08 2010 Der monatliche Wirtschaftsreport der Deutsch- Ungarischen Industrie- und Handelskammer A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara havi gazdasági jelentése Meinung Sicher, sauber, bezahlbar Von Dr. Marie-Theres Thiell* Inhalt 2 Hintergrund: Inflation in Ungarn 3 Meldungen 4 Konjunkturmonitor 8 Zahl des Monats Tartalom 5 Konjunktúramonitor 6 Hírek 7 Háttér: Infláció Magyarországon 8 Vélemény A hónap száma Vergütungsreport 2010 Jetzt teilnehmen und beim Kauf Euro sparen! www.duihk.hu/verguetung Die Energiepolitik eines Landes zu definieren ist eine außerordentlich komplexe Aufgabe. Die ungarische Regierung arbeitet gegenwärtig unter Einbeziehung zahlreicher Fachleute an einer neuen langfristigen Energiestrategie. Bei der Ausgestaltung dieser Energiepolitik sollte Ungarn auf jeden Fall auch die Rahmenbedingungen berücksichtigen, die den Mitgliedsstaaten durch die Energiepolitik der Gemeinschaft gesteckt werden. Dazu gehört vor allem die sog. Drillings-Anforderung der EU, d.h. die Gewährleistung von Versorgungssicherheit, Umweltschutz und bezahlbaren Energiepreisen. Die Sicherung der Versorgungssicherheit erfordert die Diversifizierung der Energiequellen und die Modernisierung der Versorgungsnetze. Bei der Diversifizierung der Energieversorgung ist angesichts der außerordentlich starken Abhängigkeit des Landes von Gasimporten eine Diversifizierung der Lieferanten in begrenztem Umfang möglich. Bei der Stromerzeugung hingegen muss sich das Land unbedingt auf die heimischen Lignitvorkommen im Mátra-Gebirge sowie auf den Ausbau der Kernkraft-Kapazitäten stützen. Unbedingt überdacht werden muss das System von Subventionen für erneuerbare Energien, das derzeit nach dem Gießkannenprinzip funktioniert, die tatsächlichen natürlichen Gegebenheiten des Landes weitgehend außer Acht lässt und nur ausgewählte Technologien fördert. Der zweite Pfeiler der Versorgungssicherheit ist die Modernisierung der Versorgungsnetze für Gas und Strom. Ein erheblicher Teil dieser Infrastruktur wurde in der Vergangenheit durch umfangreiche Investitionen erneuert. Eine weitere Entwicklung erfordert entsprechende Tarifregelungen zur Stimulierung von Investitionen. Auf dem Gebiet des Umwelt- und Klimaschutzes ist die größte Herausforderung der außerordentlich verschwenderische Einsatz von Heizenergie infolge veralteter Gebäudestrukturen. Programme zur Förderung der Wärmedämmung von Gebäuden, die z.b. mit Steuer- bzw. Investitionsvergünstigungen operieren könnten, würden sich garantiert schnell amortisieren. Wichtig sind zudem Programme, die die Bevölkerung zum bewussten Umgang mit der Energie anhalten. Die Frage der bezahlbaren Preise hat in Ungarn eine besondere Bedeutung. Wenngleich sich die Preise für Elektroenergie und Erdgas im europäischen Vergleich im Mittelfeld befinden, machen die Energiepreise doch einen bedeutenden Teil des Haushaltsbudgets der ungarischen Familien aus. Eine richtige Antwort würde im Abbau kostentreibender bürokratischer Vorschriften liegen, und nicht etwa das Aufrechterhalten der Quersubventionierung zwischen verschiedenen Verbrauchergruppen. Auf längere Sicht ist es einfacher und billiger, sozialpolitische Fragen im Rahmen eines einheitlichen Sozialnetzes zu bewältigen, als über subventionierte Produktpreise. Zudem gilt: jede Maßnahme zur Förderung eines effizienten Energieeinsatzes trägt nicht nur zum Schutz der Umwelt bei, sondern ebenso zu sinkenden Energierechnungen der Familien. Gerade deshalb hat sich Elm_- Émász-Unternehmensgruppe die Energieeffizienz auf die Fahnen geschrieben. * Dr. Marie-Theres Thiell ist Vorsitzende des Vorstandes ELMÛ Nyrt. und ÉMÁSZ Nyrt. und Vorsitzende der Geschäftsführung RWE Hungária Kft.
Hintergrund Kurzmeldungen Inflation in Ungarn Der jüngste Inflationsbericht der ungarischen Zentralbank MNB prognostiziert für 2010 einen Anstieg der Verbraucherpreise von 4,7%. Das ist etwas weniger als bisher erwartet, doch die schlechte Nachricht ist, dass wohl weder 2011 noch 2012 das selbstgesteckte Inflationsziel von 3% erreicht wird. Im internationalen Vergleich ist Ungarn eher ein Land mit hohen Inflationsraten. Von Dirk Wölfer Anstieg der Verbraucherpreise (HVPI) zwischen 2000 und 2009 LV SI HR 73% 71% 64% 47% 33% 32% 29% 24% 18% Quelle: Eurostat Abb. 2 1100 1000 900 800 200 100 Entwicklung der Verbraucherpreise 1992 2009 Verbraucherpreise insgesamt Marktgüter Regulierte Preise 1992 = 100 1047,8 621,3 547,2 Quelle: KSH Abb. 3 Tief verwurzelte Inflationsneigung. Ungarn hat bereits Ende der 1960-er Jahre begonnen, bei bestimmten Gütern einen bestimmten Einfluss von Marktkräften auf die Preise zuzulassen. Die Folge war ein sich ständig beschleunigender Preisanstieg (siehe Abb. 1.). Dadurch haben sich seit Jahrzehnten hohe Inflationserwartungen verfestigt, die auch die heutige Geldpolitik erschweren. Ungarns Zentralbank richtet ihre Geldpolitik seit 25 20 15 10 Jährlicher Anstieg der Verbraucherpreise in Ungarn 5 0 0,4% Zahlenwirrwar 3,0% 8,2% der Jahrtausendwende an einem Inflationsziel aus, dass seit 2005 bei 3% liegt und später dem EZB-Ziel von 2% angeglichen werden soll. Wie in allen Länder Osteuropas ist die Anpassung des früher künstlich niedrig gehaltenen Preisniveaus an reale Marktpreise mit relativ hohen Inflationsraten verbunden, allerdings ist das Tempo der Preissteigerungen in Ungarn höher als in den meisten anderen Ländern der Region (siehe Abb. 2). Regulierte Preise steigen schneller. Ein weit verbreiteter Mythos besagt, dass die Inflation durch staatliche Regulierung der Preise gedämpft werden kann. Das ist (auch) im Falle Ungarns falsch. In Ungarn hat der Staat heute ein Mitspracherecht für die Preise von ca. 16% des privaten Verbrauchs das ist mehr als vor 23,0% 6,7% 4,2% 4,9% 1961 1968 1969 1978 1979 1988 1989 1998 1999 2008 2009 2010 Quelle: KSH, 2010: Prognose Abb. 1 Verschiedene Institutionen ermitteln eine Vielzahl von Preisindikatoren. Die sog. Kerninflation vernachlässigt z.b. die meisten Güter und Dienstleistungen mit staatlich regulierten Preisen und Waren, deren Preise saisonal stark schwanken (z.b. viele Lebensmittel). Die Kerninflation liegt daher meist unter dem allgemeinen Preisindex. Im Juli 2010 betrug z.b. der allgemeine Verbraucherpreisindex 4,0%, die Kerninflation nur bei 1,3%. Für sozialpolitische Zwecke wird auch für verschiedene Verbrauchergruppen ein eigener Preisindex berechnet. So lag z.b. der Preisindex für Rentner im Juli 2010 bei 4,2%. 15 Jahren (1993: 12%). Dieses Mitspracherecht kann auf verschiedenen Wegen erfolgen: eine behördliche Preisfestsetzung, Preisobergrenzen oder eine Genehmigungspflicht mit Vetorecht. Betroffen sind vor allem die Gebühren für öffentliche Versorgungsleistungen (Energie, Wasser, Müll), Verkehrstarife, Telefongebühren oder Arzneimittelpreise. Zwischen 1992 und 2009 sind staatlich regulierte Preise auf das 10,5-fache gestiegen fast doppelt so stark wie Preise für Güter ohne staatliche Preiskontrolle (siehe Abb. 3). Weltmarktpreise und Währungskurs. In einer kleinen und überdurchschnittlich stark weltmarktorientierte Volkswirtschaft wie Ungarn werden die Preise maßgeblich auch vom Währungskurs sowie von externen Preisschocks, z.b. bei Energiepreisen, beeinflusst. Rund ein Viertel aller in Ungarn verbrauchten Waren und Leistungen stammt aus dem Ausland. Die Preise für diese importierten Güter steigen jedoch im Durchschnitt nur moderat, zwischen 2002 und 2009 um ca. 7%. Da zudem die Preise für ungarische Exporte um gut 2% stiegen, verschlechterten sich die ungarischen terms of trade nur um knapp 5%. Hinsichtlich des Währungskurses ist für die Wettbewerbsfähigkeit Ungarns das Verhältnis zweier Faktoren entscheidend: Wie groß ist die Differenz zwischen der Preisentwicklung in Ungarn und der der wichtigsten Handelspartner, und wird diese Differenz durch entsprechende Anpassungen des Währungskurses kompensiert? In Ungarn ist dies seit vielen Jahren nicht der Fall, die Folge war eine sogenannte reale effektive Aufwertung des Forint, was eine Schwächung der ungarischen Wettbewerbsfähigkeit bedeutet. Gemessen an den Verbraucherpreisen betrug sie zwischen 2000 und 2009 27%, gemessen an den Erzeugerpreisen der Industrie 25% und gemessen an den Lohnstückkosten 14%. Außenhandel Kräftiges Wachstum im ersten Halbjahr Ungarns Außenhandel hat in den ersten sechs Monaten des Jahres kräftig Fahrt aufgenommen, der Warenaustausch mit Deutschland ist dabei überdurchschnittlich gewachsen. Dennoch sind die Vorkrisen -Umsätze noch längst nicht wieder erreicht. Nach ungarischen Angaben steigen die Einfuhren des Landes im ersten Halbjahr um 17,4%, darunter die aus Deutschland sogar um 25,6%. Ungarns Gesamtausfuhren erhöhten sich gegenüber 2009 sogar um 21%, gegenüber Deutschland allerdings geringfügig langsamer, um 19,8%. Im Ergebnis verringerte sich der Ausfuhrüberschuss Ungarns gegenüber Deutschland von ca. 750 Arbeitsmarkt Mio. Euro im Vorjahr auf 520 Mio. Euro im ersten Halbjahr 2010. Doch auch mit diesen Steigerungsraten war der Warenaustausch mit Deutschland noch um etwa ein Sechstel unter den Werten von 2008. Die deutsche Entwicklung des ungarischen Außenhandels Statistik zeigt allerdings, dass die deutschen Einfuhren aus Ungarn etwas langsamer wuchsen als aus dem Rest der Welt, d.h. Ungarn konnte die Belebung des Absatzmarktes Deutschland nicht so gut ausnutzen wie andere Ländern. 1. Halbjahr 2010, Veränderung gegenüber dem gleichen Zeitraum des Vorjahres in % Haushaltshilfen werden nicht Import mehr besteuert: Die Insgesamt Regierung darunter: Export Insgesamt darunter: hat den Begriff des Einkommens Januar außerhalb des Steuersys- 2.2 Deutschland 13.8 17.2 Deutschland 9.1 Februar 17.0 29.8 19.7 25.0 März 16.6 26.8 18.5 19.9 April 21.7 27.9 21.6 26.3 Mai 26.4 24.9 24.0 19.7 Juni 20.9 30.0 24.5 19.0 1. Halbjahr 17.4 25.6 21.0 19.8 Erste Anzeichen einer Stabilisierung Im Zeitraum Mai-Juli waren laut KSH durchschnittlich 467.200 Personen erwerbslos, das entspricht einer Erwerbslosenrate von 11,0%. Den Höchststand hatte die Arbeitslosigkeit mit etwa 12% im Februar und März erreicht, die Zahl der Erwerbslosen lag damals um nahezu zwei Drittel über den Werten des Jahres 2008. Einen ähnlichen Trend weisen auch die Zahlen der ungarischen Arbeitsagentur ÁFSZ aus. (Das Statistikamt KSH bezieht seine Werte aus regelmäßigen Umfragen in der Bevölkerung zu deren aktuellem Erwerbsstatus, der sogenannten Arbeitskräfteerhebung AKE. Demgegenüber erfasst die Arbeitsagentur alle Personen, die sich als arbeitssuchend gemeldet haben, auch wenn sie einmal kurzfristig einen befristeten Job haben und deshalb in der AKE-Umfrage als erwerbstätig gelten.) Laut ÁFSZ waren im August 546 tausend Personen als arbeitssuchend gemeldet. Quelle: KSH Zahl der Arbeitssuchenden 750 650 550 450 350 1993 Quelle: ÁFSZ Jan. 1993 Aug. 2010, 1000 Personen (saisonbereinigte Trendwerte) 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Nur etwa 30% von ihnen hatten Anspruch auf Arbeitslosengeld, weitere 30% auf Sozialhilfe. 40% der Arbeitssuchenden hatten überhaupt keinen Anspruch auf staatliche Unterstützung. Im August waren gut 10% der Arbeitssuchenden Berufsanfänger dieser Wert entspricht etwa dem Niveau früherer Jahre, da in den Sommermonaten viele Schulabgänger nicht sofort auf dem Arbeitsmarkt unterkommen. Die Arbeitslosenrate schwankt nach Angaben des ÁFSZ regional 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 sehr stark. in einigen Komitaten liegt sie deutlich über 20% (Szabolcs-Szatmár-Bereg 23,4%, Borsod-Abaúj-Zemplén 22,8%), in Győr-Moson-Sopron nur bei 6,1% und in Budapest nur bei 5,8%. Die Arbeitsagentur registriert auch die von den Arbeitgebern gemeldeten freien Stellen. Deren Zahl liegt inzwischen mit 22.000 wieder deutlich über dem Niveau von 2009, allerdings ist fast die Hälfte der freien Stellen auf staatliche Förderprogramme zurückzuführen. Mehr Zahlen zum Außenhandel: Statistisches Bundesamt: www.destatis.de Mehr Zahlen zur Beschäftigungslage: Ungarische Arbeitsagentur: www.afsz.hu 2 08 2010 WiU kompakt WiU kompakt 08 2010 3
Monitor Monitor Konjunkturmonitor September 2010 Konjunktúra-monitor 2010. szeptember Überraschend gute Zahlen zur Konjunktur in Deutschland beflügeln exportintensive Branchen in Ungarn, insgesamt war das Wachstum jedoch im zweiten Quartal enttäuschend. Auch der jüngste Inflationsbericht der Zentralbank MNB gab wenig Anlass zur Euphorie, was die Finanzmärkte erneut verunsicherte. In der Wirtschaftspolitik sind erste greifbare Maßnahmen angelaufen, vieles wird aber wohl frühestens nach den Kommu-nalwahlen im Oktober konkret. A meglepôen jó német makrógazdasági adatok kedveznek az exportorientált magyar ágazatoknak is, ennek ellenére csalódást okozott a második negyedévi növekedés. Az MNB legújabb inflációs jelentése sem adott túl sok okot az eufóriára, ami újra elbizonytalanította a pénzügyi piacokat. A gazdaságpolitikában ugyan elindultak az elsô kézzelfogható lépések, sok területen azonban vélhetôen csak az októberi önkormányzati választások után válnak majd ismertté a konkrét intézkedések. Weitere Daten und Fakten: Wachstum. Das ungarische Bruttoinlandsprodukt stagnierte im zweiten Quartal auf dem Niveau des Vorquartals, und auch gegenüber dem Vergleichszeitraum des Vorjahres war de facto kein Wachstum zu verzeichnen. Dabei haben die wichtigsten Handelspartner des Landes allen voran Deutschland gerade sehr kräftige Wachstumsraten gemeldet (siehe Abbildung), von denen auch Länder wie die Slowakei, Polen oder Tschechien sichtbar profitierten. In Ungarn zeigen zwar Industrieproduktion und Ausfuhren deutlich zweistellige Wachstumsraten, die nicht exportorientierten Sektoren haben die Krise jedoch noch nicht überwunden. Die Bauwirtschaft verbuchte im Juni einen Produktionsrückgang gegenüber dem Vorjahr um 20% (1. Halbjahr insgesamt: -14%), der Einzelhandelsumsatz ging im ersten Halbjahr um 5% zurück. Der kräftige Anstieg der Nettolöhne von 10% kommt vor allem wegen steigender Kreditbelastungen dem privaten Konsum nicht zugute. Diese Zahlen beweisen erneut, dass Ungarn als extrem außenwirtschaftsorientiertes Land vor allem international wettbewerbsfähig bleiben muss. Eine Stärkung der Binnennachfrage ist zwar wünschenswert, kann aber die Auslandsnachfrage nicht ersetzen. Finanzmärkte. Das konsequente Festhalten der offiziellen Regierungskommunikation am Defizitziel von 3,8% hat das Vertrauen der Finanzmärkte stabilisiert, im Juli und August konnte der Staat sich ohne Probleme am Markt refinanzieren, auch wenn die Finanzierungskosten derzeit etwas über den unmittelbar nach den Parlamentswahlen im April verzeichneten Tiefstständen liegen. Der Forint hingegen reagierte relativ sensibel auf kritische Kommentare der Zentralbank MNB zu den Inflations- und Wachstumsaussichten, das internationale Umfeld übt zusätzlichen Druck aus. Insbesondere das Erstarken des Schweizer Franken wird mit Sorge beobachtet, da ein großer Teil der privaten Darlehen auf CHF lautet, und ein steigender Kurs die ohnehin schwierige Lage vieler Kreditnehmer weiter verschärfen würde, was sowohl für die Stabilität des Finanzsektors wie auch das Konsumverhalten der Bevölkerung nachteilig wäre. Növekedés. A magyar bruttó hazai termék a második negyedévben az előző negyedév szintjén stagnált, és az előző év azonos időszakához képest sem nőtt a gazdaság. Ez azért is meglepő, mert az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei mindenekelőtt Németország nagyon erőteljes bővülést mutattak (lásd ábra), amelyből pl. Szlovákia, Lengyelország vagy Csehország is láthatóan profitáltak. Bár Magyarországon az ipari termelés és ennek köszönhetően a kivitel is kétszámjegyű növekedést mutat, a nem exportorientált szektorok még nincsenek túl a válságon. Az építőipar júniusban az előző évhez képest 20%-os termelés-visszaesést szenvedett el (az 1. félévben öszszesen 14%-os volt a visszaesés), a kiskereskedelmi forgalom az első félévben 5%-kal csökkent. A nettó bérek erőteljes, 10%-os növekedése elsősorban a növekvő hitelterhek miatt nem csapódik le a magánháztartások fogyasztásában. Ezek a számok újból azt támasztják alá, hogy Magyarországon az igen erőteljes külgazdasági orientáció miatt elsősorban a nemzetközi versenyképesség biztosíthatja a gazdasági növekedést. Bár kívánatos a belső kereslet élénkítése, ez nem helyettesítheti a külső keresletet. Pénzügyi piacok. A hivatalos kormányzati kommunikáció következetes kitartása a 3,8%-os hiánycél mellett stabilizálta a pénzügyi piacok bizalmát. Az állam júliusban és augusztusban gond nélkül piaci forrásokból tudta biztosítani a hiány finanszírozását, bár ennek költségei valamivel magasabbak voltak a közvetlenül az áprilisi országgyűlési választások után tapasztalt nagyon alacsony szinthez képest. A forint azonban viszonylag érzékenyen reagált az MNB kritikus kommentárjaira az inflációs és növekedési kilátásokkal kapcsolatban. Különösen a svájci frank erősödése okoz fejtörést, mivel a lakossági kölcsönök nagy részét CHF-ben vették fel, a növekvő frank-árfolyam pedig tovább rontja a hitelesek amúgy is nehéz likviditási helyzetét, ami mind a pénzügyi szektor stabilitását, mind a lakosság fogyasztását hátrányosan érintheti. Még több adat és elôrejelzés: Wirtschaftswachstum * Gazdasági növekedés * FR EU27 UK IT RO GR -0,6-1,5-3,5 LV -3,9 * 2. Quartal 2010 gegenüber dem gleichen Quartal des Vorjahres, sasonbereinigte Werte 2010. 2. negyedév, az elôzô év azonos idôszakához képest, szezonálisan kigazított adatok Quelle Forrás: Eurostat 4,9 3,8 3,7 3,5 2,2 1,7 1,7 1,6 1,1 1,1 0,1 Mehr Daten und Prognosen: Aktuelle Konjunkturindikatoren 2008 1 2009 1 2010-01 2010-02 2010-03 2010-04 2010-05 2010-06 2010-07 2010-08 Veränderung zum Vorjahr in % Industrieproduktion 0,0-17,7 +3,1 +8,1 +3,9 +9,6 +13,8 +15,2 +9,0 :: Verbraucherpreise +6,1 +4,2 +6,4 +5,7 +5,9 +5,7 +5,1 +5,3 +4,0 3,7 Erzeugerpreise +5,0 +4,9-0,6-2,8-3,5-0,1 +5,5 +6,9 +8,7 :: Einzelhandelsumsatz 2 +0,9-5,2-5,6-4,2-4,0-5,0-4,8-4,6 :: :: Ausfuhren +6,3-18,9 +14,6 +18,0 +17,8 +21,4 +22,7 +23,2 +17,7 :: Einfuhren +6,6-24,7 +2,7 +17,4 +16,0 +20,4 +24,9 +19,8 +20,8 :: Außenhandelssaldo (Mio. EUR) -319 +3 979 +290 +374 +653 +526 +429 +567 +241 :: Auftragseingang der Industrie -7,1-19,1-7,5 +14,4-0,2 +26,4 +40,8 +25,3 :: :: Bruttoinlandsprodukt 3 0,6-6,3 :: :: -1,2 :: :: +0,1 :: :: Bruttoinlandsprodukt (Qu) 3,4 :: :: :: :: +0,6 :: :: 0,0 :: :: Niveau zum Ende des Zeitraums Arbeitslosenrate 5 7,8% 10,0% 10,8% 11,4% 11,8% 11,8% 11,4% 11,1% 11,0% :: Haushaltsdefizit 6-3,3% -3,5% -3,5% -3,9% -3,7% -3,6% -4,1% -4,3% -4,1% -4,1% Basiszins der Zentralbank 10,00% 6,25% 6,00% 5,75% 5,50% 5,25% 5,25% 5,25% 5,25% 5,25% Zinsen für Firmenkredite 7 12,58% 10,25% 9,70% 9,40% 9,22% 8,95% 8,81% 8,68% 8,73% :: Umlaufrendite 8 8,29% 7,99% 7,66% 7,51% 6,86% 6,62% 7,23% 7,69% 7,24% 7,62% Wechselkurs F-EUR 9 251,25 280,58 269,33 271,19 265,50 265,44 276,31 281,16 283,80 281,26 Aktuális konjunktúramutatók volumenváltozás az elôzô évhez (%) Ipari termelés Fogyasztói árszínvonal Ipari termelôi árak Kiskereskedelmi forgalom 2 Kivitel Behozatal Külkereskedelmi egyenleg (millió euró) Az ipar új rendelésállománya Bruttó hazai termék 3 Bruttó hazai termék (né.) 3,4 Szint az idôszak végén Munkanélküliségi ráta 5 Költségvetési deficit 6 Az MNB alapkamata Vállalati hitelek kamata 7 Másodlagos piaci hozam 8 F-EUR árfolyam 9 Quelle: MNB 1 Jahresdurchschnitt. 2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt. 4 Veränderung zum Vorquartal. 5 Arbeitskräfteerhebung (LFS), Durchschnitt der letzten 3 Monate. 6 Kassensaldo der jeweils letzten 12 Monate in % des BIP. 7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet. 8 Umlaufrendite für 10-Jahres-Anleihen. 9 Monatsdurchschnitt. 1 éves átlag. 2 naptári hatással kiigazított. 3 Szezonálisan és naptári hatással kiigazított. 4 változás az elôzô negyedévhez. 5 munkaerôfelmérés (LFS), az utolsó három hónap átlaga. 6 az utolsó 12 hónap összege, pénzforgalmi szemléletben. 7 1-5 léves futamidejû hitelek, állománnyal súlyozva. 8 10-éves futamidejû államkötvények. 9 havi átlag Forrás: MNB 4 08 2010 WiU kompakt WiU kompakt 08 2010 5
Hírek Háttér További adatok a német külkereskedelemrôl: www.destatis.de További adatok a munkaerôpiacról: Foglalkoztatási Szolgálat: www.afsz.hu Külkereskedelem Erôteljes növekedés az elsô félévben Magyarország külkereskedelme gyorsan bővült az év első hat hónapjában, ezen belül átlagon felül nőtt a Németországgal folytatott árucsere. A KSH adatai szerint a behozatal az első félévben 17,4 százalékkal A magyar külkereskedelem alakulása 2010. 1. félév, változás az elôzô év azonos idôszakához, %-ban Az álláskeresôk száma 750 650 550 450 350 1993 1993. január 2010. augusztus, 1000 fô (szezonálisan kiigazított trendadatok) 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 nőtt, ezen belül a németországi import 25,6 százalékkal. A teljes magyar kivitel ugyanebben az időszakban 21 százalékkal emelkedett 2009-hez képest, a Németországba irányuló export ennél valamivel kisebb Haushaltshilfen werden nicht Import mehr besteuert: Die összesen Regierung ebbôl: Export összesen ebbôl: hat den Begriff des Einkommens január außerhalb des Steuersys- 2.2 Németország 13.8 17.2 Németország 9.1 február 17.0 29.8 19.7 25.0 március 16.6 26.8 18.5 19.9 április 21.7 27.9 21.6 26.3 május 26.4 24.9 24.0 19.7 június 20.9 30.0 24.5 19.0 1. félév 17.4 25.6 21.0 19.8 Forrás: KSH Foglalkoztatottság A stabilizáció elsô jelei A májustól júliusig terjedô időszakban a KSH adatai szerint átlagosan 467.200 fő volt munka nélkül, ami 11 százalékos rátának felel meg. A munkanélküliség Forrás: ÁFSZ februárban és márciusban érte el csúcsát, 12 százalékos rátával, akkor a munkanélküliek száma közel kétharmaddal haladta meg a 2008-as évi szintet. Hasonló trendet mutatnak az ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) adatai. (A Központi Statisztikai Hivatal a mindenkori gazdasági aktivitására vonatkozó rendszeres lakossági felmérésből, az úgynevezett munkaerő-felmérésből meríti adatait. Ezzel szemben az ÁFSZ az összes álláskeresőt regisztrálja, még akkor is, ha valaki rövid 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 időre alkalmi munkát vállalt, és ezért a munkaerő-piaci felmérésben foglalkoztatottnak minősül.) Az ÁFSZ adatai szerint augusztusban 546 ezer fő keresett állást. Mintegy 30 százalékuk jogosult volt álláskeresési támogatásra, további 30 százalékuk szociális segélyre, 40 százalékuk pedig nem volt jogosult semmilyen állami ütemben, 19,8 százalékkal nőtt. Az erős növekedés ellenére azonban a Németországgal folytatott árucsere még mindig körülbelül hatodával maradt el a válság előtti 2008-as értéktől. Az első félévben valamelyest csökkent a Németországgal szemben felhalmozott magyar kiviteli többlet is, a tavalyi kb. 750 millió euróról 520 millió euróra. A német statisztikai adatok szerint a Magyarországról származó német behozatal kisebb ütemben nőtt, mint a teljes import, vagyis Magyarország kevésbé sikeresen tudta kihasználni a német felvevőpiaci élénkülését, mint a világ más országai. támogatásra. Augusztusban az álláskeresők bő 10 százaléka pályakezdő volt ez az érték hozzávetőlegesen megfelel a korábbi évek értékeinek, mivel a nyári hónapokban számos végzős nem tud azonnal elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A munkanélküliségi ráta az ÁFSZ adatai szerint erőteljes regionális eltéréseket mutat. Míg egyes megyékben jelentősen meghaladja a 20 százalékot (Szabolcs-Szatmár- Beregben 23,4%, Borsod-Abaúj- Zemplénben 22,8%), addig Győr-Moson-Sopron megyében csupán 6,1% és Budapesten csupán 5,8% a munkanélküliségi ráta. Az ÁFSZ a munkáltatók részéről jelentett betöltetlen állásokat is regisztrálja. Ezek száma jelenleg 22.000 körül mozog, ami már jelentősen meghaladja a 2009-es szintet.az igazsághoz tartozik azonban, hogy a betöltetlen állások közel fele állami támogatási programokhoz köthető. Infláció Magyarországon A Magyar Nemzeti Bank legújabb inflációs jelentése 2010-re a fogyasztói árak 4,7 százalékos növekedését jelzi elôre. Ez valamivel kevesebb a vártnál, de rossz hír, hogy elôreláthatóan sem 2011-ben, sem 2012-ben nem teljesül a kitûzött három százalékos inflációs cél. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország inkább magas inflációjú országnak tekinthetô. Mélyen gyökerezô inflációs hajlam. Magyarország már az 1960-as évek végén kezdte megengedni, hogy egyes árucikkek árát korlátozott mértékben piaci tényezők is alakítsák. A reformok egyik következménye egy folyamatosan gyorsuló áremelkedés volt (ld. 1. ábra). Ennek hatására az évtizedek során magas inflációs várakozások alakultak ki, amelyek mind a mai napig megnehezítik a monetáris politikát. A magyar központi bank az ezredforduló óta jelöl ki inflációs célt, amely 2005 óta három százalékos. Ezt a későbbiekben az Európai Központi Bank két százalékos célértékéhez kívánják közelíteni. Más kelet-európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is viszonylag gyors áremelkedéssel jár(t), hogy fokozatosan a valódi piaci árakhoz közeledtek a korábban mesterségesen alacsony szinten tartott árak. Megállapítható azonban, hogy az infláció üteme Magyarországon magasabb, mint a térség legtöbb más országában (ld. 2. ábra). A szabályozott árak gyorsabban emelkednek. Egy széles körben elterjedt mítosz szerint az árak állami szabályozása lassíthatja az inflációt. Ez Magyarország esetében (is) téves. Magyarországon ma a lakossági fogyasztás mintegy 16 százalékát érintő árak valamilyen állami szabályozás tárgyát képezik ez az arány magasabb, mint 15 évvel ezelőtt (1993: 12%). A szabályozás lehet különböző formájú és mértékű: az engedélyezési kötelezettségtől kezdve, árplafon előírásán át egészen az árak hatósági meghatározásáig. A szabályozást elsősorban a közszolgáltatások (energia, víz, hulladék), a közleke- Szerzô Dirk Wölfer dési díjtételek, a telefondíjak vagy a gyógyszerárak esetén alkalmazzák. 1992 és 2009 között az államilag szabályozott árak a 10,5-szeresére emelkedtek közel kétszer olyan gyorsan, mint a tiszta piaci alapon kialakuló árak (ld. 3. ábra). Világpiaci árak és árfolyam. A magyar gazdaság méreténél és az átlagot meghaladó mértékű külgazdasági nyitottságánál fogva a hazai árakat jelentős mértékben a devizaárfolyam, valamint 25 20 15 10 A fogyasztói árindex éves növekedési üteme 5 0 0,4% 3,0% Forrás: KSH, 2010: elôrejelzés például az energiaárak esetén külső ársokkok határozzák meg, hiszen az összes, Magyarországon fogyasztott áruk és szolgáltatások mintegy negyede külföldről származik. Az importált áruk árai azonban az elmúlt években csak visszafogott mértékben, 2002 és 2009 között mintegy 7 százalékban emelkedtek. Mivel ráadásul a magyar kiviteli árak is A számok útvesztôje 8,2% több mint két százalékkal nőttek, ezért a magyar cserearány alig öt százalékkal romlott. Az árfolyam tekintetében Magyarország nemzetközi versenyképességét két tényező egymáshoz való viszonya határozza meg: Mekkora a különbség a hazai és a legfontosabb külföldi kereskedelmi partnereknél mért árváltozás között, és ezt a különbözetet ellensúlyozza-e az árfolyam változása? Magyarországon a két mutató trendje évek óta növekvő rést mutat fel. Ennek 23,0% következménye az úgynevezett reál-effektív árfolyam emelkedése, ami gyakorlatilag a magyar versenyképesség gyengülését jelenti. A fogyasztói árak alapján mért forint-felértékelődés (azaz a versenyképesség csökkenése) 2000 és 2009 között 27%-os volt, az ipari termelői árak alapján 25%, és a fajlagos munkaköltségek alapján pedig 14 százalékos. Az inflációt különbözô intézmények számos mutatóval mérik. Az úgynevezett maginfláció pl. figyelmen kívül hagyja a legtöbb államilag szabályozott valamint a jelentôs szezonális ingadozás felmutató árú javakat és szolgáltatást (pl. az élelmiszereket). A maginfláció ezért rendszerint alacsonyabb az általános árindexnél: 2010 júliusában a teljes fogyasztói árindex 4,0 százalékos volt, a maginfláció pedig csupán 1,3%. Társadalompolitikai célból a fogyasztók egyes csoportjaira önálló árindexet is számítanak, így például a nyugdíjas árindex 2010 júliusában 4,2 százalék volt. 6,7% 4,2% 4,9% 1961 1968 1969 1978 1979 1988 1989 1998 1999 2008 2009 2010 1. ábra A fogyasztói árak (HICP) emelkedése 2000 és 2009 között LV SI HR Forrás: Eurostat 1100 1000 900 800 200 100 A fogyasztói árak alakulása Fogyasztói árak összesen Piaci javak 73% 71% 64% 47% 33% 32% 29% 24% 18% 2. ábra 1992 2009 Forrás: KSH Szabályozott árak 1992 = 100 1047,8 621,3 547,2 3. ábra 6 08 2010 WiU kompakt WiU kompakt 08 2010 7
8 08 2010 WiU kompakt Vélemény Megbízható, tiszta, megfizethetô Zahl des Monats 98 804 Ft Egy ország energiapolitikájának meghatározása rendkívül összetett feladat. A magyar kormány jelenleg számos szakértő bevonásával dolgozik egy új, hosszú távú energiastratégián. Ezen energiapolitika kialakítása során Magyarországnak mindenképpen figyelembe kell vennie azt a keretet is, amelyet a közösségi energiapolitika szab meg a tagállamoknak. E keret fontos eleme mindenekelőtt az Európai Unió ún. hármas követelményrendszere, vagyis az ellátásbiztonság, a környezetvédelem és a megfizethető energiaárak szavatolása. Az ellátás megbízhatóságának a biztosítása az energiaforrások diverzifikálását és az elosztó hálózatok korszerűsítését követeli meg. Az energiaellátás diverzifikálása során a szállítói bázis szélesítése korlátozott mértékben lehetséges, mivel az ország rendkívül nagy mértékben függ a gázbehozataltól. A villamosenergia-termelés tekintetében azonban az országnak feltétlenül támaszkodnia kell a Mátra-hegységben található hazai lignit lelőhelyekre, valamint a nukleáris energiatermelő kapacitás bővítésére. Feltétlenül át kell gondolni a megújuló energia támogatási rendszerét, amely jelenleg az egyenletes szórás elvén alapszik, sok tekintetben figyelmen kívül hagyja az ország tényleges természeti adottságait, és csak egyes kiemelt technológiákat támogat. Az ellátásbiztonság második alappillére a gáz- és villamosenergia-hálózat korszerűsítése. Ennek az infrastruktúrának a jelentős részét már komoly beruházásokkal felújították. A további fejlesztéshez pedig olyan árszabályozási rendszerre van szükség, amely megfelelően ösztönzi a beruházásokat. Szerzô Dr. Marie-Theres Thiell* A környezet- és klímavédelem területén a legnagyobb kihívást a fűtési energia rendkívül nagymértékű pazarlása jelenti, amely az elavult épületszerkezeteknek tulajdonítható. Gyors megtérülést garantálnának pl. az épületek hőszigetelését támogató programok, amelyekben többek között adó- és beruházási kedvezmények kaphatnak szerepet. Emellett fontos olyan programok indítása is, amelyek az energia tudatos használatára ösztönzik a lakosságot. A megfizethető árak kérdése Magyarországon kiemelt jelentőséggel bír. A magyarországi villamos energia és a földgáz ára európai összehasonlításban a középmezőnyben mozog ugyan, ennek ellenére az energiaszámla teszi ki a magyar családok költségvetésének jelentős részét. Az egyik helyes lépés a költségeket felhajtó bürokratikus előírások leépítése jelentené, nem pedig a különböző fogyasztói csoportok közötti keresztfinanszírozás fenntartása. Hosszabb távon a társadalompolitikai kérdések egy egységes szociális hálózat keretében történő megoldása egyszerűbb és olcsóbb lenne, mint egyes javak árának állami támogatása. Ráadásul ebben az összefüggésben is igaz, hogy az energia hatékony felhasználására irányuló bármely intézkedés nem csupán a környezet védelméhez járul hozzá, hanem ugyanígy a családok energia számlájának csökkentéséhez is. Éppen ezért tűzte a zászlajára az Elmű-Émász vállalatcsoport az energiahatékonyságot. * Dr. Marie-Theres Thiell asszony az ELMÛ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. igazgatóságának és az RWE Hungária Kft. ügyvezetésének elnöke. So hoch war im Januar die durchschnittliche Altersrente eines Pensionärs in Ungarn. Insgesamt gab es im Januar 1,72 Millionen Menschen mit eigenem Anspruch auf Altersrente, etwa jeder sechste davon (insgesamt 277 Tausend) hatte das reguläre Rentenalter noch nicht erreicht. Etwa 750 Tausend Personen erhalten eine Behindertenrente, weitere 233 Tausend eine Witwen- oder Waisenrente. A hónap száma 98 804 forint Magyarországon ennyi volt az átlagos öregségi nyugdíj összege az év elején. Januárban összesen 1,72 saját jogú öregségi nyugdíjas élt az országban, közülük mintegy minden hatodik még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. Mintegy 750 ezer ember részesült rokkantsági nyugdíjban, és további 233 ezer fô özvegyi nyugdíjban vagy árvaellátásban. Bérezési felmérés 2010 Most vegyen részt, és eurós kedvezményt adunk az árából! www.duihk.hu/berezes Impressum Impresszum Herausgeber kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer Redaktion szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457, Fax: +36 1 315 07 44 magazin@ahkungarn.hu www.duihk.hu Chefredakteur Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz Layout und Satz Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck Nyomda: Mester Nyomda, Budapest Bezug, Auflage Megjelenés, példányszám: Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von 1 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten A WiU Kompakt havonta jelenik meg, 1 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz. Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik. ISSN: 1588-8932 Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.