MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI KÖZPONT EGYSÉGES FELTÁRÁSI DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER

MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI KÖZPONT EGYSÉGES FELTÁRÁSI DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER 2013 1

Dokumentációs Rendszer TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 Stratigráfiai egység... 4 Objektum (opcionális)... 5 Metszetek... 6 A feltárási koordinátaháló (a dokumentálás alapvető területi egysége)... 6 Dokumentációs segédpont kitűzése... 9 Lelőhelynév megadása... 10 I. A FELTÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, KEZDETE... 11 I. 1. A feltárás szakmai előkészítése... 11 I. 2. területátvétel... 11 II. TEREPI DOKUMENTÁCIÓS FELADATOK... 12 II.1. ÍRÁSOS DOKUMENTÁCIÓ... 12 II.1.1. Feltárási napló (1. melléklet)... 12 II.1.2. Építési napló... 14 II.1.3. Stratigráfiai egységek adatlapja (4. melléklet)... 15 II.1.4. Leletkísérő lap (8. melléklet)... 20 II.1.5. digitális fotók naplója (10. melléklet)... 21 II.1.6. Rajznapló (11. melléklet)... 22 II.2. RAJZI DOKUMENTÁCIÓ... 24 II.2.1. Dokumentációs négyzetek vázlatrajzai (12. melléklet)... 24 II.2.2. Szelvényezett felszínrajz... 25 II.2.3. Metszetrajzok... 25 II.2.4. Objektumrajzok... 26 II.2.5. Sírrajzok... 26 II.2.6. Terepi összesítő vázlatrajz... 26 II.3. TEREPI GEODÉZIAI FELADATOK... 27 II.3.1. A felmérés általános elvárásai... 27 II.3.2. Alappont-sűrítés... 28 II.3.3. Kitűzési feladatok... 28 II.3.4. Geodéziai munkák szöveges dokumentációja... 32 II.4. EGYÉB SPECIÁLIS FELTÁRÁSI HELYZETEK... 34 II.4.1. Római épület feltárása eltérő dokumentálási szempontjai... 34 II.4.2. Városi feltárások kiegészítő dokumentálási szempontjai... 42 II.5. A DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÜLTSÉGI SZINTJE... 44 III. HAVI ELŐREHALADÁS ÉS ÁTADÁS-ÁTVÉTEL... 45 III.1. HAVI ELŐREHALADÁS... 45 III.1.1. Havi előrehaladási jelentés... 45 III.1.2. Havi előrehaladási térkép... 45 III.1.3. Objektumlista... 45 III.2. ÁTADÁS-ÁTVÉTEL... 45 III.2.1. Leletanyag átadása... 45 1

Dokumentációs Rendszer III.2.2. Átadás átvétel geodéziai feldolgozásra... 46 III.2.3. Területátadás... 46 IV. TÉRINFORMATIKAI FELDOLGOZÁSI FELADATOK... 47 IV.1. ALAPELVEK... 47 IV.2. RAJZI ÁLLOMÁNYOK TÉRINFORMATIKAI FELDOLGOZÁSA... 47 IV.2.1. Általános elvárások a terepi rajzolással kapcsolatban... 47 IV.2.2. Szkennelés... 47 IV.2.3. Georeferálás... 48 IV.2.4. Vektorizálás... 48 IV.2.5. Vektorizált rajzok... 48 IV.3. TÉRKÉPSZERKESZTÉS... 50 IV.3.1. Topográfiai térkép... 50 IV.3.2. Kataszteri térkép... 51 IV.3.3. Ásatási összesítő térkép... 51 IV.3.4. Tematikus térkép... 52 IV.3.5. Szelvényrajz... 52 IV.4. A TEREPI DOKUMENTÁCIÓ ADATBÁZISBAN TÖRTÉNŐ FELDOLGOZÁSÁNAK TOVÁBBI RÉSZFELADATAI... 53 IV.4.1. Az írásos dokumentáció adatlapjainak feldolgozása a térinformatikai adatbázisban... 53 IV.4.2. A vázlatrajzok feldolgozása... 53 IV.4.3. A fotódokumentáció feldolgozása... 53 IV.4.4. A térinformatikai feldolgozás végeredménye... 54 V. FELTÁRÁSI DOKUMENTÁCIÓK... 55 V.1. A 30 NAPOS JELENTÉS... 55 V.1.1. A 30 napos jelentés részei... 55 V.1.2. A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) jelentés részei... 56 V.2. FELTÁRÁSI DOKUMENTÁCIÓ... 57 V.2.1. A pozitív ásatás feltárási dokumentációja... 58 V.2.2. A negatív ásatás feltárási dokumentációja... 62 V.2.3. Lelőhelyet érintő régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) feltárási dokumentációja... 64 MELLÉKLETEK... 67 1. Feltárási napló... 68 2. Területátvételi jegyzőkönyv... 69 2/1. Melléklet területátvételi jegyzőkönyvhöz... 70 3. Területátadási jegyzőkönyv... 71 4. STR adatlap... 72 5. Pótlap... 73 6. Sírleíró pótlap (1. oldal)... 74 7. Sírleíró pótlap (2. oldal)... 75 8. Leletkísérő... 76 9. Leletkísérő nyilvántartás (Excel táblázat minta)... 77 10. Fotónapló... 78 11. Rajznapló... 79 12. Dokumentációs négyzetek vázlatrajzai... 80 2

Dokumentációs Rendszer 13. Stratigráfiai egységek nyilvántartása (Excel táblázat minta)... 81 14. A jelenség típusa... 82 15. Segédlet a sírleíráshoz... 83 16. Koordinátajegyzék... 84 17. Leletanyag átadás-átvételi űrlap (1.)... 85 18. Leletanyag átadás-átvételi űrlap (2.)... 86 19. M30-as és M10-es ládafelirat... 87 20. Pozitív feltárási dokumentáció tartalomjegyzéke... 88 21. Pozitív feltárási dokumentáció könyvtárszerkezete... 89 22. Negatív feltárási dokumentáció tartalomjegyzéke és könyvtárszerkezete... 90 23. Régészeti megfigyelés feltárási dokumentáció tartalomjegyzéke... 91 24. Régészeti megfigyelés feltárási dokumentáció könyvtárszerkezete... 92 25. Digitális mellékletek tartalomjegyzéke... 93 3

BEVEZETÉS Az egységes dokumentálási eljárás alapvető indoka és célja az ásatáson előkerülő információk egységes rendszerben történő részletes, objektív rögzítése. A feltáró számára sokszor talán feleslegesnek tűnő részletes adminisztráció azért szükségszerű, hogy a feltárást végzők mellett minden más, akár évtizedek múlva az anyaggal foglalkozó szakember számára egyértelműen megállapíthatók legyenek az eredeti összefüggések, s hogy a lelőhely jelenségei és a leletanyag közötti kapcsolat egyértelműen kimutatható maradjon. Alapvető kiindulópont, hogy nem magunknak, hanem az utókornak készítjük a dokumentációt, ezért a minél alaposabb adatrögzítésre kell törekedni, hisz ami ma még fölöslegesnek látszó adattöbblet, az pár évtized múlva értelmezhető és egyébként már pótolhatatlan információhordozó lehet. A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ által kidolgozott jelen egységes feltárási dokumentációs rendszer a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2010. évi dokumentációs rendszerére épül, belefoglalva az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatainak számos elemét. A korábbiakhoz hasonlóan az alkalmazott dokumentációs rendszerben igazodva az általános európai szakmai normákhoz és gyakorlathoz, illetve a magyar és nemzetközi régészeti oktatásban szereplő rendszerekhez minden jelenség, réteg, bontási egység számára önálló azonosító szám kerül kiadásra. Ez a dokumentálási eljárások során hivatkozási alapot képez, és a leletek feldolgozása során is lehetővé teszi a visszaazonosítást. A feldolgozás megkönnyítése érdekében az egy, történetileg is értelmezhető egységhez (ház, műhely, karám, stb.) tartozó ilyen azonosító számok összességét egy objektumszámhoz lehet rendelni. STRATIGRÁFIAI EGYSÉG A terepi megfigyelés alapegysége (továbbiakban STR). Jelen szabályozás tekintetében ez alatt azt a régészeti jelenséget értjük, mely - az egyes feltárások sajátosságaira is tekintettel a lelőhelyen belüli régészeti összefüggések felismerését a leghatékonyabban segíti elő, különös tekintettel a régészeti jelenségek egykori létrejöttére, használatára és pusztulásuk körülményeire, valamint a közöttük fennálló térbeli és időrendi viszonyokra, összefüggésekre. A stratigráfiai egységeknek fentieken túl minden esetben meg kell felelniük az alábbi alapvető követelményeknek: meghatározható legyen jelenségtípusuk (beásás /pl. gödör, verem, árok stb./, betöltési réteg, fal, stb.) 4

szabatosan meghatározható legyen a jelenség elhelyezkedése a lelőhelyen belül meghatározható legyen viszonya más stratigráfiai jelenségekkel A fenti kritériumoknak megfelelő, önálló régészeti jelenségeknek így stratigráfiai számot kell adni. A szám adása az alábbi feltételekkel történik: Az STR szám egy szigorúan egyedi azonosító, mely lelőhelyenként a természetes számok halmazából osztandó ki a jelenségeknek, ismétlés és hiátus nélküli növekvő sorrendben (1- ). STR számot nem szüntetünk meg még akkor sem, hogyha az adott jelenség recensnek, semmisnek vagy geológiainak bizonyul. A szám kiosztásával egy időben stratigráfiai leíró lapot kell nyitni részére a terepi dokumentációban. Csak dokumentált STR számmal rendelkező jelenség bontása kezdhető el. STR számot azonban nem kizárólag régészeti eredetű, vagy a számadás időpontjában ilyennek vélt jelenségnek lehet adni. STR számot kap szükségszerűen a jelenségeket fedő talajréteg, vagy az altalaj, esetenként a modern, azaz nem történeti korú beásás, illetve jelenség is, mellyel kapcsolatosan mindig meg kell fogalmazni azokat a specifikus tulajdonságokat, melyek azt a régészeti lelőhely többi jelenségétől megkülönböztetik. E kritérium szerint tehát nem lehet a STR számokat dokumentációs jellegű adminisztrációra használni, így tehát nem adható például egy metszetnek STR szám, hiszen az nem önmagában való régészeti jelenség, hanem egy régészeti jelenségen történt művi beavatkozás eredménye. OBJEKTUM (OPCIONÁLIS) Két vagy több STR-ből álló régészeti jelenségcsoport, melyek között funkcionális, fogalmi, vagy történeti kapcsolat áll fenn (a továbbiakban: OBJ). Egy objektumhoz 2,3,... n számú STR tartozhat. Az objektumokat objektumszámmal jelöljük. Az objektumszámok alkalmazásának protokollja több ponton megegyezik az STR számoknál alkalmazottal, vagyis Az OBJ szám egy szigorúan egyedi azonosító, mely lelőhelyenként a természetes számok halmazából osztandó ki a jelenségcsoportoknak, ismétlés és hiátus nélküli, időben növekvő sorrendben (1- ). A hiátus csak abban az esetben megengedhető, ha az objektumot megszűntetjük, ekkor az adott lelőhelyen ez a szám többet nem adható ki. Az egyszer kiadott OBJ szám a továbbiakban más számra nem módosítható. 5

Az OBJ-t a hozzátartozó jelenségek stratigráfiai leíró lapján amint összetartozásuk ismertté vált fel kell tüntetni. Az OBJ-hoz sorolás esetleges megváltoztatását az OBJ összes érintett STR lapján is egyértelműen jelezni kell Az OBJ szám egy, a dokumentációs és leletanyag-feldolgozást, a jelenségek összefüggéseinek megértését, valamint a tudományos értékelést segítő segédszám, nem önálló dokumentálási alapegység. A feltáráson folyó adatrögzítés egy, a feldolgozással, végső soron pedig a közzététellel záruló folyamat első eleme, amelynek egyes részletei szükségszerűen változhatnak. Történetesen újabb STR kapcsolatok jöhetnek létre vagy szűnhetnek meg a teljes körű utómunka során. Az STR rendszer a terepi adatrögzítés módszere, amely a legkisebb terepi egység szükségszerű és kötelező dokumentálásán alapul. A régészeti lelőhely dokumentációs szempontból nem más, mint egy számos összefüggéssel rendelkező adathalmaz, amelyet szükséges megfelelően rögzíteni. METSZETEK Elsődlegesen a régészeti jelenségek időbeni változásainak megfigyelésére, illetve ezek értelmezésével a jelenségek közötti kapcsolat jellegének és tartalmának tisztázására szolgáló, az ásatásvezető által arra alkalmasnak ítélt helyen létesített függőleges metszősíkok. Jelölésük a stratigráfiai egységekhez, illetve objektumokhoz kötődik és az általánosan elfogadott és alkalmazott (A B, C D,.) betűs azonosítókkal vagy egyedi metszetsorszámmal történik. A FELTÁRÁSI KOORDINÁTAHÁLÓ (A DOKUMENTÁLÁS ALAPVETŐ TERÜLETI EGYSÉGE) A feltárás alapvető dokumentációs területegységét alkotó 20x20 adott esetben 10x10 vagy 5x5 (ld. lejjebb) - méteres négyzetek sarokpontjait geodéták tűzik ki jól látható és azonosítható módon. A négyzetek a szabványos Egységes Országos Vetület által használt koordináta rendszerből származtatottak, az alábbi rend szerint: 6

A felosztás alapját az 1 km 2 -es négyzetek képezik, melyek - Magyarország területén nem ismétlődő módon - egy hatjegyű számmal azonosíthatóak. A méter alapú koordinátarendszerben a kilométernégyzeten belül a hatjegyű koordináták első három számjegye nem változik. Példánkban ez alábbiak szerint alakul: Y EOV 739 000.00 739 999.99 X EOV 165 000.00 165 999.99 Ennek alapján a nem változó értékeket kiemelve, és leolvasási sorban egymás mögé írva megkapjuk a négyzet azonosítóját, mely példánkban 739165. A kilométernégyzetet a továbbiakban egy betűmátrix azonosításával 100x100 méteres négyzetekre osztjuk: 7

Ezek után a 100x100 méteres négyzeteket 25 arab számmal ellátott, 20x20 méteres négyzetre osztjuk, melyek a továbbiakban a terepi dokumentálásnak és majdan a tudományos dokumentációnak is alapját képezik az alábbiak szerint: Az eljárásnak köszönhetően, kilométernégyzettől függetlenül, a 100x100-as négyzetek betűjele alapján mindig egyértelműen meghatározható a négyzet sarokpontjainak 100 méteres koordinátája. Példánkban a DH négyzet sarokkoordinátái minden esetben az alábbi formátumúak: yyy300;xxx200 yyy400;xxx200 yyy400;xxx300 yyy300;xxx300,ahol yyy a kilométernégyzet azonosítójának első három számjegye xxx a kilométernégyzet azonosítójának utolsó három számjegye. A kiosztási rendszeren belül a 20x20-as négyzetek sarokkoordinátái azonos módon determináltak, hiszen egy 100x100-as négyzeten belül a sarokpontok mindig rendre csak a 00-20-40-60-80-00 értékeket vehetik fel. Így bármely ismert koordinátájú pontról egy egyszerű algoritmussal meghatározható, hogy mely négyzetbe esik. A mintaként szereplő pont esetében: Pontszám Y EOV X EOV M Balti Mérés dátuma Mérési jegyzőkönyv száma AP012 739352.18 165225.40 101.39 2007.03.10. KJK_002 Y=739352.18 és X=165225.40 8

Kilométernégyzet: a pont a 739165 számú kilométernégyzetbe esik (739352.18,165225.40) 100x100-as négyzet: yyy300< Y <yyy400 és xxx200 < X <xxx300, tehát a pont a DH jelű 100x100-as négyzetben található 20x20-as négyzet: yyyy40 < Y <yyyy60 és xxxx20 < X < xxxx40, vagyis a pont a DH-18-as négyzetben található Minthogy alapvető elvárás, hogy a kitűzött pontok alapján az egyes feltárási négyzetek mindenkor egyértelműen azonosíthatóak legyenek, a pontokat az alábbi konvenció szerint kell elnevezni és jelölni. Minden pont a tőle északi és keleti irányba található négyzet nevét viseli. Ez síkbeli derékszögű koordináta-rendszer esetén, ahol a nyugat-keleti irány az abcissza, a dél-északi az ordináta, a vizsgált pont pedig az origó, megfelel az I. negyednek (+/+). Ebből következően minden négyzetet négy sarokpontja közül a délnyugati sarok azonosít. DOKUMENTÁCIÓS SEGÉDPONT KITŰZÉSE A feltárás során adódhatnak olyan helyzetek, mikor a 20x20 méteres alapháló pontjain kívül speciális esetben azok helyett - szükségessé válhat további, dokumentációs célokat szolgáló pontok eseti kitűzése. A négyzetháló a felület nagyságától és objektumok általi fedettségétől függően is kitűzésre kerülhet. Nagyobb, összefüggő (nem hosszan elnyúló, keskeny) terület esetében továbbra is kötelező lesz a négyzetháló alkalmazása. Abban az esetben, mikor a 20-as koordinátahálóra épülő dokumentálás lehetősége oly mértékben korlátozott, hogy az csak a terepi dokumentálási munkák irreális megnövelésével lenne fenntartható, a négyzetháló mérete válaszható: 10x10, vagy akár 5x5 méteres is lehet. Példa: AG-11 20x20 szelvény 5x5-ö osztása AG-11-1-1 AG-11-1-2 AG-11-2-1 AG-11-2-2 AG-11-3-1 AG-11-3-2 AG-11-4-1 AG-11-4-2 AG-11-5-1 AG-11-5-2 AG-11-6-1 AG-11-6-2 AG-11-7-1 AG-11-7-2 AG-11-8-1 AG-11-8-2 9

Keskeny nyomvonalas létesítmények esetén a háló alkalmazása nyilván nem szükségszerű. Ilyen szituációnak tekinthető például egy 2 méter széles, több száz méter vagy több kilométer hosszú közműárok (kutatóárok) területén folyó feltárás. LELŐHELYNÉV MEGADÁSA A lelőhely neve rendszerint egy településnévből és az ahhoz kötőjellel kapcsolt határrésznévből vagy más földrajzi jellegű megnevezésből áll (pl. Bicske Pócaljai-dűlő I.). A dokumentáció egyes elemein ezt követi az adott projekthez kapcsolódó elnevezés (pl. Pócspetri Rét-hát, M3 213). Előfordul, hogy a lelőhelynek van régészeti topográfiai lelőhelyszáma, ilyenkor azt is feltüntetjük (pl.: Békéscsaba Temető-dűlő I., MRT 10. 2/216., Békéscsaba szennyvíz 7. lelőhely). A dokumentumokon, dokumentációkon fontos feltüntetni még a lelőhely nyilvántartási számát is. Új lelőhely nevének megadása Régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) során gyakran kerül elő új lelőhely. Ilyenkor az új lelőhely nevének megállapításához az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: A település meghatározása Magyarország aktuális településhatár térképének segítségével (előfordul, hogy a lelőhely több település határán van, ilyenkor a közhiteles nyilvántartás számára egy településnevet kell megjelölni); Térképi források felhasználásával (topográfiai térképek, katonai felmérések, stb.) segítségével a határrész nevének megállapítása, esetleg más földrajzi névvel való elkülönítése a közelben lévő, már ismert lelőhelyektől; Ha több lelőhelyre ugyanaz a földrajzi elnevezés jut, akkor égtájmegjelöléssel, esetleg számozással kell megkülönböztetni egymástól a lelőhelyeket; Kerülni kell a tájidegen, számokból és más rövidítésekből álló, mesterséges elnevezéseket. 10

I. A FELTÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, KEZDETE I. 1. A FELTÁRÁS SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE A feltárásvezető régésznek az alábbi dokumentumok átadása javasolt a feltárási engedélyen kívül: A lelőhely pontos neve(i), projekten belüli sorszáma, valamint lelőhely nyilvántartási száma; A korábbi terepbejárás(ok) és feltárás(ok) adatai, folytatólagos feltárás esetén a STR számok újbóli kiadásának megelőzésére az előző feltárás utolsó STR számának megadása; Topográfiai térkép, a lelőhely eddig ismert kiterjedésének és esetleges korábbi kutatásának jelölésével. I. 2. TERÜLETÁTVÉTEL A 80/2012. (XII.28.) BM rendelet 14., 19. (3) és 20. (4) rendelkezik arról, hogy a beruházótól miképpen kell a feltárásra kijelölt területet átvenni, ezt a tényt hogyan kell jegyzőkönyvben és a feltárási naplóban rögzíteni. Részletesen ld. a II.1.1.1. fejezetben. 11

II. TEREPI DOKUMENTÁCIÓS FELADATOK A feltárási dokumentáció az alábbi elemekből áll: Írásos dokumentáció Rajzi dokumentáció Fotó és videó dokumentáció Feltárási napló Stratigráfiai egységek leírólapjai Vázlatrajzok Szelvényezett felszínrajzok Légi felvételek és távérzékelési adatok Feltárási fotók Sírlapok Objektumrajzok Feltárási videó felvételek Leletkísérők Rajznapló Részletrajzok Metszetrajzok Fotónapló II.1. ÍRÁSOS DOKUMENTÁCIÓ Ide tartozik valamennyi, leíró adatot tartalmazó terepi dokumentációs elem. Ezek az alábbiak: 1. Feltárási napló 2. Stratigráfiai egységek leíró adatlapjai és a különféle kiegészítő lapok 3. Leletkísérők 4. Fotónapló 5. Rajznapló 6. Egyéb ad hoc jellegű feljegyzések II.1.1. FELTÁRÁSI NAPLÓ (1. MELLÉKLET) A feltárási napló az ásatás helyszínén az ásatásvezető által naponta vezetett írásos dokumentum, melynek alapvető követelményeit a 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet határozza meg a 13. b) és c) bekezdésekben, a 15. (3) bekezdésben, a 19. (3) és (4), valamint a 20. (4) bekezdésekben. A napló a feltárás valamennyi hatósági, munkaszervezési és szakmai mozzanatát rögzíti, segítségével követhető nyomon a feltárás menete, ezért a feltárási dokumentáció legfontosabb, összefoglaló jellegű eleme. Ajánlatos, hogy a napló szakmai részét az ásatásvezető olyan részletességgel írja meg, hogy a feltárás hosszabb idő után és más 12

személy által is feldolgozható legyen (a feltárási terület leírása, a feltárás céljai, az ásatási megfigyelések és a formálódó értelmezés részletei, összefoglaló vázlatrajzok a szelvényekkel és a kibontakozó objektumokkal, a legfontosabb leletek említése, esetleg vázlatos rajza). Vezetésének főbb szabályai: Vezetése naponta kötelező. Az ásatás időtartama alatt minden napról vezetni kell, azokról a napokról is, amikor nem folyt munkavégzés, megjelölve ennek okát (esőnap, szabadnap, munkaszüneti nap stb.). A naplót folyamatosan az ásatás helyszínén kell tartani. Az ásatási napló vezetésének kizárólagos felelőse az ásatásvezető. A munkák kezdeténél rögzítésre kerül a naplóban, illetve a területátvételi jegyzőkönyvben a terület beruházótól való átvételének megtörténte (2. melléklet, ld. digitális melléklet: Teruletatveteli_jegyzokonyv.doc; Teruletatveteli_jegyzokonyv_melleklet.doc). A munkák végeztével rögzítésre kerül a naplóban, illetve a területátadási jegyzőkönyvben a terület beruházó részére történő visszaadásának megtörténte (3. melléklet, ld. digitális melléklet: Teruletatadasi_jegyzokonyv.doc). Napi bejegyzések kötelező tartalmi elemei (a 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet 19. (3) és (4) bekezdésekkel összhangban): Adminisztratív adatok: o Dátum (a hét napja is) o A munkavégzés ideje (pl. 8:00-16:00) o Létszám (régészek, technikusok, egyéb munkatársak, szakértők, kézi földmunkások bontásban) o Időjárás, illetve a feltárás menetét befolyásoló egyéb körülmények Szakmai adatok, leíró rész: o Napi munka leírása (hol, milyen jellegű munka folyt) o Az ásatásvezető megfigyelései, következtetései, feltételezései a feltárt jelenségekkel, illetve a lelőhely egészével kapcsolatban; ezek változhatnak a feltárás előrehaladásával. Munkahipotézisek, melyek a lelőhely értelmezésének állomásait jelentik. 13

II.1.2. ÉPÍTÉSI NAPLÓ Egyes esetekben a feltárási napló mellett az ásatásvezető régésznek építési naplót is kell vezetnie. Az építési napló kitöltését a 209/2007. (X.31.) Kormányrendelet 18., 19. és 21. -ai szabályozzák. Az építési napló és a feltárási napló nem egyezik meg, a kettőt külön kell vezetni. Az építési napló két példányban (indigóval) készül. Az építési napló kötelező tartalmi elemei: A napló elején a nyilvántartási részt ki kell tölteni, itt lehet rögzíteni, hogy ki az, aki igazolja a teljesítést, kinek van aláírási, bejegyzési joga a kivitelező/beruházó, illetve a feltárást végző intézmény részéről. A napló részben a szerződésben rögzítetteknek megfelelően minden oldalon ki kell tölteni Az építmény megnevezése, illetve címe részeket, ügyelve arra, hogy azok minden oldalon azonosak legyenek (a különböző utcaneveket a bejegyzésben kell feltüntetni). A naplónak kötet- és oldalszáma van, ezt minden oldalon tölteni kell, a kötetszámot római, az oldalszámot arab számmal. Minden napról, amit a kivitelező a munkaterületen tölt, bejegyzést kell írni. Rögzíteni kell, ha valamiért nem folyt munka (pl. eső), és azt is, ha valamilyen ok miatt a régésznek nem kellett megjelennie (pl. aznap nem folyt földkitermelés). A napi bejegyzésnek tartalmaznia kell: o Dátum (a hét napja is) o Időjárás (hivatalosan a pontos hőmérséklet megjelölésével) o Létszám o Napi teljesítés tartalma o A bejegyző aláírása A teljesítést ellenjegyeztetni kell. Az ellenjegyzést a kivitelező/beruházó kijelölt, a napló elején a nyilvántartási részben megadott munkatársa(i) végezheti(k) el. Az ellenjegyzés gyakorisága változhat erről előzetesen meg kell egyezni a kivitelezővel/beruházóval, de a teljesítési igazolás kiállítása előtt meg kell történnie. További útmutató az építési napló vezetéséhez: Minden naplóban található egy vastagabb oldal, amit kitépnek és az indigós lap alá raknak, és amelyen az építési napló vezetésére vonatkozó fő irányelvek és kötelezettségek fel vannak tüntetve. Az építési napló nem ásatási napló, abban csak az építési területen történtek rögzíthetőek, egyéb körülmények, események nem. 14

Abban az esetben, ha nem történt régészeti szakfelügyeletet igénylő munka, azt is rögzíteni kell a naplóban. Bármilyen javítás történik a szövegben, jelezni kell, ki és mikor javította. A településen belüli nyomvonalas építményekhez kapcsolódó (pl. csatornázás) tevékenységek esetében érdemes napi szinten jelezni, hogy a kivitelezés az egyes utcákban mely házszámoknál tart. Ezzel alátámasztható, hogy a szakfelügyeletet végző a helyszínen járt. II.1.3. STRATIGRÁFIAI EGYSÉGEK ADATLAPJA (4. MELLÉKLET) A stratigráfiai adatlapok képezik a feltárás terepi dokumentációjának gerincét. A lapok naprakészen tartása az ásatásvezető felelősségi körébe tartozik. A lapok mintái a 4. mellékletben találhatóak meg (Ld. digitális melléklet: STR_adatlap.doc). Az adatfelvételi lap egy többcélú dokumentum, amely annak szerkezetében is tükröződik: 1. adatcsoport: Általános adatok. Ide tartoznak azok az STR-ekre vonatkozó alapadatok, melyek kitöltése minden esetben kötelező és formailag kötött. 2. adatcsoport: Tartalmi rész. A régészeti észlelés mélyebb szintjét jelentő adatok. Itt kell a leírást végző régésznek az összes, általa fontosnak tartott körülményt és megfigyeléseit írásban és vázlatrajzban rögzíteni. II.1.3.1. Általános adatok meg. Az általános célú információk a leírólap előoldalának fejlécében és láblécében találhatóak II.1.3.1.1. Fejléc A leíró adatlap fejlécében előre nyomtatottan szerepel a lelőhely nyilvántartási száma, a lelőhely megnevezése (település név dűlő-/lelőhelynév) -, valamint a feltárás éve. 15

II.1.3.1.2. Pótlap használata (5. melléklet) A stratigráfiai adatlap egy egyoldalas dokumentum, melyen valamennyi leírandó tételnek előre kijelölt hely található. Ez általánosságban elegendőnek bizonyul, ám előfordulhat, hogy vannak olyan jelenségek, melyek esetében valamely leírási terület többletet igényel. Ebben az esetben további lapok (pótlapok) beillesztésével oldandó meg a probléma, és ilyenkor szükséges a kiegészítőként beillesztett lapon a pótlap száma mező kitöltése is. A pótlapon kötelezően mindössze a STR mezőt kell kitölteni, majd az adatok felsorolását vagy éppen leírását a megfelelő területen lehet folytatni. A pótlap lezárásakor rá kell írni a lezárás dátumát, és a leírónak (ásatásvezetőnek) azt alá kell írnia. (Ld. digitális melléklet: STR_potlap.xls) A sírlap is pótlapnak minősül. II.1.3.1.3. Pótlapok száma mező használata az STR adatlapon A mező alapértelmezésben üresen hagyandó. Használatára csak abban az esetben kerül sor, mikor a jelenség leíráshoz pótlapokat is igénybe vettünk: ekkor a főlapon (de csak ezen) a pótlapok száma mezőbe a pótlapok együttes darabszámát kell feltüntetni. II.1.3.1.4. Dátumozás és aláírás A dokumentum alján minden esetben a lap lezárásának, végső ellenőrzésének dátumát kell megadni és azt az ásatásvezetőnek alá is kell írnia. II.1.3.1.5. STR A jelenség stratigráfiai száma. Kitöltése kötelező. II.1.3.1.6. OBJ A jelenséget magába foglaló objektum száma. Kitöltése kötelező, amennyiben objektumszám kiadásra került. II.1.3.2. Tartalmi rész II.1.3.2.1. Keltezés Az elkülöníthető régészeti korszakok és periódusok meghatározása leírással történik. Egy lelőhelyen belül törekedni kell a konzekvens nevezéktan használatára. 16

II.1.3.2.2. Pozíció A jelenséget befoglaló alapesetben 20x20 méteres, illetve az alkalmazott, egyéb méretű négyzet(ek) azonosítói. Ha négyzetháló nem került kitűzésre a feltárás körülményei miatt, akkor a pozicionálást az adott helyzethez alakítva kell megtenni. Kitöltése kötelező. II.1.3.2.3. Típus A jelenség típusának kiválasztása a listából. Amennyiben a jelenségtípus nem szerepel a listában, úgy annak utolsó helye szabadon kiegészíthető. (Az Adatbázisban részletesen ld. V.2.1.10.1. fejezetben használt, de bővíthető nevezéktant lásd a 14. mellékletben.) A listából - az Adatbázis szerkezete miatt - csak egy megnevezést lehet kiválasztani, kitöltése kötelező. II.1.3.2.4. Kapcsolatok A jelenség kapcsolatrendszerének meghatározására szolgáló táblázat. Két részből áll: 1. A klasszikus rétegtani szituációk közül kell az érvényeset kiválasztani, mindig az aktuálisan leírt jelenséghez viszonyítottan. Így természetszerűen idősebb jelenségen azokat értjük, melyeket a leírt jelenség metsz, míg fiatalabbon azt, amely metszi, illetve viszonyuk stratigráfiai értelemben leírható (nem feltétlenül szükséges metszetnek létrejönnie). Egy külön sor van fenntartva az egyidejűség, illetve egy az eldönthetetlen viszonyú szuperpozíció megjelölésének. 2. A Kapcsolat rovat arról tájékoztat, hogy a fentebb meghatározott következtetésekre a jelenségek térbeli, illetve egyéb járulékos adatai, avagy a leletanyag összefüggései alapján jutottunk-e. Ez utóbbinak elsődlegesen az esetleges egyidejűségnél van szerepe. Míg a viszony meghatározásánál a cellákba a STR azonosítót kell beírni, addig a jellegnél a két lehetőség közül választva elegendő egy X elhelyezése a megfelelő rubrikában. II.1.3.2.5. A jelenség összefüggő leírása Amennyiben a jelenség leírására már érdemben sor került egy másik jelenség esetében, avagy ha valamely más jelenségnél e jelenséghez tartozó releváns információ tartozhat, úgy itt meg kell adni a kapcsolódó dokumentáció STR számát. 17

II.1.3.2.6. Jelenség leírása A leírólapon középen található a jelenség leírása megjelölés alatti terület, ami a jelenséggel kapcsolatos megfigyelések (folt, betöltés, alak, oldal, alj, kialakítás, funkció, használat, pusztulás, összetétel, térbeli viszony a hozzá kapcsolódó jelenségekhez, stb.) leírására, illetve magyarázó vázlatrajzok készítésére szolgál. Terjedelme nem korlátozott, a leírás folytatható a stratlap hátoldalán, illetve pótlapokon. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a kötött adatok lehetőleg nem ismétlendőek meg szabad formátumú szövegben. Amiképpen terjedelmi korlátja, úgy szükséges minimuma sincs a leírásnak: ha a leíró nem tudja érdemben bővíteni megfigyeléseit a kötelezően leírtakhoz képest, akkor üresen hagyandó a rész. II.1.3.2.7. Méretek, relatív mélység A jelenség tájékoztató jellegű méretadatai centiméterben kifejezve. A horizontális méretek ( H:, Sz:, Átm.: ) a jellemző kiterjedések szerint mérve. Minthogy a jelenségek pontos és részletes geodéziai felmérésére feltárásukat követően sor kerül, így ezek az adatok elsősorban a feltárás időszakában nyújtanak segítséget. A Mé: egy relatív mélységadat, amely alatt az objektum jelentkezési szintjétől mért legnagyobb mélységét értjük. Ha ettől eltérően a mai járószinthez viszonyított mélységadat kerül leírásra azt zárójelben kell jelezni. A jelenségen belüli szignifikáns szintkülönbségek esetén értéktartomány is megadható. Hossztengely iránya: a STR hosszúságával megegyező irány. II.1.3.2.8. Leletkísérők A STR-ból előkerült leletanyag megnevezését lehet értelemszerűen beikszelni, illetve a leletanyag csomagolásakor kiállított leletkísérő(k) sorszámát lehet itt bejegyezni. Ez a későbbiekben lehetővé teszi a leletek igény szerinti keresését. Ha a jelenség nem tartalmazott leletanyagot, azt az ugyanitt található jelölőnégyzetben lehet megjelölni. II.1.3.2.9. Sírlap (6-7. sz. melléklet) A sírlap kétoldalas adatlap, a stratigráfiai adatlap pótlapjának számít. (Ld. digitális melléklet: Sirlap.xls) Az első oldal fejlécét és a második oldal láblécét a stratigráfiai adatlap általános adatainak leírásával megegyező módon, értelemszerűen kell kitölteni. Amikor a bontás során egyértelművé válik, hogy a bontott objektum sír, a temetkezés dokumentálására sírlapot kell nyitni. A további dokumentálása ettől kezdve ezen az adatlapon folytatandó. A korábban a STR lapokon rögzített legfontosabb alapadatok esetlegesen átvezethetők, de terepen fölösleges mindkét típusú adatlap (STR lapok, 18

sírlapok) párhuzamos vezetése. Az adatok egységes, végleges szerkesztése a térinformatikai feldolgozás során is elvégezhető, a végleges, nyomtatott, archivált dokumentációba azonban a sírlap mellett a teljesen kitöltött STR lapok is bekerülnek. A sírlap tehát egy olyan speciális adatlap, amely nem helyettesíti a STR lapot. II.1.3.2.9.1. Rítus A megfelelő megnevezés kiválasztása és bejelölése. Amennyiben a megfelelő megnevezés nem szerepel a listában, úgy annak utolsó helye szabadon kiegészíthető. (Az Adatbázisban használt, de bővíthető nevezéktant lásd a 15. mellékletben.) II.1.3.2.9.2. Sírgödör Itt van lehetőség a sírgödörrel kapcsolatos információk (folt, típus, forma, bolygatás stb.) és a metrikus adatok rögzítésére. (Az Adatbázisban használt, de bővíthető nevezéktant lásd a 15. mellékletben.) II.1.3.2.9.3. A sírba helyezés módja A megfelelő megnevezés kiválasztása és bejelölése. Amennyiben a megfelelő megnevezés nem szerepel a listában, úgy annak utolsó helye szabadon kiegészíthető. II.1.3.2.9.4. Sírépítmény Itt van lehetőség az esetlegesen megfigyelt sírépítménnyel kapcsolatos információk és a metrikus adatok rögzítésére. (Az Adatbázisban használt, de bővíthető nevezéktant lásd a 15. mellékletben.) II.1.3.2.9.5. Váz adatai Itt van lehetőség a vázzal kapcsolatos információknak (fekvési pozíció, vázrészek leírása, bolygatás stb.), a váz megtartásának és a metrikus adatoknak a rögzítésére. (Az Adatbázisban használt, de bővíthető nevezéktant lásd a 15. mellékletben.). II.1.3.2.9.6. Nem és életkor A megfelelő megnevezés kiválasztása és bejelölése. Amennyiben a megfelelő megnevezés nem szerepel a listában, úgy annak utolsó helye szabadon kiegészíthető. (Az Adatbázisban használt nevezéktant lásd a 15. mellékletben.) II.1.3.2.9.7. Kísérő állattemetkezés Itt van lehetőség a megfigyelt adatok rögzítésére. 19

II.1.3.2.9.8. Mellékletek Itt kell feltüntetni a viseleti tárgyakat és a mellékleteket is. A sorszámozásnak meg kell egyeznie a rajzon, illetve a fotókon szereplő sorszámokkal. II.1.3.2.9.9. Sír betöltéséből származó leletek Itt kell felsorolni a sírföldből előkerülő leleteket, megadva a leletkísérő számát is. II.1.4. LELETKÍSÉRŐ LAP (8. MELLÉKLET) A feltárás során előkerült leletek ásatáson történő csomagolása során kiállított kísérő dokumentum, mely az egyes csomagolási egységek elválaszthatatlan részét képezi egészen a leletek nyilvántartásba/ leltárba vételéig. (Ld. digitális melléklet: Leletkisero.xls.) Kialakítása szerint egy önindigós, kétpéldányos nyomtatvány, melynek első példánya a leletcsomagot kíséri, míg másodpéldánya a tömbben marad és az ásatási dokumentáció elválaszthatatlan részét képezi. Kötelező a leletkísérők Excel táblázatban történő, digitális nyilvántartása, amely alapját képezheti a leletek átadás-átvételének, illetve amely segítségével a leletek útját figyelemmel lehet kísérni az előkerüléstől kezdve, a mosáson át a nyilvántartásba vételig/leltározásig (9. melléklet, digitális melléklet: LHNyszam_ev_LK.xls). Fontos hangsúlyozni, hogy a leletkísérő lap elsődlegesen nem az előkerült leletek nyilvántartására szolgál (azaz időlegesen sem helyettesíti a leltárt), hanem azok biztonságos nyomon követésére a feltáráson történt előkerülésüktől a restaurálás, valamint a nyilvántartásba/leltárba vétel végeztéig. Leíró struktúrája is ezt tükrözi: a legfontosabb rendező elv a leletek alapanyaga, hiszen az elsődleges tisztítás során alkalmazandó eljárásokat éppúgy ez határozza meg, mint a restaurálási protokollt vagy a speciális tárolási igényeket. II.1.4.1. A leletkezelés általános szabályai Mindig gondoskodni kell a régészeti jelenségek bontása/nyesése során előkerülő leletek származási helyének kétséget kizáró azonosíthatóságáról. Ennek megfelelően egy tárolóegységben csak egyetlen jelenség anyagát szabad gyűjteni, és a tárolóegységet egyértelműen azonosítani kell a jelenség STR számával. A nyesés során előkerülő leletanyag esetében megnyugtató módon kell gondoskodni a leleteknek a jelenség kijelölt határvonalain belül tartásáról, és indokolt esetben STR szám soron kívüli kiadásával kell biztosítani az azonosítás lehetőségét és az elcsomagolást. A leletanyagot tartalmazó ládát a csomagolás idejéig a feltárt jelenség területén belül vagy annak közvetlen szomszédságában kell tartani úgy, hogy az a munkavégzést ne akadályozza. 20

II.1.4.2. A csomagolás szabályai A csomagolás időpontjairól a lelőhely és az érintett jelenségek sajátosságainak szem előtt tartásával az ásatásvezetőnek kell rendelkeznie. A leletek elcsomagolása a technikusok feladatvégzési köréhez tartozik. Általános szabályok: A leletanyagot a leletkísérő lapon feltüntetett kategóriák szerint kell szétválogatni és csomagolni, azaz a leletkísérő lapon feltüntetett kategóriának és a csomagolt leletanyagnak összhangban kell lennie. Tehát különböző kategóriájú leletek nem csomagolhatóak egybe. Amennyiben szükséges, az azonos típusú leletekből több csomag is készíthető. Minden csomagolási egységet el kell látni leletkísérővel. Egy leletkísérőhöz csak egy csomagolási egység tartozhat. II.1.5. DIGITÁLIS FOTÓK NAPLÓJA (10. MELLÉKLET) A feltárási fotódokumentáció gerincét a digitális felvételek képezik, számukra külön fotónaplót létesítettünk. (Ld.: digitális melléklet: Fotonaplo.xls.) Ettől függetlenül természetesen hagyományos hordozóra is készülhetnek felvételek, ezek külön naplózásra kerülnek. A fotónapló a rajznaplóhoz hasonlatosan a feltárási dokumentáció elválaszthatatlan részét képezi. Célja, hogy naprakész nyilvántartásként pontos képet adjon a feltárási fotódokumentáció állapotáról. A dokumentációs célú fotózás során minden esetben kötelező fotótábla használata az alábbi tartalommal: 1. Lelőhely neve (helyhiány esetében értelmezhető rövidítése, melyet a feltárási naplóban fel kell tüntetni), lelőhely nyilvántartási száma (amennyiben rendelkezésre áll) 2. Dátum 3. Ábrázolt jelenségek azonosító száma (STR kötelező, OBJ opcionális) A fotókon az északi irány megjelölésének és a méretarányt jelző rudaknak, pálcáknak is meg kell jelenniük. II.1.5.1. A fotónapló vezetése A fotónapló vezetése az ásatásvezető által ezzel megbízott személy kötelezettsége. A dokumentáció többi eleméhez hasonlóan itt is a lap fejlécében kapott helyet a lelőhely nyilvántartási száma, valamint a lelőhely megnevezése (településnév dűlőnév) és a feltárás éve. A lapokat a feltárás ideje alatt folyamatos lapszámozással kell ellátni (jobb felső sarok). 21

II.1.5.2. A rögzítendő adatok STR A fotózott jelenség stratigráfiai azonosító száma, kitöltése kötelező. OBJ Amennyiben a fotózott jelenségnek van már objektumszáma, feltüntetése kötelező. dátum A felvétel készítésének dátuma év.hó.nap formátumban. készítő A fotós neve. II.1.6. RAJZNAPLÓ (11. MELLÉKLET) A rajznapló a feltárási dokumentáció elválaszthatatlan részét képezi. Célja, hogy naprakész nyilvántartásként pontos képet adjon a feltárás rajzi dokumentációs állapotáról. (Ld.: digitális melléklet: LHNyszam_ev_RN.xls) II.1.6.1. A rajznapló vezetése A napló vezetése az ezzel megbízott személy kötelezettsége. A dokumentáció többi eleméhez hasonlóan itt is a lap fejlécében kapott helyet a lelőhely nyilvántartási száma, valamint a lelőhely megnevezése (településnév dűlőnév) és a feltárás éve. A lapokat a feltárás ideje alatt folyamatos lapszámozással kell ellátni (jobb felső sarok). 22

II.1.6.2. A rögzítendő adatok Rajzszám OBJ STR Típus Lépték Papírméret Megjegyzés A rajz típusától is függő azonosítószám: Szelvényezett felszínrajzok A vonatkozó négyzet száma (pl. DH-18) és azon belül a megfelelő eljárás szerint kiadott lapszám, kötőjellel (pl. DH-18-3). Felszínrajz esetén az OBJ (ha van OBJ szám) és STR mezők kitöltése kötelező. A felszínrajzok elkészültét az adott négyzetre vonatkozó vázlatrajzon (12. melléklet) kell feltüntetni. Metszet-, objektum-, sír-, részlet- és foltrajz A rajzszám egy, az ásatáson valamennyi (metszet-, objektum-, sír-, részlet- és foltrajzot tartalmazó) rajzlapnak egységesen kiadott, ismétlés nélküli folyószámozás. [R4N] formátumú, ahol az R állandó az azonosítószám vonatkozására utal, míg 4N egy 1 n terjedő, négy számjegyből álló, vezető nullákat is tartalmazó egyedi azonosító. Digitális rajzok A digitálisan készült objektumrajzok esetén a mérési jegyzőkönyv számát kell ide bejegyezni. A rajzolt jelenség objektumszáma. A rajzolt jelenség stratigráfiai azonosító száma. Kitöltése kötelező. Amennyiben egy rajzon több jelenséget is ábrázoltak, úgy valamennyi OBJ-t és STR-t külön sorban fel kell tüntetni. Kiválasztandó a rajz típusa a megfelelő oszlopban elhelyezett jelöléssel. A rajz léptéke. A rajz tényleges mérete (A4, A3, A2, B5 stb.). A rajzra vonatkozó egyéb információk. A készítés dátuma és a készítő mezők kitöltése értelemszerűen történik. 23

II.2. RAJZI DOKUMENTÁCIÓ A feltárás során készített valamennyi rajzi dokumentációs elem, az alábbi csoportosításban: Megnevezés Lépték Dokumentációs négyzetek vázlatrajzai 1:100 (ajánlott) Szelvényezett felszínrajzok 1:20 (opcionálisan 1:50, 1:100) Metszetrajzok 1:20 (opcionálisan 1:10, 1:50) Részletrajzok 1:1 1:10 Objektumrajzok 1:20 (opcionálisan 1:10, 1:50) Sírrajzok 1:10 (opcionálisan 1:5, 1:2, 1:1) Foltrajzok 1:20 1:50 Digitális rajzok Valós vonatkoztatási rendszer szerint Valamennyi papír alapú rajznak egységesen tartalmaznia kell: A lelőhely nyilvántartási számát és a lelőhely megnevezését A rajzszámot Az ábrázolt jelenség OBJ és STR számát (szelvényezett felszínrajz esetében a négyzet- és a lapszámot is) A léptéket Az északi irány megjelölését A készítés dátumát A készítő nevét Metszetek esetében a nézeti irányt égtájak szerint II.2.1. DOKUMENTÁCIÓS NÉGYZETEK VÁZLATRAJZAI (12. MELLÉKLET) A stratigráfiai leíró lapok kiegészítéseként az alapdokumentáció része, használata nem kötelező. Vezetése a feltárást irányító régészek munkáját könnyíti meg. A gépi munkát és a nyesést követően a feltárandó objektumok körvonalainak rögzítése lehetséges a térképen. Ezt követően, mikor a feltárás előtt az objektum és stratigráfiai számok kiosztásra kerülnek, azok erre is felvezetendőek. A továbbiakban bármely feltárási megfigyeléssel kiegészíthetjük a vázlatot. Alapszabályként alkalmazandó, hogy minden kiadott számot és elhatárolt stratigráfiai szintű jelenséget jelölni kell rajta. (Ld. digitális melléklet: Vazlat_negyzetrajz.xls Alkalmazásának előnyei: az átfogó rajzi dokumentáció elkészültéig segíti a felületen történő térbeli tájékozódást lehetővé teszi a kiadott számok és jelenségek megfeleltetését 24

feleslegessé teszi a stratigráfiai leíró lapra zsúfolt vázlatokat, melyek kezelhetetlen kereszthivatkozásokat teremthetnek, és rengeteg duplikációt okozhatnak, értékes helyet elvéve a jelenségek leíró adatai elől segítségével követhető a szelvényezett felszínrajzok készültségi foka II.2.2. SZELVÉNYEZETT FELSZÍNRAJZ A feltárás rajzi alapdokumentációja. A gyakorlatban 1:20 méretarányú opcionálisan 1:50 vagy 1:100 méretarányú - összefüggő felülettérképezést jelent, melyen az összes értékelhető és rajzban kifejezhető régészeti megfigyelést rögzíteni kell. Alapértelmezésben a rajzolandó szelvények a 20x20 méteres koordinátaháló által alkotott négyzetekből származtatottak oly módon, hogy azokat akkora egységekre osztjuk, hogy a terepi dokumentálás járatos méretének tekinthető A2-es lapokon a dokumentálás elvégezhető legyen. Ebben az esetben nyolc, 10x5 méteres rajzi egység fed le egy négyzetet. A lapok átfedés nélkül, éleikkel találkozva képezik le a felszínt. A rajzolás során minden lapra csak a releváns 10x5 méteres terület jelenségei kerülnek. A rajzi rendszer alapvetően felület- és nem objektumszemléletű, így ha egy jelenség térbeli elhelyezkedése okán több lapot is érint, úgy a lapok éleinél a vonalakat meg kell törni, és a következő lapon folytatni. Az alapértelmezettől eltérő méretű (10x10 vagy 5x5 méteres) koordinátaháló alkalmazása esetén természetesen megváltozhat a lapok mérete és száma, de a rajzi dokumentálás ebben az esetben is felület- és nem objektumszemléletű. A rajzoláshoz szükséges belső segédpontok kitűzése nem geodéziai, hanem ásatástechnikai feladat, mérőszalaggal elvégezhető. A rajzolás a nyugat-keleti alapvonalon és azzal párhuzamosan, két méteres térközzel kihúzott szalagok segítségével történik. A merőleges irányú, max. 1 méteres mérések mérőszalaggal, részlet gazdag jelenség esetén mérőkerettel történhet. A rajz tartalmi elemei között kiemelt fontossággal kell kezelni a különféle dokumentációs pontok ábrázolását és azonosítóik feliratozását (metszettüskék, illesztőpontok stb.). A rajzolt terület négy sarkán fel kell tüntetni a négyzet poláris koordinátarendszerének pontértékeit. Az egyes rajzok elkészültét a rajznaplóban és a dokumentációs négyzetek vázlatrajzain is dokumentálni kell, az ott leírtak szerint. II.2.3. METSZETRAJZOK Metszetrajzokat a metszet horizontális vonalába eső metszetpontok (A B, C D vagy metszetszám) segítségével kell készíteni. A pontok létesítése régészeti szempontok alapján történik és elsődlegesen a napi feltárási munka ásatástechnikai feladatai közé tartozik, így geodéziai jellegű közreműködést nem igényel. Ennek ellenére bemérésük és pontos azonosításuk kiemelt fontossággal bír. Ennek érdekében a pontok megóvásáról a négyzetek 25

rajzolásáig és geodéziai felmérésükig gondoskodni szükséges. Ugyancsak lényeges kérdés a pontok azonosíthatósága (mely jelenség mely pontja), amit a feltárás teljes időtartama alatt biztosítani kell, figyelembe véve az időjárási körülményeket is. II.2.4. OBJEKTUMRAJZOK Lebegőpontos vagy objektum szemléletű rajzolás. Ha a feltárás jellegéből adódóan a szelvényezett felszínrajz készítése nem indokolt (pl. keskeny nyomvonal vagy kevésbé intenzív felszín estén), akkor lebegőpontos rajzolást lehet alkalmazni, melynek során az adott objektum/jelenség felszínének rajzolása annak metszetpontjai alapján történik. A rajzoknak általánosan 1:20 méretarányúaknak kell lenniük, részlet gazdag objektum esetén (pl. kemence) azonban célszerű az 1:10 méretarány alkalmazása, illetve egyes helyzetekben (pl. hosszan elnyúló árok) elképzelhető az 1:50 méretarány alkalmazása is. Minden egyes objektumrajzon fel kell tüntetni az északi irányt és a méretarányt. II.2.5. SÍRRAJZOK A sírrajzok alapesetben 1:10 méretarányúak, a mellékleteket számmal kell jelölni, amely megegyezik a fotókon, illetve a STR adatlap és sírlap leírásában megadottal. A rajz mellett a mellékletek megnevezését fel kell sorolni. Minden egyes sírrajzon fel kell tüntetni az északi irányt és a méretarányt. A mellékletek nagy száma, különlegessége, illetve bonyolult kontextusok esetén az értelmezés megkönnyítése érdekében ajánlott 1:1, 1:2 vagy 1:5 méretarányú részletrajzo(ka)t is készíteni. II.2.6. TEREPI ÖSSZESÍTŐ VÁZLATRAJZ Ajánlott a terepen egy olyan felszín-vázlatrajz készítése, amin a feltárás teljes területe látható, illetve az összes jelenség (OBJ/STR) jelölhető. Ez történhet különálló mm papíron, egyéb négyzethálós rendszerben vagy a geodéták által készített ponttérképen. A vázlatrajz javasolt méretaránya 1:200. 26

II.3. TEREPI GEODÉZIAI FELADATOK II.3.1. A FELMÉRÉS ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSAI A régészeti tevékenységekhez kapcsolódó geodéziai munkákkal kapcsolatosan általános elvárás, hogy a felmérés eredményei digitális és nyomtatott változatban rendelkezésre álljanak, biztosítsák a tevékenység területének mindenkori visszaazonosíthatóságát, feltüntessenek térkép-terep azonos pontokat, objektumokat, továbbá feleljenek meg a magyarországi, általánosan alkalmazott geodéziai követelményeknek. A feltárások felmérése történhet földi geodéziai módszerrel (mérőállomással) és/vagy műholdas helymeghatározással (GPS). A feltárást végző intézmény geodéziai csoportjának vagy a geodéziai szolgáltatónak a feltárás alatt folyamatosan szakembert és eszközt kell biztosítania a felmerülő terepi geodéziai feladatok teljes körű ellátására. A kitűzött és mért pontokat mind a digitális, mind a nyomtatott dokumentációban pontkódolni szükséges. II.3.1.1. Vetületi rendszer A kötelező éves dokumentációba kerülő geodéziai munkarészek, térképek és adatlapok esetében az alkalmazott vetületi rendszer az Egységes Országos Vetület (továbbiakban EOV), a magasság meghatározások a Balti-tenger szintje feletti magassági szinttel adandóak meg. II.3.1.2. Hibahatárok A régészeti tevékenységekhez kapcsolódó geodéziai felmérésekre az alábbi hibahatárok érvényesek: középhiba a felméréshez: 0.05 m középhiba a terepmodell pontjainak felvételekor: 0.10 m GPS mérések végrehajtásánál a globális műholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenőrzéséről, vizsgálatáról és átvételéről szóló 47/2010 (IV.27) FVM rendelet az irányadó. II.3.1.3. Pontkódolás: A kitűzött és mért pontokat mind a digitális, mind a nyomtatott dokumentációban kódolni szükséges az alábbiak szerint: Alappont: AP 27

Lelőhelyhatár: L Feltárási határ felső: HF Feltárási határ alsó: HA Terepfelszín: T Nyesési felszín: N STR pont: SE STR belső pont (szint): SZ STR metszetpont: SM Metszetfal (ha nincs STR, pl. szelvényfal): M Raszter sarokpontjai: R Dokumentációs segédpont (pl. tengelypontok): D Magassági fixpont a szintezésekhez: MF II.3.2. ALAPPONT-SŰRÍTÉS A mérési helyszín (lelőhely) közvetlen környezetében olyan alappont-hálózat létesítése, melynek segítségével a feltáráshoz kapcsolódó valamennyi részletpont-mérési munka hatékonyan és pontosan elvégezhető. A mérések kiindulásául szolgálhatnak az állami földmérési alaphálózat I-IV. rendű pontjai, amelyek állami nyilvántartásból származó, hiteles pontleírásokkal rendelkeznek, és/vagy geodéziai GPS-szel meghatározott pontok. Az alappontok létesítéséről meghatározási vázlatot kell készíteni. Állandósításukat, megjelölésüket lehetőség szerint úgy kell megoldani, hogy azok későbbi feltárások munkáihoz is használhatóak legyenek. A feltárás után is megmaradó, a későbbi munkákhoz is használható alappontokról pontleírásokat kell készíteni, melyek alapján a pontok megtalálhatóak, vagy helyreállíthatóak. Ha fotogrammetriai mérés, légi felvétel vagy más, geodéziailag bemért pontokat igénylő tevékenység kapcsolódik a régészeti feltáráshoz, az ezekhez szükséges pontokat a geodétáknak kell szolgáltatniuk az ásatásvezetőnek, a pontok pontossági követelményeit az adott tevékenységet végzők határozzák meg az érvényes előírásoknak (MSZ) megfelelően. II.3.3. KITŰZÉSI FELADATOK II.3.3.1. Feltárási terület határainak kitűzése és felmérése A feltárási terület határpontjainak kitűzését a beruházó által biztosított geodéta végzi el. Az esetleges terv- vagy kitűzésbeli pontatlanságokért a megbízó felel. A kitűzésről 28

kitűzési jegyzőkönyvet és vázlatot kell átadni a feltárást végző intézmény számára, amely gondoskodik azok a feltárásvezetőhöz történő eljuttatásáról. II.3.3.2. A lelőhely előzetes felmérése A feltárást megelőzően az érintett régészeti lelőhely feltárási környezetéről földi geodéziai módszerrel háromdimenziós terepmodellt kell készíteni. A felmérés utófeldolgozást követően elvárt horizontális és magassági pontossága 5 cm. Az így előállított terepmodell, illetve szintvonalas térképek (akár 10 cm-es magassági sávközzel) fontos szerepet játszanak a feldolgozás rekonstrukciós munkáiban, illetve a lelőhely topográfiai sajátosságainak megismerésében és értelmezésében. A mérés során szét kell választani a terepfelszín rekonstruálásához szükséges felületadatokat, valamint a recens törésvonalakat (utak, árkok, töltések stb.), és rögzíteni kell a felszín fedettségére vonatkozó információkat is. II.3.3.3. Koordinátaháló kitűzés A terepi dokumentálási rendszer térbeli alapjait képező koordináta-rendszer sarokpontjainak kitűzése. A rajzi dokumentálás négy különböző önállóan vagy együttesen alkalmazott módon történhet: abszolút koordináta-rendszer alkalmazása (II.3.3.3.1.) lokális koordináta-rendszer alkalmazása (II.3.3.3.2.) lebegőpontos rajzok (II.3.3.3.3.) digitális terepi rajz (II.3.3.3.4.) A többféle módszer együttes alkalmazásának lehetőségét a közös vetületi rendszer használata biztosítja, amely jelen esetben a szabványos Egységes Országos Vetület (EOV). Ez alól csak a lokális koordináta-rendszer képez kivételt, hiszen itt az alap egy esetileg létrehozott, derékszögű háromdimenziós rendszer. Ebben az esetben a transzformálhatóságot megfelelő referenciapontok mérésével kell biztosítani, ennek nyomán arra is lehetőség nyílik, hogy a lokális rendszer hálóját egy későbbi időpontban végzendő feltárás esetén folytatólagosan használni lehessen. Koordinátahálós rendszer alkalmazása esetén a négyzethálót az ásatási felületen annak feltárásra történő előkészítését követően ki kell tűzni, a sarokpontokat felcímkézett fakarókkal, azonosításra alkalmas módon kell jelölni, és a helyszínrajzzal egyetemben az ásatásvezetőnek átadni. 29