Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca) S. titanus imágó (Fotó: Dér Zsófia) S. titanus levedlett lárvabőr ( Fotó: Zsolnai Balázs)
Elterjedése Őshazája: Észak-Amerika (USA, Kanada) 1960-ban került be Európába Előfordulása Európában: Franciaország Olaszország Svájc Spanyolország Portugália Szerbia Szlovénia Ausztria Horvátország
Scaphoideus titanus elterjedése Magyarországon 2007-2011 évben Mintaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik szint Negyedik szint Ötödik szint
Biológiája 1 nemzedékes tojás alakban telel a kétéves részek kérge alatt lárvakelés május közepe július eleje lárvák a hajtások alsó leveleinek fonákán találhatók imágók júliustól szeptemberig megtalálhatók rajzáscsúcs aug. vége szept. eleje
Felderítése Első észlelés: 2006. Csurgó (Somogy megye) 2007-től felderítés 11 megyében 2010-től valamennyi megyében fokozott hatósági felderítés A felderítés ütemterve: A kabóca sárgalapos csapdázása megyénként 4 ültetvényben 10 csapda/ültetvény kihelyezésével június közepétől szeptember végéig 10 naponkénti csapdacserével történik.
S. titanus országos felderítési eredmények (2008-2010) Év 2008 2009 2010 2011 Sárgalapok száma 616 1337 1384 1440 Kabócát fogott sárgalapok száma 94 225 308 425 Imágók száma összesen 332 1255 2579 3467
Védekezés károsító életmódjának, biológiájának megismerése terjedésének nyomon követése védekezés technológia kidolgozása előfordulása esetén kötelező kémiai védekezés elrendelése fertőzött növényi részek elégetése mintavétel FD vizsgálatra a fertőzött ültetvényekből A rendszeresen művelt területeken nehezen tud felszaporodni.
Rhagoletis completa (dióhéjlégy) Jogszabályi státusz: 7/2001 1A/I a) 29q Elterjedése: É-Amerika Kanada USA Európa: Svájc É-Olaszország Németország Szlovénia Franciaország, Ausztria 1983 1998 1993 2005 2008 Tápnövény: Juglans spp. 75-90%-os kártételt okozhat a dióültetvényekben!
Életmód egy nemzedékes imágó (július elejétől augusztus közepéig) tojásrakás (július végétől szeptember közepéig) L1 (augusztus eleje) bábozódás a talajban Kártétel A fertőzött termés általában érés előtt lehullik a fáról, valamint a terméshéj gyakran elszíneződik, megpenészedik, piaci értéke csökken. A tünetek könnyen összetéveszthetőek a dió baktériumos betegségével.
Kártétel Fotók:Dér Zsófia
Felderítés Felderítés: 2007-től megyénként 2 ültetvényben júl. elejétől szept. közepéig 5x csapdacserével (10 naponként)
Drosophila suzukii
Elterjedése Az EPPO 2011-ben tette fel az elvégzett PRA alapján az Akciós listára, ahol a kiemelt jelentőségű károsítók szerepelnek Japánból származik jelen van Kínában, Indiában, mindkét Koreában, Thaiföldön, Tajvanon É- Amerika 2008, előfordul Kanadában is Európa Spanyolország 2008 Olaszország 2009 Dél- Franciaország 2010 Svájc, Szlovénia 2011 Oroszország Ausztria 2011
Gazdanövényei: bogyósok (szamóca, málna) csonthéjasok (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva) továbbá előfordulhat szőlőn, almán, körtén
Kártétele: áprilistól- novemberig károsít tojásait egészséges érőfélben lévő gyümölcsökbe rakja (2-3 db/gyümölcs) lárvák a gyümölcshúsból táplálkoznak a termés besüpped, majd elrothad
Tünete
Drosophila suzukii imágó : sárgásbarna színű, 2-3 mm hosszú, szeme piros aktívan mozog több km-t is tud repülni a hímek szárnyai hegyén fekete folt, nőstényekén nincs lárva: krémszínű 5-6 mm báb: hengeres 2-3 mm évente 10-15 nemzedéke van
Védekezés nehéz visszaszorítani, felszámolni jól csapdázható (almabor ecet) fertőzött gyümölcsök eltávolítása, megsemmisítése kémiai védekezés: spinozin (spinozad) piretroidok ( cipermetrin, deltametriun, lambda-cihalotrin) dimetoát
I/2. Közeli időszakban fenyegető nem-honos károsítók Karantén státusz (EU, HU) Az egész EU-ra kiterjedő szükséghelyzeti határozat Dryocosmus kuriphilus Q 2006/464/EK Anoplophora chinensis Q 2012/138/EU A. glabripennis Q nincs, Epitrix sp. Bursaphelenchus xylophilus de alkalmazható lehet a 2012/138/EU nincs elfogadott, hamarosan kihirdetik Q 2006/133/EK ideiglenes jelleggel teszi kötelezővé egy adott károsító elleni növény-egészségügyi intézkedések alkalmazását 19.
Dryocosmus kuriphilus (szelídgesztenye gubacsdarázs) Mintaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik szint Negyedik szint Ötödik szint
Dryocosmus kuriphilus elterjedése Georgia, 1974 Mintaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik szint Italy, 2002 Negyedik szint Ötödik szint Szlovénia, 2005 Japán, 1941 KINA Korea, 1961
Dryocosmus kuriphilus elterjedése Szlovéniában (after G. Seljak)
Dryocosmus kuriphilus felderítése, észlelése Magyarországon jogszabályi státusz: szükséghelyzeti határozat felderítése: 2008 óta 8 megyében Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Főváros, Pest, Vas, Veszprém előfordulása 2009 : Üröm (családi ház kertje, Pest megye) Olaszországból származó szelídgesztenye fa 2010: Pécs (faiskolai áruda származása Olaszo.) intézkedések: a fertőzött fák megsemmisítésre kerültek a környező területen fokozott felderítés történik a forgalmazó áruda területének fokozott ellenőrzése
Terjedése, életciklusa Terjedése: klimatikus viszonyok nem befolyásolják gazdanövénnyel ember által Életciklusa: tojásrakás a fiatal hajtások rügyeibe (júniustól - augusztusig) lárvakelés (1 hónap) lárvafejlődés áttelelés után (gubacsok képződnek) bábozódás (júniustól júliusig) rajzás 10 napos bábnyugalom után
Dryocosmus kuriphilus kártételéből képződött gubacsok Mintaszöveg szerkesztése Második szint Harmadik szint Negyedik szint Ötödik szint
Fiatal fejlődő gubacsok
Kifejlett gubacsok
Egy nőstény 30-40 tojást rak le egy-egy rügybe 100-150 tojás/nőstény
Tojócső szúrások nyomai tojások
Első lárvastádium a rügyben
Második lárvastádium
Fertőzött szelídgesztenye ág
Erősen fertőzött gesztenyefák a vegetáció kezdetén
Védekezés rovarölő szerek nem igazán hatásosak gubacsok által fertőzött ágak,fák megsemmisítése rezisztens gazdafajták létrehozása természetes ellenségek
Parazitoidok
D. kuriphilus fertőzéssel kapcsolatos hatósági intézkedések Csak ellenőrzött helyről származó szaporítóanyag felhasználása Fertőzött szaporítóanyag megsemmisítése Fertőzött körzet kijelölése (5+10 km-es körzetek) Fertőzött körzet fokozott növényvédelmi ellenőrzése A kereskedelmi forgalom korlátozása a fertőzött körzeten belül is
Anoplophora chinensis - Anoplophora glabripennis
Az Anoplophora fajok elterjedési területei és legfontosabb gazdanövényei Anoplophora chinensis (Szemcséshátú csillagos cincér) Elterjedési terület: Távol-Keleti országok Megtelepedett: USA egyes területei, É-Olaszország Előfordult, de felszámolták: Hollandia, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Horvátország, Litvánia Anoplophora glabripennis (Simahátú csillagos cincér) Elterjedési terület: Távol-Keleti országok Megtelepedett: USA (Hawai), É-Olaszország
Gazdanövényei Anoplophora chinensis (Szemcséshátú csillagos cincér) Polifág kártevő őshazájában (Kínában és a Távol-Keleti országokban) a citrusfélék, egyéb lombhullató fák (elsősorban Acer fajok) Anoplophora glabripennis (Simahátú csillagos cincér) Polifág kártevő lombhullató fák (elsősorban Populus, Malus, Prunus fajok)
Anoplophora chinensis első fertőzései Európában 1. 2. 3. 4. Olaszország 2000 óta -1.a. Lombardia 1.b. Róma Franciaország - 2008 (felszámolták) Horvátország - 2007 Hollandia 2007 park, 2009: Boskoop, 2010 egyedi előfordulások korábbi importból
Jan - Dec Lárva Életciklus 2-3-4? év Rágcsálék Május - Nov Imágó Báb Tojás Jun - Aug Május vége Okt. eleje Röpnyílások Jan - Dec Jun - Aug
Állkapcsával a nőstény rést metsz a kéregbe, abba teszi egy tojását
A tojás rizsszemhez hasonló Természetes ellensége: Aprostocetus anoplophorae tojásparazita
Lárvák 45 55 mm hosszúak
Anoplophora chinensis felderítése közterületi lombhullató fákon alkalmanként 50-100 db gazdanövény szemlézése Első szemle: várható rajzáscsúcs utáni időszakban: június vége, július eleje növény gyökérzetéhez közel eső részeken az imágók kb. 1,5-2 cm átmérőjű röpnyílásait Második szemle: lárvakelés várható ideje után: szeptember eleje fa törzsén, a talajfelszíntől kb. 50-60 cm magasságban jól láthatóak a tojásból kikelő lárvák berágási helyein a lyukakból kihulló rágcsálék és ürürlék Harmadik szemle: téli hónapokban március végéig aljnövényzet már nem takarja el a fatörzsek alsó részét a röpnyílások láthatóak
Anoplophora chinensis vizsgálata külföldi eredetű növényanyagon A vizsgálati hely: kertészeti központok, kertészeti árudák, ahol elsősorban juharfélék konténeres növényeit tárolják és forgalmazzák faiskolák,csemetekertek, ahol a potenciálisan fertőzött országokból származó gazdanövényeket nevelnek
Imágó táplálkozásától elpusztult hajtás
Rágcsálék
M.Maspero
M.Maspero
M.Maspero
Anoplophora chinensis okozta fertőzéstől elpusztult fa
Anoplophora glabripennis
Növényimport Távol-Keletről: időzített bomba IT fertőzés forrása: drága bonsai NL fertőzés forrása: olcsó faiskolai oltvány Akár keskeny szárban is megbújhat
Ázsiai hosszúcsápú cincérek (Anoplophora sp.) Anoplophora chinensis Bekerülés: Felderítése: Anoplophora glabripennis Növényanyaggal faiskolák, árudák forgalmazó helyek határkirendeltsé gek Fa-csomagolóanyaggal Kínai árut behozó cégek (pl. kertépítési köveket) fa-csomagolóanyag (raklap) gyártók és azok környéke parkok
Anoplophora: Hatósági intézkedések fertőzött 3. országból történő importhoz Harmadik országból származó növények esetén a növény-egészségügyi bizonyítványhoz különleges igazolások Kártevő mentes terület ( PFA ) vagy Termesztés az exportot megelőző 2 évben A. chinensis-mentes termőhelyen regisztrált és ellenőrzött termőhely (Kína: csak EU-engedélyezte faiskolából) növény-egészségügyi ellenőrzés évente 2 alkalommal fizikai védelem vagy [megelőző kémiai kezelés +mentesség a 2 km-es puffer zónában is] export előtti vizsgálat megsemmisítő mintavétellel Import vizsgálat: megsemmisítő mintavétellel, utána forgalmazás: növényútlevéllel
Hatósági intézkedések fertőzés EU területén történő észlelésekor A fertőzött állomány megsemmisítése Körülhatárolt (fertőzött) körzet kijelölése: 2 km (1km), 4 évre, ott a gazdanövények intenzív ellenőrzése, a forgalmazás korlátozása - ellenőrzött termesztés: 2 évig Körülhatárolt (fertőzött) körzetből történő kiszállítás feltételei növényútlevél kíséretében termesztés a kiszállítást megelőző 2 évben A. chinensis-mentes, regisztrált termőhelyen növény-egészségügyi ellenőrzés évente 2 alkalommal, megsemmisítő mintavétellel fizikai védelem vagy [megelőző kémiai kezelés + mentesség a 2 km-es puffer zónában is]
Eszközök a cincér megtalálásában Hang érzékelő hallhatóvá teszi a lárva harapását
Segítőtársak a cincér megtalálásában Együttműködés Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutató és Továbbképző Központ, Erdővédelmi Osztály Federal Research and Training Centre for Forests, Natural Hazards and Landscape (BFW)
Németországi eset: 2008 holland értesítés fertőzött, kínai eredetű szállítmány (28 ezer db) továbbküldéséről Megsemmisítő mintavétel: 1% = 280 Acer növény
Acer palmatum és Acer dissectum
Lyukak (1-1,5 cm), Tojások (5-6 mm, rizsszem alak keresése)
A tő átvágása
280 felvágott növényből: 5-ben A. chinensis (3 L, 1 báb, 1 imágó) 15 növény tünetes 7%-os fertőzöttség (célzott mintavétel!)