49 SZ51 SZ52 SZ54 - - - - - - - - - + + + + V01 V09 V11 V14 V19 24
3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Vizes élőhelyek helyreállítása, új vizes élőhelyek létesítése Az Ipoly-völgy Natura 2000 területen számos vizes élőhely esetén kínálkozik lehetőség a természetességi állapot javítására rehabilitációval, rekonstrukcióval, főként a Középső Ipolyvölgyben. Vizes élőhelyek helyreállítását, illetve új élőhelyek kialakítását célszerű úgy tervezni, hogy azok működőképes ökológiai hálózatot alkossanak, az egyes fajok esetén ökológiai folyosó (folytonos folyosó, illetve ugródeszka) szerepet is betöltsenek. Különösen jó lehetőség van erre az Ipolyvecétől Hont-Parassapusztáig terjedő összefüggő, nagy kiterjedésű területen. Új vizes élőhelyek létrehozása, illetve meglévő holtágak rehabilitációja az Alsó-Ipoly-völgyben is nagy jelentőséggel bírhat a jelenleg egymástól többé-kevésbé izolált vizes élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok erősítésével. Hagyományosan mezőgazdasági területek fenntartása Az Ipoly-völgy Natura 2000 területen, az Ipoly középső folyása mellett nagy kiterjedésű homokpuszták találhatóak, ezek tradicionális kezelése a legeltetés, mely segít csökkenteni a cserjésedést, így az élőhely hosszútávú fennmaradását biztosítja. Értékes élőhelyet nyújtva így pl, a fekete kökörcsinnek. A szintén jelentős területet borító nedves rétek hagyományos kezelése a kaszálás, az év szárazabb szakaszában esetleg legeltetés. Előfordulnak korábban felhagyott legelők, kaszálók, melyek a cserjésedés, beerdősülés különböző fázisaiban vannak. A cserjével erősen borított területeken először cserjeirtást kell végezni, míg a kevésbé régen felhagyott területeken elég lehet a korábbi kezelés (kaszálás vagy legeltetés) visszaállítása. A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területeken a természetvédelmi szempontok előtérbe helyezésével folyik a gazdálkodás, de a magánkézben lévő területeken, gazdasági szempontú mezőgazdasági tevékenységek végzése mellett is figyelembe veszik a gazdálkodók a Natura 2000 kezelési ajánlásokat. 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A kaszálások során fontos a búvósávok megtartása, a megfelelő sarjúmagasság (legalább 10 cm) meghagyása, valamint a vadriasztó lánc használata. Az Ipoly folyón történő horgászat során a folyó menti ligeterdők fészkelő madaraira tekintettel kell lenni. 3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen helyeztek el egy az NBMR szerinti élőhelymonitorozási egységet. A területen 46 Natura 2000 mintavételi pont van kijelölve, 2 ponta1 (Állóvízi sulymos, békalencsés, rucaörömös, tócsagazos hínár), 17 pont D34 (Mocsárrétek), 2 pont E1 (Franciaperjés rétek), 11 pont B4 (Lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek), 6 pont J1a (Fűzlápok), 3 pont J3 (Folyómenti bokorfüzesek), 5 pont J4 (Fűz-nyár ártéri erdők) ÁNÉR kódú élőhelyeken. 25
EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése. A Középső Ipoly-völgyben számos kutatást végeztek a Nemzeti Park felállítása előtt, a területek jobb megismerését célozva. Ezek java nem monitoring jelleggel folyt. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdészeti állapotrögzítés - Hont és Balassagyarmat közötti erdőterületek természeti állapotfelmérése és kezelési elveinek rögzítése MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete A tízlábú rákok kutatása, kétéltűek mentése, védelme, kutatása Pest Környéki Madarász Kör (PKMK) Madártani monitoring és faunisztikai vizsgálatok az Ipolyvece-Hont szakaszon. Az Alsó Ipoly-völgyben nem ismertek komolyabb természetvédelmi célú felmérések a 90-es évek - pontosabban a Nemzeti Park alapkutatási programja - óta. Madártani felmérések 1998-ban és 2000-ben voltak (PKMK), ezek egy része faunisztikai, másik része állományfelmérési munka volt. 2006. március 6.-2008. március 6.-i időszakban a Natura 2000 monitoring rendszer kialakítása HUSKUA05/01/252 INTEREG III/A. pályázat keretében mind az Alsó-, mind a Középső-Ipolyvölgy területén hal, madár-, kétéltű-hüllő, makrozoogerinctelen-faunisztikai és vegetációtérképezési kutatás zajlott. A program két fő célja: A) A Duna és ártere, valamint az Ipoly-völgye Natura 2000 területek komplex természetvédelmi értékfeltárása és monitoring rendszerének kialakítása, mely alapján teljesíthetőek az EU madár- és élőhelyvédelmi irányelveihez kötődő adatszolgáltatási feladatok. A rendszer a két határvizet egységes élőhelyként kezeli, elsősorban a víztér életközösségét illetően. B) A természeti értékek, a folyóvizek mentén kijelölt Natura 2000 területek és a projekt kutatási eredményeinek bemutatása kiadványokban, információs táblákon és térségi rendezvényeken, a Natura 2000 hálózat bevezetésének és megerősítésének eszközeként. 3.2.5. Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében - 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről - 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG). - 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól. - A 462. sz. Kisbéri Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2006. január 1. 2015. december 31. 26
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről. - 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól. - 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól. - 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról. 3.3.1. Jelenleg működő agrártámogatási rendszer A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. A horizontális AKG programban a nagyobb állattartó gazdák benne vannak és a Natura 2000 támogatást is igénybe veszik. Javasolt agrártámogatási rendszer Az élőhelyek mozaikos eloszlása miatt gazdának pillanatnyilag nem éri meg a élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron. Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez. A területet 194 MEPAR blokk érinti. Jelenleg 97 MEPAR blokk területén nem vehető fel támogatás, ezen MEPAR parcellák Natura 2000 terület alá eső területe 464,59 ha. A támogatható MEPAR parcellák Natura 2000 területre eső mérete 2254,83 ha. A támogatható területeknek csak egy része támogatható, azonban nem áll rendelkezésünkre pontosabb fedvény a támogatott területek elhelyezkedéséről. A területek a MEPAR adatlapok alapján, MTET besorolás szerint a nem tartoznak zónához. Natura 2000 kifizetések a 269/2007 (X.18.) Korm. rendelet által meghatározott feltételek betartása mellett kérhetők, ez kizárólag gyep hasznosítású területek esetében van hatályban. A gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X.31) FVM rendelet szabályozza. Az ebben foglalt a feltételeknek a betartása nem csak a Natura 2000 területekre, hanem a SAPS támogatásokra is vonatkozik. A Natura 2000 gyepterületek esetében viszont ezen, valamint a 269/2007. (X.18.) és a 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletben megfogalmazott földhasználati szabályokat abban az esetben is be kell tartani, ha a földhasználó nem igényel a területén támogatást. A SAPS (Single Area Payment Scheme), azaz egységes területalapú támogatás hazánkban azokra a gyep és szántó területekre igényelhető, melyek a MEPAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. A gazdálkodónak az összes bejelentett területét a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell művelnie és megfelelő környezetei állapotban kell tartania. Ezeknek a feltételeknek a teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, 27
helyszíni bejárással ellenőrzi. Erdőkre (szektortól függetlenül) igénybe vehető támogatások: A) 32/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály alapján normatív, vissza nem térítendő támogatás igényelhető a természeti katasztrófa (pl. vízkár, szélkár, tűzkár) által sújtott területeken az erdészeti potenciál helyreállítására, valamint a másodlagos erdőkárok megelőzésére: - alaptámogatás: (a) erdőfelújítást megelőző terület-előkészítés, a károsodott faállomány letermelése, (b) első kivitelű erdősítés vagy pótlás, (3) tőre vágás vagy sarjaztatás - kiegészítő támogatás: (a) bakhátak létesítése, (b) 10 fokot meghaladó lejtésű területen padka létesítése, (c) 15 fokot meghaladó lejtésű területen rőzsefonat vagy talajfogó gát létesítése B) 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető az alábbi fafajcserés szerkezetátalakítási beavatkozások finanszírozására: - erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás - tarvágást követő szerkezetátalakítás: (a) fafajcserével, (b) fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel, (3) fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel - állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás 3.3.1. Pályázatok Az Ipoly-völgy területén jelenleg egy HUSK pályázat folyik az idegenhonos invazív fajok visszaszorítására, a pályázat végrehajtása során kiemelt figyelmet kap a selyemkóró és a gyalogakác visszaszorítása. A TERÜLETEN JELENLEG VAN FUTÓ PÁLYÁZAT!!!! PL.: http://www.ringmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=25164:koezepsipoly-voelgyi-gyepterueletek-termeszetvedelmi-kezelese&catid=146:koernyezet&itemid=412 A JELENLEG FUTÓ PÁLYÁZATOKRÓL A BENTI KOLLÉGÁK TUDNAK TÁJÉKOZTATÁST ADNI!!! 3.3.2. Egyéb 3.3.2. Javasolt agrártámogatási rendszer Az MTÉT gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram legalább 10%, de legfeljebb 15% kaszálatlan területet ír elő, amely a vérfüves gyepek és a bennük élő lepkefajok 28
esetében kevés. Javasoljuk a vérfüves gyepekben az elhagyandó területnek nagyobb maximális elhagyást (30%) beépíteni. Jelenleg a cserjeirtás, inváziós növény irtás nem szerepel a támogatható tevékenységek között. Szintén nem támogatható a terület, ha nádas is van rajta. A gyepen a nádas terület nem tartozik bele a támogatható területbe, bár annak fenntartása -illetve kaszálása - természetvédelmi szempontból indokolt lehet, ezért javasolt ezt a támogatható területbe beszámítani. Javasolt előírni az MTÉT gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram -ban, hogy kaszálás helyett nem alkalmazható szárzúzás, ugyanis pontosan az avar lehordás lenne a kaszálás lényege a területről, míg a szárzúzó az lezúzott anyagot a területen hagyja. Utóbbi a vérfüves gyepeken nem megfelelő a jelölő élőhely számára. 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök 2013. május 13-án az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Nem kaptunk választ A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A 2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. 3.4.2. A kommunikáció címzettjei Eszköz típusa Célcsoport Címzett Időpont + kapott észrevétel gazdafórum gazdálkodók, települési érintett települések 2014.04.01-06.30. önkormányzatok önkormányzata önkormányzati gazdálkodók, érintett települések 2014.07.01-07.15. közzététel tulajdonosok, települési önkormányzatok önkormányzata honlap lakosság 2013.01.01 2014.08.31. érintettek levélben falugazdászok; érintett járási hivatalok 2013.05.13: nincs vagy e-mailben erdészeti igazgatóság Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági visszajelzés történő megkeresése Hivatal Erdészeti Igazgatósága 2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen A fenntartási terv egyeztetése során a DINPI az alább felsorolt érdekelteket kereste meg: - területileg illetékes járási hivatalok, - a jelentős területeket művelő gazdák - Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 29
A tervkészítés jelenlegi fázisáig a fent megkeresettektől nem érkeztek be vélemények. 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: - A Járási Hivataltól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet. 30
A területileg illetékes falugazdászokkal a DINPI természetvédelmi őrei a projekt indulásakor egyeztettek, valamint minden érintett falugazdászhoz kiment a tájékoztató levél, és a területhasználati kérdőív. Ezen felül a természetvédelmi őrök terepbejárásaik során a gazdákkal kérdőíveket töltetnek ki, szintén a terület használatával kapcsolatban. A személyes találkozók gazdafórumok keretében valósulnak meg. 31
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció