SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS FOGLALKOZTATÁS, VERSENYKÉPESSÉG A GYÖNGYÖSI KISTÉRSÉGBEN Készítette: Szűcs Csaba Gödöllő 2014

A doktori iskola megnevezése: Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola tudományága: gazdálkodás- és szervezéstudományok vezetője: Dr. Szűcs István egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtudományi, Jogi és Módszertani Intézet Témavezető: Dr. habil Magda Róbert egyetemi docens Károly Róbert Főiskola.... Az iskolavezető jóváhagyása.. A témavezető jóváhagyása

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 BEVEZETÉS... 3 1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 1.1. A versenyképesség... 7 1.2. A gazdasági rendszerek versenyképességi szintjei... 10 1.3. Porter gyémánt modellje és a versenyképesség... 13 1.4. Az Európa 2020 stratégia... 17 1.5. A versenyképesség mérése... 19 1.6. A regionális versenyképesség... 21 1.7. A regionális versenyképesség piramis modellje... 22 1.8. A lokális térségek versenyképességi szerepe... 26 1.9. Klaszterek szerepe a regionális versenyképesség javításában... 29 1.10. Magyar kistérségek tipizálása és versenyképességi típusai... 31 1.10.1. Elméleti gazdaságfejlesztési stratégia a Gyöngyösi kistérségre... 33 1.11. A hazai gazdasági foglalkoztatási folyamatok... 34 1.11.1. Foglalkoztatás a rendszerváltástól napjainkig... 38 1.11.2. A jelenlegi helyzet elemzése... 40 1.11.3. Foglalkoztatási lehetőségek... 44 2. A KUTATÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI... 49 2.1. A kutatás alkalmazott módszerei... 49 2.1.1. Primerkutatás... 49 2.1.2. A kutatás során felhasznált statisztikai módszerek... 50 2.1.3. Egy és többváltozós elemzések... 51 2.1.4. Kruskal-Wallis teszt... 53 2.1.5. Mann-Whitney teszt... 54 2.1.6. Regresszió analízis... 55 2.1.7. SWOT analízis... 56 2.2. Kvalitatív módszer... 58 3. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ, HEVES MEGYE ÉS A GYÖNGYÖSI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA... 59 3.1. Globális kihívások, a jelenlegi helyzet bemutatása... 59 3.2. Régiók, mint a gazdaság területi egységei... 61 3.3. Az Észak-magyarországi Régió helyzetének elemzése... 62 3.3.1. Gazdasági és társadalmi környezet... 65 3.3.2. Régiós támogatások... 68 3.4. Heves megye... 72 3.4.1. Jövedelemszint... 73 3.4.2. Európai Uniós vidékfejlesztési támogatások Heves megyében... 75 3.5. A Gyöngyösi kistérség elhelyezkedése... 76 3.5.1. Gyöngyös szerepe a megyében... 81 3.5.2. A Károly Róbert Főiskola... 82

4. VERSENYKÉPESSÉG-NÖVELŐ ÉS FOGLALKOZTATÁST JAVÍTÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A KISTÉRSÉGBEN... 87 4.1. A zöldgazdaság foglalkoztatást növelő szerepe... 87 4.2. Gyöngyös város szerepe a fejlődésben... 91 4.2.1. Gyöngyös turisztikai lehetőségei... 94 4.3. A klaszterszervezés lehetőségei a kistérségben... 95 5. A KÉRDŐÍVES KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE... 97 5.1. A kérdőív elemzése és statisztikai értékelése... 97 5.1.1. A kérdőíves vizsgálatban résztvevők bemutatása... 97 5.1.2. Kruskal-Wallis teszt... 99 5.1.2.1. Kruskal-Wallis teszt a válaszadó végzettsége szerint... 100 5.1.2.2. Kruskal-Wallis teszt a munkatapasztalat évei alapján... 104 5.1.3. Grafikus statisztikai elemzés... 108 5.1.4. Mann-Whitney Teszt... 116 5.1.5. Főkomponens elemzés... 120 5.1.6. A jelenlegi munkaerőpiac megítélése... 122 5.1.7. Regresszió analízis statisztikai és kérdőíves adatok alapján... 125 5.1.7.1. A területi tőke és a munkanélküliség arányának regressziója... 125 5.1.7.2. Kategória változók többváltozós regresszió elemzése... 127 5.1.8. A kistérség SWOT analízise... 130 6. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK... 133 6.1. Hipotézisek igazolása... 137 6.2. A hipotéziseket megalapozó főbb kutatási területek... 138 7. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK... 139 8. ÖSSZEFOGLALÁS... 143 SUMMARY... 145 MELLÉKLETEK... 147 M1. Irodalomjegyzék... 148 M2. Táblázatok, térképek... 167 Táblázatjegyzék... 239 Ábrajegyzék... 241 2

BEVEZETÉS A 2008-as gazdasági válságot követően a munkanélküliség az Európai Unió (EU) országaiban nagymértékben növekedett. Magyarországon 2013 első negyedévében a munkanélküliségi ráta elérte a 11,8%-ot, amit 2014 márciusára sikerült 9%-ra mérsékelni. A regionális különbségek a munkanélküliséget tekintve jelentősek, Észak-Magyarország az Észak-alföldi Régióval együtt kedvezőtlen helyzetben van. Az eredményeket többféleképpen lehet magyarázni, azonban a jelen kutatás tekintetében ki kell emelni, hogy a foglalkoztatás szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok Magyarországon általában az alacsony végzettségűek, a tartós munkanélküliek, a romák és a középkorúnál idősebb korosztály. Ez indokolja témaválasztásomat, hiszen a Gyöngyösi kistérség foglalkoztatási viszonyainak javítása a fejlődés érdekében elengedhetetlen. Az elkövetkező néhány évben számottevő csökkenésre sajnos nem lehet számítani a munkanélküliség terén. Alaposan át kell gondolni, milyen eszközök segíthetik a foglalkoztatás növelését, mert a jelenlegi aktivitási ráta mellett az állami kiadások finanszírozása veszélyben van. Sokak meggyőződése, hogy a munkanélküliség csökkentésére a közfoglalkoztatás nem tud megfelelő választ adni. Egyik lehetőség a zöld gazdaság mind az alacsony végzettségűek foglalkoztatására, mind az agrárdiplomások elhelyezkedésére bizonyos (szak)területeken belül. A téma aktualitása szempontjából nem feledkezhetünk meg az Európai Unióról sem, hiszen Magyarország immár egy évtizede (2004. május 1. óta) a mostanra már 28 tagországot számláló EU tagja. Ezért a 2007-2013 közötti időszak soha nem látott lehetőségeket biztosíthatott az EU által nyújtott támogatások révén, melyből Magyarország 22,4 milliárd eurós támogatásban részesülhetett. Vitathatatlan tehát, hogy ésszerűen felhasználva ezek a források Magyarország számára a gazdaság fellendülését jelenthetik. Azonban az EU több tagállamában is égető kérdés a munkanélküliségi ráta leszorítása, például Görögországban, ahol ez az érték eléri a 27,8%-ot, vagy Spanyolországban, ahol 26.3% a munkanélküliség. [INTERNET 1] Mindenképpen meg kell említeni az Európa 2020 stratégia prioritásait, illetve célkitűzéseit. A prioritások a következők: - Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. - Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarát és versenyképesebb gazdaság. - Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. 3

A fenti prioritások azt jelentik, hogy a 20 64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie, az EU GDP-jének 3%-át a K+F-re kell fordítani, teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket, az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni. Emellett el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel és végül, de nem utolsó sorban 20 millió fővel csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Ez utóbbi az EU közel 500 milliós népességéhez mérve nem elhanyagolható nagyságrendeket jelent. Könnyen belátható, hogy az Európai Unió sokak szerint irreális vállalásai óriási változásokat generálhatnak mind társadalmi, mind gazdasági berendezkedés tekintetében. Ahhoz, hogy politikai és gazdasági befolyását fenn tudja tartani, a versenyképességét is meg kell őriznie és itt nem csupán az egyesített Európa, hanem régióinak versenyképességére is gondolok. Azonban sajnálatos tény, hogy mind Magyarország, mind pedig NUTS 2 régiói visszacsúsztak a nemzetközi versenyképességi ranglistákon. A Gyöngyösi kistérség 25 települése a Mátra déli lábánál összefüggő területen helyezkedik el, ahol az ökológiai és élőhelyi adottságok kiválóak, a termőhelyek pedig magas minőségű táj-specifikus termékek előállítására is alkalmasak. A kistérség központjának, Gyöngyös városnak, nincs akkora népesség elszívó hatása, mint az más területeken megfigyelhető, azonban munkavállalás szempontjából Budapest viszonylagos közelsége meghatározó. A településeinek lakosságszáma az utóbbi években nem változott jelentősen, de csökkenő tendenciája állandósulni és gyorsulni látszik. Dolgozatom megírása során többrétű célrendszert fogalmaztam meg. Fontosnak ítéltem a versenyképességgel összefüggő hazai és külföldi szakirodalom komplex elemzését kitérve a foglalkoztatás és versenyképesség kapcsolatára, hiszen ennek tisztázása és megértése nélkülözhetetlen a vizsgálat szempontjából. Irodalmi és már meglévő statisztikai adatok alapján a vizsgált Gyöngyösi kistérség, Heves megye, valamint az Észak-magyarországi Régió helyzetelemzése hazai és régiós összevetésben is lényeges eleme a dolgozatnak. Továbbá célom a vizsgált kistérség jelenlegi helyzetének felmérése és fejlődési ütemének bemutatása, valamint a szerkezeti feszültségeket okozó tényezők meghatározása regionális és hazai kontextusban vizsgálva irodalmi adatok alapján azért, hogy a foglalkoztatás helyzetét javító lehetőségeket feltárhassam és bemutathassam, figyelembe véve azok kistérségi megvalósításának lehetőségeit. Felmértem egyúttal, hogy milyen módon erősíthető a fejlődés szempontjából lényeges K+F+I és a beruházási tevékenység Gyöngyös város és a KRF helyzetét és hatásait is szem előtt tartva. 4

A dolgozat további célja a kistérség helyzetének bemutatása a gazdasági és az agrárszereplők véleményének értékelésével, valamint a kistérség jövőjét érintő stratégiai irányok értékelése, hogy a fontos és kevésbé fontos feladatok súlyozása megtörténjen. Kiemelten vizsgálom a támogatások hatásait és Gyöngyös szerepét. Foglalkozom a foglalkoztatási szempontból fontos stratégiai irányok elemzésével többek között a zöld gazdaság lehetőségeivel. Tanulmányom folyamán rámutatok egyrészt azokra a régióra jellemző adottságokra és kezdeményezésekre, melyek hosszú távon fenntarthatónak bizonyulnak, és a versenyképesség javulásához hozzájárulhatnak. Elemzem az ipari parkok hatásait, a klaszter lehetőségeket és a munkavállalók mobilitását, valamint elégedettségét. Célkitűzésem, hogy a jelenlegi lehetőségeket feltárva a jövőbeni hatékonyabb működést elősegítsem. A fentiek alapján a kutató munkám során az elméleti kutatások mellett különösen nagy hangsúlyt kívánok fektetni a gyakorlati hasznosságra. A vizsgálódásaim eredményeként elkészült disszertációt a gyakorlatban is felhasználható háttéranyagnak szánom a foglalkoztatás hatékonyságának javításával kapcsolatban. A célkitűzésekkel, valamint a kutatás témájával kapcsolatban a következő hipotéziseket fogalmaztam meg: H1: A zöldgazdaság jelentős foglalkoztatási lehetőségeket generálhat megfelelő állami támogatások és programok esetén. H2: Az eddigi vidékfejlesztési támogatások a kistérség vidéki területein nem értek el jelentős eredményeket a foglalkoztatás növelése szempontjából. H3: A kistérség meghatározó városa Gyöngyös, melynek tervszerű szerepvállalása elősegítette a kistérség komplex fejlődését. H4: A Károly Róbert Főiskola, mint a klaszterek létrejöttéhez szükséges tudásbázis hordozója és a spin-off vállalkozások lehetséges szereplője, a versenyképesség javításában és a foglalkoztatás mérsékelt növelésében katalizátor szerepet játszhat. H5: A nők munkavállalásuk során kevésbé mobilak, mint a férfiak, így számukra a kistérségi lehetőségek meghatározóbbak. H6: A felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek a kistérségben elégedetlenek helyzetükkel, más térségben történő állásváltoztatást fontolgatnak, a külföldi munkavállalás is reális opció számukra. 5

H7: A korábbi mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari munkahelyek megszűnése miatti munkahelycsökkenést az ipari parkokban, illetve a kistérségi foglalkoztatás más területein létrejött új munkahelyek nem voltak képesek pótolni, ezáltal minden korosztályban nehéz az elhelyezkedés és negatív a foglalkoztatás terén a jövő megítélése a lakosságnál. Célkitűzéseimet, valamint a felállított hipotéziseket figyelembe véve alakítottam ki a dolgozat szerkezetét, mely a következő fejezeteket tartalmazza: A téma aktualitása, a problémafelvetés, a célkitűzések és a hipotézisek alkotják a Bevezetés törzsanyagát, míg az első fejezet a szakirodalmi áttekintést, elemzést, véleményezést tartalmazza. A szakirodalmat bemutató rész két nagy egységből épül fel. Mivel a dolgozat témája a versenyképesség és a foglalkoztatás, ezért logikusnak gondoltam, hogy ezekről külön alfejezetekben tegyek említést. A második fejezetben bemutatom a kutatás anyagát és az alkalmazott módszereket, továbbá a mintavétel és az értékelés módszereiről szólok. A harmadik fejezetet az Észak-magyarországi Régió, Heves megye és a Gyöngyösi kistérség részletes bemutatásának szenteltem. Természetesen szólok a regionális, megyei, illetve a kistérségi adatok alakulásáról, bemutatásra kerülnek a problematikus és az általam kitörési pontoknak vélt területek. A negyedik fejezetben kifejtem véleményemet a versenyképességet növelő és foglalkoztatást javító kezdeményezésekről a Gyöngyösi kistérségben. A dolgozat általam egyik legfontosabb részének tekintett ötödik fejezetben ismertetem a kutatásom eredményeit, részletesen bemutatom a válaszadók demográfiai jellemzőit, valamint szemléltetőeszközök használatával prezentálom az eredményeket. A hatodik fejezetben olvashatók a kutatásom új és újszerű eredményei, valamint a hipotézisek igazolása. A hetedik fejezetben fogalmaztam meg következtetéseimet és javaslataimat, míg a nyolcadik fejezetben összefoglalom a dolgozat általam lényegesnek vélt elemeit. Véleményem szerint, amennyiben a jelenleg tapasztalható folyamatok nem vesznek számunkra kedvező fordulatot, országunk és ezzel együtt a régió és közvetlenebb környezetünk is tovább veszít versenyképességéből. Meg vagyok győződve azonban arról, hogy lehetőségeinket racionálisabban kihasználva van esélyünk javítani helyzetünkön. Igazi szándékom az, hogy ezzel és jövőbeli munkáimmal ennek a célnak az eléréséhez hozzájáruljak. 6

1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS Egy állandóan változó környezetben azok a szervezetek maradnak fenn, amelyek megfelelően tudnak alkalmazkodni. Charles Darwin Értekezésem a kistérségi versenyképesség, foglalkoztatás témakörben íródik, így szakirodalmi áttekintésemben is ezt a területet és a hozzá kapcsolódó kritériumrendszert elemzem, bemutatva a lehetőségeket. Először a versenyképesség bőséges irodalmát dolgozom fel különböző szempontok figyelembevételével. A versenyképesség köznapi és tudományos meghatározásainak bemutatását követően annak különböző szintjeire térek ki. Mint látni fogjuk a versenyképesség értelmezhető mikro (vállalati), makro (nemzetgazdasági), illetve mezo (iparági/regionális) szinten is. Dolgozatom témájából adódóan a regionális versenyképességre, illetve a versenyképesség és a foglalkoztatás kapcsolatára fogok összpontosítani, a szakirodalom erre a területre vonatkozó műveit fogom mélyebben tanulmányozni, észrevételekkel ellátni. Bemutatom a területi egységek versenyképességének piramis modelljét, és a fejezet végén kitérek Magyarország, illetve az Északmagyarországi Régió versenyképességének alakulására, különös tekintettel a kistérségek helyzetére. Egy kistérség versenyképességét főleg vállalkozásainak versenyképessége adja, de fontos gazdasági és társadalmi célok teljesülése is elvárható. Elsősorban a foglalkoztatás, a munkaerő hatékony felhasználása és az életszínvonal növelése fontos, de mindehhez innovatív magatartás és tőkeerős vállalkozások is szükségesek. A versenyképesség regionális dimenzióját elemezve felértékelődnek a lokális versenyelőnyök. Az állam célja a lakosság jólétének biztosítása, amelyet a versenyképesség révén érhet el. 1.1. A versenyképesség Mivel a verseny és versenyképesség rendkívül összetett fogalmak, használatuk is merőben eltérő tartalommal bírhat, de HOFFMAN (1993) szerint lényeges eleme kell, hogy legyen úgynevezett nyertes-nyertes (win-win) szituáció. Manapság a versenyképesség igen eltérő kontextusokban is szerepelhet, többféle aspektusból megközelíthető, és mint PITTI (2002) írja: A versenyképesség a 7

köznyelvben használatos, de nem kellőképpen értelmezett fogalom. Mi több, ahogy azt a fenti meghatározások, vagy inkább körülírások mutatják a köznyelvben a versenyképességet általában személyekre, vagy vállalatokra alkalmazzák. HORVÁTH (2001) művében megjegyzi, hogy habár a versenyképesség kulcsfogalom a közgazdaságtudományban, definiálása nehéz, és mint gyűjtőfogalom a legfőbb összetevői a sikeresség, a jövedelmezőség növelése, a pozíciószerzés és a piaci versenyben történő tartós helytállás. Továbbá rámutat arra a tényre, hogy a versenyképességnek különböző sajátosságai lehetnek mérvadók, attól függően, hogy termék- vagy munkapiacon stb., illetve milyen versenytéren (pl. vállalati, internacionális, vagy városverseny) kívánjuk használni a kifejezést. Ennek ellenére látni fogjuk, hogy vannak hasonlóságok, sőt LENGYEL (2003) véleményével egyetértve megjegyezhetjük, hogy úgy tűnik, mára egyfajta konszenzus alakult ki a versenyképesség bizonyos részeit illetően. Azonban, mint MÁRKUS (2011) rámutat, a versenyképességről és annak definiálásáról többen is alkottak sok aspektust figyelembe vevő műveket (LENGYEL, 1999; BOTOS, 1999; CZAKÓ, 2000; CSORBA, 2009; NÉMETHNÉ, 2009), melyek szerzői egyetértenek abban, hogy egyetemesen elfogadott meghatározás még nem született a szóban forgó fogalommal kapcsolatban. A versenyképesség vizsgálatával foglalkozó tanulmányok ellenére általánosan elfogadott definícióval és egységes mérési módszerrel sem találkozunk (MÓDOS, 2003, 2006). Az országok versenyképessége nehezen értelmezhető, hiszen a versenyképesség eredetileg mikroökonómiai fogalom, így nehéz makroökonómiai, nemzetgazdasági szintre értelmezni. PORTER (1990) szerint nemzetgazdasági szinten az egyedül értelmes fogalom a termelékenység, az azt meghatározó tényezők vizsgálatával van értelme foglalkozni. KRUGMAN (1994) is értelmetlennek tartja a versenyképességet nemzetgazdasági szintre vinni. Az OECD az idézett vélemények ellenére meghatározta a nemzetközi szintű versenyképességet, definíciója a következő: annak a fokmérője, hogy szabadpiaci körülmények között mennyire képes egy ország nemzetközi piacokra eladható árukat és szolgáltatásokat termelni, miközben hosszabb távon fenntartja és növeli lakossága életszínvonalát (OECD, 1992). A kiadvány mikro-szintű, makro-szintű (nemzetgazdasági) és strukturális versenyképességet különböztet meg. A strukturális tényezők a vállalatok működésének feltételeit jelentik, úgymint az infrastruktúra, szolgáltatás, K+F jellemzői. TÖRÖK (1997) kutatási összegzésként 8

írja: a versenyképesség fogalma mikro-szinten a piaci versenyben való pozíciószerzés, illetve a helytállás képességét jelenti az egyes vállalatok, a versenytársak között, valamint makrogazdasági szempontból az egyes nemzetgazdaságok között. A versenyképesség tehát nem csak piaci sikerességet jelent, hanem magába foglalja a sikeres alkalmazkodó képességet is. Újabban az OECD dokumentumai a versenyképesség egységes fogalmát is meghatározták. Ez a következő: a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben a külgazdasági (globális) versenynek ki vannak téve (LENGYEL, 2003). Egyértelmű, hogy ezen megfogalmazás szerint az elsődleges cél az életszínvonal növelése, egyrészt a foglalkoztatottság emelésén, másrészt a munka- és tőketermelékenység javításán keresztül (PORTER, 1990) érhető el. HURTA (2005) részletes összefoglalását adja a versenyképességnek, de utal a meghatározás nehézségeire, hiszen gyűjtőfogalomról van szó. Amennyiben versenyképes vállalatokat akarunk, az állam gazdaságpolitikai szerepének igénybevétele és kihasználása is fontos. Erre utal több szerző (BOZSIK, 2003; CSETE-LÁNG, 2005; KARÁCSONY, 2009; MARSELEK, 2008) kifejtve, hogy az elmúlt évtized változásai főleg a foglalkoztatást érintették negatívan. KOPASZ-MÓDOS (2008) foglalkozik Magyarország hosszú távú versenyesélyeivel és a globalizációból adódó feladatokat taglalja. Szerintük Magyarország környezeti és állatjóléti vállalásai túlzók, ami rontja a versenyképességet. A vállalati versenyképesség definíciója egyszerűbb. Egyetértek MÓDOS (2004/b) megfogalmazásával, miszerint Egy vállalat akkor versenyképes, ha hosszabb távon képes jövedelmezően működni és fenntartani, esetleg bővíteni belföldi és/vagy külföldi piaci részesedését. Az a vállalat versenyképes, amely képes a vásárlók által igényelt időpontban, helyre és formában szállítani termékeit és szolgáltatásait legalább olyan áron vagy olcsóbban, mint a potenciális versenytársak, miközben bevétele fedezi legalább a felhasznált erőforrások alternatív költségeit. A versenyképességnek azért sincs általánosan elfogadott definíciója, mert fogalmát több tudományág is használja. SZENTESI-HOLLÓSY (2012) szerint a megközelítés lehet közgazdaságtudományi és menedzsment tudományi, emellett értelmezhető országos, regionális, ágazati, vállalati és termékek szintjén. Közgazdaságtudományi szempontból a komparatív előnyök tanára épül, míg 9

menedzsment-tudományi megközelítésben a keresleti és kínálati oldali tényezők állnak a középpontban. (1. táblázat) 1. táblázat: Kereslet, kínálat oldali megközelítések csoportosítása Közgazdaságtudomány Vezetéstudomány Kínálati oldal Komparatív előnyök Kompetitív előnyök Piaci oldal Structure Conduct Performance elmélet Porter-féle gyémánt modell Forrás: Bakács, 2004. A közgazdaságtudományon belül a nemzetközi gazdaságtan elemzi a versenyképességet, főleg a nemzetközi kereskedelem alakulását befolyásoló tényezők vizsgálatával. A nemzetgazdasági versenyképesség meghatározott területeken, például külkereskedelem, vizsgálható a komparatív előnyök alapján (ÉLTETŐ, 2003; BOZSIK, 2003). 1.2. A gazdasági rendszerek versenyképességi szintjei A gazdasági rendszerek versenyképességi szintjeit az alábbi jellemzőkkel lehet leírni: - Meta-szinten találhatók a társadalmi keretfeltételek, melyek irányt szabnak az alapvető gazdasági alternatíváknak, illetve az adott társadalom alapvető irányultságai, melyek lassan változnak. - Makro-szinten találhatók azok a gazdasági keretfeltételek, melyek meghatározzák a jogszabályok, az intézmények és az általános politikák ösztönzési lehetőségeit, így ez a szint az általános intézményeket, keretfeltételeket és gazdaságpolitikákat jelenti. - Mezo-szinten történnek a célzott beavatkozások az ideiglenes és a tartós piaci nehézségek leküzdése érdekében és a vállalatok versenyelőnyének kialakítására. - A mikro-szint az, ahol a vállalatok versenyeznek a kompetitív piacokon és hálózatokat, klasztereket hoznak létre versenyelőnyük fenntartása érdekében a hálózatok rendszerének kihasználásával. A versenyképességi elméletek egymástól eltérő nézőpontokat használnak, így kínálati (inputok: költségek, termelékenység, innováció) vagy keresleti (piac) (OPITZ-KOVÁCS, 2010) oldaláról, illetve szóba jöhetnek közgazdaságtudományi, vezetéstudományi, társadalmi, szociológiai, politikai szempontok is. A gazdasági rendszerek versenyképességi szintjeit mutatja be MEYER-STAMER (2008). (1 ábra) 10

Vállalkozók társadalmi helyzete Tanulást és változást bátorító értékrendek Fiskális politika Gazdasági rendszerek versenye Monetáris politika Árfolyam politika Fogyasztóvédelem Infrastruktúra META SZINT Versenyképes gazdasági rendszer A politikai és a gazdasági intézmények fejlődésorientált mintái MAKRO SZINT Stabil, versenyorientált gazdaságpolitika, politikai és jogi keretfeltételek MEZO SZINT Célzott szakmapolitikai intézkedések az iparági versenyképesség növelésére Exporttámogatás MIKRO SZINT Vállalaton belüli erőfeszítések a hatékonyság, a minőség és a rugalmasság növelésére Formális és informális együttműködések Hálózatok, Kollektív tanulás 1. ábra: A szisztematikus versenyképesség meghatározói Forrás: Saját szerkesztés Meyer-Stamer, 2008 alapján Mikro- vagy vállalati szinten a vizsgálatok adott gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások teljesítményére összpontosítanak. Az OECD [INTERNET 2] definíciója szerint a verseny egy olyan szituációt jelent, amelyben a cégek vagy eladók egymástól függetlenül harcolnak a vevők kegyeiért, hogy bizonyos üzleti célokat úgymint profit, forgalom vagy piaci részesedés elérhessenek. Itt szó lehet kis- és középvállalkozásokról, illetve multinacionális nagyvállalatokról is, de a különböző vállalattípusok jellemzőik és céljaik nagymértékben eltérőek. TÖRÖK (1999) a mikro-szintű versenyképességgel kapcsolatban a pozíciószerzést és a versenyben való helytállást emeli ki, később LENGYEL (1999) és CHIKÁN (2006) műveiben megjelenik a globális versenyben való helytállás képessége is. A mikro-szintű versenyképesség nem választható el az előállított termékek és szolgáltatások versenyképességétől, mely BOTOS (1982) szerint a következőket foglalja magába: - egy cég termékének vagy szolgáltatásának ára alacsonyabb, mint a versenytársaké, beleértve a fizetési feltételeket; - a minőségi és műszaki paraméterek kedvezőbbek; - a kapcsolódó szolgáltatások előnyösebbek az ügyfelek számára. 11 A víziók és a stratégiák megfogalmazásának a képessége Kereskedelmi politika Regionális-, oktatás-, iparpolitika Anti-tröszt politika Kollektív emlékezet Társadalmi tőke és kohézió

Kiemelendő, hogy a szerző véleménye szerint a felsorolt három tényező közül legalább kettőnek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy árut versenyképesnek lehessen tekinteni. Úgy gondolom, hogy figyelembe kell venni azt az esetet is, amikor az első és a harmadik kitétel teljesül, amikor is a minőség sem szenvedhet csorbát. A mezo- vagy regionális szint alkotóelemei az iparágak és régiók lehetnek (LOSONCZ, 2006). SCHWAB-PORTER (2007) a makro-szintet határozza meg, mely a következő: az intézmények, politikák és tényezők olyan halmaza, mely meghatározza egy ország termelékenységét. ANNONI-KOZOVSKA (2010) hozzáteszi, hogy a termelékenység a cégek és vállalatok minőségétől és hatékonyságától függ, és habár a makro-szint növelheti a jólét és gazdagság megteremtésének esélyeit, a mikro-szint az, ami az emberi erőforrás, a tőke és a természeti erőforrások jó kihasználásával, azaz a termelékenység révén, a jólétet megteremtheti. CZAKÓ (2005) a 2. táblázatban leírtak szerint foglalja össze a versenyképesség szintjeit és összetevőit. 2. táblázat: A versenyképesség szintjei és összetevői Szintek Termékek, termékcsoportok Vállalat Szektor, iparág Nemzet-gazdaság Hosszú távú eredményes működés feltételei Fogyasztók igényei és döntések alakítása; Termékjellemzők: ktg<ár Nyereséges működés és változás képesség Kereslet, termék, technológia, az értéklánc kritikus tevékenységei Forrás: Czakó, 2005. Hosszú távú hatékony tényező felhasználás és megújítás Tényezők A legfontosabb érintett csoportok Fogyasztók: érték Vállalat: árbevétel Felsővezetők: cash flow, tulajdonosi érdekeltség Alkalmazottak: jövedelem, munkaposzt, munkahelyi légkör Vállalatvezetés: vállalatok fennmaradása Munkavállalók: munkahelyek Beszállítók: piac Vevők: termékek, szolgáltatások Állampolgárok: méltányos jövedelem-elosztás és életszínvonal növekedés Iparági és szakmai szervezetek: hazai működés támogatása Kormány: egyensúly és növekedés A legnagyobb kockázatot vállalók Felsővezetők: nyereség Tulajdonosok: a befektetett tőke megtérülése, illetve cash flow Felsővezetők: presztízs, jövedelem Felsővezetők és tulajdonosok: fennmaradás és növekedési lehetőség Kormány: politikai hatalom megtartása Viszonyítási pontok Hazai vállalatok termékei. Export / Import piacok termékei. Hazai vállalatok, nemzetközi vállalatok, illetve érdekeltségeik Külföldi vállalatok csoportjai Önmagához és hasonló fejlettségű országokhoz, régiókhoz képest 12

1.3. Porter gyémánt modellje és a versenyképesség A The Competitive Advantage of Nations című könyvében PORTER (1990) bevezette a kompetitív előny definícióját, miszerint a tartósan fenntartható és nem ellensúlyozható tényezők határozzák meg a versenytársakkal szemben meglévő előnyt. Gyémánt modellje értelmében négy egymással szorosan összefüggő hazai tényező játszik szerepet abban, hogy egy ország versenyképes legyen. Az első összetevő a tényezőellátottság, vagy input feltételek, amivel kapcsolatban a szerző hangsúlyozza, hogy ezek közül a legfontosabbakat nem örököljük, hanem létre kell azokat hozni, mivel nem állnak rendelkezésünkre. Beletartozik minden olyan input, amely egy vállalat eredményes működéséhez nélkülözhetetlen, pl.: - természeti és pénzügyi erőforrások, vagy az infrastruktúra megléte; - emberi erőforrások fejlettsége (vezetői készség, iskolázottság színvonala); - tudásbázis, mint erőforrás (K+F+I). BOZSIK (2011) rámutat arra a tényre, hogy a ricardo-i elmélettel, vagy a Hecksher-Ohlin hipotézissel ellentétben önmagukban a termelési tényezők nem képesek meghatározni az országok közötti kereskedelmet, és a nemzetek új erőforrásokat teremthetnek a speciális szaktudás révén (pl. a magyar kőolajkút oltó technológia holott lényegében hazánkban elenyésző a kőolaj kitermelés), így versenyelőnyt lehet kovácsolni egy erőforrás hiányából innovatív gondolkodással és innovatív megoldások révén. A második összetevő a keresleti viszonyok, melybe beletartoznak mind az ipari, mind az egyéni fogyasztók. A belföldi kereslet jellege meghatározó lehet a nemzetközi sikeresség szempontjából, mivel a leghatékonyabb vállalatoknak a globális piacokon is eredményesnek kell lenniük. Véleményem szerint a klaszterek fontosságát az adja, hogy exportra termelnek. A következő elem a vállalati stratégia, a piaci verseny, ami magába foglalja a cég szervezeti és vezetési jellemzőit, a célokat és stratégiákat, valamint a piaci versenyt. Ennek az összetevőnek az egyik legfontosabb üzenete, hogy a versenyző vállalatok a belföldi piacokon szerzik meg tapasztalataikat, így tulajdonképpen a nemzetközi versenyképesség megalapozásában a belföldi piacoknak elévülhetetlen szerepük van. A kapcsolódó és támogató szektorok és iparágak jelentősége, hogy a vállalatok a globális versenyben egymáshoz vagy horizontálisan, vagy vertikálisan kapcsolódva, földrajzilag is koncentrálódva lehetnek versenyképesek. Abban az esetben, ha a versenytársak, a beszállítók és esetleg a vevők egy térségben 13

koncentrálódnak, kialakulhatnak a klaszterek, melynek számos előnye lehet, úgymint a termelékenység és a fokozott verseny generálta innováció javulása, illetve megemlíthetjük a befektetéseket ösztönző hatást (BÉRES, 2007). A modell az eddig megvizsgált tényezők mellett tartalmaz további két makrokörnyezeti elemet is, úgymint a kormányzat és a lehetőségek/véletlenek halmazát. A kormányzatnak különösen válságok idején vitathatatlan szerepe van a vállalatok versenyképességére. Természetesen mind a négy előbb felsorolt alkotóelemre hatással van a kormányzati tevékenység, gondoljunk csak az infrastruktúrára vagy oktatásra szánt kiadásokra a tényezőellátottsággal kapcsolatban, vagy a közbeszerzésekre a kereslet szempontjából. Végül a lehetőségekkel/véletlenekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy természetesen vannak a gazdasági szereplőktől függetlenül ható kedvező vagy kedvezőtlen elemek, mint például bizonyos régiókat érintő válság, vagy más kormányok intézkedései, melyek ebbe a csoportba tartoznak. A 2. ábra szemlélteti a fent leírt modellt, melyet természetesen több kritika is ért, illetve tovább is fejlesztették. 2. ábra: Porter gyémánt modellje Forrás: [INTERNET 3] alapján saját szerkesztés KRUGMAN (1994) sokat idézett cikkét az európai munkanélküliség emelkedésének okaival kezdi. Véleménye szerint az adók és a rendeletek miatt a munkáltatók kevésbé vannak ösztönözve új munkahelyek teremtérésére, míg a nagylelkű munkanélküli segélyek következtében a munkavállalók kevésbé hajlandóak betölteni olyan alacsonyan fizetett állásokat, amelyek az amerikai munkanélküliséget alacsony szinten tartják. Azonban a problémák tényleges megoldása helyett a Japánnal és az USA-val szembeni gyenge versenyképességet 14

okolták, holott ez a verseny nem hasonlítható a vállalatok versenyéhez (pl. Pepsi vs. Coca Cola), mivel a nemzetközi kereskedelem (nem pedig a verseny) nem egy null-összegű játék: a Japán reálbérek növekedése nincs kapcsolatban az európai vagy amerikai bérekkel. PALÁNKAI (2006) megkérdőjelezi, hogy van-e értelme egy stratégiát esetében a Lisszaboni Stratégiát az USA-hoz történő felzárkózáshoz értelmezni, meghatározni. Természetesen van az országok között politikai stb. rivalizálás, ezért érdekes az országok összehasonlítása, azonban KRUGMAN (1994) egyértelműen kijelenti, hogy teljességgel hibás az a feltételezés, hogy egy nemzet gazdasági jólétét a világpiacokon elért sikerei határozzák meg, mivel az életszínvonal növekedési üteme megfelel a hazai termelékenység ütemének. Megjegyzi, hogy habár a nemzetközi kereskedelem növekszik, a nemzeti életszínvonal alakulását belső tényezők határozzák meg, nem pedig a világpiacokért folytatott verseny. Úgy tűnik, hogy a nemzeti versenyképesség Porter-féle modelljének bemutatása során igen hasonló következtetésre jutottunk. Emellett PORTER (2005) a Mi a versenyképesség? című írásában is számos ponton osztja KRUGMAN véleményét. Kijelenti, hogy az igazi versenyképességet a termelékenységgel lehet mérni, azzal a termelékenységgel, amivel egy nemzet kiaknázza a humán-, tőke- és természeti erőforrásait, illetve a gazdasági termelékenység az életszínvonal meghatározója is. Abban is egyetértenek, hogy a gazdaság nem null-összegű játék, mivel sok ország tudja növelni jólétét, amennyiben képesek a termelékenységet fokozni. Ami igazán számít véleménye szerint az az adott országon belüli üzleti tevékenység természete és termelékenységi szintje. Ezekkel összhangban CSABA (2006) megállapítja, hogy olyan gazdasági nagyhatalmak, mint az USA, Japán vagy éppen az EU, egyaránt zárt gazdaságok, és az EU tagállamai egymás fő piacai, mivel leginkább egymással kereskednek. Szerintem hazánk jelentősen függ a külföldi piacoktól. A hazai külkereskedelmi mérleg egyenlege 2012-ben 6823 millió euró volt, ami számottevő többlet aktívum (KSH, 2013). Az Amerikai Egyesült Államokban 1991-1997 között funkcionáló Competitiveness Policy Council (CPC), mely független szövetségi tanácsadói szervezetként működött a versenyképesség javításának érdekében, a versenyképességet úgy definiálta, mint az ország azon képessége, hogy olyan árukat és szolgáltatásokat állítson elő, melyek ki vannak téve a nemzetközi versenynek, és az embereknek hosszú távon biztosítsanak növekvő és fenntartható életszínvonalat. BAILY- LAWRENCE (2006) a CPC jelentéseivel és definíciójával kapcsolatban 15

megjegyzi, hogy az USA versenyképessége nem önmagában cél, hanem ami igazán számít, az a versenyképesség hatása az életszínvonalra! A 2000. március 23-24-én tartott lisszaboni csúcsértekezletén az Európai Tanács új stratégiai célkitűzést jelölt ki a kontinens számára, miszerint a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, mely képes fenntartható növekedést generálni, több és jobb munkahelyet létrehozni, illetve nagyobb társadalmi kohéziót megvalósítani [INTERNET 4]. A dokumentum leszögezi, hogy ehhez elengedhetetlenül szükséges a jobb politika a kutatásfejlesztés és az információs társadalom területén, valamint erősíteni kell a folyamatokat a versenyképességgel és az innovációval kapcsolatban, emellett a belső piac szerepe is igen fontos; küzdeni kell a társadalmi kirekesztés ellen, és mint írják: be kell fektetni az emberekbe, és az európai társadalmi modellt is modernizálni kell. A gazdasági növekedés pedig megfelelő makrogazdasági politikai eszközök kombinálásával valósítható meg (KOCZISZKY, 2000; PALÁNKAI, 2001). Az Európai Unió dokumentumaiban a versenyképességgel kapcsolatban megjelenik a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, és a társadalmi kohézió fontossága. A két fogalom egymástól rendkívül eltérő elgondolásokat takar, hiszen mint LENGYEL (2003) rámutat, a kohézióval a társadalmi méltányosságot és szolidaritást lehet párhuzamba vonni, míg a versenyképesség leginkább a hatékonyságra utal. Az Európai Tanács 2001. június 15-16-án lezajlott göteborgi értekezletén a lisszaboni célokat kiegészítette az igen fontos környezeti dimenzióval, a fenntarthatósággal [EC 2001]. Sajnos úgy tűnik, hogy a környezetre vonatkozó fenntarthatóság azóta is leginkább az Európai Unió szívügye, más nagyhatalmak gazdasági érdekeiket helyezik előtérbe [INTERNET 5], mely, véleményem szerint, versenyhátrányt jelenthet az EU számára legalábbis rövidtávon. A versenyképességet az EU ipari, iparági versenyképesség szempontjából, regionális, nemzeti, és szupranacionális gazdaságok szempontjából értelmezi, illetve megkülönböztet rövid és hosszú távú versenyképességet, melyek más-más stratégiát igényelnek (DUNFORD et al., 2001). Hivatkozva a fenti szerzőkre lényeges megjegyezni, hogy a First Report on the Competitiveness of European Industry (1996, Report, Brussels: CEC) egyértelműen leszögezi, hogy a versenyképesség eszköz a célok eléréséhez, nem pedig maga a cél. A cél az életszínvonal növelése, amely a foglalkoztatottságtól és a munkahelyektől függ (LENGYEL, 2003). Látható tehát, hogy mind az USA, mind az EU szempontjából a versenyképesség az életszínvonal növelésének eszköze. 16

1.4. Az Európa 2020 stratégia Az európai versenyképességről szólva meg kell említeni az Európa 2020 stratégiát, amely a lisszaboni szerződés jogutódja és figyelembe veszi annak erősségeit, úgymint a helyes célokat a munkahelyteremtés és a növekedés területein, illetve a gyengeségeit is, ami a gyenge megvalósításban és a tagországok között észlelhető nagyarányú különbségekben mutatkozik meg. Természetesen az Európa 2020 stratégia az időközben megváltozott körülményeket is értékeli, különös tekintettel a gazdasági világválság okozta nehézségeket és azok hatásait. Ami azonban a versenyképességet illeti, a dokumentum egyetlen egyszer sem hozza azt párhuzamba a növekvő életszínvonallal, habár mint korábban már láttuk a versenyképesség európai értelmezése szerint az pontosan annak az eszköze. Az Európa 2020 stratégia [INTERNET 6] a versenyképességet a következő szempontokból említi: - a növekedésnek intelligensnek, fenntarthatónak és inkluzívnak kell lennie, azaz olyan gazdaságra van szükség, amely tudásalapú és innovatív, erőforrás hatékonyabb, zöldebb és versenyképesebb, társadalmi és területi kohéziót biztosít a magas foglalkoztatás révén; - mind a fejlett, mind a fejlődő gazdaságok egyre feszesebb versenyt generálnak; - Európa vagy visszanyeri/visszaszerzi versenyképességét, vagy lemarad; - az erőforrás hatékonyság és a minden gazdasági szektorban erősödő K+F+I segíthet a versenyképesség erősítésében és a munkahely-teremtésben; - a Bizottság biztos jogi hátteret biztosít a befektetések ösztönzésére egy nyílt és versenyképes nagysebességű internet infrastruktúrába és a kapcsolódó szolgáltatásokba; - a közlekedési és turizmus szektor versenyképességének javítása. Mindezek mellett hangsúlyozza, hogy a kiemelt kezdeményezés a versenyképességgel nem más, mint az üzleti környezet javítása különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra, és egy olyan erős és fenntartható ipar létrehozása, mely a globális versenyben is megállja a helyét. Látható tehát, hogy a dokumentum nem emeli ki külön a versenyképesség növelésének célját, melyet az európai értelmezésben magába foglal, az életszínvonal növelését, viszont egyértelműen utal az ipari versenyképesség fontosságára. Úgy gondolom, a szolgáltatások fontosak, de erős ipar és agrárgazdaság nélkül nincs versenyképes gazdaság. Végül a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramot (CIP Competitiveness and Innovation Framework Programme) [INTERNET 7] említem meg, mely három különböző operatív programot foglal magába, mégpedig a vállalkozási az 17

innovációs, valamint az intelligens energia programot. Mivel a CIP 2013-ig szólt, a következő több éves pénzügyi időszakban 2014-2020 között a Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises (COSME) fogja segíteni a vállalkozásokat a tervezett 2,3 milliárd euró költségvetéssel négy területen, melyek: finanszírozás, piacra jutás, vállalkozások támogatása, valamint jobb feltételek teremtése az üzleti tevékenység indításához és annak növekedéséhez [INTERNET 8]. Ezzel áll összhangban az EU 2013-as versenyképességi jelentése [EC 2013], mely egyértelműen a termelési szektorokat nevezi meg, mint a modern gazdaság motorját. A jelentésből sajnos kiderül, hogy ez a motor olyan alacsony teljesítményű a globális versenyben, hogy az európai gazdasági és társadalmi modellt veszélyezteti. Nem csoda tehát, hogy a legújabb dokumentumok prioritása ennek a versenyhátránynak a leküzdése. A versenyképesség alapösszetevői a foglalkoztatás és a termelékenység (3. ábra). 3. ábra: A versenyképesség alapösszetevői Forrás: Czakó, 2005. A 3. ábrából kitűnik, hogy a piramis csúcsán az életszínvonal helyezkedik el, a versenyképességnek ezt a célt kell szolgálnia, ez alá van rendelve. A javuló életszínvonal a foglalkoztatás és a termelékenység alakulásának függvénye. Korábban láthattuk, hogy a termelékenységet többen is kulcsfontosságúnak tartják a versenyképességgel kapcsolatban. A munkahelyteremtést és a termelékenység növelését együttesen kell kezelni a versenyképesség növelését célzó politikának, valamint, hogy a termelékenység javításának magja a mikro-szint, amit mind PORTER, mind KRUGMAN hangsúlyozott, illetve, hogy a termelékenység függ mind a piaci, mind a pénzügyi teljesítménytől és ezeket befolyásolják olyan tényezők, mint az immateriális befektetések, az infrastruktúra, a beruházások és nem utolsó sorban az innováció. Az ábra alapösszefüggéseivel egyetértek, hiszen a versenyképességnek végső soron az életszínvonal emelését kell elősegíteni. Ez azt jelenti, hogy foglalkoztatottság és a versenyképesség nem ellentétes fogalmak, mert 18

a foglalkoztatást a versenyképes termékek növelésével lehet és kell javítani. Összegezve, tehát az Európai Unió a versenyképességet a vállalkozások teljesítményében és a munkahelyteremtésben, illetve megtartásban látja, de az életszínvonal növelésének céljából, valamint társadalmi és regionális szolidaritás, a kohézió érdekében. 1.5. A versenyképesség mérése A versenyképesség méréséhez használt módszerek rendkívül széles körűek, terjedelmi okok miatt részletes kifejtésükre nem vállalkozok. A méréseket ex-post (utólagos értékelés) és ex-ante (múltbeli adatok alapján készített előrejelzés) csoportokba sorolják. JÁMBOR et al. (2008) összesítő, rendszerező táblázata jó eligazítást nyújthat (3. táblázat). 3. táblázat: A versenyképesség mérési módszereinek rendszerezése Csoportosítás Módszerek Mutatók megnevezése Területi hatékonyság, árversenyképesség, jövedelemtermelő- Naturális (ár, költség, jövedelem, terület stb.) módszerek képesség, egységköltség mutató Hagyományos mutatók Kereskedelmi mutatók Erőforrásköltség mutatók Forrás: Jámbor et al., 2008. Konstans piaci részesedés, megnyilvánuló komparatív előnyök, szektorspecializáció, Grubel-Lloyd index Erőforrásköltség mutatók, támogatottsági mutatók, működési versenyképesség CMS, RCA, RTA, InRXA, RC, SSI, GL, DRC, BRC, PCR, PSE CSE, OCRA A naturális versenyképességi mutatók egyszerű összehasonlításokra kitűnően alkalmasak. A mérések másik csoportja a kereskedelmi adatokon alapul, országok vagy ország-csoportok összehasonlítására alkalmas és az ENSZ COMTRADE (Commodity Trade Statistics Database) [INTERNET 9] adatbázisa alapján számítható. A harmadik nagy csoport az erőforrásköltség mutatóké, amelyek adott ország vagy termelőegység adottságai alapján valamilyen jövőbeni versenypozíciót jeleznek előre. A versenyképesség mérésének eszközrendszere kvantitatív és kvalitatív módszerek csoportjára is felosztható (SCHÜLE, 1999). A mezőgazdasági és élelmiszeripari versenyképesség vizsgálatára inkább a kvantitatív módszerek használatosak, ide tartoznak az ár-összehasonlítás, jövedelmezőségszámítás, ár- és költségstruktúra vizsgálat, piaci részesedések vizsgálata, egységköltség mutató és a kereskedelmi részesedést összehasonlító mutatók (KARÁCSONY, 2009). 19

A Porter-féle gyémánt modell terjedt el leginkább a versenyképesség kvalitatív mérési módszerei közül. PORTER (1990) úgy véli, hogy a versenyképesség fogalma többértelmű, dinamikusan fejlődő környezetet igényel, a tényezőellátottság, a keresleti viszonyok, a kapcsolódó és beszállító iparágak, illetve a vállalati struktúra és verseny határozzák meg a kompetitív előnyöket. Később a modell kiegészült két külső tényezővel, a kormányzattal és a véletlen szerepével (LLOYD-REASON- WALL, 2000, idézi KARÁCSONY-2009). RUGMAN-D CRUZ (1993) javaslatot tesz a fent vázolt modell kettős gyémánttal való felváltására, melyben figyelembe vették Kanada és az USA kapcsolatát a felhasználás-fogyasztás, a gazdasági szabályozás, valamint az áruforgalom területén. A komparatív előnyöket a külkereskedelmi áruszerkezeti mutatók és a nemzetgazdasági export-import mértéke alapján vizsgálhatjuk (MÓDOS, 2004/a; FERTŐ-HUBBARD, 2001; FERTŐ, 2002). A mikro-szintű versenyképesség fő tényezői közé kell sorolni a piaci részesedést, a jövedelmezőség növelését és az üzleti sikereket. Egy térség versenyképességét vállalatainak versenyképessége határozza meg, és technológiafejlesztő, illetve innovatív hatással jár a külföldi tőke beáramlása és a külföldi beruházások (LOSONCZ, 2004; KISS, 2001). Az állam szerepe ezen a téren jelentős lehet, hiszen az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem támogatása javítja a versenyképességet (FINDRIK-SZILÁRD, 2000). Az állam segítő, gazdaságszervező szerepét nem szabad lebecsülni. Az ehhez kapcsolódó eszköztárat mutatom be agrár területre. (4. ábra) 4. ábra: A versenyképes termelés gazdaságpolitikai eszköztára Forrás: Szűcs Cs. et. al. 2013. 20

Napjaink versenyképesség növelő irányzatai a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humán erőforrás képzésére helyezik. Mindez azt jelenti, hogy át kell gondolni a mérési lehetőségeket a változásoknak megfelelően (LENGYEL- FENYŐVÁRI, 2010). A versenyképesség mérésével kapcsolatban nem mehetünk el szó nélkül annak egyre fokozódó nehézségei mellett. A Competitiveness Index: Where America Stands szerzői többször nyomatékosítják, hogy a versenyképesség mérése egyre nehezebb, ha egyáltalán lehetséges, hiszen olyan tényezők, mint az új innovatív ötletek, a globális hálózatok kiépítése, a világmárkák menedzselése, az új termékek és szolgáltatások marketingje, a technológiai know-how, illetve a vezetés tapasztalata ugyan szerves részei a versenyképességnek, azonban igen nehezen mérhető tényezők. 1.6. A regionális versenyképesség Részletesen kitérek Magyarország és azon belül az Észak-magyarországi Régió versenyképességének helyzetére, és annak eddigi alakulására, melyhez a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) évente kiadott Globális Versenyképességi Jelentését (The Global Competitiveness Report), valamint az IMD, illetve az EU Regional Competitiveness Index segítségét veszem igénybe. ANNONI-KOZOVSKA (2010), valamint MEYER-STAMER (2008) meghatározása szerint a regionális (szisztematikus) versenyképesség egy régió vagy terület azon képessége, hogy magas és emelkedő jövedelmet tudjon előállítani, és az ott lakók életkörülményeit javítsa. Hozzáteszi, hogy néha ez a jólét a természeti erőforrásokból származik, gyakrabban azonban a versenyképesség kiépítésén erősen fáradozni kell. Ez a megfogalmazás szorosan párhuzamba állítja a regionális versenyképességet a regionális prosperálással, és az eddigiektől eltérő módon nem a termelékenységet hangsúlyozza, hanem a teljes gazdasági teljesítményt. BRISTOW (2005) és HUGGINS (2003) azonban úgy érvel, hogy tényleges helyi vagy regionális versenyképességről csakis akkor beszélhetünk, ha a fenntartható növekedést olyan munkaerő-aránynál érjük el, amely növeli az általános életszínvonalat. A fenntarthatóságot hangsúlyozza az új regionális versenyképességi index is (DIJKSTRA et al., 2011), miszerint lényeges a vonzó és fenntartható környezet biztosítása mind a cégek és vállalatok, mind a lakosság számára. A definíció tehát az üzleti sikert és a személyes jólétet ötvözi, azonban meg kell jegyezni, hogy a fenntarthatóság a két meghatározásban arra utal, hogy a térség hosszú távon, fenntartható módon vonzó tudjon maradni a vállalkozások és a lakosság számára is. 21

Az OECD (1997) Regional Competitiveness and Skills című anyagának 35. oldalán található a regionális versenyképesség általános megfogalmazása képesség olyan javak és szolgáltatások előállítására, amelyek a hazai és nemzetközi piacokon is értékesíthetők, miközben az állampolgárok növekvő és hosszú távon fenntartható életszínvonalat érnek el. Itt is megjelenik a fenntarthatóság kritériuma. Végül LENGYEL (2003) értelmezésében a regionális versenyképesség nem más, mint: nyitott gazdaságban a régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint létrehozására. Rámutat arra a tényre, hogy a fogalom mindkét része, nevezetesen a jövedelem és a foglalkoztatottság is mérhető, még akkor is, ha a mérés pontossága a régiók típusától függően változhat. Mindebből pedig az következik, hogy a regionális versenyképesség olyan fenntartható gazdasági növekedést jelent, amely a magas foglalkoztatottsági ráta mellett magas termelékenységből származik. Felvetődik a kérdés, hogy mikor lehet stabil és fenntartható egy régió fejlődése? Az EU Regionális Versenyképességi Index 2013 nyomatékosítja, hogy az olyan régiók képtelenek vonzó és fenntartható környezetet teremteni, ahol az adókat olyan mértékben csökkentik, hogy azok nem tudják fedezni a közszolgáltatásokat és infrastruktúrát. LENGYEL (2003) szerint erre a kérdésre akkor tudunk válaszolni, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy nem csak gazdasági, hanem társadalompolitikai célokat is figyelembe kell venni. Ennek értelmében egy régió akkor versenyképes, ha: - nincsenek éles társadalmi feszültségek, - polgárai széles köre jólétben él, azaz - magas a foglalkoztatottsági ráta, és - nem nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. 1.7. A regionális versenyképesség piramis modellje LENGYEL (2003) visszavezette a versenyképességet a régióban keletkezett jövedelmekre, a munkatermelékenységre és a foglalkoztatási rátára, azonban ez nem mutat rá azokra a tényezőkre, amelyek egy régiót sikeressé tehetnek. Ennek a problémának az áthidalására az úgynevezett piramis modell lehet a válasz (5. ábra), mely alapján a regionális versenyképességet befolyásoló tényezőket két csoportra lehet osztani, mégpedig a közvetlenül ható tényezőkre és azokra, amelyek közvetve is képesek hatni. A közvetlenül ható tényezők a következők: - kutatás és technológiai fejlesztés; - kis- és középvállalkozások; 22

- külföldi befektetések; - infrastruktúra és humán tőke; - intézmények és társadalmi tőke. A regionális versenyképességet hosszabb távon befolyásolni tudó tényezők, pedig az alábbiak: - gazdasági szerkezet; - innovációs kultúra és kapacitás; - regionális elérhetőség; - a munkaerő felkészültsége; - társadalmi szerkezet; - döntési központok; - a környezet minősége; - a régió társadalmi kohéziója. 5. ábra: A regionális versenyképesség piramis modellje Forrás: Lengyel, 2003. Mint már utaltam rá és a piramis modellből is nyilvánvalóvá válik, az infrastruktúra megléte és a háttérintézmények magas színvonala nem elegendő feltétele a fejlődésnek. Ahhoz, hogy egy régió (legyen az az EU vagy egy tagállam, esetleg egy NUTS 2 szintű régió) fejlődhessen, a beruházások számára vonzóvá kell tenni, 23

fejleszteni kell az innovációt, de véleményem szerint mindenekelőtt a munkahelyteremtésre és a meglévő munkahelyek lehetőség szerinti megtartására kell a legnagyobb energiát fordítani (LENGYEL, 2007). 1.7.1. A régiók ismertetése A régió, hasonlóan a versenyképességhez, olyan fogalom, amelyet különféle lehetőségek szerint lehet értelmezni és használni: társadalmi-gazdasági, földrajzi szempontok, illetve vonzásterületek figyelembevételével is meg lehet határozni egy régió kiterjedését. LENGYEL (2003) három különböző típusú régiót különböztet meg, úgymint: - politikai régió: közigazgatási, területi tervezési, adminisztratív, statisztikai szempontok figyelembevételével; - csomóponti régió: a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedéséből, koncentrálódásából indul ki, és nyilvánvalóan nagyvárosok vonzáskörzetét jelöli túlnyomó részben; - homogén régió: hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel bíró területek. A TÉRPORT [INTERNET 10] további értelmezési lehetőségeket is kínál, így a regionális politikában a régió: az ország és a település közötti leggyakrabban az ország alatt közvetlenül lévő területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási (választott vagy delegált képviselettel) vagy nem közigazgatási (statisztikai, tervezési) funkciójú egység, de beszélhetünk, fejlesztési régióról is. Meg kell jegyezni, hogy az EU úgynevezett NUTS (Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques) rendszere politikai-adminisztratív jellegű, lefedi az egész Európai Uniót, és az Eurostat [INTERNET 11] közlése alapján azt mindenképpen meg kell jegyezni a NUTS szintjeivel kapcsolatban, hogy 3 alapelv szerint lettek a régiók csoportosítva. Az első alapelv, hogy meghatározott népességszám tartozhat a különböző NUTS szintekhez, a második, hogy adminisztratív szempontokat favorizál, végül pedig a földrajzi egységek szerepe is lényeges. Az EU Regional Competitiveness Index RCI (2013) tanulsága szerint a 262 NUTS 2 régió közül a legrosszabbul teljesítő Észak-Alföld a 231. helyen áll, de további három magyar régió is a mezőny végén található: Dél-Alföld (220), Dél-Dunántúl (219), valamint Észak-Magyarország (218). Ami a többi magyar régiót illeti Közép-Dunántúl a 192, Nyugat-Dunántúl a 189, míg a magyar régiók közül legeredményesebb Közép-Magyarország is csupán a 144. helyen áll. A tanulmány külön megemlíti, hogy a tíz legjobban teljesítő régió közül hét vagy fővárosi, vagy nagyvárosi térség. 24

A regionális versenyt az egyes területi egységek közötti versenynek foghatjuk fel az ott élők életszínvonalának növelése érdekében. LENGYEL (2003) szerint a regionális (mezo-szintű) versenyképesség alapvetően eltér a mikro- és makro-szinten értelmezett versenyképességtől: - városok és régiók a szereplők; - a helyi önkormányzatok és a civil szféra is a verseny alakítója; - a nyertesek nem csak vesztesek rovására jutnak előnyhöz; - a versenyt a háztartások és a vállalkozók is befolyásolják; - a stratégiai tervezés szükséges. Ebben a helyzetben felértékelődnek a lokális versenyelőnyök (helyi tudásbázis, innováció stb.). CAPELLO-NIJKAMP (2009) szerint a regionális növekedést magyarázó közgazdasági irányzatok kötődnek a globalizáció erősödéséhez. A korábbi makroökonómiai növekedési gondolatok ma már nem helytállók az önálló gondolatrendszert alkotó területi irányzatok miatt. A változásokat a 4. táblázat ismerteti. 4. táblázat: A regionális gazdasági növekedés főbb közgazdaságtani irányzatai Elméleti szempontok Időszak Gazdasági növekedés értelmezése Növekedési tényezők Elméleti alapok Keynesi irányzat 1960-as, 1970- es évek Jövedelmek és foglalkoztatás növekedése Kereslet (fogyasztás, beruházások közkiadások) Exportbázis elmélet, kumulatív okság elmélete Forrás: Capello, 2007. Neoklasszikus (exogén) irányzat 1960-as, 1970-es évek Termelékenység és az életszínvonal javulása Tényező ellátottság és termelékenység Régiók közötti tényezőáramlás Neoklasszikus (endogén) irányzat 1980-as, 1990-es évek Termelékenység és az életszínvonal javulása Termelékenység növekedésének endogén mechanizmusai (technológiai fejlődés) Makro-ökonómiai endogén növekedés elméletek Neoklasszikus (heterodox) irányzat 1980-as, 1990- es évek Növekedési potenciál elméletek Területi irányzat Versenyképesség javulása Nem hagyományos tényező ellátottság (infrastruktúra, innováció, elérhetőség) 1990-es, 2000-es évek Versenyképesség javulása Endogén területi elemek Kistérségi endogén növekedési elméletek 25

A területi irányzatok főbb elképzelései CAPELLO (2007) szerint a következők: - kompetitív folyamatot feltételeznek (termék és folyamat innováció, helyi tudásbázis); - társadalmi-kapcsolati folyamatok határozzák meg (bizalom, együttműködési készség, interaktív tanulás); - területi és térbeli folyamat, távolabbi partnerek hatékony kapcsolatait is feltételezi; - interaktív, oda-vissza működő kapcsolatrendszer (szereplők, régiók, nemzetgazdasági és globális gazdasági résztvevők között; - endogén folyamat, helyi szereplők együttműködésén, helyi versenyelőnyökön alapul. A regionális és lokális (kistérségi) gazdaságfejlesztés napjainkban felértékelődött, endogén sajátosságokra épülő, alulról szerveződő, többszektorú integrált gazdaságfejlesztés stratégiákat kell kidolgozni (LENGYEL, 2010). A térség akkor versenyképes, ha magas foglalkoztatási szint mellett ér el gazdasági növekedést. Az EU új céljai között a tudásalapú gazdaság kiépítése és az innovációs képesség fejlesztése szerepel hangsúlyosan. A fenntartható gazdasági fejlődést kell preferálni, főleg a munkahelyek létrehozását: a 20-64 évesek legalább 75%-nak munkahellyel kell rendelkeznie (EC, 2010). A versenyképességet jelentősen befolyásolja és meghatározza a társadalmi tőke helyzete. Az együttműködési hajlamot, az egymás iránti bizalmat, az összetartást vizsgálják és mérik a társadalmi tőke vizsgálatok. A világos értékrend, amely az elvégzett munka alapján rangsorol a bizalom és együttműködés fő erősítője. A fejlett régiókra jellemző hálózati gazdaság a bizalomra épül (MARSELEK, 2006). 1.8. A lokális térségek versenyképességi szerepe A Gyöngyösi kistérség versenyképességének elemzéséhez a regionális versenyképesség vizsgálatán túlmenően a kistérségi besorolást is figyelembe kell venni, hiszen a diagnózis megállapítása után az egyes kistérség típusok más-más fejlesztési stratégiát igényelnek. A helyi szint felértékelődésének fő magyarázata az, hogy a valós gazdasági hatások és a tartós versenyelőnyök egyértelműen a lokális térségben figyelhetők meg. A globális vállalatok tartós versenyelőnyei térségi bázisukra, vagyis egy-egy lokális térségre koncentrálódnak, kihasználva annak adottságait. NAÁRNÉ TÓTH (2009) a termőföld szerepét elemzi. A lokális térségek versenyképességét a föld minősége meghatározza. Szerinte A mezőgazdasági termőföld meghatározó sajátja ez külön is kiemelendő-, hogy természetes 26

termelékenységgel rendelkezik (ez különbözteti meg az anyakőzettől), s e tulajdonsága által nyújtott potenciális lehetőségek kihasználása a mindenkori termelőerők és az alkalmazott tájhasználati mód függvénye, a természetes termelékenység és a földhasználat módja együtt testesíti meg a termőföld termelői kapacitását. LUKOVICS (2007) ismerteti, hogy A lokális térségek globális versenynek kitett gazdasági szektorai ebből kifolyólag erőteljes specializációt mutatnak, melynek következtében a specializáció mentén lehatárolt térségtípusok függvényében lokális térségenként eltérő fejlettségi pályák valószínűsíthetőek. Ezeket az összetett területi folyamatokat pontosan fel kell tudni mérni lokális szinten is. A kistérségi szintű versenyképességi vizsgálatok a hazai szakirodalomban elvétve találhatók, és eltérő fogalomkészlettel, mutatószámokkal, és elemzési módszerekkel közelítik a területi folyamatokat. Csak a kistérségi besorolás ismeretében lehet a fejlesztési módokat meghatározni, hiszen az egyes kistérség-típusok stratégiája típusonként változó (SZŰCS CS. et al. 2014). A lokális szint felértékelődését jelzi a 2003-as módosítás, melyek során változtattak a szintek kezelésén. Az Európai Parlament és a Tanács a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003. EK rendelete meghatározza a NUTS-1, NUTS-2 és NUTS-3 szintek kialakításának és módosításának szabályait az egyes szintek népességének alsó és felső határait (EC 2003). A három NUTS szintet szorosan kiegészíti a két lokális szint, amelyet a LAU (Local-Administrative Unit) rövidítéssel neveznek. Az 1059/EK rendelet 4. cikke külön rendelkezik a lokális egységek kezeléséről, kötelezővé téve ezek tagországonkénti rendszerének és listájának közzétételét az EU hivatalos honlapján. A regionális tudomány az agglomerációs gazdaságok a városok, és vonzáskörzetük irányába orientálódik, a városok dinamikus fejlődésével egy időben. A bottom-up gazdaságfejlesztés is nagyrészt a lokális térségekhez, ingázási övezetekhez köthető (LENGYEL, 2003). A gazdaságfejlesztésben a lehatárolt térségtípust általában csomóponti régióként kezelik, melynek fókusza a fejlesztésnek konkrét pontszerű helye. LENGYEL-RECHNITZER (2004) szerint elfogadott megközelítés a csomóponti régió lényegének figyelembevétele, azonban empirikus vizsgálatoknál a pontos, határaival megadott statisztikai kistérséget alkalmazzák. A KSH által meghatározott statisztikai kistérségek rögzített határai nem azonosak az erre vonatkozó csomóponti régiók határaival, ahol a gazdasági interakciók térbelisége számít, de jó megközelítést jelentenek. A statisztikai kistérség a statisztikai 27

adatgyűjtés egyik aggregációs szintje így a kistérségi elemzések objektív adatok alapján elvégezhetők (CSATÁRI, 1996). A regionális gazdasági növekedés megítélésénél a jövedelmek és a foglalkoztatás helyett előbb a termelékenység és az életszínvonal, majd ez alapján a versenyképesség vált kulcsfogalommá (CAPELLO, 2007). A lokális gazdaságfejlesztés célja a környezeti és általános életminőség javítása, míg eszköze a térség versenyképességének javítása. Ebből következik, hogy esetenként kormányzati beavatkozásokra is szükség lehet, de minden kistérségben egyedi az endogén sajátosságokra épülő, alulról szerveződő, fenntarthatóságon alapuló többszektorú integrált gazdaságfejlesztési stratégiákat kell kidolgozni (LENGYEL, 2011). Élelmiszeripari vállalkozások sikerességét meghatározza a minőség. Az EU-ban történő értékesítés alapja a minőség és a biztonsági követelmények biztosítása. A vizsgált vállalkozások 62%-a nagyon fontos tényezőnek jelölte meg a minőségügynek a stratégiai tervek között való megjelenítését, ugyanis a termékek csak így lehetnek versenyképesek (HAJÓS-MIKÁCZÓ, 2008, ENDER et al. 2008). A felsoroltak igazolják a lokális gazdaságfejlesztés felértékelődését, mely tény magával hozta elméleti alapjainak és eszköztárának megújítását. A top-down és a bottom-up regionális fejlesztés összehasonlítását az 5. táblázat szemlélteti. 5. táblázat: Tradicionális központi és alulról szerveződő regionális fejlesztési stratégiák Tradicionális top-down fejlesztési politikák Top-down megközelítés: a beavatkozást igénylő térségekről az országos központokban döntenek. Országos központi adminisztráció által szervezett. A fejlesztések ágazati jellegűek. Nagy ipari projektek, amelyek további gazdasági tevékenységeket ösztönöznek. Pénzügyi támogatás, a gazdasági tevékenységeket odavonzó tényezők ösztönzése és támogatása. Forrás. Pike-Rodrigues-Pose-Tomaney, 2006. Alulról szerveződő regionális fejlesztések Mindegyik térségben a fejlődés támogatása, gyakran alulról jövő kezdeményezésre. Decentralizált, vertikális együttműködés a különböző területi szintek kormányzatai között és horizontális együttműködés a közszféra és a magánszektor helyi testületei között. A fejlesztések térségi szemléletűek (lokalitás, miliő). Mindegyik térség fejlődési potenciáljának hasznosítása, ösztönözve a helyi gazdasági rendszer megfelelő alkalmazkodását a változó gazdasági környezethez. A gazdasági tevékenységek fejlesztéséhez a kulcsfeltételek biztosítása. 28

1.9. Klaszterek szerepe a regionális versenyképesség javításában A világgazdaság jelenlegi globális folyamatai a régiók felértékelődésére vezetnek, a régiók belső szerveződését egy értékes új erőforrásnak tekinthetjük. A lokális szint felértékelődésével a kistérségek is nagyobb szerephez juthatnak, versenyképességüket jelentősen növelhetik az itt kialakult klaszterek. A régiók versenyképességének növelésében a regionális klaszterek szerepe a jövőben megkérdőjelezhetetlen (MARSELEK, 2005). Hazánk régiói fejletlenek, zömében a neofordista besorolásba tartoznak. BUDAY-SÁNTHA (2003) ismerteti, hogy a neofordista régión belüli rurális kistérségek komplex fejlesztésére van szükség a szerkezetátalakítás megvalósításához. A négyfázisú modell szerint iparági verbuválást, új tevékenységek betelepítését kell megvalósítani, ezáltal munkahelyeket létrehozva és a gazdasági kibocsátást növelve. A stratégia ma az alacsony munkabérre épül és minimálisak a vállalatok közti együttműködések. A Gyöngyösi Ipari Park és a Mátrai Erőmű Ipari Park stratégiai ezt a modellt követik. Véleményem szerint a klaszter lehetőségek még gyengék, a tudásbázis kiépítése vontatott. DINYA (2003) szerint napjainkban a globalizálódó verseny elsődleges szereplőivé az egyedi vállalatok helyett egyre inkább a hálózatok válnak, amelyek a globális versenyelőnyökre építve lehetnek sikeresek. Minél több területen és minél magasabb színvonalú a helyi versenyelőny, annál nagyobb esélye van a lokális szereplőknek a globális sikerre, és éppen a potenciális helyi versenyelőnyök optimális kihasználása érdekében születnek hálózatok. A versenyt gerjesztő versenyerők ugyanakkor befolyásolják a versenyelőnyök mértékét az integrált modell szerinti módon: minél intenzívebb a verseny, annál jelentősebb mértékű és speciálisabb összetételű versenyelőny szükséges a sikerhez. A posztmodern regionális politika az erőforrások térbeli átcsoportosítása helyett a belső erőforrások (regionális, társadalmi, szervezeti, kulturális, környezeti, gazdasági tényezők) aktivizálására, új lehetőségeinek feltárására törekszik. A fejlesztést az információ megszerzésével a tudás és az innováció kiterjesztésével, valamint a kapcsolati hálók kialakításával képzelik el. A klasztereket a regionális hálózatépítés egyik eszközének lehet tekinteni, melyek a versenyképességet úgy növelik, hogy javítják a régió kapcsolódó és kiszolgáló iparágainak szolgáltatási minőségét. Konkrét formáját tekintve a klaszter egy adott termelési vertikumba tartozó vállalkozások és szervezetek önkéntes együttműködése, mely földrajzilag koncentrált. A klaszterek által nyújtott lokális vállalati versenyelőnyöket a 6. ábra szemlélteti. 29

Működési hatékonyság Stratégiai pozícionálás A klaszterek elősegítik a működési hatékonyság gyors javulását, ami költségelőnyök kialakítását teszi lehetővé Kihelyezés (outsourcing) régén a méretgazdaságosság kihasználása Beszállítók versenyeztetése révén elérhető olcsóbb inputok Kiegészítő termékek termelői a tevékenységüket részben megoszt-hatják Olcsóbb (közös) K+F Összehasonlíthatóság lehetősége (benchmarking) A legjobb gyakorlatok gyorsabb terjedése, új tevékenységekkel és módszerekkel való megismerkedés Klaszter A klaszterek a stratégiai versenyelőnyök kialakítására ösztönöznek az utánzás és az árverseny helyett Speciális inputok, közjavak előállítása A klaszteren belül a vállalatok működési hatékonyságában meglévő különbségeket nehezebb hosszú távon fenntartani A földrajzi közelség az utánzás helyett az eltérő stratégiák kialakítására ösztönöz Új igények és piaci szegmensek észlelése könnyebb a klaszterek nyújtotta üzleti környezetben Komplementer tudástőkék 6. ábra: A klaszterek által nyújtott lokális vállalati versenyelőnyök Forrás: Lengyel I.-Deák, 2002, Porter, 2000. alapján TÓTH (2009) ismerteti, hogy léteznek szerves fejlődéssel létrejött klaszterek (pl. USA, Olaszország, Németország) és tudatos gazdaságpolitikai beavatkozással támogatott (pl. Finnország, Ausztria) klaszterek. Magyarországon a klaszterek kialakulása még elég kezdetleges, ezért a meglévő, vagy potenciálisan felsejlő klaszter kezdeményezéseket kell tudatos fejlesztéssel támogatni. A regionális versenyképesség javítása alulról felfelé történő gazdaságfejlesztési stratégiát igényel. Ez a stratégia a következő: - az általános infrastruktúra fejlesztése (közlekedés, energetika, felsőoktatás), - speciális a régió iparának versenyelőnyeit erősítő infrastruktúra, intézmények (speciális képzések, laboratóriumok stb.). Olyan fejlesztéseket kell támogatni, melyek a régió globális cégeinek versenyelőnyeit megerősítik. A lépések a következők: - a regionális specializáció felmérése; - a klaszterek versenyelőnyeinek meghatározása (a rombusz 4 determinánsára elvégzett analízis); - klaszter alapú regionális fejlesztések a privát szférát is bevonva. 30

A klaszterek fejlesztésének számos akadálya van. TÓTH (2009) felsorolja a legjellemzőbbeket: - a gyenge gazdasági bázis nincsenek versenyképes iparágak, a tudás vonzó elképzések; - erős centralizáció a lokális fejlesztéssel ellentétes; - az önkormányzatok és intézmények hozzá nem értése; - az innovációs szakadék az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek nem találnak egymásra, a képzés nem gyakorlatias; - a bizalomhiány. SZŰCS CS. et al. (2013) ezt részletesen elemzi. A klaszterek az alacsonyabb partnerkeresési költségek, a meglévő piaci igények gyorsabb felismerése, a gyors tudástranszfer, valamint a partnerek közötti bizalmi tőke miatt jelentősen csökkentik a vállalkozások (egy adott térségen belüli) tranzakciós költségeit. DÁVID-SZŰCS CS. (2009) utal a klaszterek szerepére a turizmusban. MARSELEK (2006) a klaszterek versenyképesség javító hatását elemzi, Észak- Magyarországon a foglalkoztatás tendenciái romlanak (SZŰCS CS. 2013), jól szervezett klaszter tevékenység ezen javíthat. A versenyképesség javítását célozzák az oktatásba, egészségügybe, kutatásba történő beruházások. Csak egészséges, jól képzett emberekkel lehet eredményt elérni. Napjaink Magyarországát vizsgálva, a régiók elmaradottsága jórészt a humán tényezőre vezethető vissza, ez a fő szűk keresztmetszet. A versenyképesség puha tényezői is fontosak: a motiváció, az innováció-barát környezet, a világos szabályozás, valamint a korrupció és a felesleges bürokrácia visszaszorítása. Nem hanyagolhatjuk el a vidékfejlesztés felértékelődését, az itt élők értelmes munkájának megszervezését, ahol nemcsak a versenyképesség haszna, hanem a fenntarthatóság is fontos szempont (ABAYNÉ-FÁBIÁN, 2006). SZANYI (2008) a bizalomépítésről ír. A sikeres klaszterek a bizalomépítés eredményeként egyre növelik a klaszterszereplők számát és így a klaszter kifelé nyitott marad. A vállalatcsoport így jól teljesít és a kritikus tömeg elérése is úgy lehetséges, ha újabb szereplőket sikerül bevonni. 1.10. Magyar kistérségek tipizálása és versenyképességi típusai A törvényi szabályozás alapján a kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége (1996. évi 21. tv. 5.. 4.). A kistérség fogalma a vonzáskörzet által 31

kialakított kapcsolatok felől is megközelíthető (G. FEKETE É.-BODOLAI É., 1995). LENGYEL (2000) a régiók, térségek és városok versenyképességének piramis modelljére, mint elméleti háttérre támaszkodva a magyar tervezési statisztikai kistérségeket versenyképességi típusokba sorolta. KOVÁCS és LUKOVICS (2006) a módszert kissé módosítva, hasonló tipizálást hajtott végre. A módszertani hátteret adó piramis modellben a cél a lakosság jólétének javítása, amelyet három alaptényező: a jövedelem, a munkatermelékenység és a foglalkoztatottság együtt segít elő. A fajlagos mutatók teszik lehetővé, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek. A módszer LUKOVICS (2007) tanulmányában ismertetésre kerül, amit a terjedelem korlátai miatt nem részletezek. A szakirodalmi áttekintés fontos eredménye, hogy napjainkban a térségek versenyképességének javítására irányuló bottom-up szerveződő stratégiákra van szükség, amelynek központi eleme a foglalkoztatás helyzetének javítása. A regionális versenyképesség legfontosabb mutatói a gazdasági fejlettség és a növekedés, a foglalkoztatás és a munkanélküliség. Nagyon fontos a munkahelyteremtés speciális térségi sajátosságainak figyelembevétele, mert a széleskörű foglalkoztatás a versenyképesség alapja. LENGYEL-FENYŐVÁRI (2010) vitatható tendenciát közöl, a versenyképességi alapadatok és trendek áttekintése alapján megállapítható, hogy hazánkban a térségek versenyképessége az elmúlt időszakban meggyengült. Az Északmagyarországi Régió különösen rossz helyzetben van. A területfejlesztési programok támogatásai a versenyképességi alapmutatókat érdemben nem javították, a területi különbségek növekedtek. A kistérségek besorolása a már idézett tanulmányokban a tudásalapú gazdaságban betöltött szerepük alapján, valamint a térségben jelenlevő kritikus tömeg vagyis a térség urbánus vagy rurális jellege szerint valósult meg (KEREK-MARSELEK, 2009). A lokális sikerek tényezői a következők: - a gazdasági szerkezet alapján a foglalkoztatottak a szolgáltatásban, illetve a feldolgozóiparban koncentrálódnak; - az innovációs tevékenység magas szintje; - közlekedés szempontjából a régió elérhetősége kiváló; - a magasan kvalifikált munkaerő aránya domináns. Ezek a feltételek leginkább a városokban jöhetnek létre. Az urbánus térségek a fejlődés fő hordozói a nagyvárosok és vonzáskörzetük által alkotott csomóponti régió, ahol létrejön a kritikus tömeg. A rurális térségek az urbánus térségek 32

közötti kevésbé fejlett teret töltik ki. A háromféle elméleti régiótípust a 7. ábra szemlélteti. Relatíve gyenge versenyképességű térségtípus Közepes versenyképességű térségtípus Relatíve erős versenyképességű térségtípus Urbánus Urbánus Urbánus Rurális Rurális Rurális 7. ábra: A háromféle elméleti régiótípus differenciálása Forrás: Lengyel-Lukovics, 2006. A kistérségek típusának meghatározása azért fontos, mert az egyes lehatárolt típusokra különböző célokat, stratégiákat, prioritásokat kell megfogalmazni, de a helyi szereplők mozgósítására mindenképpen szükség van (LENGYEL, 2003). A Gyöngyösi kistérség LUKOVICS-KOVÁCS (2011) elemzése szerint közepes versenyképességű urbánus térségtípus. 1.10.1. Elméleti gazdaságfejlesztési stratégia a Gyöngyösi kistérségre A kistérségi fejlesztési stratégiákat mindig valamilyen meghatározott földrajzi területre készítik. A fejlesztések jellegéből adódóan a települések közötti együttműködés szempontjából leginkább kezelhető, szervesen összetartozó területi egységek lehatárolása a kívánatos. Az emberi kapcsolatok fontosak, a helyi lakosságot a fejlesztésekbe be kell vonni, melynek technikája bonyolult feladat (SZŰCS I. et al., 2006). A non profit szervezetek támogató, segítő szerepe nélkülözhetetlen a folyamatban (KEREK- MARSELEK, 2009). A tudásalkalmazó, urbánus kistérségekben (Gyöngyösi kistérség) jelen van a kritikus tömeg, azonban egyéb feltételek hiánya nem teszi tipikussá a sikeres klaszterszervezést. Ebben a térségtípusban adottak a szükséges infrastrukturális feltételek, kellő mennyiségű munkaerő áll rendelkezésre, és jelentős a vállalkozások száma. A Gyöngyösi kistérség közlekedési feltételei jók. Klaszterszerveződés elképzelhető szőlő és bor, illetve zöldenergia fejlesztés terén. MARSELEK et al. (2011/a) szerint A foglalkoztatás növelése a megújuló energia szektorban akkor maximalizálható, ha a zöldgazdaság fejlesztése a háztartásokban, családi kisvállalkozásokban, és a kistérségek összefogása révén valósul meg. Ezeknek a kis- és középméretű vállalkozásoknak nagyon fontos 33

szerepük lehet egyes vidéki területek lakosságmegtartó képességének növelésében, és e területek folyamatos fejlődésének biztosításában. A jelentős piac közelsége (Budapest) sokféle gazdasági tevékenység nyereséges végzését teszi lehetővé, az erős innovációs bázis viszont hiányzik. A helyzet technológia transzfer intézmények létrehozásával és működtetésével, az üzleti környezet fejlesztésével, valamint szerkezetátalakítási stratégia megfogalmazásával pótolható. Az urbanizációs előnyök realizálása is lehetséges. A közpénzekből finanszírozott kutatások lehetősége a KRF révén adott, ami képes ösztönözni magánkutatásokat is. A kistérség jövője szempontjából a főiskola fejlődése meghatározó, nélküle biztosan nem tudja elérni a tudásteremtés lehetőségét. 1.11. A hazai gazdasági foglalkoztatási folyamatok SZALAINÉ HOMOLA (2009) ismerteti, hogy a magyar munkaerő-felmérés, a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban végzett tevékenységük alapján a következő két fő csoportba sorolja: - gazdaságilag aktívak (rendelkezésre álló munkaerő) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg - az adott héten nem dolgozott (és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát, a kikérdezést követő négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya, - a munkaerő piaci mutatók. Az aktív korú népesség megoszlását mutatja be a 8. ábra. 34

Aktív korú népesség Gazdaságilag aktív Foglalkoztatott Munkanélküli GYES, GYED Gazdaságilag inaktív Nyugdíjas, járadékos Alkalmazott Segítő családtag Tanuló Háztartásbeli Társas váll. tagja Gazdálkodó Eltartott Szociális gondozott Szövetkezeti tag Alkalmi és idénymunkás 8. ábra: A munkaerőpiac kínálata Megjegyzés: Aktív korú: a 15-64 éves népesség. Foglalkoztatott: GYES, nyugdíj és tanulás melletti munka is. Forrás: Bíró et al. 2012. Az elmaradott területek foglalkoztatási helyzete a rendszerváltás után jelentősen romlott. A vidéki foglalkoztatásban és szociális ellátásban fontos szerepet betöltő agrárfoglalkoztatás a törvényi szabályozás (kárpótlás stb.) következtében jelentősen visszaesett. A jól menő, komoly technológiával dolgozó versenyképes mezőgazdasági nagyüzemek zöme és ezek integrátori szerepe megszűnt. Helyettük néhány hektáros kisbirtokok jöttek létre, ahol hozzá nem értő emberek termeltek nagy lelkesedéssel, de kevés eredménnyel (PAPP J., 2010). A Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 jelentős foglalkoztatási lehetőségekre utal. A foglalkoztatás agrárvonatkozásait tárgyalja MARSELEK et al. (2011/b). Az Észak-magyarországi Régióban a nehézipar válsága szüntette meg az ipari munkahelyeket és a speciális képzettségű emberek (öntők, vájárok, molnárok, üvegipari szakmunkások stb.) nem találtak munkát. A magánosítás szinte mindenütt elbocsátásokkal járt és végképp kilátástalan lett az alacsony végzettségűek helyzete. A magyar társadalom munkavállalás szempontjából nem mobil, ez is súlyosbította a helyzetet. Mindezek mellé a demográfiai egyensúly is megbillent, a népesség elöregedése hazánk egyik legnagyobb problémája. A nyugdíjasok az inaktív népesség közel 40%-át adják. (6. táblázat) 35 Tőketulajdonos Passzív munkanélküli

6. táblázat: A 15-64 éves inaktívak száma munkaerőpiaci távollétük oka szerint, 2012 2012 2012/2011 Távollét oka férfi nő együtt férfi nő együtt ezer fő % Nyugdíjas, járadékos 393,8 522,7 916,5 92,9 99,5 96,6 Gyermekgondozási ellátásban részesülő Munkanélküliként ellátásban részesülő 4,0 265,8 269,9 106,9 95,9 96,1 45,1 47,2 92,3 78,2 88,1 83,0 Tanuló 390,8 379,2 770,0 97,8 96,0 96,9 Egyéb inaktív a) 138,8 210,7 349,5 90,1 90,1 90,1 15-64 éves inaktívak összesen 972,5 1425,6 2398,2 93,6 96,0 95,0 a) Az ápolási díjban, árvaellátásban részesülőkkel együtt Forrás: Statisztikai Tükör, 2013. Az alacsony foglalkoztatás és az ezzel összefüggő elmaradottsági tényezők összefüggését mutatja a 9. ábra. Az alacsony foglalkoztatottság a területi elmaradottság egyik fő oka. 9. ábra: A területi elmaradottság öt fő tényezője Forrás: Molnár M. 2007; hivatkozza G. Fekete É. 2006. munkáját A foglalkoztatás és az életszínvonal emelés a regionális szinteken és lejjebb is az egyes tőkeformák meglététől függ, és szorosan összefügg a regionális termelékenységgel. A területi verseny (tehát a kistérségi is) ez alapján értelmezhető. (10. ábra) 36

Az így kialakult rivalizálást a regionális tudomány számos képviselője (BEGG, 1999; MALECKI, 2002) a területi verseny fogalomkörébe sorolja. 10. ábra: A területi verseny alapvető pillérei Forrás: Kitson et al., 2004. alapján, Kollár, 2012. Napjainkban egyre inkább felértékelődik a humán tőke szerepe. A Gyöngyösi kistérség ilyen szempontból jó helyzetben van, hiszen a KRF jelentős számú különböző képzettségű és a legkülönbözőbb kompetenciákkal rendelkező szakembert bocsát ki (SZŰCS CS.-ZÖRÖG 2012). A munkanélküliség leginkább a fiatalokat sújtja és a válság óta ez a folyamat felgyorsult. A negatív tendencia nem csak az iskolapadból kikerülőket, hanem a már korábban foglalkoztatottakat is érintette, mindkét fiatal korcsoportban. (11. ábra) 11. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása korcsoportok szerint Forrás: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, KSH, 2013. 37

A vizsgált időszakban a megyék közötti különbségek érdemben nem változtak. 2011-ben a 15-74 éves korosztályban a munkanélküliség Nógrád (19%), Szabolcs- Szatmár-Bereg (18%), valamint Borsod-Abaúj-Zemplénben (18%) volt a legmagasabb, Győr-Moson-Sopron (6,3%), Vas (7,1%) és Pest (7,5%) megyében a legalacsonyabb. Az adatok azt igazolják, hogy a tanult emberek sokkal nagyobb eséllyel jutnak munkához, mint az alacsony iskolai végzettségűek. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája közötti különbség jelentősen növekedett. 1992-ben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája két és félszerese volt az alapfokot végzettekének, 2011-re ez a különbség már több mint három és félszeresére nőtt. (12. ábra) 12. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a legmagasabb iskolai végzettség szerint Forrás: A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, KSH, 2013. 1.11.1. Foglalkoztatás a rendszerváltástól napjainkig A foglalkoztatással kapcsolatos problémák az EU és Magyarország számára is a legnehezebben megoldható kritikus területté váltak. Különösen a vidéki munkanélküliség és a kistérségek ellehetetlenülése kíván gyors és hatékony megoldást. MALJUKOVA et. al. (2004) utal arra, hogy a vidéki kistérségekben lakók a termelőszövetkezetek felbomlásával jelentős számban váltak munkanélkülivé. Az Országos Foglalkoztatási Központ megpróbálta az agrártermelés szervezését pályázati forrás felhasználásával, de az eredmény nem volt kedvező. 38

A rendszerváltás idején a lakosság nagy reménnyel és várakozással tekintett a jövőbe. A tőkés gazdaságszervezés és a szabad piac okozta verseny viszont nem kívánt és nem várt hatásokat is eredményezett. A gazdaság összezsugorodása a munkalehetőségek csökkenése és a jövedelmi különbségek kiéleződése reáljövedelem csökkenés mellett éles ellentétben állt a várakozásokkal (FÓTI J.-LAKATOS M., 2004; KERTESI G.-KÖLLŐ S., 2004). A külföldi működő tőke csak a fejlett régiókban és a jól felkészült munkaerőnek biztosított munkalehetőséget (LENGYEL I., 2003; HORVÁTH GY., 2006; SÁGI ZS., 2000). A legdrasztikusabb munkahely csökkenés Észak-Magyarországon és a Dél- Alföldön következett be (KONCZ G., 2003; MARSELEK S.-VAJSZ T.- PUMMER L., 2006; RITTER K., 2008). PAPP J. (2010) ismerteti a rendszerváltást követő tragikus visszaesést a foglalkoztatásban: A foglalkoztatottak számának és arányának visszaesése már a rendszerváltást megelőző évtizedben is kimutatható volt. E folyamat az 1990-es években erősen felgyorsult. A foglalkoztatottak aránya 1980 és 1990 között nem egészen 4 százalékponttal, az 1990-es évek első felében pedig több mint 9 százalékponttal esett vissza, amiben a munkanélküliség mellett jelentős szerepet játszott az is, hogy sokan éltek a korhatár előtti nyugdíjazás különböző formáival (rokkantsági nyugdíj, korengedményes nyugdíj, előnyugdíj), továbbá egyes marginális rétegek kiszorultak a munkaerőpiacról. 1996-ban kereken 3,5 millió fő folytatott kereső tevékenységet, ami a másfél-két évtizeddel korábbi helyzethez képest 1,6 milliós, a hat évvel korábbihoz viszonyítva pedig, több mint 1 milliós fogyást jelent. A dolgozók állománya ily módon az 1949. évinél is mintegy 600 ezerrel alacsonyabb volt, és még az 1930-as évek szintjét sem érte el (FÓTI J.-LAKATOS M., 2004). Az inaktív keresők számának növekedése, részben a nyugdíjjogosultság kierjesztésére, részben az időskorúak arányának növekedésére vezethető vissza (FÓTI J.-LAKATOS M., 2004). A munkanélküliségi ráta 1993 elején történelmi csúcsot ért el, 706 ezer regisztrált munkanélkülivel. 1998 után javult a helyzet, 1997-2000 között 4%-kal bővült a foglalkoztatás. A 2001-2006-os időszakot a stagnálás jellemezte, a munkanélküliségi ráta a 2001- es 5,1%-os értékről 7,5%-ra emelkedett 2006-ra. A 2008-as gazdasági válság további romlást okozott, 2009 első negyedévében a munkanélküliségi ráta több mint 9%. A 2004-es csatlakozás az EU-hoz a vidéki, főleg mezőgazdasági foglalkoztatási lehetőségeket tovább szűkítette. A földalapú támogatás a nagy táblában történő növénytermesztést preferálja, így mivel az nagy gépekkel, kevés 39

ember bevonásával történik további foglalkoztatás csökkenést eredményezett. Örvendetes azonban, hogy 2011-ben némi növekedés volt megfigyelhető. (7. táblázat) 7. táblázat: A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágazatok szerint Megnevezés létszám, (ezer fő) 2000 2005 2010 2011 megoszlás (%) létszám, (ezer fő) megoszlás (%) létszám, (ezer fő) megoszlás (%) létszám, (ezer fő) megoszlás (%) Mezőgazdaság 255,5 6,7 194,0 5,0 171,8 4,5 185,1 4,9 Ipar, építőipar 1304,0 33,2 1264,0 32,4 1160,8 30,7 1173,8 30,8 Szolgáltatás 2296,7 60,1 2443,5 62,6 2448,6 64,8 2457,0 64,3 Összesen 3856,2 100,0 3901,5 100,0 3781,2 100,0 3815,9 100,0 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, KSH, 2012. NAGY ZS. (2011) utal az EU csatlakozás utáni időszakra, ahol mintegy 25%-os foglalkoztatás-csökkenés következett be a korábbi évek átlagához viszonyítva. A mezőgazdasági foglalkoztatás az elmúlt három évben stagnált, 2011-ben valamelyest növekedett. 1.11.2. A jelenlegi helyzet elemzése A legújabb foglalkoztatási adatok örvendetes javulást mutatnak. A KSH legújabb adatai szerint (176. gyorstájékoztató) 2013 augusztus-októberben a foglalkoztatottak száma 3 millió 992 ezer fő volt, 1,5%-kal több mint egy évvel korábban. Közülük 3 millió 960 ezer fő volt 15-64 éves, ami 61 ezer fős növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az említett korcsoportot 59,3%-os foglalkoztatási arány jellemezte, ez 1,1 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. 2013 augusztus-októberben a 15-64 éves férfiak közül 2 millió 142 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 1,6 százalékponttal, 65,3%-ra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 817 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 0,5 százalékponttal, 53,4%-ra emelkedett. A válságot közvetlenül megelőző és követő évek adatait a 8. táblázat ismerteti. 40

8. táblázat: A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása Megnevezés 2007 2008 2009 2010 2011 Foglalkoztatottak, ezer fő 3 897,0 3 849,1 3 751,3 3 750,1 3 779,0 Munkanélküliek, ezer fő 311,7 328,8 420,3 474,5 467,5 Gazdaságilag aktívak, ezer fő 4 208,7 4 177,9 4 171,6 4 224,6 4 246,6 Gazdaságilag inaktívak, ezer fő 2 591,0 2 616,3 2 599,4 2 544,6 2 523,6 Aktivitási arány, % 61,9 61,5 61,6 62,4 62,7 Foglalkoztatási ráta, % 57,3 56,7 55,4 55,4 55,8 Munkanélküliségi ráta, % 7,4 7,9 10,1 11,2 11,0 Forrás: Magyarország Társadalmi Atlasza, KSH, 2012. A 15-24 éves korosztályból 232 ezren voltak foglalkoztatottak, 20,5%-os foglalkoztatási rátájuk 1,2 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 évesek és az 55-64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 76,3%-ra, utóbbiaké, pedig 1,5 százalékponttal, 39,3%-ra javult. A regionális helyzetet a 9. táblázat és a 2. melléklet szemlélteti. 9. táblázat: A 15 74 éves népesség gazdasági aktivitása 2013. IV. negyedév Területi egység Foglalkoz tatottak Aktívak Inaktívak Aktivitási arány Munkanélküliek Munkanélküliségi ráta Foglalkoztatási ráta ezer fő % Közép- Magyarország 1 297,10 114,7 1 411,80 909,8 8,1 60,8 55,9 Közép- Dunántúl 457,4 36,4 493,8 339,7 7,4 59,2 54,9 Nyugat- Dunántúl 432,2 31,8 464 306,9 6,9 60,2 56,1 Dél-Dunántúl 356,1 27,6 383,7 330,3 7,2 53,7 49,9 Dunántúl 1 245,60 95,9 1 341,60 976,9 7,2 57,9 53,7 Észak- Magyarország 417,9 51,9 469,8 412,1 11 53,3 47,4 Észak-Alföld 552,6 84 636,7 476,5 13,2 57,2 49,6 Dél-Alföld 501,9 56,8 558,7 428,4 10,2 56,6 50,8 Összesen 4 015,20 403,3 4 418,50 3 203,80 9,1 58 52,7 Forrás: [INTERNET 12] A munkanélküliségi ráta minden régióban nőtt 2007 és 2011 között, 2013 negyedik negyedévére viszont Észak-Magyarország helyzete kedvezőbbé vált, mint a Délalföldi Régióé. A változást főleg a közfoglalkoztatási programok okozták. (13. ábra; 3. melléklet) 41

13. ábra: A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája, % Forrás: Magyarország Társadalmi Atlasza, KSH, 2012. A KSH (2013) közlése szerint: 2011-ben 2 millió 524 ezer fő, a 15 és 64 év közötti korosztály 37 százaléka ezen belül a férfiak 31 és a nők 43 százaléka maradt távol a munkaerőpiactól. A nők inaktivitása minden régióban meghaladta a férfiakét. A nemek közötti különbség a reprezentatívan regionális szinten rendelkezésre álló adatok alapján Közép-Magyarországon, valamint a Dél- Alföldön volt a legnagyobb, a Dél-Dunántúlon a legkisebb. A férfiak esetén Észak- Magyarországon mérték a legmagasabb inaktivitást és Közép-Magyarországon a legalacsonyabbat, a nőknél a két szélsőértéket Észak-Alföld és Közép-Dunántúl képviselte. A 15 és 24, illetve az 55 és 64 év közöttiek inaktivitási aránya volt a legnagyobb, országosan a fiatalabb korosztály inaktivitása 75, míg a nyugdíjkorhatár előtt állóké 61 százalékot tett ki. MAKSAY (2009) rámutat a részfoglalkoztatás lehetőségének kettősségére. Egyrészt nem látja bizonyítottnak a foglalkoztatást növelő hatását, másrészt hangsúlyozza, hogy számottevő javulás a foglalkoztatottság terén nem érhető el a részfoglalkoztatás szélesebb körű elterjedése nélkül. A KSH (Magyarország 2012) adatok alapján elmondható, hogy Magyarországon a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya (6,6%) jelentősen elmaradt 2012-ben az EU-27 átlagától (19,2%), a különbség különösen figyelemreméltó a nők körében (9,3% Magyarországon, míg az EU-27 átlaga 32,1%). Más atipikus foglalkoztatási formák esetében is hasonló helyzet tapasztalható. A határozott idejű szerződéssel alkalmazottak aránya hazánkban 9,4% szemben a 13,7%-os EU-27 átlaggal, az önfoglalkoztatottak aránya pedig 10,9% nálunk, míg 14,5% az EU-27 átlagában. A Gyöngyösi kistérség a foglalkoztatás és a munkanélküliség terén is viszonylag kedvező helyen van. (4. melléklet) 42

Az EU definíció szerinti úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék kategóriába 334,1 ezer fő (2013. II. negyedév) tartozott. Az alulfoglalkoztatottak száma 93 ezer fő volt (nyilatkozata szerint teljes munkaidős állás hiányában dolgozik nem teljes munkaidőben). A nem dolgozó teljes munkaerő-tartalék 687 ezer fő volt (2013. II. negyedév). A tényeket a 14. ábra szemlélteti. 15-74 éves népesség (7627,4) Foglalkoztatott (3989,6) Munkanélküli (434,2) Inaktív (3203,6) Foglalkoztatott alulfoglalkoztatott nélkül (3898,1) Alulfoglalkoztatott részmunkaidős (91,5) Munkanélküli (434,2) Munkakeresők akik nem állnak rendelkezésre (7,9) Rendelkezésre állnak, de nem keresnek munkát (210,1) 14. ábra: Potenciális munkaerő-tartalék, 2013. III. negyedév Forrás: Statisztikai tükör (2014) Inaktív munkaerő tartalék nélkül (2985,6) A legújabb adatok a foglalkoztatottak növekedését jelzik, míg a munkanélküliek száma csökken. Az augusztus-októberi adatok éves összehasonlítása. (15. ábra) Foglalkoztatási ráta (%) Munkanélküliségi ráta (%) 15. ábra: A foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulása Magyarországon Forrás: KSH, 2013. 43

1.11.3. Foglalkoztatási lehetőségek A vidéki gazdasági, társadalmi, szociális és foglalkoztatási gondok elsősorban az agrárágazat gazdasági súlyának a jövedelemtermelésben és foglalkoztató szerepében történő visszaesésére vezethetők vissza. BUDAY-SÁNTHA (2009) ismerteti, hogy: A mezőgazdaság annak az agrobusiness láncnak az alapja, amelyre a termelőeszköz-gyártás (gépipar, vegyipar, üvegipar, műanyagipar stb.), a mezőgazdasági termékek feldolgozása (élelmiszeripar, faipar, textilipar stb.), a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások (oktatások, kutatás, igazgatás) ráépülnek, egészen a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi forgalmáig, sőt még azon túl a közétkeztetésig és az éttermi szolgáltatásokig. Az agrobusiness aránya már a GDPből és a foglalkoztatásból a legfejlettebb országokban is eléri a 10-20%-ot. Hazánkban ez az arány mintegy 12%-ra tehető. RÓNA (2009) utalva a rendszerváltók elképzeléseire a következőket írja: A résztvevők abban állapodtak meg, hogy az ország nemzetgazdasága három nagy pillérre lesz építve: a versenyszférára, az állami szférára és a szövetkezeti szférára. Az elképzelés mögött nem csak egy működőképes gazdasági szerkezet, hanem az egészséges, alkotó társadalom körvonalai is kitapinthatóak voltak. A magánszféra hatékonyságával nem tud és nem is kell, hogy versenyezzen az állami szféra, de a közjavak előteremtését és megőrzését nem lehet és nem is kell a tőke igényeihez igazodó versenyszférára bízni. Az olyan társadalmi összefogást és együttműködést, de ugyanakkor jelentős tőkét is igénylő ágazat, mint a mezőgazdaság, nem lehet sikeres a szövetkezeti szerkezet nélkül. Az alternatíva, a tulajdon magánkézben való koncentrációja, pedig elfogadhatatlan társadalmi következményekkel jár. MAGDA R.-MARSELEK (2011) a föld vidéki szerepéről ír, az általuk leírt program a vidéki térségekben javíthat a helyzeten. Azt írják, hogy A kritikus gazdasági helyzetű térségekben a mezőgazdasági tevékenység mint a megélhetés egyetlen forrása felértékelődik. Az intenzív kultúrák versenyképességének fokozása mellett kiemelt fontosságú a foglalkozatás. Indokolt a zöldséggyümölcstermelés és az állattenyésztés arányának növelése. A mezőgazdaság szerkezetváltása részben az energetikai célú termelés, részben az integrált és ökológiai gazdálkodás irányába is kívánatos. Az öntözött terület arányának növelése is szükséges, hiszen jelenleg a csak a termőterület 1%-át öntözik. Új stratégiát több körülmény is indokol, így többek között a foglalkoztatás mellett az, hogy a területi és munkatermelékenységi mutatók hazánkban az EU fejlett mezőgazdasággal rendelkező államaihoz képest csak 35-45%-ot érnek el Lehetséges a szövetkezés, mivel a szociális vagy iskolaszövetkezetek a 44

foglalkoztatásban jó szervezéssel komoly szerepet játszhatnak. Magam is ezeket a tényezőket tartom leginkább fontosnak. Sok esetben azonban az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen. A munkahelyek létesítése pénzbe kerül. Egy munkahelyre a közfoglalkoztatásban 500 ezer, az agrárgazdaságban 5-10 millió, a feldolgozóiparban 10-30 millió, az autógyártásban 100-150 millió forint forrásbevonás szükséges. Legolcsóbban tartós munkahely a feldolgozóiparban és agrárgazdaságban teremthető, ha bizonyos feltételek teljesülnek. A jelenlegi helyzetben a piaci kereslethez igazodó, munkaigényes ágazatok (kertészet, állattenyésztés, ültetvényes gazdálkodás) súlyának növelésével érhető el eredmény. MARSELEK-RÁBAKÖZI (2011) kifejtik, hogy a vidékgazdaságot jelentős részben földhasználati irányultságú regionális gazdaságként határozhatjuk meg, amely kötődik a vidéki területekhez. Szerintük a vidékgazdaság magába foglalja: - a gazdasági tevékenységek általános kereteit meghatározó struktúrákat (ágazati, földhasználati, erőforrás, kooperáció, koordináció, hálózat stb.); - a vidéki területeken gazdasági tevékenységet végző, illetve fogyasztó gazdasági szereplőket (termelő, szolgáltató, szervező stb.); - a gazdasági szereplők tevékenységéhez felhasznált és a területen meglévő erőforrásokat; - a gazdaság szervezeti kereteit adó civil és hatósági intézményeket, valamint a helyben tevékenykedő cégeket, háztartásokat; - az itt kialakult, egymással, illetve a területen kívüli szereplőkkel fenntartott kapcsolatrendszert. Ezt a bonyolult rendszert kellene lehetőség szerint jól működtetni, foglalkoztatási lehetőségeit növelni, termelését újraszervezni. A zöldgazdaság-fejlesztés zöld foglalkoztatás a megújuló energiatermelés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem is munkahelyeket hozhat létre. Zöld munkahelynek tekintjük az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az olyan számos gazdasági ágazatban (nevesítve az energiaellátásban, az újrahasznosításban, a mezőgazdaságban, az építési ágazatban, valamint a szállításban) jelenlévő munkahelyeket, amelyek segítik az energia, a nyersanyagok és vizek felhasználásának, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, a hulladék és szennyezés okozta károk megelőzését, védik és helyreállítják az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget (UNEP, 2008/a). A Károly Róbert Főiskola ezekben a témákban jelentős számú kutatási pályázatot nyert. (10. táblázat) 45

10. táblázat: Zöld K+F+I témák a Károly Róbert Főiskolán Hazai és nemzetközi futó/futott K+F+I pályázatok 2006-tól 1. Bioenergetikai innovációs klaszter (Asbóth) 2. Települési komplex zöldenergia-ellátás (NTP) 3. Bioenergetikai EU-megaklaszter (FP-6) 4. Megújuló energia régió (FP-7) 5. Fenntartható energiagazdálkodás regionális tudáshálózata (Baross-kísérleti nagyprojekt) 6. Bioenergetikai klaszter fejlesztése (ÉMOP) 7. Szociális zöldenergia program (NTP) 8. Napház Középület Program az Észak-magyarországi Régióban (Baross) 9. E-kompetencia alapú fejlesztés és szolgáltatás a Gyöngyösi kistérségben energia-növényekre vonatkozóan (Baross) 10. Biomassza-potenciál felmérését szolgáló hiperspektrális laboratórium kiépítése (Baross) Forrás: Magda R., 2011. Vissza kell állítani a tudomány, a technológia, az innováció és a mezőgazdaság közötti szerves kapcsolatot is. Nélkülözhetetlen a szövetkezeti forma újjáépítése, ahol a szövetkezet szervezi a falu termelését, és a termékek feldolgozásával multiplikátor-hatást vált ki. A sikerhez a korszerű öntözés nélkülözhetetlen. A foglalkoztatottsági mutatók rendkívül negatívak és nagyon rossz hatással vannak a társadalmi tőkére, a bizalmi kapcsolatokra. Ez hazánkra különösen igaz, hiszen a Visegrádi Országok közül nálunk a legalacsonyabb a bér. [INTERNET 14] A kis- és középvállalkozási szektor erősítése az Európai Unió gazdaságpolitikájának egyik kiemelt célja lett, a statisztika felé új igény született arra vonatkozóan, hogy folyamatosan adjon képet a KKV-k számáról, helyzetük, szerepük alakulásáról. Ennek jegyében indította 1998-ban az Európai Unió az Eurostattal közösen első többéves KKV-programjához kapcsolva a strukturális vállalati statisztika kiépítését, harmonizálta, nemzetközileg összehasonlítható KKV-adatok gyűjtésére irányuló programját. Az első ilyen adatokkal az Eurostat Vállalatok Európában az Európai Bizottság kisvállalati jelentéseinek Observatory sorozatában, 1992-ben jelent meg. Néhány éve mind az Eurostat, mind az OECD Statisztikai Igazgatósága KKV-adatbázist tett honlapjára és ezeket fokozatosan mind jobban feltöltik frissebb, teljes körű adatokkal. Az OECD kétévenként közreadott KKV-jelentései gazdag képet adnak a KKV-politika törekvéseiről, tapasztalatairól, eredményeiről (HÁGEN, 2009). Az integrációnak minden formában szerepe kell, hogy legyen. MAGDA S.- MAGDA R. (2009) a következőket írják: Ezért kutatásainkra és élettapasztalatainkra alapozva kijelenthető, hogy minden változtatás, illetve elképzelés, amely az agrárágazatok fejlesztésére irányul, csak akkor lehet 46

eredményes, ha a teljes tevékenységi folyamat az alapanyagtól a termék, fogyasztóhoz való eljuttatásáig, beleértve az energiacélú termelést is egy integrációs lánc keretein belül valósul meg. A faluközösségek, kistérségek, régiók kiváló lehetőséget adnak a helyi integrációk fejlesztésére, a tájtermelés megvalósítására. Feltétlenül szükséges az agrártermeléshez kötődő népesség kiegészítő, részmunkaidős foglalkoztatásának megszervezése. A vidéki agrárnépesség Nyugat-Európában és az USA-ban is jelentős szerepet játszik a helyi jövedelemtermelésben, a kiegészítő, részmunkaidős vagy szolgáltató tevékenységben. Az úgynevezett post harverst technológiákban mutatkozó hiányosságaink, mint a betakarítás, az osztályozás, a csomagolás, a hűtés, a szállítás, valamint az elsődleges feldolgozás és a kereskedelmi láncok, illetve kereskedelmi csatornák megválasztása, a vásárlói orientáció befolyásolásának korszerű megoldásai keretében jelentős a lemaradásunk. Ezért a versenyképesség javítása terén, leginkább ezeken a területeken volna értelme szélesebb beavatkozási lehetőségeket keresni (PAPÓCSI-KŐSZEGI, 2006), ami egyúttal a foglalkoztatást is növelné. Valószínűsíthető más ágazatokban is hogy a logisztikai lánc kiépítése és funkcionáltatása a tevékenységek szétszórtsága miatt sokkal nagyobb eredményt, és a vidék szempontjából kedvezőbb hatást fejtenek ki, mint a hagyományos termelési tényezők bármelyikének bővítése (MAGDA R.-MARSELEK, 2011). FORGÁCS (2008) azt írja, hogy a piacgazdaság kiépítésének időszakában a mezőgazdasági kisüzemek fennmaradásának nem lehet egyedüli kritériuma a gazdasági versenyképesség. Bár az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás társadalmi érdek, annak szélesebb alapon való értelmezése nem engedi meg, hogy rövidtávon a versenyképességet (gazdasági hatékonyságot) egyedüli és kizárólagos kritériumként érvényesítve mondjunk ítéletet a kisgazdaságok fennmaradásáról, és igazoljuk ezen az alapon mind nagyobb mérvű kiszorulásukat a vidéki gazdaság, egyébként szándékolt, erősítése ellenében. Ha túl gyorsan építjük le a kisebb méretű üzemeket, nem tudunk mit kezdeni a felszabaduló munkaerővel. SZŰCS I. (2005) egy kutatásról számol be, amely a mezőgazdaság erőforrásainak új szemléletű kiaknázására irányul. A jövő szempontjából döntő jelentőségű az erőforrások (természeti-, humánerőforrások, műszaki haladás, információ, mint erőforrás) egységes értékelési rendszerének kidolgozása. Ennek során a minőség, versenyképesség, fenntarthatóság hármas követelményét kell szem előtt tartani. 47

Alapvetően fontos lenne foglalkoztatás és gazdaságélénkítés szempontjából a helyi piacok megerősítése hazánkban is. Minden olyan intézkedés, amely a helyi piacokat gyengíti, az áruházláncok gyors térnyerését ösztönzi, elősegítve ezzel a napjainkra már gazdaságilag elviselhetetlen tőkekiáramlás további növekedését. A fontosabb feladatokhoz sorolható a termelési többletek levezetése és menedzselése a szállítás és célba juttatás rendszereinek növelése, a piaci infrastruktúra fejlesztése, elektronikus berendezések beszerzése, hulladékhasznosítás és újrahasznosítás, kézi feldolgozás, kikészítés, raktárkapacitás, csomagolás, előhűtés fejlesztése (MAGDA R.-MARSELEK, 2011). BUDAY-SÁNTA (2011) borúsan látja a lehetőségeket. Szerinte a mezőgazdaság elhúzódó válsága a mezőgazdasági munkát a fiatal korosztálynál leértékelte. Sok esetben még a házkörüli termelésre sem vállalkoznak. A vidéki területek életben tartásának legfontosabb kritériuma a munkahelyteremtés. CSÁNYI V. (2008) kifejti, hogy: legalább két-három generáción keresztül fenn kellene tartani egy olyan munkahelyhálózatot a rászorulók lakhelyéhez közel amelynek célja a munkakultúra megteremtése és fenntartása. Ez sok pénzbe kerül, de sokkal kevesebbe, mint amennyibe a tétlenség fog. Folyamatos állami hozzájárulással kell létrehozni egy munkahelyhálózatot és országos értékesítő rendszert, amelynek termékei az állami hozzájárulással piacképesek lehetnek, ez a hozzájárulás nem olyan nagy ár az értelmes emberi életekért. Részt vehet ebben az önkormányzat, és szerepet kaphatnak a pénzhelyettesítő eszközök, hogy a segély (munkabér) ezen része természetben járjon. Itt lehetne szerepe egy korlátozott ideig fenntartott, átgondoltan működtetett szociális foglalkoztatást biztosító mezőgazdaságnak. Mára ez részben megvalósult a közmunkaprogram keretében. KOVÁCS T. (2012) úgy látja, hogy a foglalkoztatás és munkanélküliség regionális különbségei tovább fokozzák a megyéken belüli eltéréseket. A helyzet különösen a hátrányos kistérségekben rossz és ez a helyzet elszegényedéséhez vezethet, a lakosság egy része kilátástalanná válhat, önbizalmuk megrendülhet. Úgy gondolom, hogy a munkanélküliség közvetett hatásai a vidéki társadalomra olyan pusztítóak, hogy ha nem tudunk változtatni, a folyamatok visszafordíthatatlanná válhatnak. 48

2. A KUTATÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI 2.1. A kutatás alkalmazott módszerei A kutatómunka eredményes megvalósításához tervszerűségre törekedtem és igyekeztem a vizsgált téma elemzésének megfelelő módszertani megközelítésére. Kutatási tervem tartalmazza az általam végzett kutatás menetét és céljait, tehát a disszertáció felépítéséhez és megvalósításához szükséges fázisokat. Ez alapján a kutatás menetét, MAJOROS (2004) elképzeléseit is figyelembe véve, a következőkben összegzem: 1. A kutatási probléma meghatározása a célkitűzések és hipotézisek ismertetése (Bevezetés, Téma jelentősége és aktualitása, Célkitűzések, Hipotézisek). 2. A szakirodalom primer és szekunder forrásainak feltárása, tanulmányozása (Irodalmi áttekintés, hazai és külföldi források). 3. Vizsgálati módszerek kiválasztása (Anyag és módszer). 4. Primer és szekunder adatgyűjtés a mintavétel szabályainak betartásával. 5. Adatok értékelése statisztikai és egyéb módszerekkel, elemzés. 6. Következtetések és javaslatok, újszerű tudományos eredmények megfogalmazása. Kutatásom első részében a Gyöngyösi kistérség helyzetét elemzem statisztikai adatok alapján. Bemutatom a természeti erőforrások és a környezet helyzetét, külön kitérek a gazdasági és társadalmi környezet vizsgálatára, hiszen célkitűzéseim megvalósításához erre is szükség van. Vizsgálom a támogatásokat régiós, megyei és kistérségi szinteken. 2.1.1. Primerkutatás Kutatásom második részében kérdőíves felmérést végeztem a Gyöngyösi kistérség lakosai között. A kérdőíves felmérés célja felmérni a vidék helyzetét, a támogatások során megvalósult fejlesztésekkel kapcsolatos véleményeket, és a vidék stratégiai fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Megítélésem szerint a kérdőív kérdéseire adott válaszok hipotéziseim megerősítését, vagy elvetését eredményezhetik, és új vagy újszerű következtetésekhez vezethetnek. A felmérés során előtesztelt kérdőíveket alkalmaztam, melyet az 5. melléklet ismertet. A kiküldött 1200 kérdőív közül 909 értékelhető kérdőív érkezett vissza, és került feldolgozásra. 49

A kérdőívben feltett kérdések a következő területekre terjedtek ki: - Mióta dolgozik jelenlegi munkahelyén? - Hogyan ítéli meg jelenlegi munkahelyét? - Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? - Milyen nehézségekbe ütközik a megfelelő munkahely megtalálása? - Mit tart fontosnak egy munkahellyel kapcsolatban? - Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? - Hogyan keresi az álláslehetőségeket? A válaszok általában értékelő skálán kerültek megadásra. A kérdőívek értékelésénél a válaszadók összetétele a véleménykülönbségek lehetséges forrása, amit az értékelésnél bemutatok. A kérdőív zárt választható, nyílt választható és skálás válaszlehetőségeket is tartalmaz. A nyílt válaszok lehetőségét csak néhány esetben alkalmaztam, ahol sok válaszlehetőség felmerülhet. skálás (1-5-ig) válaszlehetőségeket alkalmazok a következő kérdéscsoportnál: - Ha munkahely változtatáson gondolkodna, mennyire lennének fontosak Önnek a következő szempontok? - Hogyan ítéli meg jelenlegi munkahelyét? - Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? - Milyen nehézségekbe ütközik Ön szerint a megfelelő munkahely megtalálása? - Mit tart fontosnak általában egy munkahellyel kapcsolatban? - Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? A skálás válaszok alapján a véleményt nyilvánítók csoportjának megoszlását elemeztem. A kutatási tervem szerint felépített kérdőív szerkezete szerint lehetőség nyílik a lakossági klaszterek vizsgálatára, osztályozására, a véleménykülönbségek és kapcsolatok, összefüggések megállapítására. 2.1.2. A kutatás során felhasznált statisztikai módszerek Kutatásom a változók közötti oksági kapcsolatok feltárására irányult. Azt kívántam meghatározni, hogy hogyan befolyásolja az egyik mutató megváltozása a másik mutató megváltozását. SZŰCS I. (2002) szerint a változók közötti kapcsolat jellegét tekintve többféle lehet. Amikor az egyik tényező változása egyértelműen meghatározza a másik tényező megváltozását, a kapcsolat függvényszerű, amikor az egyik tényező hat a másik alakulására, de a hatás véletlenszerű, akkor sztochasztikus jellegű a 50

kapcsolat, és természetesen van egy harmadik eset, amikor a mutatók között nincs semmiféle összefüggés. A kérdőívben rögzített adatok tudományos módszereken alapuló statisztikai elemzéssel kerültek kiértékelésre, a disszertáció következtetéseinek megfelelő értékelés érdekében. Az adatok bevitele után a statisztikai feldolgozás az SPSS 18.0 program segítségével történt. Az ábrák és diagramok Microsoft Excel programok felhasználásával készültek. 2.1.3. Egy és többváltozós elemzések Az egyváltozós elemzések során azt vizsgálhatjuk, hogy az általunk regisztrált esetek, hogyan oszlanak meg egyetlen vizsgált változó mentén (SZŰCS I., 2008). Az egyváltozós elemzések során a következő számításokat végeztem: - Megoszlások - Átlag - Szórás Statisztikai elemzésem során a következő többváltozós módszereket használtam: - Főkomponens-analízis A főkomponens elemzés a többváltozós adatelemzés egy gyakran használt matematikai eljárása. A módszer tulajdonképpen a változók közötti kapcsolatrendszer elemzésére szolgál, ebből indul ki. Az eljárás lehetővé teszi a válaszok olyan összegzését, hogy az összegzés során óhatatlanul fellépő információveszteséget a lehető legkisebb mértékűre csökkentse. A módszer lényege, hogy a kölcsönösen összefüggő eredeti változók helyett fiktív, független háttérváltozókat határozzak meg, és ezek segítségével a megfigyelési egységek eredeti jellemzőjét nála kevesebb számú mesterséges koordinátával helyettesítem. A kevésbé lényeges információk elhagyásával a változók száma csökken, így az ok-okozati összefüggések jobban kiemelhetők. A korábban említett összegzés tulajdonképpen arra irányul, hogy a nagyszámú korreláló tételekből új végeredményben kisebb számú korrelálatlan változókat (főkomponenseket) képezzünk. Így egyrészt megkönnyítjük a velük végzendő műveleteket (mivel korrelálatlan, azaz feltehetőleg de nem feltétlenül független változókkal dolgozhatunk), és ezzel együtt csökkenthetjük a hiba mértékét is. Továbbá előnyt jelent az is, hogy az adataink átláthatóbbá válnak, értelmezésük könnyebb lesz. Emellett ez az eljárás lehetővé teszi, hogy az elkészítendő tesztek kialakításakor megbizonyosodjunk arról, hogy azok a változók, amelyekkel egy közös dimenziót akarunk vizsgálni, valóban egy dimenziót mérnek-e? 51

Az eljárás módot szolgáltat arra, hogy az adatok mögött rejlő kevesebb eleve nem korreláltnak feltételezett változókat megtaláljuk. Szemléletesen a főkomponensanalízis egyenértékű a koordinátarendszer olyan transzformációval, amely azt eredményezi, hogy a tengelyek rendre az adathalmaz legnagyobb szórásainak irányába állnak be. A matematikai módszernek a lényege a következőképpen foglalható össze. Tegyük fel, hogy adott a következő valószínűségi vektorváltozó: (A.1.) x = (χ 1, χ 2, χ n ) ahol: (A.2.) n a megfigyelt változók száma. Jelölje μ x az átlagot: μ x = Ε (x) Az adathalmaz variancia - kovariancia mátrixa: (A.3.) C x = Ε [(x μ z ) [(x μ z ) T ] Itt a C x mátrix c ij elemei az χ i, χ j változók közti kovarianciát jelölik. Ha χ i és χ j nem korrelálnak, akkor c ij = 0, A C x mátrix mindig szimmetrikus. Következő lépésként megoldjuk a C x mátrix sajátérték-egyenletét. (A.4.) C x e i = λ i e i ahol: i = 1, 2, n. Feltételezzük, hogy a sajátértékek különbözőek. (A.5.) /C x λi/ = 0 A sajátvektorokat rendezzük a hozzájuk tartozó sajátértékek szerint csökkenő sorrendbe. Ekkor egy ortogonális bázist kapunk, melynek az első sajátvektora a legnagyobb szórás irányába mutat az n-dimenziós térben. Ez lesz a kérdéses transzformáció. A főkomponens elemzés varimax rotációja után az eredeti változók és a hipotetikus háttérváltozók kapcsolatát kifejező korrelációs együtthatókat táblázatban mutatom be. A faktorelemzés több egymással korreláló változó összefüggését elemzi. Főkomponens-elemzés segítségével meg tudjuk állapítani, hogy a több változó közül melyik az az egy, amelyik a legerősebb magyarázó erővel bír a többi változóhoz képest. A faktorelemzés több változó viselkedését írja le mesterségesen képzett változók segítségével, így lehet, hogy tíz változóból állít elő négy képzett változót, vagyis faktort. 52

Kutatásom során az alkalmazott többváltozós elemzési módszerek közül elsősorban nem-paraméteres próbákat alkalmaztam. Ezek a vizsgálatok akkor alkalmazhatók, amikor a minta eloszlása a normálistól eltérő, az adatok nem alkalmasak paraméteres vizsgálatok elvégzésére. A nem-paraméteres próbák sok esetben előnyösek: - nem normális eloszlású minta esetén és akkor is alkalmazhatók, ha az adatokat ordinális, vagy arányskálán vettük fel; - olyan hipotézisek vizsgálatára is alkalmasak, amelyek nem tartalmaznak a mintára jellemző paramétereket. Vizsgálataimban az ordinális skálán mért változók közötti kapcsolatot rangkorreláció segítségével elemzem. Ez akkor alkalmazható, ha az adott változók konkrét értékei nem ismertek, csak valamilyen szempont szerinti sorrendjük. Ha a csoportképző ismérv kétváltozós Mann-Whitney, ha több változós Kruskal- Wallis próba használható, a rang-transzformáció után a rangok átlagával tájékoztat a felvetett hipotézis elfogadásáról vagy elvetéséről (BÁCSNÉ BÁBA, 2006, 2009). 2.1.4. Kruskal-Wallis teszt A W. H. Kruskal és W. A. Wallis által 1952-ben kifejlesztett próba szintén rangadatokat vizsgál. A Kruskal Wallis teszt a nemparaméteres statisztikai eljárások köréhez tartozik. A próba kettőnél több független minta átlagának összehasonlítására szolgál, gyakorlatilag nem más, mint az ordinális skálán mért adatok varianciaanalízise. A rangösszegeket az alábbi képlet szerint számoljuk: T = T 1 = N (N + 1)/2 (ahol N= az adatok összege a teljes mintára vonatkozóan, T = a rangadatok összege.) A fenti képlettel a rangértékek hozzárendelésének korrektségét vizsgálhatjuk. Amennyiben a minta megfelelő nagyságú, tehát minden minta elemszáma legalább öt, akkor kiszámíthatjuk az ún. H értékét az alábbi képlet szerint: H (Tx 2 12 N (N 1) / nx) - 3 (N 1) ahol: n x = az x-edik minta nagysága, N = n 1 és n 2 + n x, azaz az összes vizsgált csoport száma, T = a rangadatok összege. 53

H 12 R ( 1) N N n 2 1 1 R n 2 2 2... R n 2 k k 3( N 1), ahol n x = x-edik minta elemszáma, R x az x-edik minta rangösszege, N = minták elemszámainak összege, azaz N = Σn x (VINCZE-VARBANOVA, 1993). 2.1.5. Mann-Whitney teszt (Wilcoxon féle rang-összeg próba) A vizsgálat módszerét elsőként Wilcoxon dolgozta ki, ezért számos szakirodalmi forrás Wilcoxon féle rang-összeg próbaként is nevezi. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy nem sokkal később Mann és Whitney közölte ennek egy másik értelmezését. Mégis, megkülönböztetésül az összetartozó adatok kiértékelésére szolgáló Wilcoxon-féle előjeles rangpróbától, a független minták összehasonlítására szolgáló eljárást Mann-Whitney próbának nevezik. Ez a nemparaméteres vizsgálat rang-transzformáción alapul és az alábbi képlet szerint végezhető el: R n z 1( n1 2 n 2 1)/ 2 Ahol: R = a két csoport rangátlaga közül a kisebb, n 1 = a kisebb minta elemszáma, n 2 = a nagyobb minta elemszáma. A rang-transzformáció lényege, hogy az összehasonlítani kívánt két mintát jelen esetünkben, például a férfiak és nők véleményét nem egymástól elkülönítve, hanem együtt rangsoroljuk. Az így kapott rangszámok tehát nem csoportokon belüli rangszámok, hanem a csoportoktól függetlenek. Amennyiben a számítások során azonos rangadatokat kapunk, akkor a rangátlagokkal korrigálunk. Ezután a korrigált rangátlagokat az eredeti csoportoknak megfelelően szétbontjuk. Ha a két csoportban számolt rangadatok mediánja megegyezik egymással, akkor a H0, azaz a nullhipotézis teljesül. Amennyiben a rangadatok mediánja egymástól eltér, akkor a két mintában mért adatok szignifikáns különbséget mutatnak. Kutatásom során például a 3. tengelyen belüli intézkedések fontosságára vonatkozó véleménykülönbségeket vizsgáltam a Mann-Whitney teszt segítségével. Az összetartozó minták összehasonlítására két próbát alkalmaztam, a Friedman és a Kendall próbát. 54

- Friedman próba Összetartozó minták összehasonlítása. A Friedman próba 12 G R gh(h 1) 2 j 3g( h 1) L = h > 2 h az összetartozó minták száma, g az egyes minták elemszáma, R j a j-edik összetartozó minta rangösszege. Az összes minta egyesített elemszáma értelemszerűen N =gh. A Wilcoxon próba (L = h = 2) matematikai értelemben nem egyszerűen a Friedman próbának a speciális esete, de gyakorlati szempontból annak tekinthető. - Kendall-féle egyetértési együttható A Kendall-féle egyetértési együttható az ún. W statisztika lényegében a Friedman-féle G statisztika egy olyan speciálisan normál változata, amely nulla és egy között veszi fel az értékeit. A két teszt statisztika között a következő egyszerű összefüggés van: W = G/N(K- 1), ahol N a véleményezők száma, K pedig a minősített objektumok száma. A W = 0 eset felel meg a véleményezők teljes nézetkülönbségének, míg a W = 1 eset felel meg a véleményezők teljes nézetazonosságának. 2.1.6. Regresszió analízis A területi tőke és a munkanélküliség összefüggésének vizsgálatánál lineáris regresszió számítást alkalmaztam. Regresszió számításkor egy változót egy (vagy több) másik változóval becslünk. Az empirikus lineáris regresszió együtthatóit a legkisebb négyzetek módszerével kaphatjuk meg: n 2 min h( a, b) ( Yi ax i b) i 1 a, b Az empirikus lineáris regresszió együtthatói az elméleti regressziós egyenes együtthatóitól annyiban különböznek, hogy a képletekben az elméleti momentumok helyett a mintából számolt megfelelő empirikus momentumok állnak: a n ( X i X )( Yi Y ) b Y ax n 2 ( X X ) i 1, i 1 i 55

Többváltozós regressziós elemzést is alkalmaztam az SPSS CATREG szubrutinjának felhasználásával. 2.1.7. SWOT analízis Elemzéseim során alkalmaztam a SWOT analízist, mely módszer a helyzetfeltárás és a stratégiai irányok meghatározása tekintetében bevált csoportos munkamódszer. A SWOT analízis (Strength, Weaknesses, Opportunities, Threats) a stratégiai tervezésben alkalmazott munkamódszer. Ez az analízis a problémameghatározásfeltárás egyik eszköze. Az analízis során vizsgáljuk a belső sajátosságokat és a külső környezet változását. A SWOT analízis modellje a következő: Pozitív Negatív Belső Erősségek: Mik az előnyeink? Mit csinálunk jól? Milyen kedvező adottságaink vannak? Gyengeségek: Mit csinálunk helytelenül? Mit csinálnak mások jobban, mint mi? Mik a hátrányaink? Külső Lehetőségek: Mik azok a külső változások és folyamatok, amelyek számunkra előnyösek lehetnek? Hol rendelkezünk jó esélyekkel? Veszélyek: Milyen releváns követelményeket tudunk nehezen teljesíteni? Mik azok a külső változások és folyamatok, amelyek számunkra hátrányosak lehetnek? A SWOT elemzés két lépcsőben végezhető. A helyzetfeltárás szakaszában megválaszolhatók a hol vagyunk, a mivel rendelkezünk, a minek vagyunk híján, a milyen külső tényezők segíthetnek nekünk és a milyen külső feltételek árthatnak nekünk kérdések. (16. ábra) 56

16. ábra: A SWOT stratégiai elemzés szakasza Forrás: Madarász, 2000. A második szakaszban megválaszolható kérdések a milyen területen összpontosítsuk az erőfeszítéseinket, a hol próbálkozzunk a változtatásokkal, a hol nem érdemes erőlködnünk, honnan csoportosíthatók át erőforrások és a hol érdemes megfontoltan és differenciáltan fejlesztést válogatni az erősségeink által adott fejlesztési alternatívák között? Ez a szakasz végső soron arra válaszol, hogy hova szeretnénk eljutni (MADARÁSZ, 2000). A lehetőségek és gyengeségek összevetésével váltásorientált a lehetőségekerősségek elemzésével pedig offenzív stratégiát lehet kidolgozni. Az erősségekveszélyek elemzése diverzifikált, a gyengeségek veszélyek értékelése pedig defenzív stratégiát támogató helyzetek meghatározására alkalmas. A vizsgálat eredményeit a mért és számított adatokat összefoglaló táblázatokban mutatom be és szövegesen is értékelem. A számok alapján következtetéseket vonok le. Az összegyűjtött és számított adatok szemléletes ábrázolása érdekében grafikonokat és diagramokat szerkesztek, amelyek lehetővé teszik a gyors áttekintést. 57

2.2. Kvalitatív módszer Vizsgálatom ezen fázisát kvalitatív módszerrel is kiegészítem. A kutatás eredményeinek megerősítéséhez mélyinterjúkat készítettem. A mélyinterjúkat a 2013-as év során összesen 19 db esetszámban végeztem el. Az interjúm alanyai különböző területen dolgozó vállalkozók, szakemberek voltak, akiknek nem közömbös a vidék helyzete. Az interjúim során egyrészt a kérdőívem kérdéseit tanulmányoztam át az interjú alanyokkal, másrészt szabad beszélgetés keretében igyekeztem feltárni az okokozati tényezőket. Az interjúk időtartama mintegy egy óra volt, kötetlen formában. Ez a módszer jóval kötetlenebb, mint a kérdőív, így a motivációk, indítékok jobban feltárhatók. MAJOROS (2004) felsorolja a kvalitatív interjú jellemzőit: - a problémák azonosítására, hipotézisek felállítására szolgál, - a koncepciók, lehetséges megoldások értékelésére, - fontos lehet előzetes elmérésként a kvantitatív vizsgálati kérdések kialakításakor, - általában kötetlen, beszélgetés jellegű, interaktív, flexibilis és adaptív (de előre tervezett), - objektív, számszerűsíthető adatok gyűjtésére általában nem alkalmas, - a tartalomelemzés, az elhangzottak számszerűsítése problémás, - komplex kérdések kezelésére is alkalmas. Ezen válaszok alapján általában nem lehet statisztikai elemzést végezni, nem reprezentatív a felmérés, de választ adhat sok fontos kérdésre. A mélyinterjúban sok kérdőíves módszerrel kevésbé feltárható összefüggésre is fény derül, mely válaszok megerősítik, vagy gyengítik más módszerekkel bizonyított hipotéziseimet. 58

3. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ, HEVES MEGYE ÉS A GYÖNGYÖSI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 3.1. Globális kihívások, a jelenlegi helyzet bemutatása A globalizáció hatásait BOZSIK-MARSELEK (2011) ismerteti. A globalizáció és az EU csatlakozás is a nemzetállamok gyengülését segíti elő. Ennek az az eredménye, hogy az egyébként is sérülékeny vidékgazdaságok már nemcsak a nemzetgazdaságokkal, a városi területek gazdaságaival, hanem a globalizált világgazdasággal és annak transznacionális szereplőivel is közvetlen kapcsolatba kerülnek, versenyre kényszerülnek. RECHNITZER (1998) kifejti, hogy a nyolcvanas évek fordulójától kezdve a fejlett piacgazdaságokban a modern regionális politika fokozatosan átadja helyét a posztmodern térségfejlesztésnek. A KSH (2012) adatai szerint az EU-27 gazdaságát visszavetette a 2008-as válság. A 2008. évi 0,5%-os növekedéssel szemben 2009-ben 4,2%-os visszaesés volt 2010-ben, pedig 1,8%-os növekedést regisztráltak az EU-27-ben. A közösségi növekedés motorját Németország jelenti, amely Magyarországnak is fő partnere. A válság elmélyítette a nehezen finanszírozható államadósság problémáját, néhány ország (Görögország, Olaszország, Írország) kritikus helyzetbe került, Magyarország jelentős erőfeszítései ellenére a forint gyengülése miatt csak minimális mértékben tudta csökkenteni államadósságát, amely 2013 harmadik negyedévének végén a GDP 79,7 százaléka. Az EU-28 szintjén 2013 októberében a munkanélküliségi ráta 9,5%-os volt. Az egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország a sereghajtók között van, mögötte csupán Románia és Bulgária található. (6. melléklet) Magyarország jelenlegi helyzete a rövidtávú elképzeléseket preferáló hibás gazdaságpolitikák eredménye. A munkanélküliségi rátát tekintve Magyarország az EU tagállamok között a középmezőnyben található (17. ábra), azonban a fiatalok munkanélküliségi mutatóit figyelembe véve a helyzet kedvezőtlenebb. (6. melléklet) Mind az IMD, mind a WEF tanulmányai (INTERNET 17, WEF 2012) alapján elmondható, hogy Magyarország összteljesítménye évről évre romlik. Az IMD World Competitiveness Online [INTERNET 17] szerint a 2009-es 45-ik helyről Magyarország versenyképessége az 50. helyre csökkent 2013-ra. Az elérhető mutatók közül a kormányzati hatékonyság az 50. helyről az 52. helyre, az üzleti hatékonyság az 52. helyről az 55. helyre viszonylag kis mértékben csúszott vissza. 59

Ezzel szemben az infrastruktúra közepes mértékben romlott (a 33. helyről a 38. helyre esett vissza), míg a gazdasági teljesítmény jelentősen romlott, mivel a 33. helyről a 44. helyre zuhant. 17. ábra: Munkanélküliségi ráta az EU tagállamaiban, 2013. Forrás: [INTERNET 15] Magyarország versenyképessége 2011-től ismét romlik, a 7. mellékletben látható időszak végén a WEF listáján már a 60. helyen áll és elmondható, hogy a Visegrádi országok közül csupán Lengyelország tudta megtartani pozícióját az elmúlt években. Sajnos a World Economic Forum által megjelentetett The Global Competitiveness Report 2012 2013 (WEF 2012) hasonló képet fest Magyarországról, mivel hazánkat a 48. helyre sorolta 2011-12-ben, míg 2012-13-ban már csak a 60. hely jutott nekünk. A kiadvány rámutat arra a tényre, hogy a legproblémásabb tényezők között szerepel többek között a nem megfelelő innovációs kapacitás, a nem megfelelően képzett munkaerő, és a nem megfelelő infrastruktúra, melyek, mint az előzőekben már láttuk, alapvető feltételei a versenyképesség javulásának. VARGA (2014) úgy látja, hogy fontos feladat a hazai vállalatok versenyképességének növelése. Ehhez azonban kiegyensúlyozott, stabil vállalkozásbarát környezetre van szükség, ami az üzleti feltételeket javítja. Megítélésem szerint ezek a feltételek hazánkban javultak. A jegybanki alapkamat csökkentése és az olcsó hitelezési lehetőségek a foglalkoztatásban kulcsfontosságú KKV-k helyzetét megerősítheti, a lehetőségeket pedig előnyösen változtathatja. 60

3.2. Régiók, mint a gazdaság területi egységei A régió, hasonlóan a versenyképességhez, olyan fogalom, amelyet különféle lehetőségek szerint lehet értelmezni és használni: társadalmi-gazdasági, földrajzi szempontok, illetve vonzásterületek figyelembevételével is meg lehet határozni egy régió kiterjedését. LENGYEL (2003) három különböző típusú régiót különböztet meg, úgymint: - politikai régió, közigazgatási, területi tervezési, adminisztratív, statisztikai szempontok figyelembevételével; - csomóponti régió: a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedéséből, koncentrálódásából indul ki és nyilvánvalóan nagyvárosok vonzáskörzetét jelöli túlnyomó részben; - homogén régió: hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel bíró területek. A TÉRPORT [INTERNET 10] további értelmezési lehetőségeket is kínál, így a regionális politikában a régió: az ország és a település közötti leggyakrabban az ország alatt közvetlenül lévő területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási (választott vagy delegált képviselettel) vagy nem közigazgatási (statisztikai, tervezési) funkciójú egység, de beszélhetünk pl. fejlesztési régióról is. Meg kell jegyezni, hogy az EU úgynevezett NUTS (Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques) rendszere politikai-adminisztratív jellegű, lefedi az egész Európai Uniót, és az Eurostat [INTERNET 11] közlése alapján 3 alapelv szerint lettek a régiók csoportosítva: - meghatározott népességszám tartozhat a különböző NUTS szintekhez; - adminisztratív szempontokat favorizál; - lényeges a földrajzi egységek szerepe. Magyarországon az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) Országgyűlési Határozat II. fejezetének 5.2 pontja szerint 7 területi-statisztikai régiót (NUTS 2) hoztak létre. A regionális politika célja, hogy a fennálló fejlettségbeli különbségeket mérsékelni lehessen. A területi szinteket a terület nagysága és a lakosság számának figyelembevételével határozták meg. (11. táblázat) 61

11. táblázat: Magyarország NUTS felosztása NUTS 1 statisztikai nagyrégiók NUTS 2 Tervezési-statisztikai régiók NUTS 3 Megyék + Budapest 3 Országrész 7 Régió 19 Megye + Budapest Közép-Magyarország Közép-Magyarország Budapest, Pest Dunántúl Alföld és Észak Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: saját szerkesztés [INTERNET 19] alapján Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala Baranya, Somogy, Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg Bács-Kiskun, Békés, Csongrád A Nemzeti Innovációs Hivatal [INTERNET 20] alapján a következő célkitűzések határozzák meg a strukturális alapok felhasználását: 1. olyan területek fejlesztése, ahol az egy főre jutó GDP nem érte el a közösségi átlag 75%-át; 2. az elavult iparszerkezetű és a termelés hanyatlásával küzdő térségek támogatása; 3. hosszú távú programok a fiatalok munkanélküliségének mérséklése érdekében; 4. munkavállalók átképzése az új termelési struktúrák szerint; 5. mezőgazdasági és halászati szektorok modernizálása, mezőgazdasági vidékek fejlesztése; 6. a gyér lakosságú térségek támogatása. Ezek szerint hazánk teljes területe az 1. célkitűzés hatálya alá esett, ezért volt szükséges a NUTS II. régiók kialakítása úgy, hogy a meglévő megyék határai által meghatározott tervezési-statisztikai területi egység jöjjön létre. 3.3. Az Észak-magyarországi Régió helyzetének elemzése Az Észak-magyarországi Régiót három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) alkotja. Területe hazánk területének 14%-a, jelentős erdő és gyepterületekkel rendelkezik, de déli területei szántóföldi termelésre is alkalmasak. 62

Jelentős a népességfogyás a születések alacsony száma és az elvándorlás miatt. A főbb adatokat a 12. táblázat szemlélteti. 12. táblázat: Terület, népesség, népsűrűség, 2012. Régió Terület km 2 Népesség Település/ 100 km 2 változása, száma 63 Népsűrűség fő/km 2 2001=100,0 Közép-Magyarország 6 916 2,7 2 951 436 104,3 431,6 Közép-Dunántúl 11 116 3,6 1 098 654 98,0 98,1 Nyugat-Dunántúl 11 328 5,8 996 390 99,3 887,7 Dél-Dunántúl 14 169 4,6 947 986 95,0 65,9 Észak-Magyarország 13 433 4,5 1 209 142 92,8 88,1 Észak-Alföld 17 729 2,2 1 492 502 95,4 83,1 Dél-Alföld 18 337 1,4 1 318 214 95,5 70,9 Magyarország 93 027 3,4 10 014 324 98,2 107,0 Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv, 2012. Magyarország népességének 62,9%-a nagy népsűrűségű településen lakik (2011. január 1.), de Észak-Magyarországon ez az arány csak 54,4%, ami a legkisebb érték a régiók között. Nyugat- és Dél-Dunántúl után itt a legkisebb az 1000 fő alatti kistelepülések megoszlása is (11. táblázat). Észak-Magyarországon a népmozgalmi adatok nem térnek el jelentősen az országos átlagtól. Egyedül a belföldi vándorlási különbözet (-4,4) és a halálozás (14,4) ami kirívóan magas. (13. táblázat) A vidéki népesség, ha teheti, elvándorol a régióból a halmozottan hátrányos helyzet miatt. 13. táblázat: Népmozgalom, 2012. Régió 60 éves és idősebb lakosság aránya az állandó népességből, % Élve születés Halálozás Természetes szaporodás, fogyás (-) Belföldi vándorlási különbözet 2000-2011. évi átlaga ezer lakosra ezer lakosra Közép-Magyarország 23,5 9,4 11,9-2,9 4,5 Közép-Dunántúl 22,2 8,4 12,6-3,3 0,6 Nyugat-Dunántúl 23,3 7,9 12,9-4,2 1,5 Dél-Dunántúl 23,5 8,1 13,5-4,7-2,0 Észak-Magyarország 22,6 9,1 14,4-4,3-4,4 Észak-Alföld 20,8 9,1 12,3-2,4-3,6 Dél-Alföld 23,8 7,9 13,9-5,1-1,5 Magyarország 22,9 8,7 12,9-3,6 - Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv, 2012.

A KSH adatai szerint folyó áron számítva a GDP 2011-ben 27886 milliárd forint volt, melynek közel 50%-át Közép-Magyarországon és alig több mint 7%-át Észak- Magyarországon állították elő. (18. ábra) 18. ábra: A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, 2011. Forrás: KSH. 2013/b. Az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján Észak-Magyarország a régiók között az utolsó. A régiók közötti különbségek az előző évekhez viszonyítva tovább növekedtek, így a rangsor elején álló Közép-Magyarország és az utolsó helyet elfoglaló Észak-Magyarország között a különbség 2,66-szoros. (19. ábra) 19. ábra: Az egy főre jutó GDP régiók szerint, 2011. Forrás: KSH. 2013. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson Magyarországon 16484 euró volt 2011-ben, ami 65,7%-a az azonos évi EU átlagnak. A magyar átlagból kiemelkedik Közép-Magyarország (Budapestnek köszönhetően), ami az EU-27 átlagát kissé 64

meghaladó értékeket produkált 2010-11-ben. Figyelemre méltó azonban, hogy az ország hét régiója közül háromban az egy főre jutó GDP az EU átlag csupán 40%-a közelében mozog. Ami Magyarország és a NUTS 2 régiók nemzetközi versenyképességét illeti, a helyzet nem bíztató. Az EU Regional Competitiveness Index RCI 2013 (ANNONI-DIJKSTRA 2013) tanulsága szerint Magyarország egésze veszített versenyképességéből 2010-hez képest (a 20. helyről a 22. helyre csúszott vissza). SZALAINÉ HOMOLA (2009) szerint a munkanélküliség vizsgálatánál a foglalkoztatási arány vizsgálata fontos, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Észak-Magyarország az országos adatokhoz mérve rosszul áll. (14. táblázat) 14. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, keresetek, 2011. Megnevezés Heves megye Észak-Magyarország Ország Foglalkoztatott, ezer fő 108,58 387,0 3 811,9 Munkanélküli, ezer fő 16,2 77,4 467,9 Gazdaságilag nem aktív népesség, ezer fő 110,5 438,2 3 395,9 Aktivitási arány, % 53,0 51,5 55,8 Foglalkoztatási arány, % 46,1 42,9 49,7 Munkanélküliségi ráta, % 13,0 16,7 10,9 Alkalmazásban álló 78 764 291 541 3 156 340 Teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 60 948 226 627 2 406 465 havi bruttó átlagkeresete, Ft 192 339 181 180 212 152 Havi nettó átlagkeresete, Ft 128 348 121 964 140 255 átlagos havi munkajövedelme, Ft 207 278 196 828 230 819 Forrás: Heves megye statisztikai évkönyve, 2012. 3.3.1. Gazdasági és társadalmi környezet A hazai gazdasági életben jelenleg megfigyelhető területi egyenlőtlenségek a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulástól eredeztethetők. A határok megnyitása és az európai gazdasági térbe történő integrálódás, az eltérő regionális válaszok miatt felgyorsította a területi egyenlőtlenségek kialakulását. A képzett munkaerővel, fejlett infrastruktúrával rendelkező térségek lettek a fejlődés nyertesei és a külföldi befektetések célpontjai. Észak-Magyarország kistérségei jórészt vesztesek, a régió sok tekintetben az ország leghátrányosabb területének tekinthető. (8. melléklet) 65

Észak-Magyarország helyzete a gazdasági életben jelentősen elmarad az országos helyzettől. (15. táblázat) 15. táblázat: Bruttó hazai termék, gazdasági szervezet, beruházás, kutatásfejlesztés, 2011. Megnevezés Heves megye Észak-Magyarország Ország Egy lakosra jutó GDP, ezer Ft 1 884 1 624 2 661 Regisztrált vállalkozás 46 989 144 673 1 651 507 ebből társas 11 230 39 591 594 097 Egy lakosra jutó regisztrált vállalkozás 154 122 166 Külföldi érdekeltségű vállalkozás 258 764 29 546 Külföldi befektetés, millió Ft 237 954 490 159 16 527 794 Gazdasági szervezetek beruházásai, millió Ft 92 477 329 747 3 938 454 Egy lakosra jutó beruházás, Ft 301 561 277 421 394 962 K+F ráfordítás, millió Ft 3 319 11 572 336 537 K+F ráfordítás a GDP százalékában 0,60 0,58 1,17 Forrás: Heves megye statisztikai évkönyve, 2012. A szektorok szerinti foglalkoztatás alapján a szolgáltatás az első (országosan 54,8%, Észak-Magyarországon 59,5%), majd az ipar következik (országosan 30,7%, Észak-Magyarországon 36,6%), a mezőgazdasági foglalkoztatás szerepe viszont elmarad a lehetőségektől. Az ipar munkaügyi adatait tekintve a régió nem áll rosszul. (16. táblázat) 16. táblázat: Az ipar munkaügyi adatai, 2011. Régió összesen Alkalmazásban állók létszáma ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak a területi egység összes alkalmazásban állóinak százalékában Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete, Ft/fő bruttó fő Közép-Magyarország 178 567 108 832 20,2 261 674 170 644 Közép-Dunántúl 106 210 76 422 52,6 228 366 149 966 Nyugat-Dunántúl 85 339 63 725 50,6 217 084 143 359 Dél-Dunántúl 52 143 36 485 43,6 190 517 127 835 Észak-Magyarország 68 072 46 300 50,5 212 336 140 599 Észak Alföld 72 446 51 669 42,5 181 519 122 210 Dél-Alföld 72 294 49 611 42,4 178 523 120 276 Összesen 635 071 433 044 34,3 220 648 145 689 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 2012. nettó 66

A mezőgazdaság szerepe a jelentős szántó- és legelőterületek ellenére marginálisnak tekinthető. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha és sertés tekintetében utolsó a régiók között. (17. táblázat) 17. táblázat: Földterület, 2011. május 31. (ezer hektár) Régió Konyhakert, gyümölcsös, szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Összes terület Szántóterület Termőterület Közép- Magyarország 290,0 26,9 59,6 376,6 169,5 558,7 748,3 Közép- Dunántúl 491,4 27,4 79,0 597,7 250,4 860,4 1 118,3 Nyugat- Dunántúl 484,7 22,5 64,8 572,1 293,6 880,1 1 113,2 Dél-Dunántúl 691,0 28,3 67,4 786,7 355,3 1 155,4 1 353,4 Észak- Magyarország 459,9 45,9 107,1 612,8 392,5 1 008,6 1 315,0 Észak Alföld 908,5 50,7 217,4 1 176,6 222,8 1 424,7 1 810,9 Dél-Alföld 996,7 54,4 163,7 1 214,8 237,6 1 472,0 1 844,2 Összesen 4322,3 256,1 758,9 5 337,2 1 921,7 7 359,9 9 303,4 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 2012. Az adatok alapján elmondható, hogy az agrártermelést a régió a lehetőségeit nem kihasználva végzi. (18. táblázat) 18. táblázat: Mezőgazdaság, 2011. Megnevezés Heves megye Észak-Magyarország Ország Földterület május 31-én, ezer ha 381,6 1 315,0 9 303,4 ebből szántó 147,4 459,9 4 322,3 Állatállomány december 1-jén, ezer db szarvasmarha 11 59 694 sertés 38 148 3 025 Száz hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha 5 10 13 sertés 19 24 57 Termésmennyiség, ezer tonna búza 169,4 471,3 4 106,6 kukorica 94,9 405,6 7 992,4 Forrás: Heves megye statisztikai évkönyve, 2012. A hazai gazdaság fejlesztése csak a szakképzett munkaerő kínálatának bővülése esetén képzelhető el. Ehhez az szükséges, hogy az oktatásból kikerülő fiatalok megszerezzék a munkaerőpiac által elvárt magas szintű ismereteket. A 2010/2011- es tanévben a tanulók száma a felsőoktatásban 361 ezer volt, ennek közel fele a 67

Közép-magyarországi Régióban tanult. Észak-Magyarország a főiskolai szintű oktatás terén kiemelkedő, más területen elmarad az átlagtól. (19. táblázat) 19. táblázat: Felsőfokú oktatás 2011/2012. Régió Felsőoktatási intézmény Oktató Felsőoktatásban hallgató Ebből felsőfokú alap- és mesterképzésben nappali összesen tagozaton Közép- Magyarország 39 10 842 173 730 153 840 113 868 Közép-Dunántúl 8 1 248 21 581 18 412 10 782 Nyugat-Dunántúl 3 1 139 24 773 21 543 13 429 Dél-Dunántúl 3 2 120 29 843 25 209 18 139 Észak- Magyarország 5 1 251 31 564 27 982 12 551 Észak Alföld 5 2 157 43 778 39 267 27 576 Dél-Alföld 5 2 600 34 555 30 132 21 959 Összesen 68 21 357 359 824 316 385 218 304 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 2012. A régió gazdasági életében a szolgáltatások mellett az ipar meghatározó. A beruházások jelentősek, de csak az országos beruházás 8%-át jelentik. 3.3.2. Régiós támogatások A régió jelentős hazai és uniós támogatásokat kapott. Ezek a támogatások 2004-2009 között meghaladták (az önerőt is figyelembe véve) a 600 milliárd forintot. A támogatások zöme Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett. (20. és 21. táblázat) 20. táblázat: Hazai és uniós támogatások 2004-2011. (évente) Év Hazai EUs Összesen (db) Tám (mft) Költ (mft) (db) Tám (mft) Költ (mft) (db) Tám (mft) Költ (mft) 2004 3 540 19 289 39 164 93 7 267 7 684 3 633 26 556 46 848 2005 1 323 21 629 59 607 797 54 283 85 006 2 120 75 912 144 613 2006 689 20 327 30 072 615 24 732 43 258 1 304 45 059 73 330 2007 202 1 182 2 639 680 7 455 12 651 882 8 637 15 290 2008 313 2 298 3 546 796 77 881 111 489 1 109 80 179 115 035 2009 0 0 0 1 359 139 122 194 414 1 359 139 122 194 414 2010 0 0 0 1 631 125 156 176 164 1 631 125 156 176 164 2011 0 0 0 967 88 236 137 344 967 88 236 137 344 Összesen 6 067 64 725 135 028 6 938 524 132 768 010 13 005 588 857 903 038 Forrás: [INTERNET 41] 68

21. táblázat: Hazai és uniós támogatások 2004-2011. (területi megoszlás) Területegység (db) Hazai EUs Összesen Tám (mft) Költ (mft) (db) Tám (mft) Költ (mft) (db) Tám (mft) Költ (mft) BAZ 3 155 34 142 68 694 4 107 319 650 463 548 7 262 353 792 532 242 Heves 1 689 14 028 28 989 1 810 136 704 209 652 3 499 150 732 238 641 Nógrád 1 223 16 555 37 346 1 021 67 777 94 810 2 244 84 332 132 156 Összesen 6 067 64 725 135 029 6 938 524 131 768 010 13 005 588 856 903 039 Forrás: [INTERNET 41] A hazai támogatások főleg a műszaki infrastruktúra fejlesztését szolgálták. Jelentős összegeket kapott még a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem, illetve a környezetvédelmi infrastruktúra. Méltatlanul kevés összeg jutott a humán infrastruktúra és az emberi erőforrások fejlesztése területekre. Ez annál inkább sajnálatos, mert a beruházások és fejlesztések fő gátja a humán erőforrás elmaradott szintje. (22. táblázat) 22. táblázat: Hazai támogatások 2004-2011. (célok szerint) Cél kategória Projektek száma Támogatás (mft) Költség (mft) Műszaki infrastruktúra 1 069 42 690 75 029 Gazdaságfejlesztés 3 440 5 659 21 303 Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra 145 5 091 12 446 Települési életminőség 383 2 985 4 842 Humán infrastruktúra 269 2 784 6 126 Egyéb, nem besorolható 279 2 596 6 976 Emberi erőforrások fejlesztése 190 2 145 6 876 Tervezés 153 346 549 Kulturális örökség védelme 28 235 348 Turizmus fejlesztése 111 195 535 Összesen 6 067 64 726 135 030 Forrás: [INTERNET 41] A Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataira 108 milliárd, az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázataira pedig 349 milliárd forint támogatási összeget ítéltek meg. (23. táblázat) 69

23. táblázat: Beérkezett és támogatott pályázatok a régióban Megnevezés Beérkezett pályázatok száma Igényelt támogatási összeg, millió forint Támogatott pályázatok száma Megítélt támogatási összeg, millió forint Szerződést kötött pályázatok száma Szerződéssel lekötött összeg, millió forint Megkezdett kifizetések száma (pályázat) Kifizetett támogatási összeg, millió forint Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatok Észak- Magyarország Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az ország régióinak átlagában, % Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatok az ország Északrégióinak Magyarország átlagában, % 5 244 86,9 8 005 102,5 255 693,1 113,6 752 736,0 71,3 2 268 84,4 4 013 102,7 108 844,3 110,6 349 383,2 62,0 2 263 84,6 3 511 101,9 110 849,5 113,5 315 678,4 61,8 2 190 82,9 2 813 103,4 108 043,8 113,9 114 238,2 64,5 A programok szerinti megoszlást a 2004-2007, valamint 2007-2009 évekre a 24-25. táblázatok szemléltetik. 24. táblázat: Uniós támogatások NFT 2004-2011. (programok szerint) Operatív program Projektek száma Támogatás (mft) Költség (mft) Környezetvédelmi és Infrastruktúra 22 36 854 44 555 Regionális Fejlesztés 129 24 278 30 784 Humán Erőforrás Fejlesztés 350 20 121 23 488 Gazdasági Versenyképesség 739 14 047 35 309 Agrár- és Vidékfejlesztés 1 041 13 510 29 701 Összesen 2 281 108 810 163 837 Forrás: [INTERNET 41] 70

25. táblázat: Uniós támogatások UMFT 2007-2011. (programok szerint) Operatív program Projektek száma Támogatás (mft) Költség (mft) Regionális OP-ok 587 62 212 86 720 Közlekedés OP 9 47 233 51 184 Gazdaságfejlesztési OP 1 097 37 703 101 161 Társadalmi Infrastruktúra OP 41 35 147 37 701 Társadalmi Megújulás OP 222 11 501 11 826 Környezet és Energia OP 108 8 700 11 784 Államreform OP 56 888 935 Végrehajtás OP 1 477 520 Összesen 2 121 203 861 301 831 Forrás: [INTERNET 41] A támogatások elemzése során a megismert adatok alapján kijelenthető, hogy az infrastruktúra fejlesztése kiemelt terület, de jelentősebb tartós munkahelyteremtő programokról nem beszélhetünk. Az oktatással és egészségüggyel összeköthető programok szintén az infrastruktúra fejlesztésére irányultak, hiányzik a beruházás az emberi erőforrásba. Az Észak-magyarországi Régióban a 20 legnagyobb támogatású UMFT projekt keretében 2007-2011 évben 103 417 110 forint támogatást ítéltek meg, melynek zöme (7 projekt, 60 487 647 Ft támogatás) Miskolcon valósult meg. A projektek többsége infrastrukturális fejlesztés, mely tartalmaz villamos, közút, kórház fejlesztést, szennyvízelvezetést, illetve kezelést, belváros és szilárdhulladéklerakók rekultivációját, ivóvízellátás biztonságának javítását 86 209 355 forint értékben. Ezzel szemben a felsőoktatás színvonalának, versenyképességének javítására mindössze 13 271 274 forint jutott ilyen jellegű támogatások keretében. Mint az irodalmi feldolgozásban rámutattam, az infrastruktúra megléte, kiépítettsége önmagában nem javítja egy térség versenyképességét, inkább alapfeltételnek minősül. A fenti adatok hűen tükrözik a régió állapotát. Az előző részben bemutattam az Észak-magyarországi Régió helyzetét részletező adatokat, így egyértelműen kijelenthető, hogy mind demográfiai, foglalkoztatási, illetve jövedelemteremtő szempontból a régió elmaradott, a NUTS 2 régiók rangsorában pedig a mezőny legvégén helyezkedik el. Mielőtt rátérnék a Gyöngyösi kistérség bemutatására mindenképp szót kell ejteni röviden Heves megyéről is, melyhez egyrészt a REMEK [INTERNET 41] adatbázist, másrészt a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) című dokumentumot használom fel. 71

3.4. Heves megye Észak-Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete óhatatlanul hatással van Heves megye státusára is. A megye az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál található, jelentős turisztikai (termál és gyógyvíz készlet, borvidékek), illetve mezőgazdasági (szőlő-, zöldség és gyümölcstermesztés, erdészet, vad és halgazdálkodás) potenciállal. Mindezek mellett található itt színes érc, mészkő és lignit, ami a megye legjelentősebb ásványi nyersanyaga. Kulturális örökségi elemek tekintetében is jelentős értékekkel bír Heves megye, a történeti települési övezetbe 18 település tartozik, több közülük azonban komoly társadalmi gondokkal küzd. Az egyik jelentős probléma ami nem csak a megyét, hanem mint arra már az előzőekben is utaltam, lényegében az egész országot jellemzi a népesség egyre gyorsuló ütemű csökkenése, illetve az elöregedés. A 26. táblázat a 60 éves és idősebb népesség arányát mutatja az állandó népességhez viszonyítva Heves megye kistérségeiben. 26. táblázat: A 60 éves és idősebb népesség aránya Heves megye kistérségeiben az állandó népességhez viszonyítva Kistérség 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Bélapátfalvai 24,6 24,8 25,0 25,4 25,8 26,1 26,7 Egri 20,7 21,3 21,7 22,2 22,7 23,3 23,9 Füzesabonyi 22,0 21,7 21,9 22,2 22,4 22,7 22,7 Gyöngyösi 23,4 23,7 24,0 24,4 24,8 25,1 25,5 Hatvani 22,4 22,6 23,0 23,5 24,1 24,5 24,9 Hevesi 20,6 20,6 20,6 20,8 21,1 21,2 21,5 Pétervásárai 27,2 27,5 27,8 28,3 28,9 29,3 29,7 Forrás: saját szerkesztés KSH Területi statisztikai évkönyv, 2006-2012 alapján A korábbi fejezetben leírtak lapján az Észak-magyarországi Régió az egy főre jutó GDP tekintetében is hazánk leggyengébben teljesítő régiója. A régión belül Heves megye helyzete a legkedvezőbb gazdasági teljesítmény szempontjából, azonban nem éri el az országos átlag 70%-át! Így elmondható, hogy a munkatermelékenység és a foglalkoztatás vonatkozásában, amely a versenyképesség szempontjából meghatározó, a megye helyzete előnyös az Észak-magyarországi Régión belül, de hazai viszonylatban viszonylag elmaradottnak mondható. Sajnos hasonló a helyzet az aktivitási arány, a foglalkoztatottsági ráta, illetve a munkanélküliségi ráta szempontjából is. A 27. táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy mind a foglalkoztatási rátát, mind az aktivitási arányt tekintve a megye elmarad az országos átlagtól, míg a munkanélküliségi ráta szintje az országos fölött van. 72

Emlékeztetőül, az aktivitási arány átlaga az Európai Unióban 67% körül mozog, tehát ebben a tekintetben sereghajtók vagyunk. [INTERNET 21, 22] 27. táblázat: A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta valamint az aktivitási arány Észak-Magyarországon BAZ Foglalkoztatási ráta 42,4 (%) Munkanélküliségi ráta 17,8 (%) Aktivitási arány 51,9 (%) Heves 46,1 13,0 54,3 Nógrád 39,6 18,7 51,5 Észak- Magyarország 42,9 16,7 52,5 Ország 49,7 10,9 58,0 Forrás: KSH 2012, [INTERNET 23] Az alkalmazásban álló foglalkoztatottakat tekintve 2008-ról 2011-re 9481 fővel csökkent a versenyszféra foglalkoztatása, míg a költségvetési szférában nem volt változás a megyében. A versenyszféra a foglalkoztatásból 2011-ben 76%-al részesedett (KSH, Heves Megyei Statisztikai Évkönyv, 2012). 3.4.1. Jövedelemszint Heves megyében a települések közötti jövedelemszint viszonylag nagy eltéréseket mutat, széles skálán mozog. A jobb helyzetben lévő települések az Eger-Gyöngyös- Hatvan tengely vonalában találhatók, míg a kedvezőtlenebb adatokat produkáló települések a megye déli és északi részén helyezkednek el. A régió fejlesztésének lehetőségeit taglaló dokumentumok mindegyike kiemeli a roma lakosság helyzetét. Még a Nemzeti Innovációs Hivatal által közzétett Észak- Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája (2011) is a következő megállapítást teszi elmarad a hátrányos helyzetű roma kisebbség integrációja, számuk tovább növekszik. (NORRIA - NIH 2011) Az 9. melléklet alapján elmondható, hogy nagyszámú roma népesség él Egerben, Gyöngyösön, valamint Pétervásárán, de arányuk Egerben és Gyöngyösön még 10% alatt van. Számos településen azonban a lakosság közel 50%-a társadalmi szempontból hátrányos helyzetű és a helyzetet súlyosbítja a magas munkanélküliség is. A két térkép összehasonlítása után nyilvánvalóvá válik, hogy a jövedelmi helyzet és a roma lakosság aránya közötti kapcsolat tagadhatatlan. Ez az adat összhangban van azzal a ténnyel, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek között jelentősen magasabb a munkanélküliek aránya [INTERNET 24] és ezzel kapcsolatban HABLICSEK (2007) hangsúlyozza, hogy a roma nemzetiségű népesség körében igen nagyarányú az alacsony iskolázottság. 73

Nyilvánvaló tehát, hogy az alacsony iskolai végzettség veszélye a rosszabb elhelyezkedési lehetőség, a munkanélküliség és az alacsony jövedelemszint. A 20. ábra jól szemlélteti, hogy 2011-re Heves megyében kistérségi szinten nőtt a regisztrált vállalkozások száma és az ezer lakosra jutó vállalkozások aránya is 2006-hoz képest, azonban nem egyforma mértékben. Az ezer lakosra jutó vállalkozások a legnagyobb mértékben a Gyöngyösi kistérségben növekedtek. Fontos kiemelni, hogy kiugróan megemelkedett a mezőgazdasági vállalkozások száma, ám az ipari és építőipari cégek mennyisége nem változott jelentősen. Ez annak köszönhető, hogy az őstermelők részére kötelezővé tették az adószám kiváltását 2008-ban. A 20. ábrához tartozó adatsorból megállapítható, hogy 2011-ben a működő vállalkozások aránya sajnálatos módon csupán 32% Heves megye átlagában, szemben az Észak Magyarországi Régióban tapasztalható 42%-os és az országos 43%-os átlaggal. Mi több, a méretnagyság szerinti felbontás alapján elmondható, hogy jellemzően tőkeszegény kisvállalkozások találhatók a megyében. A mezőgazdaság részaránya a foglalkoztatásban 2012-ben országosan 5,5% volt, míg az agrártermékek feldolgozása 3,3%-ot képviselt. A megyében az arány az agrártermelés elmaradottsága miatt rosszabb. 20. ábra: A regisztrált vállalkozások számának és arányának változása Heves megyében kistérségenként 2006-2011 között Forrás: saját szerkesztés, KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2012 adatok alapján Végezetül ki kell emelni azt a tényt, hogy a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által kiadott Heves Megye Munkaerő Piaca 2012 74

dokumentum alapján megállapítható, hogy 2011 és 2012 között 22,2%-al visszaesett a munkaerő-kereslet a megyében, ám ez annak köszönhető, hogy 2012- ben megszűnt az önkormányzati napi 4 órás (rövid időtartamú) közfoglalkoztatási forma. 3.4.2. Európai Uniós vidékfejlesztési támogatások Heves megyében 2007-2013 között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 1300 milliárd forintnyi támogatás felhasználására van lehetősége hazánknak. A vidékfejlesztési program 4 különböző tengelyt tartalmaz, melyek a következők: I. Versenyképesség javító intézkedések II. Környezetvédelmi intézkedések III. Vidékfejlesztési intézkedések IV. Leader A megye kistérségei közül Heves, Eger, valamint Füzesabony részesült kiemelkedő támogatásban, míg a Bélapátfalvai és a Pétervásárai kistérség települései kapták a legkevesebb hozzájárulást. A 28. táblázat a 2007-2011 időszakra vonatkozóan EMVA kimutatásokat szemlélteti Heves megye tekintetében. (10/a melléklet) 28. táblázat: EMVA támogatások 2007-2011. Heves megye 75 Támogatás (Ft) I. tengely: Versenyképesség javító intézkedések 6 664 515 164 II. tengely: Környezetvédelmi intézkedések 8 655 880 170 III. tengely: Vidékfejlesztési intézkedések 1 611 819 953 IV. tengely: Leader 225 032 232 Összesen: 17 157 247 519 Forrás: saját szerkesztés [INTERNET 25] alapján Ami pedig a megyében 2007-2011 között megvalósult 20 legnagyobb UMFT projektet illeti, megvalósítás tekintetében és a támogatások értékét figyelembe véve Eger szerepe messze a legjelentősebb (8 projekt, 19 984 754 000 Ft támogatás). Ezen a listán Gyöngyös három projekttel szerepel, melyek összes támogatása eléri a 3 474 378 Ft-ot. (10/b melléklet) Ha ezt a listát összevetjük az Észak-magyarországi Régió 20 legjelentősebb projektjét tartalmazó listával elmondhatjuk, hogy ott Miskolc szerepe dominál. Azon a listán nem szerepel Gyöngyös, ami arra enged következtetni, hogy Gyöngyös súlya megyén belül érzékelhető. Igazi meghatározó szerepe azonban vonzáskörzetében jelentős, hiszen amennyiben a REMEK adatbázist [INTERNET 41] kistérségi szintre szűkítjük, egyértelművé válik, hogy a legjelentősebb

projektek a Gyöngyösi kistérségben a városon belül valósulnak meg. (10/b-e mellékletek) Heves megyével kapcsolatban tehát elmondható, hogy az Észak-magyarországi Régiót alkotó megyék közül Heves a legtöbb mutató tekintetében előnyös helyzetben van, azonban ha országos összehasonlítást végzünk, megyénk a középmezőnyben helyezkedik el. Mielőtt rátérnénk a Gyöngyösi kistérség helyzetének elemzésére érdemes megfontolni DINYA (2012) Heves megye kistérségeiben folytatott kutatását, melyben a helyi elit véleménye alapján azt a képet kapta, hogy a helyi szintű problémák megoldására tett javaslatok elvesznek a bürokrácia útvesztőjében, döntések nem születnek, mert a javaslatok nem jutnak el a döntéshozókig. Éppen ezért a megye mindhét kistérségében a válaszadók úgy ítélik meg, hogy az alulról szerveződő gazdasági-társadalmi kooperáció támogatása elengedhetetlen. Felmérése során fókuszcsoportos megkérdezés után a következő eredményre jutott: egy élhető és fenntartható térség megteremtéséhez a legfontosabb alapvető tényezők a következők: - helyi foglalkoztatás, - humántőke, - termelés, - oktatás, - egészségügyi és szociális ellátás. Láthattuk, hogy a megye mutatói az első három terület szempontjából romló tendenciát produkálnak. Nyilvánvaló tehát, hogy ezeken a területeken szükséges mielőbb hatékony lépéseket tenni. Egyetértek a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) című dokumentumban megfogalmazottakkal, miszerint a fejlesztéseket komplex szemlélettel, kistérségi és megyehatárokon átnyúló programokkal lehet megvalósítani. Azonban figyelembe kell venni prioritásokat is. Véleményem szerint nem érdemes nagyarányú kerékpárút fejlesztésről álmodozni, amíg a közutak minősége nem javul számottevően, vagy extrém esetekben bizonyos útszakaszokat a forgalom elől le kell zárni, mert a biztonságos közlekedés nem megvalósítható. [INTERNET 26] 3.5. A Gyöngyösi kistérség elhelyezkedése A Gyöngyösi kistérség az Észak-magyarországi Régió délnyugati, részén fekszik mintegy 750,78 m 2 területen. A Központi Statisztikai Hivatal által készített kutatás szerint az Észak-magyarországi Régióban a második legjobb csoportba, vagyis a fejlődő kistérségek közé került besorolásra a Gyöngyösi kistérség, a Hatvani és a Rétsági kistérségekkel együtt. Országos szinten öt fejlettségi/fejlődési kategóriára osztották a kistérségeket, ez az Észak-magyarországi Régióban igen jó pozíciónak 76

számít, mivel a legjobb, dinamikusan fejlődő kategóriába egyedül az Egri kistérség került be a régió 28 kistérsége közül, míg kilenc a felzárkózó, tíz a stagnáló, öt pedig lemaradó besorolást kapott (KSH, 2006). A KSH 2004-es értékelése napjainkra megváltozott. Több elemzés alapján is a Gyöngyösi kistérség stagnálónak tekinthető, közepesen fejlett. JÓNA (2013) Magyarország kistérségeire 2004 és 2010 között meghatározta a területi tőke értékeit, ami az endogén fejlődés társadalmi háttérfeltételeit determinálja. Ez alapján a Göngyösi kistérség a kistérségek rangsorában a 35-40. helyen van, státusza alig változik. Ez a vizsgálat a kistérség jövőjét fejlődőképesnek ítéli, de sokat ronthat a helyzeten a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok magas aránya (SZŰCS CS. et al. 2014). 2013. január 1.-je óta a Gyöngyösi kistérség részben átalakult Gyöngyösi Járási területté és az itt található települések közigazgatási központja Gyöngyös lett. Horváth László megyei kormánymegbízott úgy fogalmazott, hogy a járási kormányhivatalok nem váltják fel a jelenlegi önkéntes alapon létrehozott többcélú kistérségi társulásokat. [INTERNET 27] Továbbá elmondható, hogy a változások nem érintették a Gyöngyöshöz tartozó települések körét, ahogy azt a 11. melléklet is mutatja. A kistérségben Gyöngyös jelenti az urbánus központot, többek között ezért sorolhatta LUKOVICS (2007) a Gyöngyösi kistérséget Miskolccal és Egerrel együtt a közepes versenyképességű urbánus kategóriába. Fontos azonban annak hangsúlyozása, hogy ilyen esetben a központ városfejlesztési elképzeléseinek együtt kell működni, egységben a településekkel, harmonizálni kell a körülölelő vidékies térség arculatával, fejlesztéseivel. A központnak felelősséget kell vállalnia a vidék iránt. Meghatározó a kistérség sajátos adottsága is, amely a természeti és táji értékben való gazdaságot jelenti, ennek a lehetőségnek a felismerése is megfelelő kihasználása szintén kiemelkedően fontos. Nagy előnyt jelent a szervezhető ellátási funkcióknál az az adottság, mely szerint vonzáskörzete a megyehatáron nem nyúlik túl, vagyis teljes körzettel rendelkezik. Gyöngyös körzetének települései egyértelműen egyközpontúak. Itt nem tapasztalható mint más kistérségekben a különböző szempontú többfelé tartozás. Ellátási funkcióban választékot csak Eger, mint megyeközpont és a nem túl messze található főváros jelent. A centrumtelepülésről elnevezett kistérséghez összesen 24 település tartozik, amelyek önálló vagy közös önkormányzattal közigazgatással rendelkeznek. [INTERNET 28] 77

29. táblázat: A Gyöngyösi kistérség települései és azok fontosabb adatai, 2012 Járás, település Lakónépesség az év végén, fő Természetes szaporodás, fogyás ( ) Nyilvántartott álláskeresők száma 78 Több mint 12 hónapja nyilvántartott álláskeresők száma Regisztrált vállalkozás Ebből: társas vállalkozás Abasár 2 498-53 146 40 646 99 Adács 2 690-24 164 27 239 43 Atkár 1 695-15 89 20 295 57 Detk 1 158-7 55 7 120 24 Domoszló 1 988-12 104 27 484 52 Gyöngyös 32 385-109 1 566 338 5 284 1 601 Gyöngyöshalász 2 531-5 157 21 413 77 Gyöngyösoroszi 1 518 14 114 11 263 28 Gyöngyöspata 2 472-22 162 26 651 67 Gyöngyössolymos 2 972-15 134 28 749 152 Gyöngyöstarján 2 460-18 92 25 730 79 Halmajugra 1 196-3 191 21 95 21 Karácsond 3 045-33 207 25 266 54 Kisnána 993-6 80 31 227 22 Ludas 809-9 67 11 52 11 Markaz 1 748-10 73 10 522 48 Mátraszentimre 465-7 12 2 98 32 Nagyfüged 1 877-6 168 21 154 31 Nagyréde 3 091-27 105 14 1 080 136 Pálosvörösmart 675-3 30 2 91 18 Szűcsi 1 563-1 79 16 376 33 Vámosgyörk 1 991-64 70 16 170 33 Vécs 578-15 62 8 74 18 Visonta 1 127-13 58 13 294 39 Visznek 1 082-13 55 5 149 27 Gyöngyösi járás 74 607-476 4 040 765 13 522 2 802 Forrás: saját szerkesztés, KSH adatok alapján A 29. táblázatból kitűnik, hogy az egyes települések nem egyforma adottságokkal rendelkeznek, bizonyos mutatók nagymértékben eltérnek egymástól. Ezt a tényt támasztják alá a 21-24. számú ábrák is. A 21. ábra alapján elmondható, hogy a regisztrált munkanélküliek aránya településenként eltérő módon alakult összehasonlítva a 2006-os és 2012-es éveket: a települések többségében kedvezőtlen tendenciát tapasztalhatunk leginkább a központi terület közvetlen környékén. Két településen azonban, Gyöngyöspatán és Nagyfügeden, a regisztrált munkanélküliek aránya a két vizsgált év tekintetében nagymértékben csökkent.

15 % 10 5 0 21. ábra: Regisztrált munkanélküliek arányának változása 2012-ben a 2006-os év százalékában Forrás: saját szerkesztés 2013. [INTERNET 41] alapján A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya ugyanebben az összehasonlításban részben hasonló képet mutat (22. ábra). Kistérségi szinten 2009 és 2011 között csökkenés, majd 2012-ben növekedés volt tapasztalható ebben a tekintetben. A településsoros adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kistérség 17 településén jelentősen növekedett a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya beleértve Gyöngyös városát is, és csupán két településen (Gyöngyöspatán és Mátraszentimrén) volt tapasztalható csökkenés. 6 % 4 2 0 22. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek arányának változása 2012-ben a 2006-os év százalékában Forrás: saját szerkesztés 2013. [INTERNET 41] alapján 79

Ami az egy főállásúra jutó munkaviszonyból származó jövedelmet illeti, 2012-ben a 2006-os év százalékában elmondható, hogy csupán Halmajugrán csökkent 25% alatti értékben, a többi településen növekedés volt tapasztalható. Ki kell emelni Visontát, ahol a növekedés a legjelentősebb értéket mutatta a kistérségben. (23. ábra) 23. ábra: 1 főállásúra jutó munkaviszonyból származó jövedelem 2012-ben a 2006-os év százalékában Forrás: saját szerkesztés 2013. [INTERNET 41] alapján Végül érdemes szemügyre venni az egy adózóra jutó összes adó mértékét 2012-ben a 2006-os év százalékában. Egyértelmű, hogy a települések többségében csökkenés tapasztalható, ami két település (Pálosvörösmart és Halmajugra) esetében meghaladja a 20%-ot. Nagyrédén, Gyöngyöshalászon, Visontán, illetve Viszneken azonban 10%-nál kisebb mértékű növekedést lehetett regisztrálni. (24. ábra) 24. ábra: Az 1 adózóra jutó összes adó 2012-ben a 2006-os év százalékában Forrás: saját szerkesztés 2013. [INTERNET 41] alapján 80

A Gyöngyösi kistérség pályázati támogatását településsorosan a 12-19. mellékletek mutatják. A támogatásokból legnagyobb mértékben Gyöngyös részesedett, de egyes pályázatoknál Mátraszentimre, Halmajugra és Visonta is jelentős támogatást kapott. 3.5.1. Gyöngyös szerepe a megyében A települések Gyöngyös Körzete Kistérségi Fejlesztési Társulás keretében működnek együtt. A Társulási Tanácsot a Társuláshoz tartozó önkormányzatok polgármesterei alkotják. [INTERNET 29] A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és nem termelő infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergia-termelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer fő, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedő. A mezőgazdaságban jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. 2005-ben készült el a Gyöngyös Körzete Kistérség Társulása által készített Közoktatási Intézkedési Terv, ezt a társulás 2008-ban felülvizsgálta. [INTERNET 30] Gyöngyös a kistérség meghatározó városa, a megyében minden gazdasági tekintetben Eger után következik. Foglalkoztatás tekintetében a megye városainak átlagánál kicsit jobban teljesít 1. (30. táblázat) 30. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők Heves megyében, 2011. Város A nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A pályakezdők A diplomások aránya a munkavállalási korú állandó aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % népességből, % Eger 6,9 4,0 57,2 9,0 13,3 Bélapátfalva 10,4 5,0 47,7 8,6 2,7 Füzesabony 7,9 4,1 51,2 11,5 6,1 Gyöngyös 7,8 4,0 51,0 11,1 9,0 Hatvan 7,3 3,4 46,9 10,6 7,6 Heves 16,4 8,9 54,1 10,7 3,0 Kisköre 16,5 8,4 50,8 6,6 1,6 Lőrinci 8,1 3,4 42,6 6,3 5,6 Pétervására 12,9 6,0 47,1 9,6 2,1 Összesen 8,4 4,4 52,4 9,8 8,4 Forrás: Heves megye statisztikai évkönyv, 2012. 1 A kistérség új városai nem szerepelnek a táblázatban 81

Emellett elmondható, hogy Gyöngyös városában a nyugdíjasok száma és aránya nagy, a megközelítőleg 32 500 fős lélekszámhoz a nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma 9 893 (2011-es adat), ami igen magasnak tekinthető. Ezzel szemben pozitívumként említhető, hogy a városban fejlett az oktatás, jelentős a Károly Róbert Főiskola szerepe és a regisztrált vállalkozások tekintetében a megyében másodikként Eger után következik. (31. táblázat) 31. táblázat: Vállalkozások Heves megyében, 2011. Város mezőgazdaság Regisztrált vállalkozások száma ipar, szolgáltatás építőipar összesen ebből: társas ezer lakosra ágban Eger 1 413 1 069 8 388 10 897 3 589 194 Bélapátfalva 28 49 202 279 104 93 Füzesabony 273 122 562 957 229 123 Gyöngyös 1 179 547 3 558 5 284 1 601 163 Hatvan 578 276 1 836 2 690 779 133 Heves 809 258 689 1 656 270 158 Kisköre 119 35 153 307 59 116 Lőrinci 63 72 287 422 132 72 Pétervására 109 24 156 289 72 117 Összesen 4 571 2 379 15 831 22 781 6 835 162 Forrás: Heves megye statisztikai évkönyve, 2012. 3.5.2. A Károly Róbert Főiskola A Károly Róbert Főiskola része a keleti országrész innovációs tengelyének, a felsőoktatás térségi jelentőségű, a város egyik húzóágazata. A főiskola mindent megtesz azért, hogy mint az Észak-magyarországi Régió meghatározó jelentőségű tudáscentruma a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a fenntartható fejlődés megvalósulásához. Az intézményben a hazai és nemzetközi K+F pályázati kultúra is kialakult, szerepet kapott az ún. harmadik generációs intézményi működés, mely az oktatás-kutatásgyakorlati hasznosítás szerves egységét jelenti. Nyilvánvaló, hogy a főiskola jelentős szerepet töltött be a régió versenyképességének növelésében. Ez a szerep mára csökkent a felsőoktatást érintő változások következtében kialakult hallgatói létszámcsökkenés eredményeként, azonban az intézmény személyi és tárgyi infrastruktúráját tekintve kijelenthető, hogy szerepe mai is számottevő, illetve jó szervezéssel növelhető a jövőben. 82

A főiskola az oktatás mellett kiterjedt kutatási tevékenységet is folytat, főleg a régióhoz is kötődő mobilizálható szellemi és anyagi kapacitást, széles kapcsolatrendszert koncentrálja. A kutatási feladatok céljai között szerepel a fenntartható fejlődés megvalósulása, aminek következtében növelhető a munkahelyteremtő potenciál, valamint az életszínvonal és az életminőség javításával is szorosan összefüggenek. A főiskolán szerteágazó pályázati tevékenység folyik, a szervezeti egységek profiljához igazodó kutatási pályázatok koordinálása igen jelentős. A tudományos teljesítményt jól bizonyítja az elnyert pályázatok száma is, hatéves időtartamban. (32. táblázat) 32. táblázat: Hazai és nemzetközi K + F + I pályázatok 2006-tól Megnevezés Keret (millió Ft) Időtartam 1. Bioenergetikai innovációs klaszter (NKTH-Asbóth) 1 850 2006-2009 2. K + F + I infrastruktúra fejlesztés (TIOP-1.3.1.) 1 607 2008-2010 3. Települési komplex zöldenergia ellátás (TECH-08) 280 2009-2012 4. Őszi és tavaszi sörárpa (Baross) 28 2009-2012 5. Megújuló energia kooperáció (HUSK-0801/214) 52 2009-2010 6. Napház Középület Program (Baross) 18 2010-2011 7. Turisztikai innovációs fejlesztés (ÉMOP-1.2.1.) 13 2009-2010 8. Vidék megújítása (FVM-VKSZI-79) 132 2009-2013 9. Tisza-tavi Ökocentrum (ÉMOP-2.1.1.) 240 2009-2011 10. Erasmus-mobilitás (TEMPUS) 17 2009-2012 11. Erdőtelki élőhely-rehabilitáció (KEOP-7.3.1.3.) 159 2010-2012 12. Energianövény szolgáltatás (Baross) 28 2010-2011 13. Spektrális laboratórium (Baross) 61 2009-2010 14. Lisztharmat elleni technológiák (TECH-08) 180 2009-2012 15. Szürkerothadás elleni védelem (NKFP-A2) 200 2007-2010 16. Optimális szőlőérettség (Baross) 150 2010-2012 17. K + F + I szolgáltatásfejlesztés (TÁMOP-4.1.1.) 211 2010-2012 18. Fenntarthatósági Centrum (TÁMOP-4.2.1.) 373 2010-2012 19. Hiányszakmák képzésfejlesztése (TÁMOP-4.2.) 116 2010-2012 20. INSPIRE a környezetvédelemben (KEOP) 306 2008-2011 21. Bioenergetikai EU-megaklaszter CENCE (FP-6) 13 2006-2009 22. Megújuló energia régió RESGEN (FP-7) 18 2009-2012 23. Bioenergetikai klaszter fejlesztése (ÉMOP) 350 2009-2011 24. Vegyes K + F pályázatok (< 10 millió Ft, 8db) 45 2006-2012 Átlagban egy főre jutó keret: ~ 17,3 M Ft/fő/év Σ = 6 447 ~ 3,1 év Forrás: [INTERNET 44] Az elmúlt időszakban az intézmény több spin-off vállalkozás illetve egyesület alapításában vett részt, melyek feladatköre kiterjed a pályázatok készítésére és megvalósítására. A kutatási tevékenység a főiskolán igen sokat fejlődött és mára összhangba került a főiskola képzési kínálatával, valamint a regionális, országos és nemzetközi prioritásokkal. A Károly Róbert Főiskola kutatási profilja alapján elmondható, 83

hogy a kutatási témák alapvetően az alkalmazott kutatás-fejlesztéshez sorolhatók, a régió egyetlen agrár felsőoktatási és kutatási-szaktanácsadási intézménye, de emellett a közgazdasági területen is széles innovációs piaci kínálattal rendelkezik. Meg kell említeni a Fenntartható Innovációs Technológiai Centrum (FITC), feladataival kapcsolatban, hogy egy úgynevezett tudásmenedzselő rendszer bevezetésével segíti a belső kutatói munkát, melynek megvalósítása során széleskörű innovációs partneri hálózatra támaszkodik. A főiskola törekszik arra, hogy szoros kapcsolatot alakíthasson ki a versenyszféra szereplőivel és tovább erősítse a konzorciális és klaszter kapcsolatokat. A kutatási és innovációs eredmények nagymértékben hozzájárultak a főiskola oktatási szerkezetének átalakulásához, így új szakok jöhettek létre és gyarapodhatott a szellemi bázis. A főiskola K+F+I tevékenységének legfontosabb eredményei között említhetők, többek között, az új szellemi termékek létrejötte, négy teljesen új szabadalom, új kidolgozott szolgáltatás, huszonkettő új technológia, illetve három klaszter megalakítása, amelyből már kettő fejlődő klaszter minősítésű. Fő kutatási irányok: - zöldenergia (biomassza) termelés, hasznosítás; - kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése; - regionális fejlesztés; - hálózati gazdaság; - K+F+I társadalmi, gazdasági feltételei; - hátrányos helyzetű régiók, kistérségek és települések felemelkedésének feltételei; - térinformatika és távérzékelés; - környezettechnológia. Az évek során a szervezeti felépítés és az oktatási szerkezet átalakulása mellett fejlődött az intézmény infrastruktúrája is. Az Európai Unió támogatásával komplex oktatási, kutatási, innovációs, szolgáltatási és infokommunikációs infrastruktúrafejlesztést valósult meg. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretei között zajló, közel másfél éves projekt 2010. márciusában zárult le, amelynek elsődleges célja a hallgatóknak nyújtandó szolgáltatások fejlesztése, az intézmény oktatással, kutatással, innovációval, vállalkozói szféra együttműködésével kapcsolatos infrastruktúrájának megújítása. Az 1,6 milliárd forintot meghaladó beruházás keretében két helyszínen, 5 tevékenységet érintve valósultak meg a fejlesztések. A TIOP project azért is volt óriási jelentőségű, mert a fejlesztés megteremtette a magas színvonalú hátteret a gazdaságinformatikus képzéshez. [INTERNET 44] A fejlesztés fontosabb oktatási egységei az 84

adókabinet, a kvalitatív kutatások laboratóriuma, a reklámstúdió, az üzleti szimulációs szaktanterem, a vállalatirányítási kabinet és a területfejlesztési kabinet, továbbá a rendezvényszervező iroda és könyvelő iroda. A turizmus-vendéglátás képzés közvetlen gyakorlati oktatási hátterét tanszálloda, tankonyha, tanétterem és tancukrászda biztosítja. A Károly Róbert Főiskola mindig kiemelt szempontként kezelte a munkaerő-piaci igények követését, így folyamatosan megújította és bővítette képzési kínálatát hozzájárulva olyan minőségi képzések megteremtéséhez melyek társadalmilag is hasznosíthatók. Jelenleg három az agrár, a gazdaságtudományok, valamint az informatika képzési területen bocsát ki felsőfokú végzettségű szakembereket az intézmény. Hat alap- és három mesterképzési szakja a gazdaságtudományok, egy alapszak (a gazdaságinformatikus) az informatika-képzési területhez tartozik. Hét alapképzési és egy mesterképzési szakja az agrárképzési területhez besorolt. A felsőoktatási szakképzések terén hat szak a gazdaságtudományok, öt szak az agrártudományok, egy szak az informatika-képzési területen rendelkezik indítási engedéllyel. Az alapképzések tekintetében a mezőgazdasági mérnöki, kertészmérnöki, szőlészborász mérnöki és a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki képzés régiós szempontból meghatározó. A két területet egyesítő informatikus és szakigazgatási agrármérnöki szak viszont a világszínvonalon művelt távérzékelés technológiai elemeire, az agrár-szakigazgatásban szükséges alkalmazásokra épít. A környezetgazdálkodási agrármérnöki képzés a biomassza energetikai hasznosításán túl az ugyancsak távérzékelési technikákon alapuló környezetállapot-felmérésben nyújt világviszonylatban is egyedi képzést. A vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszak jelentős szerepet tölt be a vidékfejlesztéssel összefüggő feladatok megvalósításában és a társadalom centrikus gazdaság- és vidékfejlesztésben jártas agrárszakember képzésben. Kiemelten fontos területként kezelt a szakirányú továbbképzési szakok tekintetében a szőlészet, a borászat, a precíziós mezőgazdaság az agrárkörnyezet-gazdálkodás és a vidékfejlesztés speciális területére irányuló regionális, országos és nemzetközi programok fejlesztése. A gyakorlati képzés lebonyolításának érdekében rendelkezésre áll korszerű, jól felszerelt akkreditált laboratóriumi központ, tangazdaság, valamint kutatóintézeti háttér (Szőlészeti-borászati Kutatóintézet, Eger; Fleischmann Rudolf Kutató Intézet, Kompolt és az Erdőtelki Arborétum). Az alapképzési szakok között meghatározó jelentőségű a pénzügy-számvitel, a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus-vendéglátás és a gazdálkodási és menedzsment szak. A pénzügy-számvitel szak munkaerő-piaci relevanciáját a 85

Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint több nagy bankkal kötött szakmai együttműködés megállapodás biztosítja. Az intézmény a regionális versenyképesség szempontjából meghatározó turizmus ágazathoz kapcsolódó turizmus-vendéglátás szakterületén a hazai és a nemzetközi kapcsolatok és a képzés teljes gyakorlati bázisának kiépítettsége szempontjából országos szinten egyedinek tekinthető. 25. ábra: Hallgatói létszám diagram Forrás: saját szerkesztés KRF adatok alapján A felsőoktatást érintő új elképzelések az intézmény életében nem várt negatív változásokat okoztak. Az alap és mesterképzés csökkenő létszámát a felsőoktatási szakképzés hallgatói nem tudják pótolni. A finanszírozást érintő elvonások növelték az oktatói mobilitást. A főiskola vezetése más intézménnyel történő szorosabb együttműködésben látja a megújulás lehetőségét. A 25. ábra jól illusztrálja, hogy a vizsgált években folyamatosan csökken az alap és mesterképzésben résztvevők száma, ugyanakkor a felsőoktatási szakképzésben szereplőké folyamatosan növekszik. A gazdaságtudományok képzési terület szakjai többségében az üzleti képzések körébe tartoznak, így kijelenthető, hogy a gazdasági képzések és képzőhelyek nagy száma, az országon belüli eloszlása, valamint földrajzi közelsége miatt döntően befolyásolja az érdeklődést a főiskola iránt, és megköveteli az egyes képzések megkülönböztetését, pozicionálását, sajátos elemeinek kiemelését, melyre a Károly Róbert Főiskolának a jövőben sokkal több figyelmet kell szentelnie helyzetének javítása érdekében. 86

4. VERSENYKÉPESSÉG-NÖVELŐ ÉS FOGLALKOZTATÁST JAVÍTÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A KISTÉRSÉGBEN A jelenlegi globális tendenciák a hatékonyság és a munkatermelékenység növelése irányába mutatnak, ami nem kedvez a foglalkoztatásnak. GÁBOR (1970) a tudományos, műszaki és társadalmi innovációt elemzi és megállapítja nyugatnémetországi példa alapján, hogy a termelékenység növelése minden iparágban jelentős foglalkoztatás csökkenést eredményezett. Ma már a szolgáltatás sem képes felszívni a felszabaduló munkaerőt, így más megoldásra van szükség a nagyarányú munkanélküliség csökkentéséhez. A kistérségben a teljesség igénye nélkül a zöldgazdaság fejlesztése, az exportra termelő klaszterek megvalósítása, az intenzív agrártermelés és feldolgozás, illetve az idegenforgalom növelése javíthat a helyzeten. MAGDA S. et al. (1999) a munkaerő tudásszintjének növeléséről ír, hiszen csak megfelelő tudásszintű foglalkoztatottak képesek jelentős hozzáadott értékkel bíró termelés megvalósítására. A humán erőforrás helyzete, a képzett emberek sokasága az alapja a nemzet felemelkedésének. 4.1. A zöldgazdaság foglalkoztatást növelő szerepe A zöldgazdaság számos területen növelheti a foglalkoztatást, mint például: - alternatív-energia termelés; - víz-, szél-, nap-, geotermikus energia; - energiatárolás, hőszigetelés; - hulladékégetés és hasznosítás; - járművek energiafelhasználásának csökkentése. Ezeket a lehetőségeket nem elemezhetem a terjedelem korlátai miatt, így csupán három fő területet mutatok be, melyek a kistérségben is aktualitással bírnak. Ezek az épületszigetelés, napenergia hasznosítás, illetve a hulladék és környezetvédelmi ipar. A magyar épületállomány energetikai állapota az EU átlagnál rosszabb és hazánk a felhasznált energia 40%-át az épületek fűtésére és hűtésére használja. Az épületek fűtése során a legnagyobb a CO 2 kibocsátás is. Az épületszigetelési feladatok a leghatékonyabb területei a klímavédelmi célok teljesítésének is (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, 2011). GÁTI (2014) cikkében kétmillió vidéki ház felújításának indokoltságát közli, de a konkrét intézkedések lassúak. A hazai lakások számát és az épülettípusokat a 20. mellékletben mutatom be. Az új épületeknél is terjed a passzívház (éves fűtési 87

igénye legfeljebb 15KWh lehet négyzetméterenként), de nálunk Magyarországon ma még csak 100KWh körüli ez az érték (KALOCSAI, 2012). Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet felmérése szerint éves szinten 7,6 PJ megtakarítást eredményezne, ha az állam évi 50 milliárd forintot fordítana energiamegtakarítási pályázatokra 30%-os támogatási aránnyal számolva. Az energiamegtakarítási potenciál igen jelentős. (33. táblázat) 33. táblázat: Energia-megtakarítási potenciál épülettípusonként Éves primerenergia-fogyasztás (PJ) Energia-megtakarítási potenciál (PJ) Családi házak 292 128 Nem panel társasházak 44 19 Panel társasházak 24 5 Forrás: MegaJoule 2020 idézi ZIP magazin 2012. A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) valamint a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) óta nem ismeretlen a 30 százalékos támogatási mérték ilyen gazdasági területeken. A visszajelzések alapján elmondható, hogy ennél a támogatási szintnél az energia-racionalizálási beruházások iránti érdeklődés a lakosság részéről jelentős mértékben növekszik. [INTERNET 31] Az energetikai beruházás megtérülése jelenleg 8-10 évre tehető. Az állami pályázatok induló pénze a CO 2 kvóta kereskedelemből származhat és a második évtől már plusz állami bevételt jelentene. Évi 110 ezer háztartás szigetelési programja (5 évig folytatva a szigetelést) évi 51 ezer közvetlen és 4900 közvetett munkahelyet teremtene országos szinten. A Gyöngyösi kistérség lakásállományát a 34. táblázat ismerteti. 34. táblázat: Heves megye, a Gyöngyösi kistérség és Gyöngyös lakásállománya Heves megye Gyöngyösi kistérség Gyöngyös Terület 3 637 km 2 744,94 km 2 55,31 km 2 Lakónépesség 308 000 fő 75 767 fő 32 607 fő Lakásállomány n.a. 32 599db 14 453 db Forrás: Tóth G. 2012. A lakosság a panel- és családi házak szigetelését csak megfelelő pályázati konstrukciók és nem túl magas önrész esetén fogadja el (BALOGH Á. 2008). Kifejezetten Gyöngyösre vonatkoztatva ezt a tényt Bozsik István alpolgármester úr is megerősítette. 88

Az országos arányokhoz viszonyítva a Gyöngyösi kistérségben a lakásállomány 20%-ával számolva és 5 évre elosztva 1300 lakás/év szigetelése tervezhető. Ez a program évi 600 közvetlen és 60 közvetett munkahelyet teremtene éves szinten. A szigetelés technikáját elsajátító gyakorlott brigádok Budapesten is vállalhatnának munkát, ami további foglalkoztatást eredményezne, azonban a pályázati lehetőségek ezt jelenleg nem teszik lehetővé. A napenergia a megújuló energiaforrások között vezet, de ma még csak támogatással gazdaságos. Kína és Németország a fő beruházók. A napelemek világpiaci ára rövid időn belül a felére csökkent, így a kilowattóránkénti 0,35 euró átvételi ár esetén már itthon is megérné napenergiába fektetni. A megújuló energiamennyiség előállításának jelentős növekedése várható 2020-ra. A megújuló energiaforrás szerkezet diverzifikáltabbá válik. A biomassza felhasználás volumenében nő, de részaránya csökken, a 2010. évi 81%-ról 62%-ra. Arányaiban legjelentősebb mértékben a geotermikus, a napenergia és a hőszivattyúk felhasználása növekszik (MARSELEK, 2012). A hazai beruházási viszonyok alapján mintegy 1852 PJ napenergiát lehetne évente hasznosítani, de ettől ma még igen messze vagyunk. Ha megfelelő szabályozást alakítanának ki, 4-5 éven belül akár 4-5 ezer új munkahely jöhetne létre országosan. Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer napkollektor-rendszerek kiépítését támogató alprogramjára beérkezett, összesített igények lefedik a rendelkezésre álló 2,97 milliárd forintos keretet. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a 2012. május 15-ig meghosszabbított határidő lejártának megfelelően lezárta a konstrukciót. A kiírásra összesen 5 686 pályázat érkezett be, ebből mostanáig több mint 2 300 darabot bíráltak el kedvezően. [INTERNET 32] Napjainkban igen nagy választékban lehet hozzájutni napelemes, illetve napkollektoros rendszerekhez. Habár az ilyen rendszerek kiépítésének a költsége most még elérheti a 2,5 millió forintot is, ez az ár csökkenő tendenciát mutat. Mindemellett, amennyiben a méretezés optimális, a napelemes rendszerrel felszerelt háztartásoknak a rendszer igen költséghatékony megoldást nyújt a vásárolt és előállított energiát is mérő villanyóráknak köszönhetően. A kistérség családi házai a napelemes rendszerek telepítésére alkalmasak, de a növekedés intenzitását a pályázati és támogatási lehetőségek határozzák meg. A napelemes technológiák fajlagos munkahelyteremtő hatása a legnagyobb. (26. ábra) 89

26. ábra: Különböző energiatermelő technológiák becsült fajlagos munkahelyteremtő hatása Forrás: UNEP/b, 2008. Ezt a kimutatást megerősíti DÜRRSCHMIDT-MARK (2006) beszámolója is hasonló foglalkoztatási adatokat bemutatva. A gyártásra, építésre, installációra szakosodott munkahelyek a főváros körzetében dolgozhatnának, megítélésem szerint párszáz fő foglalkoztatása a kistérségből elképzelhető. Az Európa 2020 stratégia célkitűzései hajtómotorjai lesznek a környezettechnológiai fejlesztéseknek. A globális nyersanyagpiacon felértékelődnek az újrahasználati, hulladékfeldolgozási technológiák, az olcsó alapanyagok miatt javítják a versenyképességet. A települési szilárd hulladék ma Magyarországon több mint 15 millió tonna évente, melynek legelterjedtebb ártalmatlanítási módja a lerakás. Ez érinti a hulladék 70 %-át, 20 %-át újra feldolgozzák, komposztálják, 10%-át pedig elégetik. A hulladékfajták kezelését a 27. ábra szemlélteti. 27. ábra: Az egyes hulladékfajták kezelése, 2010. Forrás: Magyarország 2012 A környezetvédelmi ipar bíztató jövő előtt áll és gyorsan növekszik hatása a foglalkoztatásra. Főleg az ilyen jellegű beruházások munkahelyteremtő szerepe 90

jelentős, de az üzemeltetés sem elhanyagolható. Környezetvédelmi beruházásként a kistérségben a régi szeméttelepek rekultivációja folyik, tizenegy önkormányzat Gyöngyössel közösen 1 milliárd forintot használhat fel (HIESZ, 2010). A kistérségben jelenleg is folyik többek között hulladékválogatók képzése, a részletes táblázatot a 21. melléklet tartalmazza (BOZSIK I. 2014). A képzést elvégzők többek között az AVE Gyöngyösi Hulladékkezelő Kft. alkalmazottjaiként lehetnének bevonhatók a vállalat tevékenységeibe. Foglalkoztatási szerepük ma még ugyan nem jelentős, de a környezetipar fejlődése dinamikus. A Magyar Közlöny (2011) felsorolja a környezettechnológiákat: - Horizontális jellegű technológiai innovációk (fenntartható anyaggazdálkodás, kulcstechnológiák); - Hulladékgazdálkodás; - Vízgazdálkodás (vízellátás, szennyvíztisztítás); - Levegőtisztaság-védelem, zaj, rezgés, szaghatás elleni védelem; - Agrárium (környezetkímélő termesztési technológiák, öntözés stb.); - Kármentesítés; - Megújuló energia termelése; - Ökoépítészet. A kistérségben az ilyen jellegű tevékenységek több száz munkahelyet jelentenek már ma is. A környezetvédelmi beruházások 37%-a a hulladékkezelés, 18%-a pedig a levegőtisztaság-védelem területén valósul meg. EU szinten foglalkoztatási szerepe mintegy 4 millió fő. Továbbá a Magyar Közlöny (2011) ismerteti, hogy a globális várakozások szerint a környezetvédelmi ipar és a környezettechnológia a jövő egyik húzóágazata lesz. A zöldiparra jellemző szabadalmi aktivitási trend szerint hazánkban az alternatív energiatermelés az energiatárolás (szigetelés) és a hulladékkezelés a legjelentősebb területek. (22. melléklet) 4.2. Gyöngyös város szerepe a fejlődésben Gyöngyös a KSH 2013/a adatai szerint 55,31 km 2 -en terül el és a népessége 32 385 fő. A népsűrűség 585 fő/km 2, a közepes városok átlagának megfelelő. A város az Észak-magyarországi Régió nyugati, középső részének legjelentősebb városa, a megyében Eger után következik. A Gyöngyösi kistérség a város húzó hatása miatt nem minősül hátrányos helyzetű kistérségnek és nem tartozik az elmaradott és szerkezetátalakításra kijelölt térségekhez sem. A város az elmúlt évtizedben lakosságszám tekintetében stagnált, míg a kistérségben fogyatkozott a népesség. Az agrár-élelmiszertermelés a városban jelentős hagyományokkal bírt, de sajnos az ilyen jellegű tevékenységek zöme megszűnt a környéken. Bezárták a számottevő 91

foglalkoztatással bíró húsipari vállalatot, megszűnt a gabonaipar és a tejüzem is, felszámolták a 3-as út mellett a sertéshizlaldát, mindemellett jelenleg várható a zöldség-gyümölcs feldolgozó felszámolása. A 2008-as év a városban is gazdasági visszaesést hozott, sokan vesztették el munkájukat. A munkanélküliségi ráta alakulása a városban azt mutatja, hogy a korábbi agrár-élelmiszeripari munkahelyek megszűnését csak részben sikerült új munkahelyekkel pótolni (35. táblázat). 35. táblázat: Munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korosztály körében Évek 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Munkanélküliségi ráta Forrás: [INTERNET 42] 4, 82 5,29 6,03 7,78 7,61 8,54 8,12 9,36 9,23 8,5 8,0 A város komoly hazai és uniós támogatásokat nyert el, melyek megvalósításának költsége meghaladja a 33 milliárd forintot 2004 és 2011 között, 60%-os támogatás mellett [INTERNET 41]. A tényleges projekteket a 23. a és b melléklet mutatja be. A gazdaságfejlesztési beruházásokat szolgálta ebben az időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv. Napjainkban az Új Száchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programja jelentős, melynek keretében a kistérség településeiről 224 pályázónak ítéltek oda 600 ezer forint és 980 millió forint közötti támogatási összegeket. A pályázók székhelye 74,1%-ban Gyöngyös városhoz volt köthető. Az ipari park cégei is jelentős pályázati támogatásban részesültek (SZŰCS A. et al. 2013). A város a helyi erőforrások mozgósítását célzó közösségi megoldások terén főleg a források szűkössége miatt ma még nem sikeres. A helyi termékek előállítása és piacra juttatása a legsikeresebb projekt, de itt is akad még tennivaló. SZŰCS A. et al. (2013) ismerteti, hogy Egyes megoldások elterjesztésének fontosságát a támogatáspolitika is csak az utóbbi években ismerte fel (pl. szociális szövetkezetek) a térségben minden ilyen forrásra igyekeznek pályázatot benyújtani, azonban a megvalósítás alatt álló projektek sikeressége egyelőre nem mérhető. Gyöngyöshöz két ipari park köthető, amelyek részt vesznek a foglalkoztatás növelésében, de komolyabb eredmények csak a jövőben várhatók. A Gyöngyösi Ipari Park 2000 óta működik, a Park területe kiváló logisztikai adottságokkal bír. Jelenlegi mérete 100 hektár, de 200 hektárig bővíthető. [INTERNET 33] Területén iparvágány található, közel van a csepeli közforgalmú kikötő (90 km) és a dunai kikötő (80 km). A Park szakértői befektetője a Hatana Hungary Kft., mely az új 92

munkahelyek megteremtését az energetikai, gépipari, valamint könnyűipari (pl. gyógyszeripar) beruházásokon keresztül tervezi (TÓTH 2012). Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása (Észak-Magyarország) elnevezésű pályázat keretében a Gyöngyösi Ipari Park Fejlesztő Kft., 50% támogatási intenzitással, 346.488.250 Ft támogatást nyert. A projekt az Európai Unió Támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulhat meg. [INTERNET 33] A legfőbb cél az infrastruktúra javítása valamint a szolgáltatások kiterjesztése. A gyöngyösi önkormányzat 2013-ban 24,5%-ra növelte részesedését az ipari parkban. A legfrissebb befektető jelenleg a Procter&Gamble [INTERNET 34], mely pelenkagyárat épített a területre, és előzetes kalkulációk szerint 150 új munkahely jöhet létre. Ezek alapján elmondható, hogy a Gyöngyösi Ipari Park foglalkoztatási szerepe növekvő, de egyenlőre nem elégséges. A Mátrai Erőmű a megye legnagyobb vállalata az értékteremtés alapján, több mint 9 ezer ember megélhetését biztosítja. [INTERNET 35] Az erőművet kiszolgáló bányák jelenlegi számítások szerint 2060-ig működhetnek. Jelenleg 24 hektárnyi új területet kapcsolnak be egy pályázati pénzből megvalósuló új út segítségével. Az út megépítése a kistérségi vidékfejlesztési koncepcióval összhangban új, agrárgazdasági, feldolgozóipari, kereskedelmi és szolgáltatási vállalkozások betelepülésére nyit lehetőséget a kormányzati stratégiával összhangban. A Mátra 2012-ig új etanol- és szeszüzemek létesítési feltételeit teremti meg külső vállalkozások számára, és emellett a biomassza-termelés és feldolgozás területén tervez új lépéseket, melyek az évtized első felében 2-3 ezer új munkahelyet teremthetnek az északi régió mezőgazdaságában [INTERNET 36]. A betelepült vállalkozások listáját a 24. melléklet tartalmazza. Az ipari parkban levő KKV-k 2014-es adatai szerint 774 főt foglalkoztatnak. A beruházások értéke 20 milliárd forint idáig és az évi árbevétel 49 milliárd forint. Az ipari park vállalkozásai önállóan folytatnak pályázói tevékenységet, a Mátrai Erőmű Ipari Park tanácsadással segít. Elmondható, hogy klaszter típusú együttműködés nincs, a lehetőségei most vannak kialakulóban. Indokolt lenne a KRF bevonásával közös pályázatok indítása, a klaszterképződés segítése. Az értékesítés főleg országon belül történik, az export aránya 15%. A Károly Róbert Főiskolával a kapcsolat menedzsment szinten informális. A biomassza beszállítás révén közvetlenül 3-400 munkahely adódik, közvetetten 1-2 ezer fő is lehet a fejlesztések után. Tervezett a napenergia hasznosítása elektromos áram termelésre, 93

ennek van a legnagyobb foglalkoztatást növelő hatása a megújuló energiák esetén (DÜRRSCHMIDT-MARK, 2006). Gyöngyös város jövőjét a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója alapján a következők célok határozzák meg: Átfogó célok 15-20 éves távlatra vonatkozóan: az életminőség javítása, az élhető városi környezet megteremtése; a településen és annak vonzáskörzetében a társadalmi kohézió erősítése; sokoldalú, innovatív és versenyképes helyi gazdaság kialakítása; a város kistérségi szerepkörének erősítése, kapcsolatrendszerének bővítése. Tematikus célok: versenyképes helyi gazdaság megteremtése prioritás; közlekedés fejlesztése prioritás; környezetvédelem prioritás; település rehabilitáció, közműfejlesztés prioritás; otthonteremtés, biztonságos település prioritás; sport és testkultúra fejlesztése prioritás; élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása prioritás; egészségügyi, szociális szolgáltatások fejlesztése prioritás; valamint helyi közigazgatás modernizációja prioritás (Szlávik-Kovács, 2013.) 4.2.1. Gyöngyös turisztikai lehetőségei A megyében és a régióban is a turizmus nem jelenik meg fontos, hangsúlyozott célként, pedig az idegenforgalom lehetőségei kiválóak. A ROP pályázaton több mátrai szálloda is nyert (Hotel Narád és Park Mátraszentimre, Life-Style Hotel Mátra Mátraháza, Hotel Ózon Residence Mátraháza), így a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében a kistérség helyzete ebből a szempontból sokat javult. A város kereskedelmi szálláshelyeinek változását a 36. táblázat szemlélteti. 36. táblázat: Gyöngyös kereskedelmi szálláshelyeinek férőhely kapacitása és a működő egységek száma Időszak Kereskedelmi szálláshelyeken kiadható férőhelyek száma (db) 94 Mutatók Működő kereskedelmi szálláshely egységek száma (db) 2008 1070 17 2009 897 16 2010 1522 15 2011 1344 16 Forrás: Tóth G. 2012. A 2008-2011 közötti időszakban Heves Megyében a vendégéjszakák számát tekintve 10% növekedés volt. A Gyöngyös Mátra, mint turisztikai magterület, kiváló lehetőségekkel bír, de ezt csak részben használja ki. A meglevő vonzerők mellett kevés az igazi turisztikai attrakció a térségben amelyek ide vonzanák és itt

tartanák a turistákat. DÁVID-TÓTH (2009) szerint a Mátra nem képes hosszabb időre programot nyújtani az ide érkezőknek. 2011-ben Gyöngyös a kereskedelmi szálláshelyeken 101 401, az egyéb szálláshelyeken 2963 vendégéjszakát teljesített. A külföldiek aránya a 10%-ot sem érte el. Az átlagos tartózkodási idő 2,4 nap volt (kereskedelmi szálláshely) hasonlóan az egri adatokhoz. Eger 2011-ben több mint 360 ezer vendégéjszakával a megye turizmusának meghatározó szereplője. (25. melléklet) A turizmus Északmagyarországi szerepével korábban is foglalkoztam (BÉRES-SZŰCS, 2009) és ökológiai hatásait is vizsgáltam (DÁVID-SZŰCS CS., 2010). A válság munkaerőpiaci szerepét is elemeztem (TÓTH et al. 2010). A jelenlegi szerényebb eredmények ellenére a Mátravidék fejlődésének egyik alapja lehetne az idegenforgalom/turizmus, amely a rendszerváltás előtti szakszervezeti üdültetések révén korábban jóval dinamikusabban működött. A lehetőségek jók, hiszen a megyében folyamatosan növekszik a turisták száma, a kereskedelmi szálláshelyeken 2013 első 9 hónapjában 17%-al nőtt az előző évhez képest a vendégek száma. 4.3. A klaszterszervezés lehetőségei a kistérségben A klaszterek napjainkban világszerte egyre fontosabb szerepet töltenek be. A klaszterek teszik lehetővé, hogy növekedjen a hálózati együttműködésben részt vevő vállalkozások termelékenysége és így versenyképessége is. A klaszter elősegíti tagjainak a nemzetközi szintéren való megjelenést is. MARSELEK et al. (2014) szerint a klaszterszervezéssel be lehet kapcsolni az addig életképtelennek tartott kis- és középvállalkozásokat a gazdaság fő áramába. Hazánkban a klaszterszervezés nem zökkenőmentes. Az ország nem rendelkezik az alapítás körülményeire és az egyes működési szakaszokra terjedő szabályrendszerrel és átgondolt klaszterfejlesztési koncepcióval, így az ezekhez rendelt támogatási eszközök is elégtelenek. LUKÁCS (2013) a hazai klaszterek zömét nem tartja jónak, mert nincs meg az adott lokalitásban a vállalatok és a felsőoktatási intézmények megfelelő száma, kritikus tömege, ami a klaszterek létjogosultságát alapjaiban kérdőjelezi meg. PATIK-DEÁK (2005) szerint kistérségi szinten a következő mutatók vizsgálata szükséges a siker reményéhez: foglalkoztatási LQ; foglalkoztatottak súly a régió gazdaságában; vállalkozási LQ; vállalkozások számának változása; illetve export LQ. 95

A specializáció kimutatására leggyakrabban használt mutató az LQ index, más néven lokációs- vagy telephelyhányados. Ez egy bizonyos gazdasági tevékenységnek a vizsgált térség gazdaságában a nemzetgazdaság egészéhez viszonyított alul- vagy túlreprezentáltságának statisztikai mérőszáma. (MARSELEK et al. 2014) Megítélésem szerint a Mátrai Borvidéken lehetséges lenne a klaszterszervezés, hiszen 7630 hektár területen termelnek szőlőt és közel 10000 gazda foglalkozik a szőlő-bor vertikummal. A gyöngyösi borok export lehetőségei minőségük miatt jónak mondhatók. LEHOTA et al. (2007) szerint az egyes borvidékek, mint lokális klaszterek fő jellemzői a következők lehetnek: - az input iparági beszállítók (növényvédőszerek, műtrágya, gépek, stb.) főleg multinacionális vállalatok; - az output iparágak közül a szőlőfeldolgozók tevékenysége kulcsfontosságú; - a kapcsolódó szolgáltatások (közös talajmunka, növényvédelem, laboratórium, szaktanácsadás) a meghatározók; - a termelési szolgáltatások kiszervezésre kerülnek profitorientált vállalkozóknak; - a kutatásban és a feldolgozásban jelentős szerepe lehet a KRF-nek (modern, nagy kapacitású borfeldolgozó, egri kutató bázis), ahol a szaktanácsadás is megszervezhető; - fontos javítani az információcserét a rendezvényeken való közös részvételt, a közös marketingtevékenységet. A sikeres klaszterszervezéshez a bizalmi tőke javításával lehet eljutni. Másik klaszter lehetőség az idegenforgalom terén nyílhat, de úgy gondolom, hogy jelenleg a helyzet erre még nem érett meg. DÁVID-TÓTH (2010) szerint fontos fejlesztendő terület a szolgáltatók együttműködésének elősegítése klaszterek és hálózatok, valamint a Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezetek megalakításával. Klaszterszervezés elképzelhető a zöldgazdaságban is. 2013 januárjában akkreditálták a Zöldépítési Innovációs Klasztert, mely kulcsszerepet vállalhat a zöldgazdaság kiépítésében. [INTERNET 38] A klaszter a feladatait a zöldépítés kivitelezés, szervezés, az anyagok, technológiák fejlesztése, a szabályozó rendszerek fejlesztése, illetve mintaház-építés területein határozta meg. A zöldgazdaság fejlődése esetén a kistérségben ilyen jellegű klaszterszerveződés munkahelyteremtő szerepe jelentős lehet. 96

5. A KÉRDŐÍVES KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE A fejezetben a primerkutatás eredményeit mutatom be, részletesen ismertetem a statisztikai elemzést, és SWOT analízis alapján stratégiát mutatok be a kistérség számára. A kérdőíves primer adatgyűjtés disszertációm meghatározó része, itt tudom értékelni az érintettek tapasztalatait, és ez alapján tudok értékelhető következtetéseket és javaslatokat levonni. 5.1. A kérdőív elemzése és statisztikai értékelése A célnak megfelelően a foglalkoztatás helyzetének bemutatására szerkesztettem a kérdőívet, a vizsgált kistérségben lakó emberek bevonásával. A felmérés során a kérdőíveket a kistérség minden településére sikerült kijuttatni a családsegítő központ közreműködésével 2013. szeptember-október között. A kiküldött kérdőívek száma: 1200 db, melyek közül 909 db értékelhető érkezett vissza. A kérdőív kiértékelésének metodikájára az anyag és módszer fejezetben részletes ismertetést adtam. Az SPSS 18.0 program segítségével feldolgozott értékelés részletes elemzést tesz lehetővé, a kapott ábrák, táblázatok nagy része a disszertáció terjedelemi korlátja miatt nem mutatható be, így csak a legfontosabb megállapításokra vonatkozó ábrák és táblázatok prezentálására és elemzésére kerülhet sor. Az adatokra a normális eloszlás nem jellemző, ezért nem paraméteres eljárásokat alkalmaztam a kapcsolat és különbségek vizsgálatára. Ezen eljárásoknak a normális eloszlás nem feltétele (Kruskal-Wallis próba). 5.1.1. A kérdőíves vizsgálatban résztvevők bemutatása A vizsgálatokban férfiak és nők egyaránt részt vettek, a nők aránya az egyes válaszadóknál mintegy 58%, a férfiaké mintegy 42%. Azért nem lehet az arányt ennél pontosabban megmondani, mert nem mindenki válaszolt minden kérdésre. A vizsgálat a foglalkoztatásra irányul, tehát a bemutatásnál fontos a munkahely jellege és a foglalkoztatás, ezt mutatja be a 28. ábra, ahol 657 válasz került feldolgozásra. A válaszadók döntő többsége költségvetési intézménynél dolgozik, az egyéni/társas vállalkozási alkalmazottak a kérdőívet kitöltők 17,2%-át adják, és csupán 0,5% a saját vállalkozásban dolgozók aránya. Igen alacsony az alkalmi munkában részt vevők aránya is. 97

28. ábra: Milyen jellegű a mostani munkahelye? Forrás: saját kutatás, 2013. A többség a 20 évnél hosszabb ideje dolgozókból kerül ki, ezek aránya 30,96%. A 11-20 év munkatapasztalattal rendelkezők aránya is magas 29,67%. A kevés munkatapasztalattal rendelkezők viszonylag alacsony aránya azt igazolja, hogy a kérdőíveket felkészült emberek töltötték ki, így véleményük komolyan veendő. A hosszú ideig egy helyben dolgozók aránya is viszonylag magas, bár ezt a jelenlegi gyorsan változó környezetben a munkaadók kevésbé értékelik. (29. ábra) 29. ábra: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Forrás: saját kutatás, 2013. A Gyöngyösi kistérség jövedelmi viszonyaira lehet következtetni a válaszokból, a felmérésben részt vevők 54,01%-a 50-150 ezer forint nettó fizetéssel rendelkezik, míg 300 ezer forint feletti nettó fizetést mindössze a válaszadók 2,86%-a kap. Ezek a fizetések jelentősen elmaradnak a budapesti értékektől, nem is beszélve a nyugat- 98

európai bérekről. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38,9%- volt 2013-ban. A válaszadók jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat a 30. ábra szemlélteti. 30. ábra: Válaszadó átlagos havi nettó jövedelme Forrás: saját kutatás, 2013. Az életviszonyokra és a válaszadók helyzetére vonatkozóan jó mutató a közös háztartásban élők száma, melynek átlaga 2,77 fő volt a vizsgált mintában. (31. ábra) 31. ábra: Családnagyság (közös háztartásban élők száma fő) Forrás: saját kutatás, 2013. 5.1.2. Kruskal-Wallis teszt A válaszadók esetében a kérdőívet kitöltők végzettségétől függően vizsgáltam a munkaerőpiac megítélését. A kérdésekre adott választ ötpontos skálán mértem fel. A Kruskal-Wallis módszerrel kettőnél több csoport rangsor átlagai közötti különbségeket vizsgáltam. 99

5.1.2.1. Kruskal-Wallis teszt a válaszadó végzettsége szerint A végzettségtől függően a rangsor átlagokban jelentős különbségek vannak. (37. táblázat) (A 10. kérdéscsoport elemzése.) 37. táblázat: Kruskal-Wallis teszt a jelenlegi munkaerőpiac megítélésére Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? Az én szakmám igen telített Nincs esély a jobb jövedelemre A közelben nem látok esélyt jobb elhelyez-kedésre 100 Megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra Chi-Square 1,271 14,115,136 2,789 7,925 df 3 3 3 3 3 Asymp. Sig.,736,003,987,425,048 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Válaszadó végzettsége Keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Fővárosban többet fizetnek Szakmám munkaerő-piaci meg-ítélése: Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak Nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez Lakóhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben Chi- Square 3,137 2,184,847 1,450,295 2,345 df 3 3 3 3 3 3 Asymp. Sig.,371,535,838,694,961,504 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Válaszadó végzettsége Forrás: saját kutatás, 2013. Szignifikáns az eltérés a b (nincs esély a jobb jövedelemre) és az e (nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez) kérdéscsoportoknál. Az adatokat a 26. melléklet szemlélteti. Az általános iskolai végzettségűek túlnyomórészt megváltoztathatatlannak tartják az alacsony jövedelmet a felsőfokú végzettségűek pedig, elégtelennek ítélik tudásukat a jövőtervezéshez.

Fontos a munkavállalók szempontjából, hogy milyen nehézségekbe ütközik a megfelelő munkahely megtalálása. (A 11. kérdéscsoport elemzése.) (38. táblázat) 38. táblázat: A megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei Kevés a munkahely Nem támogatják a továbbtanulást Elhelyezkedési probléma: Családmunka-tanulás együtt nehéz Idősebb korban nehéz az elhelyezkedés A munkavállalás jó egészségi állapot függvénye Chi- Square 1,468 3,114 1,595 1,825 1,843 df 3 3 3 3 3 Asymp. Sig.,690,374,661,610,606 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Válaszadó végzettsége Forrás: saját kutatás, 2013. A válaszadók végzettsége szerint ennél a kérdéscsoportnál nincs szignifikáns eltérés. Az adatokat a 27. melléklet szemlélteti. A továbbiakban csak azokat a kérdéscsoportokat elemzem részletesen, ahol szignifikáns eltérés van. A 12. kérdéscsoport a válaszadók szempontjából fontos munkahelyi jellemzőket taglalja. Az általános iskolát végzettek szerint a legfontosabb a nyugdíjig biztos munkalehetőség biztosítása. Az eltérés 4%-os hibaszinten szignifikáns; az adatokat a 39. táblázat és a 28. melléklet szemlélteti. 39. táblázat: A munkahellyel kapcsolatos fontos tényezők Az elérhető fizetés nagysága Nyugdíjig biztos munkalehetőség Munkahely fontos kritériuma: Munkahely stabilitása Számomra is megfelelő időbeosztás Munkahely közelsége Chi-Square 3,033 8,284 1,867 4,297 1,240 df 3 3 3 3 3 Asymp. Sig.,387,040,601,231,743 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Válaszadó végzettsége Forrás: saját kutatás, 2013. 101

Más esetekben nincs szignifikáns eltérés az eltérő végzettségű csoportok között. A 13. kérdéscsoport egy jobb állás elérése érdekében tett erőfeszítéseket vizsgálja. A vizsgálat csoportok között két esetben van szignifikáns eltérés az a kérdésnél (ingázni is hajlandó lennék) és az f kérdésnél (külföldön is vállalnék munkát). Az ingázást minden válaszadó csoport elég nagy arányban vállalná, de legnagyobb arányban az érettségizettek. A kérdéscsoport vizsgálata egyik hipotézisemre is választ ad, nevezetesen az értelmiség fokozódó kivándorlására, az agyelszívás jövőbeni súlyos problémájára. Úgy tűnik, hogy az értelmiség a kistérségben, nem találja meg számítását, a Károly Róbert Főiskola szűkös lehetőségei messze vannak a tudásalkalmazó régiók lehetőségeitől, nem is beszélve a tudásteremtő régióktól. Félő, hogy ez egy önmagát erősítő folyamattá válhat (a kistérség egyre gyengébben teljesít, ennek hatására az értelmiség helyzete romlik, a teljesítmény egyre rosszabb, a kiutat már csak a kivándorlásban látják). Nem lenne probléma, ha a külföldi munkavállalás időleges lenne, de a külföldi fizetések a hazait háromötszörösen meghaladó aránya kétségessé teszi a hazatérést. A konkrét számítást a 40. táblázat és a 29. melléklet ismerteti. 40. táblázat: Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Ingázás Szakmai továbbképzés Új szakma vállalása Nyelvtanulás Lakóhelyváltás Külföldi munkavállalás Chi-Square 6,845 3,085 2,649 1,226 3,620 10,066 df 3 3 3 3 3 3 Asymp. Sig.,077,379,449,747,306,018 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Válaszadó végzettsége Forrás: saját kutatás, 2013. A 7. kérdéscsoport a munkahely változtatás szempontjait vizsgálja. Egy esetben szignifikáns az eltérés (1,2%), a felsőfokú végzettségűek kiemelten preferálják váltásnál, hogy új munkakörben dolgozhassanak. A számítást a 30. melléklet és a 41. táblázat mutatja be. 102

41. táblázat: Munkahely változás fontos szempontjai Munkahely változtatásnál fontos szempont: Munkahely közelsége Jobb fizetés Biztosab b állás Jobb munkakörülmény Jobb időbeosztás Más térségben/ külföldön legyen a munkahel y Más munkakörben dolgozhassa k Chi- 4,092 2,663,590 2,362 4,732 1,039 10,969 Square df 3 3 3 3 3 3 3 Asymp. Sig.,252,447,899,501,192,792,012 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Válaszadó végzettsége Forrás: saját kutatás, 2013. A 9. kérdéscsoport vizsgálatánál több szignifikáns eltérés is regisztrálható. A szignifikáns eltérések, főleg a felsőfokú végzettségűek eltérő véleményeire vezethetők vissza. Úgy tűnik, a kistérségben az értelmiség nem találja a helyét, más munkakörben szeretne dolgozni, nem a jelenlegi munkahelyéről szeretne nyugdíjba menni és jobb lehetőség esetén állást változtatna. A válaszok harmonizálnak a 13- as és 7-es kérdéscsoport hasonló válaszaival (más munkakörben végzett munka, külföldi munkavállalás). A konkrét adatok a 42. táblázat és a 31. melléklet alapján vizsgálhatók. 42. táblázat: Munkahely megítélése Állásomat kapcsolataimnak köszönhetem Más munkakörben szeretnék dolgozni Munkahelyem megítélése: Nem innen szeretnék nyugdíjba menni Jobb lehetőség esetén állást változtatok Véleményem szerint hamarosan megszűnik Chi-Square 3,351 9,684 11,386 13,250 3,028 df 3 3 3 3 3 Asymp. Sig.,341,021,010,004,387 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Válaszadó végzettsége Forrás: saját kutatás, 2013. Valószínű, hogy a kistérségben élők véleményét Budapest közelsége is befolyásolja, hiszen egy óra útra van a főváros, ahol a munkalehetőségek, a fizetések és a munkafeltételek sokkal jobbak. A kérdőívre adott válaszok is a regionális és megyei, kistérségi különbségek növekedését igazolják a kistérségben élők szubjektív megítélése alapján. 103

5.1.2.2. Kruskal-Wallis teszt a munkatapasztalat évei alapján A munkatapasztalat évei alapján a kérdőíves rangsor átlagokban jelentős különbségek találhatók. A 11-es kérdéscsoport vizsgálatánál a c kérdésnél (család-munka-tanulás együtt nehéz) szignifikáns az eltérés. Az eltérő rangsor átlag, főleg a fiataloknál (pályakezdő és kevesebb, mint 1 év munkaviszony) jelentkezik, ez arra utal, hogy mindezek összeegyeztetése sok zökkenővel és nehézséggel jár. Az e kérdéscsoportnál is szignifikáns az eltérés (a munkavállalás jó egészségi állapot függvénye) főleg a pályakezdők és a 20 évnél hosszabb ideje dolgozók tartják ezt fontosnak, itt magasak a rangsor átlagok. A számítást a 32. melléklet és a 43. táblázat mutatja be. 43. táblázat: A megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei Elhelyezkedési probléma: Kevés a munkahely Nem támogatják a továbbtanulást Családmunka-tanulás együtt nehéz Idősebb korban nehéz az elhelyezkedés A munkavállalás a jó egészségi állapot függvénye Chi-Square 6,041 9,006 13,254 4,449 15,683 df 5 5 5 5 5 Asymp. Sig.,302,302,021,443,008 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Forrás: saját kutatás, 2013. A 12. kérdéscsoportnál a különböző munkatapasztalattal rendelkezők rangsor átlagai jelentősen eltérnek. Négy kérdésnél is szignifikáns az eltérés, ezek a következők: - az elérhető fizetés nagysága; - nyugdíjig biztos munkalehetőség; - munkahely stabilitása; - számomra megfelelő időbeosztás. A rangsor átlagok a 33. melléklet alapján tanulmányozhatók. Az elérhető fizetés nagysága a pályakezdők esetében a legfontosabb, úgy tűnik a pályakezdők indulása nem zökkenőmentes. Erre valószínűleg érdemes odafigyelni és segíteni a pályakezdőket, ha nem akarjuk, hogy a fiatalok elvándoroljanak. A nyugdíjig biztos munkalehetőség és a munkahely stabilitása a 20 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezőknél hangsúlyos. Ez valószínűleg a nyugdíjazás 104

közelségére vezethető vissza, az 50 év feletti munkavállalók elhelyezkedése nem egyszerű, a munkaadók inkább fiatalt vesznek fel. A megfelelő időbeosztás fontossága inkább a középkorúaknál jelentkezik (11-20 év közötti munkaviszony) ezek vállalnak több állást, nevelnek gyereket stb. A statisztikai értékeket a 44. táblázat tartalmazza. 44. táblázat: Munkahellyel kapcsolatos fontos tényezők Az elérhető fizetés nagysága Nyugdíjig biztos munkalehetőség Munkahely fontos kritériuma: Munkahely stabilitása Számomra is megfelelő időbeosztás Munkahely közelsége Chi-Square 21,733 40,733 24,170 11,154 5,069 df 5 5 5 5 5 Asymp. Sig.,001,000,000,048,407 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Forrás: saját kutatás, 2013. A 13. kérdéscsoport esetében öt alkalommal szignifikáns az eltérés. Ezek a következők: szakmai továbbképzés vállalása; új szakma vállalása; nyelvtanulás; lakóhelyváltás; valamint külföldi munkavállalás. Az értékek a 34. melléklet alapján áttekinthetők. A szakmai továbbképzést leginkább a megállapodott, de nem túl koros válaszadók vállalnák (11-20 év munkatapasztalat) és a nyelvtanulást is. Az új szakma tanulása a kezdőkre jellemző és ők vállalnák leginkább a lakóhelyváltást, és a külföldi munkavállalást is. Amennyiben a fiatal munkavállalók helyzetén nem tudnak változtatni a fiatalok elvándorlása a kistérségi reprezentatív felmérés alapján országos mértékben prognosztizálható, és komoly gondokat vet fel a gyerekvállalás és a nyugdíjak értékének megőrzése terén is. A statisztikai elemzést a 45. táblázat mutatja be. 45. táblázat: Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? Ingázás Szakmai továbbképzés Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Új szakma vállalása Nyelvtanulás Lakóhelyváltás Külföldi munkavállalás Chi-Square 3,599 11,031 19,931 41,756 55,867 78,958 df 5 5 5 5 5 5 Asymp. Sig.,609,051,001,000,000,000 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Forrás: saját kutatás, 2013. 105

A 7. kérdéscsoport esetében a munkatapasztalat szerinti összehasonlításban két szignifikáns eltérés van. Mindkettő esetében gyenge az összefüggés (10%-on belüli szignifikancia) és magyarázható, hiszen a munkahely közelségét a 11-20 és a 20 évnél hosszabb ideje dolgozók preferálják, míg a munkakörváltást főleg az 1-4 éve dolgozók részesítik előnyben. Az adatokat a 35. melléklet, míg a statisztikai számítást a 46. táblázat ismertetni. 46. táblázat: Munkahely változtatás fontos szempontjai Munkahely változtatásnál fontos szempont: Munkahely közelsége Jobb fizetés Biztosabb állás Jobb munkakörülmény Jobb időbeosztás Más térségben/ külföldön legyen a munkahely Más munkakörben dolgozhassak Chi-Square 10,635 3,994 4,889 3,312 9,010 4,573 10,566 df 5 5 5 5 5 5 5 Asymp. Sig.,059,550,430,652,109,470,061 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Forrás: saját kutatás, 2013. A 10. kérdéscsoport esetében hat esetben figyelhetünk meg szignifikáns különbséget. Ezek a következők: - nincs esély a jobb jövedelemre; - a közelben nem látok esélyt jobb elhelyezkedésre; - nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez; - a keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés; - fővárosban többet fizetnek; - nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak. A jobb jövedelem elérését főleg a 20 évnél hosszabb ideje dolgozók adják fel, de a kevesebb, mint 1 éve dolgozók véleménye is zömében ez. Hasonlóan, a 20 évnél hosszabb ideje dolgozók, akik nagy munkatapasztalattal bírnak, nem látnak esélyt a közelben jobb elhelyezkedésre. Ez azt is jelentheti, hogy a kistérségben kevés az előnyös, jól fizető munkahelyek száma. A fiatalok ezt még kevéssé érzékelik. A pályakezdők beismerik, hogy nincs elegendő képzettségük a jövőtervezéshez, ez is a fiatalok bizonytalanságát fokozza. Ennek ellenére nem érzékelik megfelelő mértékben, hogy a keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés. A főváros és a kistérség közötti nagy különbséget főleg az idősebb, tapasztaltabb munkavállalók érzékelik (11-20 év és 20 évnél hosszabb kategória). A pályakezdők és a 20 évnél hosszabb ideje dolgozók is egyetértenek abban, hogy nincs reális 106

esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak. A középkorúak jóval optimistábban ítélik meg a helyzetet. A rangátlagok a 36. mellékletben tanulmányozhatók, a statisztikai értékelést a 47. táblázat ismerteti. 47. táblázat: A munkában töltött idő szerinti különbségek vizsgálata a szakma munkaerő-piaci megítélésénél Megnevezés Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? [Az én szakmám igen telített] Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs esély a jobb jövedelemre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: a közelben nem látok esélyt jobb elhelyezkedésre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez 107 Szakmám munkaerő-piaci megítélése: keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Szakmám munkaerő-piaci megítélése: fővárosban többet fizetnek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak Szakmám munkaerő-piaci megítélése: lakóhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet Szakmám munkaerő-piaci megítélése: 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben Chi- Square 4,067 15,987 12,559 8,800 22,721 11,697 15,073 3,119 14,210 2,123 8,168 df 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 Asymp. Sig.,540,007,028,117,000,039,010,682,014,832,147 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Forrás: saját kutatás, 2013 A 9. kérdéscsoport esetében az eltérő munkatapasztalattal rendelkező csoportok között négy esetben szignifikáns az eltérés. Ezek a következők: - állásomat kapcsolataimnak köszönhetem; - más munkakörben szeretnék dolgozni; - nem innen szeretnék nyugdíjba menni; - jobb lehetőség esetén állást változtatnék. A fiatalok esetében úgy tűnik, hogy az álláskeresésben nagy szerepe van a kapcsolatoknak, azonban a hosszabb munkatapasztalattal rendelkezők ezt másként látják. Ez főleg a jelentős fiatalkori munkanélküliségre és a pályázati rendszerek csődjére utal. Sok esetben kiírják a pályázatot, de már el van döntve, ki kapja az állást.

A 10 évnél kevesebb munkatapasztalattal rendelkezők könnyen váltanának munkakört, míg a 11-20 év közötti és 20 évnél hosszabb munkatapasztalattal rendelkezőkre ez nem jellemző. A friss munkavállalók elégedetlenek helyzetükkel, nem a jelenlegi munkahelyről szeretnének nyugdíjba menni, és jobb lehetőség esetén állást változtatnának. A rangátlagokat a 37. melléklet, míg a statisztikai értékelést a 48. táblázat mutatja be. 48. táblázat: Jelenlegi munkahely megítélése Állásomat kapcsolataimnak köszönhetem Más munkakörben szeretnék dolgozni Munkahelyem megítélése: Nem innen szeretnék nyugdíjba menni Jobb lehetőség esetén állást változtatok Véleményem szerint hamarosan megszűnik Chi- Square 16,733 29,422 39,227 54,133 8,592 df 5 5 5 5 5 Asymp. Sig.,005,000,000,000,126 a. Kruskal Wallis Test b. Grouping variable: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Forrás: saját kutatás, 2013. 5.1.3. Grafikus statisztikai elemzés A 7. kérdéscsoport grafikus elemzését mutatom be. Az osztályozás 1-5-ig terjedő skálán történt. Megfigyelhető, hogy a legmagasabb értékeket a jobb fizetés és a biztosabb állás kapták, tehát a válaszadóknál ez a legfontosabb szempont. Viszonylag kisebbek az értékek a más térségben, külföldön való munkavállalás elfogadására, de megjelenik minden csoportnál. A munkakörváltás kívánsága is kisebb értékeket kapott. A konkrét értékek a 32. ábrán tanulmányozhatók. 108

32. ábra: Munkahely változtatás szempontjai a jelenlegi munkahelyen eltöltött időtől függően Forrás: saját kutatás, 2013. Az első munkahellyel rendelkezők és a hosszabb ideje munkát végzők között a munkahely változtatás szempontjaiban nincs lényeges különbség, legfontosabbnak a jobb fizetést és a biztosabb állást tartják (33. ábra). Ez az első munkahelye? 33. ábra: Munkahely változtatás szempontjai első és több munkahely esetén Forrás: saját kutatás, 2013. 109

A munkahely változtatásnál a jobb fizetést és a biztosabb állást sokan rendkívül fontosnak tartják (34-35. ábra). 34. ábra: Munkahely változtatás szempontjainak fontossága: jobb fizetés Forrás: saját kutatás, 2013. 35. ábra: Munkahely változtatás szempontjainak fontossága: biztosabb állás Forrás: saját kutatás, 2013. A külföldi, vagy más térségben történő munkavállalást a válaszadók 5%-a tartotta rendkívül fontosnak, tehát ezek az emberek már igen elégedetlenek helyzetükkel (36. ábra). 110

36. ábra: Munkahely változtatás szempontjainak fontossága: más térségben/külföldön legyen a munkahely Forrás: saját kutatás, 2013. A más munkakörben történő foglalkoztatást a válaszadók 53,6%-a nem, vagy csak kissé tartja fontosnak (37. ábra). 37. ábra: Munkahely változtatás szempontjainak fontossága: más munkakörben dolgozhassak Forrás: saját kutatás, 2013. A 9. kérdéscsoport grafikus elemzésénél öt kérdés, és 1-5-ig terjedő skálán választási lehetőség szerepelt. A kérdések a jelenlegi munkahely megítélésével foglalkoznak. Általánosnak tekinthető a vélemény, hogy nem innen szeretnének nyugdíjba menni. A munkahely megszűnésére alacsony értékeket adtak a válaszadók, tehát tömeges munkahely megszűnésre nem számítanak. (38. ábra) 111

38. ábra: A jelenlegi munkahely megítélése Forrás: saját kutatás, 2013. A jelenlegi munkaerőpiac megítélésével a 10. kérdéscsoport foglalkozik. Az egyik legmagasabb értéket az elhelyezkedési lehetőségek megítélése kapta, az 5-ös skálán 4,05 átlag jött ki arra, hogy Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek. Ami igazán elgondolkodtató, hogy úgy látják, 5-10 éven belül nem is fog javulni a munkaerő helyzet. Viszonylag magas azok értékelési átlaga is (5-ös skálán 3,11), akik szerint megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra. (39. ábra) 39. ábra: A jelenlegi munkaerőpiac megítélése Forrás: saját kutatás, 2013. 112

A 11. kérdéscsoport vizsgálata a korábbiakkal harmonizáló válaszokat mutat be. A válaszadók több mint fele teljes mértékben igaznak tartja, hogy kevés a munkahely. (40. ábra) 40. ábra: Megfelelős munkahely megtalálásának nehézségei: kevés a munkahely Forrás: saját kutatás, 2013. Az elmúlt években jelentősen visszaesett a cégek részéről a továbbtanulás támogatása, ez tükröződik a válaszokban is (41. ábra). 41. ábra: Megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei: nem támogatják a továbbtanulást Forrás: saját kutatás, 2013. 113

A család-munka-tanulás együtt nehezen megoldható kérdés (42. ábra). 42. ábra: Megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei: család-munka-tanulás együtt nehéz Forrás: saját kutatás, 2013. Az idős emberek elhelyezkedését a többség reménytelennek ítéli (43. ábra). 43. ábra: Megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei: idősebb korban nehéz az elhelyezkedés Forrás: saját kutatás, 2013. A problémákat összegezve az időskori munkavállalás lehetősége a legsúlyosabb gond, de a kevés munkahely is lehetetlenné teszi az elhelyezkedést, azonban minden a jó egészségi állapot függvénye. (44. ábra) 114

44. ábra: Megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei Forrás: saját kutatás, 2013. A 13. kérdéscsoport azt vizsgálja, a munkavállaló mit hajlandó vállalni egy jobb állásért. Sokan vállalnák a szakmai továbbképzést, esetleg új szakma elsajátítását, vagy nyelvtanulást. Az 1-5-ös skálán a válaszok átlagát mutatja be a 45. ábra. 45. ábra: Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? Forrás: saját kutatás, 2013. A 10. kérdéscsoport 1-5-ös skálát ad az értékelésre, és egyöntetűen meglehetősen pesszimista válaszokat tartalmaz. Az életszínvonal romlását és hogy nem javul a foglalkoztatási helyzet, 4 feletti értékekkel igazolják a különböző munkatapasztalattal rendelkező válaszadók (5 = teljes mértékben igaz). 115

Hasonlóan magas az átlaga annak a véleménynek is, hogy a keleti országrészben kedvezőtlenebbek az elhelyezkedési lehetőségek. Egyöntetűen úgy látják, hogy a fővárosban többet fizetnek, ami a térség nehéz helyzetét és a főváros közelségét figyelembe véve irritáló hatású. A főváros-vidék egyre fokozódó különbségei elégedetlenséget és pesszimizmust eredményeznek. Az adatok a 46. ábrán tanulmányozhatók. 46. ábra: Jelenlegi munkaerőpiac megítélése* *Kérdőív használata mellett értékelhető Forrás: saját kutatás, 2013. 5.1.4. Mann-Whitney Teszt A 10. kérdéscsoport esetében vizsgáltam a férfiak és nők válaszait és kerestem statisztikailag igazolt eltérést. Az 1-es kérdésnél (az én szakmám igen telített) erős szignifikáns eltérést a 2. kérdésnél gyenge összefüggést igazolt a számítás. A nők a szakma telítettsége tekintetében tehát statisztikailag igazoltan rosszabbnak ítélik helyzetüket, mint a férfiak. (38. melléklet) (49. táblázat) 116

49. táblázat: Jelenlegi munkaerőpiac megítélése Az én szakmám igen telített Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerő-piacot? Szakmám munkaerő-piaci megítélése: Nincs esély a jobb jövedelemre A közelben nem látok esélyt jobb elhelyezkedésre Megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra Nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez Mann-Whitney U 65833,500 77065,500 82385,000 83146,500 84783,500 Wilcoxon W 116873,500 135035,500 142763,000 143177,500 146208,500 Z -2,261-1,896-1,550 -,435 -,942 Asymp. Sig. (2-,024,058,121,664,346 tailed) 49. táblázat folytatása Szakmám munkaerő-piaci megítélése: Keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Fővárosban többet Fizetnek Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak Lakóhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben 73129,500 78330,500 78347,500 76941,500 65430,000 61294,000 125779,500 136983,500 194750,500 133557,500 113635,000 143104,000 -,199-1,639 -,613 -,700 -,454 -,283,842,101,540,484,650,777 a. Grouping variable: Válaszadó neme Forrás: saját kutatás, 2013. A 11. kérdéscsoport értékelésénél az 5 pontos skálán 4,60 átlagot kapott az a válasz, hogy idősebb korban nehéz az elhelyezkedés, ezt a válaszadók egyöntetűen így látják. Szignifikáns eltérés a férfiak és nők között a c kérdésnél volt, miszerint a család, munka, tanulás együtt nehéz. Ezt főleg a nők érzékelik, így statisztikailag igazolható a nők nagyobb terhelése. (39. melléklet) (50. táblázat) 117

50. táblázat: A megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei Elhelyezkedési probléma: A munkavállalás jó Nem Idősebb Családmunka-tanulás egészségi Kevés a támogatják a korban nehéz munkahely továbbtanulást elhelyezkedés az együtt nehéz állapot függvénye Mann-Whitney U 86549,000 69541,000 74242,000 85113,500 83611,000 Wilcoxon W 148325,000 119944,000 130187,000 143766,500 211376,000 Z -,583-1,191-2,824-1,172 -,157 Asymp. Sig. (2-tailed),560,233,005,241,875 a. Grouping variable: Válaszadó neme Forrás: saját kutatás, 2013. A 12. kérdéscsoport esetében szignifikáns az eltérés az elérhető fizetés nagyságában (férfiak tartják fontosabbnak), valamint a megfelelő időbeosztás és munkahely közelsége tekintetében (nők tartják fontosabbnak). Az adatokat a 40. melléklet és az 51. táblázat mutatja be. 51. táblázat: Munkahellyel kapcsolatos tényezők fontossága Az elérhető fizetés nagysága Nyugdíjig biztos munkalehetőség Munkahely fontos kritériuma: Munkahely stabilitása Számomra is megfelelő időbeosztás Munkahely közelsége Mann-Whitney U 86215,500 86076,500 94726,500 88340,500 84557,500 Wilcoxon W 230131,500 214854,500 160429,500 155135,500 149898,500 Z -3,279 -,690 -,340-2,252-2,992 Asymp. Sig. (2-tailed),001,490,734,024,003 a. Grouping variable: Válaszadó neme Forrás: saját kutatás, 2013 A 13. kérdéscsoport vizsgálatánál négy esetben is szignifikáns az eltérés a férfi és női válaszok között. Az ingázást, a lakóhelyváltást és a külföldi munkavállalást inkább a férfiak, míg a nyelvtanulást inkább a nők vállalnák. Statisztikailag igazolt tehát, hogy a nők kevésbé mobilak és ingázást, lakóhelyváltozást sem vállalnának. Ez azt jelenti, hogy számukra meghatározóak a kistérségi lehetőségek. (41. melléklet) (52. táblázat) 118

52. táblázat: Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? Ingázás Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Új szakma vállalása 119 Nyelvtanulás Szakmai továbbképzés Lakóhelyváltás Külföldi munkavállalás Mann-Whitney U 75094,500 92141,500 90813,500 87018,000 85045,000 75836,500 Wilcoxon W 211597,50 232326,500 154359,50 152359,000 219985,000 204107,500 0 0 Z -4,706 -,712 -,828-2,173-2,069-3,795 Asymp. Sig. (2-,000,476,408,030,039,000 tailed) a. Grouping variable: Válaszadó neme Forrás: saját kutatás, 2013. A 7. kérdéscsoport esetében a 7 kérdésből 4 esetben szignifikáns az eltérés a férfiak és nők között. A nők kevésbé mobilak, fontosnak tartják a munkahely közelségét. Gyengén szignifikáns a biztosabb állás és a jobb időbeosztás lehetősége, melyet inkább a nők preferálnak. Erősen szignifikáns viszont, hogy más térségben legyene a munkahely, vagy esetleg külföldön, erre a kérdésre a férfiak adtak inkább pozitív válaszokat. Ez is a nők kiszolgáltatottságára utal, nincs lehetőségük és akaratuk változtatni, életük a kistérséghez kötődik (42. melléklet) (53. táblázat). 53. táblázat: Munkahely változtatás fontos szempontjai Munkahely közelsége Jobb fizetés Munkahely-változtatásnál fontos szempont: Biztosabb állás Jobb munkakörülmény Jobb időbeosztás Más térségben/ külföldön legyen a munkahely Más munkakörben dolgozhassak Mann-Whitney 52051,0 47143,50 42325,500 47600,000 49804,500 U 00 0 46803,500 50683,000 Wilcoxon W 78640,500 127517, 83189,50 120723,50 84185,000 85582,500 000 0 0 124219,000 Z -4,404 -,065-2,022 -,833-1,962-2,297 -,281 Asymp. Sig. (2-tailed),000,948,043,405,050,022,779 a. Grouping variable: Válaszadó neme Forrás: saját kutatás, 2013. A 9. kérdéscsoport a jelenlegi munkahely megítélését vizsgálja, a férfiak és nők között egy esetben erősen szignifikáns az eltérés. A férfiak inkább más munkakörben szeretnének dolgozni, a nőkre ez nem jellemző. A munkahely

megszűnésének valószínűségét az 1-5 skálán 2,24 átlaggal értékelik a válaszadók, tehát nem tartanak a tömeges elbocsátástól. Az állásszerzés esetében (2,83 átlag) megtalálható a kapcsolati tőke is, ahogy már korábban elemeztük, főleg a fiataloknál. A számítást a 43. melléklet és az 54. táblázat mutatja be. 54. táblázat: Jelenlegi munkahely megítélése Munkahelyem megítélése: Állásomat kapcsolataimna k köszönhetem Más munkakörben szeretnék dolgozni Nem innen szeretnék nyugdíjba menni Jobb lehetőség esetén állást változtatok Véleményem szerint hamarosan megszűnik Mann-Whitney U 48574,000 43752,000 41934,500 44065,500 31240,500 Wilcoxon W 83290,000 114628,000 104062,500 108685,500 77600,500 Z -,097-2,922-1,345 -,810 -,998 Asymp. Sig. (2- tailed) a. Grouping variable: Válaszadó neme Forrás: saját kutatás, 2013. 5.1.5. Főkomponens elemzés,923,003,179,418,318 A 7-10-11-12-13 kérdéscsoport válaszait (változóit) a változók csökkentését szolgáló többváltozós módszerrel vizsgáltam. Ezek a munkahelyváltozásnál fontos szempontok - a munkaerőpiac jellemzői az elhelyezkedési problémakör tényezői munkahelyi fontosabb tényezők jobb álláslehetőségért hozható áldozatok. Azért célszerű az említett szempontokat együttesen vizsgálni, mert tudni szeretném, hogy a vélemények milyen mértékben erősítik meg egymást, illetve milyen kapcsolatrendszert alkotnak. Ennek bemutatására a faktoranalízis módszere alkalmas. Ezen belül két módszert használtam: a főkomponens analízist (PCA) és a főfaktor analízist (PFA). A két módszer választását az indokolta, hogy a faktorok képzéséhez milyen induló varianciát alkalmazzak. A főfaktor elemzésnél a kapcsolatrendszert bemutató korrelációs Mátrixban, az átlókban vagyis a kiszűrendő varianciát (szórásnégyzetet) a többváltozós korrelációs együttható - R - képezi, míg a főkomponens elemzésnél a korrelációs mátrixban 1 értékű autókorrelációs együtthatók vannak. A főkomponens elemzés eredményeit fogom bemutatni, mert a faktorstruktúrák (faktorok száma és eredeti változókkal való kapcsolat) megegyeznek, csak a 120

főkomponens (faktor) változók és az eredeti változók kapcsolatát leíró főkomponens-súly mátrix elemei nagyobbak a főkomponens elemzésnél. A 34 vizsgált változó összes varianciája 34, ebből 59,186 % került kivonásra 9 főkomponens változóban. Értelmezéshez fűzött magyarázat: A közös faktor-, vagy főkomponens változó, amely oszlopban több változóval mutat kapcsolatot, magyaráz. Egyedi faktor-, vagy főkomponens változó, amely egy főkomponens változó egy változót magyaráz. Én 0,5 feletti főkomponens súlyokat vettem figyelembe, ez szubjektív, nincs rá szabály, vagy szignifikancia teszt. Ezt azzal indokolom, hogy a főkomponens súlyok a főkomponens változó és az eredeti változók közötti korrelációs együtthatók, azaz legalább 0,5*0,5=0,25*100=25%-ban meghatározzák a kapcsolatot (az r négyzet a determinációs együttható!) Az elemzést a 44. melléklet szemlélteti, ez tartalmazza a rotált főkomponens súlyokat. Az eljárás során a már említett főkomponens súlyok a főkomponens változók és az eredeti változók közötti kapcsolatot mutatják. A harmadik főkomponens változó a pozitív helyzetű munkahelyváltás (nem kényszerből) kritériumait hangolja, fűzi össze. Ezek úgynevezett egyedi főkomponens változókkal magyarázhatóak. Ide tartoznak például a jobb fizetés, a biztos állás, a jobb munkakörülmények és időbeosztás. A munkahely közelsége, az időbeosztási lehetőség a negatív előjelű ingázás a negyedik háttérváltozó (főkomponens változó) elemeit képezi. A saját szempontú munkaerő-piaci megítélés elemeit az ötödik főkomponens változó részletezi. Ilyen n=909 elemszámú mintánál már nüánsznyi különbségekre is rámutat a vizsgálat. A 11 eredeti változót tartalmazó munkaerő-piaci kérdéskör (10. kérdéscsoport) így megoszlik egy általános szempontú és egy saját nézőpont megítélésű részre. Ide tartozik a szakma telítettsége, a kereseti lehetőség behatároltsága és a jobb állás kilátástalansága. Ez mondható el a hatodik, hetedik és nyolcadik főkomponens változóról is. Ezek megbontják a 7-11 kérdéscsoport elemeit. A kilencedik főkomponens változó minden szempontból egységes, egyedi kérdés, kritérium: a fizetés nagysága. Kifejezetten egy főkomponens egy változó típusú összefüggést mutat. 121

5.1.6. A jelenlegi munkaerőpiac megítélése A kérdéskör vizsgálata során célom volt a változók számát redukálni, melyhez faktoranalízist használtam. A cél az volt, hogy az eredeti változók helyett csupán néhány olyan generált változót elemezzek, melyek tartalmazzák az eredeti ismérvek információit. Az eredeti kérdéskörből az alábbi Likert-skálás ismérveket vontam be a vizsgálatba, mivel az alábbiak támasszák alá véleményem szerint a vizsgálni kívánt kérdéskört. A Likert-skálában 1 és 5 közötti válaszlehetőségeket alkalmaztam mivel azok jó alapot adhatnak az egyváltozós és többváltozós elemzésekhez (MALHOTRA, 2008). Az 1-es válasz az egyáltalán nem igaz, míg az 5-ös a teljes mértékben igaz választ jelentette. A vizsgálatokat SPSS statisztikai programcsomag használatával végeztem, mely az ismert statisztikai programcsomagok között is kimondottan a társadalomtudományok területén történő kutatások elemzésére szolgál (MARQUES de Sá, 2007). A faktoranalízis során az alábbi változókat vizsgáltam: - Fővárosban többet fizetnek. - Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek. - A keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés. - Lakóhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet. - 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben. - Nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez. - Nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak. A főkomponens analízis előpróbájaként Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) mutatót számoltam. Amennyiben a KMO mutató 0,5 feletti értéket mutat, elvégezhető a faktoranalízis (SAJTOS-MITEV, 2007). A kedvező KMO mérték (0,791) és a nagy mintaelemszám (n=909) miatt elvégezhető a faktorelemzés. A faktorok létrehozásakor a kapott komponens mátrixot varimax módszerrel rotáltam. A varimax módszer lényege, hogy az egyes faktorok tekintetében a faktorba rendezett változók szórásnégyzete legyen a legkisebb. Ez rotálási módszer (varimax) általánosan elfogadott és használt a társadalomtudományok területén (SZÉKELYI-BARNA, 2002). A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy két faktort lehet elkülöníteni egymástól. 122

Az 1. faktor esetében az alábbi ismérvek szerepelnek: - Nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak. - Lakóhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet. - 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben. - Nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez. Megállapítható, hogy az első faktor olyan változókat tartalmaz, melyek főként a térség munkaerőpiac jövőképére mutatnak. A 2. faktor esetében az alábbi ismérvek szerepelnek: - Fővárosban többet fizetnek. - Keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés. - Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek. A második faktor olyan változókat tartalmaz, melyek főként a térség munkaerőpiac jelen állapotára vonatkoznak. A két kapott faktor segítségével ábrázoltam a válaszadókat (n=909) Descartes féle derékszögű koordinátarendszerben. A vizsgálatot folytatva célom volt a matematika eszközével csoportok létrehozása, melyet klaszteranalízissel végeztem. A vonatkozó táblázatokat és ábrákat a 45/a-b mellékletek tartalmazzák. A klaszteranalízis folyamán a csoportok kialakítása centroid (súlyközéppontos) módszerrel történt. A centroid módszer lényege, hogy a kialakított csoportok súlyközéppontjainak az egymástól való távolsága legyen a legnagyobb. A súlyközéppontos módszerrel kialakított csoportok esetében így a kapott pontfelhők súlyközéppontjainak a helyzetei is információval bírnak. A klaszteranalízis során hat csoport létrehozása volt matematikailag és szakmailag is indokolt. (47. ábra) 123

47. ábra: A munkaerőpiac megítélése Forrás: saját kutatás, 2013. A kapott csoportok jellemzése: 1. csoport: Ez a csoport nem teszi ki a minta 5%-át, így nem kell különösebben elemezni. Az elmondható, hogy vannak olyan emberek, akik a munkaerőpiaci helyzet jövőjét a térségben pozitívabbnak látják, mint a többi válaszadói csoport. (ilyen az 1. és a 6. csoport, ám ezek a minta mintegy 2%-át teszik ki.) 2. csoport: A csoport 15,69%-át teszi ki a vizsgált mintának. A csoportra az a jellemző, hogy a válaszadók a jövőt az átlagosnál pozitívabbnak látják viszont a jelent az átlagosnál negatívabbnak értékelik. 3. csoport: A harmadik csoportban a vizsgált minta 25,17%-a található. Kijelenthető, hogy a válaszadók negyede nem igazán érzi a térségben rosszabbnak jelenlegi elhelyezkedési helyzetét és véleménye szerint a jövőben sem lesz rosszabb az elhelyezkedési helyzet. 124

4. csoport: A vizsgált minta legnagyobb csoportja, mely tartalmazza a válaszadók 51,90%-át. Elmondható, hogy a mintában található válaszadók több mint fele pesszimistán és inkább közömbösen nyilatkozik a jelenről és a jövőről. A faktor és klaszteranalízisbe csak 580 fő van beleszámolva, mert a többi 329 válaszadónál voltak értékelhetetlen válaszok, így azokat missing értéknek vette a rendszer. 5.1.7. Regresszió analízis statisztikai és kérdőíves adatok alapján A területi tőke és a munkanélküliség arányának lineáris regresszióját elemeztem 2004 és 2010 közötti években valamint az SPSS CATREG (kategória változók regressziója) módszerével a kérdőíves adatok alapján vizsgáltam a válaszadók átlagos havi nettó jövedelmére hatást gyakorló tényezők összesített és egyedi befolyását. 5.1.7.1. A területi tőke és a munkanélküliség arányának regressziója Vizsgálatomban összefüggést kerestem a területi tőke mint egyfajta fejlettségi mutató és a munkanélküliség arányának változása között. Az endogén fejlődés társadalmi háttérfeltételeit a területi tőke határozza meg. A területi tőke forrásai JÓNA (2013) szerint több tényezőre vezethetők vissza, melyek a következők: - fizikai tényezők: földrajzi fekvés, termelési tényezőkkel való ellátottság, természeti erőforrások, klíma, stb.; - láthatatlan összefüggések: hallgatólagos megállapodások, szokások és informális szabályok, szolidaritás, kölcsönös segítségnyújtás, stb.; - intangibilis tényezők: intézmények, szabályok, kutatók, helyi politikusok, kreativitás, stb. JÓNA (2013) Magyarország kistérségeire vonatkozóan meghatározta a területi tőke értékét 2004 és 2010 között. Az adatokat felhasználva bemutatom Heves megye kistérségeinek változását a területi tőke értékében, hogy megítéljem a kistérségek helyzetét és fejlődését (48. ábra). 125

48. ábra: A területi tőke értékeinek változása Heves megye kistérségeiben Forrás: Jóna (2013) adatai alapján saját szerkesztés A területi tőke összetevői közül a munkaerő hatékonyságát a munkanélküliek arányát figyelembe véve vizsgáltam Heves megye hét kistérségében 2004 és 2010 között. A vizsgált időszak minden évében a közepesnél erősebb negatív korrelációs kapcsolat jellemzi a területi tőke és a munkanélküliség relációját. A munkanélküliek aránya a vizsgált térben és időben trendszerű növekedéssel jellemezhető Heves megye minden kistérségében. A területi tőke és a munkanélküliség negatív regresszióját a 2004 és 2010-es évekre bemutatom. A determinációs együttható szerint (R 2 ) a munkanélküliség 28-37%- ban határozta meg a területi tőke értékét. A munkanélküliség a területi tőke lényeges tényezője és értékét negatívan érinti. A közbenső évek vizsgálata hasonló összefüggést mutat. (46. melléklet) A területi tőke értékében a rossz munkanélküliségi tendenciák ellenére az időtrendben pozitív fejlődés tapasztalható, tehát a területi tőke további tényezői kompenzálják a munkanélküliség negatív hatását. A munkanélküliség arányát tekintve a hatvani kistérségben a legkisebb, de ezt és a területi tőke fejlődésének értékét Budapest, illetve a Pest megyei kistérségek közelsége befolyásolja. A 49. ábra bemutatja a területi tőkeértékben bekövetkező változásokat, az Egri kistérség töretlen fejlődését igazolva. A Hevesi kistérség változatlan helyzete alapján a kistérségek közötti különbségek markáns növekedését figyelhetjük meg, a megyén belül fejlettnek számító kistérség gyorsan fejlődik, míg a fejletlen stagnál. 126

49. ábra: A legnagyobb és legkisebb területi tőkeértékkel jellemzett Heves megyei kistérségek lineáris trendje Forrás: Saját kutatás, 2013. Felmerül a kérdés, hogy a foglalkoztatásban a mezőgazdaság milyen szerepet tölt be. A Gyöngyösi kistérségben a mezőgazdaságban alkalmazottak aránya (ONYF- TeIR, 2011) az országos átlag (1,018%) alatt van 0, 812%-os aránnyal. A fejletlen kistérségekben az arány magasabb, 1,462-2,288 között változik (AMBRUS- KONCZ, 2014). A nem alkalmazotti mezőgazdasági foglalkoztatottak vagy munka melletti mezőgazdasági tevékenységet folytatók aránya a kistérségben 3% körüli is lehet, de ez csak becslés, pontos adatok nincsenek, ezért a munkanélküliség és mezőgazdaság összefüggésére statisztikai elemzést nem végeztem, ilyen adatok a kérdőíves felmérésben nincsenek. 5.1.7.2. Kategória változók többváltozós regresszió elemzése A vizsgálat az SPSS CATREG szubrutinjával történt. A vizsgált változók kategória változók, amelyek többváltozós regresszió elemzése eltér a folytonos skála típusú változóknál alkalmazott regressziós számítástól. Jelen esetben a legkisebb négyzetek elve nem ajánlott. A változókat függő és magyarázó változó csoportokba soroltam a következőképpen: Függő változó: válaszadó átlagos havi nettó jövedelme. Magyarázó változók: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik; Válaszadó neme; Válaszadó végzettsége; Válaszadó beosztása; Válaszadó nyelvtudása; Válaszadó számítógépes ismerete. Az ordinális és nominális változók transzformálása után lehet a számításokat elvégezni. A munkajövedelem tényezőinek feltárása volt a célom a magyarázó 127

változók szerint, ezért szűrés után lehetett az adatokat feldolgozni. Kiszűrésre kerültek a munkanélküliek, a részmunkaidőben dolgozók, a több munkahellyel rendelkezők, a GYES-en lévők és a nyugdíjasok. A szűrések után n=290 adat feldolgozása volt a kiindulási adatbázis. Az adatokat bemutató 55. táblázat négy részből áll. 55. táblázat: Regressziós értékelés 55/a táblázat: A korrelációs együttható értéke és a magyarázó változók szerepe Model Summary Apparent R Square Adjusted R Square Prediction Error Multiple R,724,524,482,476 Dependent Variable: Válaszadó átlagos havi nettó jövedelme. Predictors: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Válaszadó neme;válaszadó végzettsége;válaszadó beosztása;válaszadó nyelvtudása; Válaszadó számítógépes ismerete. 55/b táblázat: A függő változó összes varianciájának megoszlása Megnevezés Sum of Squares ANOVA df Mean Square F Sig. Regression 151,824 23 6,601 12,708 0,000 Residual 138,176 266,519 Total 290,000 289 Dependent Variable: Válaszadó átlagos havi nettó jövedelme. Predictors: Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Válaszadó neme;válaszadó végzettsége;válaszadó beosztása;válaszadó nyelvtudása; Válaszadó számítógépes ismerete. 55/c táblázat: A ß regressziós együtthatók értékei és szignifikancia szintjei Coefficients Standardized Coefficients Megnevezés Bootstrap Beta (1000) Estimate df F Sig. of Std. Error Hány év munkatapasztalattal rendelkezik?,130,048 5 7,214,000 Válaszadó nyelvtudása,101,059 3 2,970,032 Válaszadó beosztása,582,071 7 66,305 0,000 Válaszadó neme,006,029 1,048,826 Válaszadó számítógépes ismerete,111,054 4 4,275,002 Válaszadó végzettsége,080,068 3 1,376,250 Dependent Variable: Válaszadó átlagos havi nettó jövedelme 128

55/d táblázat: Összetett hatások vizsgálata Megnevezés Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Correlations and Tolerance Correlations Tolerance Zero- Importance After Before Partial Part Order Transformation Transformation,245,182,128,061,964,902 Válaszadó nyelvtudása,175,143,100,034,977,657 Válaszadó beosztása,686,592,507,762,760,612 Válaszadó neme,067,009,006,001,984,971 Válaszadó számítógépes,410,141,098,087,780,639 ismerete Válaszadó végzettsége,360,103,072,055,811,479 Dependent Variable: Válaszadó átlagos havi nettó jövedelme Az 55/a táblázat alapján megismerhetjük a 0,724 értékű korrelációs együtthatót és kiderül, hogy a hat magyarázó 52,4%-ban határozza meg az átlagos havi jövedelmet. Az 55/b résztábla a függő változó összes varienciájának megoszlását mutatja be. A regresszió és az összes (total) variancia hányadosa a már említett R 2 értéket adja, azaz a magyarázó változók 52,4%-ban határozzák meg a havi átlagos nettó jövedelmet. A regresszió 0,1% szint alatt szignifikáns. Az 55/c résztábla a standardizált béta regressziós együtthatók értékeit és szignifikancia szintjeit foglalja össze. A válaszadók neme szerint nincs szignifikáns különbség a havi átlagos nettó jövedelmet illetően a vizsgált körben, a nullhipotézis valószínűsége 82,6%. A válaszadó végzettsége esetében nincs szignifikáns különbség, a nullhipotézis valószínűsége 25,0%. Részletezve, a végzettség béta együtthatója és így a korrelációhoz történő hozzájárulása nem szignifikáns, azaz a négy végzettségi csoport között nincs igazolt különbség. Természetesen a kép árnyaltabb, hiszen a végzettség teszi lehetővé a jó beosztásba kerülést, de a végzettség önmagában kevés. Ez is magyarázhatja a kvalifikált emberek elégedetlenségét és változtatási hajlandóságát ami más jellegű értékelésből is kiderült. A beosztás a jövedelemszintre a legmeghatározóbb mind a béta együttható mind pedig a szignifikanciaszintet illetően, a nullhipotézis nem igaz (a nincs különbség valószínűsége 0,1% alatti). Az eredmények alapján következő jövedelem determináns a munkatapasztalat, itt is szignifikáns jövedelemkülönbségek vannak a munkatapasztalatot leíró kategóriák között. A nyelvismeret és a számítógépes ismeret ugyancsak szignifikáns, statisztikailag jelentős jövedelmi faktor. 129

Az 55/d résztábla összetett elemzést mutat. A zero-order korrelációk a transzformált magyarázó változók korrelációját mutatják a transzformált függő változóval. Itt is a beosztás kapcsolata a legerősebb a jövedelemmel. A jövedelem a nemtől független, míg a számítógépes tudás fontos a jövedelemkapcsolatot illetően. A végzettség is jövedelembefolyásoló tényező, hiszen jó beosztást csak megfelelő végzettség esetén lehet elérni. A második parciális korrelációkat tartalmazó oszlop csak a mutatott magyarázó változó és a függő változó kapcsolatát tükrözi úgy, hogy a többi magyarázó változó hatása kiszűrésre kerül. A dominancia sorrend azonos a zero-order korrelációkkal. A part oszlop korrelációi a residuumok (amit nem magyaráz a korreláció) korrelációi. Az importance a hatás fontossági sorrendjét mutatja. A két utolsó oszlop a változó transzformáció utáni és előtti tolerancia értékeit tartalmazza. Ez jelzi a multikollinearitás veszélyeit, hiszen a tolerancia mutató akkor jelez a függő változó kapcsolatára vonatkozó veszélyes torzító hatást (kollinearizációt), ha értéke 0,2 vagy az alatti. Esetünkben ez a veszély nem áll fenn, így a magyarázó változók független változóknak tekinthetők. A magyarázó változók korrelációs mátrixát a 47. melléklet ismerteti, míg a mennyiségi meghatározások táblázatait a 48. melléklet mutatja be. Az összefüggéseket szemléltető ábrák egy részét a 49. melléklet tartalmazza. 5.1.8. A kistérség SWOT analízise A kistérség a térségi önszerveződés legfontosabb színtere. Fontos hangsúlyozni, hogy a térségi programok kialakítása nem mindig a statisztikai kistérségi területhez kapcsolódik, hiszen a rugalmasan szerveződő térségi kezdeményezések résztvevői (önkéntes társulások, civil és vállalkozói hálózatok stb.) lehetnek a kedvezményezettek, akik a kistérségi elképzeléseket pályázati pénzből valósítják meg. A kistérség helyzetének feltárására és a lehetséges fejlesztési irányok meghatározására SWOT analízist végeztem. A SWOT analízis a stratégiai tervezés munkamódszere, melynek során feltárjuk a kistérség belső sajátosságait és a külső környezet változásait. A helyzetfeltárás után meghatároztam az egyes stratégiai elképzeléseket támogató helyzeteket. (56-57. táblázat) 130

56. táblázat: A kistérség SWOT analízise Erősségek A szennyvízkezelés a kistérségben. A KRF révén jelentős felsőoktatási potenciál alakult ki. A térség főközlekedési utakkal jól ellátott. Vasúti közlekedési lehetőségei kiemelkedők. A természeti szépségek terén országosan kiemelkedő. A régió meghatározó térszerkezeti vonala érinti a kistérséget. A közbiztonság megfelelő. Az egészségügyi ellátás a kórház révén, átlagon felüli. A relatív jövedelmi szint a kistérségben magas a megyei átlaghoz viszonyítva. Megújuló energiahasznosításra a terület kiemelten alkalmas. Kulturális örökség szempontjából kiemelt jelentőségű. A bánya és erőmű jelentős foglalkoztatást biztosít. Idegenforgalmi lehetőségei jelentősek. Az ipari parkok fejlődőképesek. Lehetőségek Nemzeti parkok és természet-közeli állapotú területek túraközpontú kiépítése. Geotermikus alapú turizmus fejlesztése. Borvidékek turisztikai összekapcsolása. Hitéleti turizmus fejlesztése. Budapest és környéke három millió lakossal rendelkező fizetőképes piac. EU-s pályázatok nagyobb arányú igénybevétele. Lobbizás a parlamentben a térségbe telepítendő ipari létesítmények érdekében. A roma lakosság érdekében országos felzárkóztató programokhoz célszerű csatlakozni. Pályázati lehetőségek kihasználásával javítani a kistérség humán erőforrás ellátottságát. A válság hatására az oktatói munkakörben dolgozók elvándorolnak, az oktatási potenciál leépül. Csatlakozva az országos szénbányászati programhoz, a bánya és erőmű bővítése, megfelelő technológia mellett. A KRF kvalifikált oktatóinak bővítésével a kistérség innovációs potenciáljának növelése. Életképes, dinamikus vállalatok ipari parkba vonzása a foglalkoztatás növelésére. Forrás: saját összeállítás 131 Gyengeségek A kistérségben kevés és rosszul fizetett a munkahely. Az EU-s forrásokhoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatások értéke 2012-ben jelentősen csökkent, a korábbi évekhez viszonyítva. A hatóságok gyakran nem támogatják a vállalkozókat, innovációkat. A lakásépítés jelentősen visszaesett. A borvidékek visszafejlődése figyelhető meg. A felhagyott bányák szennyezik a környezetet. A hitéleti aktivitás jelentősen csökkent. A klaszterek kialakulásának az együttműködés hiánya miatt kicsi az esélye. A kistérség önkormányzatainak szakmai koncepciótlansága a fejlődést hátráltatja. A roma népesség beilleszkedése nem probléma mentes. A mellékút hálózat minősége gyenge. Az idegenforgalom lehetőségét a kereskedelmi szálláshelyek alacsony száma korlátozza. Veszélyek A kvalifikált emberek elvándorlása a kistérség leépülését generálja. A hatékony vállalkozások nem találják meg számításukat, elvándorolnak a kistérségből. A borvidék az összefogás hiánya miatt marginalizálódik, más borvidékek szerepe nő. A hegyvidéki erdőterületek jelentős pusztulása a klímaváltozás következtében csökkenti a turisták számát. Növekvő elvándorlás a községekből. A népesség elöregedése, fiatalok más régióba költözése. Az oktatás gyenge színvonala a külső segélyre szorulók számát növeli. Meglévő infrastruktúra és intézményhálózat fenntarthatatlansága, leépülése. Kvalifikált fiatalok növekvő elvándorlása külföldre. A roma népesség egyes községekben koncentrálódik, a szociális helyzet tarthatatlanná válik. A KRF szerepének marginalizálódásával a kistérség innovációs lehetőségei, tudás alkalmazó képessége csökken.

57. táblázat: A Gyöngyösi kistérség stratégiai elemzése LEHETŐSÉGEK Váltás orientált stratégiát támogató helyzetek Átképzés és tanulás segítése. Új munkahelyek teremtése a lakosságcsökkentés megállítására. Alternatív termelési lehetőségek elterjesztése. Exportképes termékek termelésének növelése. Zöldség-gyümölcs-szőlő termelés fejlesztése. K+F szféra támogatása, beruházások ösztönzése. Lobbi tevékenységgel fejlett iparágak térségbe vonzása. Offenzív stratégiát támogató helyzetek Gyógy-, falusi és borturizmus fejlesztése. Az infrastruktúra fejlesztésével tőkebevonás. Humán erőforrás-képzés, átképzés. Vállalkozási övezetek, ipari park fejlesztése. Klaszterek szervezése agrár-területen. Lobbi tevékenység a KRF fejlesztése érdekében. Zöldgazdaság szervezése, megújuló energiatermelés. Bánya- és erőműbővítés. Gyengeségek Erősségek Defenzív stratégiát támogató helyetek Környezetszennyező termelés visszaszorítása. Közlekedés, infrastruktúra további fejlesztése. A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése. Külföldi tőke bevonása a zöld iparágakba. A roma lakosság helyzetének javítása EU-s pályázatokkal. Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek A budapesti piac kihasználása új termékek értékesítésével. A kulturális örökség idegenforgalmi lehetőségeinek megvalósítása. A KRF innovációs potenciáljának kihasználása. EU pályázatokon részvétel. Fejlesztési források bevonása a meglévő erőforrások kihasználásához. Agrártermelés lehetőségeinek megvalósítása. VESZÉLYEK Forrás: saját összeállítás 132

6. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK 1. A zöldgazdaság számos területen jelentős fejlesztéseket jelenthet és foglalkoztatást generálhat megfelelő állami támogatás és pályázati rendszer mellett. Lehetőségei főleg a megújuló energiatermelés, lokális energiafelhasználás, lakásszigetelés, energiatárolás, hulladék hasznosítás terén már ma is jelentősek, gyorsan növekednek és fejlesztései a jövő új foglalkoztatást növelő iparágait jelenthetik. Terjedése elősegítheti a környezeti helyzet javulását. A kistérségben mindegyik lehetőség megvalósítására gondolhatunk fokozatosan, pályázatokhoz kapcsolódva. Az országos arányokhoz viszonyítva a Gyöngyösi kistérségben a lakásállomány 20%- ával számolva és 5 évre elosztva 1300 lakás/év szigetelése tervezhető. Ez a program 600 közvetlen és 60 közvetett munkahelyet teremtene éves szinten, azonban a pályázati lehetőségek ezt jelenleg nem teszik lehetővé. A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) valamint a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) óta nem ismeretlen a 30 százalékos támogatási mérték ilyen gazdasági területeken. A visszajelzések alapján elmondható, hogy ennél a támogatási szintnél az energia-racionalizálási beruházások iránti érdeklődés a lakosság részéről jelentős mértékben növekszik. A napenergia a megújuló energiaforrások között vezet, de ma még csak támogatással gazdaságos. A kistérség családi házai a napelemes rendszerek telepítésére alkalmasak, de a növekedés intenzitását a pályázati és támogatási lehetőségek határozzák meg. A napelemes technológiák fajlagos munkahelyteremtő hatása a legnagyobb. (26. ábra) A környezetvédelmi ipar bíztató jövő előtt áll és gyorsan növekszik hatása a foglalkoztatásra. Főleg az ilyen jellegű beruházások munkahelyteremtő szerepe jelentős, de az üzemeltetés sem elhanyagolható. Környezetvédelmi beruházásként a kistérségben a régi szeméttelepek rekultivációja folyik, tizenegy önkormányzat Gyöngyössel közösen 1 milliárd forintot használhat fel. A kistérségben az ilyen jellegű tevékenységek több száz munkahelyet jelentenek már ma is. A környezetvédelmi beruházások 37%-a a hulladékkezelés, 18%-a levegőtisztaság-védelem. A zöldgazdaság fejlődése esetén a kistérségben ilyen jellegű klaszterszerveződés munkahelyteremtő szerepe jelentős lehet. A zöldgazdaság foglalkoztatást növelő szerepét mind a SWOT analízis, mind pedig Gyöngyös Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája alátámasztja, azzal a kitétellel, hogy Az épületek és a bennük található lakások gazdaságosabb és energiatakarékosabb fenntartása érdekében indokolt a panellakások felújításának a folytatása, figyelembe véve, hogy a központi költségvetés jelentős támogatást nyújt a panel-program végrehajtásához. 133

2. A foglalkoztatás terén a vidékfejlesztési támogatások részben a válság miatt is nem érték el azt a szintet, amit reméltek, az általános válságtüneteknek megfelelően 2012 végéig romlott a kistérségben is a foglalkoztatás helyzete. A város komoly hazai és uniós támogatásokat nyert el, melyek megvalósításának költsége meghaladja a 33 milliárd forintot 2004 és 2011 között, 60%-os támogatás mellett [INTERNET 41]. A tényleges projekteket a 23. a és b melléklet mutatja be. Az agrár-élelmiszertermelés a városban jelentős hagyományokkal bírt, de sajnos az ilyen jellegű tevékenységek zöme megszűnt a városban. Bezárták a jelentős foglalkoztatással bíró húsipari vállalatot, megszűnt a gabonaipar és a tejüzem is, felszámolták a sertéshizlaldát, mindemellett jelenleg várható a zöldség-gyümölcs feldolgozó felszámolása. A 2008-as év a városban is gazdasági visszaesést hozott, sokan vesztették el munkájukat. A munkanélküliségi ráta alakulása a városban azt mutatja, hogy a korábbi agrár-élelmiszeripari munkahelyek megszűnését csak részben sikerült új munkahelyekkel pótolni. (35. táblázat) Az alkalmazásban álló foglalkoztatottakat tekintve 2008-ról 2011-re 9481 fővel csökkent a versenyszféra foglalkoztatása, míg a költségvetési szférában nem volt változás a megyében. A versenyszféra a foglalkoztatásból 2011-ben 76%-al részesedett (KSH, Heves Megyei Statisztikai Évkönyv, 2012). 3. A Károly Róbert Főiskola a már megvalósult és tervbe vett klaszterekhez szükséges tudásbázis hordozója és a spin-off vállalkozások lehetséges szereplője a versenyképesség javításában és a foglalkoztatás mérsékelt növelésében katalizátor szerepet játszhat. Ehhez szükséges a tudásbázis bővítése és a lokális lehetőségeket megcélzó pályázatok elnyerése. Az irodalmi adatok és a kistérségi klaszterek (Bioenergetikai Innovációs Klaszter, Zöld Utak Turisztikai Klaszter, Gépipari Klaszter, stb.) működése a foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatást igazolják. A bor klaszter megszervezése lehetséges és indokolt. A meglévő klaszterek már jelenleg is százas nagyságrendben foglalkoztatnak embereket. Klaszterszervezéssel be lehet kapcsolni az addig életképtelennek tartott kis- és középvállalkozásokat a gazdaság fő áramába. Hazánkban a klaszterszervezés nem zökkenőmentes. Az ország nem rendelkezik az alapítás körülményeire és az egyes működési szakaszokra terjedő szabályrendszerrel és átgondolt klaszterfejlesztési koncepcióval, így az ezekhez rendelt támogatási eszközök is elégtelenek. Megítélésem szerint a Mátrai Borvidéken lehetséges lenne a klaszterszervezés, hiszen 7630 hektár területen termelnek szőlőt és közel 10000 gazda foglalkozik a szőlő-bor vertikummal. A gyöngyösi borok export lehetőségei minőségük miatt jónak mondhatók. Másik klaszter lehetőség az idegenforgalom terén nyílhat, de úgy gondolom, hogy jelenleg a helyzet erre még nem érett meg. Fontos fejlesztendő terület a szolgáltatók együttműködésének elősegítése klaszterek és hálózatok, valamint a Turisztikai 134

Desztinációs Menedzsment (TDM) szervezetek megalakításával. A jelenlegi szerényebb eredmények ellenére a Mátravidék fejlődésének egyik alapja lehetne az idegenforgalom/turizmus, amely a rendszerváltás előtti szakszervezeti üdültetések révén korábban jóval dinamikusabban működött. A lehetőségek jók, hiszen a megyében folyamatosan növekszik a turisták száma, a kereskedelmi szálláshelyeken 2013 első 9 hónapjában 17%-al nőtt az előző évhez képest a vendégek száma. A Károly Róbert Főiskola munkatársai rendelkeznek a klaszterek kialakításához szükséges megfelelő tudásbázissal, tapasztalattal, az intézmény pedig kiváló infrastrukturális háttérrel, hiszen jól felszerelt szőlőfeldolgozó és laboratórium, valamint 3 csillagos superior szálloda is rendelkezésre áll. 4. A kérdőíves értékelés során a kiértékelés igazolta a női és férfi válaszadók véleményei közötti különbségeket. A kapott adatok figyelembevételével valóban elmondhatjuk, hogy a női válaszadók számára munkavállalásuk során a kistérségi lehetőségek meghatározóbbak. A 11. kérdéscsoport értékelésénél az 5 pontos skálán 4,60 átlagot kapott, az a válasz, hogy idősebb korban nehéz az elhelyezkedés, ezt a válaszadók egyöntetűen így látják. Szignifikáns eltérés a férfiak és nők között a c kérdésnél volt, miszerint a család, munka, tanulás együtt nehéz. Ezt főleg a nők érzékelik, így tehát statisztikailag igazolható a nők nagyobb terhelése. (39. melléklet) (50. táblázat) A 13. kérdéscsoport vizsgálatánál négy esetben is szignifikáns az eltérés a férfi és női válaszok között. Az ingázást, a lakóhelyváltást és a külföldi munkavállalást inkább a férfiak, míg a nyelvtanulást inkább a nők vállalnák. Statisztikailag igazolt tehát, hogy a nők kevésbé mobilak és ingázást, lakóhelyváltozást sem vállalnának. Ez azt jelenti, hogy számukra meghatározóak a kistérségi lehetőségek. (41. melléklet) (52. táblázat) A 7. kérdéscsoport esetében a 7 kérdésből 4 esetben szignifikáns az eltérés a férfiak és nők között. A nők kevésbé mobilak, fontosnak tartják a munkahely közelségét. Gyengén szignifikáns a biztosabb állás és a jobb időbeosztás lehetősége, melyet inkább a nők preferálnak. Erősen szignifikáns viszont, hogy más térségben legyen-e a munkahely, vagy esetleg külföldön, erre a kérdésre a férfiak adtak inkább pozitív válaszokat. Ez is arra utal, hogy a női válaszadók inkább a kistérségi lehetőségeket szeretnék kihasználni (42. melléklet) (53. táblázat). 5. A kérdőíves értékelés szerint az értelmiségi (felsőfokú végzettségű) emberek a kistérségben elégedetlenek helyzetükkel, állásváltoztatást, esetleg külföldi munkavállalást fontolgatnak. A kistérség stagnáló helyzete, a KRF helyzetének romlása és az innovatív fiatal munkaerő elvándorlása esetén negatív irányba változhat, ennek megváltoztatása a dolgozatban leírtak megvalósításával a kistérség elemi érdeke. A munkaerőpiac megítélését korábban részletesen elemzem (124-127. oldal). A faktoranalízis során egyértelműen kiderült, hogy a mintában található válaszadók több 135

mint fele pesszimistán nyilatkozik a jelenről és a munkaerőpiacon várható fejleményekről egyaránt. A többváltozós regressziós elemzés alapján beigazolódott, hogy a végzettség esetében a ß együttható és így a korrelációhoz történő hozzájárulás nem ad szignifikáns eredményt, így a négy végzettségi csoport között nincs igazolt különbség. Magyarországon a beosztást fizetik meg, a szakértelem kevéssé elismert anyagilag, így az értelmiség elégedetlensége, elvándorlási elképzelése ezzel is alátámasztott. A SWOT helyzetfeltárás során tapasztalt veszélyek az értelmiség helyzetével kapcsolatban a következők: 1. A kvalifikált emberek elvándorlása a kistérség leépülését generálja. 2. A hatékony vállalkozások nem találják meg számításukat, elvándorolnak a kistérségből. 3. A KRF szerepének marginalizálódásával a kistérség innovációs lehetőségei, tudás alkalmazó képessége csökken. Mindezeken túl a 10. kérdéscsoport 1-5-ös skálát ad az értékelésre, és egyöntetűen meglehetősen pesszimista válaszokat tartalmaz. Az életszínvonal romlását és hogy nem javul a foglalkoztatási helyzet, 4 feletti értékekkel igazolják a különböző munkatapasztalattal rendelkező válaszadók (5 = teljes mértékben igaz). Hasonlóan magas az átlaga annak a véleménynek is, hogy a keleti országrészben kedvezőtlenebbek az elhelyezkedési lehetőségek. Egyöntetűen úgy látják, hogy a fővárosban többet fizetnek, ami a térség nehéz helyzetét és a főváros közelségét figyelembe véve irritáló hatású. A főváros-vidék egyre fokozódó különbségei elégedetlenséget és pesszimizmust eredményeznek. Végül rá kell mutatni arra a tényre, hogy a felsőfokú végzettségűek kiemelten preferálják munkahely-váltásnál, hogy új munkakörben dolgozhassanak. A számítást a 30. melléklet és a 41. táblázat mutatja be. A 9. kérdéscsoport vizsgálatánál több szignifikáns eltérés is regisztrálható. A szignifikáns eltérések, főleg a felsőfokú végzettségűek eltérő véleményeire vezethetők vissza. Úgy tűnik, a kistérségben az értelmiség nem találja a helyét, más munkakörben szeretne dolgozni, nem a jelenlegi munkahelyéről szeretne nyugdíjba menni és jobb lehetőség esetén állást változtatna. A válaszok harmonizálnak a 13-as és 7-es kérdéscsoport hasonló válaszaival (más munkakörben végzett munka, külföldi munkavállalás). A konkrét adatok a 42. táblázat és a 31. melléklet alapján vizsgálhatók. Valószínű, hogy a kistérségben élők véleményét Budapest közelsége is befolyásolja, hiszen egy óra útra van a főváros, ahol a munkalehetőségek, a fizetések és a munkafeltételek sokkal jobbak. A kérdőívre adott válaszok is a regionális és megyei, kistérségi különbségek növekedését igazolják a kistérségben élők szubjektív megítélése alapján. 136

6. A korábbi főleg versenyszférában létező munkahelyek megszűnése miatti munkahelycsökkenést az ipari parkokban, illetve a kistérségi foglalkoztatás más területein létrejött új munkahelyek nem voltak képesek pótolni, ezáltal minden korosztályban nehéz az elhelyezkedés és negatív a foglalkoztatás terén a jövő megítélése a lakosság körében. A jelenlegi munkaerőpiac megítélésével a 10. kérdéscsoport foglalkozik. Az egyik legmagasabb értéket az elhelyezkedési lehetőségek megítélése kapta, az 5-ös skálán 4,05 átlag jött ki arra, hogy Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek. Ami igazán elgondolkodtató, hogy úgy látják, 5-10 éven belül nem is fog javulni a munkaerő helyzet. Viszonylag magas azok értékelési átlaga is (5-ös skálán 3,11), akik szerint megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra. (39. ábra) A 11. kérdéscsoport vizsgálata a korábbiakkal harmonizáló válaszokat mutat be. A válaszadók több mint fele teljes mértékben igaznak tartja, hogy kevés a munkahely. (40. ábra) A statisztikai adatok szerint az elmúlt években kismértékben javult a foglalkoztatás, főleg a közfoglalkoztatásnak köszönhetően. A versenyszférában a foglalkoztatás alakulása sajnos nem kielégítő. 6.1. Hipotézisek igazolása 58. táblázat: Hipotézisek igazolása H1: Hipotézis A zöldgazdaság jelentős foglalkoztatási lehetőségeket generálhat megfelelő állami támogatások és programok esetén. Igazolás IGEN H2: H3: Az eddigi vidékfejlesztési támogatások a kistérség vidéki területein nem értek el jelentős eredményeket, a foglalkoztatás növelése szempontjából. A kistérség meghatározó városa Gyöngyös, melynek tervszerű szerepvállalása elősegítette a kistérség komplex fejlődését. IGEN RÉSZBEN H4: H5: H6: H7: A Károly Róbert Főiskola, mint a klaszterek létrejöttének szükséges tudásbázis hordozója és a spin-off vállalkozások lehetséges szereplője, a versenyképesség javításában és a foglalkoztatás mérsékelt növelésében katalizátor szerepet játszhat. A nők munkavállalásuk során kevésbé mobilak, mint a férfiak, így számukra a kistérségi lehetőségek meghatározóbbak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek a kistérségben elégedetlenek helyzetükkel, más térségben történő állásváltoztatást fontolgatnak, a külföldi munkavállalás is reális opció számukra. A korábbi mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari munkahelyek megszűnése miatti munkahelycsökkenést az ipari parkokban, illetve a kistérségi foglalkoztatás más területein létrejött új munkahelyek nem voltak képesek pótolni, ezáltal minden korosztályban nehéz az elhelyezkedés és negatív a foglalkoztatás terén a jövő megítélése a lakosságnál. Forrás: saját összeállítás, 2013. IGEN IGEN IGEN IGEN 137

6.2. A hipotéziseket megalapozó főbb kutatási területek H1: Részletes kifejtésre kerül a szakirodalmi részben, a 4.1. A zöldgazdaság foglalkoztatást növelő szerepe című fejezetben, illetve a SWOT analízis is alátámasztja a felvetést. H2: A statisztikai adatok azt igazolják a jelentős támogatások ellenére, hogy a foglalkoztatás stagnált, illetve romlott. Csupán az utóbbi időben változott a tendencia a közfoglalkoztatottak foglalkoztatásával. H3: Gyöngyös a kistérség meghatározó városa, de lehetőségeit csak részben használja ki. A város vezetése érdemi beavatkozás nélkül tűrte a hagyományos agrár-élelmiszeripari lehetőségek teljes beszűkülését, holott ezeknek a tevékenységeknek a városban évszázados hagyománya van, szerepük a foglalkoztatásban ma is jelentős lehetne. H4: A javasolt szőlő és bor klaszter esetében a Károly Róbert Főiskola adhatja a tudásbázist. A Főiskola szőlőültetvénye és feldolgozója a klaszterben kulcsszerepet játszhat. Segíti a klaszteralakítást a kistérség jelentős szőlőterülete, közel tízezer hozzáértő termelője és az egri kutatóintézet felkészült kutató gárdája. Fontos lenne együttműködni a Mátrai Erőművel is, illetve megszervezni az idegenforgalmi klasztert (4.3. fejezet). A SWOT analízis is igazolja az elképzelést a statisztikai adatok mellett. H5: A statisztikai elemzés során a feltett kérdésre a válasz szignifikánsan beigazolódott. (Kérdőív értékelése fejezet.) H6: A felsőfokú végzettségű emberek az országos tendenciáknak megfelelően nehezen viselik a megélhetési problémákat, elfogadható helyzetbe szeretnének kerülni. (Kérdőív értékelése fejezet.) A többváltozós regressziós elemzés is ezt igazolja, hazánkban a beosztást fizetik meg, a szakértelem kevéssé elismert anyagilag. H7: A statisztikai elemzés és a klaszter analízis is igazolja a leírtakat (kérdőív értékelése fejezet), emellett a KSH adatok is világosan alátámasztják a hipotézist. 138

7. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Következtetéseim és javaslataim kapcsolódnak a bevezetésben megfogalmazott célkitűzésekhez. Részletesen elemeztem irodalmi áttekintésemben a versenyképességgel összefüggő hazai és külföldi szakirodalmat. Az elemzések azt igazolják, hogy a Gyöngyösi kistérség közepesen fejlett urbánus kistérség fejlődésében stagnálónak tekinthető. Napjaink versenyképesség javító irányzatai a fő hangsúlyt a tudásra és a humán erőforrás fejlesztésére helyezik. Ehhez az oktatás, az egészségügy és a K+F szféra fejlesztése szükséges, ezen a téren kellene előbbre lépni. Ide tartozik a társadalmi tőke helyzetének javítása, hiszen a fejlett hálózati gazdaság a bizalomra épül. A regionális versenyképességet közvetlenül befolyásoló tényezők a kistérségben elfogadhatók, de további erősítésük kívánatos. Az infrastruktúra helyzete javul, a kistérség lakóinak képzettsége az országos átlagnak megfelelő. A kutatás és technológiai fejlesztés a Károly Róbert Főiskola, a Mátrai Erőmű és az Ipari parkok révén gyorsan bővül. A KRF szellemi műhelyei sokat tesznek a kistérség fejlesztéséért, de a felsőoktatást érintő elvonások a lehetőségeket beszűkítették, a dinamizáló szerep csökkent. A térség infrastruktúrája elfogadható, de a mellékutak javításra szorulnak. A város és a KRF pályázati lehetőségei növelték a foglalkoztatást, de nem hoztak létre tartós munkahelyeket. A gazdasági szerkezetben meghatározó az ipar, a foglalkoztatásban dominál a versenyszféra szerepe (76%), de az agrárgazdaság és a szolgáltatás teljesítménye is elfogadható. Az Európa 2020 stratégia elképzeléseit kell megvalósítani lokális szinten, eszerint a növekedésnek intelligensnek, fenntarthatónak és inkluzívnak kell lennie, azaz olyan gazdaságra van szükség, amely tudásalapú és innovatív, erőforrás hatékonyabb, zöldebb és versenyképesebb, társadalmi és területi kohéziót biztosít a magas foglalkoztatás révén. A kistérségben fogy a népesség (2012-ben 476 fővel) és jelentős a nyilvántartott álláskeresők száma (2012-ben 4 040). A munkaviszonyból származó jövedelem növekszik, csupán Halmajugrán csökkent, ahol jelentős a roma lakosság aránya. Az agrártermelés erősítése a falvakban és az alternatív termelési lehetőségek javíthatnának a kistérség foglalkoztatási helyzetén. Gyöngyösön fejlett az ipar, a zöldgazdaság és a klaszterek fejlődése javíthatna a kistérség versenyképességén. A tudásalkalmazó, urbánus kistérségekben (Gyöngyösi kistérség) jelen van a kritikus tömeg, azonban egyéb feltételek hiánya nem teszi tipikussá a sikeres 139

klaszterszervezést. Ebben a térségtípusban adottak a szükséges infrastrukturális feltételek, kellő mennyiségű munkaerő áll rendelkezésre és jelentős a vállalkozások száma. A Gyöngyösi kistérség közlekedési feltételei jók. A fő probléma a bizalmi tőke alacsony szintje. A kistérségben a jövedelmi helyzet a megyén belül kedvező, de sok más szempontból a kistérség helyzete nem jó. A 60 éves és idősebb népesség aránya folyamatosan nő, ma már a kistérségben 25,1%. A roma lakosság aránya is növekszik, de ma még 10% alatti. A foglalkoztatást szerény mértékben, de növelik: - az MNB növekedési hitelprogramja; - az EU-s pályázati lehetőségek; - növekvő belföldi kereslet; - üzleti beruházások kedvezőbb hitelezése; - közmunkaprogramok. Az EU-s pályázatok hatásai részben a válság miatt nem hoztak érzékelhető növekedést a foglalkoztatásban. A KRF kutatási pályázatai viszont a zöldgazdaság és az alternatív termelés felé történő elmozdulásban sokat segítenek. A Mátrai Erőmű Részvénytársaság a térség fő foglalkoztatója, lehetőségei ma még csak részben kihasználtak, de 9000 fő foglalkoztatásával szerepe meghatározó. A kistérségben vizsgáltam: - a zöldgazdaság foglalkoztatást növelő szerepét; - Gyöngyös város szerepét a fejlődésben; - a klaszterszerveződés lehetőségeit. A zöldgazdaság számos területen növelheti a foglalkoztatást, mint például: - alternatív-energia termelés; - víz-, szél-, nap-, geotermikus energia; - energiatárolás, hőszigetelés; - hulladékégetés és hasznosítás; - járművek energiafelhasználásának csökkentése. A lakásállomány szigetelése pályázati támogatást feltételezve éves szinten 6-700 munkahelyet teremthet a kistérségben. Komoly és egyre bővülő szerepe lehet a hulladékfeldolgozásnak és felhasználásnak. A környezetvédelmi ipar beruházásai is teremthetnek munkahelyeket. 140

Gyöngyös város hazai és uniós pályázatai 2004-2011 között mintegy 20 milliárd forintos támogatást jelentettek és az ipari parkba is folyamatos az üzemek betelepülése. Mindennek ellenére a foglalkoztatás a korábbi munkahelyek megszűnése miatt még nem érte el a kívánatos szintet. Gyöngyös a turisztika terén adódó lehetőségeket is csak részben használja ki. A klaszterszervezés a Mátravidéken a szőlő-bor és a turisztika területén elképzelhető. A jelentős szőlőterület és a közel 10 000 termelő lehetővé tenné a sikeres klaszterszervezést, ha meglenne a bizalom a termelők között. A kérdőíves értékelés rámutat a fő problémákra. A jobb fizetést a válaszadók 60%- a rendkívül fontosnak tartja, ami egybecseng az országos adatokkal. Jelentős és főleg a kvalifikált emberek körében az elvándorlás óhaja más térségbe vagy esetleg külföldre. Egyöntetű a vélemény, hogy kevés a munkahely, ezért fontos lenne az ipari parkba munkahelyeket biztosító vállalkozások betelepítése. A nők nehezen viselik a család-munka-tanulás okozta igénybevételt, mobilitásuk jelentősen kisebb, mint a férfiaké. A továbbtanulás támogatása a cégek részéről jelentősen visszaesett, a multik kész embert akarnak. Ezt a kormány átgondolhatná, és valamilyen kedvezménnyel változtathatna ezen a negatív helyzeten. Az idősek elhelyezkedése szinte lehetetlen, úgy gondolom ez országos probléma, és szintén beavatkozást igényel. Sokan vállalnának a jobb állásért ingázást, szakmai továbbképzést, nyelvtanulást, sőt akár új szakma vállalását is. Komoly gondot jelent a térségből az elvándorlás, ami főleg a képzett embereket érinti. Az ilyen jellegű munkaerő vidéken tartása érdekében országos programot kellene indítani, a hátrányos helyzetű térségekben dolgozó szakemberek bérét és juttatásait úgy kell növelni, hogy megérje a térségben maradás. Amennyiben ezen a téren nincs változás, a vidék helyzete tarthatatlanná válik. A falusi területeken vissza kell hozni az agrártermelést, növelni kell az állatlétszámot, vonzóvá kell tenni a vidéki életet. A vidék gondjait a mezőgazdaság nem tudja megoldani, de az agrártermelők helyzetbe hozása nélküli más elképzelések sem életképesek. 141

A SWOT analízis alapján meghatározhatók a kistérség stratégiai kitörési pontjai. A főbb elképzelések a következők: - gyógy-, falusi- és borturizmus fejlesztése; - humán erőforrásképzés, átképzés; - klaszterek szervezése, ipari és agrárterületen is, faluszövetkezetek létrehozása; - a KRF és a Mátrai Erőmű Részvénytársaság szerepének stabilizálása; - a zöldgazdaság foglalkoztatási szerepének kihasználása; - pályázati pénz bevonása a roma lakosság helyzetének javítására; - a környezetszennyező termelés visszaszorítása; - a budapesti piac lehetőségeinek kihasználása. Megítélésem szerint javaslataim megvalósulása esetén a Gyöngyösi kistérség lehetőségei jelentősen javulhatnak. 142

8. ÖSSZEFOGLALÁS A kistérségek versenyképességének és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása terén Magyarország adottságai jók, ezeket kellene fokozottan és átgondoltan kihasználni. A téma aktualitását a vidék helyzetének romlása és a jelentős vidéki munkanélküliség adja. A vizsgált Gyöngyösi kistérség relatíve kedvező helyzetben van, de a munkanélküliség itt is nagyarányú, az elvándorlás jelentős és a kistérség fejlődése megtorpant. Doktori disszertációm elkészítése során az a cél vezérelt, hogy rámutassak a regionális versenyképességet meghatározó tényezőkre, és mindezeket az elemzéseket felhasználjam a Gyöngyösi kistérség versenyképességi és foglalkoztatási helyzetének értékeléséhez, és javaslatokat tegyek a változtatások irányára. Felhasználom a KSH adatbázisokat, a Területi Statisztikai Évkönyvek adatait és kérdőíves vizsgálatokat végzek a kistérségben lakókat megkérdezve. Céljaim között szerepelt a kistérség helyzetének bemutatása. SWOT analízissel és a helyzetfeltárásból következő stratégiai elemzéssel a kistérség offenzív, diverzifikált, defenzív és váltásorientált stratégiáját meghatározó lehetőségek bemutatása. Munkám során primer és szekunder adatgyűjtést is végeztem. Kutatásom első részében a kistérség helyzetét elemzem, elhelyezve az Észak-magyarországi Régióban, és Heves megyében társadalmi és gazdasági szempontból. Bemutatom a természeti erőforrásokat és a környezet helyzetét, valamint a foglalkoztatás és a társadalmi környezet mai állapotát, hiszen célkitűzéseim megvalósításához ezek az adatok szükségesek. Kutatásom második részében kérdőíves felmérést végeztem a kistérség lakosai között. A kérdőíves felmérés célja a foglalkoztatási helyzet felmérése, a munkahely és a munkaerőpiac megítélése és az álláslehetőségek, az állásváltoztatás szempontjainak elemzése. A válaszok értékelő skálán kerültek főleg megadásra, az értékelés érdekében. A kérdőívek értékelésénél a válaszadók összetétele a véleménykülönbségek lehetséges forrása. A kutatási tervnek megfelelően felépített kérdőív szerint lehetőségem volt az értékelésnél a lakosok klaszter vizsgálatára, a lakosok osztályozására, a véleménykülönbségek és kapcsolatok, összefüggések megállapítására. A visszaérkezett kérdőíveket és válaszokat SPSS 18.0 statisztikai programcsomag segítésével értékeltem. A statisztikai elemzés következtetéseit mélyinterjúkkal is megerősítettem. A kérdőíves értékelés során kitűnt, hogy egyöntetű vélemény szerint a térségben kevés a munkahely. Az eddigi vidékfejlesztési támogatások a foglalkoztatás terén nem 143

hoztak átütő eredményt, a válság a kistérségben is munkahelyeket szüntetett meg. A nagyobb terhet a nők viselik, a család-munkahely-tanulás hármas szorításában nincs lehetőségük változtatni helyzetükön, a kistérség lehetőségei behatárolják mozgásterüket. A kvalifikált emberek elégedetlenek helyzetükkel, elvándorláson, kivándorláson gondolkodnak. Ezt a tényt többváltozós regresszió analízissel is bizonyítottam. A kistérség munkalehetőségét az agrárgazdaság helyzetbe hozásával lehetne növelni, de ez csak korlátozott lehetőséget jelent. A helyi piacok felélesztése, az alternatív termelési lehetőségek, a feldolgozóipar korábbi helyzetének visszaállítása alapozhatja meg a fejlődést. A zöldgazdaság komoly foglalkoztatási lehetőségekkel bír, a térség szellemi műhelyében a KRF-en már régóta foglalkoznak a témával, és számos tanulmány igazolja ennek életképességét. Természetesen állami szerepvállalás nélkül a lehetőségek korlátozottak. A legnagyobb foglalkoztatási hatása az épületszigetelési programnak lehet és egyúttal az energiatakarékosság is megvalósul. Jelentős jövője lehet a hulladékkezelésnek és hasznosításnak, ez lehet a jövő fontos iparága. Napjainkban felértékelődik a humán tőke szerepe. A kistérség a KRF jelenléte miatt ezen a téren viszonylag jó helyzetben van, de a felsőoktatást érintő elvonások a főiskola dinamizáló szerepét csökkentik. A klaszterek létrejöttéhez is kell az itt levő tudásbázis. A KKV-k megerősítése a térségben fontos lenne, de a jelenlegi helyzet csak lassan javítható. Feltétlenül törekedni kell az együttműködés fejlesztésére, a hálózati gazdaság kiépítésére, egyes iparágakban klaszterek alapítására. A lokális elképzelések hozhatnak áttörést a foglalkoztatásban, de ehhez meg kell változnia a szemléletnek. A bizalmi tőke terén hazánk és a kistérség is rosszul áll. Az együttműködési hajlam alacsony, a bizalmatlanság általános. Át kellene gondolni, hogy milyen módon lehetne ezen a helyzeten javítani, mert a fejlődés meghatározó része az együttműködés, nélküle nem tudunk eredményt elérni. A kistérségben a Mátrai Erőmű Részvénytársaság, a foglalkoztatásban meghatározó szerepet tölt be, a szinten tartás elengedhetetlen, esetleges fejlesztés sokat jelenthetne. A fejlesztésnek ma már elérhetők a környezetkímélő technológiái. Az ipari park bővítése új munkahelyeket teremthetne számottevő mértékben. A gyöngyösi ipari parkba is folyamatos a vállalkozók betelepülése. Az EU-s pályázatokon való minél nagyobb arányú részvétel szintén pozitív eredményeket hozhat. A hagyományoknak megfelelően a gyógy-, falusi- és borturizmus foglalkoztatási szerepe sem lebecsülendő. A kistérség egy hárommilliós fizetőképes piac közelében van, ezt átgondolt fejlesztéssel kellene kihasználni. A fejlesztésben segíthet az MNB hitelprogram, a javuló KKV hitelezési lehetőség és a pályázati támogatás. 144

SUMMARY Considering the possibilities of improving the competitiveness and employment potentials of micro-regions in Hungary we can say that the facilities in Hungary are favourable therefore they should be utilised more wisely and purposefully. The topicality is lent by the deteriorating social situation in rural areas and the worsening unemployment rates in the countryside. The Gyöngyös micro region is in a relatively favourable position, but unemployment in the area is significant, migration is not negligible what is more development in the region seems to have recoiled. While preparing this doctoral thesis my aim was to point out determinant factors of regional competitiveness as well as to use my analyses to evaluate the competitiveness and employment situation of the Gyöngyös micro region in order to be able to formulate recommendations. In order to achieve my goals I used the HCSO and Regional Statistical Yearbook databases, and carried out questionnaire surveys among the residents of the micro-region. I also aimed to outline the situation in the micro region and by means of SWOT analysis and strategic analysis to present possibilities that might determine the offensive, diversified, defensive and change-oriented strategy of the micro-region. Primary and secondary data collection was carried out during this work. In the first part of my research I analysed the position of the micro region, locating it in the region of Northern Hungary and Heves County from a social and economic point of view. The state of the natural resources and environmental situation as well as the current situation in employment and the social environment since these figures are necessary for the realisation of my objectives. In the second part of my research I carried out a questionnaire survey among the residents of the micro region. The survey was designed to assess the employment situation, the perception of workplaces and the labour market, and to analyse the job opportunities. Responses were mainly given on rating scales for the sake of precise evaluation. The composition of the respondents may be a potential source of different opinions. The questionnaire structured according to the research plan enabled me to carry out cluster analysis, to classify residents, and to observe differences, connections and relationships. The questionnaires and responses were evaluated by using SPSS 18.0 statistical software package. The conclusions of statistical analysis were confirmed by personal interviews as well. The evaluation of questionnaires showed that the unanimous opinion is that there are very few jobs in the area. The existing support for rural development in terms of employment has not brought about a resounding solution as it is obvious that the crisis terminated jobs in the micro region. 145

Women bear a greater burden as they have little opportunity to change their situation and their possibilities are limited by the triple command of family-workplace-learning. Qualified people are dissatisfied with their position, and consider relocation elsewhere. Job opportunities in the micro region could be increased by improving the situation of agriculture, but opportunities in that field are limited. The basis for development may be rejuvenation of the local markets and alternative production possibilities as well as the restoration of the previous situation of the processing industries. The "green economy" has great employment potentials in the region, this topic has been long dealt with at Károly Róbert and many studies have proved the viability of this possibility. Naturally, without the active role of the government the chances are limited. The greatest positive effect on employment could be made by buildinginsulation programmes through which questions on reduced and more effective energy consumption could be answered. Waste treatment and recycling could also become an important segment of economic activities in the region. Today the role of human capital is increasing. The micro region is in a relatively favourable position in this respect because of the presence of Károly Róbert College, but withdrawals affecting higher education institutions reduce the stimulating role of the College. Cluster creation also requires the locally existing knowledge base. Strengthening of SMEs in the region would be important, but the current situation can only be improved slowly. It is essential to strive for the development of co-operation, developing a so called network economy, and creating clusters in certain industries. The local ideas can bring about a breakthrough in employment, but attitudes must change. Trust capital is insufficient both in our country and in the region. Willingness to cooperate is low and there is a general tendency towards suspicion. This situation must be changed as development is unimaginable without cooperation, results cannot be achieved without it. The Mátra Power Plant Ltd. play a determining role in employment, and from this respect it is essential to maintain its operation, and its further development may generate new jobs. There are environmentally friendly technologies available these days. The expansion of the industrial area could create a significant number of new jobs. The higher the rate of participation in EU competitions might also bring positive results. Spa-, rural-, and wine tourism could have further potentials in job creation. The micro region is situated near the most developed region of Hungary, which could be taken advantage of through strategic development. Development could be aided significantly by bank loan programmes by the National Bank of Hungary, better loan condition for SMEs, and application opportunities. 146

MELLÉKLETEK 147

M1. Irodalomjegyzék 1. ABAYNÉ HAMAR E. FÁBIÁN GY. (2006): Gazdasági környezet és versenyképesség alakulása a magyar mezőgazdaságban. X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 1-9 p. (CD lemezen) 2. AMBRUZS A. KONCZ G. (2014): Lehetőségek és gyakorlatok az energetikai célú biomassza hasznosítás szerepének növelésére a vidéki foglalkoztatásban. XIV. Nemzetközi Tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 77-84 p. 3. ANNONI P. KOZOVSKA K. (2010): EU Regional Competitiveness Index RCI 2010. publications.jrc.ec.europa.eu/repository/birstream/ / rci_eur_report.pdf 4. ANNONI P. AND DIJKSTRA L. (2013): EU Regional Competitiveness Index RCI 2013. Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2013 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/studies/ pdf/6th_report/rci_2013_report_final.pdf 5. BÁCSNÉ BÁBA E. (2006): Módszertani eljárások az időtényező vezetési, szervezeti folyamatokban betöltött szerepének vizsgálatához. Agrártudományi Közlemények. 20. különszám. 20-32 p. 6. BÁCSNÉ BÁBA E. (2009): Az időtényező szerepe a vezető és a szervezet működésének eredményességében. PhD értekezés. Debrecen, 1-190 p. 7. BAILY, M. N. R. Z. LAWRENCE (2006): Competitiveness and the Assessment of Trade Performance, in C. Fred Bergsten and the World Economy, ed. M. Mussa. Washington DC: Peterson Institute for International Economics. 8. BAKÁCS A. (2004): Versenyképességi koncepciók. Műhelytanulmányok, 57. sz. 4 p. 9. BALOGH Á. (2008): Gyöngyös Város Integrált Városfejlesztési Strtégiája. Gyöngyös, p1-522p. 10. BEGG I. (1999): Cities and Competitiveness. Urban Studies, 5-6. 785-809 p 11. BÉRES D. SZŰCS CS. (2009): The Examination of Tourism in North Hungary on the Basis of the New Hungary Development Plan. In: Tagungsband Thüringisch-Ungarisches Symposium 2009 Fachhochschule Jena 148

12. BÉRES D. (2007): Egy papíripari termékek disztribúciójával foglalkozó vállalat telephely választási kérdéseinek vizsgálata miau.gau.hu/miau/112/tdk/plsgy/ 1doc 13. BÍRÓ SZ. (szerk.) HAMZA E. MOLNÁR A. PAPP G. RÁCZ K. SZÉKELY E. (szerk.): TÓTH K. TÓTH O. VARGA E. (2012): A mezőgazdasági foglalkoztatatás bővítésének lehetőségei vidéki térségeinkben. AKI Agrárgazdasági Könyvek, 1-133 p. 14. BOTOS J. (1982): Nemzetközi versenyképesség és árforradalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 15. BOTOS J. (1999): Versenyképesség elemzés: fogalmi körüljárás, hazai esélyek; Versenyképesség regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Közleményei, szerk.: Farkas B. Lengyel I. 16. BOZSIK I. (2014): Szóbeli közlés 17. BOZSIK N. (2003): Az agrártermelés versenyképessége. In: Észak- Magyarország agrárfejlesztésének lehetőségei (szerk.: Magda S. Marselek S.) Agroinform Kiadó, Budapest 39-57 p. 18. BOZSIK N. (2011): Nemzetközi gazdaságtan I. Nemzetközi kereskedelem és versenyképesség. SALDO Kiadó Kft., Budapest 19. BOZSIK N. MARSELEK S. (2011): A vidékgazdaság fogalomrendszere, erőforrásai. In: Vidékgazdaságtan I. (szerk: Magda R. Marselek S.) Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest. 27-41 p. 20. BRISTOW, G. (2005): Everyone s a winner : problematising the discourse of regional competitiveness. Journal of Economic Geography, 5: 285-304 p 21. BUDAY-SÁNTHA A. (2003): Agrártérségek komplex fejlesztése. Tér és társadalom, 1. sz. 185-190 p. 22. BUDAY-SÁNTHA A. (2009): A magyar agrár és vidékfejlesztés ellentmondásai. Magyar Tudomány, 170. évf. 8. sz. 937-945 p. 23. BUDAY-SÁNTHA A. (2011): Agrár és vidékpolitika. SALDO kiadó, Budapest 1-377 p. 24. CAPELLO, R. NIJKAMP, P. (2009): Introduction: regional growth and development theories in the twnty-first century recent theoretical advances and future challenges. In Capello, R.-Nijkamp, P. (eds) Handbook of regional growth and development theories. Edward Elgar, Cheltenham, 1-16 p. 149

25. CAPELLO, R. (2007): A forecasting territorial model of regional growth: the MASST model. The Annals of Regional Science, 4. 753-787 p. 26. CHIKÁN A. (2006): A vállalati versenyképesség mérése. Pénzügyi Szemle, 1. 42-56 p. 27. CZAKÓ E. (2000): Versenyképesség iparágak szintjein a globalizáció tükrében; PhD értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. 28. CZAKÓ E. (2005): Versenyképességi programok néhány tanulsága a kormányzati szféra számára az Ír Versenyképességi Tanács és a Lisszaboni Stratégia. Versenyben a világgal 2004-2006. Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból című kutatás, 11. sz. műhelytanulmány. http://edok.lib.uni-corvinus.hu/148/1/11_mht_ NFH_versenyki_programok.pdf 29. CSABA, L. (2006): Gazdasági növekedés, egyensúly és foglalkoztatás az Európai Unióban. Magyar Tudomány, 167. No. 9 p. 1072-1081. 30. CSÁNYI V. (2008): Monoktól Mexikóig. Népszabadság, XLVII. évf. 32/1. sz. 5 p. 31. CSATÁRI B. (1996): A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete, Kecskemét. 32. CSETE L. LÁNG I. (2005): A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest 1-313 p. 33. CSORBA L. (2009): Vázlat a verseny és versenyképesség fogalmi tisztázásához; http://www.dekdi.unideb.hu/download/pdf/kutatasiforum/2009jun/csorba_la szlo.doc 34. DÁVID L. SZŰCS, CS. (2009): Building of Networking, Clusters and Regions for Tourism in the Carpathian Basin via Information and Communication Technologies NETCOM, Networks and Communication Studies-Geographical journal on ICTs, networks and information society, Vol. 23., No. 1-2., International Geographical Union, Geography of Information Society Commission, 63-74 p. 35. DÁVID L. TÓTH G. (2009): A turizmus szerepe a Mátravidéken. Gazdálkodás 53. évf. 5. sz. 400-464 p. 150

36. DÁVID L. TÓTH G. (2010): A Mátravidék és Gyöngyös turizmusa a statisztikai adatok alapján. Gyöngyösi Kalendárium XXIV. évf. 98-101 p. 37. DÁVID, L. SZŰCS, CS. (2010): Sustainable rural development and tourism ecology. Gazdálkodás vol. 54. issue, 24 p. 38. DIJKSTRA, L. ANNONI, P., & KOZOVSKA, K. (2011): A new regional competitiveness index: Thery, Methods and Findings. European Union Regional Policy Working Papers, n. 02/2011. 39. DINYA L. (2003): A hálózati gazdaság kihívásai és az élelmiszergazdaság. In: Észak-Magyarország agrárfejlesztésének lehetőségei. (szerk.: Magda S. Marselek S.) Agroinform Kiadó, Budapest. 257-287 p. 40. DINYA L. (2012): Fenntarthatóság alulnézetben a fenntartható kistérség modellje. A falu 27. évf. 1. sz. 29-40 p. 41. DUNFORD M. LOURI H. ROSENSTOCK M. (2001): Competition, Competitiveness and Enterprise Policies. Hall R. Smith A. Tsoukalis L. (eds) Competitiveness and Cohesion in EU Policies. Oxford University Press, pp. 109-146. http://mpra.ub.unimuenchen.de/29971/1/mpra_paper_29971.pdf 42. DÜRRSCHMIDT W. VAN MARK M. (szerk.) (2006): Renewable Energy: Employment Effects. Federal Ministry for the Environment, Nature Conservation and Nuclear Safety, Berlin p 1-25 http://www.bmub.bund.de/fileadmin/bmuimport/files/pdfs/allgemein/application/pdf/employment_effects_061211.pdf 43. EC (1993): White Paper on Growth, Competitiveness and Employment; The challenges and ways forward into the 21st century. COM (93) 700 final. http://aei.pitt.edu/1139/1/growth_wp_com_93_700_parts_ A_B.pdf. 44. EC (1996): First Report on the Competitiveness of European Industry. 1996, Report, 2010. Brüsszel: CEC 45. EC (2001): Presidency Conclusions, Göteborg, 15 and 16 June 2001 (SN 200/1/01 REV 1), http://ec.europa.eu/governance/impact/background/docs/ goteborg_concl_en.pdf. 46. EC (2003): Regulation (EC) No 1059/2003 or the European Parliament and of the Council on the establishment of a common classification of territorial units for statistics (NUTS). Official Journal, L 154/1. 151

47. EC (2010): Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. COM (2010) 2020, Brüsszel. 48. EC (2010a): Member States competitiveness performance and policies. 2010. Brüsszel. http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv. do?uri=sec:2010:1272:fin:en:pdf. 49. EC (2010b): EUROPE 2020 A strategy for smart, sustainable and inclusive growth. Brüsszel, 2010 http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/ COMLETversion.pdf. 50. EC (2011): Regions in the European Union Nomenclature of territorial units for statistics NUTS 2010/EU-27. Luxembourg: Publications Office of the European Union, 143. p. 51. EC (2013): European Competitiveness Report, Towards Knowledge Driven Reindustrialisation. Luxembourg: Publications Office ott he European Union, 2013 http://ec.europa.eu/enterprise/policies/industrialcompetitiveness/competitiveness-analysis/european-competitivenessreport/files/eu-2013-eur-comp-rep_en.pdf. 52. ÉLTETŐ A. (2003): Versenyképesség a közép-kelet-európai külkereskedelemben. Közgazdasági Szemle. 50. 269-281 p. 53. ENDER J. HAJÓS L. MIKÁCZÓ A. (2008): The Benefits of a Farm Food Safety System. XI. Nemzetközi Tudományos Napok, KRF Gyöngyös, 568-57. p. 54. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS ÜGYNÖKSÉG NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. NEMZETI INNOVÁCIÓS HIVATAL. (2011): Észak-Magyarországi Régió Innovációs Stratégiája, Miskolc, 1-132. p. http://www.norria.hu/files/869/ris_em_norria.pdf. 55. EURON TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT (ÉVSZÁM NEM ISMERT): Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv, Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulásának, Budapest, 1-209 p. http://gyongyosikisterseg.hu/letoltes/kozoktatasi_terv.pdf 56. FERTŐ I. HUBBARD, J. L. (2001): Competitiveness and Comparative Advantage in Hungarian Agriculture. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont. Műhelytanulmányok 2001/1. szám, Budapest 152

57. FERTŐ I. (2002): A komparatív előnyök mérése. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont. Műhelytanulmányok 2002/7. szám, Budapest 58. FINDRIK M. SZILÁRD I. (2000): Nemzetközi versenyképesség képességek versenye. Kossuth Kiadó, Budapest 59. FORGÁCS CS. (2008): Csak azért mert kicsi, még hasznos a társadalomnak. A falu, XXIII. évf. 1. sz. 17-39 p. 60. FÓTI J. LAKATOS M. (2004): Foglalkoztatottság és munkanélküliség: A munkaerőpiac múltja, jelene. Országos Foglalkoztatási Alapítvány, Budapest, 114 p. 61. G. FEKETE É. BODOLAI É. (1995): Kistérségek szerveződése a területfejlesztésben. MTA RKK Észak-magyarországi Osztálya, Miskolc, 183 p. 62. GÁBOR D. (1970): Innovations: Scientific, Technological, and Social. Oxford University Press, 1-146 p. 63. GÁTI J. (2014): Résfeladatok. Heti világgazdaság 6. szám 54-55 p. 64. GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (2013): Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gyöngyös, 1-91 p. 65. HABLICSEK L. (2007): A roma népesség iskolázottságának területi alakulása: tények és becslések. Kisebbségkutatás. 16. évf. 4. sz. 10 p. 66. HÁGEN I. ZS. (2009): The benefits of applying controlling in Hungarian small and mdeium enterprises. Gazdálkodás folyóirat, 53. évf. 23. sz. különkiadás, 64-70 p. 67. HAJÓS L. MIKÁCZÓ A. (2008): A minőség és biztonságmenedzsment szerepének és jelentőségének megítélése az élelmiszeripari vállalkozások körében. XI. Nemzetközi Tudományos Napok, KRF Gyöngyös, 182 189 p. 68. HIESZ GY. (2010): Pályázatok éve, terveink, reményeink. Gyöngyösi Kalendárium, Gyöngyös, 127-128 p. 69. HOFFMAN B. (1993): Win-win competitiveness made in Canada: How to be competitive using the consensus approach, Captus Press Inc., North York, Ontario 70. HORVÁTH GY. (2001): A magyar régiók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben. Tér és társadalom, 15. évf. 2001/2. 203-231 p. 153

71. HORVÁTH GY. (szerk.) (2006): Régiók és települések versenyképessége. MTA RKK, Pécs, 480 p. 72. HUGGINS, R. (2003): Creating a UK Competitiveness Index: regional and local benchmarking. Regional Studies 37 (1), 89-96 p. 73. HURTA H. (2005): A versenyképesség kritérium rendszere, különös tekintettel az agrár-versenyképességre. Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia, Debrecen. 74. JÁMBOR A. MÓDOS GY. TÓTH J. (2008): Hazai és nemzetközi versenyképességi számítások. In: Hatékonyság a mezőgazdaságban (szerk.: Szűcs I. Farkasné Fekete M.) Agroinform Kiadó, Budapest, 237-256 p. 75. KALOCSAI Z. (2012): Forráshiánytól szenved a zöld építőipar. ZIP Magazin II. évf. március 16-17 p. 76. KARÁCSONY P. (2009): A versenyképesség fogalma és mérési módszerei az agrárgazdaságban. Acta Agronomica Óváriensis, 51. évf. 1 sz. 59-63 p. 77. KEREK Z. MARSELEK S. (2009): Vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 1-400 p. 78. KERTESI G. KÖLLŐ J. (2004): A 2001. évi minimálbér-emelés foglalkoztatási következményei. Közgazdasági Szemle 2004/4. sz. Budapest, 293-324 p. 79. KISS J. (2001): Kiválasztott európai országok modernizációs törekvéseinek elemzése, kutatási összefoglaló. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, http://www.vki.hu/kiss_judit.html 80. KITSON M. MARTIN R. TYLER P. (2004): Regional Competitiveness: An Elusive yet Key Concept? Regional Studies, Vol. 38,9, 991-999 p. 81. KOCZISZKY GY. (2000): Regionális integrációk gazdaságtana. Bíbor Kiadó, Miskolc 82. KOLLÁR K. (2012): A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb gazdasági összefüggései. PhD értekezés, Gödöllő, 1-165 p. 83. KONCZ G. (2003): Az alföldi városok lakosságának foglalkoztatási viszonyaiban 1990 és 2001 között bekövetkezett változások. In: Nagy E. Nagy G. (szerk.) 2005: Az Európai Unió bővítésének kihívásai régiók a keleti periférián. Magyar Tudományos Akadémia, Regionális Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet, Békéscsaba, 178-182 p. 154

84. KOPASZ M. MÓDOS GY. (2008): Mezőgazdaság a globális piacon. XI. Nemzetközi Tudományos Napok Károly Róbert Főiskola Gyöngyös II. kötet 302-307 p. 85. KOVÁCS T. (2012): Vidékfejlesztési politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 1-223. p. 86. KOVÁCS, P. LUKOVICS, M. (2006): Classitying Hungarian Subregions by their Competitiveness. Globalization Impact on Regional and Urban Statistics, SCORUS 25 th Conference on Urban and Regional Statistics and Research, Wroclaw 87. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2008): Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Budapest, 1-52 p. 88. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2011): Lakossági munkaerőfelmérés 89. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2012): A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon. Budapest, 1-218 p. 90. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2012): Heves Megye Statisztikai Évkönyve (CD lemez) 91. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2012): Magyarország Társadalmi Atlasza, Budapest, 1-63 p. 92. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2012): Munkaerőpiaci folyamatok 2012 Statisztikai Tükör, VII. évfolyam. 18. sz. 1-8 p. 93. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2013/a): Gyorstájékoztató. Budapest, 176 sorszámú 94. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2013/b): A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok) 95. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2014): Statisztikai tükör, VII. évf. 109. sz. 1-6 p. 96. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA (2006): A kistérségek társadalmi, gazdasági helyzete: Észak-Magyarország, Miskolc, 1-107 p. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/miskolckisterseg.pdf 97. KRUGMAN P. (1994): Competitiveness: A Dangerous Obsession. Foreign Affairs, Vol. 73 (2) 28-44 p. 155

98. LEHOTA J. KOMÁROMI N. PAPP J. SZABÓ Z. TOMCSÁNYI P. TÚRI Z. (2007): Versenyképességi stratégiák és marketing stratégiai csoportok képzése a hús és borvertikumban. Munkabeszámoló. OTKA. 1.12 p. 99. LENGYEL I. DEÁK SZ. (2002): Klaszter: a helyi gazdaságfejlesztés egyik sikeres eszköze. In: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs fogalmak és klaszterek (szerk.: Buzás N. Lengyel I.) SZTE GTK, JATEPress, Szeged, 125-153 p. 100. LENGYEL I. FENYŐVÁRI ZS. (2010): Az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régiók versenyképességének főbb mutatói. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, VII. évf. 1. sz. 3-17 p. 101. LENGYEL I. LUKOVICS M. (2006): An Attempt for the Measurement of Regional Competitiveness in Hungary. Paper presented at the Enlargement, Southern Europe and the Mediterranean 45t h Congress of the European Regional Science Association, Volos, Greece, 29 p. 102. LENGYEL I. RECHNITZER J. (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest-Pécs 103. LENGYEL I. (1999): Régiók versenyképessége (A térségek gazdaságfejlesztésének főbb közgazdasági fogalmai, alapgondolatai, tényezői az EUban) kézirat, JATE Gazdaságtudományi Kar, Szeged 104. LENGYEL I. (2000): A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, 47, 12, 962-987 p. 105. LENGYEL I. (2003): Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress, Szeged 106. LENGYEL I. (2007): Fejlesztési pólusok, mint a tudásalapú gazdaság kapuvárosai. Magyar Tudomány 2007/6. 749-758 p. 107. LENGYEL I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, Budapest 108. LENGYEL I. (2011): Fenntarthatóság és alulról szerveződő fejlesztési stratégiák. In: Agrárátalakulás, környezeti változások és regionális fejlődés (szerk.: Mezei C. Bakuce M.) Pécsi Tudományegyetem, 321-333 p. 109. LLOYD-REASON, L. WALL, S. (2000): Dimension of Competitiveness; Issues and Policies. Cheltenham, UK. 156

110. LOSONCZ M. (2004): A versenyképesség alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban és az EU-belépés várható hatásai. Budapest, 59. p. http://www.nfh.gov.hu/doc/doku/ifm_tanulmányok/ifm2004/losonczm4.pdf 111. LOSONCZ M. (2006): A magyar versenyképesség forrásai nemzetközi összehasonlításban; Honnan hová? Tanulmányok a versenyképességről. (szerk.: Viszt E.) http://www.socio.mta.hu/dynamic/ gki_honnan_hova.pdf. 112. LUKÁCS A. (2013): A klaszterizációs folyamatok vizsgálata a földrajzi koncentráció, a kritikus tömeg és a finanszírozás összefüggéseiben Magyarországon. PhD értekezés, Sopron, 1-173 p. 113. LUKOVICS M. KOVÁCS P. (2011): A magyar kistérségek versenyképessége. Területi Statisztika (megjelenés alatt) 1-20 p. 114. LUKOVICS M. (2007): A tudásalapú gazdaság térségtípusainak lehetséges fejlesztési irányai Magyarországon. In: A lisszaboni folyamat és Magyarország (szerk.: Farkas B.) JATEPress, Szeged, 137-153 p. 115. MADARÁSZ I. (2000): Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot? Vidékfejlesztők kiskönyvtára. AGROINFORM Kiadóház, Budapest. 116. MAGDA R. MARSELEK S. (2011): Foglalkoztatottság. In: Vidékgazdaságtan II. (szerk.: Magda R. Marselek S.) Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 21-24 p. 117. MAGDA R. (2011): A zöldgazdaság és a foglalkoztatás. Európai Tükör, 4. sz. 85-96 p. 118. MAGDA S. HELGERTNÉ SZABÓ I. MARSELEK S. (1999): A hátrányos helyzetű térségek gazdasági stabilizálásának feladatai. Agrárfőiskolák Szövetségének Tudományos Közleményei. 20/3. 1-12 p. 119. MAGDA S. MAGDA R. (2009): A globális gazdasági válság és a magyarországi agrárgazdaság kilátásai. Gazdálkodás, 53. évf. 2. sz. 112-121 p. 120. MAGDA S. MARSELEK S. (2011): Nemzeti kincsünk a vidék! Gazdálkodás 55. évfolyam 1. sz. 76-87 p. 121. MAGYAR KÖZLÖNY (2011): IX. Határozatok tára, a Kormány 1307/2011. (IX. 6.) Korm. határozata 10 3 12 1-75 p. 122. MAJOROS P. (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, Budapest, 1-250 p. 157

123. MAKSAY K. (2009): Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájának gazdasági elemzése. Doktori disszertáció: Kaposvári Egyetem, Gazdálkodásés Szervezéstudományok Doktori Iskola. http://www.gtk.ke.hu/files/tiny_mce/file/doktori/maksay_dolgozat.pdf 124. MALECKI E. J. (2002): Hard and Soft Network for Urban Competitiveness, Urban Studies. Vol. 39, No. 5-6, 2002, 929-945 p. 125. MALHOTRA, N. (2008): Marketingkutatás. Budapest: Akadémia Kiadó. 126. MALJUKOVA I. HAJÓS L. DOLMÁNY F. (2004): A munkanélküliek kistermelővé, egyéni vállalkozóvá válása országos foglalkoztatási közalapítvány támogatása segítségével. IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 1-6. p. (CD lemezen) 127. MÁRKUS G. (2011): Mikro- (vállalati) szintű adatokra alapozott versenyképesség mérés. Doktori disszertáció: Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Doktori Iskola http://www.gphd.ktk.pte.hu/files/tiny_mce/file/vedes/markusgabor_disszert acio.pdf. 128. MARQUES DE SÁ, J. (2007): Applied Statistics Using SPSS, STATISTICA, MATLAB and R (Second Edition. kiad.). Heidelberg: Springer-Verlag Berlin Heidelberg. 129. MARSELEK S. (2008): Alkalmazkodó technológiai rendszerek. In: Szűcs I. (szerk.): Hatékonyság a mezőgazdaságban. Agroinform Kiadó, Budapest, 147-199 p. 130. MARSELEK S. SZABÓNÉ PAP H. SZŰCS CS. (2011/a): Vidéki foglalkoztatás és a magyar megújuló energiahasznosítási cselekvési terv. In: Tagungsband Thüringisch- Ungarisches Symposium 2011 Fachhochschule Jena, 39-47 p. 131. MARSELEK S (2012): Fenntartható intelligens kistérségi megújuló energetikai rendszer konstrukció IV. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 1-110 p. 132. MARSELEK S. MÓDOS GY. VARGA T. (2014): Klaszterek szerepe a regionális versenyképesség javításában. XIV. Nemzetközi Tudományos Napok, 1-8 p. (CD lemezen) (megjelenés alatt) 133. MARSELEK S. RÁBAKÖZI D. (2011): Foglalkoztatás vidéken. Agrárium 21. évf. 4. sz. 47-48 p. 158

134. MARSELEK S. SZŰCS CS. SZABÓNÉ PAPP H. (2011/b): Sustainable Rural Economy, Strategic Rural Development Trends. Thüringisch-Ungarisches Symposium Jena, 11-126 p. 135. MARSELEK S. VAJSZ T. PUMMER L. (2006): Magyarország régióinak összehasonlítása. A különbségeket okozó tényezők vizsgálata. X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 136. MARSELEK S. (2005): Klaszterek a regionális versenyképesség szolgálatában. Főiskolai Tudományos Napok, Gyöngyös, kézirat, 1-11 p. 137. MARSELEK S. (2006): Hálózatok és klaszterek szerepe a regionális versenyképesség alakulásában. MAG Kutatás, fejlesztés és környezet, 20. évf. 5-6. sz. 16-23 p. 138. MEYER-STAMER, J. (2008): Systematic Competitiveness and Local Economic Development. In: Shamin Bodhanya (ed.) Large Scale Systemic Change. Tehories, Modelling and Practices. http://www.meyerstamer.de2008/systemic+led_southafrica.pdf. 139. MÓDOS GY. (2003): A versenyképesség összetevői és mérése. Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés és Agrárinformatika, Nemzetközi Konferencia, 1-10 p. (CD lemezen) 140. MÓDOS GY. (2004/A): A versenyképesség összetevői és mérési módszerei a hús-termékpályán. Agroinform Kiadó, Budapest 141. MÓDOS GY. (2004/B): Versenyképesség, minőség és regionalitás az élelmiszergazdaságban. Mérési módszertani elemzés In: Tézisek. A magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképessége (szerk.: Szűcs I. Farkasné Fekete M.) SZIE Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Agroinform Kiadó, Budapest 10-11 p. 142. MÓDOS GY. (2006): Versenyképesség és hatékonyság összefüggései. X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 1-5 p. (CD lemezen) 143. MOLNÁR M. (2007): Területi egyenlőtlenségek. In: Káposzta József (szerk.) (2007): Regionális gazdaságtan. Tankönyv. DE Kiadó, Debrecen, 1-300 p. 144. NAÁRNÉ TÓTH ZS. É. (2009): A termőföld közgazdasági értéke és piaci ára. Agroinform Kiadó, Budapest, 1-186 p. 159

145. NAGY ZS. (2011): A magyar mezőgazdaság komplex (gazdasági, társadalmi, környezeti) vizsgálata az EU csatlakozás tükrében. PhD disszertáció, 1-193 p. 146. NÉMETHNÉ G. A. (2009): A kis- és középvállalatok versenyképessége. Doktori értekezés, Győr 147. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM (2011): Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, Budapest. 1-220 p. 148. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM (2012): Nemzeti Energiastratégia 2030. Budapest. 1-136 p. 149. OECD (1992): Technology and the Economy: The Key Relationships. OECD, Párizs 150. OECD (1997): Regioanl Competitiveness and Skills, OECD Publishing. http://www.keepeek.com/digital-asset-management/oecd/urban-rural-and- regional-development/regional-competitiveness-and-skills_9789264162013- en#page193 151. OPITZ É. KOVÁCS I. (2010): A versenyképesség keresleti oldala makroés vállalati szinten. Tudományos Közlemények, szerk.: G. Márkus Gy., Budapest. http://www.avf.hu/tudomanyoskozlemenyek/tk_23.pdf 245-256 p. 152. OXFORD (1995): Advanced Learner s Dictionary, Oxford University Press, J. Crowther (szerkesztő) 153. PALÁNKAI T. (2001): Az európai integráció gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest 154. PALÁNKAI T. (2006): A lisszaboni program megvalósíthatósága. Magyar Tudomány, 2006/9. 1046-1056 p. 155. PAPÓCSI L. KŐSZEGI G. (2006): A fejlesztési stratégia és az agrárlogisztika összefüggései. 156. PAPP J. (2010): Békés megye foglalkoztatási képességének változása a rendszerváltástól napjainkig. PhD értekezés, Pécs, 1-176 p. 157. PATIK P. DEÁK SZ. (2005): Regionális klaszterek feltérképezése a gyakorlatban. Tér és Társadalom, 19. évf. 2005/3-4. 139-158 p. 158. PIKE, A. RODRIGUES-POSE, A. TOMANEY, J. (2006): Local and regional development. Abingdom, Routledge 160

159. PITTI Z. (2002): A versenyképesség, mint napjaink legújabb kihívása. Vezetéstudomány, XXXIII. évf. Különszám, 14-22 p. 160. PORTER, M. (1990): The Competitive Advantage of Nations. The Free Press, New York 161. PORTER, M. (2005): What is Competitiveness? http://www.iese.edu/en/ad/anselmorubiralta/apuntes/competitividad_en.html 162. PORTER, M. (2007): Understanding Competitiveness and its Causes. In: A Competitiveness Index: Where America Stands, The Council on Competitiveness. http://www.compete.org/images/uploads/file/pdf. 163. PORTER, M. E. (2000): Location, Clusters and Company Strategy. In: Clark, G. L. Feldman, M. P. Gertler, M. S. (eds): The oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press, 253-274 p. 164. RECHNITZER J. (1998): Területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs. 1-347 p. 165. RITTER K. (2008): A helyi fejlesztés esélyei agrárfoglalkoztatási válság és területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Statisztika II. 48. évf. 5. sz. Budapest, 554-573 p. 166. RÓNA P. (2009): A mezőgazdaság újjászületéséről. A falu, XXIV. évf. tavasz, 1. sz. 33-35 p. 167. RUGMAN A. M. D CRUZ J. R. (1993): The Double Diamond Model of International Competitiveness: The Canadian Experience. MIR: Management International Review Vol. 33, Extensions of the Porter Diamond Framework, Springer, 17-39 p. 168. SÁGI ZS. (2000): A külföldi tőke szerepe a budapesti agglomerációs övezet feldolgozóipari térszerkezetének kialakításában. Földrajzi Értesítő 49. Budapest, 1-2 p. 169. SAJTOS, L., - MITEV, A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó. 170. SCHÜLE, H. (1999): Analyse der Wettbewerbsfähigkeit der Landwirtschaft ausgewählter Länder Mittel-und Osteuropeas. In: Agrarwirtschaft, Band, Heft 8/9, 290-294. 171. SCHWAB, K. PORTER, M. E. (2007): The Global Competitiveness Report 2007-2008. World Economic Forum. Geneva, Switzerland 161

172. STATISZTIKAI TÜKÖR (2010): Munkaerő piaci helyzetkép 2009. IV. évf. 14. sz. KSH, 1-4 p. 173. SZALAINÉ HOMOLA A. (2009): A foglalkoztatás alakulása az Északmagyarországi Régióban. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, VI. évf. 1. sz. 65-81 p. 174. SZANYI M. (2008): A versenyképesség javítása együttműködéssel: regionális klaszterek. Napvilág Kiadó, Budapest, 1-200 p. 175. SZÉKELYI, M., - BARNA, I. (2002): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Budapest: Typotex Kiadó. 176. SZENTESI L. HOLLÓSY ZS. (2012): A versenyképesség értelmezésének aktualitása. LIV. Georgikon Napok, Keszthely, 455-464 p. 177. SZLÁVIK J. KOVÁCS T. (2013): Heves megye területfejlesztési koncepciója. (2014-2020). 1-79 p. 178. SZŰCS A. KONCZ G. BÁRDOSNÉ KOCSIS É. (2013): A helyi gazdaságfejlesztés gyakorlata a Gyöngyösi kistérségben. Journal of Central European Green Innovation, Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, 79-93 p. 179. SZŰCS CS. MARSELEK S. SZABÓNÉ PAP H. (2014): A Gyöngyösi kistérség fejlődése, helyzetének bemutatása. XIV. Nemzetközi Tudományos Napok, 1-8. p. (CD lemezen) (megjelenés alatt) 180. SZŰCS CS. VAJSZ T. MARSELEK S. (2013): Versenyképesség és klaszter lehetőségek az agráriumban és a vidékgazdaságban. Thüringisch- Ungarischen Symposium, Jéna, 1-8 p. (megjelenés alatt) 181. SZŰCS CS. VAJSZ T. MARSELEK S. (2013): Versenyképesség és klaszter lehetőségek az agráriumban és a vidékgazdaságban. Thüringisch- Ungarisches Symposium, 2013. 1-8 p. 182. SZŰCS CS. ZÖRÖG Z. (2012): Career Tracking Examination among Economics and Agricultural Graduates. XIII. Nemzetközi Tudományos Napok A Tudományos Napok előadásai és poszterei: Zöld gazdaság és versenyképesség?. Gyöngyös, 2012 03. 29-2012. 03. 30. 1010-1015 p. 183. SZŰCS CS. (2013): Employment Tendencies in North Hungary since the EU Accession II. International Scientific Conference on Young Science, School of Economics and Management in Public Administration in Bratislava, Conference proceedings, Young V4 Science 2013 Bratislava. 158-163 p. 162

184. SZŰCS I. DEME P. MARSELEK S. (2006): A vidékfejlesztés elemzése az Észak-magyarországi Régióban. X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös. 1-8 p. (CD lemezen) 185. SZŰCS I. (2002): Alkalmazott statisztika. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest. 186. SZŰCS I. (2005): A hatékonyság javításának feltételei a mezőgazdaság erőforrásainak hasznosításában: optimumok és gyakorlati alkalmazások. Agrárgazdaságtan, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika, Nemzetközi Konferencia, Debrecen, 1-12 p. (CD lemezen) 187. SZŰCS I. (szerk.) (2008): A tudományos megismerés rendszertana. Budapest. 1-272 p. 188. TÓTH G. - DÁVID L. - SZŰCS CS. (2010): The Regional Labour Market Effects of the Crisis in Tourism (A válság regionális munkaerő-piaci hatásai a turizmusban) Corvinus University of Budapest, Corvinus Regional Studies, Volume I./Issue 2-3., 51-54 p. 189. TÓTH G. (szerk.) (2012): Gyöngyös és térsége gazdasága. Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Eger, 1-96 p. 190. TÓTH J. (2009): Regionális gazdaságfejlesztés. SZIE GTK Oktatási segédlet, 1-95 p. 191. TÖRÖK Á. (1997): A versenyképesség elemzés egyes módszertani kérdései. Versenyben a világgal, kutatási program. BKE. Budapest 192. TÖRÖK Á. (1999): Verseny a versenyképességét. Miniszterelnöki Hivatal, Integrációs Stratégia Munkacsoport Kiadványa, Budapest 193. UNEP (2008/a): Annual Report www.unep.org/pdf/annualreport/2008/annualreport2008_en_web.pdf 194. UNEP (2008/b): Background Paper on Green Jobs http://grist.files.wordpress.com/2008/02/green-jobs-background-paper-18-01- 08.pdf 195. VARGA V. (2014): A visegrádi négyek elemzése, tanulságok hazánk számára. Károly Róbert Főiskola, Diplomadolgozat, Gyöngyös 1-74 p. 196. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM (2012): Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020. Budapest, 1-135 p. 197. VINCZE I. VARBANOVA M. (1993): Nem paraméteres matematikai statisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest. 163

198. WEF (2012): The Global Competitiveness Report 2012-2013. Ed: Schwab, K., http://www.3.weforum.org/docs/wef_global Competitiveness Report_2012-13.pdf 199. ZIP MAGAZIN (2012): Energia megtakarítás a számok nyelvén. II. évf. április 12-13 p. 164

Internetről felhasznált irodalom: [1] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&language=en&pcode= teilm020&tableselection=1&plugin=1 [2] http://stats.oecd.org/glossary/detail.asp?id=3163 [3] http://12manage.com/images/picture_porter_diamond.gif [4] http://www.europarl.europa.eu/summits/lis1_en.htm [5] http://unfccc.int/2860.php [6] http://ec.europa.eu/europe2020/services/faqs/index_en.htm [7] http://ec.europa.eu/cip/ [8] http://ec.europa.eu/enterprise/initiatives/cosme/index_en.htm [9] http://comtrade.un.org/ [10] http://www.terport.hu/regiok/altalanos-informaciok [11] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/nuts_nomenclature/- principles_characteristics [12] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf049.html [13] https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf027.html [14] http://tenytar.blog.hu/2013/11/22/igy_huznak_el_mellettunk_a_visegradi_orszagok [15] http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2013/11/european-economyguide [16] http://www.portfolio.hu/gazdasag/bezuhant_magyarorszag_- versenykepessege-.188637.html [17] https://www.worldcompetitiveness.com/online/app/index.htm [18] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/nuts_nomenclature/- principles_characteristics [19] http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/regionalis-kutatas/magyarorszagiregiok-120825 [20] http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/magyarorszagi-regiok/magyarorszagiregiok [21] http://www.pordata.pt/en/europe/activity+rate+total+and+by+sex-1754 [22] http://www.kormany.hu/download/d/ad/10000/foglalkoztat-%c3%a1s%20- %20EU%20sereghajt%C3%B3i%20vagyunk.pdf [23] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf025.html [24] http://www.ksh.hu/docs/hun/xtabla/munkerohelyz/tablmh11_09.html [25] http://www.mvh.gov.hu/portal/mvhportal/default/mainmenu/statisztikak- /Jelentesek/UMVP/umvp_eves_megvalositasi_jelent_20100601_1016070 [26] http://www.gyongyos.hu/helyi-hirek/kozelet/437-lezarjak-a-heves-es-pelykozotti-utat [27] http://www.heol.hu/heves/kozelet/a-jaras-nem-valtja-fel-a-kisterseget-392163 [28] http://www.matraszentimre.hu/images/stories/hivatal/hatarozat.pdf 165

[29] http://gyongyosikisterseg.mediacenter11.hu/images/stories/- alapdokumentumok/tarsulas/-tarsulas_szmsz.pdf [30] http://gyongyosikisterseg.hu/letoltes/kozoktatasi_terv.pdf [31] http://energiaklub.hu/sites/default/files/energiaklub_makrogazdasagi_ hataselemzes_pdf.pdf [32] http://www.emi.eu/portal/dpwcm_emi.nsf/pagecontentquickpreviews/ kozlemeny_napkollektor_sikeres_palyazat.html [33] http://www.gyip.hu/hirek [34] http://www.gyongyos.hu/helyi-hirek/kozelet/1365-hivatalos-bejelentes-a-pggyongyosi-gyararol [35] http://www.kormanyhivatal.hu/hu/heves/hirek/matrai-eromu-a-novekvoallami-szerepvallalas-garancia-a-fejlesztesekre [36] http://www.norda.hu/bovul-az-ipari-park-visontan-uj-teherforgalmi-ut-epul/ [37] https://unstats.un.org/unsd/databases.htm [38] http://dev4.netbazis.hu [39] http://www.mert.hu/hu/betelepult-cegek [40] http://www3.weforum.org/docs/wef_globalcompetitivenessreport_2013-14.pdf [41] https://www.teir.hu/ [42] http://www.munka.hu/ [43] http://www.mvh.gov.hu/mvhportal/files/1035870_emva Kimutatas _2007_2011xlsx [44] http://www.karolyrobert.hu 166

M2. Táblázatok, térképek 2. melléklet A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása és a munkanélküliség Forrás: Magyarország Társadalmi Atlasza, KSH, 2012. 167

3. melléklet Területi egység Munkanélküliségi ráta az Észak Magyarországi Régióban 2012-2013 I. negyedév II. negyedév 2012. 2013. III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév BAZ 19,4 16,6 17,1 16,1 15,3 13,6 11,3 10,6 Heves 14,3 14,4 14,4 14,4 13,9 11,5 11,1 11,3 Nógrád 19,2 17,1 17,0 16,6 18,1 15,2 15,7 12,2 Észak- Magyarország Forrás: [INTERNET 13] 18,0 16,1 16,4 15,7 15,4 13,3 12,0 11,0 168

4. melléklet A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája kistérségenként Forrás: Magyarország Társadalmi Atlasza, KSH, 2012. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája kistérségenként Forrás: Magyarország Társadalmi Atlasza, KSH, 2012. 169

5. melléklet Kérdőív Tisztelt Hölgyem/Uram! A versenyképesség, foglalkoztatás a Gyöngyösi kistérségben című doktori disszertációm elkészítése kapcsán felmérést végzek a térség foglalkoztatási helyzetével kapcsolatban. Kérem, segítse munkámat azzal, hogy kitölti az alábbi kérdőívet. A kérdőívben Önnek csupán be kell jelölnie a leginkább igaznak vélt választ, vagy számot. A válaszokat csak összesítve használom fel, kizárólag ezen kutatás eredményeiként. Segítségét köszönöm! KÉRDŐÍV A foglalkoztatási helyzettel kapcsolatban 1) Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? (Csak egy válasz adható!) a) Nincs munkatapasztalatom, pályakezdő vagyok b) Kevesebb, mint 1 év c) 1-4 év d) 5-10 év e) 11-20 év f) 20 évnél hosszabb Szűcs Csaba - SZIE-GSZDI 2) Van-e Önnek jelenleg állása? a) Igen, hivatalos 8 órás állásom van (foglalkoztatottként, vagy vállalkozásban) b) Igen hivatalos állásom van, 8 óránál kevesebb munkaidővel (foglalkoztatottként, vagy vállalkozásban) c) Alkalmi munkám van d) Munkanélküli vagyok e) Inaktív vagyok (nyugdíjas, tanuló, GYES/GYED, háztartásbeli, stb.) Amennyiben jelenleg nincs munkaviszonya, kérem, térjen át a 10. kérdésre! 3) Mióta dolgozik jelenlegi munkahelyén? (Csak egy válasz adható!) a) 1-6 hónapja b) 7-12 hónapja c) 1-4 éve d) 5-10 éve e) 11-20 éve f) 20 évnél régebben 4) Milyen jellegű a mostani munkahelye? (Több válasz is adható!) a) Állami vállalat/cég b) Egyéni/társas vállalkozásban vagyok alkalmazott c) Saját vállalkozásomban dolgozom 5) Milyen jogviszonyban dolgozik jelenleg? (Több válasz is adható!) a) Határozott idejű szerződéssel b) Határozatlan idejű szerződéssel c) Egyéb... 6) Ez az első munkahelye? (Csak egy válasz adható!) a) Igen b) Nem 170

7) Ha munkahely változtatáson gondolkodna, mennyire lennének fontosak Önnek a következő szempontok? Kérem, osztályozzon úgy, mint az iskolában! 1 = egyáltalán nem fontos, 2 = kissé fontos, 3 = közepesen fontos, 4 = fontos, 5 = rendkívül fontos a) Lakóhelyem és a munkahely közelsége 1 2 3 4 5 b) Jobb fizetés 1 2 3 4 5 c) Az állás biztosabb legyen 1 2 3 4 5 d) Jobb munkakörülmények 1 2 3 4 5 e) Jobb időbeosztás 1 2 3 4 5 f) Más térségben legyen a munkahely (az ország más területén, külföldön) 1 2 3 4 5 g) Más munkakörben dolgozhassak 1 2 3 4 5 8) Van másodállása? (Csak egy válasz adható!) a) Igen, több is b) Igen, egy c) Nincs 9) Hogyan ítéli meg jelenlegi munkahelyét? Kérem, osztályozzon úgy, mint az iskolában! 1 = egyáltalán nem igaz, 5 = teljesen mértékben igaz, NT = nem tudom megítélni a) Jelenlegi állásomat a kapcsolataimnak köszönhetem 1 2 3 4 5 NT b) Más munkakörben szeretnék dolgozni a jelenlegi munkahelyemen 1 2 3 4 5 NT c) Nem a jelenlegi munkahelyemről szeretnék nyugdíjba menni 1 2 3 4 5 NT d) Amint találok másik lehetőséget, elmegyek máshova dolgozni 1 2 3 4 5 NT e) Úgy vélem, a jelenlegi állásom hamarosan meg fog szűnni 1 2 3 4 5 NT 10) Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? Kérem, osztályozzon úgy, mint az iskolában! 1 = egyáltalán nem igaz, 5 = teljesen mértékben igaz, NT = nem tudom megítélni a) Az én szakmám igen telített 1 2 3 4 5 NT b) Hazánkban nem látok esélyt, hogy szakmámban többet keressek a jelenleginél 1 2 3 4 5 NT c) Lakóhelyem közelében nem látok esélyt az elhelyezkedésre, vagy jobb állásra 1 2 3 4 5 NT d) Csak azért mennék külföldre dolgozni, mert nem látok más megélhetési lehetőséget 1 2 3 4 5 NT e) Nem rendelkezem elegendő képzettséggel a stabil jövőtervezéshez 1 2 3 4 5 NT f) A keleti országrészben kedvezőtlenebbek az elhelyezkedési lehetőségek 1 2 3 4 5 NT g) Vidéken kevesebb pénzt tudok (tudnék) keresni, mint Budapesten 1 2 3 4 5 NT h) Gyöngyösön és környékén rosszak az elhelyezkedési esélyek 1 2 3 4 5 NT i) Nem látok rá reális esélyt, hogy jó (jobb) munkahelyet találjak a közeljövőben 1 2 3 4 5 NT j) Lakhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a foglalkoztatási helyzet 1 2 3 4 5 NT k) 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a lakhelyem környékén 1 2 3 4 5 NT 11) Milyen nehézségekbe ütközik Ön szerint a megfelelő munkahely megtalálása? Kérem, osztályozzon úgy, mint az iskolában! 1 = egyáltalán nem igaz, 5 = teljesen mértékben igaz, NT = nem tudom megítélni a) Kevés a munkahely 1 2 3 4 5 NT b) A cégek manapság nem támogatják az alkalmazott továbbtanulását 1 2 3 4 5 NT c) Család mellett dolgozni és tanulni kivitelezhetetlen 1 2 3 4 5 NT d) Bizonyos életkor felett (kb. 50 év) nagyon nehéz munkát találni 1 2 3 4 5 NT e) Nem megfelelő egészségi állapottal nem lehet munkát találni 1 2 3 4 5 NT 171

12) Mit tart fontosnak általában egy munkahellyel kapcsolatban? Kérem, osztályozzon úgy, mint az iskolában! 1 = egyáltalán nem tartom igaznak, 5 = teljesen igaz rám nézve, NT = nem tudom megítélni a) Számomra az elérhető fizetés nagysága a legfontosabb 1 2 3 4 5 NT b) Élethosszig (nyugdíjig) szeretnék egy munkahelyen dolgozni 1 2 3 4 5 NT c) A munkahely stabilitása a legfontosabb nekem 1 2 3 4 5 NT d) Számomra kiemelkedő fontosságú a megfelelő időbeosztás 1 2 3 4 5 NT e) A munkahely közelsége a legfontosabb számomra 1 2 3 4 5 NT 13) Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? Kérem, osztályozzon úgy, mint az iskolában! 1 = egyáltalán nem tartom igaznak, 5 = teljesen igaz rám nézve,nt = nem tudom megítélni a) Ingázni is hajlandó lennék 1 2 3 4 5 NT b) Szívesen tovább képezném magam a szakmámban 1 2 3 4 5 NT c) Hajlandó lennék új szakmát is megtanulni 1 2 3 4 5 NT d) Hajlandó lennék nyelvet tanulni 1 2 3 4 5 NT e) Hajlandó lennék elköltözni is 1 2 3 4 5 NT f) Külföldön is vállalnék munkát 1 2 3 4 5 NT 14) Hogyan találta (illetve hogyan keresi) az álláslehetőségeket? (Több választ is bejelölhet!) a) Ismerősök ajánlásai alapján b) Álláskereső internetes portálokon c) Közlönyökből d) Hirdetési újságokból e) Szakmai lapokból f) Egyéb hirdetésekből, pályázatokból g) Konkrét céges megkeresések útján h) Munkaügyi központból i) Állásbörzéken j) Egyéb, éspedig.. Amennyiben Ön állással rendelkezik, kérem, térjen át a 17. kérdésre (személyes kérdések)! 15) Mióta nincs állása? (Csak egy válasz adható!) a) Még sosem volt b) Kevesebb, mint 1 éve c) 1-3 éve d) 4-10 éve e) 10 évnél régebben 16) Kíván-e elhelyezkedni? (Több válasz is adható!) a) Igen, minden áron b) Igen, ha a képzettségemnek megfelelő állást találok c) Igen, de csak megfelelő fizetés ellenében d) Igen, de csak ha a lakóhelyem közelében találok állást e) Nem f) Egyéb:.. 1. SZEMÉLYES KÉRDÉSEK 17) A válaszadó neme a) Férfi b) Nő 172

18) A válaszadó életkora a) 18-25 év b) 26-40 év c) 41-60 év d) 60 év fölött 19) A válaszadó lakóhelye:.megye a) Gyöngyös város b) Gyöngyös környéki község (.település neve) c) Egyéb város d) Egyéb község e) Budapest 20) A válaszadó végzettsége a) Általános iskola b) Szakiskola, szakmunkásképző c) Érettségi d) Főiskola, egyetem 21) A válaszadó beosztása a) Segéd-, betanított munkás b) Szakmunkás c) Irodai alkalmazott d) Középvezető (pl. osztályvezető) e) Felső vezető (pl. igazgató) f) Szakértelmiségi (pl. tanár, író, orvos) g) Vállalkozó, iparos h) Mezőgazdasági dolgozó i) Munkanélküli j) Nyugdíjas k) Tanuló l) Háztartásbeli m) GYES/GYED 22) A válaszadó nyelvtudása a) Csak magyar nyelven tudok b) Egy idegen nyelven tudok c) Két idegen nyelven tudok d) Három, vagy több idegen nyelven tudok 23) A válaszadó számítógépes ismerete a) Nem értek a számítógéphez b) Alapfokú ismeretekkel rendelkezem c) Középszintű ismeretekkel rendelkezem d) Magas szinten tudom használni a számítógépet e) Professzionális felhasználó vagyok 24) Rendelkezik-e jogosítvánnyal? a) Igen b) Nem 173

25) A válaszadó átlagos havi nettó jövedelme a) Nincs semmilyen jövedelmem b) Nincs jövedelmem, de rendszeres (pl. szülői) támogatásban részesülök c) 0-50 ezer Ft d) 51-100 ezer Ft e) 101-150 ezer Ft f) 151-200 ezer Ft g) 201-300 ezer Ft h) 301-500 ezer Ft i) 500 ezer Ft felett 26) Mennyi az a nettó fizetés, amennyiért állást vállalna, vagy állást változtatna? a) 0-50 ezer Ft b) 51-100 ezer Ft c) 101-150 ezer Ft d) 151-200 ezer Ft e) 201-300 ezer Ft f) 301-500 ezer Ft g) 500 ezer 1 millió Ft h) 1 millió Ft felett 27) Családi állapot a) Hajadon/nőtlen b) Házas (élettársi kapcsolatban él) c) Elvált d) Özvegy 28) Családnagyság (közös háztartásban élők száma) fő 29) Mennyi az Ön CSALÁDJÁBAN az 1 FŐRE JUTÓ havi nettó jövedelem? a) 0-50 ezer Ft b) 51-100 ezer Ft c) 101-150 ezer Ft d) 151-200 ezer Ft e) 201-300 ezer Ft f) 301-500 ezer Ft g) 500 ezer 1 millió Ft h) 1 millió Ft felett KÖSZÖNÖM A VÁLASZADÁST! 174

6. melléklet Egy főre jutó GDP az EU tagállamaiban, 2012. Forrás: [INTERNET 15] Fiatalok munkanélküliségi rátája az EU tagállamaiban, 2012. Forrás: [INTERNET 15] 175

7. melléklet A V4 országok versenyképessége 2007-2013 Forrás: [INTERNET 16] A visegrádi országok versenyképessége 2001-2013 között a WEF alapján Csehország Lengyelország Magyarország Szlovákia 2001 37 41 28 40 2002 40 51 29 49 2003 39 45 33 43 2004 40 60 39 43 2005 38 51 39 41 2006 31 45 41 37 2007 33 51 47 41 2008 33 53 62 46 2009 31 46 58 47 2010 36 39 52 60 2011 38 41 48 69 2012 39 41 60 71 2013 46 42 63 78 Forrás: [INTERNET 40] 176

8. melléklet A Kistérségek fejlettsége és a kedvezményezett kistérségek (2007-től) Forrás: KSH, Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, 2008. Forrás: KSH, Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, 2008. 177

9. melléklet Jövedelemszintek Heves megyében és a roma lakosság aránya Heves megyében Forrás: Szlávik-Kovács. 2013. Forrás: Szlávik-Kovács. 2013. 178

10/a melléklet: EMVA támogatások Heves Megyében 2007-2011. Beérkezett támogatási kérelmek Kifizetés Heves megye Száma (db) Igényelt támogatási összeg (Ft) Konvergencia régió (Ft) Nem konvergencia régió (Ft) Összesen (Ft) I. tengely Versenyképesség javító intézkedések 2 698 31 725 630 607 6 377 343 534 287 171 630 6 664 515 164 II. tengely Környezetvédelmi intézkedések 3 018 15 875 858 175 8 648 023 624 7 856 546 8 655 880 170 III. tengely. Vidékfejlesztési intézkedések 597 11 383 834 644 1 611 819 953 1 611 819 9530 Mikro vállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások 166 2 663 830 991 168 762 085 0 168 762 085 Turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások 197 3 557 813 502 97 396 236 0 97 396 236 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások 61 1 963 159 719 340 662 639 0 340 662 639 A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásák körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások (IKSZT) A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásák körében a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybevehető támogatás 34 1 742 741 569 137 931 273 0 137 931 273 27 220 418 150 202 731 366 0 202 731 366 Falumegújításra és fejlesztésre igénybe vehető támogatások 105 1 798 036 653 457 873 639 0 457 873 639 Vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások 42 918 794 357 149 730 539 0 149 730 539 Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás 26 482 199 422 397 394 815 0 397 394 815 A helyi Vidékfejlesztési Közösségek működtetése, készségek elsajátítása az 59. cikknek megfelelően 5 300 099 422 246 182 474 0 246 182 474 Készségek elsajátítása, ösztönzés és helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása (HVI) 21 182 100 000 151 212 341 0 151 212 341 IV. tengely Leader 422 2 054 752 622 225 032 232 225 032 2320 Összesen: 6 735 61 040 076 048 16 862 219 343 295 028 176 17 157 247 519 Forrás: (INTERNET 43)

10/b melléklet Támogatások táblázatos bemutatása A 20 legnagyobb támogatású UMFT projekt 2007-2011 évben az Észak- Magyarországi Régióban Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eft) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc városi villamosvasút fejlesztése (2008) Miskolc 33 707 373 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolci Egyetem Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás?Csillagpont Kórház? létrehozása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban (2009) Miskolc 10 041 061 Költség (eft) 37 658 167 11 156 735 A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex Miskolc 6 234 748 6 550 588 megújítása (2009) Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén (2011) Eger 5 089 424 5 089 424 Eszterházy Károly Főiskola Líceum a természettudományért (2009) Eger 5 003 434 5 303 434 Heves Megyei Önkormányzat Szervezeti és infrastruktúrális megújulás- Markhot Ferenc Kórház (2010) Eger 4 417 640 4 908 489 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc belváros rehabilitációja (2009) Miskolc 4 154 989 5 574 938 Ózd Város Önkormányzata Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése Ózd városában (2011) Ózd 3 640 300 4 311 806 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Káli Szennyvízelvezetési Önkormányzati Társulás 21. sz. főút 1+300-7+850 km és 9+750-15+050, valamint a 17+000-48+000 kmsz közötti szakasz négynyomúsítása (2009) Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása (2010) Jobbágyi 3 629 125 3 629 125 Kompolt 3 523 420 4 149 200 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 21. sz. főút előzési szakaszok építése VI.-VII. ütem (2008) Apc 3 137 608 3 137 608 ABAÚJ-ZEMPLÉNI SZILÁRDHULLADÉK GAZDÁLKODÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS Hatvan és Térsége Szennyvíz-beruházási Társulás Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladékkezelési Önkormányzati Társulás Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás területén lévő felhagyott szilárdhulladék lerakók rekultivációja, Alsóregmec 3 014 057 3 014 057 2. szakasz (2011) Hatvan és térsége szennyvízelvezető rendszer bővítése, fejlesztése, teljes Hatvan kiépítése (2009) 2 948 505 3 691 751 "Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázisának súlyos Miskolc 2 316 384 2 818 866 veszélyeztetése miatt" (2011) Hernád Völgye Települési Szilárd Hulladék Rekultivációs Projekt (2011) Encs 2 272 610 2 272 610 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A 251. számú út 0+000-2+600 km közötti szakaszának korszerűsítése és a főút Maklár-Andornaktálya elkerülő szakaszának kiépítése (2009) Maklár 2 237 099 2 237 099 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 37. sz. főút Szerencs átkelési szakasz rekonstrukciója (2009) Szerencs 2 079 760 2 079 760 Miskolci Egyetem Széchenyi Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein (2011) Miskolc 2 033 092 2 140 097 Regionális Tőkebefektetési Alap (2010) Miskolc 2 000 000 2 000 000 Poroszló Község Önkormányzata Tisza-Tavi Ökocentrum (2009) Poroszló 1 936 481 2 219 716 Összesen 103 417 110 Forrás: [INTERNET 41] 113 943 470

10/c. melléklet A 20 legnagyobb támogatású UMFT projekt 2007-2011 évben az Észak- Magyarországi Régióban Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Támogatás (eft) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc városi villamosvasút fejlesztése (2008) Miskolc 33 707 373 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolci Egyetem?Csillagpont Kórház? létrehozása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban (2009) A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítása (2009) Miskolc 10 041 061 Költség (eft) 37 658 167 11 156 735 Miskolc 6 234 748 6 550 588 Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén (2011) Eger 5 089 424 5 089 424 Eszterházy Károly Főiskola Líceum a természettudományért (2009) Eger 5 003 434 5 303 434 Heves Megyei Önkormányzat Szervezeti és infrastruktúrális megújulás- Markhot Ferenc Kórház (2010) Eger 4 417 640 4 908 489 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolc belváros rehabilitációja (2009) Miskolc 4 154 989 5 574 938 Ózd Város Önkormányzata Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése Ózd városában (2011) Ózd 3 640 300 4 311 806 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Káli Szennyvízelvezetési Önkormányzati Társulás 21. sz. főút 1+300-7+850 km és 9+750-15+050, valamint a 17+000-48+000 kmsz közötti szakasz négynyomúsítása (2009) Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása (2010) Jobbágyi 3 629 125 3 629 125 Kompolt 3 523 420 4 149 200 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 21. sz. főút előzési szakaszok építése VI.-VII. ütem (2008) Apc 3 137 608 3 137 608 ABAÚJ-ZEMPLÉNI SZILÁRDHULLADÉK GAZDÁLKODÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS Hatvan és Térsége Szennyvíz-beruházási Társulás Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás területén lévő felhagyott szilárdhulladék lerakók rekultivációja, Alsóregmec 3 014 057 3 014 057 2. szakasz (2011) Hatvan és térsége szennyvízelvezető rendszer bővítése, fejlesztése, teljes kiépítése (2009) "Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerű víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázisának súlyos veszélyeztetése miatt" (2011) Hatvan 2 948 505 3 691 751 Miskolc 2 316 384 2 818 866 Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladékkezelési Önkormányzati Társulás Hernád Völgye Települési Szilárd Hulladék Rekultivációs Projekt (2011) Encs 2 272 610 2 272 610 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A 251. számú út 0+000-2+600 km közötti szakaszának korszerűsítése és Maklár 2 237 099 2 237 099 a főút Maklár-Andornaktálya elkerülő szakaszának kiépítése (2009) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 37. sz. főút Szerencs átkelési szakasz rekonstrukciója (2009) Szerencs 2 079 760 2 079 760 Miskolci Egyetem A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein (2011) Miskolc 2 033 092 2 140 097 Széchenyi Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Regionális Tőkebefektetési Alap (2010) Miskolc 2 000 000 2 000 000 Poroszló Község Önkormányzata Tisza-Tavi Ökocentrum (2009) Poroszló 1 936 481 2 219 716 Összesen 103 417 110 Forrás: [INTERNET 41] 113 943 470 181

10/d. melléklet A 20 legnagyobb támogatású UMFT projekt 2007-2011 évben Heves megyében Pályázó neve Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Projekt célja Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén Megvalósítás helye/év Támogatás (eft) Költség (eft) Eger, (2011) 5 089 424 5 089 424 Eszterházy Károly Főiskola Líceum a természettudományért Eger, (2009) 5 003 434 5 303 434 Heves Megyei Önkormányzat Káli Szennyvízelvezetési Önkormányzati Társulás Szervezeti és infrastrukturális megújulás- Markhot Ferenc Kórház Eger, (2010) 4 417 640 4 908 489 Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása Kompolt, (2010) 3 523 420 4 149 200 és szennyvíztisztítása Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 21. sz. főút előzési szakaszok építése VI.-VII. ütem Apc, (2008) 3 137 608 3 137 608 Hatvan és Térsége Szennyvíz-beruházási Társulás Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Hatvan és térsége szennyvízelvezető rendszer bővítése, fejlesztése, teljes kiépítése A 251. számú út 0+000-2+600 km közötti szakaszának korszerűsítése és a főút Maklár- Andornaktálya elkerülő szakaszának kiépítése Hatvan, (2009) 2 948 505 3 691 751 Maklár, (2009) 2 237 099 2 237 099 Poroszló Község Önkormányzata Tisza-Tavi Ökocentrum Poroszló, (2009) 1 936 481 2 219 716 Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata AGORA AGRIA Eger, (2010) 1 745 746 2 218 513 Károly Róbert Főiskola Települési Szilárdhulladék-lerakókat Rekultiváló Társulás Erdőtelek Község Önkormányzata Komplex oktatási, kutatási, innovációs, szolgáltatási és infó-kommunikációs infrastruktúrafejlesztés a Károly Róbert Főiskolán Gyöngyösi kistérség Hulladékgazdálkodási Program - TSZH lerakók rekultivációja ERDŐTELEK-SZENNYVÍZGYŰJTŐ CSATORNA ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÉPÍTÉSE Gyöngyös, (2008) 1 549 681 1 607 336 Abasár, (2011) 1 330 398 1 330 398 Erdőtelek, (2011) 1 327 950 1 585 912 Karácsond Község Önkormányzata Karácsond község szennyvízelvezetés-és tisztítás Karácsond, (2011) 1 237 950 1 457 277 Bugát Pál Kórház Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Érseki Vagyonkezelő központ Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A Bugát Pál Kórház szakmai munkájának fejlesztése költséghatékony megoldásokkal a fenntartható fejlődés érdekében, az esélyegyenlőség Gyöngyös, (2010) 1 125 459 1 266 125 egyidejű biztosításával, a betegek ellátáshoz történő hozzáférési idejének csökkentésével Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont A 251. számú út 0+000-2+600 km közötti szakaszának korszerűsítése Eger, (2011) 986 143 1 185 768 Eger, (2011) 960 125 960 125 Magyar Közút Nonprofit Zrt. Térségi elérhetőség javítása a 2505. j. úton Eger, (2009) 891 476 891 476 AGRIA TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Nonprofit Kft. Szihalom Község Önkormányzata Az AGRIA TISZK infrastrukturális hátterének fejlesztése Szihalom község szennyvízelvezetés és tisztítás KEOP-1.2.0/B jelű pályázat ( Eger, (2010) 890 766 996 036 Szihalom, 2011) 813 588 959 274 Gyöngyös Város Önkormányzata Gyöngyös funkcióbővítő település rehabilitációja Gyöngyös, (2010) 799 238 1 070 571 Összesen 41 952 131 46 265 532 Forrás: [INTERNET 41] 182

10/e. melléklet A 20 legnagyobb támogatású UMFT projekt 2007-2011 évben A Gyöngyösi kistérségben Károly Róbert Főiskola Pályázó neve Projekt célja (év) Megvalósítás helye Települési Szilárdhulladék-lerakókat Rekultiváló Társulás Komplex oktatási, kutatási, innovációs, szolgáltatási és infokommunikációs infrastruktúrafejlesztés a Károly Róbert Főiskolán (2008) Gyöngyösi kistérség Hulladékgazdálkodási Program - TSZH lerakók rekultivációja (2011) Támogatás (eft) Költség (eft) Gyöngyös 1 549 681 1 607 336 Abasár 1 330 398 1 330 398 Karácsond Község Önkormányzata Karácsond község szennyvízelvezetés-és tisztítás (2011) Karácsond 1 237 950 1 457 277 Bugát Pál Kórház Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. A Bugát Pál Kórház szakmai munkájának fejlesztése költséghatékony megoldásokkal a fenntartható fejlődés érdekében, az esélyegyenlőség egyidejű biztosításával, a betegek ellátáshoz történő hozzáférési idejének csökkentésével (2010) Gyöngyös 1 125 459 1 266 125 Gyöngyös Város Önkormányzata Gyöngyös funkcióbővítő településrehabilitációja (2010) Gyöngyös 799 238 1 070 571 Magyar Közút Nonprofit Zrt. Károly Róbert Főiskola ÖSSZEFOGÁS-TISZK Szakképzésszervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. Térségi közlekedés javítása a 2416., 3203., és a 3210 j. utakon (2009) Gyöngyös 794 978 794 978 Környezetinformatikai és távérzékelési eszközpark fejlesztése a Gyöngyös 762 660 802 800 Károly Róbert Főiskolán (2011) Az ÖSSZEFOGÁS TISZK infrastrukturális feltételeinek korszerűsítése a munkaerőpiac igényihez való rugalmas alkalmazkodás érdekében (2010) Gyöngyös 750 123 838 344 Domoszló Község Önkormányzata Domoszló Község szennyvízelvezetése és tisztítása (2011) Domoszló 722 642 855 515 B. Braun Medical Magyarország Orvostechnológiai Korlátolt Felelősségű Társaság Észak-magyarországi Szakképzésszervezési Nonprofit Kemelkedően Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársság HOTEL ÓZON Szállodaipari Korlátolt Felelősségű Társaság Gyöngyös Város Önkormányzata VIPTOURS Idegenforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bérc Hotel Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság Gyártási kapacitás bővítése a B.Braun Medical Kft. gyöngyösi telephelyén (2011) A gyakorlati képzés infrastruktúrájának fejlesztése az ÉMOR- TISZK ZRt intézményeinél (2010) Gyöngyös 707 888 1 769 720 Gyöngyös 598 773 670 229 A Hotel Ózon fejlesztése Mátraházán 4*-os szálláshellyé történő alakítása, új szolgáltatások bevezetése, Gyöngyös akadálymentesítés és környezeti fenntarthatóság megvalósítása 548 467 1 637 214 (2009) Gyöngyös város belterületi csapadékvíz elvezetés I. ütem (2010) Gyöngyös 450 046 500 051 Az Avar Hotel háromcsillagos szálloda szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi fejlesztése, négycsillagos Konferencia Gyöngyös 450 000 1 279 516 és Medical wellness szállodává (2010) A mátraházi Bérc Hotel 4 csillag besorolású wellness és Gyöngyös borhotellé fejlesztése bővítéses rekonstrukció keretében (2009) 402 161 2 220 656 Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A Gyöngyös-Nagyrédei tározó rehabilitációja, környezetfejlesztése (2011) Gyöngyös 382 193 382 193 Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Mátra Volán Autóbusz Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Narád Hotel Szálloda Üzemeltető és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ÖSSZEFOGÁS-TISZK Szakképzésszervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. Gyöngyös Nagy-patak Gyöngyös város belterületi szakaszának rekonstrukciója (2010) A Közösségi közlekedés fejlesztése a gyöngyösi és hevesi kistérségekben (2010) A mátraszentimrei Narád Hotel részleges átépítése kapacitásnövelés és színvonalemelés céljából (2009) A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása az ÖSSZEFOGÁS-TISZK létrehozásával (2010) Gyöngyös 379 757 379 757 Gyöngyös 362 097 388 789 Mátraszentimre 357 699 914 831 Gyöngyös 354 788 354 788 Összesen 14 066 998 20 521 088 Forrás: [INTERNET 41] 183

11. melléklet A kistérségi és járáshatárok változása Heves megyében Forrás: Saját szerkesztés Szlávik-Kovács. 2013. alapján 184

12. melléklet A gazdasági élet fejlődését, foglalkoztatást ösztönző beruházások a Gyöngyösi kistérségben Mutató: projektek száma (db) Év/időszak: 2007-2011 Területegység: Gyöngyösi kistérség települései Támogatási forrás: hazai Támogatási csoport: [GAFO] Gazdasági élet fejlődését, foglalkoztatást ösztönző beruházások Támogatási rendszer: minden támogatási rendszer Község Érték Község Érték Abasár 0 Karácsond 0 Adács 0 Kisnána 1 Atkár 0 Ludas 0 Detk 0 Markaz 0 Domoszló 0 Mátraszentimre 0 Gyöngyös 7 Nagyfüged 0 Gyöngyöshalász 0 Nagyréde 0 Gyöngyösoroszi 0 Szűcsi 0 Gyöngyöspata 0 Vámosgyörk 0 Gyöngyössolymos 0 Vécs 0 Gyöngyöstarján 3 Visonta 0 Halmajugra 0 Visznek 0 Forrás: [INTERNET 41] 185

13. melléklet ÚMFT projektek száma 2007-2011 között a Gyöngyösi kistérségben Mutató: projektek száma (db) Év/időszak: 2007-2011 Területegység: Gyöngyösi kistérség települései Támogatási forrás: ÚMFT Támogatási csoport: minden támogatási csoport Támogatási rendszer: minden támogatási rendszer Község Érték Község Érték Abasár 11 Karácsond 3 Adács 2 Kisnána 3 Atkár 3 Ludas 1 Detk 1 Markaz 7 Domoszló 3 Mátraszentimre 8 Gyöngyös 135 Nagyfüged 1 Gyöngyöshalász 1 Nagyréde 7 Gyöngyösoroszi 9 Szűcsi 1 Gyöngyöspata 3 Vámosgyörk 5 Gyöngyössolymos 4 Vécs 1 Gyöngyöstarján 3 Visonta 17 Halmajugra 9 Visznek 1 Forrás: [INTERNET 41] 186

14. melléklet ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Program a Gyöngyösi kistérségben a támogatás értéke szerint Mutató: támogatás értéke (mft) Év/időszak: 2007-2011 Területegység: Gyöngyösi kistérség települései Támogatási forrás: ÚMFT Támogatási csoport: [GOP] Gazdaságfejlesztési Operatív Program Támogatási rendszer: minden támogatási rendszer Község Érték Község Érték Abasár 208 Karácsond 9 Adács 0 Kisnána 0 Atkár 0 Ludas 9 Detk 50 Markaz 21 Domoszló 0 Mátraszentimre 0 Gyöngyös 901 Nagyfüged 13 Gyöngyöshalász 0 Nagyréde 89 Gyöngyösoroszi 67 Szűcsi 0 Gyöngyöspata 0 Vámosgyörk 50 Gyöngyössolymos 26 Vécs 0 Gyöngyöstarján 6 Visonta 158 Halmajugra 863 Visznek 0 Forrás: [INTERNET 41] 187

15. melléklet ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Program a Gyöngyösi kistérségben egy főre jutó támogatás (eft) szerint Mutató: egy főre jutó támogatás (eft) Év/időszak: 2007-2011 Területegység: Gyöngyösi kistérség települései Támogatási forrás: ÚMFT Támogatási csoport: [GOP] Gazdaságfejlesztési Operatív Program Támogatási rendszer: minden támogatási rendszer Község Érték Község Érték Abasár 79 Karácsond 3 Adács 0 Kisnána 0 Atkár 0 Ludas 11 Detk 41 Markaz 11 Domoszló 0 Mátraszentimre 0 Gyöngyös 28 Nagyfüged 7 Gyöngyöshalász 0 Nagyréde 27 Gyöngyösoroszi 44 Szűcsi 0 Gyöngyöspata 0 Vámosgyörk 25 Gyöngyössolymos 8 Vécs 0 Gyöngyöstarján 2 Visonta 143 Halmajugra 639 Visznek 0 Forrás: Forrás: [INTERNET 41] 188

16. melléklet GOP Igényelt és szerződött támogatások (mft) 2007-2011 között a Gyöngyösi kistérségben Mutató: igényelt támogatás (mft) Év/időszak: 2007-2011 Területegység: Gyöngyösi kistérség települései Támogatási forrás: Támogatási csoport: [GOP] Gazdaságfejlesztési Operatív Program Támogatási rendszer: [GOP-1] K+F és innováció a versenyképességért Igényelt Szerződött Atkár 213 0 Gyöngyös 958 10 Visonta 64 58 Forrás: Forrás: [INTERNET 41] 189

17. melléklet Egy főre jutó támogatás 2007-2011 között a Gyöngyösi kistérségben a versenyképes helyi gazdaság megteremtése/versenyképesség területi kiszélesítése, a régió gazdasági vonzerejének növelése terén Mutató: egy főre jutó támogatás (eft) Év/időszak: 2007-2011 Területegység: Gyöngyösi kistérség települései Támogatási forrás: ÚMFT Támogatási csoport: [xrop] Regionális Operatív Programok Támogatási rendszer: [ÉMOP-1] versenyképes helyi gazdaság megteremtése/versenyképesség területi kiszélesítése, a régió gazdasági vonzerejének növelése Község Érték Község Érték Abasár 38 Karácsond 0 Adács 0 Kisnána 0 Atkár 0 Ludas 0 Detk 0 Markaz 0 Domoszló 0 Mátraszentimre 0 Gyöngyös 37 Nagyfüged 0 Gyöngyöshalász 0 Nagyréde 0 Gyöngyösoroszi 20 Szűcsi 0 Gyöngyöspata 0 Vámosgyörk 14 Gyöngyössolymos 0 Vécs 0 Gyöngyöstarján 0 Visonta 424 Halmajugra 65 Visznek 0 Forrás: [INTERNET 41] 190

18. melléklet Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért pályázatok 2004-2011 között a Gyöngyösi kistérségben Mutató: pályázatok száma (db) Év/időszak: 2004-2011 Területegység: Gyöngyösi kistérség települései Támogatási forrás: Támogatási csoport:[gop] Gazdaságfejlesztési Operatív Program Támogatási rendszer: [GOP-1] K+F és innováció a versenyképességért Beérkezett Szerződött Atkár 1 0 Gyöngyös 7 1 Visonta 2 1 Forrás: Forrás: [INTERNET 41] 191

19. melléklet Gazdaságfejlesztési Operatív Program a vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése terén 2004-2011 között a Gyöngyösi kistérségben Mutató: pályázatok száma (db) Év/időszak: 2004-2011 Területegység: Gyöngyösi kistérség települései Támogatási forrás: Támogatási csoport:[gop] Gazdaságfejlesztési Operatív Program Támogatási rendszer: [GOP-2] a vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Község Beérkezett Szerződött Gyöngyös 126 71 Visonta 14 9 Halmajugra 11 8 Abasár 5 4 Gyöngyösoroszi 5 4 Gyöngyössolymos 4 4 Markaz 6 4 Nagyréde 4 2 Detk 2 1 Gyöngyöstarján 1 1 Karácsond 2 1 Ludas 1 1 Nagyfüged 1 1 Vámosgyörk 1 1 Adács 1 0 Gyöngyöspata 2 0 Forrás: [INTERNET 41] 192

20. melléklet A hazai lakások száma és az épülettípusok Épülettípus Éves Fűtésenergia-igény (kw/m 2 ) Lakások száma (ezer darab) Sátortetős kockaház, falusias (1900-1970) 400-500 659 Falusi lakóház (1919 előttről) 350-400 134 Lakóház a tanyavilágban 350-400 88 Tetőtér-beépítéses családi ház, sorház (1970-es évek) Vályogház, leromlott állagú falusi ház (XX. század első fele, városi kertes ház) 350-400 399 350-400 275 Városi emeletes lakóház, munkáslakótelep (XIX. századtól a XX. század közepéig) Háború utáni, városias, igényes szocreál lakóház (1946-1990) 300-400 261 250-300 343 Házgyári lakótelep (1946-1990) 250-300 677 A házgyárak előtt, iparosított technológiával épült lakóház (1946-1960) 250-300 39 Családi ház (1980-as évek) 200-300 341 Családi házas lakópark, agglomeráció (1990-200-es évek) 200-300 382 Lakópark (2000-es évek) 100-220 69 Egyedi beépítés városi foghíjakon (1990 után) 80-220 107 Forrás: Társaság a lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület; idézi Gáti, 2012. 193

21. melléklet A közfoglalkoztatottak képzésének lehetőségei a Gyöngyösi kistérségben Energianövény- a jövő energiái ECDL7 Házi betegápoló Energetikai ültetvénygondozó Segédmezőgazdászállattartás Segédmezőgazdásznövénytermesztés és tartósítás Védelmi célú erdősávokenergiaerdők telepítője, fenntartója Egészségőr ECDL Star Településkarbantartó Betanított konyhai kisegítő 7 osztályos felzárkóztató 8 osztályos felzárkóztató Alapkompetencia Allokált kompetencia Tejtermék-gyártó Zöldség és gyümölcsfeldolgozó Hulladékfeldolgozógép kezelő Húskészítmény gyártó Kisteljesítményűkazán fűtő Vágóhídi munkás Motorfűrész kezelő Mezőgazdasági munkás Konyhai kisegítő Hulladékválogató - és feldolgozó Hulladékgyűjtő és szállító Faipari gépkezelő Csontozó munkás Asztalosipari szerelő Lakástextil készítő Számviteli ügyintéző Építészeti képesítések (betanított térkőburkoló) Segéd gát- és csatornaőr Építészeti képesítések (betanított építményvakoló) Kisgépkezelő Építészeti képesítések (betanított építési kisgépkezelő) Betanított parkgondozó Építészeti képesítések (betanított építési mázoló) Baromfitelep állatgondozóinak képzése Építészeti képesítések (betanított betonkészítő) Bio-l és zöldhulladék hasznosítás, komposztálás Közösségi munka a szegregált környezetben C+E kategóriás gépjárművezető Társadalombiztosítási ügyintéző Építő- és anyagmozgató gép kezelője Kulturális közösségszervezés alapjai Közfoglalkoztatottak tervezett létszáma (fő) Képzésben résztvevők tervezett létszáma (fő) Forrás: Bozsik I. 2014. 1 392 651 194

22. melléklet: A zöldiparra jellemző szabadalmi aktivitási trend Műszaki terület 2005 2006 2007 2008 2009 Alternatív energia termelés 124 151 171 144 216 ebből: bio-üzemanyagok 34 37 33 34 27 üzemanyag cellák 2 6 0 9 15 biomassza pirolízis vagy gázosítás 0 2 2 1 1 hulladék energiájának hasznosítása 33 45 40 19 60 vízenergia 13 13 6 20 22 szélenergia 8 12 21 13 25 napenergia 20 18 41 29 29 geotermikus energia 9 5 20 11 10 egyéb hőtermelés 1 5 3 3 12 hulladékhő hasznosítás 4 6 1 5 15 Járművek 14 13 11 21 19 Energiatárolás 11 25 24 30 40 ebből: épületek hőszigetelése 3 13 8 12 23 Hulladékkezelés 69 105 94 91 101 ebből: hulladék lerakás 10 8 9 7 17 hulladékégetés 5 5 5 3 7 hulladék újrahasznosítás 15 30 22 24 16 ártalmatlanítás vagy megelőzés 37 62 55 56 54 Mezőgazdaság és erdészet 13 22 23 22 10 Szabályozás, adminisztráció és tervezéssel összefüggő technológiák 8 13 17 19 17 ebből: emisszió kereskedelem, CO2 kvóták 6 8 12 8 12 Nukleáris energia 2 3 4 9 3 Összesen 241 332 344 336 406 Forrás: Magyar Közlöny (2011) A zöld technológiák szabadalmi osztályozására vonatkozó kritériumok a WIPO (International Patent Classification Green Inventory) alapján kerülnek meghatározásra. Az adatok nem a szabadalmi bejelentések számát jelentik, hanem a szabadalmi bejelentésekben megadott osztályjelzetek összességét, amely végső soron arányos a területen tett bejelentések számával, így a trend jól követhető. Magyar Közlöny (2011) 195

23/a. melléklet Gyöngyös települési helyzetkép, 2014. február Hazai és uniós támogatások adatai (2004-2011 között megkötött szerződések) Adatforrás: hazai támogatások: MÁK, OTMR (2010. 05. 14), uniós támogatások: NFÜ, EMIR (2011. 11. 07.) Cél kategória Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Műszaki infrastruktúra 5 2 157 056 3 524 718 Egyéb 6 59 216 147 081 Környezetvédelem 4 53 982 2 170 743 Humán infrastruktúra 3 21 583 101 692 Gazdaságfejlesztés 82 16 105 26 959 Kulturális örökség védelme 1 10 000 15 000 Turizmus fejlesztése 6 6 417 20 164 Emberi erőforrások fejlesztése 2 1 300 2 021 Összesen 109 2 325 659 6 008 378 Uniós támogatások NFT1 2004-2011 évben Operatív program Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Humán Erőforrás Fejlesztés OP 14 1 623 380 2 450 441 Regionális Fejlesztés OP 6 945 319 967 499 Gazdasági Versenyképesség OP 31 314 872 961 388 Agrár és Vidékfejlesztés OP 4 29 498 71 419 Összesen 55 2 913 069 4 450 747 Uniós támogatások UMFT 2004-2011 évben Operatív program Projektek száma Támogatás (eft) Költség (eft) Regionális OP-ok 28 6 846 441 12 761 847 Társadalmi Infrastruktúra OP 10 4 974 455 5 372 593 Társadalmi Megújulás OP 21 2 027 564 2 121 512 Gazdaságfejlesztési OP 72 900 889 2 531 122 Környezet és Energia OP 2 67 439 79 340 Közlekedés OP 1 38 440 38 440 Államreform OP 1 20 000 21 740 Összesen 135 14 875 228 22 925 594 Forrás: [Internet 41] 196

23/b melléklet UMFT projektek 2007-2011 évben Pályázó neve Projekt célja (év) Támogatás (eft) Költség (eft) KRF 2008 1 549 681 1 607 336 Bugát Pál Kórház Egészségügyi Közhasznú Nonprofit Kft. 2010 1 125 459 1 266 125 Gyöngyös Város Önkormányzata 2010 799 238 1 070 571 Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2009 794 978 794 978 KRF 2011 762 660 802 800 ÖSSZEFOGÁS-TISZK 2010 750 123 838 344 B.Braun 2011 707 888 1 769 720 Észak-magyarországi Szakképzés-szervezési Nonprofit KKZM Rt 2010 598 773 670 229 HOTEL ÓZON 2009 548 467 1 637 214 Gyöngyös Város Önkormányzata 2010 450 046 500 051 VIPTOURS 2009 450 000 1 279 516 Bérc Hotel 2009 402 161 2 220 656 Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011 382 193 382 193 Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010 379 757 379 757 Mátra Volán 2010 362 097 388 789 ÖSSZEFOGÁS-TISZK 2010 354 788 354 788 KRF 2010 316 731 372 625 Észak-magyarországi Szakképzés-szervezési Nonprofit KKZM Rt 2009 313 798 313 798 KRF 2010 286 629 309 869 Gyöngyös-Felsőváros Római Katolikus Egyházközség 2010 233 767 275 021 Összesen 11 569 234 17 234 380 A lista a 20 legnagyobb projektet tartalmazza Forrás: [Internet 41] 197

24. melléklet Betelepült és betelepülő cégek a Mátrai Erőmű Ipari Parkba A törzsterületen a Mátrai Erőmű ZRt.-vel együtt székhellyel vagy telephellyel rendelkező és működő 17 cég: - Mátrai Erőmű ZRt. - Rotary-Mátra Kútfúró és Karbantartó Kft. - Partner Anyagvizsgáló, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - Ergo-Med Gyöngyös Kft. - Mátra Party '98 Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. - Mátrai Erőmű Központi Karbantartó. Kft. - Imola-Mátra Építő és Épületkarbantartó Kft. - Elektromax Kft. - Mátra Hegesztéstechnikai Kft. - Mátra Haider Dózer Kft. - Prompt'94 Kft. - Hőépker Kft. - Xella Magyarország Építőipari Kft. - Baumit Építőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft. - Zöldolaj BB Dízel-alapanyag Termelő és Kereskedelmi Zrt. - Rigips Hungária Gipszkarton Kft., amely saját tulajdonú, 19 ha 9837 m2-es ingatlanjával kíván csatlakozni az ipari parkhoz. - Geosol Kft. A törzsterületen működő, de székhellyel vagy telephellyel még nem rendelkező, ezért betelepülő 7 cég: - Észak-Magyarországi MÉH Zrt. - Support Kft. - S&B Electric Kft. - Air-vill Bt. - DEVON 56 Kft. - Hőtechnika Észak Kft. - Komplex Szerelő és Kivitelező Kft. A fejlesztési területre az alábbiakban felsorolt 2 cég települ be: - Győri Szeszgyár és Finomító Zrt. - Duna Fejlesztési Kft. Forrás: [INTERNET 39] 198

25. melléklet Turizmus, 2011 Város férőhely, július 31. vendégéjszak a Kereskedelmi szálláshelyek ebből: külföld i átlagos tartózkodás i idő, éjszaka egy férőhelyre jutó vendégéjszak a férőhely, december31. Egyéb (2009-ig magán-) szálláshelyek vendégéjszak a ebből: külföldi, átlagos tartózkodás i idő, éjszaka egy szállásadóra jutó vendégéjszak a Eger 5 549 307 812 85 794 2,3 55,5 2 072 55 294 10 835 2,6 220,3 Bélapátfalv a 35 - - - - 192 1 888-2,7 65,1 Füzesabony - - - - - - - - - - Gyöngyös 1 456 101 401 9 646 2,4 69,6 151 2 963 21 3,6 123,5 Hatvan 46 5 301 1 315 3,5 115,2 47 1 966 1 336 8,8 327,7 Heves - - - - - 6 - - - - Kisköre 173 4 374 127 2,5 25,3 217 1 721 20 4,7 53,8 Lőrinci - - - - - - - - - - Pétervására 29 - - - - - - - - - Összesen 13 674 790 468 14,4 2,3 57,8 9 461 179 259 12,9 2,6 136,9 Forrás: Heves megye statisztikai évkönyve, 2012

26. melléklet A primerkutatáshoz kapcsolódó statisztikai mutatók A jelenlegi munkaerőpiac megítélése végzettség szerint Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? [Az én szakmám igen telített] Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs esély a jobb jövedelemre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: a közelben nem látok esélyt jobb elhelyezkedésre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez Szakmám munkaerő-piaci megítélése: keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Szakmám munkaerő-piaci megítélése: fővárosban többet fizetnek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak Szakmám munkaerő-piaci megítélése: lakóhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet Szakmám munkaerő-piaci megítélése: 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Minimum Maximum 774 3,30 1,307 1 5 830 3,59 1,321 1 5 852 3,84 1,186 1 5 835 3,11 1,588 1 5 853 2,71 1,462 1 5 779 4,00 1,117 1 5 830 4,13 1,130 1 5 815 4,05 1,045 1 5 807 3,83 1,199 1 5 740 4,09 1,018 1 5 711 4,05 1,069 1 5 Válaszadó végzettsége 909 2,99,939 1 4 Forrás: saját kutatás, 2013.

26. melléklet folytatása A jelenlegi munkaerőpiac megítélése végzettség szerint Kruskal-Wallis Test Ranks Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? [ Az én szakmám igen telített] Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs esély a jobb jövedelemre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: a közelben nem látok esélyt jobb elhelyezkedésre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez Szakmám munkaerő-piaci megítélése: keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Szakmám munkaerő-piaci megítélése: fővárosban többet fizetnek Válaszadó végzettsége N Mean Rank Általános iskola 56 379,02 Szakiskola, szakmunkásképző 183 378,99 Érettségi 267 399,43 Főiskola, egyetem 268 383,20 Total 774 Általános iskola 60 486,61 Szakiskola, szakmunkásképző 198 372,27 Érettségi 277 433,06 Főiskola, egyetem 295 413,56 Total 830 Általános iskola 60 419,67 Szakiskola, szakmunkásképző 199 423,08 Érettségi 282 429,19 Főiskola, egyetem 311 427,57 Total 852 Általános iskola 58 409,72 Szakiskola, szakmunkásképző 193 401,10 Érettségi 272 412,69 Főiskola, egyetem 312 434,63 Total 835 Általános iskola 62 413,31 Szakiskola, szakmunkásképző 203 402,88 Érettségi 279 414,26 Főiskola, egyetem 309 457,10 Total 853 Általános iskola 53 420,74 Szakiskola, szakmunkásképző 187 389,28 Érettségi 253 400,73 Főiskola, egyetem 286 375,28 Total 779 Általános iskola 58 419,44 Szakiskola, szakmunkásképző 194 431,33 Érettségi 278 418,16 Főiskola, egyetem 300 402,04 Total 830 201

26. melléklet folytatása A jelenlegi munkaerőpiac megítélése végzettség szerint Szakmám munkaerő-piaci megítélése: Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak Válaszadó végzettsége N Mean Rank Általános iskola 58 389,16 Szakiskola, szakmunkásképző 198 412,93 Érettségi 273 402,71 Főiskola, egyetem 286 413,46 Total 815 Általános iskola 56 384,79 Szakiskola, szakmunkásképző 193 418,58 Érettségi 266 404,03 Főiskola, egyetem 292 398,02 Total 807 Szakmám munkaerő-piaci megítélése: lakóhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet Szakmám munkaerő-piaci megítélése: 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben Forrás: saját kutatás, 2013. Általános iskola 48 363,30 Szakiskola, szakmunkásképző 179 364,83 Érettségi 242 373,06 Főiskola, egyetem 271 373,23 Total 740 Általános iskola 45 319,50 Szakiskola, szakmunkásképző 169 348,42 Érettségi 235 361,51 Főiskola, egyetem 262 362,22 Total 711 202

27. melléklet A megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maximum Elhelyezkedési probléma: kevés a munkahely 855 4,18 1,018 1 5 Elhelyezkedési probléma: nem támogatják a továbbtanulást Elhelyezkedési probléma: család-munkatanulás együtt nehéz Elhelyezkedési probléma: Idősebb korban nehéz az elhelyezkedés Elhelyezkedési probléma: a munkavállalás jó egészségi állapot függvénye 778 3,74 1,109 1 5 835 3,20 1,374 1 5 859 4,60,756 1 5 838 4,33 1,031 1 5 Válaszadó végzettsége 909 2,99,939 1 4 Kruskal-Wallis Test Elhelyezkedési probléma: kevés a munkahely Elhelyezkedési probléma: nem támogatják a továbbtanulást Elhelyezkedési probléma: család-munkatanulás együtt nehéz Elhelyezkedési probléma: Idősebb korban nehéz az elhelyezkedés Elhelyezkedési probléma: a munkavállalás jó egészségi állapot függvénye Forrás: saját kutatás, 2013 Ranks Válaszadó végzettsége N Mean Rank Általános iskola 59 427,62 Szakiskola, szakmunkásképző 201 424,45 Érettségi 285 417,75 Főiskola, egyetem 310 439,80 Total 855 Általános iskola 54 341,84 Szakiskola, szakmunkásképző 191 398,95 Érettségi 259 387,96 Főiskola, egyetem 274 393,76 Total 778 Általános iskola 60 393,22 Szakiskola, szakmunkásképző 200 432,01 Érettségi 271 411,41 Főiskola, egyetem 304 419,55 Total 835 Általános iskola 60 417,52 Szakiskola, szakmunkásképző 201 434,16 Érettségi 283 440,17 Főiskola, egyetem 315 420,59 Total 859 Általános iskola 57 396,77 Szakiskola, szakmunkásképző 201 426,54 Érettségi 278 428,34 Főiskola, egyetem 302 410,97 Total 838 203

28. melléklet A munkahellyel kapcsolatos fontos tényezők NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maximum Munkahely fontos kritériuma: az elérhető fizetés 902 4,06,966 1 5 nagysága Munkahely fontos kritériuma: nyugdíjig biztos 856 3,05 1,464 1 5 munkalehetőség Munkahely fontos kritériuma: munkahely 892 4,09 1,031 1 5 stabilitása Munkahely fontos kritériuma: számomra is 894 3,72 1,087 1 5 megfelelő időbeosztás Munkahely fontos kritériuma: munkahely 890 3,41 1,227 1 5 közelsége Válaszadó végzettsége 909 2,99,939 1 4 Kruskal-Wallis Test Ranks Munkahely fontos kritériuma: az elérhető fizetés nagysága Munkahely fontos kritériuma: nyugdíjig biztos munkalehetőség Munkahely fontos kritériuma: munkahely stabilitása Munkahely fontos kritériuma: számomra is megfelelő időbeosztás Munkahely fontos kritériuma: munkahely közelsége Forrás: saját kutatás, 2013. Válaszadó végzettsége N Mean Rank Általános iskola 64 406,10 Szakiskola, szakmunkásképző 213 466,84 Érettségi 297 451,92 Főiskola, egyetem 328 450,02 Total 902 Általános iskola 62 503,05 Szakiskola, szakmunkásképző 200 404,10 Érettségi 282 434,89 Főiskola, egyetem 312 423,55 Total 856 Általános iskola 63 482,56 Szakiskola, szakmunkásképző 209 452,14 Érettségi 294 439,51 Főiskola, egyetem 326 442,22 Total 892 Általános iskola 64 502,65 Szakiskola, szakmunkásképző 211 448,82 Érettségi 295 432,36 Főiskola, egyetem 324 449,53 Total 894 Általános iskola 64 449,38 Szakiskola, szakmunkásképző 209 455,77 Érettségi 294 432,68 Főiskola, egyetem 323 449,75 Total 890 204

29. melléklet Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maximum Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Ingázást 874 3,28 1,375 1 5 Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Szakmai 887 3,80 1,263 1 5 továbbképzést Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Új szakma 883 3,47 1,352 1 5 vállalása Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Nyelvtanulást 887 3,34 1,483 1 5 Mit hajlandó vállalni jobb állásért? 875 2,59 1,522 1 5 Lakóhelyváltást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Külföldi 857 2,60 1,587 1 5 munkavállalást Válaszadó végzettsége 909 2,99,939 1 4 Kruskal-Wallis Test Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Ingázást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Szakmai továbbképzést Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Új szakma vállalása Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Nyelvtanulást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Lakóhelyváltást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Külföldi munkavállalást Forrás: saját kutatás, 2013. Ranks Válaszadó végzettsége N Mean Rank Általános iskola 62 410,73 Szakiskola, szakmunkásképző 205 403,86 Érettségi 291 457,08 Főiskola, egyetem 316 446,55 Total 874 Általános iskola 62 461,28 Szakiskola, szakmunkásképző 211 428,68 Érettségi 292 461,55 Főiskola, egyetem 322 434,80 Total 887 Általános iskola 61 421,66 Szakiskola, szakmunkásképző 208 421,43 Érettségi 291 451,08 Főiskola, egyetem 323 450,91 Total 883 Általános iskola 62 475,46 Szakiskola, szakmunkásképző 212 436,46 Érettségi 293 441,29 Főiskola, egyetem 320 445,38 Total 887 Általános iskola 63 409,84 Szakiskola, szakmunkásképző 208 418,82 Érettségi 289 439,69 Főiskola, egyetem 315 454,74 Total 875 Általános iskola 57 401,89 Szakiskola, szakmunkásképző 198 395,15 Érettségi 284 424,13 Főiskola, egyetem 318 459,28 Total 857 205

30. melléklet Munkahely változatás fontos szempontjai NPar Tests Descriptive Statistics Munkahely változtatásnál fontos szempont: munkahely közelsége Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb fizetés Munkahely változtatásnál fontos szempont: biztosabb állás Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb munka-körülmény Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb időbeosztás Munkahely változtatásnál fontos szempont: más térségben legyen a munkahely - külföldön Munkahely változtatásnál fontos szempont: más munkakörben dolgozhassak Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? Forrás: saját kutatás, 2013 N Mean Std. Deviation Minimum Maximum 659 3,83 1,189 1 5 657 4,47,745 1 5 655 4,31,875 1 5 654 3,99,960 1 5 653 3,81 1,067 1 5 654 1,94 1,196 1 5 651 2,38 1,282 1 5 909 4,28 1,627 1 6 206

30. melléklet folytatása Munkahely változtatás fontos szempontjai Kruskal-Wallis Test Munkahely változtatásnál fontos szempont: munkahely közelsége Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb fizetés Munkahely változtatásnál fontos szempont: biztosabb állás Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb munkakörülmény Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb időbeosztás Munkahely változtatásnál fontos szempont: más térségben legyen a munkahely - külföldön Munkahely változtatásnál fontos szempont: más munkakörben dolgozhassak Forrás: saját kutatás, 2013. Ranks Válaszadó végzettsége N Mean Rank Általános iskola 62 360,45 Szakiskola, szakmunkásképző 160 344,23 Érettségi 224 324,21 Főiskola, egyetem 213 316,54 Total 659 Általános iskola 62 339,39 Szakiskola, szakmunkásképző 160 333,31 Érettségi 222 337,36 Főiskola, egyetem 213 314,03 Total 657 Általános iskola 62 313,65 Szakiskola, szakmunkásképző 160 327,99 Érettségi 223 327,58 Főiskola, egyetem 210 332,68 Total 655 Általános iskola 60 307,66 Szakiskola, szakmunkásképző 158 339,44 Érettségi 223 318,16 Főiskola, egyetem 213 334,00 Total 654 Általános iskola 61 286,16 Szakiskola, szakmunkásképző 160 332,35 Érettségi 223 321,31 Főiskola, egyetem 209 340,89 Total 653 Általános iskola 61 321,81 Szakiskola, szakmunkásképző 160 321,72 Érettségi 223 323,76 Főiskola, egyetem 210 337,52 Total 654 Általános iskola 61 332,06 Szakiskola, szakmunkásképző 159 310,19 Érettségi 222 305,07 Főiskola, egyetem 209 358,49 Total 651 207

31. melléklet Jelenlegi munkahely megítélése Kruskal-Wallis Test Munkahelyem megítélése: állásomat kapcsolataimnak köszönhetem Munkahelyem megítélése: más munkakörben szeretnék dolgozni Munkahelyem megítélése: nem innen szeretnék nyugdíjba menni Munkahelyem megítélése: jobb lehetőség esetén állást változtatok Munkahelyem megítélése: véleményem szerint hamarosan megszűnik Ranks Válaszadó végzettsége N Mean Rank Általános iskola 58 294,80 Szakiskola, szakmunkásképző 155 308,07 Érettségi 217 314,31 Főiskola, egyetem 204 334,51 Total 634 Általános iskola 60 297,68 Szakiskola, szakmunkásképző 157 316,85 Érettségi 220 303,81 Főiskola, egyetem 205 351,02 Total 642 Általános iskola 58 254,47 Szakiskola, szakmunkásképző 148 311,99 Érettségi 205 287,32 Főiskola, egyetem 195 328,65 Total 606 Általános iskola 55 248,77 Szakiskola, szakmunkásképző 149 298,72 Érettségi 211 300,42 Főiskola, egyetem 199 337,81 Total 614 Általános iskola 52 233,84 Szakiskola, szakmunkásképző 131 257,79 Érettségi 167 259,14 Főiskola, egyetem 170 272,07 Total 520 Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Minimum Maximum Munkahelyem megítélése: állásomat kapcsolataimnak 634 2,83 1,621 1 5 köszönhetem Munkahelyem megítélése: más munkakörben 642 2,08 1,321 1 5 szeretnék dolgozni Munkahelyem megítélése: nem innen szeretnék 606 3,07 1,609 1 5 nyugdíjba menni Munkahelyem megítélése: jobb lehetőség esetén 614 2,91 1,558 1 5 állást változtatok Munkahelyem megítélése: véleményem szerint 520 2,24 1,388 1 5 hamarosan megszűnik Válaszadó végzettsége 909 2,99,939 1 4 Forrás: saját kutatás, 2013. 208

32. melléklet A megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maximum Elhelyezkedési probléma: kevés a munkahely 855 4,18 1,018 1 5 Elhelyezkedési probléma: nem támogatják a továbbtanulást Elhelyezkedési probléma: család-munka-tanulás együtt nehéz 778 3,74 1,109 1 5 835 3,20 1,374 1 5 Elhelyezkedési probléma: Idősebb korban nehéz 859 4,60,756 1 5 az elhelyezkedés Elhelyezkedési probléma: a munkavállalás jó 838 4,33 1,031 1 5 egészségi állapot függvénye Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? 909 4,28 1,627 1 6 209

32. melléklet folytatása Kruskal-Wallis Test A megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei Ranks Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? N Mean Rank Elhelyezkedési probléma: kevés a munkahely Pályakezdő vagyok 74 409,38 Elhelyezkedési probléma: nem támogatják a továbbtanulást Elhelyezkedési probléma: család-munka-tanulás együtt nehéz Elhelyezkedési probléma: Idősebb korban nehéz az elhelyezkedés Elhelyezkedési probléma: a munkavállalás jó egészségi állapot függvénye Forrás: saját kutatás, 2013. Kevesebb, mint 1 év 61 466,11 1-4 év 106 430,07 5-10 év 149 431,65 11-20 év 206 401,75 20 évnél hosszabb 259 442,27 Total 855 Pályakezdő vagyok 58 391,02 Kevesebb, mint 1 év 56 431,34 1-4 év 98 363,09 5-10 év 143 379,80 11-20 év 190 367,06 20 évnél hosszabb 233 414,42 Total 778 Pályakezdő vagyok 69 470,81 Kevesebb, mint 1 év 58 484,57 1-4 év 99 424,61 5-10 év 150 429,61 11-20 év 207 385,03 20 évnél hosszabb 252 405,79 Total 835 Pályakezdő vagyok 75 392,54 Kevesebb, mint 1 év 61 415,04 1-4 év 104 433,34 5-10 év 150 428,90 11-20 év 204 427,52 20 évnél hosszabb 265 445,27 Total 859 Pályakezdő vagyok 73 457,99 Kevesebb, mint 1 év 57 404,33 1-4 év 103 383,65 5-10 év 146 431,97 11-20 év 198 384,16 20 évnél hosszabb 261 446,02 Total 838 210

33. melléklet Munkahellyel kapcsolatos fontos tényezők NPar Tests Munkahely fontos kritériuma: az elérhető fizetés nagysága Munkahely fontos kritériuma: nyugdíjig biztos munkalehetőség Munkahely fontos kritériuma: munkahely stabilitása Descriptive Statistics Std. N Mean Deviation Min-imum Maxi-mum 902 4,06,966 1 5 856 3,05 1,464 1 5 892 4,09 1,031 1 5 Munkahely fontos kritériuma: számomra is 894 3,72 1,087 1 5 megfelelő időbeosztás Munkahely fontos kritériuma: munkahely 890 3,41 1,227 1 5 közelsége Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? 909 4,28 1,627 1 6 211

33. melléklet folytatása Munkahellyel kapcsolatos fontos tényezők Kruskal-Wallis Test Ranks Munkahely fontos kritériuma: az elérhető fizetés nagysága Munkahely fontos kritériuma: nyugdíjig biztos munkalehetőség Munkahely fontos kritériuma: munkahely stabilitása Munkahely fontos kritériuma: számomra is megfelelő időbeosztás Munkahely fontos kritériuma: munkahely közelsége Forrás: saját kutatás, 2013. Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? N Mean Rank Pályakezdő vagyok 85 529,24 Kevesebb, mint 1 év 67 438,71 1-4 év 111 482,95 5-10 év 156 487,93 11-20 év 212 424,94 20 évnél hosszabb 271 417,21 Total 902 Pályakezdő vagyok 79 434,51 Kevesebb, mint 1 év 59 371,16 1-4 év 109 340,52 5-10 év 149 428,43 11-20 év 206 404,09 20 évnél hosszabb 254 497,54 Total 856 Pályakezdő vagyok 83 384,24 Kevesebb, mint 1 év 64 398,09 1-4 év 109 427,48 5-10 év 156 421,68 11-20 év 212 444,39 20 évnél hosszabb 268 501,20 Total 892 Pályakezdő vagyok 82 432,11 Kevesebb, mint 1 év 66 403,52 1-4 év 110 467,42 5-10 év 156 433,98 11-20 év 212 489,71 20 évnél hosszabb 268 429,34 Total 894 Pályakezdő vagyok 81 426,52 Kevesebb, mint 1 év 66 400,83 1-4 év 110 451,16 5-10 év 153 427,65 11-20 év 211 464,76 20 évnél hosszabb 269 454,91 Total 890 212

34. melléklet Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maximum Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Ingázást 874 3,28 1,375 1 5 Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Szakmai továbbképzést Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Új szakma vállalása Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Nyelvtanulást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Lakóhelyváltást 887 3,80 1,263 1 5 883 3,47 1,352 1 5 887 3,34 1,483 1 5 875 2,59 1,522 1 5 Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Külföldi 857 2,60 1,587 1 5 munkavállalást Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? 909 4,28 1,627 1 6 213

34. melléklet folytatása Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? Kruskal-Wallis Test Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Ingázást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Szakmai továbbképzést Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Új szakma vállalása Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Nyelvtanulást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Lakóhelyváltást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Külföldi munkavállalást Forrás: saját kutatás, 2013. Ranks Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? N Mean Rank Pályakezdő vagyok 83 471,14 Kevesebb, mint 1 év 64 398,68 1-4 év 110 447,44 5-10 év 151 433,08 11-20 év 209 441,60 20 évnél hosszabb 257 431,31 Total 874 Pályakezdő vagyok 85 403,96 Kevesebb, mint 1 év 66 436,48 1-4 év 110 452,41 5-10 év 154 439,71 11-20 év 209 487,61 20 évnél hosszabb 263 423,17 Total 887 Pályakezdő vagyok 85 468,77 Kevesebb, mint 1 év 64 493,66 1-4 év 110 456,96 5-10 év 155 460,55 11-20 év 208 463,67 20 évnél hosszabb 261 386,02 Total 883 Pályakezdő vagyok 84 466,82 Kevesebb, mint 1 év 66 492,10 1-4 év 109 461,38 5-10 év 154 457,03 11-20 év 211 500,56 20 évnél hosszabb 263 364,44 Total 887 Pályakezdő vagyok 81 565,46 Kevesebb, mint 1 év 66 522,81 1-4 év 110 424,89 5-10 év 150 464,19 11-20 év 206 441,99 20 évnél hosszabb 262 364,60 Total 875 Pályakezdő vagyok 81 576,44 Kevesebb, mint 1 év 68 543,72 1-4 év 104 413,46 5-10 év 146 460,24 11-20 év 205 416,19 20 évnél hosszabb 253 349,70 Total 857 214

35. melléklet Munkahely változtatás fontos szempontjai NPar Tests Munkahely változtatásnál fontos szempont: munkahely közelsége Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb fizetés Munkahely változtatásnál fontos szempont: biztosabb állás Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb munkakörülmény Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb időbeosztás Munkahely változtatásnál fontos szempont: más térségben legyen a munkahely - külföldön Munkahely változtatásnál fontos szempont: más munkakörben dolgozhassak Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maximum 659 3,83 1,189 1 5 657 4,47,745 1 5 655 4,31,875 1 5 654 3,99,960 1 5 653 3,81 1,067 1 5 654 1,94 1,196 1 5 651 2,38 1,282 1 5 Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? 909 4,28 1,627 1 6 215

35. melléklet folytatása Munkahely változtatás fontos szempontjai Kruskal-Wallis Test Munkahely-változtatásnál fontos szempont: munkahely közelsége Munkahely-változtatásnál fontos szempont: jobb fizetés Munkahely változtatásnál fontos szempont: biztosabb állás Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb munkakörülmény Munkahely változtatásnál fontos szempont: jobb időbeosztás Munkahely változtatásnál fontos szempont: más térségben legyen a munkahely - külföldön Munkahely változtatásnál fontos szempont: más munkakörben dolgozhassak Forrás: saját kutatás, 2013. Ranks Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? N Mean Rank Pályakezdő vagyok 13 250,58 Kevesebb, mint 1 év 34 283,62 1-4 év 82 308,27 5-10 év 126 311,02 11-20 év 193 347,49 20 évnél hosszabb 211 346,15 Total 659 Pályakezdő vagyok 12 342,25 Kevesebb, mint 1 év 33 298,47 1-4 év 81 350,01 5-10 év 126 340,62 11-20 év 193 328,62 20 évnél hosszabb 212 318,41 Total 657 Pályakezdő vagyok 11 333,32 Kevesebb, mint 1 év 34 280,60 1-4 év 82 333,99 5-10 év 125 331,96 11-20 év 193 316,49 20 évnél hosszabb 210 341,28 Total 655 Pályakezdő vagyok 12 296,58 Kevesebb, mint 1 év 34 301,40 1-4 év 82 352,95 5-10 év 126 317,58 11-20 év 193 325,28 20 évnél hosszabb 207 331,61 Total 654 Pályakezdő vagyok 12 326,79 Kevesebb, mint 1 év 34 239,96 1-4 év 82 343,80 5-10 év 124 336,61 11-20 év 192 326,94 20 évnél hosszabb 209 328,93 Total 653 Pályakezdő vagyok 11 353,77 Kevesebb, mint 1 év 33 358,83 1-4 év 82 317,13 5-10 év 124 343,86 11-20 év 193 310,75 20 évnél hosszabb 211 330,97 Total 654 Pályakezdő vagyok 11 287,23 Kevesebb, mint 1 év 34 349,69 1-4 év 82 367,23 5-10 év 123 344,12 11-20 év 191 300,36 20 évnél hosszabb 210 320,80 Total 651 216

36. melléklet A munkában töltött idő szerinti különbségek vizsgálata a szakma munkaerőpiaci megítélésénél NPar Tests Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? [Az én szakmám igen telített] Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs esély a jobb jövedelemre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: a közelben nem látok esélyt jobb elhelyezkedésre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maximum 774 3,30 1,307 1 5 830 3,59 1,321 1 5 852 3,84 1,186 1 5 835 3,11 1,588 1 5 Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez Szakmám munkaerő-piaci megítélése: keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Szakmám munkaerő-piaci megítélése: fővárosban többet fizetnek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak 853 2,71 1,462 1 5 779 4,00 1,117 1 5 830 4,13 1,130 1 5 815 4,05 1,045 1 5 807 3,83 1,199 1 5 Szakmám munkaerő-piaci megítélése: lakóhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet Szakmám munkaerő-piaci megítélése: 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben 740 4,09 1,018 1 5 711 4,05 1,069 1 5 Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? 909 4,28 1,627 1 6 Forrás: saját kutatás, 2013. 217

36. melléklet folytatása Kruskal-Wallis Test Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? [Az én szakmám igen telített] Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs esély a jobb jövedelemre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: a közelben nem látok esélyt jobb elhelyezkedésre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez Szakmám munkaerő-piaci megítélése: keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Szakmám munkaerő-piaci megítélése: fővárosban többet fizetnek Ranks Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? N Mean Rank Pályakezdő vagyok 55 388,15 Kevesebb, mint 1 év 53 429,49 1-4 év 94 411,35 5-10 év 138 376,51 11-20 év 200 385,39 20 évnél hosszabb 234 376,54 Total 774 Pályakezdő vagyok 62 389,93 Kevesebb, mint 1 év 59 427,61 1-4 év 105 374,84 5-10 év 151 418,14 11-20 év 207 386,71 20 évnél hosszabb 246 459,00 Total 830 Pályakezdő vagyok 76 395,14 Kevesebb, mint 1 év 62 367,42 1-4 év 106 410,75 5-10 év 149 437,17 11-20 év 209 412,85 20 évnél hosszabb 250 462,41 Total 852 Pályakezdő vagyok 81 445,65 Kevesebb, mint 1 év 61 451,39 1-4 év 101 434,66 5-10 év 145 444,28 11-20 év 203 401,64 20 évnél hosszabb 244 391,57 Total 835 Pályakezdő vagyok 74 506,82 Kevesebb, mint 1 év 58 512,09 1-4 év 107 438,23 5-10 év 153 430,95 11-20 év 208 388,09 20 évnél hosszabb 253 409,00 Total 853 Pályakezdő vagyok 68 324,04 Kevesebb, mint 1 év 53 340,21 1-4 év 93 394,15 5-10 év 133 405,29 11-20 év 191 407,64 20 évnél hosszabb 241 395,54 Total 779 Pályakezdő vagyok 77 369,62 Kevesebb, mint 1 év 60 382,57 1-4 év 103 400,94 5-10 év 148 382,67 11-20 év 197 439,15 20 évnél hosszabb 245 444,91 Total 830 218

36. melléklet folytatása A munkában töltött idő szerinti különbségek vizsgálata a szakma munkaerőpiaci megítélésénél Szakmám munkaerő-piaci megítélése: Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak Szakmám munkaerő-piaci megítélése: lakóhelyem környékén, 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet Szakmám munkaerő-piaci megítélése: 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben Forrás: saját kutatás, 2013. Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? N Mean Rank Pályakezdő vagyok 69 377,46 Kevesebb, mint 1 év 57 396,61 1-4 év 105 417,00 5-10 év 149 427,94 11-20 év 188 399,71 20 évnél hosszabb 247 409,61 Total 815 Pályakezdő vagyok 69 410,03 Kevesebb, mint 1 év 56 365,30 1-4 év 102 387,15 5-10 év 145 399,77 11-20 év 197 374,29 20 évnél hosszabb 238 445,75 Total 807 Pályakezdő vagyok 66 394,43 Kevesebb, mint 1 év 53 384,67 1-4 év 99 378,55 5-10 év 137 369,08 11-20 év 165 357,69 20 évnél hosszabb 220 366,77 Total 740 Pályakezdő vagyok 61 392,49 Kevesebb, mint 1 év 48 399,53 1-4 év 99 374,79 5-10 év 132 346,78 11-20 év 160 334,60 20 évnél hosszabb 211 348,73 Total 711 219

37. melléklet. Jelenlegi munkahely megítélése NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Minimum Maximum Munkahelyem megítélése: állásomat kapcsolataimnak köszönhetem 634 2,83 1,621 1 5 Munkahelyem megítélése: más munkakörben szeretnék dolgozni Munkahelyem megítélése: nem innen szeretnék nyugdíjba menni Munkahelyem megítélése: jobb lehetőség esetén állást változtatok Munkahelyem megítélése: véleményem szerint hamarosan megszűnik 642 2,08 1,321 1 5 606 3,07 1,609 1 5 614 2,91 1,558 1 5 520 2,24 1,388 1 5 Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? 909 4,28 1,627 1 6 220

37. melléklet folytatása Kruskal-Wallis Test Jelenlegi munkahely megítélése Ranks Munkahelyem megítélése: állásomat kapcsolataimnak köszönhetem Munkahelyem megítélése: más munkakörben szeretnék dolgozni Munkahelyem megítélése: nem innen szeretnék nyugdíjba menni Munkahelyem megítélése: jobb lehetőség esetén állást változtatok Munkahelyem megítélése: véleményem szerint hamarosan megszűnik Forrás: saját kutatás, 2013. Hány év munkatapasztalattal rendelkezik? N Mean Rank Pályakezdő vagyok 8 386,06 Kevesebb, mint 1 év 34 390,35 1-4 év 81 342,14 5-10 év 121 342,80 11-20 év 182 290,94 20 évnél hosszabb 208 301,88 Total 634 Pályakezdő vagyok 9 354,28 Kevesebb, mint 1 év 31 367,23 1-4 év 79 377,96 5-10 év 123 363,49 11-20 év 193 291,53 20 évnél hosszabb 207 294,67 Total 642 Pályakezdő vagyok 9 257,78 Kevesebb, mint 1 év 31 411,73 1-4 év 79 374,35 5-10 év 116 315,19 11-20 év 182 290,66 20 évnél hosszabb 189 263,50 Total 606 Pályakezdő vagyok 10 439,60 Kevesebb, mint 1 év 33 412,44 1-4 év 78 359,69 5-10 év 117 344,18 11-20 év 177 299,58 20 évnél hosszabb 199 248,48 Total 614 Pályakezdő vagyok 9 337,39 Kevesebb, mint 1 év 27 280,11 1-4 év 64 253,72 5-10 év 102 271,27 11-20 év 155 271,19 20 évnél hosszabb 163 238,76 Total 520 221

38. melléklet NPar Tests Jelenlegi munkaerőpiac megítélése Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? [Az én szakmám igen telített] Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs esély a jobb jövedelemre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: a közelben nem látok esélyt jobb elhelyezkedésre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez Szakmám munkaerő-piaci megítélése: keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Minimum Maxi-mum 774 3,30 1,307 1 5 830 3,59 1,321 1 5 852 3,84 1,186 1 5 835 3,11 1,588 1 5 853 2,71 1,462 1 5 779 4,00 1,117 1 5 Szakmám munkaerő-piaci megítélése: fővárosban többet fizetnek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak Szakmám munkaerő-piaci megítélése: lakóhelyem környékén. 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet 830 4,13 1,130 1 5 815 4,05 1,045 1 5 807 3,83 1,199 1 5 740 4,09 1,018 1 5 Szakmám munkaerő-piaci megítélése: 5-10 711 4,05 1,069 1 5 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben Válaszadó neme 909 1,59,491 1 2 222

38. melléklet folytatása Mann-Whitney Test Ranks Hogyan ítéli meg a jelenlegi munkaerőpiacot? [Az én szakmám igen telített] Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs esély a jobb jövedelemre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: a közelben nem látok esélyt jobb elhelyezkedésre Szakmám munkaerő-piaci megítélése: megélhetési lehetőség kényszerít a külföldi munkavállalásra Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez Szakmám munkaerő-piaci megítélése: keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Szakmám munkaerő-piaci megítélése: fővárosban többet fizetnek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Szakmám munkaerő-piaci megítélése: nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak Szakmám munkaerő-piaci megítélése: lakóhelyem környékén, 5-10 éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet Szakmám munkaerő-piaci megítélése: 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben Forrás: saját kutatás, 2013. Válaszadó neme N Mean Rank Sum of Ranks Férfi 319 366,37 116873,50 Nő 455 402,31 183051,50 Total 774 Férfi 340 397,16 135035,50 Nő 490 428,22 209829,50 Total 830 Férfi 347 411,42 142763,00 Nő 505 436,86 220615,00 Total 852 Férfi 346 413,81 143177,50 Nő 489 420,97 205852,50 Total 835 Férfi 350 417,74 146208,50 Nő 503 433,44 218022,50 Total 853 Férfi 324 388,21 125779,50 Nő 455 391,28 178030,50 Total 779 Férfi 342 400,54 136983,50 Nő 488 425,99 207881,50 Total 830 Férfi 333 413,72 137769,50 Nő 482 404,05 194750,50 Total 815 Férfi 336 397,49 133557,50 Nő 471 408,64 192470,50 Total 807 Férfi 310 366,56 113635,00 Nő 430 373,34 160535,00 Total 740 Férfi 307 358,35 110012,00 Nő 404 354,22 143104,00 Total 711 223

39. melléklet A megfelelő munkahely megtalálásának nehézségei NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maxi-mum Elhelyezkedési probléma: kevés a munkahely 855 4,18 1,018 1 5 Elhelyezkedési probléma: nem támogatják a továbbtanulást Elhelyezkedési probléma: család-munka-tanulás együtt nehéz Elhelyezkedési probléma: Idősebb korban nehéz az elhelyezkedés Elhelyezkedési probléma: a munkavállalás jó egészségi állapot függvénye 778 3,74 1,109 1 5 835 3,20 1,374 1 5 859 4,60,756 1 5 838 4,33 1,031 1 5 Válaszadó neme 909 1,59,491 1 2 Mann-Whitney Test Ranks Válaszadó neme N Mean Rank Sum of Ranks Elhelyezkedési probléma: kevés a munkahely Férfi 351 422,58 148325,00 Nő 504 431,78 217615,00 Total 855 Elhelyezkedési probléma: nem támogatják a továbbtanulást Elhelyezkedési probléma: család-munkatanulás együtt nehéz Elhelyezkedési probléma: Idősebb korban nehéz az elhelyezkedés Elhelyezkedési probléma: a munkavállalás jó egészségi állapot függvénye Forrás: saját kutatás, 2013. Férfi 317 378,37 119944,00 Nő 461 397,15 183087,00 Total 778 Férfi 334 389,78 130187,00 Nő 501 436,81 218843,00 Total 835 Férfi 342 420,37 143766,50 Nő 517 436,37 225603,50 Total 859 Férfi 333 420,92 140165,00 Nő 505 418,57 211376,00 Total 838 224

40. melléklet Munkahellyel kapcsolatos tényezők fontossága NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maxi-mum Munkahely fontos kritériuma: az elérhető fizetés 902 4,06,966 1 5 nagysága Munkahely fontos kritériuma: nyugdíjig biztos 856 3,05 1,464 1 5 munkalehetőség Munkahely fontos kritériuma: munkahely stabilitása 892 4,09 1,031 1 5 Munkahely fontos kritériuma: számomra is megfelelő 894 3,72 1,087 1 5 időbeosztás Munkahely fontos kritériuma: munkahely közelsége 890 3,41 1,227 1 5 Válaszadó neme 909 1,59,491 1 2 Mann-Whitney Test Ranks Munkahely fontos kritériuma: az elérhető fizetés nagysága Munkahely fontos kritériuma: nyugdíjig biztos munkalehetőség Munkahely fontos kritériuma: munkahely stabilitása Munkahely fontos kritériuma: számomra is megfelelő időbeosztás Munkahely fontos kritériuma: munkahely közelsége Forrás: saját kutatás, 2013. Válaszadó neme N Mean Rank Sum of Ranks Férfi 366 483,94 177121,50 Nő 536 429,35 230131,50 Total 902 Férfi 349 435,36 151941,50 Nő 507 423,78 214854,50 Total 856 Férfi 362 443,18 160429,50 Nő 530 448,77 237848,50 Total 892 Férfi 365 425,03 155135,50 Nő 529 463,00 244929,50 Total 894 Férfi 361 415,23 149898,50 Nő 529 466,16 246596,50 Total 890 225

41. melléklet Mit tenne Ön egy új/jobb állásért? NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Minimum Maximum Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Ingázást 874 3,28 1,375 1 5 Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Szakmai továbbképzést Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Új szakma vállalása Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Nyelvtanulást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Lakóhelyváltást 887 3,80 1,263 1 5 883 3,47 1,352 1 5 887 3,34 1,483 1 5 875 2,59 1,522 1 5 Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Külföldi 857 2,60 1,587 1 5 munkavállalást Válaszadó neme 909 1,59,491 1 2 Mann-Whitney Test Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Ingázást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Szakmai továbbképzést Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Új szakma vállalása Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Nyelvtanulást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Lakóhelyváltást Mit hajlandó vállalni jobb állásért? Külföldi munkavállalást Forrás: saját kutatás, 2013. Ranks Válaszadó neme N Mean Rank Sum of Ranks Férfi 352 485,16 170777,50 Nő 522 405,36 211597,50 Total 874 Férfi 358 451,12 161501,50 Nő 529 439,18 232326,50 Total 887 Férfi 356 433,59 154359,50 Nő 527 447,68 235926,50 Total 883 Férfi 361 422,05 152359,00 Nő 526 459,07 241469,00 Total 887 Férfi 356 458,61 163265,00 Nő 519 423,86 219985,00 Total 875 Férfi 351 465,94 163545,50 Nő 506 403,37 204107,50 Total 857 226

42. melléklet Munkahely változtatás fontos szempontjai NPar Tests Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Minimum Maximum Munkahely-változtatásnál fontos szempont: munkahely 659 3,83 1,189 1 5 közelsége Munkahely-változtatásnál fontos szempont: jobb fizetés 657 4,47,745 1 5 Munkahely-változtatásnál fontos szempont: biztosabb állás Munkahely-változtatásnál fontos szempont: jobb munkakörülmény Munkahely-változtatásnál fontos szempont: jobb időbeosztás Munkahely-változtatásnál fontos szempont: más térségben legyen a munkahely - külföldön 655 4,31,875 1 5 654 3,99,960 1 5 653 3,81 1,067 1 5 654 1,94 1,196 1 5 Munkahely-változtatásnál fontos szempont: más munkakörben dolgozhassak 651 2,38 1,282 1 5 Válaszadó neme 909 1,59,491 1 2 Mann-Whitney Test Munkahely-változtatásnál fontos szempont: munkahely közelsége Munkahely-változtatásnál fontos szempont: jobb fizetés Munkahely-változtatásnál fontos szempont: biztosabb állás Munkahely-változtatásnál fontos szempont: jobb munkakörülmény Munkahely-változtatásnál fontos szempont: jobb időbeosztás Munkahely-változtatásnál fontos szempont: más térségben legyen a munkahely - külföldön Munkahely-változtatásnál fontos szempont: más munkakörben dolgozhassak Forrás: saját kutatás, 2013. Ranks Válaszadó neme N Mean Rank Sum of Ranks Férfi 269 292,34 78640,50 Nő 390 355,97 138829,50 Total 659 Férfi 269 329,50 88636,00 Nő 388 328,65 127517,00 Total 657 Férfi 270 311,80 84185,00 Nő 385 339,36 130655,00 Total 655 Férfi 267 320,53 85582,50 Nő 387 332,31 128602,50 Total 654 Férfi 268 310,41 83189,50 Nő 385 338,55 130341,50 Total 653 Férfi 270 346,15 93461,50 Nő 384 314,38 120723,50 Total 654 Férfi 268 328,38 88007,00 Nő 383 324,33 124219,00 Total 651 227

43. melléklet Jelenlegi munkahely megítélése NPar Tests Munkahelyem megítélése: állásomat kapcsolataimnak köszönhetem Munkahelyem megítélése: más munkakörben szeretnék dolgozni Munkahelyem megítélése: nem innen szeretnék nyugdíjba menni Munkahelyem megítélése: jobb lehetőség esetén állást változtatok Descriptive Statistics N Mean Std. Deviation Mini-mum Maxi-mum 634 2,83 1,621 1 5 642 2,08 1,321 1 5 606 3,07 1,609 1 5 614 2,91 1,558 1 5 Munkahelyem megítélése: véleményem 520 2,24 1,388 1 5 szerint hamarosan megszűnik Válaszadó neme 909 1,59,491 1 2 Mann-Whitney Test Ranks Munkahelyem megítélése: állásomat kapcsolataimnak köszönhetem Munkahelyem megítélése: más munkakörben szeretnék dolgozni Munkahelyem megítélése: nem innen szeretnék nyugdíjba menni Munkahelyem megítélése: jobb lehetőség esetén állást változtatok Munkahelyem megítélése: véleményem szerint hamarosan megszűnik Forrás: saját kutatás, 2013. Válaszadó neme N Mean Rank Sum of Ranks Férfi 263 316,69 83290,00 Nő 371 318,07 118005,00 Total 634 Férfi 266 345,02 91775,00 Nő 376 304,86 114628,00 Total 642 Férfi 254 314,40 79858,50 Nő 352 295,63 104062,50 Total 606 Férfi 255 314,19 80119,50 Nő 359 302,75 108685,50 Total 614 Férfi 216 267,87 57859,50 Nő 304 255,26 77600,50 Total 520 228

44. melléklet: Főkomponens elemzés a 7-10-11-12-13. kérdéscsoport válaszai alapján 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Lakóhelyem és a munkahely közelsége 0,058968-0,249164 0,324819 0,617178 0,084664-0,037115-0,063265 0,04882-0,097493 Jobb fizetés 0,0229135-0,004619 0,693215 0,008204 0,009083-0,223152-0,063871-0,093951 0,143314 Az állás biztosabb legyen 0,071961-0,016242 0,794393-0,02451 0,122486-0,059153-0,024415 0,135554-0,16038 Jobb munkakörülmények -0,025549-0,014953 0,782697 0,090119 0,00568 0,072336 0,099529-0,007658 0,101815 Jobb időbeosztás -0,062683 0,010233 0,648057 0,283471-0,040124 0,140251 0,14522-0,021915 0,080884 Más térségben legyen a munkahely (az ország más területén, külföldön) 0,02702 0,080908-0,066283-0,060313 0,070721 0,829271 0,053466 0,018451 0,005944 Más munkakörben dolgozhassak -0,012697 0,15799 0,050436 0,051585 0,037007 0,793781-0,039679-0,012265 0,002191 Az én szakmám igen telített 0,063921 0,062206 0,097275 0,089695 0,556213 0,131534-0,089649-0,065217-0,102165 Hazánkban nem látok esélyt, hogy szakmámban többet keressek a jelenleginél 0,17388 0,075903 0,026866-0,023199 0,671717 0,047202 0,077004 0,112316 0,127613 Lakóhelyem közelében nem látok esélyt az elhelyezkedésre, vagy jobb állásra 0,178265 0,022271 0,01322-0,115238 0,741424-0,141643 0,051682-0,027094 0,033747 Csak azért mennék külföldre dolgozni, mert nem látok más megélhetési lehetőséget 0,238088 0,151085-0,107634 0,009494 0,383928 0,141378 0,076697-0,24806 0,252086 Nem rendelkezem elegendő képzettséggel a stabil jövőtervezéshez 0,073287-0,1629-0,079303 0,034352 0,295321 0,25234 0,19401 0,081991 0,484955 A keleti országrészben kedvezőtlenebbek az elhelyezkedési lehetőségek 0,556176 0,108477-0,042286 0,258203 0,229758-0,224809-0,03532-0,210733 0,051186 Vidéken keveesbb pénz tudok (tudnék) keresni, mint Budapesten 0,622849 0,130782 0,019155 0,160578 0,117913-0,05807-0,100597-0,137303 0,097917 Gyöngyösön és környékén rosszak az elhelyezkedési esélyek 0,709-0,033643-0,056721-0,039287 0,168421-0,044207-0,106118 0,102057 0,072347 Nem látok rá reális esélyt, hogy jó (jobb) munkahelyet találjak a közeljövőben 0,440438-0,175603-0,040698-0,111867 0,457386 0,083501 0,096154 0,211039 0,090303 Lakhelyem környékén 5-10 éven belül nem fog javulni a foglalkoztatási helyzet 0,68169-0,130234 0,039187-0,097027 0,232027 0,026464 0,079311 0,145712 0,175058 5-10 éven belül romlani fog az életszínvonal a lakhelyem környékén 0,69994-0,132666-0,024577-137314 0,072433 0,099221 0,075517 0,203672 0,261315 Kevés a munkahely 0,534269-0,083445 0,140308 0,09881 0,230647 0,080169 0,279738 0,004462-0,077848 A cégek manapság nem támogatják az alkalmazott továbbtanulását 0,196294 0,028318 0,062186 0,045484 0,133723-0,052099 0,772768 0,022422-0,093522 Család mellett dolgozni és tanulni kivitelezhetetlen -0,005965-0,0689 0,029865 0,104446-0,044067 0,051208 0,752736 0,058672 0,206108 Bizonyos életkor felett (kb. 50 év) nagyon nehéz munkát találni 0,600428-0,050914 0,261825-0,017141-0,135425 0,019874 0,213589 0,027315-0,198171 Nem megfelelő egészségi állapottal nem lehet munkát találni 0,513743-0,181513 0,192709-0,136922 0,005611 0,076161 0,349166-0,078052-0,046263 Számomra az elérhető fizetés nagysága a legfontosabb 0,217653-0,010831 0,228376 0,035698-0,007654-0,12169-0,007611-0,021217 0,744574 Élethosszig (nyugdíjig) szeretnék egy munkahelyen dolgozni -0,015921-0,154775-0,107126 0,133838 0,078568 0,090613 0,000212 0,700066 0,193362 A munkahely stabilitása a legfontosabb nekem 0,18529 0,088315 0,113165 0,166225-0,047171-0,070075 0,086997 0,707999-0,165842 Számomra kiemelkedő fontosságú a megfelelő időbeosztás -0,030012 0,22867 0,078612 0,67646-0,134645 0,023962 0,215898 0,154916 0,015044 A munkahely közelsége a legfontosabb számomra 0,006621-0,145046 0,061514 0,777587-0,001651-0,017675 0,043829 0,206005 0,163459 Ingázni is hajlandő lennék 0,065563 0,516649 0,060285-0,512501 0,031185-0,008112 0,037314 0,149659 0,194277 Szívesen tovább képezném magam a szakmámban -0,051134 0,769939 0,032459-0,037214 0,066633-0,050474-0,160268 0,123366-0,163198 Hajlandó lennék új szakmát is megtanulni -0,105386 0,785933 0,02632 0,018511 0,025703 0,084034 0,003833 0,042828-0,04205 Hajlandó lennék nyelvet tanulni -0,131426 0,778974-0,016978 0,088697 0,016288 0,003158 0,015192-0,100068-0,164595 Hajlandó lennék elköltözni is 0,034039 0,645641-0,086103-0,211302 0,027119 0,287816-0,006886-0,245177 0,17353 Külföldön is vállalnék munkát 0,026476 0,619594-0,144508-0,196688 0,054582 0,231514 0,034033-0,311501 0,277547 Extraction Method: Principal Component Analysis Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalzation a. Rotation converged in 8 iterations

Forrás: saját kutatás, 2013 230

45/a melléklet: A munkaerőpiac megítélése klaszteranalízis segítségével KMO and Bartlett s Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy.,791 Bartlett's Test of Sphericity Forrás: saját kutatás, 2013 Approx. Chi-Square 1409,934 df 45 Sig.,000 Rotated Component Matrix a Szakmám munkaerőpiaci megítélése: nincs reális esélye a közeljövőben a pozitív munkahelyi váltásnak Szakmám munkaerőpiaci megítélése: lakóhelyem környékén négy éven belül nem fog javulni a munkaerőhelyzet Szakmám munkaerőpiaci megítélése: négy éven belül romlani fog az életszínvonal a térségemben Szakmám munkaerőpiaci megítélése: nem vagyok elegendően képzett a jövőtervezéshez Szakmám munkaerőpiaci megítélése: fővárosban többet fizetnek Szakmám munkaerőpiaci megítélése: keleti országrészben nehéz az elhelyezkedés Szakmám munkaerőpiaci megítélése: Gyöngyösön és térségében rosszak az elhelyezkedési lehetőségek Extraction Method: Principal Component Analysis. Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization. a. Rotation converged in 3 iterations. Forrás: saját kutatás, 2013 Component 1 2,768,113,766,342,750,328,589 -,108,073,819,068,790,462,546 Valid 6 csoport Frequency Percent Valid Percent Cumulative Percent 1 10 1,1 1,7 1,7 2 91 10,0 15,7 17,4 3 146 16,1 25,2 42,6 4 301 33,1 51,9 94,5 5 30 3,3 5,2 99,7 6 2,2,3 100,0 Total 580 63,8 100,0 Missing System 329 36,2 Total 909 100,0 Forrás: saját kutatás, 2013

45/b melléklet Forrás: saját kutatás, 2013 Forrás: saját kutatás, 2013 232

46. melléklet: A területi tőke és a munkanélküliség arányának regressziója a Heves megyei kistérségekben Forrás: saját kutatás, 2013. 233