MEGOSZ? A MI ERDÕNK AZ ÖNÉ IS

Mi a MEGOSZ? A MI ERDÕNK AZ ÖNÉ IS

MEGOSZ MAGÁN ERDÕTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE AMagán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (továbbiakban: MEGOSZ) a magán erdõtulajdonon alapuló egyéni vagy társas erdészeti termelõ és gazdálkodó egységek, társaságok, társulatok, szövetkezetek országos szakmai érdekképviseleti szerve. A MEGOSZ az 1994- ben alapított Társas Erdõgazdálkodók Országos Szövetségének a jogutódja. A MEGOSZ központi irodája az Erdészeti Információs Központban Budapesten található. Ezen kívül az ország területén számtalan regionális, valamint minden megyét felölelõ irodahálózatot üzemeltet. Három EU-s szaktanácsadási és közel száz szakirányítási központ mûködtetõje segíti a 25-30 ezer közvetlen és közvetett tag mindennapi munkáját. A MEGOSZ képviseli tagjai érdekeit minden fórumon és rendezvényen, amelyeken az erdõ és az erdõtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kérdései kerülnek meghatározásra. Véleményt nyilvánít az erdõtulajdonlásról, a magán erdõkben folyó gazdálkodást érintõ jogszabálytervezetekrõl. Ha szükséges és indokolt, jogszabályés törvénymódosítást kezdeményez nemzeti és EU szinten egyaránt. Együttmûködik és kapcsolatot tart fenn más szakmai, tulajdonosi, államigazgatási és érdekképviseleti szervekkel, oktatási és tudományos, kutatási intézményekkel. Hazai és nemzetközi viszonyok között is képviseli a magyar magánerdészetet az Európai Unió szakbizottságaiban. A magán erdõgazdálkodás szakmai színvonalának fejlesztése céljából rendszeresen szervez elõadásokat, bemutatókat, tanfolyamokat, találkozókat, belés külföldi tanulmányutakat. Állandó kapcsolatot tart fenn a különféle médiumokkal. A magyar magán erdõgazdálkodás pozitív társadalmi megítélésének elõsegítése és fenntartása érdekébent folyamatosan bemutatja a magán erdõgazdálkodás eredményeit, de rávilágít annak problematikus pontjaira is. A tagság igényeinek figyelembevételével tájékoztatást ad a magán erdõgazdálkodást érintõ aktuális eseményekrõl, kutatási eredményekrõl. A MEGOSZ elérte, hogy Európában egyedülálló módon az Új Magyarországért Vidékfejlesztési Program keretében tizennégy jogcímen lesz lehetõsége a gazdálkodóknak, hogy támogatást vegyenek igénybe EU-s forrásból a 2007-2013 közötti költségvetési idõszakban. 3

A MEGOSZ tagja a CEPF-nek, azaz az Európai Magán Erdõgazdálkodók Szövetségének. A Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének irányítását hét fõs elnökség végzi - térítésmentesen. A központi alkalmazotti stáb pedig egy ügyvezetõ elnökbõl, egy programvezetõbõl és egy titkárságvezetõbõll áll. A MEGOSZ célja: tagjai gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztetõ feladatainak ellátása. A tartamos magán erdõgazdálkodás megvalósítása, a tagok erdõvagyonának megõrzése, növelése. A magán erdõvagyon legoptimálisabb mûködtetésének segítése a tulajdonosok, a gazdálkodók hasznára. A magánerdõben az erdészeti és az erdõhasznosítási szakmai kultúra támogatása a közcélok figyelembevételével. A szövetség feladata, hogy az erdõtulajdonosok és az erdõgazdálkodók érdekeit nemzeti és EU-s szinten egyaránt képviselje. A magán erdõgazdálkodás elismertségét növelje, színvonalát tovább emelje, mindehhez lehetõségeket és forrásokat biztosítson. Az egységes tagságnak, a szervezettségnek, a szaktudásnak és a tulajdonosi szemléletnek köszönhetõen a MEGOSZ a magyar mezõgazdaság jelentõs civil szervezete. Idehaza és határainkon túl egyaránt elismertségnek, megbecsülésnek örvend. Budapest, 2009. augusztus 1. Luzsi József a MEGOSZ elnöke 4

A MEGOSZ ELNÖKSÉGE Luzsi József elnök (50 éves) Munkahelyei: 1978-tól 1998-ig NEFAG Rt., Szolnok 1995-tõl a magánszférában dolgozik, az alábbi szervezetekben és beosztásban: Ártéri Erdõbirtokossági Társulat (1995. elnök, tulajdonos, fõprofil: erdõgazdálkodó, erdészeti szakirányító) EXTENZ Kft. (1998. ügyvezetõ igazgató, tulajdonos, fõprofil: faanyag- és fûrészáru kereskedelem) Tiszarév Erdõbirtokossági Társulat (2000. elnök, tulajdonos, fõprofil: erdõgazdálkodó) Agrotelek Kft. (2000. tulajdonos, fõprofil: növénytermesztés és állattenyésztés) Külföldi export-import partnerei erdélyi, szlovák, olasz cégek. A jövõben saját és érdekeltségébe tartozó vállalkozásaiból egy összevont, tõkeerõs gazdasági társaság létrehozását tervezi. Tanulmányok: 1978-ban Egerben végzi az erdészeti szakközépiskolát 1980-ban Erdõgazdálkodási szaktechnikusi oklevél 5

Személyi rész: Rendszeresen közremûködik ártéri fatermesztési kísérletekben. Részt vett a magánerdõ gazdálkodás alapjainak lerakásában, kidolgozásában, jelenleg pedig folyamatos továbbfejlesztésében. Szakmai bemutatókat szervez és támogat magánerdõ gazdálkodóknak. 2000. óta erdészeti integrátor, 2001-tõl a MEGOSZ elnökségi tagja, 2003-tól a MEGOSZ elnöke. 2007-tõl szaktanácsadási végpont, 2008-tól erdészeti üzemvezetési központ. Tagja továbbá az Országos Erdészeti Egyesületnek és az Agrárkamarának. Szakmai ars poeticája: mindent megtenni azért, hogy a magán erdõgazdálkodás érdemes és elismert része legyen a magyar mezõgazdaságnak. Dr. Sárvári János ügyvezetõ elnök (51 éves) Ügyvezetõ elnöki feladatok: meghatározza a MEGOSZ rövid-, illetve hosszú távú céljait, intézkedik a célok megvalósítása érdekében, a titkárságvezetõn keresztül vezeti a titkárság munkáját Munkahelyei: 1982-tõl az Erdészeti Tudományos Intézetnél dokumentátor, majd igazgatási osztályvezetõ, tudományos titkár, végül fõigazgató helyettes 1998-ban az Országos Erdészeti Egyesület ügyvezetõ titkára 2000-tõl az FH-KAREKX Rt. Francia-magyar vegyesvállalat ügyvezetõ igazgatója 2002-tõl az Országos Erdészeti Egyesület könyvtárosa 2003-tól a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének fõtitkára, majd 2009-tõl ügyvezetõ elnöke Tanulmányok: 1982-ben végez a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdõmérnöki Karán. Egyetemi doktori címét 1988-ban védte meg a Soproni Egyetemen, majd 2006- ban könyvtáros-informatikus diplomát szerez az ELTE-ÁITFK Bölcsész Karán. Személyi rész: Francia középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik 6

Az Országos Erdészeti Egyesületnek 1982-tõl, az Erdészeti Lapok Szerkesztõ Bizottságának 2003. óta tagja. A MEGOSZ tagja 2003-tól. A MAÉT alelnöke 2009-tõl Eddigi publikációs tevékenységét két könyv, 3 könyvrészlet, 8 kutatási jelentés, több mint 20 szakcikk és közel 70 egyéb publikáció jellemzi. Centenáriumi Vadas Jenõ Emlékérmet kapott 1998-ban Pro Silva Hungariae díjat kapott 2007-ben Dombóvári Dénes alelnök (35 éves) Alelnöki feladatok: A birtokhasznosítási bizottságok felállításának szervezése Taglétszám- és szervezetbõvítés Képviselet a Parlament Mezõgazdasági Bizottságban és a FÕVÉT-ben A MEGOSZ tagságának képviselete az MVH-val kapcsolatos ügyekben Munkahelyei: 1996-tól a családja erdõ és földterületén önálló erdõgazdálkodóként tevékenykedik. 2005-ben megalapítja saját erdészeti és mezõgazdasági cégét Tanulmányok: Középiskolai tanulmányait Budapesten végzi, az érettségi bizonyítványát vendéglátó szakon szerzi meg. 1996-ban pénzügyi közgazdászként végez szintén Budapesten. 1999-ben szerez mezõgazdasági vállalkozói végzettséget. 2000-tõl 2004-ig a Károly Róbert Fõiskolán mezõgazdasági mérnöki szakon tanul. Erdészeti, vadgazdálkodási és környezetgazdálkodási szakirányon szerez egy idõben agrármérnöki diplomát. 2005-tõl 2007-ig a Gödöllõi Szent István Egyetem Mezõgazdasági- és Környezettudományi Karán vadgazdálkodási szakmérnökként végez. Személyi rész: 1995. óta a közjogi kamarák megalakulásával a Pest Megyei Agrárkamara 7

tagja. A MEGOSZ-nak megalakulásától kezdve tagja, majd a Felügyelõ Bizottság tagja. 2002 júniusában megválasztották a Nógrádi Erdõbirtokossági Társulat Felügyelõ Bizottságának elnökévé, majd 2003 októberében a társulat elnökévé. 2003 szeptemberétõl alelnöke. 2009-ben újraválasztják alelnöknek Mocz András alelnök (46 éves) Alelnöki feladatok: Médiakapcsolatok, kommunikáció Érdekérvényesítés a jogi és közgazdasági szabályozás javítása terén Munkahelyei: 1991. szeptember 1. és 1997. szeptember 12. közötti idõszakban a HM Kaszó Erdõgazdaság Rt. alkalmazottja. 1992. január 1-tõl 1993. december 31-ig fahasználati osztályvezetõ 1997. szeptember 12-ig erdészeti igazgatóként vezeti az erdõhasználatot, az erdõmûvelést és a vadgazdálkodási osztályt, mint összevont biológiai blokkot. 1998 óta a magán-erdõgazdálkodás területén dolgozik, a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. egyik tulajdonosa 2001. június 18. óta erdészeti integrátori tevékenységet végez mintegy 6250 ha erdõterületen, valamint 1100 ha-on vadgazdálkodási tevékenységet folytat. A cég különbözõ szintû szakmai és gazdasági kapcsolatot tart közel 60 gazdálkodóval. Évente tanulmányutakat szervez a szakirányú középiskoláknak és felsõfokú intézményeknek. Tanulmányok: 1977-81 között középfokú erdész végzettséget szereztem Sopronban a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában. 1981-83-ban erdész gyakornokként dolgoztam a Nyugat-Magyarországi Fakombinát Sárvári Erdészeténél, amely idõszakban technikus minõsítõ vizsgát tettem erdészeti ismeretekbõl. Párhuzamosan a technikusi képesítés megszerzésével 8

felvételit nyertem a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre, ahol 1991-ben okleveles erdõmérnöki diplomát szereztem. Személyi rész: Jelentõs szerepet vállal a Magán Erdõgazdálkodók Országos Szövetségében, az Országos Erdészeti Egyesületben, amelyeknek egyik fõ feladata volt a magán-erdõgazdálkodás beindítása és mûködõképességének javítása. Munkatársként részt vesz a Magyar Nemzeti Erdõstratégia és Erdõprogram kidolgozásában. Jelenleg a MEGOSZ egyik alelnöke Molnár László alelnök (53 éves) Alelnöki feladatok: Erdõtelepítési program Informatika, elektronikus kommunikáció Természetvédelem Megújuló energia Munkahelyei: 1975-1981: a Mátrai EFAG Egri Erdészeténél, mint erdész-technikus dolgozik. 1981-84: az Egerben mûködõ Tsz-nél erdészeti ágazatvezetõként tevékenykedik 1984-tõl a kialakulóban lévõ erdészeti magánvállalkozás keretein belül fakitermelési vállalkozásba kezd. A vállalkozási formák a mindig változó környezeti változásoknak megfelelõen alakultak (GMK, Mg. Kistermelés, Kft.). Vállalkozóként vesz részt a 90-es évek közismert németországi viharkár felszámolásban. Jelenleg a Poplár Kft.-ben, mint tulajdonos és ügyvezetõ tevékenykedik. A vállalkozás tevékenységi köre: magánerdõ tulajdonosoknak szaktanácsadás, erdõtelepítési, erdõ-felújítási, fahasználati munkák saját gépparkkal és alvállalkozókkal történõ végzése. Tanulmányok: 1975-ben Egerben végzi az erdészeti szakközépiskolát 1998-ban külker közgazdász diplomát szerez. Személyi rész: Tagja az OEE Magánerdõ Tanács elnökségének. 9

Dr. Ódor József alelnök (49 éves) Alelnöki feladatok: Nemzetközi kapcsolatok Pályázatok, forráslehetõségek felkutatása EU lehetõségek feltárása Munkahelyei: 1984-tõl a Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Részvénytársaság Üzemgazdasági Osztályán gyakornok, majd tervezés-elemzési elõadó. 1990-tõl számítástechnikai csoportvezetõ, irányítja a vállalat számítógépes információs rendszerének fejlesztését. 1992-tõl üzemgazdász. E munkakörben vállalati tervezéssel és elemzéssel is foglalkozik. 1993-tól, a vállalat részvénytársasággá alakulásától gazdasági igazgató, igazgatósági tag három éven keresztül. 1994-tõl a Gemenc Rt. Gazdasági vezérigazgató helyettese. 1996-tól a Gemenc Rt. megbízott vezérigazgatója közel fél évig. Az új vezérigazgató kinevezése után változtat a pályáján: felmondással megszünteti munkaviszonyát, saját vállalkozásba kezd. 1997-tõl saját erdészeti szolgáltató és tanácsadó cége, a Tilia Kft. ügyvezetõjeként tevékenykedik. 1997-tõl párhuzamosan egy pénzügyi - gazdasági tanácsadó cég ügyvezetõje. 1999-tõl a Bácska Erdõszövetkezet ügyvezetõje, majd Elnöke. 2000-tõl erdészeti vállalkozásai irányítása mellett fõállású egyéni vállalkozóként mezõ- és erdõgazdálkodással, erdészeti szaktanácsadással foglalkozik. Tanulmányok: Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdõmérnöki Kar, Sopron, erdõmérnöki oklevél, 1984. Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdõmérnöki Kar, Sopron: erdészeti gazdasági szakmérnöki oklevél, 1989. Közgazdaságtudományi Egyetem, Pénzügy Szak, Budapest. Közgazdász oklevél, 1992., + mérlegképes könyvelõi végzettség. Számalk Számítástechnikai Oktató Központ, Budapest. Felsõfokú rendszerszervezõi oklevél, 1993. Egyetemi doktori fokozat a Soproni Egyetemen, 1997. 10

Személyi rész: Angol középfokú állami nyelvvizsgával rendelkezik. A Magyar Agrárkamara Erdõgazdálkodási Osztályának alelnöke, országos küldött. Az Országos Erdészeti Egyesületnek 1980-tól tagja. A Bajai Szakszervezeti Vadásztársaságban 1985-tõl tag, 1995-tõl az Intézõ Bizottságnak is tagja. 2001-tõl tagja, majd 2003-2004-ben elnöke a Bajai Rotary Club-nak. Szabó Vendel alelnök (49 éves) Alelnöki feladatok: Kapcsolattartás szervezeten belüli tagokkal és a tagszervezetekkel. Taglétszám és szervezet bõvítés. Munkahelyei: 1978-1980 Kisalföldi Erdõgazdaság Mosonmagyaróvári Erdészete erdész gyakornok 1981-1993 Kisalföldi Erdõgazdaság Gyõri Erdészete-Csandotai erdészkerület vezetõje 1986-1993 mellékfoglalkozásban a Téti Kisfaludy Károly MGTSZ erdészeti ágazatvezetõje 1993-tól vállalkozó erdész ( a vállalkozás átöleli az erdészeti ágazat teljes vertikumát a csemetetermeléstõl a fafeldolgozásig) 2000-tõl erdészeti integrátor 2007-tõl TSZK Tanulmányok: 1974-1978 Sopron- Róth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett 1980 Sopron- erdész technikus minõsítõ oklevél 1986 Sopron- erdészeti növényvédõ technikusi oklevél Személyi rész: 1979-tõl tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek (a Gyõri Magánerdõs Helyi Csoport gazdasági felelõse) 1999-tõl tagja a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (2003-tól felügyelõ bizottság tagja, 2009-tõl alelnök ) 2000-tõl tagja a Fagazdaságok Országos Szövetségének Alapító tagja az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanácsnak 11

A Marcal-menti Horgász Egyesület elnöke A Mórichidai Polgárõr Egyesület vezetõje A Mórichidai Földtulajdonosok Vadászati közös képviselõje 2008. augusztusában megkapja a Pro Silva Hungariae díjat Támba Miklós alelnök (50 éves) Alelnöki feladatok: Kapcsolatépítés kormányzati szervekkel, döntéshozókkal A magánerdõ-gazdálkodás erõsítése, bõvítése Jogszabályok elõkészítésében való részvétel Vidékfejlesztés erdészeti és erdészetet érintõ jogcímei Integrátori támogatások témaköre Munkahelyei: 1978. év õszén a Napkori Kossuth MgTsz erdészetében kezd dolgozni, mint erdészeti munkás. A szövetkezet megszûnéséig, mint erdészeti ágazatvezetõ, majd mint erdészeti és faipari fõágazat vezetõ dolgozik. 1992. júliusában alapító tagja volt a Napkori Erdõgazdák Szövetkezetének és a 800 alapító tag megválasztotta elnökének. A szövetkezet 2003-tól mûködteti a Harangodi Erdei Iskolát. Jelenleg mintegy 1000 ha-on gazdálkodik az átalakult jogutód NAPKORI ERDÕGAZDÁK Zrt, mely igazgatóságának elnöke. Az erdõ és vadgazdálkodás mellett szakirányítási,szaktanácsadási feladatot is ellát a zrt, ezen tevékenység 3500 hektáron indult, ami mára a 10.000 hektárt eléri. A Sz.Sz.B. Megyei Erdészeti Integrátorok Szövetségének a megalakulásától elnöke. Tanulmányok: 1978-ban végzi a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot. Ezt követõen 1982-ben, Egerben elvégzi az erdészeti szakközépiskola levelezõ tagozatát. Személyi rész: Megalakulásától kezdve a MEGOSZ elnökségének tagja. 12

A MEGOSZ TITKÁRSÁGA Dr. Somogyvári Vilmos program vezetõ (61 éves) Program vezetõi feladatok: A vidékfejlesztés erdészeti jogcímeivel kapcsolatos feladatok ellátása. A MEGOSZ mûködésével kapcsolatos pályázatok megírása, koordinálása, beszámolók készítése. A MEGOSZ nemzetközi kapcsolatainak koordinálása, különös tekintettel a CEPF tagsággal kapcsolatos feladatokra és a két, illetve többoldalú együttmûködésekre. A MEGOSZ képviselete különbözõ fórumokon. Munkahelyei: 1974 1980 Telki Erdõ és Vadgazdaság Gödöllõi Erdészete, fahasználati mûszaki vezetõ, erdészetvezetõ-helyettes. 1980 1982 Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai Kutató Állomás, tudományos munkatárs. 1982 1987 Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai Kutató Állomás, állomásvezetõ. 1987 1991 Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Állattani és Vadbiológiai Intézet, vadgazdálkodási osztályvezetõ. 1991 2007 családi vállalkozás vezetõje. 2007 MEGOSZ programvezetõ. Tanulmányok: 1968 Roth Gyula Erdészeti Technikum. Technikusi oklevél. 1974 Erdészeti és Faipari Egyetem Erdõmérnöki Kar. Sopron Erdõmérnöki oklevél. 1980. Gödöllõi Agrártudományi Egyetem Vállalatgazdálkodási szakmérnöki oklevél. 1980 Mérlegképes könyvelõi oklevél 1981. Mezõgazdaság tudományok Doktora cím elnyerése. Személyi rész: Angol középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. 13

1974 OEE tag. 1985 OEE Vadászati Szakosztály tag. 1980 2009 OEE Helyi csoport titkár. 2007 MEGOSZ tag. Tomka Kornélia (49 éves) Titkárságvezetõi feladatok: MEGOSZ külsõ-, belsõ levelezése (e-mailek, archiválás, iktatás, postakezelés), Kimutatások vezetése (tagsági díjakról), jelentések készítése (birtokhasznosítási bizottsági tagokról), statisztikák készítése Számlák készítése, házi pénztár kezelése, dokumentációk könyvelésre elõkészítése, banki utalások végzése Pályázati kiírások figyelemmel kísérése, pályázati anyagok írása, Rendezvények, tárgyalások elõkészítése Naprakész információkkal való rendelkezésre állás, kapcsolattartás és folyamatos tájékoztatás adása a tagság részére, kommunikáció külsõ és nemzetközi partnerekkel Egyéb ügyvitel-szervezési feladatok ellátása Munkahelyei: 1978-tól: AGROBER Mezõgazdasági Tervezõ-, Beruházó és Kivitelezõ Vállalat/Beruházásökonómiai Fõosztály/titkárnõ 1984-tõl: Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Beruházáspolitikai Osztály/Közgazdasági Fõosztály/titkárnõ 1989-tõl: Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. /Projektfinanszírozási Osztály/titkárnõ 1994-tõl: FOTEX Rt./Fõkönyvelés/Gazd.ig./ titkárságvezetõ 1998-tõl: Magánvállalkozás/ingatlanforgalmi szakértõ- és értékbecslõ 14

Tanulmányok: 1978-ban: Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola Budapest igazgatás- ügyvitelszervezés szak/érettségi Manager titkárnõi-, számítástechnikai tanfolyamok 1999-ben: Ingatlanforgalmi szakértõ- és értékbecslõ szakképesítés Személyi rész 2008. december 01-tõl látja el a MEGOSZ titkárságvezetõi feladatait. 15

MIT KELL TUDNI A MEGOSZ-RÓL? A MI ERDÕNK AZ ÖNÉ IS A magán erdõgazdálkodás múltja, helyzete és fejlesztése a Nemzeti Erdõprogram keretén belül. A rendszerváltozás után Magyarország 1,9 millió hektáros erdõterületének, több mint 40 %-a magántulajdonba került. A mezõgazdasági területek erdõsítésével ez az arány folyamatosan változik, növekszik. Ismereteink szerint közel 250.000 ember jutott erdõtulajdonhoz, (örökléssel napjainkra meghaladja a 300.000 et) amivel párhuzamosan a hagyományos szövetkezeti erdõgazdálkodás szinte meg is megszûnt. A magántulajdonba került erdõterületek mûködtetésére különbözõ gazdasági társaságok alakultak Magyarország területén. Ezen társaságok tagjainak, vezetõinek és tulajdonosainak semmilyen minta nem állt rendelkezésre arra vonatkozóan hogyan is mûködtessék hatékonyan vállalkozásaikat. Gépekkel, telephellyel, mûködõ tõkével nem rendelkeztek, csak az erdészeti szaktudás és kreativitás állt a szakemberek rendelkezésére. Elmondhatjuk tehát, hogy annak idején, a 90-es évek elején a magyar magán-erdõgazdálkodás az alapok lerakásával kezdte meg tevékenységét. A megalakult erdõszövetkezetek, erdõbirtokossági társulatok, Kft-ék és magánszemélyként az erdõgazdálkodók magukra utalva, a helyi adottságoknak megfelelõ szinten spontán, külsõ részleges információk alapján kezdték meg gazdálkodásukat. Az országban elsõként megalakult magánerdészeti gazdasági társaságok vezetõi és tagjai felismerték, hogy a szervezett és hatékony munkához közös fellépésre és az információk kölcsönös kicserélésére van szükség. 1994. õszén Dr. Csötönyi József kezdeményezésére, aki akkor a MOSZ Erdészeti Választmányának a titkára volt, 27 alapító szervezettel megalakult jogelõdünk, a Társas Erdõgazdálkodók Országos Szövetsége, amelynek elsõ elnöke Telegdy Pál volt. 1996-ban elõdszervezetünk elindította az 5 éven keresztül mûködõ Erdõgazda Napok rendezvény sorozatot, amely fontos találkozó helye lett a magán-erdõgazdálkodást folytató szakemberek és tulajdonosok hazai közösségének. Az elért sikerek ellenére a szövetség taglétszáma alig növekedett, melynek fõ oka az volt, hogy az erdõtulajdonosokat társas erdõgazdálkodás történelmi tapasztalatai elriasztották. 16

Az alapítók ezért döntõ elhatározásra jutottak és a Társas Erdõgazdálkodók Országos Szövetségének jogutódjaként megalakították a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségét, mely kompletten az egész magyar magán-erdõgazdálkodás érdekképviseletét, a magán-erdõgazdálkodás szakmai kultúrájának továbbfejlesztését tûzte zászlajára. 1998. november 1-tõl mûködik szövetségünk a jelenlegi névvel. A fenti döntés eredményesnek bizonyult, az új szervezet elfogadottsága és az erdészeti integrátori rendszer megindulása jelentõsen megnövelte a MEGOSZ tagságát. Az új szövetség világos programot készített az uniós csatlakozásig terjedõ idõszak teendõire vonatkozóan és megtette a szükséges lépéseket a hazai és nemzetközi elfogadottság megszerzése érdekében. Ennek eredményeként a MEGOSZ megtisztelõ meghívást kapott Brüsszelbõl, hogy váljon az Európai Erdõbirtokosok Szövetségének tagjává és ezzel a magyar erdõtulajdonosok európai képviselõjévé. Az FVM Hivatal támogatásával 1999-ben megjelent az Erdõgazda újság, mely a szövetség híreit, szakmai ismereteket, erdészeti és természetvédelmi információkat juttatott el tagjainkhoz. További jelentõs elõrelépést jelentett, mikor 2000. év végén szövetségünk a Budakeszi úton létesített erdészeti információs központba költözött, ahol az FVM Erdészeti Hivatal támogatásával kapott méltó elhelyezést és infrastruktúrát. A szövetség célja lett tagjainak gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztetõ feladatainak ellátása, a tartamos magán erdõgazdálkodás megvalósítása, tagjai erdõvagyonának megõrzése, növelése, az erdõvagyon mûködtetésének segítése, a tulajdonosok, a gazdálkodók hasznára. A magánerdõben az erdészeti és erdõhasznosítási szakmai kultúra terjesztése, fejlesztése. Tagjainak képviselete mindazokon a fórumokon, amelyeken az erdõ, és az erdõtulajdonhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek kerülnek megtárgyalásra. Szövetségünk jelenleg mintegy 25 ezer erdõtulajdonost, erdészeti szakembert, erdõgazdálkodót képvisel és közel 200 ezer ha szervezett erdõtulajdont jelenít meg. A Nemzeti Földalapkezelõ Szervezetek közel 400 Birtokhasznosítási Bizottságában van képviselõnk. Az elmúlt idõszak alatt szövetségünk kiépítette kapcsolatait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, az Állami Erdészeti Zrt-kel, a különbözõ szakhatóságokkal, az erdészeti kutatás, oktatás intézményeivel, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal, a PRO SILVA Hungáriával, a WWF Magyarországgal és a FAO-val. 17

Az érdekképviselet hatékony ellátása szempontjából fontos feladat volt, a hazai más, de kapcsolt érdekképviseleteket ellátó szervezetekkel való együttmûködési lehetõségek kialakítása. Így a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetséggel (FAGOSZ) és az Országos Erdészeti Egyesülettel (OEE) kötöttünk hosszú távú együttmûködési szerzõdést. Egymás elnökségi ülésein, kölcsönös és folyamatos tárgyalási joggal felruházott képviselõk segítségével tartjuk a mindennapi kapcsolatot. Az Agrár Kamarával, AGRYÁ-val kiegészülten több esetben léptünk fel közösen a magán-erdõtulajdonosok és gazdálkodók érdekeinek védelmében. Az Erdõgazda újság megszûnését követõen, 2003 szeptemberétõl az Országos Erdészeti Egyesület lapjában, az Erdészeti Lapokban kap helyet szövetségünk önálló rovata, MEGOSZ Híradó címmel, és biztosítja, hogy nemcsak a MEGOSZ, de az OEE tagjai is állandó tájékoztatást kapjanak a magánerdõt érintõ ügyekrõl. Az elmúlt években az erdõgazdálkodás szakmai színvonalának fejlesztése céljából bemutatókat, elõadásokat, tanfolyamokat, szakmai találkozókat, belés külföldi szakmai utakat szerveztünk. Kapcsolatot tartunk fenn az írott és elektronikus sajtóval, ezáltal is elõsegíteni kívánjuk az erdõgazdálkodás pozitív társadalmi megítélését, valamint folyamatosan bemutatjuk a magán-erdõgazdálkodás helyzetét, eredményeit és gondjait. A tagság igényeinek figyelembe vételével szolgáltató feladatokat is ellátunk, úgy hogy a magánerdészetet érintõ aktuális eseményekrõl, új kutatási eredményekrõl, erdõgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekrõl rendszeres tájékoztatást nyújtunk. Honlapunkról, (www.megosz.org) valamennyi aktuális magán erdõgazdálkodással kapcsolatos információt elérhet bárki, nemcsak az erdõrõl és az erdõtelepítésrõl, hanem az erdõhöz kapcsolódó pályázati lehetõségekrõl is. Hat régiós központtal rendelkezünk és majdnem minden megyében található képviseletünk. Vidéki irodákat mûködtetünk Budapesten, Szolnokon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Baján. A legfõbb bázisunk az ország valamennyi bejegyzett integrátora, 65 gazdálkodási egység, amelyek az új jogszabályi környezetben ún. erdészeti szakirányítási tevékenységet folytatnak. Szövetségünk nemzetközi elismerését jelzi, hogy a CEPF az Európai Magán- Erdõgazdálkodók Szövetsége közgyûlését Budapesten rendezte 2004. november 6-9. között. Európa erdõgazdálkodásának 60 %-át képviselõ nemzeti szövetségek elnökei látogattak el Magyarországra, és megismerték hazánk magánerdészeti kultúráját, gazdasági eredményeit, és persze nehézségeit is. A közeljövõ feladataiként a Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége célul tûzte ki az elaprózódott birtokrendszer kon- 18

centrációját. Több fórumon hangsúlyoztuk, illetve kértük a szakminisztériumok segítségét, hogy érjék el különbözõ ösztönzõk segítségével, hogy hatékony, optimális méretû tartamos erdõgazdasági egységek jöhessenek létre. Az erdõgazdálkodás rendezetlen állapota szigorú megközelítésben azt jelenti, hogy az erdõterületen nincs az erdészeti hatóságnál bejelentett gazdálkodó, így az erdõ gondozatlan, gazdátlan marad. 2007. dec. 31-i állapot szerint 217000 ha magánerdõ rendezetlen állapotú. Ez az összes magánerdõ területnek mintegy ¼-e. Országosan Veszprém, Somogy és Szabolcs- Szatmár- Bereg megye ahol a nagy területû magánerdõ mellett abszolút értékben és arányaiban is kis mértékû rendezetlenséget találtak a vizsgálatot végzõ Nyugat Magyarországi Egyetem Erdõvagyon-gazdálkodási Intézet kutatói. Az alábbiakban határozták meg a legfontosabb tényezõket: erdõgazdálkodás hagyományai az erdészeti hatóság és a magánerdõ tulajdonosok jó együttmûködése az erdõgazdálkodási integrátorok nagy száma és nagy lefedett területe Fontos feladatnak tekintjük, a nem mûködõ magán erdõtulajdonosi kör megszólítását. Szeretnénk elérni az elkövetkezendõ években, hogy az európai átlagnak megfelelõ szintre, legalább 10 %-ra szorítsuk vissza az országban található mûködés alá nem vont erdõterületeket. Javaslatainkat már eljuttattuk az illetékes minisztériumok és hatóságok felé. Az Európai Uniótól és nemzeti forrásból szeretnénk, ha a tõkeszegény magán erdõgazdálkodók forráshoz jutnának. Sokszor a gazdálkodás gátját képezi a mobilizálható pénzösszegek hiánya. Mivel Magyarországon a magán erdõgazdálkodásnak múltja nincsen, és mint már említettem szinte a nulláról kezdték a tevékenységüket, ez a pénztelenség azóta is rányomja bélyegét gazdálkodásukra. Kedvezményes hitelek biztosításával a különbözõ, jelenleg érvényben lévõ támogatási összegek idõbeni kifizetésével kellene segíteni a magán erdõtulajdonosokat és a gazdálkodókat. A magán erdõgazdálkodás nehéz feladatot örökölt a privatizáció után. Az erdõfelújítások elmaradásának mértékére jellemzõ volt, hogy a hátralék meghaladta az éves felújítási mennyiséget. Napjainkra az örökölt hátralék megszûnt. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodás minõsége jó. Komoly eredmény, hogy sikerült elérnünk az ÚMVP Monitoring Bizottságába történõ felvételünket és annak elsõ ülésén már teljes szavazati joggal részt is vettünk. 19

Nagy eredményként könyveltük el az erdészeti integrációs hálózat fejlesztésére kiharcolt 109/2008.(VIII.27.) FVM rendeletet, amelynek célja az erdõgazdálkodás szakmai színvonalának emelése, az erdészeti üzemvezetési szolgáltatás emelésének biztosítása. Az erdõfelújítási támogatások magánerdõs kifizetései reményeink szerint a de minimis rendelet kereteiben megoldódnak, bár továbbra is fenntartjuk, hogy azok finanszírozása egy nemzeti támogatási rendeletben megnyugtatóbban folyna. Nem töltött el minket örömmel az uniós társfinanszírozott erdõtelepítési támogatások jelentõs csökkentése, de nagyra értékeljük, hogy az FVM túlnyomórészt figyelembe vette javaslatainkat, amelyekkel legalább enyhíteni próbáltuk az elvonásokból várható negatív hatásokat. Itt kell elmondanunk, hogy a benyújtott támogatási pályázatok (2008. évben mintegy 4.000 hektár) már mutatják, hogy a telepítési kedv drasztikusan visszaesett. Sajnos figyelembe véve azt, hogy az idei pályázatokban még a korábbi támogatási rendszer lendülete is tartott, az elkövetkezõ években ennél jóval alacsonyabb érdeklõdés prognosztizálható és ez felveti a kérdést, hogy az unió nem lõtt-e túl a célon a támogatások ilyen mértékû csökkentésével. A mezõgazdasági és erdészeti szaktanácsadás jogcím beindult, a szaktárca és a hatóságok odafigyelve segítik a frissen alakult területi szaktanácsadási központok munkáját. Itt érdemes elmondani, hogy az erdészeti szaktanácsadási hálózat a minisztériummal történt többszöri és egész évre kiterjedõ egyeztetés eredményeként is megindult. A MEGOSZ égisze alatt 3 területi szaktanácsadási központ (Nyíregyháza, Budapest, Sopron) jött létre. Ezek keretében 42 végponton 57 szaktanácsadó tevékenykedik. 2007-ben összesen 903 szerzõdést kötöttünk 63 millió forint értékben, ami figyelembe véve a körülményeket, rendkívül jónak mondható. A szaktanácsadási hálózat a sokszor tarthatatlan határidõk és bürokratikus elvárások ellenére is mûködõképessé vált. Ebben rendkívüli szerepe volt hasonlóan az egész évi minisztériummal történõ egyeztetésekhez A nemrég megindult és szépen kibontakozó tevékenységre csupán az unió azon állásfoglalása vet árnyékot, amely a teljes költségvetési idõszakban gazdálkodónként csak egyszer tenné lehetõvé a szaktanácsadás igénybevételét, és ezzel magát a jogcímet lehetetlenítené el. Ez már megmutatta hatását a 2008 évi szerzõdéskötéseknél, amikor is mintegy 90%-al csökkent a szerzõdések száma. A Brüsszel által elfogadott ÚMVP keretein belül örömmel láttuk viszont az erdészeti jogcímek döntõ többségét, szinte mindegyikét. Napjainkig az alábbi erdészeti jogcímeket nyitották meg: I. tengely: Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele, 20

Erdészeti gépbeszerzések támogatása: (2008 év végén megnyílt jogcímre a vártnál lényegesen nagyobb volt az érdeklõdés. Szükséges a pályázati kiírást módosítani, mert így a legrászorultabb erdõgazdálkodók nem jutnak hozzá a számukra nélkülözhetetlen gépekhez. Szükség esetén a támogatás keretösszegét növelni kell) II. tengely: Mezõgazdasági területek erdõsítése (lásd elõbbiekben) Erdészeti potenciál helyreállítása Agrár erdészeti rendszerek elsõ létrehozása mezõgazdasági területeken Erdészeti gépbeszerzések A többi erdészeti jogcímet is mielõbb meg kell nyitni, nevezetesen: Az erdõk gazdasági értékének növelése (erdõnevelési beavatkozások) Nem termelõ beruházások, Erdõ környezetvédelmi kifizetések, NATURA 2000 kifizetések, Mezõgazdasági és erdészeti infrastruktúra fejlesztése A különbözõ védelmi korlátozások miatt sok magán erdõtulajdonos és gazdálkodó jelentõs jövedelemtõl esik el, melynek megtérítését nem látjuk biztosítottnak. Az elmúlt idõszakban megtörtént a Natura 2000 területek kijelölése. Ezen területek természetvédelmi korlátozásai úgy lépnek életbe, hogy mindezzel párhuzamosan a tulajdonosok az erdõgazdálkodók nem jutnak kompenzációs lehetõségekhez. Az EU jog lehetõvé teszi ezen területek kijelölését, de akit, vagy akiket ez érint azonnal láthatja kiesõ jövedelmeit, kárait milyen módon és milyen mértékben kompenzálják. Sajtónyilvánossághoz fordultunk a KvVM által már közel egy esztendeje figyelmen kívül hagyott alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban, amely alkotmányellenesnek ítélte a KvVM esetében a természeti területek védetté nyilvánítási eljárása során a tulajdonosok jogorvoslati lehetõségének hiányát. Szeretnénk, ha az ilyen, és az ehhez hasonló problémák mindenki megelégedésére rendezõdnének. Jelentõsen javult a kommunikáció a társadalom egyes rétegeivel. A média rendszeres tájékoztatása a magán erdõgazdálkodásról jelentõsen hozzájárult az eddigi negatív kép megváltoztatására. Több helyen létesítettek és üzemeltetnek erdei iskolát magánerdõsök is, ezek nagy látogatottságnak örvendenek. Rendkívül hasznos a gyermekek számára a természet közeli oktatási helyek kialakítása, hiszen minden ismeretet, ami a természettel, ökológiával kapcsolatos a helyszínen tanulmányozhatják. A látogatók megismerik az erdõ életét, az ott folyó munkálatokat. Ter- 21

mészetszeretetre, és az élõvilág jobb megismerésére nevelnek. (Pl. Harangodi -, Vackor erdei iskolák) Évente megrendezett nagyrendezvényeinken mód volt szakember találkozóra, nemzetközi kapcsolatok ápolására és a magán erdõgazdálkodás népszerûsítésére. Az Erdészeti Lapok-ban havonta megjelenõ MEGOSZ Hiradó naprakész ínformációt ad az erdõgazdálkodóknak az aktuális problémákról és mindenki számára hasznos tudnivalókat olvashatunk a magán erdõgazdálkodásról. Kihívások: A magán erdõgazdálkodás jelenlegi 67%-os mûködõképessége milyen eszközrendszerrel növelhetõ legalább 80%-ra? Milyen szakmai- pénzügyi eszközrendszerrel lehet kompenzálni az erdõgazdálkodás romló jövedelmezõségé? Milyen intézkedések szükségesek a jövedelmet ténylegesen növelõ- külsõ forrásból táplálkozó támogatási rendszer kialakításához? A mezõgazdasági szerkezetváltás milyen hatással lesz a vidék eltartó képességének alakulására? Az erdõgazdálkodás határ termõhelyeinek hasznosításában az agrárium képes-e kihasználni az agrár-környezetvédelmi támogatásban rejlõ lehetõségeket, különös tekintettel az EU források megszerzésére? Luzsi József Dr. Somogyvári Vilmos 22

BESZÁMOLÓ A MEGOSZ 2003 2008 ÉVI PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL A MEGOSZ 2003-2008. évi programjának egyes fejezeteihez kapcsolódóan (annak tagolását követve) az alábbiakban adjuk meg azokat a véleményünk szerint legfontosabb eredményeket, amelyeket Szövetségünk az elmúlt 5 esztendõ során elért. Szervezeti célok Magánerdõ gazdálkodók általános érdekképviselete: Elértük, hogy a magyar magánerdõ-gazdálkodás tulajdonosi és gazdálkodói érdekképviselete területén a MEGOSZ-é legyen a vezetõ szerep. Véleményem szerint ennél többet is elértünk, mert a magánerdõs szektorban szinte monopol helyzetbe került az elmúlt idõszakban a Szövetség. Ismertsége pedig gyakorlatilag teljes mértékben lefedi a szakmán belül a partnerszövetségek körét, a szaktárcát, a szakhatóságot, míg a szorosan vett szakmai körökön túl kiterjed a hivatásos és civil természetvédelem valamennyi számottevõ szereplõjére, de ugyanígy a legfontosabb mezõgazdasági társszervezetekre, szövetségekre is. A MEGOSZ részt vett a Nemzeti Erdõprogram kimunkálásába, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a magánerdõ határozottan megjelenjen a programban. Az ÚMVP keretében valamennyi erdészeti jogcím megjelent, ami az 1698/2005. számú uniós Tanácsi Rendeletben szerepelt és ezt a MEGOSZ kezdeményezte és érte el a gazdademonstráció során. Ugyanilyen meghatározó, mondhatni kizárólagos szerepünk volt abban, hogy ugyan változó névvel, változó támogatási forráshellyel és keretösszegekkel, de az erdészeti integráció rendszere ma is mûködik, mint a magán erdõgazdálkodás legfontosabb összetartó és mûködtetõ ereje Magyarországon. Stabil mûködési-, finanszírozási háttér megteremtése: 2003. szeptemberében a MEGOSZ s-zámláján néhány tízezer forintnyi összeg volt. Az elsõ õszi hónapokban csak a bérek közterheit, a kötelezõ befizetéseket tudtuk teljesíteni. Ehhez képest a Szövetségnek ma másfél éves mûködési költségének megfelelõ összeg van a számláján, tartozása, kintlévõsége nincs. Mindezt úgy értük el, hogy az elmúlt 5 éves idõszakban nem emeltük a tagdíjakat, hanem pályázati és egyéb bevételeinket, illetve ez irányú tevékenységünket sokszoroztuk meg. A helyi birtokhasznosítási bizottságokban 368 delegált tagunk van országszerte. 23

Szervezetépítés: A jelzett idõszakban indult meg országszerte a MEGOSZ Irodák hálózatának kialakítása. Ennek köszönhetõen irodáink mûködnek: Budapesten, Szolnokon, Zalaegerszegen, Baján, Kaposváron, Kiskunhalason és Nyíregyházán. Tagság-bõvítési célok: 2003-ban a MEGOSZ tagsága 600 fõ körül mozgott. Középtávú célként tûztük ki magunk elé, hogy ezt a létszámot 1000 fõ fölé emeljük. Ehhez képest 2009. január 1-én a MEGOSZ-nak 1350 regisztrált tagja volt, vagyis az elmúlt 5 évben sikerült több mint megduplázni a taglétszámot. Mûködéssel kapcsolatos célok Stabil mûködés szervezeti, infrastrukturális hátterének megteremtése, továbbfejlesztése: A napokban sikerült hosszú távra és megnyugtató módon rendeznünk központi irodánk helyzetét. A MEGOSZ 5+5 éves bérleti szerzõdést kötött a Pilisi Parkerdõ Zrt-vel, így a MEGOSZ személyi állománya és a rendelkezésre álló infrastruktúra elhelyezése megoldódott. A bérleti szerzõdés továbbra is lehetõséget ad a MEGOSZ rendezvények színhelyeként ennek a teremnek a használatára is. Személyi feltételek: 2003. évben 1, majd az év második felében a fõállású fõtitkár munkába állásával 1 teljes munkaidõs és 1 részmunkaidõs alkalmazottja volt a MEGOSZnak. 2008-ban már 4 fõ dolgozott Szövetségünknél (fõtitkár, projektfelelõs, jogász, titkárságvezetõ). Jelenleg a jogász kolléga távozását követõen az alkalmazotti létszám 3 fõ. Kommunikáció, közönségkapcsolatok: A MEGOSZ média jelenléte az elmúlt 5 esztendõben ugrásszerûen megnõtt. Ezt számos országos és helyi napilapban megjelent cikk, interjú, televízió és rádiócsatornákon történõ megjelenés, megszólalás bizonyítja. Jelenleg nyilvántartott médialistánk több mint 130 elérhetõséget tartalmaz, évente 15 ingyenes híranyagot helyezhetünk el az MTI-nél. Naponta tapasztalható az, hogy az erdészettel, erdõgazdálkodással kapcsolatban felvetõdõ kérdések ügyében mindig megtalálják a MEGOSZ valamelyik illetékesét. Szövetségünkhöz olyan, az erdészeti kommunikációban addig nem ismert kezdeményezések kapcsolódnak, mint az erdészetet népszerûsítõ egész oldalas fizetett hirdetés napilapban, vagy a szakmai érdekek megjelenítésére közös felhívások 24

közzététele az írott vagy az elektronikus médiában. A jelzett idõszakban több alkalommal rendeztünk sajtókonferenciát is. 2003. évtõl a több mint 4000 példányban, a szakma szinte minden tagjához valamilyen formában eljutó Erdészeti Lapokban számonként átlag 3-4 oldal terjedelemben (ez a teljes oldalszám mintegy 10-15 %-a) megjelent a MEGOSZ Híradó. A híradókban az évi 11 lapszám nyújtotta lehetõséggel élve a legfontosabb eseményekrõl, információkról, tudnivalókról tájékoztattuk a MEGOSZ tagságot akiknek több mint 10 %-a járatta rendszeresen a lapot és az érdeklõdõ szakközönséget. Szövetségünk 2005-ben indította el honlapját, ami többszöri átalakítás, korszerûsítés után napjainkban nyerte el végsõ - a mai kor elvárásainak megfelelõen sokrétû lehetõségeket kínáló - formáját. A tagság legolcsóbb és leggyorsabb tájékoztatásának eszköze a kör e-mail. Célul tûztük ki, hogy minél több tagtársunknak legyen elektronikus postafiók címe. Sajnos ezt csak részben tudtuk megvalósítani. 2003-ban mintegy 10-15 e-mail cím állt rendelkezésünkre, míg napjainkban 141 tagtársunkat tudjuk ilyen módon elérni. Ez azt jelenti, hogy 5 év alatt megtízszereztük e-mail listánkat, de a jövõben meg kell céloznunk, hogy legalább a tagság fele rendelkezzen ilyen elérhetõséggel. Manapság ugyanis a rendkívül gyorsan változó támogatási, pályázati, elszámolási, adminisztrációs rendszerek idõszakát éljük, amikor egy-két napos késlekedés is zsebbevágó kérdés lehet, ami, ha lehet még jobban, felértékeli a kör e-mailek kínálta lehetõség értékét. Annak érdekében, hogy valamennyi tagtársunkhoz eljussanak az információk, az évente 1-2 alkalommal megrendezésre kerülõ közgyûlések, illetve nagyrendezvények alkalmával a kiküldésre kerülõ levelekben, meghívókban, vagy azokhoz csatolva igyekszünk a legfontosabb információkat is a tagság tudomására hozni, egyfajta hírlevél jelleggel. Minden évben változó helyszínen szerveztünk MEGOSZ nagyrendezvényt 2004-tõl kezdõdõen a következõ helyszíneken: 2004: Pilis, 2005: Szentgál, 2006: Napkor-Nyíregyháza, 2007: Somogyszob, 2008: Sopron-Burgenland. A rendezvényeken a részvételt mindenkor ingyenesen biztosítottuk tagjaink részére. A meghívott vendégek körében miniszterek, államtitkárok, országgyûlési képviselõk, polgármesterek, szakmánk legjelesebb képviselõi, külföldi és nemzetközi társszervezetek vezetõi találhatók. A rendezvényeken részt vevõk száma az elmúlt 5 évben 120 és 600 fõ között mozgott. A MEGOSZ 2004-ben megalapította a Rimler Pál Emlékérmet, amit a nagyrendezvények alkalmával a magán erdõgazdálkodás terén a legkiemelkedõbb munkát végzõ személyeknek adunk át. 25

RIMLER PÁL EMLÉKÉREM A MEGOSZ elnöksége 2004-ben díjat alapított, amelyet évente egy alkalommal adományoz a magánerdõ gazdálkodás fejlesztése terén kifejtett rendkívüli érdemek elismeréseként. A díjat Rimler Pálról neveztük el, aki a magánerdõ gazdálkodás korszerûsítésének nemcsak harcosa, de egyik legnagyobb eredményeket felmutató vezetõje is volt. Rimler Pál 1867-ben született Nagyváradon. 1892, az erdészeti akadémia befejezése után több helyen tevékenykedett fõerdészként, majd 1900-ban lépett a Herceg Eszterházy Hitbizomány szolgálatába, ahol különbözõ beosztásokban, megszakítás nélkül, egészen 1937-ig, nyugalomba vonulásáig tevékenykedett. Erdõigazgatóként a trianoni Magyarország legnagyobb kiterjedésû erdõgazdaságát, ami több, mint 150 ezer katasztrális hold területû volt, külföldi viszonylatban is mintagazdasággá fejlesztette. Az erdõk fenntartása és javítása tekintetében konzervatív, az erdõk közérdekû hasznosítása szempontjából viszont a legkorszerûbb szakmai elveket vallotta. A gazdálkodás belterjessé tétele érdekében végzett munkáját több, mint 100 km erdei vasút, korszerû úthálózat, házi telefonrendszer, új fûrészüzemek létrehozása, fuvargazdaságok felállítása és megszervezése fémjelezte. Az Országos Erdészeti Egyesület igazgató-választmányi tagja, a Felsõdunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület alapítója és elnöke, az Országos Erdõgazdasági Tanács tagja volt. Közérdekû munkásságának elismeréseként magyar királyi gazdasági fõtanácsosi címmel tüntették ki. Rimler Pál nemcsak egyik legkimagaslóbb erdõgazdánk, de korának egyik legnagyobb vadászati szakembere is volt. 1943-ban hunyt el. Kapcsolatépítés társszervezetekkel, döntéshozókkal: Rendkívüli elõrelépés történt az elmúlt 5 év során a hazai kapcsolatépítés terén. Csak felsorolás szerûen ebbõl néhány pont: a MEGOSZ rendszeresen részt vesz a Parlament Mezõgazdasági Bizottsága ülésein, tagja a FÕVÉT-nek, elnökét adja a FÕVÉT Erdészeti Albizottságának, szavazati joggal rendelkezõ tagja az ÚMVP Monitoring Bizottságának, tagja a MAÉT-nak és annak egyik alelnökét adja. Fentieken felül napi munkakapcsolatban vagyunk az FVM illetékes fõosztályaival, az MgSZH Erdészeti Igazgatóságaival, és érintõleges kapcsolatban az MVH-val. Egyik alapító tagja vagyunk a Zöld-Erdész Fórumnak, ami ugyan konkrét elõrelépéseket még nem hozott a két fél vitájában, de megteremtette a párbeszéd lehetõségét. 26

Nemzetközi kapcsolatok: A MEGOSZ kizárólagos joggal képviseli a magyar magánerdõ gazdálkodókat az Európai Erdõtulajdonosok Szövetségében (CEPF), ami több mint 15 millió erdõtulajdonos és családjaik érdekeit védi Brüsszelben. A környezõ országok (Ausztria, Szlovákia, Románia, Horvátország) magánerdõs társszervezeteivel kialakult, stabil kapcsolatunk van. Szakmai célok Magánerdõgazdálkodás erõsítése: A MEGOSZ elõbbiekben felsorolt tevékenységének köszönhetõ, hogy az un nem mûködõ, vagy gazdátlan erdõk területe érezhetõen csökkent a korábbi 1/3-ról 20-22 %-ra. A nem mûködõ magánerdõk megszólításának megkönnyítése érdekében szabályozott viszonyok között elõsegítjük egy-egy adott körzetben az érintett területek beazonosíthatóságát. Reményeink szerint ebben áttörést és még jelentõsebb eredményeket az új erdõtörvény hozhat, ami jelenleg a Köztársasági Elnök aláírására vár csupán. Az elmúlt 5 évben az erdészeti integrátori hálózat bõvült, sokat erõsödött. Olyan demonstráció-közeli helyzetekben edzõdött, ami szintén teljesen újszerû dolog volt szakmánk életében. A vidékfejlesztés keretén belül a MEGOSZ felkarolta az erdészeti szaktanácsadás ügyét és rekord idõ alatt hozta létre az egész országot lefedõ 3 erdészeti területi szaktanácsadási központját. Ezekhez kapcsolódóan 34 végponton 59 szaktanácsadó tevékenykedik. A TSZK-k Kelet-Magyarországon Nyíregyházán, Közép Magyarországon, Budapesten, valamint a nyugati országrészen Mórichidán mûködnek. 2007 utolsó harmadában a három központ mintegy ezer szaktanácsi szerzõdést kötött a gazdálkodókkal 98 millió forint értékben. A szerzõdéskötések korlátozása, valamint a késedelmes kifizetések miatti bizalmatlanság mára jelentõsen visszavetette a szerzõdéskötések mennyiségét és értékét. A magán erdészetek kialakítása és megerõsítése az erdészeti integrációs hálózat továbbfejlesztésével, egy erõs, az egész országot lefedõ, magas színvonalú szakmai munkát garantáló erdészeti szakirányítással lehetséges. Ennek alapjait teremtette meg a 109/2008-as FVM rendelet, amelynek további javításával és a támogatotti kör pontos meghatározásával kell segíteni az egységes szakmai színvonal biztosítását az ország valamennyi szakirányított magánerdejében. A MEGOSZ kezdeményezésére a vidékfejlesztésen belül megteremtõdött a lehetõsége az erdészeti termelõi csoportok létrehozásának is, de tudomásunk szerint sajnos a mai napig még senki sem élt ezzel a lehetõséggel. 27

Az ÚMVP keretén belül a MEGOSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy az erdészeti jogcímek mihamarabb megnyíljanak és a lehetõ legegyszerûbb formában vehessük igénybe a támogatásokat. Sajnos ennek rendkívül sok tényezõ állja útját és itt nem csupán az uniós elõírások bonyolultságára, hanem a hazai adminisztráció, az MVH nehézkességére is gondolok. Ennek jobbítása érdekében még sokat kell tennünk. Jogi, közgazdasági környezet és szabályozás javítása: Az elmúlt idõszak során jelentõs elõrelépésként könyvelhetjük el, hogy a döntéshozók kezdve az ügyintézõtõl a miniszterig, sokkal többet tudnak a magánerdõ gazdálkodás speciális helyzetérõl, különleges, más ágazatokhoz nem hasonlítható problémáiról. Érezhetõ az a pozitív változás a felvetõdõ ügyek kezelésében, amelynek elõfeltételét ezek, a Szövetségünk által nyújtott háttér információk teremtették meg. A MEGOSZ egységesen állt ki az erdõfenntartási járulékrendszer megszûntetése ügyében, annak ellenére, hogy tagjaink egy részét ez hátrányosan érintette. Ez is jelzi a MEGOSZ erejét, ami mindenkor az egységes szemlélet és a közös cselekvés programjában érhetõ tetten. Külön fejezetet érdemelne az a több mint 3 éve elkezdõdött folyamat, amelynek alapító tagjai között ott találjuk Szövetségünket is a FAGOSZ-szal és az OEE-vel együtt az Erdõtörvény módosításának kezdeményezésekor. Rendkívül sok egyeztetés, vita, sokszor szinte harc kísérte ezeket az egyeztetéseket, amelynek eredményeként úgy érezzük, sikerült egy rugalmasabb, a magán eredõgazdálkodás érdekeit jobban figyelembe vevõ új Erdõtörvényt tetõ alá hozni. Csak néhány, a magánerdõsöket kedvezõen érintõ változásokból: az erdõ õrzési kötelezettség megszûntetése, a szabad rendelkezésû erdõ kategóriájának megjelenése, a saját használatra történõ fakitermelés lehetõségének biztosítása, az éves tervkészítési kötelezettség eltörlése, az erdõfelújítási biztosítékrendszer szabad választás alapján történõ szabályozása, stb. Az elõbb elmondottak mind a magyar magánerdõ gazdálkodás nagykorúsításáról szólnak, de az új törvény betartása során nekünk is fel kell nõnünk a feladathoz és be kell bizonyítani, hogy jól sáfárkodunk és nem élünk vissza a jog adta lehetõségekkel. Legalább ilyen fontos feladat lesz most az eddig elért eredmények aprópénzre váltása, a kapcsolódó végrehajtási rendelet megfogalmazásában való közremûködésünk. A kapcsolódó jogszabályok terén, fõként a természetvédelemmel, illetve az ellentételezés nélküli korlátozásokkal kapcsolatos különbözõ rendeletek ügyében is rendkívül sok ütközést, összecsapást felvállalt a MEGOSZ. Sajnos itt olyan képzett jogász és közgazdász állományt mozgató, pénzzel 28

szinte korlátlanul rendelkezõ másik oldallal állunk szemben, ami nehézzé teszi az érdekérvényesítést. Ugyanakkor elmondható, hogy már ezen a fronton is ismerik, elismerik, talán kicsit félik is a MEGOSZ nevét, ami egyáltalán nem baj. Az erdõtelepítési program felkarolása A korábbi NVT, késõbb EMVA keretében jól mûködõ erdõtelepítések napjainkra tört részükre estek vissza. Mi ennek az oka? Pontosabban mik ennek az okai? Elsõsorban drasztikusan lecsökkentették a telepítési elsõ kiviteli és ápolási egységárakat, illetve a jövedelempótló támogatások idejét. Másodszor: oly sokszor, több, mint 20 alkalommal, és oly elõnytelenül változtatták meg az ezzel kapcsolatos jogszabályt, ami áttekinthetetlenné és mind kevésbé életszerûvé torzította az elõírásokat. Harmadszor, de egyáltalán nem utolsósorban, az MVH erdõtelepítéssel, de más erdészeti jogcímekkel kapcsolatos ügyintézése is kritikán aluli, a határozatok és kifizetések késnek, az emberek egzisztenciája kerül emiatt veszélybe, kedvük, bizalmuk a nullára csökken. Nem véletlen tehát, hogy a telepítések a korábbi 20 ezer ha/év körüli ütemrõl napjainkra 2 ezer hektár körüli mértékre estek vissza. A MEGOSZ ebben a helyzetben a következõket tette: kezdeményezte az elsõ kiviteli illetve pótlási egységárak visszaállítását a régi, vagy azt meghaladó értékekre, kezdeményezte a vonatkozó jogszabály egyszerûsítését és egységes szerkezetben történõ közreadását, végül valamennyi fórumon fellépett az MVH adminisztrációjának javítása érdekében. Reméljük kezdeményezéseink eredményre vezetnek és újból visszaállítják az erdõtelepítéseket a nemzetgazdaságilag kívánatos évi 15-17 ezer hektáros mértékre. Fafelhasználás fejlesztése: A MEGOSZ támogatta a vidékfejlesztés keretében az energiaerdõ jogcím megnyitását. Ehhez is kapcsolódóan kezdeményeztük, hogy az erdészeti közmunkaprogram magánerdõkben is megindulhasson. Szövetségünk azon van, hogy a magánerdõbõl származó faanyag is könnyen bejuthasson az energetikai célú faanyag felhasználás körébe. Informatikai háttér javítása: A MEGOSZ tagjainak számára egyedileg lehetõvé tettük a MePAR blokktérkép rendszer használatát. Kezdeményeztük, hogy a magánerdõsök támogatást kapjanak az olyan térinformatikai szoftverek beszerzésére, mint a DIGI TERRA. 29