1.szakasz Varazdin Međimurje (Muraköz) Háromszögletű megye Horvátország északi részén. Mérete alapján az ország legkisebb megyéje, azonban a legsűrűbben lakott rész (Zágráb kivételével). A megye székhelye Čakovec (Csáktornya), ami a egyben a legnagyobb város a megyében. A megye területén folyik bele a Mura a Drávába. Az észak-nyugati részen az Alpok lankái ideális körülményeket kínálnak az ott található borvidéknek. A dél-keleti rész, Alsó-Muraköz a lapos Pannonia-síkságon terül el. Itt főleg mezőgazdasággal foglalkoznak. A Dráva-folyón két hatalmas vizierőmű üzemel a megye déli részén. A megy Murához közeli részén Vučkovecben és Sveti Martin na Muri-ban található két termálfürdő. Több mint 200 klub működik sport és rekreációs céllal kiváló lehetőséget kínálva a hegymászásra, horgászatra, vadászat, valamint népszerűek erre az ejtőernyős és kisrepülős sportok is. A csákotornyai kastélyban múzeum működik. Jelentősek a megyében az egyházi, és barokk műemlékek. Source: http://en.wikipedia.org/wiki/međimurje_county Tájképek a Murközből 87
Varasd Megye Közép-Horvátország a Száva, a Dráva és a Mura-folyók vidéke. Horvátország ezen részén végighaladva megismerkedhetünk annak kontinentális jellemzőivel, megtekinthetjük sík vidékeit, melyeket azok a szelíd dombok ellenpontoznak melyek telis tele vannak szőlőskertekkel, lombhullató erdőkkel, valamint középkori várkastélyokkal. Tájképek a Varasd megyéből Varaždin (Varasd) Varaždin város Varaždin Megye székhelye, az egyik legöregebb város Horvátországban. Nagyon jelentős földrajzi területen helyezkedik el, ezért Horvátország Észak-Nyugati átjárójának is nevezik. Varaždin a barokk, az ifjúság, a zene, a virágok és a kerékpárok városa. Kis Bécsként emlegetik, a parkokkal gazdagon teleszőtt város fontos turisztikai célpont Horvátország északi részén, a Dráva folyó déli partján. 46.946 lakosával és 10 C-os évi átlaghőmérsékletével mind letelepedési, mind turisztikai céllal Varaždin az egyik legvonzóbb város Horvátországban. Észak-Horvátország turisztikai, kulturális, gazdasági és sport központja. A Nemzeti Turisztikai Bizottság által kilencszeresen kitűntetett, Európa arany virága címmel jutalmazott és tizenegy ízben Zöld Virág díjban részesített város. Az angyalok, a színes és varázslatos események városa: leghíresebbek a Špancirfest nyári klasszikus zenei utcafesztivál; Varaždin Barokk Estek amely a zene, a barokk építészeti örökség, valamint az autentikus hangszerek őszi ünnepe. Története Varasd várát 1181-ben "castrum Garestin" néven említik először III. Béla királynak egy a közeli Varasdfürdőről szóló oklevélben. A király 1209-ben a vár körül kialakult települést szabad királyi várossá nyilvánította. Ez számos kiváltsággal járt a város számára. A tatárjárásban elpusztult földvárat IV. Béla újjáépíttette. A város címere már 1464-ből ismert, kiváltságait pedig Hunyadi Mátyás is megerősítette. 1487-ben a vár Corvin János birtoka lett. 1523-ban Brandenburgi György adományozta a városnak a városháza épületét, mely funkcióját a mai napig megtartotta. Ezzel a varasdi Európa egyik legrégibb városháza épülete, melyet utóbb késő barokk stílusban építettek át. A török harcok hatására 1544-ben erős falakkal és bástyákkal erősítették meg. Ekkortájt építették át a várkastélyt reneszánsz stílusban. A török veszély idején Varasd Horvátország tényleges fővárosa is volt a veszélyeztetettebb Zágráb helyett. 88
Mária Terézia az abszolutizmus megerősítése érdekében igyekezett szűkíteni a nemesség befolyását. Ennek egyik lépéseként 1767-ben megalapította a horvát királyi tanácsot, melynek székhelyéül Varasdot tette meg. A város fővárosi rangjának az vetett véget, hogy 1776-ban egy nagy tűzvészben nagyrészt megsemmisült. Az uralkodó ekkor a királyi tanács székhelyét is Zágrábba tette át. Ezzel véglegesen Zágráb lett az ország fővárosa. A tűzvész ugyanakkor kedvező hatással is volt a városképre nézve, hiszen ekkor épült fel a mai is látható szép barokk városközpont. 1809-ben a város fejlődése miatt a külső várfalakat és a sáncok nagy részét lebontották, a vár azonban ma is áll. A 19. században a város teljesen újjáépült és terjeszkedett, virágzott az ipar, a kereskedelem, selyemgyár, téglagyár épült. Ekkor alapították a színházat és a tűzoltó egyesületet. Nevezetességei A vár - A város legnagyobb látnivalója a vár, amely a városközpont északnyugati részén található, ma itt található a városi múzeum. A várat először a 12. században említik és valószínűleg a megye központja volt. A 14. század végén a Celjei grófok kapták meg a területet és gótikus stílusban újjáépítették a várat. A vár a 16. században érte fénykorát, amikor reneszánsz stílusban átépítették. Az építkezések 1544-ben indultak Domenico dell'allio itáliai mester irányításával. Ekkor épült a reneszánsz várpalota is. A vár a 16. század végén az Erdődyeké lett, akik több részét barokk stílusban építtették át. A vár körül a külső nagy sánc maradványait ma egy széles, egykor vízzel telt árok övezi. Ennek vonalvezetésén ma is megfigyelhetők a külső védelmi vonal sarkain állt hatalmas négyszögletű bástyák nyomai. A várfalhoz és a várudvarhoz tartozó épületekből mára kevés maradt meg, de ezek közül ma is megcsodálható az őrtoronynak nevezett várkapu épülete, amelyben ma a vármúzeum működik. Templomok és kolostorok A középkorban emelték a Szent Miklós plébániatemplomot, amely ebben az időben a város fő szakrális épülete volt. A templomot a 15. században gótikus stílusban átépítették. Ebből az időből való a harangtorony. A 18. században barokk stílusban építették át. A város a barokk időben indult fejlődésnek. 1642-46 között épült a jezsuita templom, amely kora barokk stílusú. 1650-ben épült a Keresztelő Szent János ferences templom, falait gazdag képek és szobrok díszítik. A város székesegyházát Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelték. 1642 és 1646 között épült kora barokk stílusban, eredetileg a jezsuiták temploma volt. A ferences kolostor 1626 és 1632 között épült barokk stílusban. A jezsuita kolostort 1679 és 1691 között építették. A kapucinus kolostor és templom a 18. század elején épült. Az orsolyiták templomát 1722 és 1729 között, kolostorát 1715 és 1749 között építették Mária Terézia királynő adományából. Az 1776-as tűzvész után épült templomok a Szent Flórián (1777) és a Szent Vitus-templom (1782). 1884-ben épült az ortodox Szt. György-templom. Barokk paloták - A városban ma több barokk palota is látható, melyek a 17. és a 19. század között épültek. A főtéren áll az 1523-ban épített barokk városháza. Brandenburgi György adományozta a városnak és funkcióját a mai napig megtartotta. Európa egyik legrégibb városháza épülete, melyet 1791-93 között késő barokk stílusban építettek át. A Főtéren található a Draskovics grófok palotája, mely a 18. században épült egy korábbi palota helyén. 89
A tér túloldalán áll a 19. században épített püspöki palota. A Franjevački-téren áll a híres kétemeletes pazarul díszített homlokzattal rendelkező Patačićpalota. Egykor nyüzsgő társadalmi élet folyt benne. Franjo Patačić és felesége Katalin asszony fényes táncmulatságokat, színházi előadásokat rendezett itt. A palota belső falain több barokk falfestmény látható. A mellette álló Varasdi megyeháza Horvátország egyik legnagyobb barokk palotája. Számos falfestménnyel. Ugyanezen a téren áll az 1785-86-ban épített Wasserman-Kreuz-palota. A Herzer-palota 1791-95-ben épült késő barokk-klasszicista stílusban. Érdekessége, hogy építtetője Franjo Herzer nem volt nemes ember, mert városi postásból emelkedett fel, miután a lutrin meggazdagodott. Később vagyonát és a palotát is elveszítette. Ma benne található a múzeum néprajzi részlege. A közelben áll a 18. század hatvanas éveiben épített káptalani palota, melyet a zágrábi káptalan építtetett. A homlokzatát díszítő isteni szemről ismerhető fel. A Stančić-téren az óváros egykori kapuja közelében található a 17. században épített Prašinski-Sermage-palota, mely színes homlokzatáról ismerhető fel. Mai formáját 1750-ben nyerte el, a klasszikus és kortárs művészek galériája található benne. A Szabadság-téren (Trg Slobode) áll a Petković család 1767-ben épített palotája. Díszes kapuzata felett a család címere látható. A városfalakon kívül a Kapucinus-téren áll az 1760-as években épített rokokó Erdődy-palota. A városfalaktól északra található az 1774-75-ben épített Keglević-palota, Jakov Erber építész műve. A városmag közelében északra emelkedik a pálosok 1760-ban épített székháza. Belső díszítésében fennmaradtak eredeti rokokó stukkódíszei. A városmagtól délre a Zagrebačka utcában található a Patačić-Puttar-palota, mely több városi ház összeépítéséből létesült és mai formáját a 18. és 19. század fordulóján történt átépítéskor kapta. A Draskovics utca 4. szám alatt áll a Kereskényi-palota. Éppítetője a gróf Patachich család volt. A bejárat fölött vésve álló dátum "A.D. 1767" az építés dátumára utal. Házasság útján lett a Kereskényiek tulajdona. Itt élt Kereskényi István reformkori politikus, a Horvát-Szlavón Gazdasági Egyesület egyik alapítója és első igazgatója. Egyéb látnivalók Az Óváros körül ma is láthatók az egykori városfalak maradványai. Tornyaiból mára kettő maradt fenn a Gaja utcai Lisak-torony és a Stančić-téren álló Láncos-ház. Régi árkádos földszintes reneszánsz épület a Ritz-ház a 17. századból a Franjevački-tér és a Tomislav király-tér között. 17. századi reneszánsz épület a Szakmárdi-ház is a Habdelića utcában. A Nemzeti Színház épületét 1873-ban a bécsi Hermann Helmer tervei szerint építették. A 19. századból és a 20. század elejéről származik a városi villasor, melyből a legkorábbi a Cesarca utcai klasszicista Mueller-villa. A folytatásában levő Kolodvorska utcában is számos szecessziós villa áll. A város szobrai közül a legnevezetesebbek az Óvárosban álló barokk Nepomuki Szent Jánosszobor, a ferences templom előtt álló Grgur Ninski-szobor a híres horvát szobrászművész Ivan Meštrović alkotása és a megyeháza udvarán álló népszerű Erzsébet királyné-mellszobor, mely korábban a városi parkban állt. A városi temetőben a szobrászművészet és a kertművészet szép alkotásait láthatjuk. A temetőt az ország egyik legszebb ilyen létesítményének tartják. Múzeumok és galériák 90
A Városi Múzeumot 1925-ben létesítették a várban, néprajzi részlege a Herzer-palotában található, míg a képtár a Sermage-palotában van elhelyezve. A városban néhány magánkézben lévő kortárs galéria is található. Sport A városban99 sportklub működik. Rendszeres a versenyélet, edzés és rekreációs céllal, valamint mozgáskorlátozottak számára is szerveznek programokat. Részletes információ Varaždin sportéletéről a www.sport-varazdin.com linken található. Elérhetőségek Polgármester: Ivan Habuš Cím: Trg kralja Tomislava 1, 42000 Varaždin; T: +38542402502; anica.musanovic@varazdin.hr Szociális ügyek osztálya (sportesemények): Daniela Vusić Cím: Preradovićeva 10, 42000 Varaždin; T: +38542658040, +38542658043; danijela.vusic@varazdin.hr Varazdin város sportegyesületeinek szövetsége: Patrik Koščak Cím: Graberje 31, 42000 Varaždin; T: +385912742666; voditelj.sport@varazdin-sport.hr Közösségi és Városfejlesztési Hivatal (közterületekért felelős): Mario Sambolec Cím: Trg slobode 12, 42000 Varaždin; T: +38542201410; mario.sambolec@varazdin.hr Rendőrség (városi és külterületi forgalom): Piskać Dean Cím: Kolodvorska 2, 42000 Varaždin; T: +38542372124; +385981882782 Varasd városi hangulat A város hivatalos honlapja: http://www.varazdin.hr Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/varasd 91