Dr. Zemplényi Adrienne munkaügyi szakjogász 2014. szeptember 8-tól alkalmaztak helyettesítő óvónőként teljes munkaidőben. Oklevelet nem kaptam nyelvvizsga hiányában, csak igazolást a főiskola elvégzéséről. A szerződésem 2015. augusztus 31.-én lejár, de továbbra is alkalmaznának, mert a helyettesített óvónő még nem jön vissza. Nyelvvizsgát ősszel készülök tenni. Mikor kell gyakornoki vizsgára jelentkeznem, vagy mikor vagyok köteles gyakornoki vizsgát tenni? A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 3. melléklete állapítja meg. Ez alapján az óvodapedagógusi munkakör betöltéséhez óvodapedagógusi végzettség, szakképzettség az előírt szakmai alkalmazási feltétel. Korábban, a közoktatási törvény hatályban lévő szabályozása értelmében lehetőség volt arra, hogy a tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazzák a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatóját, aki olyan tanulmányokat folytat, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést szerzi meg. Ez a szabály azonban 2012. szeptember 1-jétől az Nkt. hatályba lépésétől hatályát vesztette, így ezen időponttól kezdődően csak a törvényben meghatározott végzettség birtokában lehet az adott munkakört betölteni. Mindezek alapján 2014 szeptemberében jogszerűen nem alkalmazhatták volna pedagógus munkakörben. Időközben azonban, 2015. január 1-től módosították az Nkt. vonatkozó szabályait és ismét lehetőség nyílt arra, hogy amennyiben a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógusmunkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy 2015. január elsejétől jogszerűen alkalmazzák nyelvvizsga hiányában is. Amennyiben tehát 2015 szeptemberében kinevezés módosítással került sor az alkalmazására, úgy a 2015. január 1-től kezdődő időtartam a gyakornoki jogviszonyába beleszámít, azaz 2016 márciusában a munkáltató véleményének kikérése után kezdeményezheti a minősítését és 2017-ben minősítő vizsgát tehet. Ezen időpontig azonban le kell tennie a nyelvvizsgát, mert amennyiben a nyelvvizsgabizonyítványt nem szerzi meg, a közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Amennyiben azonban 2015. augusztus 31-én a jogviszonyát megszüntették és szeptembertől új jogviszonyt létesítettek, úgy foglalkoztatására ismét nem jogszerűen kerül sor, mivel a jogszabály a nyelvvizsga hiányában történő foglalkoztatásra csak egy alkalommal biztosít lehetőséget. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 99. (14) bekezdése szerin:
Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik. Óvodapedagógus vagyok, és kötelező továbbképzésen szeretnék részt venni. A továbbképzés hétköznap 9-16 óráig tart, tehát azon a napon nem tudnék dolgozni. A vezetőm csak a saját szabadságom terhére enged el. Jogszerű ez, vagy a továbbképzésen való részvételem munkanapnak számít? A kérdésre csak annak ismeretében lehet pontos választ adni, hogy a továbbképzésére az óvoda beiskolázási terve vagy önkéntes jelentkezése alapján kerül sor. A hatályos jogszabályok alapján ugyanis a pedagógus hét évente köteles részt venni a számára előírt pedagógustovábbképzésen. Annak a pedagógusnak, aki a továbbképzésen önhibájából nem vesz részt vagy azt nem fejezi be sikeresen, megszüntethető a jogviszonya. A szakvizsga és a továbbképzés megtervezése érdekében, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének öt évre szóló továbbképzési programot, annak végrehajtására pedig minden év március 15-éig a nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet kell készítenie. A továbbképzésre vonatkozó programban meg kell tervezni, hogy hány személy és milyen időkeretben vehet majd részt a továbbképzésen, a beiskolázási tervnek pedig konkrétan tartalmaznia kell azoknak a nevét és munkakörét, akiknek az adott évre történő részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, annak várható kezdő és befejező időpontját, valamint a várható távollét idejét és a helyettesítés rendjét. A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt, akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra, akinek a továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte, aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik, illetve akinek a továbbképzésben való részvétele a minősítéshez szükséges. A köznevelési intézmény vezetőjének a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesítenie kell az érintettet. A pedagógusnak lehetősége van az eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezni a továbbképzésre, ebben az esetben azonban nem tarthat igényt az ahhoz fűződő munkáltatói kedvezményekre. Amennyiben ugyanis a pedagógus az intézmény beiskolázási terve alapján vesz részt a továbbképzésen, úgy az állami és önkormányzati fenntartású intézmények esetén képzési költség nem terheli, a képzésben való részvételhez szükséges időre pedig a munkáltatónak mentesítenie kell a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha azonban a továbbképzésre önkéntes jelentkezése alapján kerül sor, úgy azon valóban a szabadsága terhére vehet részt és nem tarthat igényt a részvételi díja és költségei fedezésének támogatására sem. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 62. (2) bekezdése szerint:
A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a pedagógiai program figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszak) továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelőtestület véleményének kikérését követően a fenntartó fogadja el. A továbbképzési időszak a program elfogadását követő év szeptember hónap első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónap utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. A továbbképzési program felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy alkalommal kerülhet sor. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a köznevelési intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre. 3. (1) A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni. 4. (1) A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a köznevelési intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a köznevelési intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. (2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenötödik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt az Nkt. 62. (2) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés). (3) Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. (4) A köznevelési intézmény vezetőjének olyan továbbképzésben kell részt vennie, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés). (5) A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint a továbbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit.
5. (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc. 6. (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben. (2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét. (3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt, a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra, b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte, c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik és d) akinek a továbbképzésben való részvétele a minősítéshez szükséges. (4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót. (5) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki továbbképzésre kötelezett, vagy írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez. (6) A köznevelési intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet. (9) Az e -ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az ehhez fűződő munkáltatói kedvezményekre. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, 2013 júniusában szereztem óvodapedagógus diplomámat. 2013 szeptemberében felvételt nyertem egy óvodába határozatlan időre. Gyakornok státuszba soroltak. A diploma megszerzése előtt 12 év munkaviszonnyal rendelkeztem (nem közszférában). A kérdésem az lenne, hogy jogos-e, hogy gyakornok vagyok? A pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013 (VIII. 30.) Kormányrendelet 13. (1) bekezdésének (Kr.) a besorolásakor, azaz 2013 szeptemberében hatályos rendelkezése értelmében a pedagógus megfelelő besorolásához először azt kellett megvizsgálni, hogy rendelkezik-e két év szakmai gyakorlattal. Amennyiben a pedagógus nem rendelkezett két év szakmai gyakorlattal, akkor a Kr. 14. (3) bekezdését kellett alkalmazni. A jogszabály akkor hatályban lévő szövege szerint A
legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógusmunkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. Mindezek alapján, amennyiben bármely más munkakörben szerzett szakmai gyakorlata elérte a hat évet, akkor Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni. A fenti jogszabályi rendelkezések ugyanakkor időközben több ízben is jelentősen a pedagógusok számára kedvezően módosultak. A hatályos szöveg értelmében a különböző munkakörökben szerzett szakmai gyakorlati időket össze lehet számítani, és amennyiben a pedagógus bármely más munkakörökben szerzett szakmai gyakorlata eléri a hat évet, akkor Pedagógus I. fokozatba kell sorolni. Egyéb konkrét kérdésben a munkajogasz2015@gmail.com címre várom leveleiket. Hatékony olvasást kívánok!