JELENTÉS KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2006. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 1

2

Az éves jelentést készítették, illetve összeállításában részt vettek: Aleksza Róbert Balázs Réka Bán Csaba Bankovics András Bártol Réka Bíró Csaba Brenyó Péter Illésné Papp Mária dr. Jenei Aranka dr. Kardos Mária Gilly Zsolt Légrádi Imre Ludnai Tünde Sipos Ferenc Szabóné Bazsó Ágnes 3

Szabóné Ronkó Erzsébet Tajti László Vajda Zoltán Vatainé Csendes Ildikó Zrínyi Péter 4

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Személyi állomány... 5 3. Területi adatok... 7 3. 1. Védett területek... 7 3. 2 Védelemre tervezett és nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek... 8 3. 4. Természetvédelmi gazdálkodás...10 4. Kutatás és monitorozás... 14 4. 1. Kutatás...14 4. 2. Monitorozás...14 4. 3. Tájvédelmi kutatások, pályázatok...15 5. Kezelési tevékenység... 17 5. 1. A védelemre tervezett területrészek részletes adatai és a védetté nyilvánításhoz szükséges kezelési tervek készültségi foka...17 5. 2. Természetvédelmi célú területkezelés és élőhely fenntartás...19 5. 3. Élőhelyfenntartás...20 5. 4. Veszélyeztetett fajok védelme...22 5. 5. Az Európai Unió által támogatott pályázatok...23 6. Jogi tevékenység, igazgatás, nyilvántartás... 29 6. 1. Igazgatási tevékenység...29 6. 2. Bírságok...29 6. 3. Büntető ügyek...30 6. 4. Polgári perek...30 6. 5. Informatika...31 7. Természetvédelmi Őrszolgálat... 32 7. 1. Szervezeti kérdések...32 7. 2. Technikai eszközökkel való ellátottság...32 7. 3. Hatósági intézkedések...33 7. 4. Az őrszolgálat együttműködése más szervekkel...33 8. Költségvetés és vagyon... 35 2006. évi kiadások...35 2006. évi bevételek...36 Nyilvántartás szerinti vagyon...37 Épületek...38 Az Igazgatóság tulajdonában nyilvántartott eszközök...39 9. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok... 40 9. 1. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok...40 9. 2. Ökoturisztika...42 9. 3. Kiadványok...45 9. 4. Látogatottság a számok tükrében...46 9. 5. Társadalmi kapcsolatok...48 9. 6. Internetes oldalak...48 9. 7. A Nemzeti Park Tanács...49 10. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel... 50 11. Nemzetközi együttműködés... 52 12. Fontosabb célkitűzések 2007-re (munkaterv)... 53 5

1. Bevezetés Hazánk második nemzeti parkja, a Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben alakult meg. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő egyedülállóan értékes természeti területek láncolata (szikesek, turjánok, buckák, árterek, holtágak, morotvák, puszták, erdők) és az ezek között elterülő Európában egyedülálló tanyás vidék egyedisége indokolta a mozaikos nemzeti park létrehozását. Az eltelt 2006. esztendőben újabb értékek kerültek feltárásra a térségben, és a korábbi védetté nyilvánított értékek védelmét, felelős őrzését, kezelését és fenntartását a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) biztosítani tudta. A jelentés a 2006. év legfontosabb eredményeit és statisztikai adatait foglalja össze. E munkát a térségben élők, önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek együttműködésével és a szakmában tevékenykedők segítségével, a helyi gazdálkodókkal együttműködve igyekeztünk megvalósítani. Az Igazgatóság 2006. évi tevékenységét olyan külső körülmények határozták meg amelyekre kevés befolyást tudtunk gyakorolni. Rögtön az év elején a madárinfluenza mizéria gyakorlatilag lekötötte az őrszolgálat tevékenységét. Állandó készenlétben és a sajtó által túldimenzionált félelemben tevékenykedtünk. Ezt követően a Két Víz, a Duna és a Tisza egyidejű rendkívüli áradása közel fél évig jelentett rendkívüli helyzetet. Ennek következtében alapvető feladatainkat kellett 6

elhagyni (a Mártélyi TK Kezelési tervének kidolgozása) ill. uniós pályázat (KIOP - erdőtelepítés, mederkotrás) egy részét kellett átütemezni, vagy elhagyni. Az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok (pl. KAT) támogatásának késedelmes vagy elmaradó kifizetése kedvezőtlenül befolyásolta a költségvetési helyzetünket. A fentiek ellenére a következő beszámolóban részletezett eredményeket tudtuk felmutatni. Kelt Kecskeméten, 2007. február havában Kállay György igazgató 7

2. Személyi állomány A 2006. év munkaszervezési feladatait és így az Igazgatóság szervezeti felépítését is a közigazgatás átszervezése, ezen belül az Igazgatóságunkat is érintő létszámleépítések határozták meg. Két alkalommal (2006. július és december hónapokban) hajtottunk végre csoportos létszámleépítést, melyeket követően ismételten át kellett szervezni a vonatkozó jogszabályok alapján ellátandó feladatainkhoz kapcsolódó szervezetünk szerkezetét. Előkészítettük az új lehetőségekhez és az ellátandó feladatokhoz illeszkedő Szervezeti és Működési Szabályzatunkat, valamint a csökkentett létszámhoz igazodó új munkaköri leírásokat is. Az igen sokrétű tevékenységi körünk ellátását (kutatás, igazgatás, tervezés, fejlesztés, gazdálkodás, oktatás, nevelés, őrzés, állattartás, stb.) az alábbi táblázatban szereplő személyi állománnyal valósítjuk meg. Az Igazgatóság személyi állományának 2006. december 31-i megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza. A két alkalommal végrehajtott létszámleépítésen felül a 2006. év során 1 köztisztviselő áthelyezéssel (státuszával együtt) ment el, 1 fő közös megegyezéssel távozott a KNP Igazgatóságtól. Végeredményben a 2006. január 1-jei 84 fő státuszról igazgatóságunk státuszlétszáma 64 főre csökkent. Személyi állomány: 8

szakképzettség nyelvismeret alapfokú középfokú felsőfokú fő/nyelvvizsgák száma köztisztviselő 0 14 44 30/5 Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó 4 2 0 0 szerződéses 7 7 7 5/6 összesen 11 23 51 35/11 Köztisztviselőink közül 2006-ban alapvizsgát senki, közigazgatási szakvizsgát 4-en tettek. Az év során 3 munkatársunk diplomát szerzett, és jelenleg további 4 kolléga folytatja még a felsőfokú tanulmányait. Munkatársaink angolul, németül, olaszul, szerbül és franciául beszélnek közép- vagy felsőfokon. Igazgatóságunkon a 2004. év második felében indult A túzok védelme Magyarországon c. LIFE Nature projekt kedvezményezettje, továbbá 2006. április 1-jétől partneri minőségben veszünk részt a Kék vércse LIFE, valamint és 2006 októberétől szintén partneri minőségben (előkészítő szakasza esik 2006. év végére) a Kerecsen sólyom LIFE programokban, amelyeknek lebonyolításában 1 fő középfokú és 4 fő felsőfokú végzettségű szerződéses dolgozót alkalmazunk. Szintén LIFE program keretében Igazgatóságunk kedvezményezettként vesz részt a Tartós szegfű LIFE programban, mely 2006. szeptemberében indult, szintén szerződéses (1 fő felsőfokú végzettségű) vállalkozó közreműködésével. 9

3. Területi adatok 3. 1. Védett területek Működési terület:1 005 888 ha. védett területek száma (db) kiterjedése (ha) ebből fokozottan védett (ha) változás 2006-ban (ha) védelemre tervezett száma (db) kiterjedése (ha) nemzeti park törzsterület 9 51 409 9 629 _ 9 5 782 tájvédelmi körzet 2 24 542 1 161 _ 2 5 059 természetvédelmi terület 18 4 151 528 9 6 5 483 ex lege védett láp 124 18 836 ex lege védett szikes tó 211 14 423 összesen 364 113 361 11 318 _ 18 15 265 A 2006. évben nem került kihirdetésre újabb védett természeti terület A védelemre tervezett területek pontosításra kerültek. A védelemre tervezett természetvédelmi területek száma változatlanul 6, ott területváltozás sincs. Bekerültek viszont a listába a KIOP és a Túzok LIFE programok keretében megvásárolt földterületek, amelyek az Igazgatóság törzsterületeihez kapcsolódnak, mint védelemre tervezettek. Az Igazgatóság által 2005-ben felmért, illetve felülvizsgált ex lege védett természeti területek jogi jellegének bejegyzésére irányuló kezdeményezéseink folytatódtak, a 10

határvonalak javítása részben megtörtént. Az ex lege területekben történt eltérés az előző évhez képest a területi pontosításokból származik. A természetvédelmi hatóságok leterheltségüktől függően változó ütemben indítják el a kiterjedés megállapítására irányuló eljárásaikat. A védett természeti területeknél sem volt jelentős mértékű határjavítás. Az NP-k, TK-k, TT-k vonatkozásában a fedvény szerinti területnagyság és a területkimutatásban lévő adatok között még mindig van eltérés. Ezt elsősorban a földnyilvántartásunkban lévő nem törölt hrszek okozzák, amelyek felderítésére idén nyílik lehetőség a KÜVET-állományok ellenőrzésével. 3. 2 Védelemre tervezett és nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek Szorgalmaztuk a védelemre érdemes területek feltárását, és jogi jellegének bejegyzését az ingatlannyilvántartásba. A területi adatokat a 6. oldalon található táblázat tartalmazza. Külön hangsúlyt kapott a Natura 2000 hálózat kihirdetésével kapcsolatos tevékenység, amelyet az alábbi táblázatban mutatunk be: a Natura 2000 és a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek megnevezés védett területek száma (db) kiterjedése (ha) ebből fokozottan védett (ha) változás 2006-ban (ha) Ramsari terület 9 31 768-13 150 Biogenetikai rezervátum 1 2 962 - - Bioszféra rezervátum 5 22 095 2 280 - Világörökség - - - - 11

Európa Diploma - - - - Natura 2000 Bird Direktíva 8 129 680* - 129 680** Natura 2000 Habitat Direktíva 36 119 819* - 119 819** 2006-ban kihirdetésre került egy új, a fedvény szerint 13 150 ha-os Ramsari terület Apaj és Kunszentmiklós térségében (Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület); * tervezett; ** kihirdetett Az Igazgatóság 2006-ban is erőfeszítéseket tett az ex lege védett területeket felülvizsgálatára. Az újonnan megtalált, vagy korábban természeti területként felmért területeken kezdeményeztük a jogi jelleg bejegyzését a természetvédelmi hatóságnál. A legtöbb esetben a térségünkre jellemző szikes tavakról van szó, amelyek száma 211, az év során több újabb terület ex lege bejegyzését elindítottuk. Az ex lege lápok száma 124. Ezek területének pontosítását, a régiek kiigazítását és az újak bejegyzését is elindítottuk. 12

3. 3. Az Igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő területek A Magyar Állam tulajdonában és az Igazgatóság vagyonkezelésében művelési ágankénti bontásban az alábbi védett területek vannak: művelési ág 2006-ban vásárolt terület (ha) terület (ha) saját használatban haszonbérbe (hasznosításba) adva ha % ha % szántó 464 5 405 3 207 59% 2 198 41% gyep, legelő 123 28 785 10 335 36% 18 450 64% kert 0 0 0 0% 0 0% szőlő 0 20 20 100% 0 0% gyümölcsös 0 2 2 100% 0 0% nádas 0 3 000 1 524 51% 1 476 49% halastó 0 752 316 42% 436 58% erdő 99 3 113* 3 105 99,7% 8** 0,3% kivett 99 6 923 6 364 92% 559 8% összesen 785 48 000 24 873 52% 23 127 48% Megjegyzés: A vásárolt területek között csak azok szerepelnek a táblázatban, amelyekre az Igazgatóság javára a vagyonkezelői jogot 2006-ban jegyezték be. * az ÁESZ által nyilvántartott, üzemtervezett erdőterület 5 693 ha ** természeti állapota szerint nem erdő, művelési ág változtatása folyamatban van A földvásárlások volumene az előző évhez képest jelentősen csökkent, mivel a két nagy, földvásárlást is tartalmazó projektünknek csak néhány százaléka húzódott át 2006-ra. A 785 ha területből mintegy 500 ha kiterjedésű földterületre még 2005-ben kötöttük meg a szerződést, de a vagyonkezelői jogunk bejegyzése csak 2006-ban történt meg. Négy forrásból vettünk 2006-ban védett és védelemre tervezett természeti területeket. 13

Saját bevételből erre a célra 2006-ban minden eddiginél nagyobb összeget fordított az Igazgatóság. Ebből a keretből elővásárlás, földfelajánlás jogcímén 56 ha földterületet, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítására biztosított keret előző évi maradványából mintegy 37 ha nagyságú területet, a KIOP programban 165 ha-t, a LIFE programban pedig hozzávetőleg 29 ha földterületet vásároltunk meg közérdekű célú adásvételi szerződések megkötése útján. A megkötött szerződések összesen 287 ha nagyságú földterület tulajdonjogának megszerzésére irányultak, melynek egy részére már átvezették a földhivatalok a tulajdonjog változását. A jogszabállyal kihirdetett, illetve a törvény erejénél fogva védett (ex lege) területek tulajdonos szerinti megoszlása az alábbi (az ex lege védettekre vonatkozóan a saját vagyonkezelésűek kivételével a tulajdoni viszonyokról statisztikát készíteni csak azután tudunk, miután megszereztük az összes általunk ex lege védettként számon tartott terület digitális földkönyvét)*: terület ha-ban a teljes terület %-ában saját kezelésű jogszabállyal kihirdetett összes- (+ ex lege + védelemre tervezett + egyéb) 41 791 (48 000) 51,7% egyéb közcélú kezelésű 1 718 2,1% erdőgazd. Rt-k által kezelt 9 306 11,5% állami tulajdon összesen: 52 815 65,3% önkormányzati tulajdon: 928 1,1% magántulajdon 16 657 20,6% 14

egyéb tulajdon 10 470 12,9% védett terület összesen 80 870 100% * a kimutatás szigorúan csak a földhivatalok nyilvántartásában szereplő, általunk ismert adatokon alapszik, a becsült eltérés 32 491 ha 3. 4. Természetvédelmi gazdálkodás 3. 4. 1. Saját vagyonkezelésében lévő területek Az Igazgatóság a vagyonkezelésében levő területek 48 %-át (23 127 ha) haszonbérbe (hasznosításra) átadja a területén mezőgazdálkodásból élők részére. Az arány csökkent a tavalyi évhez képest, mert a szerződések lejárta után a gazdálkodók nem kívánták meghosszabbítani szerződésüket, vagy egyes esetekben az Igazgatóság vette saját kezelésbe. 2006-ban 700 földbérlővel voltunk kapcsolatban. A bérbeadásoknál nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanyás térségekben élők, a helyben lakók elsőbbséget élvezzenek, ezáltal megélhetési lehetőségeik javuljanak. Az Igazgatóság az állami tulajdonú, saját vagyonkezelésű területek többi részén (52 %- án), saját maga végzi az élőhely fenntartási célú területkezelést. A ténylegesen kezelt területek nagysága változhat, de általában kb. 24 000 ha nagyságú területet tesz ki. Nagy hangsúlyt fektetünk a védett területek fenntartására és gondozására, illetve az állattenyésztésre, mely elsődlegesen génmegőrzési és területfenntartási-kezelési célokat szolgál. Az Igazgatóság, mint gazdálkodó területalapú támogatást kap. A 2006. évben az Agrár Környezetgazdálkodási Program keretből szintén kaptunk támogatást, amely elsősorban az élőhelyek fenntartására, és az őshonos szürke marha állomány tartására, mezőgazdasági gépek beszerzésére irányult. 15

A támogatási forrásokat az Igazgatóság élőhelyek kezelésére, védett területek fenntartására és az élőhely kezelésben nagy szerepet játszó magyar szürke marha és bivaly állomány tartására és a kezelési tevékenységhez szükséges gépek beszerzésére, működtetésére fordította. 3. 4. 2 Védett területek fenntartása és kezelése saját állatállománnyal Az Igazgatóság tulajdonában levő állatállomány létszámát az alábbi táblázat mutatja: faj fajta egyedszám 2006. január 1. egyedszám 2006. december 31. szarvasmarha magyar szürke 870 1 012 bivaly 12 37 juh racka 62 0* ló shagya arab 1 1 arab telivér 1 1 angol telivér 1 1 *A kiöregedett racka állomány maradékát értékesítettük. Az Igazgatóság 2001 óta a magyar szürke szarvasmarha intenzív állományfejlesztésébe kezdett. A fejlesztést a rendelkezésre álló legelőterület és takarmány előállítására alkalmas (réti széna, lucerna) terület nagysága határozza meg. Ezek növelése érdekében a vonatkozó jogszabályok betartásával határozott lépéseket tettünk. A korábban haszonbérbe adott területeket ahol a saját állomány növelése indokolt nem adjuk újból bérbe. 16

A saját tulajdonú szürke marha állomány három telephelyen került elhelyezésre: tartási hely (majorság) tenyész tehén tenyész bika növendék üsző növendék bika tinó bivaly Bugac 129 *19 170 *108 3 Izsák 187 105 Pusztaszer 72 218 37 *Apajon a bikatelepen (4 egyed tenyészbika, 7 egyed növendék bika), 2006. december 31-ei állapot szerint Bugacon található a leghíresebb törzsállomány, ahol saját dolgozók irányításával folyik a tenyésztés (három vérvonal). Ezen a telephelyen helyezzük el a tenyészbikákat is és itt történik a teleltetés. Izsákon is folyik tenyésztés (négy vérvonal) és a vásárolt állomány fogadásához szükséges karantént itt alakítottuk ki. A pusztaszeri telepen a növendék állatok (magyar szürke marha, bivaly) kerülnek elhelyezésre. tartási hely (majorság) hasznosított terület (ha) állatállomány (egyed) Bugac 1 709 429 Izsák-Fülöpszállás 2 728 292 Pusztaszer 1 516 327 2006. december 31-ei állapot szerint A magyar szürke marha állományunk fejlesztése folyamatos, azonban halaszthatatlan feladat volt a selejtezés és a 3-4 éves tinók értékesítése. Az értékesített és a vásárolt 17

állomány egyenlege azonban pozitív. A selejtezés az idős korcsoportúak, illetve a tenyésztés szempontjából hibásnak minősített állatokra irányult. Az idős bivaly állomány lecserélésre, értékesítésre került, de helyükre 37 egyedből álló új, fiatal állomány került beszerzésre. 3. 4. 3. Vadászterületek kezelése védett területen A különleges célú fenntartási tevékenység egyik jellemző példája a saját vadászterület kezelése. A 2006-os év volt a vadászati üzemtervezés éve. Ennek eredményeként a meglévő három vadászterület mellé kialakításra került egy negyedik vadászterület Miklapusztán, amelynek elsődleges célja a túzokállomány védelme, élettere nyugalmának biztosítása vadászati téren. A haszonbérlet útján hasznosított vadászterületeink Kunszentmiklós, Kolontó, Miklapuszta térségében üzemelnek. Saját kezelésben maradt a bócsai vadászterület, amely különleges rendeltetésűvé nyilvánított terület. vadászterület megnevezése (ahol az Igazgatóság a vadászatra jogosult) kiterjedése (ha) (03 6031) Bócsa vadászterület 5 840 A 2006/2007. évi vadászati idényre vonatkozó éves vadgazdálkodási tervünket teljesítettük. A tervben szereplő kilövendő egyedek számát a vadászati felügyelőség jelentősen megemelte. A hatóság a helyi adottságokat figyelmen kívül hagyva állapított meg irreálisan magas számot (az őz esetében például becsült állomány közel 80%-át). vadfaj becslés (2006.02.01.) éves terv (2006/2007) teljesítés (2006.12.31.) gímszarvas 0 3 3 18

őz 118 74 65 vaddisznó 25 25 20 3. 4. 4. Fontos megállapítások a vadászati tevékenységgel kapcsolatban A vaddisznó a nyáron a területünkről gyakorlatilag teljesen eltűnt. Az ősz folyamán érkeztek vissza nagy számban, így kilövésük csak a negyedik negyedévben kezdődhetett meg. A teljes előírt mennyiség így teljesíthetővé vált. Gímszarvas csak váltóvadként jelenik meg. A vadászati hatóság által előírt mennyiség az őz esetében nem teljesíthető, mert azzal már a törzsállományunkat veszélyeztetnénk. Apróvad (mezei nyúl, fácán) vadászatot nem terveztünk. A kötelezően előírt 30+2 példány róka kilövését teljesítettük. Két róka a veszettség elleni immunizálás céljából, a hatósági állatorvos részére leadásra került. Takarmány felhasználás az évben az előirányzott csalogató szórók működtetéséhez szükséges mennyiség szerint alakult. Idei szezonban a napelemes itatók üzembe helyezésére nem volt szükség az esős időjárás miatt. Az itató helyeken mindig volt elegendő mennyiségű ivóvíz. 19

4. Kutatás és monitorozás 4. 1. Kutatás A természeti értékek kutatása, változásainak vizsgálata az Igazgatóság számára kezdettől fogva kiemelt fontosságú tevékenység. 2006-ban az alábbi témák kerültek előtérbe (részletesen a mellékletben): 1. A Kárpát-medence állattani értékei, faunájának gócterületei és genezise; 2. Imrehegyei gyepek és Fejetéki mocsár nevű területek 2006. évi állapotfelmérése; 3. Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervét megalapozó anyag elkészítése; 4. Peszéri-erdő védelemre tervezett terület természetvédelmi kezelési tervét megalapozó anyag elkészítése; 5. Jánoshalma-Kunfehértói erdők kjtt. (HUKN20018) Natura 2000 terület 2006. évi állapotfelmérése; 6. A Kiskunsági Nemzeti Park Peszéradacsi területén található rákosi vipera által lakott, illetve potenciális élőhelyeinek botanikai felmérése; 7. A KNP Miklapusztai területének állapotfelmérése 2006-2007.; 8. Kolon-tavi Madárvárta madárvonulás kutatás; 9. Az izsáki Kolon-tó vízháztartási és üzemelési vizsgálata; 10. Kunpeszér község felszínalatti vizeinek és vízproblémáinak áttekintése; 11. Aktuális ökológiai állapotfelmérés történt a Gátéri Fehér-tavon; 20

12. A Természetvédelmi Osztály és a Természetvédelmi Őrszolgálat szakemberei közös terepi bejárásokat tartottak a saját vagyonkezelésű területeken folytatott mozaikos kaszálások tapasztalatainak értékelése végett; 13. A tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet (illetve a jelölt Dél-Homokhátság kjtt. HUKN20008) térségének vízhatást igénylő természeti értékeit és ezek ökológiai vízigénye; 14. A HUKN20018 Jánoshalma-Kunfehértói erdők kjtt. bővítéseként javasolt, területi védelem alatt nem álló kisszállási és balotaszállási homokbuckás élőhelyek természeti értékfeltárása; 15. Duna-Tisza köze flórájáról és élőhelyeiről készülő, digitális fényképanyagra épülő határozó- és ismeretterjesztő anyag összeállítása; 4. 2. Monitorozás 1. Halastavi környezetben a kárókatona és a sárgalábú sirály kilövések monitorozása; 2. Fokozottan védett és telepesen fészkelő madarak monitorozása; 3. Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) állományainak felmérése Natura 2000-es területeken; 4. Túzok (Otis tarda) Kiskunsági állományának monitorozása; 5. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR): I. projekt: védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése ; 21

II. projekt: vizes élőhelyek monitorozása; III. projekt: Magyarország élőhelyeinek felmérése, térképezése és monitorozása; IV. projekt: invázív fajok monitorozása; V. projekt: erdőrezervátumok-kezelt lomboserdők monitorozása; VIII. projekt: szikes élőhelyek monitorozása; IX projekt: száraz gyepek monitorozása; 6. NATURA 2000 területek monitorozása országos projekt részeként; 7. Natura 2000 állapotjelentéshez regionális projektek; 8. az Igazgatóságon dolgozó szakreferensek és természetvédelmi őrök feltáró és monitorozó tevékenysége (a fentebb felsoroltakon felül). 4. 3. Tájvédelmi kutatások, pályázatok Egyedi tájérték kataszterezése Teljes kataszter-felmérés elkészült Orgovány, Páhi, Kaskantyú településeken. Felső-Kiskunsági szikes tavak tájhasználati változásainak elemzése régészeti szemszögből Kijelenthető, hogy hasonló célzott kutatás a területen még nem folyt; a korábban a területről rendelkezésre álló ismeretanyagot jelen szisztematikus kutatás megsokszorozta - a korábban területről és közvetlen közeléből ismert 12 azonosított lelőhellyel szemben 107 helyen azonosított régészeti jelenséget, mely intenzívebb, ill. kevésbé intenzív emberi jelenlétre utal. 22

Felső-Kiskunsági szikes tavak területhasználat változásainak elemzése katonai és topográfiai térképek alapján A tanulmány katonai térképek, rendezési tervek és történeti források alapján a táj változásait elemzi települési szempontból: művelési ágak, a hálózati elemeket és beépítéseket veszi sorra és hasonlítja össze. Tiszaalpári Földvár rekonstrukciós ötletpályázat a BME DLA képzésben résztvevő építész hallgatók részére A Földvár ex lege védett terület, természetvédelmi kezelésére jelenleg nincs semmi elképzelés. A helyszín ideális adottságokkal rendelkezik turisztikai bemutatásra, az Árpádkori falurekonstrukció meglévő program-kínálatának kiegészítésére, bővítésére. A pályázat a Budapesti Műszaki Egyetem doktori képzésében részt vevő hallgatók számára kötelező feladatként került kiírásra, kétfordulós pályázatként. Az első körben (2006. év) minimális kötöttségekkel ötletpályázat került kiírásra, melyhez novemberben Képzőművészeti Egyetem szobrász DLA képzése is csatlakozott. A folytatásban (2007-ben) elképzeléseink szerint az engedélyezési terv elkészítésére szeretnénk megbízást adni, majd annak elkészülte után a Európai Uniós pályázatára készítjük elő az anyagot. A pályázat anyagából 2007-ben egy vándor-kiállítást és egy katalógust tervezünk rendezni ill. kiadni. Tájvédelemmel foglalkozó weboldal kialakítása Tavasszal egy, kifejezetten csak a tájvédelem kérdéseivel foglalkozó internetes oldalt alakítottunk ki, melyen az általános tájvédelmi kérdéseken túl az egyedi tájértékekkel, pályázatokkal és egyéb szakmai kérdésekkel foglalkozó anyagok kerülnek elhelyezésre. Az oldal látogatottsága folyamatosan nő, a keresőoldalak általi értékeltsége jó. 23

5. Kezelési tevékenység 5. 1. A védelemre tervezett területrészek részletes adatai és a védetté nyilvánításhoz szükséges kezelési tervek készültségi foka Az Igazgatóság 2005. évben felülvizsgálta a védelemre tervezett területek ingatlannyilvántartási adatait. A felülvizsgálat során a területhatárokat helyrajzi számokhoz igazítottuk, a helyrajzi számok földkönyvi adatait aktualizáltuk. Ennek eredményeképp a védelemre tervezett területek kiterjedésére vonatkozó adatok és a kezelési tervek előkészítettségi állapota a következőképp alakulnak: védelemre tervezett terület azonosító neve védelemre tervezett teljes terület (ha) kezelési terv előkészültségi állapota védetté nyilvánítási egyeztető tárgyalás ütemezése Körös-éri Tájvédelmi Körzet* 3 551,99 A+B+C 2006. 02. 08. Kígyósi Orompart Természetvédelmi Terület 1 847,90 A+C - Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bővítései: Fertői halastó 233,70 - - Vidre-ér 435,90 - - Őrjeg Tájvédelmi Körzet 4 041,10 A+C - Imrehegyi homokpuszta 114,60 A+C - Pirtói homokbuckás Természetvédelmi Terület 604,90 A+B+C - Tázlári homokbuckás Természetvédelmi Terület 1 616,90 - - Gátéri Fehér-tó Természetvédelmi Terület 1 054,90 - - Szelidi-tó Természetvédelmi terület bővítése 243,70 A+C - 24

Felső-Kiskunsági Szikes Tavak (KNP) bővítése 2 007,70 A+C - KNP Tőserdő és az Alpári-rét bővítése 149,10 - - védelemre tervezett terület azonosító neve védelemre tervezett teljes terület (ha) kezelési terv előkészültségi állapota védetté nyilvánítási egyeztető tárgyalás ütemezése Felső-kiskunsági szikes puszták (KNP) bővítései: Nagyállási-rét 138,90 - - Fekete-halom 331,80 - - Nagy-rét 292,70 - - Bugyi legelő 200,10 - - Peszéradacsi rétek (KNP) bővítései: Tilos-erdő Természetvédelmi Terület és részben erdőrezervátum 639,10 A+C Leveles-rét 87,60 - - III. egység 58,10 - - Összesen: 17 683,40 * A kezelési tervek tárgyalási anyaga szerint Jelmagyarázat: A természetvédelmi kezelési tervek előkészítésén a 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet alapján az a) a természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció ( A fejezet); b) a részletes kezelési terv tervezete ( B fejezet); c) a tervezési területet védetté nyilvánító jogszabály részét képező természetvédelmi kezelési kötelezettségeket összesítő rész (a c) pont a továbbiakban: természetvédelmi kezelési terv) tervezete ( C fejezet) elkészítése értendő. 25

A 2005-ös esztendőhöz képest kevesebb feladata adódott az Igazgatóságnak a Natura 2000 területekkel kapcsolatban: a területekre vonatkozó adattáblák adatainak kiegészítését, módosítását, a Pannon Biogeográfiai Szemináriumon deklarált, Európai Bizottsági bővítési igények kielégítésére szolgáló javaslatok összeállítását, a 2006. évben keletkezett, új biotikai adatokra alapozott bővítési javaslatok összeállítását végezte el az Igazgatóság, illetve közreműködött a jövőben megvalósítandó feladatok így Natura 2000 kezelési és fenntartási tervek készítése szakmai hátterének kidolgozásában. Az Igazgatóság a jelölt Natura 2000 területek 1 376 ha-al történő bővítésére tett javaslatot, ez a javaslattétel időpontjában 237 ingatlant foglalt magában. Új Natura 2000 terület kijelölését nem javasolta az Igazgatóság, csak meglévő területek bővítését. A bővítési javaslatok részben földtulajdonosok és földhasználók saját tulajdonú (illetve saját használatú) ingatlanjainak jelölésére vonatkozó saját javaslatain alapulnak, részben olyan természeti értékek 2006-os előkerülésén, amelyeknek kiemelkedő országos vagy nemzetközi jelentősége indokolja Natura 2000 jelölésüket. (Ilyen természeti értékek: tömeges mocsári kardvirág állomány előkerülése, tömeges homoki nőszirom és homoki kikerics állományok, kiemelt jelentőségű homoki erdőssztyepp élőhelyek, biogeográfiai szempontból kiemelt jelentőségű bácskai szikesek stb.) 2005-2006-os kutatási eredményeire (saját terepi felmérések, illetve megbízott kutatók felmérései) támaszkodva 25 biotikai adat élőhely, illetve fajelőfordulás módosítását kezdeményezte az Igazgatóság a központi Natura 2000 adatbázisokban, például a 26

molnárgörény, homoki nőszirom, homoki kikerics, kisfészkű aszat, természetes eutróf tavak, mocsárrétek, télisásosok, skarlátbogár, tarajos gőte, kis lemezcsiga, balogcsiga esetében. 5. 2. Természetvédelmi célú területkezelés és élőhely fenntartás Kezelési tervek készítése alapvető követelményei a természetvédelmi célú kezelés megvalósításának. Az alábbi táblázat szerint a védett, illetve védelemre tervezett területek kezelési tervének készítésével kapcsolatban történt a 2006. évben előrehaladás. 2006-ban maradéktalanul nem készült el egyetlen kezelési terv sem a hatályos jogszabályban előírt tartalmi követelményekkel. A kezelési tervet megalapozó, részletes tanulmány készült a Péteri-tóra, a Felső-Kiskunsági szikes tavak térségére, az Imrehegyi gyepekre és a Fejetéki-mocsárra vonatkozóan. Az izsáki Kolon-tó kezelési tervét saját erőből tervezte elkészíteni az Igazgatóság, de csupán az ehhez szükséges terepi bejárásokra került sor, az adatok számítógépes rögzítésére és feldolgozására már nem. a védelemre tervezett terület neve a tervezési terület nagysága (ha) megalapozó dokumentáció (+,-) részletes természetvédelmi kezelési terv (+,-) "C" fejezet, jogszabály melléklete (+,-) 1. Felső-kiskunsági szikes puszták bővítése 963,4 + - - 2. Fejetéki-mocsár 33,5 + - - 3. Körös-éri TK 3 584,7 + + + 4. Felső-Kiskunsági szikes tavak bővítése (a kezelési terv a már védett területre is elkészül) 2 007,7 + - + 5. Tilos erdő 639,1 + - + 27

a védelemre tervezett terület neve a tervezési terület nagysága (ha) megalapozó dokumentáció (+,-) részletes természetvédelmi kezelési terv (+,-) "C" fejezet, jogszabály melléklete (+,-) 6. Péteri-tó TT 784,5 + + + Megjegyzés: a 3-6. sorszámú kezelési tervek készültségi állapota alkalmasnak tekinthető arra, hogy 2007-ben egyeztető tárgyalást kezdeményezhessünk. 5. 3. Élőhelyfenntartás A legfontosabb élőhely-fenntartási aktivitásunkat az alábbi táblázatban mutatjuk be: az élőhely típusa, jellemzése az érintett terület nagysága (ha) 1. KNP apaji halastavak vízpótlása száraz években a korábbi puszta szikes mocsarai helyén létesült, majd felhagyott halastavak vízpótlása szivattyúval a XXXI. számú csatornából (555 300 m 3 ) 153 2. KNP bugaci szegélyturján vízpótlása minden évben egy kisebb turjános nedves állapotban tartása érdekében felszín alatti vízből pótoljuk a hiányzó vízkészletet. (8 200 m 3 ) 5 3. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet tömörkényi halastavak az ökológiai célú, már nem termelő halastavak rendszeres vízpótlása tiszai vízbázisból (250 000 m 3 ) 80 28

A 2006. évben elvégzett élőhely-rehabilitációk a terület megnevezése az élőhely típusa/jellemzése az érintett terület nagysága 1. telepesen költő madarak élőhelyfejlesztése A Kelemen-széken a sirályszigetről letakarításra és kiszállításra került az évtizedek alatt felhalmozódott guanó és nitrofil növényzet. Ennek hatására várhatóan csérek és partimadarak (pl. gulipán) is megtelepedhet majd a kopár szigeten. 0,1 ha 2. Alpár-bokrosi öblözet Natura 2000 területe és a Mártélyi TK Ártéri élőhelyek (mocsarak, mocsárrétek, és a Körtvélyesi holtág) rehabilitációja érdekében a KIOP programra nyújtottunk be sikeres pályázatot az Alpár-bokrosi öblözetre vonatkozóan és nyertünk 1 500 ha rehabilitálandó szántóterület megvásárlására 422 ezer Ft-ot. A 2006. év során a hosszan tartó árvíz egy kicsit hátráltatta a kitűzött feladatokat, de az év második felében így is sikerült 70 ha-on elvégezni a gyalogakác szárzúzását és 160 ha-on gyep telepítését. Az Alpár-bokrosi öblözetben a KIOP program élőhelyrehabilitációs munkái keretében legalább 80 %-ban elkészült az új Szikrai csatorna és a Háromág csatorna rekonstrukciója. 2 000 ha 3. tájidegen növényfajok (Solidago sp., Asclepias syriaca) visszaszorítása a KNP Peszéradacsi rétek éa a Fülöpházi homokbuckák területén Egyedi vegyszeres kenéssel távolítottuk el két veszélyes invazív növényfaj jelentős állományait. 300 ha 4. Csaj-tó, 4-es tó Sirály-sziget védelme a gyomnövényzet csökkentése céljából (a sziget teljes területe 1 800 m 2 ). 250 m 2 29

5. 4. Veszélyeztetett fajok védelme Működési területünkön kiemelt jelentőségű fajok megőrzésére vonatkozó tevékenységünket az alábbi táblázat foglalja össze: a faj magyar neve a tevékenység és az eredmények rövid ismertetése 1. túzok (lásd még: LIFE- Nature program) Egyeztetés a fészkelő területeken gazdálkodókkal, a gazdálkodási munkafolyamatok kontrollálása a fészkelési időszakban. Fészekmentések, a fészek védőzóna kialakítások a veszélyeztetett fészkeknél különösen a nem védett területeken. A veszélyeztetett fészkekben fatojásos helyettesítés, ideiglenes inkubáció, majd kelés előtti visszahelyezés, ha a tojó üli a fészket. A nem visszahelyezhető tojások elszállítása a Dévaványa túzoktelepre. A fészkek egyedi védelme és a gazdálkodási folyamatok szabályozása. Folyamatosan felülvizsgáltuk a legjelentősebb gazdálkodók területhasználatát, és a haszonbérleti szerződésekben fokozottan érvényesítettük a túzokkíméleti gazdálkodás gyakorlatát. A korábbi gyakorlatnak megfelelően 30 ha repcetelepítés történt a téli táplálékbázis biztosítása érdekében. 2. fehér gólya 2006. év során 120 db fészektartót adtunk át a DÉMÁSZ Rt-nek, melynek jelentős részét már kihelyezték a veszélyeztetett fészkek alá. 3. kék vércse A kék vércse LIFE program során 200 db költőládát helyeztünk ki a Felsőkiskunsági Puszták és Tavak területén. Továbbá 4 erdőfolt telepítését készítettük elő. 4. kerecsensólyom A kerecsensólyom LIFE keretében 2006-ban csak projekt előkészítő feladataink voltak. 5. széki lile A KNP Igazgatóság kidolgozta a széki lile országos fajmegőrzési tervét, amely elfogadásra került. 6. rákosi vipera (lásd még a LIFE- Nature program) 7. tartós szegfű (lásd még a LIFE program) A faj védelmében az utóbbi évek során megváltoztattuk az ismert élőhelyek (Peszéradacsi rétek, Bugacpuszta) természetvédelmi kezelését (kaszálás helyett extenzív legeltetés), ennek már a 2006. év során az állomány növekedésében is érezhető a hatása; mintegy 10 ha-on letermeltük az erdőt és a gyep előkészítése folyik. Munkagépek mozgásával, taposással veszélyeztetett tartós szegfű állomány bekerítésére került sor egy MOL telep közelében, több mint 600 e Ft-os beruházással, amelyből 500 e Ft-ot finanszírozott a KvVM. 8. mocsári kardvirág Jelentős eredményt hozott a KNPI ismeretterjesztő és információkérő kampánya Csongrád megye délnyugati részének településein, amelyet a térségben élő mocsári kardvirág állomány védelme érdekében, illetve újabb állományok - esetleges lakossági bejelentés révén történő - fellelése érdekében folytatott. A legfrisebb adatok szerint kb. 7 000 töves állomány került elő Zákányszék külterületen, amely a világon ismert második legnagyobb állomány (az ásotthalmi Csodarét populációja után). Az Igazgatóság előkészítette az élőhely megvásárlását - erre remélhetőleg 30

a faj magyar neve a tevékenység és az eredmények rövid ismertetése 2007-ben sort tud keríteni -, illetve a mocsári kardvirág védelme érdekében kijelölt Natura 2000 terület bővítményének javasolta az élőhelyet. 5. 5. Az Európai Unió által támogatott pályázatok 5. 5. 1. Környezetvédelmi és Infrastruktúrális Operatív Program (KIOP) A 2005. áprilisában Natura 2000 földterületek vásárlása a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén címmel indított projekt 2006-ban is tovább folytatódott. Miután 2005-ben a problémamentes adásvételek túlnyomó részét lebonyolítottuk (a program kb. 85%-át), így 2006-ban a több előkészítést, egyeztetést igénylő szerződéskötések kerültek sorra Az eladástól elzárkózó földtulajdonosok részére több alkalommal is egyeztető fórumot tartottunk. Az egyeztetés eredményesnek bizonyult, mert az érintettek zömével valamilyen módon sikerült egyezségre jutnunk. Néhány tulajdonossal ingatlancserét hajtunk végre, a többi tulajdonos pedig hosszútávú haszonbérletbe fogja adni ingatlanát az Igazgatóságnak. A program II. fázisaként 2006. március 27-én került sor a 257,364 millió Ft-os költségvetésű Natura 2000 élőhelyek rekonstrukciója az Alpár-Bokrosi öblözetben és a Körtvélyesi holtágon című projekt támogatási szerződésének aláírására. A projekt tartalma nagyvonalakban a következő volt: az Alpár-Bokrosi öblözetben (a megvásárolt területeken) tervezett tevékenységek: 726 ha-on gyalogakác szárzúzása és tisztító kaszálás; 700 ha-on gyeptelepítés; 37 ha erdősítés; mezőgazdasági vontató és erdészeti szárzúzó beszerzése; a Háromág-csatorna rekonstrukciója és a Szikrai holtágon bevezető csatorna építése; 31

a Körtvélyesi holtág területén: 40 000 m 3 iszap kitermelése az erősen feliszapolódott holtágból; azon szántóterületek rekultivációja, melyekre a kotrással kitermelt iszap kihelyezésre kerül (30 ha); fás legelő kialakítása felhagyott szántókon (34 ha). 2006. májusában kezdeményeztük a projekt tartalmának és költségvetésének módosítását. Ezt elsősorban az indokolta, hogy a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) árvízvédelmi célú kormányzati program Alpár-Bokrosi öblözetre vonatkozó beruházásainak megvalósulása amire az élőhely-rekonstrukciós program koncepciója épült bizonytalanná vált. A projekt az alábbi elemekben módosult: az Alpár-Bokrosi öblözetben: kisebb területen történik gyepvetés (230 ha-on); erdősítésre 60 ha-on kerül sor; 100-120 db magyar szürke szarvasmarha kerül beszerzésre a gyepterületek kezelése céljából; a beszerzendő gépsor műszaki paraméterei némiképp változnak; a szárzúzást a vásárolt gépsorral az Igazgatóság saját költségén végzi el; a Körtvélyesi holtág területén: 2005: 27 ha erdősítéssel; 2006: 16 ha gyepesítéssel; 2007: 2 ha ártéri gyümölcsös telepítésével bővül a projekt. Az Irányító Hatóság a módosításhoz előzetesen hozzájárult, de a módosított támogatási szerződés aláírására még nem került sor. 32

2006-ban lezajlottak a vízügyi munkálatok kivitelezésére, a mezőgazdasági vontató és erdészeti munkagépek beszerzésére, a magyar szürke szarvasmarhák beszerzésére és a gyepesítés kivitelezésére irányuló közbeszerzések. A gépbeszerzést célzó közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, ezért újra kiírásra került. A vízügyi munkálatok kivitelezése folyamatban van. 2006 őszén 160 ha felhagyott szántó gyepesítése megtörtént. A magyar szürke szarvasmarhák beszerzésére két ajánlattételi felhívás került közzétételre, amiből az egyik eredménytelen lett. 69 magyar szürke marha egyed beszerzése folyamatban van. 5. 5. 2. LIFE Túzokvédelmi Program Az Igazgatóság és 8 partnerszervezete által 2004-ben közösen elnyert Conservation of Otis tarda in Hungary című LIFE-Nature pályázat a globálisan veszélyeztetett, hazánkban fokozottan védett túzok in-situ védelmének kiterjesztését tűzte ki célul, s a túzok állomány 10%-os növekedését irányozza elő a projekt négy éves időszaka alatt. A projekt élőhely védelmi intézkedéseket foganatosít az ország kilenc legjelentősebb túzok élőhelyén, melyek mindegyike SPA (Special Protection Areas) terület. A kulcsfontosságú földterületek (dürgő-, fészkelő- és telelőhelyek) megvásárlásával túzokkíméleti területek kerülnek kialakításra közel 2 000 hektáron, ahol az élőhely kezelési tevékenységek a túzok éves életciklusához igazodnak. A faj számára a legnagyobb veszélyt az élőhelyein folytatott intenzív mezőgazdasági tevékenység jelenti, melynek mérséklésére létrejött a regionális túzokvédelmi munkatársak hálózata, akiknek a fészkek mentésén és az állomány monitorozásán túl a gazdálkodókkal való folyamatos kapcsolattartás is feladatuk. 33

A projekt 8 mintaterületén 2006. december 31-ig 1 622 hektárt sikerült megvásárolni, mely a tervezethez képest (1 881 ha) 86 %-os teljesítést jelent. A megvásárolt területeket mintaterületenkénti bontásban az alábbi táblázat szemlélteti: projekt terület tervezett terület (ha) 2006. december 31-ig megvásárolt terület (ha) 1. Kiskunsági szikes puszták 330 289 2. Solti-sík 50 21 projekt terület tervezett terület (ha) 2006. december 31-ig megvásárolt terület (ha) 3. Dévaványai-sík 200 189 4. Kis-Sárrét 127 83 5. Bihari sík 385 120 6. Hortobágy 180 206 7. Hevesi-sík 486 625 8. Borsodi Mezőség 123 89 összesen: 1 881 1 622 Egyes területeken megkezdődött az okszerű élőhely kezelés. A Kiskunságban a megvásárolt területek javarésze haszonbérbe adott terület, így az Európai Bizottság állásfoglalása alapján e területek vonatkozásában kötelező érvényű kezelési megállapodást kell kötni a vagyonkezelőnek és az aktuális földhasználónak a bérleti szerződés időtartamára. 34

Saját földhasználatba mindössze 32 ha került, mely a program előírásainak megfelelően parlagműveléssel és kaszálással került hasznosításra. Folyamatosan zajlik az élőhely, az állomány és a predátor monitoring. Elkészültek és folyamatosan frissítésre kerülnek a mintaterületek élőhely térképei, melyek a túzok előfordulási adatokkal összevetve alkalmasak az adott célterületeken leginkább hatékony túzokkíméleti gazdálkodási rendszerek kialakítására. A regionális túzokvédelmi munkatársak közreműködésével javaslatot tettünk az összes projekt mintaterület ÉTT rendszerbe való integrálására, mely a program fő célkitűzései közt is szerepel. Ennek megfelelően a Solti-sík, a Bihari-sík, a Kis Sárrét és a Hortobágy érintett élőhelyei a lehető legkorábbi időpontban bevonandók a támogatási rendszerbe. Ezen intézkedés a LIFE kötelezően elvárt továbbfolytatását is szolgálja a hosszú távú természetvédelmi célú élőhely kezelés biztosításával, ezáltal hozzájárul a program az 50 %- os tervezett állománynövekedés eléréséhez. A projekt érintett 9 Natura 2000 területére a fenntartási tervek elkészítése megkezdődött a TVH-val való többszöri szakmai konzultációt követően. Elkészült és folyamatosan frissül a projekt honlapja, a www.tuzok.hu.. 2006. augusztus 3-án projektmódosítási kérelmet nyújtottunk be a Bizottsághoz, melynek elbírálása tárgyévben még nem történt meg. Fontos döntés született, amely szerint az áfát a 100%-ban LIFE forrásból finanszírozott, a közbeeső jelentésben szereplő számlákra (2004. október 2005. július) visszaigényelhetjük. 35

Az APEH döntése többszöri egyeztetés után az említett számlák teljes áfa tartalmának visszatérítéséről rendelkezett. Számolnunk kell azzal, hogy a projekt keretében megvásárolt és haszonbérbe adott földterületek haszonbérleti vagy használati díjából származó bevétel a Bizottságot illeti, ezért fontos, hogy a Kedvezményezett és a partnerek erről elkülönített nyilvántartást vezessenek. 5. 5. 3. A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megőrzésének megalapozása című LIFE-program A rákosi vipera jelenleg a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja, teljes magyarországi állományát 500 példánynál is kevesebbre becsüljük. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI) és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) által közösen benyújtott A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megőrzésének megalapozása című pályázatát támogatásra méltónak ítélte az Európai Bizottság és a LIFE-Nature alapból biztosítja a négyéves program teljes költségvetésének 50%-át. A pályázat alrészei a következők: gyeprekonstrukció az erdőtelepítések által elfoglalt korábbi élőhelyeken; Rákosi Vipera Védelmi Központ kialakítása és működtetése; állomány monitoring és kapcsolódó kutatások; lakosság informálása, szemléletformálása a faj helyzetéről, illetve a védelem fontosságáról. A 2006. év során tovább folytatódtak a monitoring vizsgálatok, állomány felmérések és a beltéri szaporítás. 36

5. 5. 4. A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme (Conservation of the Pannon endemic Dianthus diutinus) című LIFE-Nature pályázat. A pályázat mintegy 1 éves előkészítő munkát követően 2006. szeptember 1-én indult. A kizárólag a Duna-Tisza közén élő, hazai jogszabályok alapján fokozottan védett, kiemelt közösségi jelentőségű Natura 2000 jelölő növényfaj védelmét célzó, 5 éves futamidejű pályázat fő célkitűzése: a jelenleg ismert tartós szegfű állomány 85 %-ának otthont adó élőhelyek természetességének javítása, az élőhely vesztés, valamint a populációk elszigetelődése által előidézett állománycsökkenés megakadályozása. 37

A 75%-ban EU forrásra támaszkodó pályázat költségvetési sarokszámait és a partnerségi viszonyokat az alábbi táblázat foglalja össze (a számok -ban szerepelnek): státusz szervezet neve önrész EU összesen kedvezményezett Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 54 740 811 720 866 460 1. partner Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 53 210 301 200 354 410 2. partner Szegedi Tudományegyetem 16 680 98 336 115 016 3. partner Kiskunmajsa Város Önkormányzata 13 776 11 832 25 608 társfinanszírozó KvVM 269 291 összesen: 1 630 785 A projekt fő tevékenységi területei: az Igazgatóságunk illetékességi területéhez tartozó Kiskunmajsa-Bodoglár, Bócsa, valamint a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó Csévharaszt települések külterületein kijelölt projekt-területeken az élőhelyek természetességét javító élőhely rekonstrukció valósul meg, melynek során a magas záródottságú, tájidegen fafajokból álló erdőültetvények átalakítása történik meg alacsony záródási szintű, ligetes szerkezetű, hazai- és a termőhelyre jellemző fafajokból álló potenciális tartós szegfű élőhellyé. A tartós szegfű jelenlegi élőhelyein a tájidegen özönnövény selyemkóró visszaszorítása, eltávolítása a cél. 38

Az 'ex situ' fajvédelem fontos elemeként a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében tartós szegfű szaporító állomás kerül kialakításra, ahol eredeti termőhelyről származó magokból nevelnek fel növényeket, melyeket az eredeti termőhelyre ültetnek vissza. Ezáltal fokozódik a faj szaporodási sikeressége és a kiültetett egyedek erősítik a meglévő populációkat. A projekt teljes ideje alatt intenzív monitorozási tevékenység zajlik, mely magába foglalja a tartós szegfű teljes állományának évenkénti felmérését, az élőhely rekonstrukció eredményeinek vizsgálatát, a selyemkóró eltávolítás előrehaladását, valamint a szegedi Füvészkert Szaporító Állomásán felnevelt és kiültetett egyedek további életciklusának megfigyelését. A projekt során folyamatos a kapcsolattartás és az információ csere az erdészekkel, a helyi lakossággal, mely többek között találkozók szervezésével, kiadványok, szórólapok terjesztésével, a médiumok tájékoztatásával, internetes honlapon keresztül valósul meg. A projekt eredményeiről ismeretterjesztés céljából helyi és országos sajtót, TV-t és rádiót célzó közleményekkel; tudományos keretek között publikációkkal, szakmai konferenciákon jelentkezünk. 2006. évben a projekt keretein belül zajlott tevékenységek: projektindító partnerségi találkozó az Igazgatóságon, partnerségi megállapodások megkötése, projekt adminisztráció beindítása, pénzügyi tervezés, a projekt személyi állományával kapcsolatos kérdések áttekintése, a projekt célkitűzéseinek elérését szolgáló beszerzések elindítása, a projekt arculatának tervezése, projektbemutató előadás szakmai fórumon. 39

5. 5. 5. GEF/UNDP Ártéri tájgazdálkodással a Tisza Biológiai változatosságáért projekt Igazgatóságunk közreműködött a GEF/UNDP Ártéri tájgazdálkodással a Tisza Biológiai változatosságáért projekt első fázisának végrehajtásában, a monitorozási mintaterületek kijelölésében. Részletes publikáció- és adatbázisjegyzéket állított össze a koordinátor intézmény (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) számára, illetve számos publikáció és adatbázis teljes anyagát továbbította. 5. 5. 6. Déli határszakasz felszíni vizeinek jó környezeti állapotának megőrzéséhez szükséges akcióterv (INTERREG pályázat) A főkedvezményezett Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, valamint települési önkormányzatokkal partnerségben Interreg pályázatot nyert a KNPI a HU- RO-SCG-1/146 Magyarország Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, a Déli határszakasz felszíni vizeinek jó környezeti állapotának megőrzéséhez szükséges akcióterv címmel. A 2008-as zárójelentéssel befejeződő pályázat végrehajtása során sor kerül a szerb határmenti régióban, lényegében a tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet térségében előforduló növényközösség-típusok ökológiai vízigényének felmérését célzó alapkutatásra (amely mintavételeit a Duna-Tisza köze nagy részére kiterjesztette annak érdekében, hogy statisztikailag elegendően nagy minta álljon rendelkezésre). Ennek eredményeképp a hazai szakirodalomban egyedülálló jelentés várható számos alföldi növényközösség-típus hosszú távú fenntartásához szükséges felszíni vízborítási, illetve talajvízdinamika mikéntjéről. Sor kerül továbbá a VKI ökológiai minősítési eljárásával kompatibilis módon a fenéklakó gerinctelen fauna, fitoplankton és perifiton, továbbá halfauna és vízi makrofita vegetáció vizsgálata nyolc kijelölt víztesten; a vizsgálati 40

térség természetközeli állapotú élőhelyfoltjainak vegetációtérképezésére és zoológiai felmérésére, valamint tájtörténeti jellemzésére; a tervezett Körös-éri TK térségére vonatkozó biológiai kutatások, adatgyűjtések szakirodalmi áttekintésére, bibliográfia készítésére, a biotikai adatok összegyűjtésére. A felsorolt vizsgálatok eredményére támaszkodva a vizsgált térségben található 23 védett, védelemre tervezett és/vagy Natura 2000-nek jelölt területfolt jó ökológiai állapotának eléréséhez, illetve fenntartásához szükséges vízháztartási viszonyok meghatározására kerül sor. A vizes élőhelyek jó ökológiai állapotának hosszú fenntartásához, illetve helyreállításához szükséges, a jövőbeli vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe integrálható akcióterv kerül kialakításra. 2006-ban a pályázati feladatok időarányos végrehajtására került sor, minden kutatási témában megindultak a terepi felmérések, a tájtörténeti elemzésről és a korábbi kutatások bibliográfiájának, valamint az ebből származó biotikai adatbázisnak az összeállításáról már végleges jelentési anyag készült. 41

6. Jogi tevékenység, igazgatás, nyilvántartás 6. 1. Igazgatási tevékenység Hatósági bizonyítványok Az elmúlt évben a közérdekű adatszolgáltatások, a kiállított hatósági bizonyítványok száma 245 volt. Ezek többsége továbbra is a pályázati kiírásoknál meghatározott tények igazolására szolgált. A kiadott hatósági bizonyítványokban arról nyilatkozik az Igazgatóság, hogy a pályázattal érintett ingatlanon vagy a tevékenység helyszínén milyen természeti értékek találhatóak. Más hatóság által hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata Az Igazgatóság egy közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben vett részt az eljáró hatóság (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) mint alperes mellett beavatkozóként, amely 2005-ben indult, majd 2006-ban folytatódott. A közigazgatási per az engedély nélkül végzett végleges más célú hasznosítás (GSM adótorony elhelyezése) miatt elrendelt helyreállítás alóli felmentésre irányult. A felperes keresetét a bíróság elutasította, mely ellen a felperes a Legfelsőbb Bírósághoz fordult felülvizsgálat iránt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, a végrehajtás elrendelése az I. fokú hatóság részéről megtörtént. Az Igazgatóság, mint közigazgatási eljárásban résztvevő ügyfél Az Igazgatóság a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény alapján járó éves kártalanítás kérdésében fordult bírósághoz még 2005-ben. 2006-ban az 42