Könyvtárhasználat Könyvtárak. Tájékoztató intézmények, információs központok. A könyvtár az az intézmény, amely a könyveket ill. a dokumentumok összességét bizonyos meghatározott szempontok szerint összeválogatja, gyűjti (gyűjtőkör szerint) rendezi, őrzi és az olvasók számára áttekinthető rendben tárolja, ill. tárja fel, így a rendelkezésűkre bocsátja. Ahhoz tehát, hogy könyvtárról, mint intézményről beszélhessünk, könyv, olvasó és könyvtáros kell. Minden jelentős civilizáció megteremtette a maga könyvtárait. Az ókor birodalmaiban a papok gondozásában levő templomkönyvtárak alakultak ki elsőként, később az uralkodók is alapítottak könyvtárakat, majd a görögök és a rómaiak idejében jelentős magánkönyvtárak is keletkeztek. A középkorban, az írásbeliség visszaesésével megint csak az egyház kezébe kerültek a könyvtárak. A kolostorokban oktatási célra gyűjtik a könyveket. Hazánkban ebből az időszakból a Bencésrend pannonhalmi könyvtára érdemel elsősorban említést. (Itt található a tihanyi alapítólevél)a XIII.-XIV. sz.-tól kialakuló magasabb szintű egyetemi oktatás szolgálatában jönnek létre az egyetemi könyvtárak ősei, köztük első helyen a párizsi Sorbonne könyvtára. A reneszánsz idején a legjelentősebb könyvgyűjtemények az uralkodók és a humanista főurak magánkönyvtárai. Ezek között világviszonylatban is kiemelkedő helyet foglal el Mátyás király budai könyvtára, a Korvina - ez nyilvános könyvtárként működött, szemben korának zárt magánkönyvtáraival. A megerősödő polgárság körében is fellépett a könyvtárak iránti igény, iskolák, kollégiumok mellett működnek. /Sárospatak, Debrecen / A XVII. sz..-tól külföldön megjelennek a nyilvános könyvtárak /Oxford, Milánó/, majd a XVIII. századtól kezdve az udvari, főpapi, főúri könyvtárak is megnyílnak az olvasók előtt. Meg kell említenünk Teleki Sámuel által létrehozott Teleki tékát Marosvásárhelyen. Erre a századra jellemzőek a művészien berendezett barokk és klasszicista stílusú un. Teremkönyvtárak. /pl.keszthelyi Helikon Könyvtár, pécsi Egyetemi könyvtár/ A könyvtárak nagy forradalmát a francia forradalom hozta meg. Ekkor ismerték fel, hogy a könyvtárügy a közösség ügye, használatukra minden polgárnak joga van. Ennek szellemében az állam birtokba veszi a királyi könyvtárat, és átszervezi nemzeti könyvtárrá. A XIX. sz.-ban uralkodói, főúri könyvtárakból másutt is megalakulnak a nemzeti könyvtárak. Magyarországon 1802-ben Széchényi Ferenc gyűjteménye veti meg nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár alapját. A nemzeti könyvtárak mellett a XIX. sz.-ban több új könyvtártípus is kialakul. Létrejönnek a közművelődési könyvtárak. Szakmai társulatok, hivatalok és szakoktatási intézmények keretében kialakulnak a szakkönyvtárak. A közművelődési könyvtárak igénye Magyarországon csak a XX. sz. elejére esik. Elsősorban Szabó Ervinnek köszönhető létrejötte.1848-as alapítású a József Ipartanoda, ma a Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtára. 1
A magyar könyvtári rendszer: Könyvtári rendszernek nevezzük a könyvtárak hálózatokba, területi és szakterületi együttműködési körökbe foglalt összességét. A hálózat alapja a feladatkörök megosztása például a felhasználók igényei vagy a gyűjtött irodalom jellege szerint. A hálózat lényege, hogy egy könyvtár irányító szerepet vállal, ez a központi könyvtár, amely összehangolja, szakmailag segíti, szabályozza és ellenőrzi a könyvtári feladatok munkamegosztását. Könyvtártípusok: 1. Nemzeti Könyvtár 2. Közművelődési könyvtár 3. Szakkönyvtár 4. Felsőoktatási könyvtárak 5. Iskolai könyvtárak Nemzeti Könyvtár feladata: adott nemzethez vagy annak nyelvéhez, nyelveihez tartozó minden dokumentumot beszerezni és feldolgozni. Országos Széchényi Könyvtár Budapest Általános gyűjtőkörű nemzeti könyvtárunkat 1802-ben alapította gróf Széchényi Ferenc. Országos feladatkörű szakkönyvtár és koordinációs központ. Gyüjtőköre alapján: általános és szakkönyvtár. Feladatai: Hungarika gyűjtemény: magyar vonatkozású(hazai megjelenésű) könyvtári anyagnak a teljesség igényével történő gyűjtése Hazánkról szóló legfontosabb dokumentumok bármely nyelven Nemzeti Bibliográfiánk folyamatos szerkesztése és kiadása Országos központi katalógusok szerkesztése Kötelespéldányjog: minden kiadványból kötelezően kap példányt Fölös példányok szétosztása Nemzetközi csere Koordinálja a hazai könyvtárak külföldre irányuló könyvtárközi kölcsönzését. Időszaki kiadványok Bibliográfgiája: Magyarországon megjelenő folyóiratok, hírlapok, évkönyvek adatbázisa. Adatbázisai Interneten és CD-ROM-on is elérhetők. Közművelődési könyvtár: általános gyűjtőkörű könyvtár: minden területre kiterjed ami korunk emberének általános műveltségéhez tartozik A könyvtár az ismeretszerzés műhelye Célja: a helyi lakosok, vagy azok egy csoportjának igényeit kielégíteni. Tevékenységével előmozdítja a szakmai és általános műveltség növelését. nagyobbakban van külön gyermek, ifjúsági, zenei részleg megyei városi-fiókkönyvtár Szakkönyvtárak: egy adott szakterület irodalmát gyűjtik, és e szakterület művelőit, kutatóit látják el szakirodalmi információval. Állománya szűkebb területre összpontosul, ezen belül viszont igen gazdag választék. Szakfolyóiratok, külföldi szakirodalom, dokumentációs tevékenység. 2
Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár Országos Mezőgazdasági Könyvtár Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Országos Orvostudományi Könyvtár Kutatóintézetek, termelői egységek is tartanak fenn szakkönyvtárakat. Ezek az adott munkahely szakirodalmi igényeit elégítik ki, és általában nem nyilvánosak. Felsőoktatási könyvtárak: feladata az intézményben folyó oktató-és tudományos kutatómunka ellátása. Iskolai könyvtár: általános és középfokú oktatási intézmények könyvtár. Feladata: az intézményben folyó oktató-nevelő és tanulmányi munka segítése, valamint a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra nevelése. Könyvtári és szakirodalmi szolgáltatások az iskola tanulóinak és tanárainak /nem nyilvános könyvtár/ Kölcsönzés Helyben használat Szakirodalmi tájékoztatás Könyvtárközi kölcsönzés Könyvtárhasználati ismeretek oktatása és feltételek biztosítása a további műveltségi területek számára könyvtári foglalkozások tartásához Sajátos eszközrendszerével együttműködve az iskola pedagógusaival a tanulók segítése az eredményes tanulási, olvasási és önművelődési szokásaik kibontakoztatásában. Együttműködés a többi iskolai könyvtárral, a pedagógus-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival és a nyilvános könyvtárakkal. (Általános és szakkönyvtár is.) A virtuális könyvtár Az OSZK Internetes szolgáltatása a Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.iif.hu) Egyes könyvtárak több típusba is besorolhatók (Felsőoktatási és szakkönyvtár) Magyar Testnevelési Egyetem felsőokt. Könyvtár Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola könyvtára Gyógypedagógiai Főiskola Könyvtára 3
Könyvtári szolgáltatások Szabadpolcos könyvtár: tájékozódás a szabadpolcok között. Ismerni kell a könyvek elhelyezkedési rendszerét. A könyvtár legfontosabb tulajdonsága a rendszer. A könyvtár egészében: a könyvek és a könyvtári segédeszközök elrendezésében, valamint a könyvtár működésében következetes rendszer érvényesül. Szépirodalom A polcon elfoglalt helyük írók neve szerinti szoros ábc. Ismeretközlő irodalom Kiemeljük külön polcon a kézikönyveket, Lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat. Tartalom szerinti csoportosítás: ETO Egyetemes Tizedes Osztályozás 0 Általános irodalom 1 Filozófia 2 Vallás 3 Társadalomtudomány 4 Nyelvészet 5 Természettudomány 6 Technika 7 Művészetek 8 Irodalomtudomány 9 Történelem, földrajz (nagy csoporton belül kis csoportok) Fontos, hogy a szakkönyveknél az azonos, vagy egymáshoz közelálló témájú könyvek egymás mellé kerüljenek. Raktári jel. Könyvtári szolgáltatások 1.könyvtári állomány helybeni használata 2.kölcsönzés,könyvtárközi kölcsönzés 3.a könyvtári rendszerre, a könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira vonatkozó felvilágosítás. 4.Bibliográfiai, szakirodalmi, dokumentációs tájékoztatás, reprográfiai szolgálat. 5.A számítógépes világháló biztosítása Kölcsönzés Legáltalánosabb könyvtári munkafolyamat. Az állomány e célra szolgáló egységeinek a felhasználók, olvasók részére való átadása. Kölcsönzési idő: az az időtartam amíg az olvasó a kölcsönzött művet használhatja. A kölcsönzés meghosszabbítható. Könyvtárközi kölcsönzés: célja, hogy bármely könyvtár olvasója számára az adott könyvtárból hiányzó dokumentumokat más könyvtárból való átkéréssel hozzáférhetővé tegye. 4
Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, kulturális intézmények: -levéltárak, múzeumok, kiállítótermek- az információszerzésben betöltött szerepe. Levéltár:a könyvtárak társintézménye, a nem közönségnek szánt, hivatalos célra készült és megőrzésre érdemes iratok gyűjtőhelye.ide tartoznak a hatóságok, hivatalok, vállalatok, intézmények stb. iratanyagai amit helyi irattárakban őriznek. A levéltárak nem csupán gyűjtik és rendezik az írott forrásokat, hanem forráskiadványok, tanulmányok formájában publikálják, feldolgozzák azokat. A könyvtárak és múzeumok mellett a tudományos kutatómunka fontos helyei. Múzeum: szintén a könyvtárak társintézményei, elsősorban a tárgyi emlékek gyűjtésével, őrzésével, valamint kiállítások rendezésével foglalkoznak Emellett a tudományos kutatómunka fontos létesítményei is. Kiállítótermek: a gyűjtemények tárgyi emlékeit, festményeket, képzőművészeti alkotásokat a közönség számára megismerhetővé teszi. Dokumentumtípusok Ékírás: az ókori Mezopotámiában kialakult írás neve. Sumérok találták fel a Kr.e.IV, évezredben.első nyomait az általuk alapított Uruk városának leletanyagában, a mai Irán déli részén találták. Nyelvészeti szempontból nem fonologikus képírás volt. Később: szó-és szótagírássá fejlődött, végül fonetikus elemek /hang/ jelölésére is használták. Jeleket agyagtáblákba rótták, majd kiégették, majd a hosszabb szövegeket tartalmazó agyagtáblákat összefűzték. Így maradt meg pl. a Gilgames eposz is. Hieroglifa: görög eredetű szó: szent véset jelent. Képírás jeleire, különösen az egyiptomi írásra alkalmazták még az ókorban Papirusztekercs:/ a magyar papír szó ebből eredt./ A kiszárított papiruszíveket összevarrták és hengeralakban feltekercselve tárolták. A tekercsek magassága kb.15 cm., hosszuk a rájuk írt szövegtől függött. Nádtollal írt megőrzésre szánt irodalmi alkotásokat, egyéb dokumentumokat mintegy 6 cm-es keskeny hasábokban helyezték el. Az egyiptomiak mellett a görögök, latinok, zsidók, perzsák, arabok egyaránt alkalmazták. A középkori Európában is használták. Pergamen: a finoman kidolgozott, írásra alkalmassá tett juh-, kecske-, borjú-, esetleg sertés vagy kutyabőr neve. Elő-Ázsiában már Krisztus születése előtt írtak rá, főleg Pergamon városában, innen az elnevezés. A sárgás vékony hártya tartósabb, mint a papirusz, mindkét oldalára lehet írni, és könnyebb a kezelése. Eleinte tekercselték, majd a lapokat összehajtogatták és két fatábla közé szorították. Ezzel kialakult a mai könyvalak. Hosszú ideig párhuzamosan használták a papirusszal. Európában a VI. századtól a XIII. sz.-ig az írás rögzítésének uralkodó alapanyaga volt. A könyvnyomtatás feltalálása után szerepe rohamosan csökkent, átvette azt a papír. Kódex: a IV-XVI. században kézírással rögzített szövegű könyvek összefoglaló neve. Anyaguk eleinte pergamen volt, majd a XIII. századtól a papír lett.a kódexeket két fatábla közé erősítették, innen ered latin elnevezésük (caudex = fatörzs) Címmel legtöbbször nem rendelkeztek, sok a rövidítés. Tartalmuk elsősorban egyházi vonatkozású. Számos kódex megjelenése rendkívül művészi, iniciálékkal, miniatúrákkal díszített. Mohács előtti nyelvemlékeink is ebben maradtak fenn. Pl.: Halotti Beszéd, Ómagyar Mária-siralom. A Jókai-kódex: az első magyar nyelven írt könyv. 5
Ősnyomtatvány: az 1501 előtt Európában szedésnyomással előállított művek neve. Legtöbbször nincs címlapjuk, a rájuk vonatkozó legfontosabb adatokat az incipitből és az explicitből lehet megtudni. Ívek helyett ívfüzetekből állnak, azaz a kinyomtatott íveket a kódexek mintájára egymásba helyezték, hiányzik a lapszámozás, az ívfüzeteket az ábécé betűivel különböztették meg egymástól, és őrszavakat alkalmaztak a pontos sorrend betartására. Tipográfiájukban a középkori kódexhagyományt követik. 1. Az adathordozó szerint: 1. Nyomtatott dokumentumok: könyv: Időszaki kiadványok: Dokumentumtípusok Címoldal: Szerző(k), cím, kiadó neve, helye, éve Címlap hátoldalán (verzóján): lektorok, fordító, szerkesztő,illusztrátor neve (bőv.kiad.) tartalomjegyzék név-és tárgymutató általában a könyv végén: jegyzetek: felhasznált irodalom jegyzéke kolofon /záradék/ a nyomtatásra vonatkozó adatok és a mellékletek ISBN szám (International Standard Book Number) könyv azonosító Napilapok: fejlécük: információk legfontosabbjai Kolofon, a lap végén: ahol egy keretben találjuk a szerkesztőség, a kiadó és a nyomda adatait. Nagy lapméret több hasábos tördelés Hetilapok : általában valamilyen témára specializálódik Szakmai lap pl. HVG. Élet és Tudomány Praktikus információkat közlő (műsorújság) Hobbimagazin és könnyed szórakoztató kiadványok Folyóirat: Nagyobb terjedelem Komolyabb tartalom Pl.: szakfolyóiratok (pl.tudományos és Müszaki Tájékoztatás Szórakoztató és hobbi lapok (Cinema) Ismeretterjesztő folyóiratok(természet Világa) Tudományos folyóiratok(magyar Könyvszemle, National Geographic) Évkönyvek, almanach Egyéb nyomtatványok: brosúra, különlenyomat, prospektus röplap, plakát, kotta, térkép 6
2. Nem nyomtatott dokumentumok Adathordózó Megjelenítő eszköz hanganyagot rögzít (auditív dokumentum) képi anyagok rögzítése (vizuális dokumentum) képet és hangot is rögzít (audiovizuális hanglemez lemezjátszó hangszalag magnetofon CD (zenei) CD-lejátszó fénykép használathoz technikai eszköz nem szükséges hologram lézerfény mikrofon vetítőberendezés diafilm némafilm hangosfilm filmvetítő videofilm televízió, videó-lejátszó dokumentum) DVD DVD- lejátszó multimédia mágneslemez, CD, DVD számítógép II. Tartalma szerint : szépirodalmi művek ismeretközlő irodalom Szolgáltatástípusok dokumentumok prezentálásával kapcsolatos szolgáltatások (helybenolvasás, kölcsönzés, másolás ) tájékoztató jellegű szolgáltatások (szakirodalmi,-és faktográfiai tájékoztatás) A faktográfiai tájékoztatás adatot, tényt közöl, nemcsak a forrását jelöli meg. Az adatok lehetnek címek, nevek, dátumok, statisztikai adatok stb. forrásainak típusai: nyomtatott és géppel olvasható formái: enciklopédia, lexikon, szótár, életrajzi gyűjtemény, adattár, címtár. A szakirodalmi tájékoztatás dokumentumokra utal, a szolgáltatás bibliográfiai adatok közlésétől egészen a teljes szöveg prezentálásáig terjed. Forrásai: Kézikönyvtár (szabadpolcon tematikus rendezés, nem kölcsönözhetők) Egy-egy tudományág legfontosabb ismereteit foglalja össze szakszerű, összefüggő leírásban. Akkor használjuk őket, ha a szakterület egészét tekintjük át; vagy ha valamelyik részterületet a lexikonnál bővebben összefüggő előadásban akarjuk tanulmányozni. Általános szabály: mielőtt egy kézikönyvet használunk, mindig nézzük meg a megjelenés legfontosabb adatait! Tájékozódjunk felépítéséről és használatának módjáról. Lexikon: a tudományok összességének vagy egy tudományágnak az ismereteit tartalmazza. 7
. Általános lexikon: az emberi ismeretek minden ágára kiterjed betűrendben sorolja fel a fogalmakat. Szócikkek rövidek, tömörek pl.: Akadémiai lexikon, Új magyar lexikon Szaklexikon: egy-egy szakterület ismeretanyagát dolgozza fel. Az ált. lexikonnál bővebb, és tudományos igényű pl.: Természettudományi lexikon, Néprajzi lexikon, stb. Biográfiai Lexikon: életrajzi adatok, általában a személynevek betűrendjében pl. Magyar Életrajzi Lexikon. Eciklopédia: ismerettár-a szaklexikonnál átfogóbb igénnyel, az elrendezés alapja az adott tudomány lényeges témái. pl.: Minerva Nagy Képes Enciklopédia, Matematikai Kisenciklopédia Szótárak: két, vagy többnyelvű szótárak (zseb, kézi, nagyszótár) egynyelvű szótárak, címszavai és szócikkei ugyanazon a nyelven, értelmező szótár, magyarázó szótár, pl.: Idegen szavak szótára, Helyesírási tanácsadó szótár, Kis kémiai szótár, stb. szótörténeti (etimológiai ) szótárak nyelvtörténeti szótárak egy-egy nyelv szókincsét sorolják fel. Monográfia -résztanulmány Segédkönyvek: - valamely más szöveget, más művet értünk meg jobban a használatukkal. Ezért nevezzük segédkönyvnek. Atlasz, táblázatok, irodalmi szöveggyűjtemények. Fontos a mutatók használata. Egy-egy tudományág elmélyült tanulmányozását a jól használható segédkönyvek könnyítik meg. Adattárak: névtárak, címtárak, évkönyvek, almanachok, kronológiák, naptárak. Indirekt tájékoztatást nyújtó művek Bibliográfiák: olyan dokumentumok jegyzéke, amelyek valamilyen közös tulajdonsággal rendelkeznek.szó szerint könyvek leírását jelenti.nem korlátozódik egy könyvtár állományára, mint a katalógus. Retrospektív : összefoglaló, lezárt, visszatekintő, régebbi kiadású, hosszabb időszak könyvtermése, Magyar Könyvészet Kurrens: rendszeresen, folyamatosan megjelenő. Magyar Nemzeti Bibliográfia a teljes magyar könyvtermést tartalmazza, kéthetente jelenik meg. ETO szerinti besorolás betűrendes mutató segíti használatát. Általános: valamennyi tudományágat feldolgozza Szakbibliográfia: egy szakterület irodalmát tárja fel Személyi: egy szerző írásait 8
Életrajzi: egy szerző írásait Helytörténeti: egy település, vagy földrajzi egység történetét Filmográfia: filmeket leíró bibliográfia Diszkográfiána: hanglemezeket és CD-ROM okat leíró Ajánló bibliográfia: egy témakör válogatott irodalmát sorolja fel Rejtett bibliográfia: szakkönyvekben, lexikonokban, szakmai folyóiratokban: Irodalomjegyzék. Ezek nem önállóan jelennek meg, hanem rejtve. Szakfolyóiratok: a folyóiratok ismerete hozzátartozik a mai ember korszerű műveltségéhez. Referáló lapok és szakirodalmi szemlék: egy szakterület irodalmát a teljesség igényével dolgozza fel. Indexelő művek: fő részei mutatók, adott szakterületre vonatkozó szakirodalmi információk visszakeresésére szolgálnak. (Science Citation Index) Tömörítvények, szemlék: az eredeti dokumentumok elolvasását helyettesítik. Repertórium adattárat, folyóiratcikk-bibliográfiát jelent. pl. Magyar Folyóiratok Repertóriuma Katalógus: görög eredetű szó: leírást, felsorolást jelent. A katalógus a könyvtárban található könyvek áttekintésének legfontosabb eszköze. A cédulakatalógus a könyv lényeges jegyeit tünteti fel. Szerző, cím, megjelenés adatai: kiadó. hely, idő, terjedelemre vonatkozó adatok: lapszám, méret, sorozatcím ISBN-szám, ami a könyv nemzetközi azonosítója. Katalógus fajtái: Betűrendes katalógus: -szerzői betűrendes: szerzők neve ábécében -címszókatakógus: a könyvek címe szerint egyaránt találunk szépirodalmi és szakkönyveket. Szakkatalógus: tartalmuk szerint sorolja fel a műveket, felépítésének alapja: az ETO.(Egyetemes Tizedes Osztályozás) Az ETO nemzetközi rendszer. Minden fogalmat számmal jelöl. Az ETO a tudományokat 9 fő osztályra bontja.(4-es főcsoport nincs) arab számokkal jelölve (0-9). A főosztályokat további osztályokra, majd alosztályokra, ezek már háromjegyű számok, a sort folytatva négy-, öt-, hat-,stb, jegyű számokra szűkítik Példa: 6= alkalmazott tudomány 63=mezőgazdaság 631=mezőgazdasági üzemtan 631.1=mezőgazdasági üzemek vezetése 631.111=mezőgazdasági üzemek elhelyezkedése, fekvése Sorozatok katalógusa: rokon témájú könyvek kerülnek egymás mellé. Irodalmi tanulmányok és kritikák katalógusa: recenzió katalógus Tárgyszókatalógus: tárgyszavak és mögöttük a cédulák betűrendben állnak. Folyóiratok, cikkek, zeneművek, helyismereti kiadványok katalógusa. 9
Számítógépes katalógus Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése: számítógépes hálózaton, bárki számára közvetlenül elérhető katalógus, telnet vagy web felületen elérhető. Előnyei: időben nem korlátozott, térben sem, keresés feltételei rugalmasabbak 10