A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet
2
Tartalom Vízmennyiség, vízjárás Vízerőkészlet és hasznosítása Hűtőkapacitás Fűtőkapacitás 3
4
Nagymarosi vízhozam 5
Nagymarosi vízhozam 6
Nagymarosi vízhozam 7
8
9
Magyarországi folyók esésviszonyai 10
Esésviszonyok általános jellemzése Duna 125 Tszf. magasság [m] 115 105 95 85 Q átlag/nagymaros/ = 2258 m 3 /s H = 41.3 m 75 [fkm] 1827 1777 1727 1677 1627 1577 1527 1477 1427 1377 1327 1277 Rajka Mohács 11
Vízerőhasznosítás Magyarországon Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb. 1000 MW, amely természetesen jóval több a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerő-potenciálnál. A százalékos megoszlás megközelítőleg az alábbi: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%. 12
A teljes hasznosítás esetén kinyerhető energia 25-27 PJ, azaz 7000-7500 millió kwh évente. Tények: a Dunán nincs és várhatóan a közeljövőben nem is lesz villamosenergia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a hazai viszonyok között nagynak számító Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MVA beépített teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kisés törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben. 13
Vízerőtelepek Magyarországon 14
folyó H - nyomásmagasság [m] (min-max) Q - vízhozam [m3/s] P - beépített teljesítmén y [kw] W - energiatermelés *10^6[kWh/a] Tisza 5-7 869 40 500 149,0 Hernád 4-13,5 80 5 410 28,8 Bársonyos patak 1,5-1,8 15 208 Jósva patak Rába 3-8 54,4 2 225 9,0 Kisrába 2,7 2,7 50 1,6 Pinka 2,1-4,2 12,8 243 1,0 Gyöngyös 1,6-3,2 12,7 151 0,6 Répce 1,8 1,5 25 0,0 Lajta 2,4 6,6 93 0,4 Séd 4,4 1,5 40 0,1 Duna (Soroksári) 4,6 30 2270 5,9 15
MTA Energetikai Bizottság Szivattyús energiatározó a Dunakanyarban Urak asztala Rendszer szabályozási funkció 16x Az alsó szakaszra korábban javasolt két vízlépcső Adony Fajsz Beépített teljesítmény 2x 50-170 MW Beruházási költség 2x ~2-300 milliárd forint 16
Tervezett/lehetséges vízerőtelepek a Dunán Nagymaros alatt 17
Tervezett/lehetséges vízerő telepek a Dunán Nagymaros alatt 2009. október 20. A Duna ökológiai szolgáltatásai 18
műholdfelvétele) Urak asztala (a Google
20
15/2001. (VI.6.) KöM rendelet: A vizek és víztartó képződmények radioaktív-és hőszennyezés elleni védelmének kiemelt szabályai 10. (1) Kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek és víztartó képződmények hőszennyezés elleni védelme érdekében a) a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 C-nál, illetve +4 C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 C-nál nem lehet nagyobb (Δtmax); b) a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m- en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 C-ot (Tmax). 21
22
Min = 383 Mcal = 1602 MJ 23
[MJ] 383 Mcal/nap (1602 MJ/nap) 24
A hűtővíz kivétel és visszavezetés új ökológiai határértékei (USA, RUS) A hűtővíz kivétel nem haladhatja meg a folyó kisvízi hozamának felét - ha több hűtővízre volna szükség, az áramtermelést korlátozni kell (pl. teljesítménycsökkentés, blokkok leállítása) A Tmax nem haladhatja meg a 30 C -t a dombvidéki, és a síkvidéki gyorsabb folyású folyók esetében (pl. Duna). A ΔTmax értéke 4 C alatti hidegvíz esetében 10-12 C 4 C feletti hidegvíz esetében 5-8 C mindkét típusú folyón. A ΔT értéke 3 C lehet 25
26
Nehezen Nem hasznosítható 27
A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet balint@vituki.hu