Az erdővédelmi kárbejelentő és nyilvántartó rendszer Kolozs László MgSzH EI Erdőleltározási, Erdővédelmi és Szabályozási Osztály Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Előadás felépítése Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Rendszer Erdővédelmi kárbejelentő rendszer Néhány fontosabb károsító Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) Jogszabályi háttér: 2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról (továbbiakban:evt) 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet (Vhr.) Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Átlagmagasság alakulása a VÉV bekerített és kontroll területein 160 140 Átlag magasság (cm) 120 100 80 60 40 20 0 2002 2003 2004 2006 2008 Felvételi év Bekerített terület Kontroll terület Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Észak-Nyugati mintaterület Észak-Keleti mintaterület R=12,62 m Trakt 200 m 12,616 m 3 m Dél-Nyugati mintaterület 200 m Dél-Keleti mintaterület 7 m Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Az erdőterület a nemzetközi definíció szerint került megállapításra! Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Őshonos és nem őshonos fafajok területfoglalása nagytájanként 7% 8% 11% Nagyalföld - őshonos Nagyalföld - nem őshonos 3% 7% 2% 2% 2% 23% Északi-középhegység - őshonos Északi-középhegység - nem őshonos Dunántúli-középhegység - őshonos Dunántúli-középhegység - nem őshonos Kisalföld - őshonos Kisalföld - nem őshonos Nyugat-Dunántúl - őshonos Nyugat-Dunántúl - nem őshonos Dél-Dunántúl - őshonos Dél-Dunántúl - nem őshonos 12% 17% 6% Szakszemélyzet oktatása, 2012.
A holtfa és holtfaanyag megjelenési formái 8.4% 0.1% 8.0% 0.7% 0.1% Álló holtfa - lombos Álló holtfa - fenyő 41.1% Fekvő holtfaanyag - lombos Fekvő holtfaanyag - fenyő Fekvő holtfaanyag - ismeretlen fafajú Tuskó - lombos 35.2% Tuskó - fenyő Tuskó - ismeretlen fafajú 6.4% Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
A levélvesztés mértéke 2007-2010 0,3 2,0 5,9 1,7 1,1 2,5 1,4 1,2 3,3 2,4 0,2 4,4 100% 12,5 10,8 12,4 14,7 80% 27,5 23,2 26,8 28,9 60% 40% 51,8 60,7 54,9 49,3 20% 0% 2007 2008 2009 2010 Tünetmentes Veszélyeztetett Közepesen károsított Erősen károsított Adott évben elpusztult Több éve elpusztult Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Károsítások megoszlása a mintafákon 2010. Tûz 1% Egyéb kár 8% Ismeretlen 1% Vadkár, legeltetés 2% Közvetlen emberi hatás 12% Rovarkár 37% Abiotikus kár 13% Gombakár 26% Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
A lehullott biomassza mennyisége Forrás: FutMon konferencia, Manninger M. Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Forrás: ERTI, Erdővédelmi osztály Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Az Evt 98. (1) érvényesülésére kialakításra került az: Erdővédelmi kárbejelentő rendszer Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Jogszabályi változás Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségei és jogosultságai 98. (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során köteles a) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködni; Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Jogszabályi változás Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségei és jogosultságai 98. (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során köteles a) az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót és az erdészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködni; Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Jelentős átfedés az Erdővédelmi előrejelző rendszerrel! Vhr. 37. (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében a 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű, erdőként nyilvántartott földterületre nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó köteles az általa kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó Erdővédelmi jelzőlap formanyomtatványon az Erdészeti Tudományos Intézet részére bejelenteni. Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Átfedés elkerülése Vhr 37. (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése keretében a 200 hektárnál nagyobb kiterjedésű, erdőként nyilvántartott földterületre nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó köteles az általa kezelt erdőt ért károsításokat az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, az alábbi adatokat tartalmazó Erdővédelmi jelzőlap formanyomtatványon az Erdészeti Tudományos Intézet részére bejelenteni. 2012. évtől Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Jelentősebb változások Erdővédelmi előrejelző rendszer Erdőgazdálkodó 200 ha felett Erdővédelmi Jelzőlap Negyedévente ERTI részére Erdővédelmi kárbejelentő rendszer Szakszemélyzet A teljes erdőterületre Erdővédelmi kárbejelentő lap Negyedévente/ zárlati károsító esetén azonnal MgSzH részére Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Kialakítás szempontjai Korábbi/meglevő rendszerekhez való igazodás ERTI gazdálkodói bejelentő ESZIR Rugalmasság Adatszolgáltató státuszát illetően (szakszemélyzet/hatóság/egyéb) Támogassa az eltérő szakmai ismeretekkel rendelkezők munkáját Egyszerűség Térbeli információt is tartalmazzon Zárlati károsítókkal kapcsolatos felderítést támogassa Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2011. Kolozs.Laszlo@mgszh.gov.hu
!!Kitöltési példa adatok!! Szakszemélyzet oktatása, 2011. Kolozs.Laszlo@aesz.hu
http://erdoterkep.mgszh.gov.hu Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Kár mértéke Az erdő életében természetes folyamatként!!kitöltési állandóan példa jelenlevő adatok!! károsítást (pl. 5 %-os lombrágást) nem kell jelezni! Szakszemélyzet oktatása, 2011. Kolozs.Laszlo@aesz.hu
!!Kitöltési példa adatok!! 20 1299 999 Több összefüggő folt esetén annak együttes területe! Szakszemélyzet oktatása, 2011. Kolozs.Laszlo@aesz.hu
!!Kitöltési példa adatok!! Védekezés bejelentése! Szakszemélyzet oktatása, 2011. Kolozs.Laszlo@aesz.hu
!!Kitöltési példa adatok!! Szakszemélyzet oktatása, 2011. Kolozs.Laszlo@aesz.hu
!!Kitöltési példa adatok!! Szakszemélyzet oktatása, 2011. Kolozs.Laszlo@aesz.hu
Bejelentés formája Erdővédelmi kárbejelentő formanyomtatványon Elektronikusan Egy erre a célra fejlesztett programon keresztül fejlesztés folyamatban Bejelentés címzettje MgSzH Erdészeti Igazgatóság 1023 Frankel L. u. 42-44. (Postacím: 1370 Budapest Pf.: 345.) Segítség nyújtás e-mailen: erdovedelem@mgszh.gov.hu Megyei Kormányhivatalok Erdészeti Igazgatóságai Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Bejelentési kötelezettség időpontja Károsítás észlelését követően azonnal (zárlati károsító esetén) Ha nem volt az adott negyedévben bejelentő küldve, akkor minden negyedévet követő hónap 15-ig, beleértve a 0-ás bejelentő lap megküldését is. Védekezés megküldése legkésőbb a védekezés befejezése után esedékes negyedéves bejelentési időpontban Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Bejelentés könnyítése Több erdőgazdálkodó szakirányítása esetén, ha nemleges válasz kerülne minden gazdálkodóra vonatkozóan beküldésre ( 0-ás lap ), akkor elég 1 lap kitöltése Elektronikus ügyintézés egyszerűbb csökkenti a költségeket közvetlen támogatás (interneten keresztül) Leadható bármely Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságán is 0-s bejelentő megküldése csak akkor szükséges, ha az adott szakszemélyzet egyik gazdálkodójára vonatkozóan sem küldött még az adott negyedévben Erdővédelmi kárbejelentő lapot Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Bejelentés során jelentkező gyakoribb hibák Pontatlan, helytelen kitöltés (Hely, tag, részlet) Hiányos kitöltés (hiányzik a mérték, érintett terület, stb.) Olvashatatlan bejelentő Kreált károsítások Egy adott gazdálkodónál nagyon sok kárféleség szerepel, ami már szinte lehetetlen Ha nem volt károsítás, ne írjanak be kitalált károkat Adott területen/fafajon nem fordulhat elő a beküldött károsító Károsítók összekeverése gyakori (Képes útmutató, egyéb segítség rendelkezésre áll igénybe vehető!)! Szakszemélyzet oktatása, 2012.
További szakmai támogatás Útmutató az Erdővédelmi kárbejelentő rendszer működetéséről (adatszolgáltatók részére) (MgSzH illetve ERTI honlapján elérhető lesz) http://www.mgszh.gov.hu http://www.erti.hu Szakmai segítségnyújtás MgSzH Erdészeti Igazgatóság EESzO (tel.: 06 1 3743 220) ERTI Erdővédelmi Osztály Mátrafüred (tel.: 06 37 320 129 ) Károsítók felismerését elősegítő kiadványok, anyagok Oktatás, továbbképzés MgSzH és ERTI közösen Információk a honlapon GYIK Tematikus térképek a károsításokról Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Zárlati (karantén) károsítók Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Zárlati (karantén) károsítók terjedése Áruszállítással Természetes terjedés Határbelépésnél Kontroll Á R U Célállomás Monitoring F O R Veszélyeztetett terület Monitoring G A L O M K L Í M A V Á L T O Z Á S Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szükséghelyzeti határozat új, nagy kockázatú helyzetekre történő reagálás érdekében -INTÉZKEDÉSEK + PC??? 2) Szállítás EU-n belül a fertőzött körzetekből útlevél kell? + PP 1) Import (a növények/termékek behozatala nagyobb kockázatú területekről) pl. Megsemmisítő mintavétel 3) Éves kötelező felderítés a károsító meghatározott gazdanövényére minden tagállam által + jelentéstétel? BIP 4) Fertőzési eset: Fertőzött körzet kijelölése (fertőzött terület+puffer zóna) a szükséghelyzeti intézkedésekre. MgSzH NTAI ábrája Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Fertőzés esetén: Lehatárolás Intenzív megfigyelés Erdészek szerepe fokozódik Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Zárlati (karantén) károsítók Elsődleges felelős (illetékesség) MgSzH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi hatóság Erdészeti bejelentés csak a fertőzöttségi gyanúra vonatkozik Bejelentést mindig kontroll követ (ERTI/NTAI) Ismeretanyag a honlapon http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgat osag/erdeszet_szakteruletek/monitoring/tan_cikk Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Zárlati (karantén) károsítók Nem teljes körű felsorolás! Hirtelen tölgypusztulás (Phytophthora ramorum) Szemcséshátú csillagos cincér (Anoplophora chinensis) Szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus) Fenyő fonálféreg (Bursaphelencus xylophillus) Vektora Monochamus sp. Pl.: Fenyves cincér (Monochamus sutor) Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Gazdanövények: apró vörös áfonya /Vaccinium vitisdaea/ Phytophthora ramorum tünetei babérhanga /Pieris spp./ bangita-fajok /Viburnum spp./ bükk /Fagus sylvatica/ fürtöshanga-fajok / Leucothoe spp./ Hamamelis virginiana havasszépe-fajok /Rhododendron spp./ kamélia-fajok /Camellia spp./ kerti orgona /Syringa vulgaris/ különböző tölgy fajok / pl. Quercus falcata, Quercus rubra, Quercus ilex, Quercus cerris/ széleslevelű hegyibabér /Kalmia spp./ szelídgesztenye /Castanea sativa/ tiszafa /Taxus spp./ vadgesztenye hirtelen /Aesculus tölgypusztulás hippocastanum föld feletti részek elhalása levélfoltosság Szakszemélyzet oktatása, 2012.
fiatal szárak rákosodása levélnyél, levélalap, levélcsúcs elhalása szétfutó szélű elhalt foltok a levélen Phytophthora ramorum Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Phytophthora ramorum kőrisen szelídgesztenyén Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szemcséshátú csillagos cincér (Anoplophora chinensis) Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Anoplophora sp. nagy farontó lepke röpnyílása nyírfán Nem tévesztendő össze!! egy szitkárféle nem kerek röpnyílása nyárfán Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus) Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus) Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Dryocosmus kuriphilus elterjedése Szelídgesztenye gubacsdarázs Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Dryocosmus kuriphilus elleni védekezés rovarölő szerek nem igazán hatásosak gubacsok által fertőzött ágak,fák megsemmisítése rezisztens gazdafajták létrehozása természetes ellenségek Szelídgesztenye gubacsdarázs Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Fenyő fonálféreg (Bursaphelencus xilophyllus) vektor: Monochamus sp. Szakszemélyzet oktatása, 2012.
A fenyőront rontó fonálf lféreg (Bursaphelenchus( xylophilus) és terjesztői a fenyvescincérek (Monochamus) Szakszemélyzet oktatása, 2012.
A fenyőrontó fonálféreg fertőzésének tünetei Főbb tápnövényei: Fenyőfélék (Coniferus), Pinus, Picea, Pseudotsuga, Larix Tünetek nem tipikusak!! a sebekből csökken a gyanta folyása tűlevelek sárga, majd barna elszíneződése a korona vörös elszíneződése a fa hirtelen pusztulása - 2-3 hónap alatt Szakszemélyzet oktatása, 2012.
A fenyőrontó fonálféreg felderítése 2007-től kötelező hatósági felderítés bevezetése 2008 óta 2-300 minta laboratóriumi vizsgálata történik évente mintegy 170 helyről. Eddig nem találtak Magyarországon ilyen károsítót! A fonálféreg-fertőzés behurcolásának kockázatát hordozó helyek határállomások bejöhet a fertőzött növény/faanyag nemzetközi vasútvonalak, repülőterek környéke Szakszemélyzet oktatása, 2012.
A fenyőrontó fonálféreg veszélyeztetett területek A fonálféreg-fertőzés behurcolásának kockázatát hordozó helyek Import tűlevelű faanyag országba érkezési helye (pl. Szabolcs megye: Záhony, Eperjeske,) és lerakata (pl. Szabolcs megye: Baktalórántháza, Tuzsér). Hazai eredetű tűlevelű faanyagok lerakata. Gyakori és tömeges faáru szállítás útvonalába eső csomópontok (vízi, közúti, vasúti), átrakó- és kirakóhelyek (pl. Csepeli Szabad-kikötő) Fafeldolgozó üzemek: papírgyár, fűrésztelep, bútorgyár, ládagyár stb. Erdőtűzzel érintett területek (ahol további elhalás is jelentkezik) Kiemelten vizsgálandó a fenti veszélyforrások körüli 5 km sugarú zóna, ill. 25 km sugarú kör, ha azon belül található kiterjedt tűlevelű erdőség. Szakszemélyzet oktatása, 2012.
ERTI Erdővédelmi Osztály, Mátrafüred Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Köszönöm a figyelmet! Szakszemélyzet oktatása, 2012.
Idegenhonos, terjeszkedő rovarfajok
Összeállították: Hirka Anikó Csóka György Koltay András ERTI Erdővédelmi Osztály
Corythuca ciliata Neoclytus acuminatus Parectopa robiniella Dasineura gleditsiae 1976 1981 1983 1992 Cameraria ohridella Oxycarenus lavaterae Phyllonorycter robiniella Megabruchidius toikeni 1993 1995 1996 2001 Prociphilus fraxinifolii Aproceros leucopoda Obolodiplosis robiniae Dryocosmus kuriphilus 2003 2003 2006 2009 Idegenhonos, Magyarországon észlelt erdészeti jelentőségű rovarfajok az utóbbi 35 évből
Kanyargós szil levéldarázs (Aproceros leucopoda Takeuchi, 1939) -Kínában, Japánban honos -monofág Ulmus-on -évente 4 nemzedék -100%-os lombvesztést is okozhat -első európai észlelés: 2003
Kanyargós szil levéldarázs (Aproceros leucopoda). A Távol-Keleten (Japán, Kína) honos. Magyarországon 2003-ban észlelték először, de csak 2009. tavaszán sikerült a fajt pontosan meghatározni. Folyamatosan terjed, Közép-Európa több országában már megtalálható.
Kanyargós szil levéldarázs (Aproceros leucopoda)
Kanyargós szil levéldarázs (Aproceros leucopoda)
Akác gubacsszúnyog (Obolodiplosis robiniae Haldeman 1847) -Észak-Amerikában honos -monofág az akácon -évente 2-4 nemzedék -első európai adat 2003 (Olaszország) -gyorsan terjed Európában -a kárpotenciálja még nem ismert -első hazai adat: 2006
1998 1999 1999 2008 Erwiniasalicis Phytophtoraalni Diaportheoncostoma Chalara fraxinea (füzek) (éger) (akác) (kőris) Néhány újkeletű kórokozó a magyar erdőkben
Akác kéregrák (Diaporthe oncostoma)
Magas kőris elhalás (Chalara fraxinea)
Magas kőris elhalás (Chalara fraxinea) Hajtások elhalása Nekrotikus foltok a vessző kérgében Szabó Ilona fotói
Új és elfeledett kártevők
Gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) -D-Európa, É-Afrika, vándorlepke -Az 1980-as évekig ritka faj volt -Jelentős északi terjeszkedése kezdődött az 1990-es években -többnemzedékes, erősen polifág -Újabban fiatal akácosokban is károsít
Gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera)
Chrysomela cuprea
Fémes fűzlevelész (Chrysomela cuprea) Elterjedés: Tápnövények: Észak-, Közép- és Dél-Európa Salix és Populus nemzetség (nemes nyárak, fehér nyár, szürke nyár) Életmód (?): Károk: Egynemzedékes, a lárva április-májusban, a bogár májustól augusztusig rág, a bogár telel. Bosznia-Hercegovinában nyárakon erősebb kártétele fordult elő (Schwenke, 1974)
2006: 20 ha on tarrágás (9 ha újraerdősítés) 40 ha on 30-40%-os lombvesztés 2009: 90 ha-on 60-70%-os lombvesztés 8 ha-on 30%-os lombvesztés Chrysomela cuprea kártétele fiatal nemes nyár ültetvényen
Crepidodera aurea Nagy nyár-földibolha
Nyárfa púposszövő (Pheosia tremula ) Elterjedés: Tápnövények: Euroszibériai faunaelem, Európában mindenütt megtalálható, hazánkban elterjedt, elsősorban ültetett nyárasokban gyakori Populus és Salix nemzetség, de fogyasztja az akácot is Életmód: Károk: 2(3?) nemzedékes (március-június ill. júliusszeptember), bábként a talajban telel Finnországban Salix purpurea-n (Schwenke, 1978)
Nyárfa púposszövő (Pheosia tremula)
2009: 90 ha-on tarrágás 30 ha-on 60-70%-os lombvesztés (24 ha-on védekezés) Pheosia tremula tarrágás nemes nyár állományban
Zöld karcsúdíszbogár (Agrilus viridis)
Néhány példa összetéveszthető fajokra
Bükk gyapjaspajzstetű Cryptococcus fagisuga Bükklevél gyapjastetű - Phyllaphis fagi
Akna: folyamatosan szélesedő, kanyargós járat Bükk bolhaormányos Rhynchaenus fagi Bükk levélszáradást okozó gomba Apiognomonia errabunda
Potenciális fenyegetések (nálunk még nincsenek, de megjelenésük várható)
Anoplophora glabripennis Agrilus planipennis Megacyline robiniae Corythuchaa arcuata Gnathotrichus materiarius Cydalima perspectalis Potenciális bevándorlók
Ázsiai lombfa-cincér (Anoplophora glabripennis) Polifág, a környező országokban (pl. Ausztria) már észlelték.
Fenyő fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilus ) Tápnövény: Pinus-ok Tünet: Gyors pusztulás Vektor: Monochamus cincérek Magyarországon még nincs, de megjelenése nem zárható ki.
Phytophtora ramorum (tölgy) Massaria platani (platán) Eutypellaparasitica (juhar) Néhány várható kórokozó