PÉCS ÉS KÖRNYÉKE SOMOGY SOMOGY. A szöveget írta: Pálfy Attila BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE SOMOGY SOMOGY A szöveget írta: Pálfy Attila BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 85

4. térkép, Somogy Rückerakna 4.1. Lőtér Bányatelep Földműves utca 4.2. 4.3. Somogy utca 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. Barác utca Barác Ba 4.8. utca Kőbánya utca Csap utca Kósavölgyi út Sas u. Máladó utca Csósi u. Erdőalja u. Mázsaház utca Határ u. H u. M o g y o ró- bere Széna u. Széna u. P ü Somogyi zártkert s p ö k - Gát utca Somogy utca r é t Iparos u. Pernecker I. u. utca Somogy ogy Pajtás utca Csap u. utca og Szemere B. u. 4.10. 4.11. 4.13. ca B Búzakalász utca 4.12. M o r g F a l k P a Őrmezei út 4.9. Erzsébethegy Cseres 250 m 1000 foot j t a - f ö l d Szödrös Kisköves d. Mogyorósdi k 86

ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Somogy (Pécs-Somogy) Pécs várostól északkeletre helyezkedik el, hosszan elnyúlva (ÉK-DNy) követi a hegység lankás dombjait. A falu északkeleti irányú fejlődése a régebbi, gyakorlatilag összenőtt Vasassal. Északnyugati terjeszkedése a szénbányászat fejlődésével vált lendületessé. A falu északi határát az elidegeníthetetlen székesegyházi birtoktest foglalta el, egy része azonban községi vagy magántulajdon volt. E kettős tulajdonviszony a bányászat fejlődési irányait is befolyásolta. A somogyi szénterületen 1798 1992 között folyt bányászat. Somogy község északi határában a székesegyházi tulajdonú szénterület művelése a 18. század végén indult meg, saját uradalmi kezelésben. 1854- től jelentek meg a hosszabb időtartamra szerződő bérlők (Miesbach Alajos, örököse Drasche Heinrich, Magyar Lloyd Gőzhajózási Társaság, Egyesült Magyar Gőzhajózási Rt., Koch Ferenc vállalkozó). Végül l874-től és 1892-től a Dunagőzhajózási Társaság 1968-ig kötött bérleti szerződést a székesegyházzal. A szabadon értékesíthető szénterületekből elsőként Miesbach Alajos vásárolta meg az Aloisa és Richard védnevű bányatelkeket. Utóda Drasche Heinrich az utóbbin létesítette Henrik tárót. 1875-től Koch Ferenc vállalkozó nyitotta meg a Jozefi n és Leó tárókat. A Dunagőzhajózási Társaság a somogyi terület termelését az 1876-ban mélyített Rücker aknára koncentrálta. Somogy önálló egységként tagozódott be a DGT szervezetébe. A bányászat fellendülése a település fejlődését is magával hozta. Az északnyugati határrészben fokozatosan alakult ki a lakótelep. Az alsó és felső telep kiépítése 3 ütemben történt. Zömmel a DGT 1874, 1892, 1920 körüli építkezései és Koch vállalkozó létesítményei határozták meg a telep struktúráját. A település déli részén a Búzakalász és a Somogy utca által határolt Hősök kertjében található az I. és a II. világháborús hősök és Somogy millenniumi emlékműve. A rk. templomban Szent Borbála Zsolnay kerámiaszobra, a templom mögötti épületben a helytörténeti múzeum gazdag anyaga látható. A községi temetőben állították fel a bányász hősi halottak emlékművét. 87

4.1. A RÜCKER AKNAI EMLÉKKŐ GPS koordináták: N46 0 08,0501 E18 0 17,7530 Az emlékkő szövege: 1876 RÜCKER AKNA 1992 Az emlékkövet melynek anyaga komlói andezit, formája monolit nyerskő a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány állította a 2003. évi bányásznapon. Rücker aknát a DGT mélyítette a Drasche Heinrichtől vásárolt Richard bányatelken 1876-ban. Fa keretácsolattal biztosított 20 m 2 szelvényű, gőzgéppel működtetett, 2 db szállítógéppel felszerelt termelőakna volt. A somogyi szénterület termelése az új aknára koncentrálódott, egyben a DGT szervezetében önálló bányakerületi státuszt kapott. Termelvényét Szabolcs tárón keresztül szállította át a Ferenc József aknai silóba. 1920-ig termelőaknaként üzemelt. A Jičínský rekonstrukció során átfalazásra került (5 m átmérőjű körszelvény). Villamos meghajtású szállító és szellőztető géppel felszerelve Szent István akna keleti bányamezejének kihúzó aknája lett. Ezzel Szabolcs bányakerülethez kapcsolva Somogy önállósága megszűnt. Rücker akna 1992-ben került betömedékelésre, mélysége ekkor 496 m volt. 116 évig szolgálta a pécsi illetve a mecseki szénbányászatot. 88 Az egykori Rücker akna a szénrakodóval

A Henrik tárói bányaház emlékköve a somogyi iskolakertben Az emlékkő szövege: Henrik Táró Bányaház (1860) 1860 Henrik Táró 1974 Az emlékkövet, melynek anyaga komlói andezit, formája monolit nyerskő, a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány állította a 2006. évi bányásznapra. A bronz dombormű Sütő Ferenc szobrászművész alkotása. 4.2. GPS koordináták: N46 0 07,7067 E18 0 18,0264 Az emlékkövön elhelyezett dombormű 89

A bányaházat Drasche Heinrich 1860- ban építtette. Az épület amellett, hogy a kornak megfelelő és elvárt kiszolgáló funkciókat biztosította, építészeti stílusával, tájba illeszkedésével, azzal összhangot teremtve, méreteihez képest emberi léptékű együttest alkotott. A bányaház szerepe 1875-től a széntermelés megszüntetése után megváltozott. Nyugati szárnya iskola, a keleti élelmitár, majd az egész iskola lett. 1960-ban alapjait megtartva felújították illetve átépítették. A tárót az épületről leválasztották. A bányaházra merőlegesen új, modern, emeletes szárny épült, eredeti stílusjegyeit elvesztette, hajdani szépsége csak archív fotókról ismert. Ezt kívánta átmenteni az emlékkövön látható, Sütő Ferenc szobrászművész által alkotott bronz dombormű. A Henrik táró bejárata, a bányaház és előtte a fatér a 19. század második felében 90

A HENRIK TÁRÓ BEJÁRATA A SOMOGYI ISKOLAKERTBEN Az emléktábla szövege: 1860 HENRIK TÁRÓ 1974 A tárót lezáró vörös klinkertégla falazaton a tölgyfába égetett táblát a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány állította a 2003. évi bányásznapra. A Henrik tárót (Heinrich Stollen) Miesbach örököse Drasche Heinrich brennbergi és esztergomi bányatulajdonos létesítette 1860-ban, a Richard bányatelek szénvagyonának leművelésére. A tárót 1869-ig működtette, majd érdekeltségeit a Magyar Lloyd Gőzhajózási Társaságnak eladva kivonult a somogyi területről. A Lloyd 1872-ben csőd miatt átadta felszámoló szervezetének, akitől a DGT vásárolta meg. A társaság 1874- A Henrik táró bejárata előtt egy ismeretlen somogyi kultúrcsoport A táró bejárat a táblával től a tárót termelőegységként működtette, majd az újonnan létesített Rücker akna első szintjére kapcsolta be. Szénszállító szerepe megszűnt, termelése lecsökkent, személyközlekedőként, anyagbeadóként, végül víztáróként működött. 1925 1960 között a Rücker aknai kőpormalom részére márga kőzetet termelt. A táró bezárására 1974-ben került sor. Hossza 1180 m volt. 114 évig szolgálta a bányászatot. A lezárt táró és támfala romos, elhanyagolt állapotát 2003-ban a Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt. szüntette meg, lehetővé téve megközelítését és táblával történő megjelölését. 4.3 GPS koordináták: N=46 0 07,7193 E=18 0 18,0146 91

4.4. A JOZEFIN TÁRÓ BEJÁRATA GPS koordináták: N=46 0 07,6958 E=18 0 18,0674 A tábla felirata: 1875 JOZEFIN (KOCH) TÁRÓ 1892 A tárót lezáró terméskő falazaton a tölgyfába égetett feliratú táblát a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány a 2003. évi bányásznapra helyezte el. 1875-ben Koch Ferenc bányavállalkozó a Somogy község határában vásárolt Julianna védnevű bányatelkén nyitotta meg a Jozefi n tárót. A tárót kiszolgáló, egyszerű kivitelű bányaház ma vegyesbolt és raktár. A szakszerű bányaművelést végző vállalkozó az őt körbefonó tőkeerős DGT-vel szembeni versenyt reménytelennek ítélve, a csőd elkerülése érdekében birtokait 1892-ben a Társaságnak A táró bejárata a táblával eladta. A DGT a Koch táró művelését felszámolta. A bányaház keleti oldala és a cserjékkel, fákkal benőtt, megcsúszott rézsű között volt a táró bejárata. A gát és a támfal megsüllyedt, romos állapotba került. A helyreállítást a Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt. végezte el. 92 Az egykori Henrik és Jozefi n tárók üzemudvarai és szénrakodói

EMLÉKTÁBLA A SOMOGYI HÚSFÜSTÖLŐ FALÁN 4.5. Az emléktábla szövege: AZ ELSŐ DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG DGT HÚSFÜSTÖLŐJE BAROKK STÍLUSJEGYEKKEL ÉPÜLT AZ 1890-ES ÉVEK ELSŐ FELÉBEN A felújított húsfüstölő falán a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány a 2003. évi bányásznapon helyezte el a fehér márvány emléktáblát. A Jozefin táró bányaudvarának területén került kialakításra a somogyi bányászat emlékparkja. Központi helye a DGT által 1895 körül épített barokk stílusjegyeket viselő húsfüstölő épülete. A bányaudvaron a táróbányászat befejezésével feleslegessé vált, többször is funkciót váltott épületeket lebontották. Ma a kiszabadított füstölő épülete egy zöldterület közepén áll, több mint 100 évesen, eredeti szépségében helyreállítva. A húsfüstölő a DGT Bölcsőtől a koporsóig humán gazdasági fi lozófi - át megvalósító szolgáltató intézményrendszerének a része (templom, iskola, óvoda, élelmi-tár, kórház, vendéglő, közösségi ház, temető stb.). Minden bányatelepen megépítették a lakosságszámtól függő méretben. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány tervei alapján elkészült felújított épület a Pécs Városi Vagyonkezelő Rt. szakszerű munkájának eredménye. GPS koordináták: N=46 0 07,6757 E=18 0 18,0495 A húsfüstölő felújított állapotában 93

4.6. GPS koordináták: N=46 0 07,6757 E=18 0 18,0495 A tábla felirata, jellemzői: Tájékoztató tábla az aknák, tárók helyszínéről A szénbányászat somogyi területe (Richard és Julianna bányatelek) Baloldalon az emlékkövek, emlékjelek megközelítési lehetőségét ábrázoló térkép látható, jobboldalon azok táblához viszonyított távolsága olvasható. Fa trapézácsolat keretben speciális műanyag, alumínium szendvicslap fényvédő fóliával bevonva. A tájékoztató táblát a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány állította a 2003. évi bányásznapra. A tájékoztató tábla a somogyi bányász emlékpark centrumától (húsfüstölő épülete) balra került felállításra. A tábla térképén a megjelölt emlékkövek vagy létesítmények találhatók. A trapézácsolat, mint keret a bányát szimbolizálja. 94

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTŐ TÁBLA 4.7. A tábla szövege: SZEMELVÉNYEK SOMOGY KÖZSÉG ÉS A SOMOGYI TERÜLET TÖRTÉNETÉBŐL Alatta tőmondatokban vázolja Somogy történetét, a kőkorszaktól a közelmúltig. Fa trapéz ácsolat keretben speciális műanyag, alumínium szendvicslap fényvédő fóliával bevonva. A tájékoztató táblát a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány állította a 2003. évi bányásznapra. A történeti áttekintő tábla a somogyi bányász emlékpark centrumától (húsfüstölő) jobbra került elhelyezésre. A tábla néhány sorban ismerteti a település történetét. (Kőkorszak, római kor, honfoglalás, török hódoltság, Somogy a törökök után, a bányászat kezdete, a bányászati vállalkozások kezdete, a DGT időszaka, az állami szénbányászat, az utolsó bánya bezárása, 1992.) A trapézácsolat, mint keret, a bányát szimbolizálja. GPS koordináták: N=46 0 07,6757 E=18 0 18,0495 95

4.8. GPS koordináták: N=46 0 07,6302 E=18 0 18,1201 96 BÁNYÁSZ TORONYZENE ÉS BÁNYÁSZ HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY Kodály Zoltán Művelődési Ház Az alsó bányatelepen épült fel az 1900-as évek elején a DGT társulati vendéglője, amelyben ma a Kodály Zoltán Művelődési Ház működik. Az épület tetején naponta kétszer csendül fel a bányászat és a bányászok tiszteletére a toronyzene, melynek telepítését a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezte. Avatása 2004. július hónapban történt (lásd 1.10. fejezet, Ágoston téri toronyzene). DGT társulati vendéglő, ma kultúrotthon, tetejéről toronyzene szól A gyűjtemény részlete Az épületben került elhelyezésre a bányász helytörténeti gyűjtemény, melyet két lelkes pedagógus (Hámori Istvánné és Vókó János) alapított 1967 végén. A helyet az általános iskola biztosította. 1984-ben a kibővített állandó kiállítást a Kodály Művelődési Ház fogadta be. A vitrinek a bányászat kezdetleges és modern eszközeit, térképeket, szén- és kőzetmintákat, a bányamérés eszközeit tartalmazzák. Az asztali tárlókban írásos és fényképes dokumentumok találhatók a 19. század végétől a II. világháborút követő évekig. Három paravánon láthatók a két világháború közötti egyesületek, az 1937-es csertetői csendőrsortűz somogyi halottjának Feitig Imrének a dokumentumai. Ezeken kívül régi zászlók, 19. századi Szent Borbála gobelin, Szent Borbála szobor és eredeti fotók teszik vonzóvá a gyűjteményt.

A SOMOGYI SZÉNBÁNYÁKBAN ÉLETÜKET VESZTETTEK EMLÉKTÁBLÁJA A TEMETŐBEN Az emlékművön a következő szöveg olvasható: EMLÉKÜL A SOMOGYI BÁNYÁSZOKNAK, AKIK BÁNYASZERENCSÉTLENSÉGBEN ÉLETÜKET VESZTETTÉK A táblán 1919 és 1986 között elhunyt 24 bányász neve látható. Süttői mészkő háttér természetes vonalakkal, elején fekete gránitlap. 4.9. GPS koordináták: N=46 0 07,0306 E=18 0 18,6996 Közadakozásból állíttatta Pécs-Somogy Nyugdíjas Szakszervezete, Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt., Pécsi Erőmű Rt. Kőszénbánya, Pécs Város Önkormányzata, Somogy Részönkormányzata és lakossága. Avatása 1996. augusztus 29-én történt. A Somogyi temető bejáratánál helyezték el a bányász hősi halottak emlékművét. Méretei: 110x14x240 cm. A fekete gránittábla felső része a bányászatot szimbolizáló trapéz alakzat, rajta a bányászcímer, alatta a leíró szöveg. Az alsó, négyszög alakú táblarész a hősök nevét tartalmazza. A legalsó traktusban az emlékművet állíttatók felsorolása látható. Az emlékmű Túri Gábor épületszobrász alkotása. 97

4.10. GPS koordináták: N=46 0 07,2225 E=18 0 18,6544 VILÁGHÁBORÚS HŐSI HALOTTAK EMLÉKMŰVE A SOMOGYI TEMPLOMKERTBEN Somogy község I. világháborús hősi halottainak emléket állító obeliszk felső részén Mannó Miltiádes domborműve feletti felirat: A VILÁGHÁBORÚBAN HŐSI HALÁLT HALTAK EMLÉKÉRE EMELTE SOMOGY KÖZSÉG 1923. Alatta 40 hősi halott neve. Hátlapján, a Kossuth címer alatt a II. világháború 31 hősi halottjának a neve szerepel (1989-ben vésték fel). Mészkő posztamensen fehér márvány emlékmű bronz domborművel a tetején. Állíttatta Somogy község, 1923-ban. A rk. templom déli főbejárata előtti terület keleti felében áll. Lépcsőzetes, karcsú, piramisforma. A középvonaltól lejjebb, valamint az obeliszk csúcsán kiugró perem. A csúcson kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár, az előlapon Mannó Miltiádes bronz domborműve. Pajzsforma, benne magyar címer, két oldalán angyalok emelik magasba a fegyverét elejtő halott magyar honvédet. Felette néhány sor Vörösmarty Szózatából. Az emlékművet a pécsi ifj. Vógl János készítette. Az obeliszk hátoldalára a II. világháború somogyi hősi halottainak nevét vésette fel 1989-ben Somogy lakossága. 98

SZENT BORBÁLA SZOBOR A SOMOGYI RK. TEMPLOMBAN A római katolikus templomban a kórus alatt, a keleti oldalon helyezték el az egész alakos színes Zsolnay kerámiából készült Szent Borbála szobrot, melyet a somogyi rk. egyházközség állíttatott. Avatása az 1910-es években történt. A szobor jobb kezében pallossal, bal kezében kehellyel, fején a vértanúság koronájával, lábainál bányász szimbólumokkal (szenet fejtő, csillét toló bányász alakok) ábrázolja a bányászok védőszentjét. 4.11. GPS koordináták: N=46 0 07,2205 E=18 0 18,6465 A somogyi rk. templom és a Hősök kertje 99

4.12. GPS koordináták: N=46 0 07,2225 E=18 0 18,6544 HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Búzakalász u. 3. A Somogyi Helytörténeti Múzeum anyagát több évtizedes munkával Hámori Istvánné, a helyi iskola igazgatóhelyettese és Vókó János, az iskola igazgatója gyűjtötte össze. A gyűjteményből állandó kiállítást hoztak létre a volt jegyzőség épületében (Búzakalász utca 3.), melyet 1989-ben nyitottak meg. A Helytörténeti Kiállítás mai helyszíne, a volt jegyzőségi épület 100 A somogyi helytörténeti kiállítás részlete

A somogyi helytörténeti kiállítás részlete A gyűjtemény 3 fő részből áll: a bejárati folyosó két oldalán a faluról készült színes fotók jellegzetes épületeket, portálokat mutatnak be. A fali tablók írásos dokumentumokkal adnak képet a társadalmi életről, az I. és a II. világháború eseményeiről. A képek között a falu közigazgatási státuszát bemutató zománcozott táblák láthatók. A nagyteremben a paraszti életmód és kultúra emlékei tekinthetők meg. A falon a község történetének főbb állomásai láthatóak. A kisebb teremben háromrészes kiállítási vitrinbe a község településtörténetét a határában előforduló lelőhelyek alapján dolgozták fel dr. Bándy Gábor régész segítségével, 1972- ben. A Múzeum falán olvasható a kiállított anyagok adományozóinak névsora. 101

4.13. GPS koordináták: N=46 0 07,2091 E=18 0 18,6564 SOMOGY MILLENNIUMI EMLÉKMŰVE A HŐSÖK KERTJÉBEN A Búzakalász és a Somogy utca által határolt kis háromszög alakú tér a Hősök kertje. Itt helyezték el Somogy millenniumi emlékművét. Az emlékmű süttői mészkő természetes vonalakkal, előlapján csiszolt matt felületen helyezték el a kerámia címerpajzsot, melyet boglárral összefogott pálmaágak öveznek. A címer alatt Somogy feliratú szalag, majd a 2000-es évszám ugyancsak kerámiából. A talapzaton az emlékmű állíttatóinak nevei olvashatóak. Az emlékmű mérete: 120x60x200cm. A címerterv Kovács Ferenc grafi kus, a kerámiacímer Ragács György alkotása, a kivitelező Turi Gábor pécsi épületszobrász. Az emlékmű avatása 2000. július 2-án történt. A címerpajzs leghangsúlyosabb jelképe a hármas halom közepéről induló, két egymást keresztező szőlőinda, terméssel, amely a szőlőtermelést szimbolizálja. A pajzsfőben lebegő, lángoló Jézus szív a latin kereszttel a vallásos hit jelentőségét emeli ki. A hármas halomba elhelyezett véső és bányászkalapács a 200 éves bányászati kötődést jelképezi. 102