MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLAT

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLAT HELYZETELEMZŐ, HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Megbízó Martonvásár Város Önkormányzata Dr. Szabó Tibor polgármester 2462 Martonvásár, Budai út 13. Tel.: 22/460-004 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20 Tel/fax: 06-1-439-0490 Mobil: 20/913-8575; 70/938-3224 Településrendezés: Ferik Tünde - okl. építészmérnök vezető településrendező tervező TT/1É 13-1259 Kéthelyi Márton okl. tájépítészmérnök Lugos-Hidvégi Nóra okl. tájépítész mérnök Tájrendezés, Kéthelyi Márton - okl. tájépítészmérnök TK 01-5282, környezetvédelem: tájvédelmi szakértő Közlekedés: Tóth Attila - okl. építőmérnök, közlekedéstervező (K1d-1 01-10559) (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.) Vízi Közművek, Hanczár Emőke okl. építőmérnök (MK: 01-2418) energiaközművek, (KÉSZ Kft.) távközlés: Fotók: Lugos-Hidvégi Nóra okl. tájépítészmérnök 2013. november VZM 1228/13 Martonvasar_vizsg_131014.doc

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 5 ELŐZMÉNYEK... 5 A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 5 ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK... 5 VÁROSI ALAPADATOK... 6 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT... 7 1.1. MARTONVÁSÁR A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN... 7 1.2. MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS FEKVÉSE BETAGOZÓDÁSA... 7 2. TERVI ELŐZMÉNYEK... 8 2.1. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI... 8 2.1.1. Országos területfejlesztési koncepció (OTK)... 8 2.1.2. Fejér megye területfejlesztési koncepciója... 8 2.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI... 9 2.2.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT)... 9 2.2.2. FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE... 13 2.3. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI... 20 2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK... 21 2.4.1. Településfejlesztési dokumentumok... 21 2.4.2. Egyéb településfejlesztési kötelezettségek... 22 2.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV... 22 2.5.1. Martonvásár Településrendezési terv... 22 2.5.2. Martonvásár Településrendezési terv módosítása... 24 3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA, TÁRSADALMI ELLÁTÁS... 25 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK... 25 3.1.1. Népességszám alakulása... 25 3.1.2. Állandó- és lakónépesség alakulása 1870-től 2001-ig... 25 3.1.3. A népesség korösszetétele... 26 3.1.4. Tényleges szaporulat... 26 3.1.5. Lakások számának alakulása (1946-2011)... 27 3.2. TELEPÜLÉSI IDENTITÁS... 28 3.2.1. Kultúra... 28 3.2.2. Civil szervezetek... 30 3.3. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK... 31 4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA... 31 4.1. GAZDASÁG... 31 4.1.1.A település gazdasági súlya, szerepköre... 31 4.1.2. Helyi vállakozási szektor... 32 4.1.3. A település gazdasági ágazatai, jellemzői... 34 4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM... 36 4.2.1.A település turisztikai szerepköre... 36 4.2.2. Turisztikai jellemzők... 36 5. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS... 37 5.1. KÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE... 37 5.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE... 38 5.2.1. Önkormányzati gazdálkodás... 38 5.2.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, eszközei... 39 5.2.3. Intézményfenntartás, településüzemeltetés... 39 6. TÁJI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK... 40 6.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK... 40

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 3 6.1.1. Domborzati viszonyok, földtani adottságok... 40 6.1.2. Talajtani jellemzők... 40 6.1.3. Éghajlat... 40 6.1.4. Vízrajz... 40 6.1.5. Növényzet... 41 6.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET... 41 6.2.1. Martonvásár szerkezetének kialakulása a katonai felmérések tükrében... 41 6.2.2. Területhasználat változása 1895-2011.... 47 6.2.3. Tájszerkezet... 47 6.2.4. Tájhasználat, külterületi területfelhasználások... 49 6.3. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM... 52 6.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK... 53 7. A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE... 55 8. ÉPÍTETT KÖRNYEZET... 56 8.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK... 56 8.1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET... 56 8.1.2. TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK... 56 8.1.3. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONOK... 60 8.1.4. TERÜLETHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK... 61 8.2. ÉPÜLETÁLLOMÁNY... 61 8.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI... 62 8.3.1. A település kialakulásának története... 62 8.3.2. A település szerkezetének alakulása... 63 8.3.3. Épített környezet és építészet értékvizsgálat... 63 9. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT... 67 9.1. HÁLÓZATI KAPCSOLATOK... 67 9.1.1. A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA... 67 9.1.2. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK... 67 9.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS... 68 9.2.1. A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA... 68 9.2.2. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA... 68 9.2.3. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA... 68 9.2.4. UTAK ÁLLAPOTA... 70 9.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS... 70 9.4. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS... 71 9.5. PARKOLÁS... 71 10. KÖZMŰVIZSGÁLAT... 71 10.1. KÖZMŰELLÁTOTTSÁG... 71 10.2. VÍZI KÖZMŰVEK... 72 10.2.1. VÍZELLÁTÁS... 72 10.2.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS... 73 10.2.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS... 73 10.3. ENERGIAELLÁTÁS... 74 10.3.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS... 74 10.3.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS... 74 10.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS... 75 10.4.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK... 75 10.4.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK... 75 10.5. A SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KORLÁTOZÓ KÖZMŰADOTTSÁGOK... 75 11. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE... 76 11.1. A TALAJ VÉDELME... 76 11.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME... 76 11.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME... 77 11.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM... 78

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 4 11.5. HULLADÉKKEZELÉS... 78 12. KATASZTRÓFAVÉDELEM... 79 13. HELYZETÉRTÉKELÉS... 79 13.1. VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE... 79 13.1.1. Vizsgálatok összefoglalása... 79 13.1.2. EREDMÉNYEK, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE... 82 13.2. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK... 83 13.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK... 84 MELLÉKLETEK... 87

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 5 BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK Martonvásár község Önkormányzatának képviselő-testülete a község Településrendezési tervének készítésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési munka 2013. augusztusában kezdődött. Martonvásár hatályos településrendezési terve 2004-ben került jóváhagyásra, majd 2010-ben módosításra. Martonvásár Város Önkormányzata 2012-ben készítette el a településfejlesztési koncepcióját, a Dreher Jenő Városfejlesztési Programot, melyet a 223/2012. (XII. 18.) határozattal fogadtak el. Jelen Településrendezési terv készítés feladata: - a megváltozott települési igények alapján egy, a település teljes közigazgatási területére készülő Településrendezési eszközök készítése, a hatályos felülvizsgálata; - a jóváhagyásra került településfejlesztési koncepció elhatározásainak a tervbe való beillesztése; - az új, megváltozott jogszabályi környezet szerinti Településszerkezeti terv és leírás, Helyi Építési Szabályzat kidolgozása; - a Településrendezési terv és a magasabb szintű tervek összhangjának biztosítása. Jelen munkarészben dokumentálásra kerül a helyzetelemzés előkészítéseként végzett adatgyűjtés, előzményiratok és tervek feldolgozása és értékelése, valamint a tervezési folyamat ismertetése, melyek a Szerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat megalapozását szolgálja. A helyzetelemzés munkarészben felhasználtuk a Városfejlesztési Program adatait is. A TERVEZÉSI FOLYAMAT A helyzetelemzés munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A vizsgálat a hatályos jogszabályok szerint nem kötelező munkarész, azonban a további tervfázisok elkészítéséhez nélkülözhetetlen. A következő tervfázis a Településszerkezeti terv. A település alakításának, védelmének lehetőségeit, a fejlesztés irányait meghatározó terv. Meghatározza a település egyes területrészeinek felhasználási módját, a műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását, az egyes országos, térségi és más módon érdekelt települési érdekek, jogok és rendezési tervek figyelembevételével, a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A szerkezeti terv szöveges és rajzi munkarészekből áll. Jelen tervkészítés során a Szerkezeti tervet, a Szabályozási terv megkezdése előtt előzetesen a képviselőtestület megvitatja, egyeztetésre azonban csak a Szabályozási tervvel és a Helyi építési szabályzattal együtt kell megküldeni. Jóváhagyni csak a véleményezési eljárás befejeztével, a Szabályozási tervvel együtt lehet. A Szerkezeti tervet határozattal kell jóváhagyni. A következő tervfázis a Szabályozási terv (SZT) és a Helyi építési szabályzat (HÉSZ), melynek célja a település környezetének, a fejlődés térbeli kereteinek alakítása és az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település igazgatási területének használatával és beépítésével, valamint a természeti, táji és épített értékek védelmével összefüggő és az egyes tömbök telkeihez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapítani. A SZT és HÉSZ a település teljes igazgatási területére készülő terv és szabályzat, melyet a képviselőtestület rendelettel hagy jóvá, jogokat keletkeztet, és kötelességeket ró az egyes telektulajdonosokra. Alapja a Szerkezeti terv. A Szerkezeti és a Szabályozási tervhez közös alátámasztó munkarészek készülnek. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Légifotó A tervkészítés folyamatában jelentős segítséget nyújt a Google által készített műholdas fotó. A légifelvétel nagy magasságból készített, méretarányos kép, így egy viszonylag aktuális térképként is felfogható, s a digitális térképállomány alá vetíthető.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 6 A légifelvételen követhetők az alaptérképen (még) nem ábrázolt beépítések, vagy területhasználatok. A légifotó segítségével természetesen könnyebben átlátható a település szerkezete, kapcsolatai is. Fotódokumentáció A vizsgálatok elvégzéséhez, bemutatásához további segítséget nyújtanak a településről készített digitális fotók. Ezek a felvételek a helyszíni bejárás során készülnek, és a település egészének bemutatását segítik. VÁROSI ALAPADATOK Martonvásár város területének nagyságára, lakosságára és lakásállományára vonatkozó alapadatokat a következő táblázat rögzíti. 1. Táblázat - Települési alapadatok 1. Forrás: KSH, 2011. Terület (ha) - Belterület - Volt zártkert - Külterület Lakónépesség (fő) Állandó lakosság - munkaképes korúak száma (18-59 éves) - nyilvántartott álláskeresők száma 3125 343 56 2726 5811 5690 3494 182 Lakásállomány (db) 1975 Regisztrált vállalkozások száma (db) 657 Martonvásár infrastrukturális, kulturális, szociális és egészségügyi ellátottságára vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 2. Táblázat - Települési alapadatok 2. Forrás: KSH, 2011. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 1733 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma 1413 Villamosenergia-fogyasztók száma 2535 Háztartási gázfogyasztók száma 1750 Távbeszélő fővonalak száma (ISDN vonalakkal együtt) 1519 darab Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 602 darab Működő háziorvos + gyermekorovos 2+1 Működő gyógyszertár 1 Működő iskola 2 Gimnáziumi feladatellátási helyek száma 1 Működő óvoda 2 Időseket is ellátó nappali intézmények száma 3 Könyvtár 1 Közművelődési intézmény 1 Muzeális intézmény 2 Mozi - Postahivatal 1 Bankfiók (Takarék szövetkezet) Igen Mentőállomás Igen Rendőrőrs Igen

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 7 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT 1.1. MARTONVÁSÁR A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A Közép-Dunántúli régió adottsága révén fontos szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. A régió fejlesztési pólusai: Székesfehérvár régióközponti funkciót tölt be, Tatabánya gazdasági, logisztikai központ, Veszprém komplex felsőoktatási központ. A térszerkezetben meghatározó irányokat jelölnek ki Budapesten, a Balaton térségén, Győrön és Szombathelyen keresztül az Európába irányuló fejlődési zónák, melyben központi helyet foglalhat el és kiemelt jelentőségű a régió négy nagyvárosának potenciális együttműködési rendszere. A régióra erőteljes hatást gyakorol Budapest közelsége és a Balatoni turisztikai térség régión belüli elhelyezkedése. Elérhetőség szempontjából a Közép- Dunántúl az egyik legkedvezőbb helyzetben lévő régió, sűrű főúthálózattal rendelkezik, vasúti fővonalai jól szervezettek, és az úthálózat kiépítettsége is meghaladja az átlagot. 1. ábra Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek Mindazonáltal a régión belül területi egyenlőtlenségek mutathatók ki, ami megjelenik a gazdasági versenyhelyzet, a helyi közlekedési elérhetőség és humánerőforrás terén. Mindezek nehezítik régió kiegyensúlyozott fejlődést. A régió gyorsan fejlődő városai és térségei csak korlátozott mértékben képesek dinamikájukat kisugározni a régió fejletlenebb területei irányába. 1.2. MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS FEKVÉSE BETAGOZÓDÁSA Egy település regionális kapcsolatainak széleskörűségét legfőképp a közlekedési hálózatban elfoglalt helye határozza meg, amely befolyásolja a település megközelíthetőségét. Ez a kapcsolatrendszer nem csak regionális szinten fontos, hanem a környező települések vonatkozásában is. Martonvásár Budapest és Székesfehérvár között félúton, Fejér megyében, Pest megyével határosan fekszik. A Martonvásári Járás székhelytelepülése, korábban kistérségi székhely. Hivatalosan nem tartozik a főváros agglomerációjához, a gyakorlatban mégis megérzi annak szinte minden kedvező és káros hatását. Az M7-es autópályáról a Martonvásár-Gyúró lehajtón keresztül közelíthető meg, az M6-os autópálya 8 km-re halad tőle, délkelet-északnyugati irányban kettészeli a 7-es számú országos főút, és a Budapest - Székesfehérvár - Nagykanizsa vasútvonal. A martonvásári vasútállomás az elővárosi gyorsvasúthálózat forduló állomása, naponta közel 1500 ember indul munkába vagy iskolába. A városból 9 településre van közvetlen autóbusz járat. Martonvásár Fejér megye keleti részén fekvő település, mely további 5 településsel (Baracska, Ercsi, Gyúró, Ráckeresztúr, Tordas) a Martonvásári kistérséghez tartozik. A település a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 34 km-re, míg a kistérségi központtól, Ercsitőltől 12 km-re fekszik.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 8 2. ábra Martonvásár térségi elhelyezkedése Forrás: TEIR 2. TERVI ELŐZMÉNYEK 2.1. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI 2.1.1. Országos területfejlesztési koncepció (OTK) Az Országgyűlés a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján elfogadta a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló jelentést, és az Országos Területfejlesztési Koncepciót (továbbiakban: OTK) 97/2005.(XII.25.) OGY határozatával. Az Országos Területfejlesztési Koncepció a Közép-dunántúli régiót, mint európai szinten versenyképes régiót értékeli, amely az innováció magtérségeként meghatározó szerepet tölt be a hazai modernizációban. Mindez az innováció, a megújulás régión belüli kiterjesztésével, és ezáltal a régióban élők életminőségének folyamatos javításával párosul. A Koncepció általános célokat irányoz elő a Közép-Dunántúli Régió egyes térségeire. A régió átfogó céljai: A Közép-dunántúl, mint vezető hazai innovációs térség A régió társadalmi-gazdasági megújulását szolgáló minőségi humánerőforrás-fejlesztés Vonzó, fenntartható életminőség megteremtése Hatékony regionális kapcsolatok és arculati rendszer A régió területi céjai között az agrár hagyományú térségek között említi Martonvásárt környezetét. Ercsi térségében a gazdasági tevékenység diverzifikálása, az alternatív jövedelemszerzési módok, és az ökológiailag fenntartható agrárgazdálkodás kereteinek megteremtése jelenthet kiutat, de törekedni kell az előnyös mezőgazdasági térségek fokozott versenyelőnyének kihasználására is. Az országos területfejlesztési koncepció nem említi konkrétan Martonvásárt. 2.1.2. Fejér megye területfejlesztési koncepciója Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója jelenleg készül. A koncepció jövőképe során az alábbiak kerültek meghatározásra: FEJÉR MEGYE PANNÓNIA SZÍVE. Fejér megye tradicionális társadalmi, kulturális, gazdasági-logisztikai szerepköreinek fenntartható és innovatív fejlesztése egyenrangú nagytérségi együttműködéssel, kiváló termőhelyi adottságainak bázisán, a természeti örökségének jövőtudatos kezelésével. Átfogó célok: A helyi közösségtudat, a kohézió, a népességmegtartó képesség erősítése, a vállalkozó innovatív társadalom megteremtése a hálózati együttműködések fejlesztésével, a vállalkozó innovatív társadalom ösztönzésével és az emberekbe történő befektetéssel.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 9 Az élhető környezet minőségének javítása, a meglévő erőforrások védelme a természeti és kulturális értékek megőrzésével, bemutatásával, a lakókörnyezet javításával továbbá a természeti erőforrások - hangsúlyosan a termőföld védelmével A gazdasági vezető szerep megőrzése és további pozícióerősítés, kiegyenlített gazdasági fejlődés megvalósítása a versenyképes vállalatok támogatásával, a versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtésével valamint a periférikus és vidéki térségek felzárkóztatásával. A koncepció egyeztetési anyaga Martonvásárt illetve a térségét több szempontból is említi: Budapest agglomerációs vonzáskörzete A főváros agglomerációjához kapcsolódó vonzáskörzetet a Pest megye határmenti az M1- től az M6-ig terjedő - sávjában fekvő, illetve a foglalkoztatási-, rekreációs- és lakófunkciójában egyre szorosabban kötődő Velencei-tavi települések alkotják. Jelentős funkcionális szerepeket betöltő városai: Bicske logisztikai, Martonvásár kutatási, tudományos központok. Jövőkép: Kölcsönösségi alapú kapcsolatrendszer erősítése A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóközpontját emeli ki több helyen is a koncepció, mint agrárkutató, tudományos potenciált. A várost a térségi gazdasági szempontból jelentős települések közé sorolja, és hangsúlyozza a 7-es főút Martonvásár belterületét elkerülő szakaszának megépítését. 2.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI 2.2.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT) 1 A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ Korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4.) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5..) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6..): Országos területfelhasználási kategóriák a következők: a)legalább 1000 ha területű térségek: erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: vízgazdálkodási térség, építmények által igénybe vett térség, települési térség. Az OTRT Szerkezeti Terve Martonvásár közigazgatási területén az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákat határozza meg: 1 Módosítva a 2008. évi L törvénnyel

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 10 Mezőgazdasági térség: Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A szerkezeti terv Martonvásár egész külterületét mezőgazdasági térségként kezeli. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. Települési térség: Országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. A területfelhasználási kategória a település jelenlegi belterületére terjed ki. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban városisas és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni. A hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. Építmények által igénybevett térség: (Országos műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények) Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak. A szerkezeti terv a település főbb útjait, a közigazgatási területének északkeleti részén áthaladó országos kerékpárutat és a 400kV-os vezetéket sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének f) pontja alapján más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható, valamint a (2) bekezdés g) pontja szerint az építmények által igénybevett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. Az Országos Területrendezési terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 11 Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.. (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 13.. 16..): - Országos ökológiai hálózat övezete; - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete; - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete; - Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete; - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete; - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete; - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete; - Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete; - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete; - Együtt tervezhető térségek övezete; - Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete. Martonvásár közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi öveztek találhatók: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Ide tartozik a település külterületének nagy része. Országos ökológia hálózat övezete: Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Ide tartozik a Szent László-patak és környezetének a település külterületére eső szakasza.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 12 Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete: A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni. A település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: - csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti - Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. - Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 13 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Ebbe az övezetbe tartozik a belterületétől észak-nyugatra található erdőterületek, valamint elszórt erdőterületek. 2.2.2. FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Jóváhagyva a 1/2009. (II. 13.) számú rendelettel Tervező: Váti Kht. A megye szerkezeti terve meghatározza a megyei területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastrukturális hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 14 A rendelet célja a megye területén az érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelelően a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a műszaki-infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére és védelmére. Az országos térségi területfelhasználási kategóriáknak megfelelően hozták létre a megyei területfelhasználási kategóriákat, amelyek a következő térségek: a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség c) vízgazdálkodási térség, d) városias települési térség, e) hagyományosan vidéki települési térség f) építmények által igénybe vett térség. A megyei területfelhasználási egységek közül az alábbiak találhatók meg Martonvásáron: Erdőgazdálkodási térségként jelöli a terv a belterülettől észak-nyugatra található erdőterületet, valamint a település közigazgatási határának dél-keleti részén található erdőterületet. Az erdőgazdálkodási térségként lehatárolt területet a településrendezési tervekben legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni. Mezőgazdasági térségként jelöli a terv Martonvásár külterületének nagy részét. A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. Martonvásáron vízgazdálkodási térségként a Szent László-patakot és mellékágait, a Martonvásári Kastélypark Természetvédelmi Területen található tavat és a település észak-nyugati részén elhelyezkedő horgásztavat jelöli a megyei terv. A vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. A település belterülete, a belterülettől észak-nyugatra található, M7-es csomópontjában található gazdasági területek, valamint a külterületének keleti részén található két gazdasági terület (Erdőhát, Kismarton) a városias települési térségbe tartozik. A városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények: Ide tartozik az M7-es autópálya, amely a belterülettől északra szeli át a települést kelet-nyugati irányban, valamint a 7-es számú főút, amelynek tervezett elkerülő szakasza a belterülettől délre szeli át a települést kelet-nyugati irányban. A település keleti határán fut az M11-es autópálya tervezett nyomvonala. A terv az M7-es autópályával párhuzamosan egy nagysebességű vasútvonalat, továbbá egy, a település belterületét kelet-nyugati irányban átszelő országos törzshálózati vasútvonalat ábrázol. A város közigazgatási területének déli részét érinti egy nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezeték. Térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények: A megyei terv észak felé Tordas, dél felé Ráckeresztúr irányába ábrázol mellékúti kapcsolatot. A várost keresztülszeli egy 400 kv-os és egy 120 kv-os átviteli hálózat távvezeték, valamint két térségi szénhidrogén-szállító vezeték. A Területrendezési terv az alábbi övezeteket határozza meg: Országos övezetek: országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület,

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 15 kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, együtt tervezhető térségek, kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Térségi övezetek: Országos ökológiai hálózat övezetei: - Magterület övezete - Ökológiai folyosó övezete - Pufferterület övezete erdőtelepítésre alkalmas terület, térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület, térségi jelentőségű tájképvédelmi terület, világörökség és világörökség-várományos terület, történeti települési terület, rendszeresen belvízjárta terület, nagyvízi meder, földtani veszélyforrás területe, vízeróziónak kitett terület, széleróziónak kitett terület A megyei és országos övezetek közül az alábbiak érintik Martonvásár közigazgatási területét: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Ebbe az övezetbe tartoznak az OTrT-ben is kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe sorolt területek. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Ebbe az övezetbe tartoznak az OTrT-ben is kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetébe sorolt területek. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 16

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 17 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Ebbe az övezetbe tartoznak a Szent László-patak menti területek. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Országos Ökológiai Hálózat övezete Az Országos Ökológiai Hálózat Magterületéhez a Szent László-patak települési szakaszának déli részének nagy része, valamint a Martonvásári-park Természetvédelmi Terület egy része. A Pufferterülethez tartozik a Szent László-patak északi szakasza menti területek és a déli szakasz menti területek egy része. Magterület övezete: Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 18 Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete: Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Történeti települési terület övezete Ebbe az övezetbe tartozik a település teljes külterülete. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét foglalja magában. Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat. Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 19 Rendszeresen belvízjárta terület övezete Az övezetbe a Szent László-patak menti területek egy része tartozik. A rendszeresen belvíz járta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az övezetbe a település déli részén található nádas-cserjés terület egy része tartozik. Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Vízeróziónak kitett terület övezete Ebbe az övezetbe a belterülettől északra, valamint keletre fekvő területek tartoznak. Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 20 2.3. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI A szomszédos települések hatályos településrendezési tervei többségében nem tartalmaznak Martonvásárt jelentősen befolyásoló fejlesztési szándékokat illetve korlátozásokat. Ráckeresztúr község településrendezési tervében a Martonvásár határához közeli Szentháromság szobor környezetét különleges rekreációs területként szerepel. A terv a Szent László-patak mentén az egész közigazgatási területen kerékpárút kialakítását javasolja. A tervben szerepel az M6-M7 autópályákat összekötő út - egyben települést elkerülő út - javasolt nyomvonala, amely összhangban van a Martonvásár hatályos településszerkezeti tervében kijelölt összekötő út nyomvonalával. Ezen kívül a martonvásári határ mellett elhelyezkedő halastó környezetének helyi természetvédelmi területté való nyilvánítását javasolja. E természetközeli terület mentén korlátozott használatú mezőgazdasági területet (Mko) jelöl. Martonvásár 3. ábra Ráckeresztúr településszerkezeti terve Tordas község településszerkezeti tervében a 81108 j. ök. út mellett - a martonvásári Spanyol-dűlő folytatásában új gazdasági kereskedelmi szolgáltató területeket jelöl ki. Ezek elhelyezkedése illeszkedik a martonvásári Spanyol-dűlőn tervezett gazdasági területekhez.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 21 Martonvásár 4. ábra Tordas településszerkezeti terve Baracska község, Érd megyei jogú város és Kajászó község településszerkezeti terve nem tartalmaz Martonvásárt érintő fejlesztéseket illetve korlátozásokat, szerkezeti kapcsolatot csupán a településeket összekötő infrastruktúra hálózatok jelentenek. 2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK 2.4.1. Településfejlesztési dokumentumok Martonvásár településfejlesztési koncepciója 2012-ben készült el a Dreher Jenő Városfejlesztési Program keretében. A város képviselő-testülete, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság, valamint Pénzügyi és Gazdaságfejlesztési Bizottság 223/2012. (XII.18.) Ktsz. határozatában fogadta el a településfejlesztési koncepciót. A koncepcióban négy fő tematikus célt határoz meg a település a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan: Beethoven Városa, Élhető Kisváros, Közösségi Város, Zöld Város, valamint egy célt a térségi szerepére vonatkozóan: Lehetőségek Városa. A koncepció megfogalmazza a település fejlesztését szolgáló átfogó célokon belül az egyes ágazatokra vonatkozó részcélokat, valamint meghatározza, hogy az egyes részcélok mely akcióterületeken belül valósíthatók meg. Az egyes akcióterveket az önkormányzat Gazdasági Programja tartalmazza. A koncepció meghatározza a rendezési eszközökben szükséges változásokat társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok alapján, továbbá megnevezi a rendezési eszközök tervezését befolyásoló műszaki infrastruktúra elemeket és a javasolt településszerkezeti változásokat: A korábban új lakóterületnek kijelölt mezőgazdasági területeknek a település környezetében ne változzon a területhasználata. A kijelölt lakóterületek helyett a korábban megfogalmazott kritériumoknak megfelelő iparigazdasági terület kijelölése. (Erdőhát és a megyehatár között) A Kossuth tér különleges intézményi területként való kijelölése. (oktatás, egészségügy, igazgatás, sport)

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 22 A vásártér területén az elektromos áram előállítását lehetővé tevő napelem-mező telepítéséhez és részben a temető bővítéséhez szükséges változtatások. Az erdőháti bekötő út és a 7-es főút találkozásánál lévő kisméretű ipari-gazdasági terület megnövelése. A Zalai gázvezeték által érintett belterületi ingatlanok egyedi szabályozása. A Rózsa utca Szőlőhegy felőli oldalának belterületbe vonása, pontos szabályozás mentén. A Petőfi utca Vasvári P. utca sarkán lévő telek egyedi szabályozása. A műemlék óvoda telkének funkcionális leszabályozása kulturális, közművelődési, közgyűjteményi funkció. Orgona utca Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán lévő szegregált lakókörnyezet szabályozása: temető parkoló, temető fejlesztési terület. 2.4.2. Egyéb településfejlesztési kötelezettségek A vasút melletti lakópark beruházójával megkötött településfejlesztési megállapodás tartalmazza a lakópark-beruházás részleteit, a vállalt kötelezettségeket és szerzett jogokat. Az önkormányzat közreműködésével, de magántőke bevonásával létrejövő fejlesztéseknél minden esetben szükséges településfejlesztési és/vagy településrendezési szerződés megkötése. 2.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Martonvásár Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve: jóváhagyta a többször módosított 43/2004. (XII.22.) számú rendelet. Módosítások: - 2/2010.(II.2.), - 23/2011.(XI.10.), - 4/2012.(II.28.) sz. rendelet Martonvásár Város Településszerkezeti Terve: jóváhagyta a 170/2004. (IX.13.) számú Képviselőtestületi határozat, módosította: - 10/2010. (II.2.) sz. határozat 2.5.1. Martonvásár Településrendezési terv Tervező: ALBAEXPERT MÉRNÖKI IRODA BT. Vezető tervező: Beniczky Péter Jóváhagyás: 2004. augusztus A városra 2004-ben készült új, OTÉK alapú településrendezési terv, mely településszerkezeti tervből, belterületi szabályozási tervből, külterület szabályozási tervből, Erdőhát és Kismarton major szabályozási tervéből és helyi építési szabályzatból áll. Martonvásár sajátos településszerkezettel rendelkezik: a 7. sz. főút és 81108. j. Gyúró bekötőút mellett kerültek kijelölésre lakóterületek. Az utak csomópontjában településközpont vegyes terület található. A település szerkezetét meghatározza a település keleti részén található különleges terület kastély terület. A hatályos településszerkezeti terv jelentős lakóterületi fejlesztést jelöl a település déli részén. A belterületen kívül további beépítésre szánt területeket, gazdasági területeket jelöl a terv az M7 autópálya csomópontjában, illetve Erdőhát és Kismarton településrészekre, volt majorsági területekre. A terv Martonvásár területén az alábbi beépítésre szánt övezeteket különbözteti meg: - Kertvárosias lakóterület - Falusias lakóterület - Településközpont vegyes terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Ipari gazdasági terület - Különleges terület temető területe - Különleges terület nevelőotthon területe - Különleges terület kastély területe - Különleges terület sportcentrum területe - Különleges terület bánya

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 23 - Különleges terület szélerőmű 5. ábra Martonvásár településszerkezeti terv - belterület A település helyi építési szabályzata a kertvárosias lakóterületeken oldalhatáron-, és szabadonálló, valamint kialakult beépítést engedélyez 4,5 m-es illetve 5,5 m-es építménymagassággal. A kialakítható telkek nagyságát 800 illetve 900 m 2 -ben határozta meg. A falusias lakóterületeken szabadonálló, oldalhatáron álló és zártsorú beépítéssel, 4,5-7,5 m-es építménymagasságú épület építhető 500, 800 illetve 1000 m 2 -es telken. A település központi funkciókkal rendelkező területeit településközpont vegyes területként jelölték ki szabadon álló, zártsorú és kialakult beépítéssel. A kialakítható legkisebb telekméret 800 illetve 900 m 2, a maximális építménymagasság 4,5, 7,5, 9,0 m. További beépítésre szánt területekként jelöli a terv a gazdasági és különleges területeket. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen szabadonálló, 7,5 m-es és 9,0 m-es építménymagasságú épület építhető, a kialakítható legkisebb telekméret 1000 m 2. Ipari gazdasági területen szabadon álló beépítéssel, 9,0 m-es építménymagassággal építhető épület, a kialakítható legkisebb telekméret 2000 illetve 5000 m 2. A terven jelölt különleges területek közül a nevelőotthon területe szabadon álló módon, 20 %-os beépítettséggel, 7,5 m-es építménymagassággal építhető be. A sportcentrum területe szabadonálló módon, 12,5 m-es építménymagassággal, 5 %-os beépítettséggel építhető be, 10000 m 2 a kialakítható legkisebb telekterület. A temető területe szabadonálló módon, 4,5 m-es építménymagassággal, 5 %-os beépítettséggel építhető be, a legkisebb kialakítható telekterület 10000 m 2. A kastély területe 5 %-os beépítettséggel, 6,5 m-es építménymagassággal, szabadonálló módon építhető be. A bánya területén 4,5 m-es építménymagasságú épület építhető, a legkisebb kialakítható telekméret 5000 m 2. A szélerőmű területén szabadonálló beépítéssel, 3 %-os beépítéssel, 40 m-es építménymagassággal építhető be, a kialakítható legkisebb telekméret 10000 m 2.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 24 A tervben meghatározott beépítésre nem szánt övezetek: - Közlekedési és közmű elhelyezési övezet - Zöldterület - Erdőterület - Mezőgazdasági terület - Vízgazdálkodási terület - Védőterület A beépítésre nem szánt területek közül a zöldterület a pihenés, rekreáció célját szolgálja, és egyben közterületi díszkert. A terv az erdőterületeket védelmi (védett és védő) és gazdasági erdőterületekbe tagolja tovább. A mezőgazdasági területeken belül megkülönböztet Ma, azaz hagyományos mezőgazdasági művelésű és hasznosításút; Mv, azaz mezőgazdasági művelésűt és Mk, azaz kertgazdálkodási területeket. Hagyományos mezőgazdasági művelésű területen a beépítés nem engedélyezett, a mezőgazdasági művelésű területen azon kívül, hogy nem beépíthető, védendő a tájhasználat. A kertgazdálkodási terület övezetében elhelyezkedő, legalább 1000 m 2 térmértékű telkek legfeljebb 3%-ban, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal beépíthetők. A terv kijelöl továbbá vízgazdálkodási területeket és védőterületeket. A védőterületek övezetébe az országos közutak védősávja, a vízfolyások parti védőtávja és az állattartó telepek védőterületei tartoznak. A terv külön foglalkozik a települési értékvédelemmel. Művi, és régészeti értékek vonatkozásában egyaránt, 7 ismert és valószínűsíthető régészeti területet, valamint 7 műemléket jelöl meg. Összefoglalva elmondható, hogy a hatályos településrendezési terv nagyarányú lakóterületi fejlesztéseket határoz meg, melyeket jelen terv készítése során figyelembe kell venni. 2.5.2. Martonvásár Településrendezési terv módosítása Tervező: PINOLE KFT. Vezető tervező: Kun Tímea, Kis-Polák Andrea Jóváhagyás: 2010. február A módosítás érintette a településszerkezeti tervet és leírást, a helyi építési szabályzatot, továbbá a szabályozási tervet. A településrendezési terv módosítása foglalkozik: - A település központjában a Brunszvik út mentén található tömb, a kastélykerttel átellenben. A tervezési terület két tömböt foglal magába, melyet a Sétáló utca (1077/4 hrsz) szel ketté. A frekventált helyen elhelyezkedő tervezési terület DK-i felén (1077-1079 hrsz) javasolt egy egy ütemben megvalósítható településközponti jellegű fejlesztés kidolgozása és megvalósítása, melynek eredményeképpen a terület központi jellegéhez és környezetéhez méltó rész jön létre. A falusias lakóterület (Lf) és a kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület (Gksz) településközponti vegyes területre (Vt) módosult. - A Budapest Székesfehérvár vasútvonal által ÉNy-ról határolt külterületi mezőgazdasági szántóterület. (049/24, a 049/25, a 049/26, a 049/27 és a 049/28 hrsz-ú területek). A tervmódosítás során területfelhasználásuk általános mezőgazdasági területből (Má) kertvárosias lakóterületre (Lke) módosul, melynek központi részén egy zöldterület (Z) kerül kialakításra. A tervezett lakóterületet a vasúti területtől pedig egy 40 méter széles véderdősáv (Ev) fogja választja el. - A Brunszvik út és a Szent László-patak közötti tömb. A módosítás során a területfelhasználás a régi lakóterület felőli teleksávban kertvárosias lakóterületből (Lke) falusias lakóterületre (Lf) módosul. A Szent László-patak menti 15 m-es sáv pedig zöldterület marad a környezetvédelmi hatóságok kérésének megfelelően. - A Szent László-patak mentén elhelyezkedő terület, a fentiekben említett újépítésű lakópark DK-i oldalán.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 25 Az érintett terület kertvárosias lakóterület (Lke) területfelhasználása teljes egészében módosul. A felső és alsó tömb besorolása a szabályozási tervnek megfelelően zöldterület (Z), a középső tömb közúti közlekedési terület lesz. Ez utóbbi tömbben az önkormányzat a szomszédos lakópark lakói részére szeretne egy közterületi parkolót létesíteni. A mellékelt beépítési terv tartalmazza a 125 férőhelyes parkoló kiosztását. 3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA, TÁRSADALMI ELLÁTÁS 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK 3.1.1. Népességszám alakulása A 2011-es KSH népszámlálási adatok szerint Martonvásáron az állandó népesség 2011-ben 5562 fő volt. Ez a település területéhez viszonyítva ~178,0 fő/km²-es népsűrűséget jelent, ami jóval magasabb, mint a megyei átlag (96,0 fő/km²), és a kistérségi átlag (108,1 fő/km²). A 2011-ben a lakosságból 122-en vallották magukat valamelyik hazai kisebbséghez tartozónak, amely a lakónépesség 2,1 %-át teszi ki. A kisebbséghez tartók közül 3 bolgárnak (0,05%), 25 cigánynak (0,4%), 3 horvátnak (0,05%), 3 lengyelnek (0,05%), 44 pedig németnek (0,8%), 34 románnak (0,6%), 3 szerbnek (0,05%), 4 szlováknak (0,07%) vallotta magát. 3.1.2. Állandó- és lakónépesség alakulása 1870-től 2001-ig 3. Táblázat - Jelenlévő összes népesség 1870-1970 Forrás: KSH, 2011. Év 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 Martonvásár (fő) 1940 2111 2095 2453 2578 2807 3154 3032 3126 3836 4073 4. Táblázat Állandó népesség 1970-2011 Forrás: KSH, 2011. Év 1970 1980 1990 2001 2011 Martonvásár (fő) 4045 4150 4304 5120 5562 5. Táblázat Lakónépesség 1970-2011 Forrás: KSH, 2011. Év 1970 1980 1990 2001 2011 Martonvásár (fő) 4094 4260 4360 5166 5732 6. ábra Martonvásár népességének alakulása 1870-2011 között Forrás: KSH, 2011 A népességszám alakulása 1940-2011 között:

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 26 1940 és 1950 között +3% 1950 és 1960 között +23% 1960 és 1970 között +6% 1970 és 1980 között +3% 1980 és 1990 között +4% 1990 és 2001 között +19% 2001 és 2011 között +9% Az adatsorokat vizsgálva jól követhető a város népességszám-változása az eltelt 140 év alatt. Martonvásár lakosságszáma folyamatosan növekedett, ugrásszerű növekedés a II. világháború után az 1950-es években, valamint az 1990-es években következett be. Az utóbbi 10 évben is jelentős, 9%-os emelkedés volt tapasztalható. 3.1.3. A népesség korösszetétele 6. Táblázat A népesség korösszetétele Forrás: KSH, 2011. Martonvásár Kistérségi átlag* Megyei átlag 0-14 év (fő/%) 939/16,4% 664/16,2% 571/14,5% 15-59 év (fő/%) 3607/62,9% 2625/64,3% 2493/63,2% 60-felett év (fő/%) 1186/20,7% 798/19,5% 879/22,3% Öregedési index 1,3 1,2 1,5 Martonvásár város korösszetétele százalékosan 7. ábra Martonvásár város korösszetétele százalékosan Forrás: KSH, 2011. 2011-ig Martonvásár korszerkezete elöregedést mutatott, a település társadalma egyre idősebb lett. Az öregedő társadalmat jól jellemzi, hogy az öregedési index - mely a 60 év felettiek és a 15 év alattiak arányát mutatja 1,3. A település öregedési indexe valamivel magasabb a kistérségi átlagnál, viszont a megyei átlagnál alacsonyabb. Ennek ellenére a népességszám folyamatos emelkedést mutat. 3.1.4. Tényleges szaporulat 7. Táblázat Természetes szaporulat illetve fogyás Forrás: KSH, 2011. 1980-1989 1990-2001 2001-2011 Kistérségi átlag* (2001-2011) Megyei átlag (2001-2011) Élve születés 560 541 569 444 393 Halálozás 513 610 719 493 512

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 27 Összesen +47-69 -150-50 -119 8. Táblázat Vándorlási különbözet Forrás: KSH, 2011. 1980-1989 1990-2001 2001-2011 Kistérségi átlag* (2001-2011) Megyei átlag (2001-2011) Különbözet +53 +875 +716 +191 +40 9. Táblázat tényleges szaporulat Forrás: KSH, 2011. 1980-1989 1990-2001 2001-2011 Kistérségi átlag* (2001-2011) Megyei átlag (2001-2011) Természetes szaporulat +47-69 -150-50 -119 Vándorlási különbözet +53 +875 +716 +191 +40 Tényleges szaporulat +100 +806 +566 +141-79 Martonvásár népességének alakulása 1980 és 2011 között növekvő tendenciát mutatott. A népességnövekedés mértéke a 90-es években volt a legmagasabb, azonban még az ezredfordulót követően is jelentős mértékű volt. A népesség-növekedés több részfolyamatból tevődik össze, az 1980-as években az okok a természetes szaporodás és a pozitív vándorlási különbözetből tevődtek össze. A rendszerváltást követően a természetes szaporulat természetes fogyásba fordult át, ám a nagymértékű bevándorlás ezt ellensúlyozta. A település demográfiai mutatóiról elmondható, hogy a kistérségi és a megyei átlagnál is kedvezőbb képet mutatnak. 3.1.5. Lakások számának alakulása (1946-2011) 10. Táblázat Lakóegységek száma Lakások Forrás: KSH, 2011. db lakott 1953 üresen álló 134 más célra használt 8 Összesen 2095 8. ábra Épített lakások számának időrendi alakulása Forrás: KSH, 2011

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 28 11. Táblázat Épített lakások számának időrendi alakulása Forrás: KSH, 2011. -1946 1946 1960 1961 1970 1971 1980 1981 1990 1991 2000 2001-2011 Száma (db) 253 287 267 370 337 238 343 Martonvásáron az épített lakások száma a II. világháborút követően változó tendenciát mutatott. A legtöbb lakás az 1970-es években épült, valamint kiemelkedőek voltak a 80-as és az ezredfordulót követő évek lakásépítései is. Az épített lakások számának alakulása és a népesség-növekedés között nem vonható párhuzam, a legtöbb lakás nem azokban az évtizedekben épült, amikor a népesség ugrásszerűen megnövekedett. 12. Táblázat A lakások komfortossága Forrás: KSH, 2011. Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás Összesen Lakások 1 467 (70,0%) 527 (25,2%) 52 (2,5%) 37 (1,7%) 12 (0,6%) 2095 9. ábra A lakások konfortosságának százalékos megoszlása Forrás: KSH, 2011 Martonvásáron található lakások komfortosság szempontjából kielégítő állapotban vannak. A 2011-es népszámlálás szerint a lakások 95%-a tartozik az összkomfortos illetve komfortos kategóriába. A komfort nélküli, a szükség- és egyéb lakások aránya mindössze 5%-os. Összességében megállapítható, hogy a településen cél az alacsony komfortfokozatú lakások állapotának javítása. 3.2. TELEPÜLÉSI IDENTITÁS 3.2.1. Kultúra A település nagy hagyományokkkal rendelkezik történeti és kulturális adotságainak, hagyományainak köszönhetően. A Település kulturális életét elsősorban a Brunszvik-Beethoven Központ, Beethoven Múzeum, Óvodamúzeum, a Brunszvik kastély és parkja szervezi, illetve a településen található nagy számú civilszervezet. A város számos állandó rendezvénnyel bír. Történeti és kulturális adottságok, hagyományok - Brunszvik Beethoven Dreher hagyaték o Brunszvik kastély és parkja o Brunszvik Teréznek a kisdedóvás területén elért eredményei/ Óvodamúzeum o Teleki Blanka hagyaték o Beethoven kapcsolata Martonvásárral o A Dreherek által létrehozott agrár-mintagazdaság o Dreher szeszgyár - sörkereskedés - Mezőgazdasági hagyományok o Kukorica- és búzakutatás, termesztés

Közművelődési intézmények száma (db) Kulturális rendezvények (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) Mozik (filmszinházak) száma (vándormozik nélkül, szünetelőkkel együtt) (db) Muzeális intézmények (db) Múzeumi kiállítások száma (db) Múzeumi látogatók száma (fő) Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők (db) A nemzeti és szakkönyvtárak beiratkozott olvasóinak (fő) A nemzeti és szakkönyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db) A nemzeti és szakkönyvtárak száma (db) A nyilvános könyvtárak beiratkozott olvasóinak (fő) A nyilvános könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db) A nyilvános könyvtárak (db) A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek (db) Alkotó művelődési közösségek száma (db) Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 29 - Művészetoktatás és az abból kinövő közösségek o Néptánc, népzenei hagyományőrzés o Zenei hagyományok: komolyzene és fúvószene o Képzőművészek - kézművesek 13. Táblázat Kultúra Könyvtár és alkotó közösségek Forrás: KSH 1990,,, 657 16544 1,,, 1995,,, 578 18219 1,,, 2000,,, 723 19749 1,,, 2001,,, 708 20257 1,,, 2002,,, 718 20810 1,,, 2003,,, 705 21355 1,,, 2004 90 20287 1 713 21959 1 1,, 2005 95 20478 1 719 20157 1 1,, 2006 95 20641 1 757 20269 1 1,, 2007 96 20807 1 707 20218 1 1 17 239 2008 97 20981 1 716 20762 1 1,, 2009 100 21185 1 579 20959 1 1,, 2010 100 19945 1 644 21463 1 1,, 2011 100 19670 1 638 21835 1 1 2 55 A településen kis mértékben csökkent az utóbbi évtizedben a könyvtárba beiratkozott olvasók száma, ez azonban megegyezik az országos tendenciákkal. 14. Táblázat Kultúra közművelődés, rendezvények, múzeum Forrás: KSH 1990,,, 1,,,,, 1995,,,,,,,,, 2000,,,,,,,,, 2001,,,,,,,,, 2002,,,,,,,,, 2003,,,,,,,,, 2004,,,, 2 2 11455,, 2005,,,, 2 4 31061,,

Közművelődési intézmények száma (db) Kulturális rendezvények (db) Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) Mozik (filmszinházak) száma (vándormozik nélkül, szünetelőkkel együtt) (db) Muzeális intézmények (db) Múzeumi kiállítások száma (db) Múzeumi látogatók száma (fő) Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) Rendszeres művelődési formákban résztvevők (db) MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 30 14. Táblázat Kultúra közművelődés, rendezvények, múzeum Forrás: KSH 2006 1 40 11250, 1 6 13449 1105 688 2007 1 44 10147, 1 3 12214 983 635 2008,,,, 1 5 12071,, 2009,,,, 2 6 21667,, 2010,,,, 2 2 22132,, 2011 1 85 3470, 2 2 19499 230 76 A település léptékéhez mérten megfelelő a városban található múzeumok és látogatóinak száma, továbbá jelentősnek mondható a hagyományőrzés. 3.2.2. Civil szervezetek Egy település életében fontos, hogy kialakuljon egy erős civil bázis, ami támogatni tudja az önkormányzati fejlesztéseket, és az alulról jövő kezdeményezések által mozgósítani tudja a helyi lakosságot. A településen számos civil szervezet és egyesület működik, ezek működése a kultúra közvetítésében, a szabadidő hasznos eltöltésének szervezésében, a sport és kultúra szertágazó területén, a közbiztonság javításában, az elesettek gyámolításában és folytatható lenne a sor az élet minden területére kiterjedően. Alapítványok: - Százszorszép Alapítvány - Embertársainkért Alapítvány - Martonvásár Sportjáért Alapítvány - Együtt - Értük Alapítvány - Martonvásárért Alapítvány - Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány - Martonvásári Tehetséggondozó Alapítvány - Martonvásári Gyermekekért Alapítvány - Martonvásári Gyermekkert Alapítvány - Martonvásári Katolikus Egyházközségért Alapítvány - Harmónikus Fejlődés Alapítvány - Nemzeti Óvodamúzeum Alapítvány - Zöld Alapítvány Martonvásárért Egyesületek: - Martonvásári Kulturális Egyesület, az egyesületen belül: Teleki Blanka Hölgyklub - Martonvásári Vagyon és Polgárőrség - Martonvásári Kertbarát Egyesület - Martonvásári Önkéntes Tűzoltóegyesület - Martonvásári Fuvószenei Egyesület - Martonvásári Városvédő Egyesület - Civil Fórum Egyesület - Martonvásári Más Kép Egyesület - Nefelejcs Nyugdíjas Klub Sportegyesületek: - Martonvásári Sport Klub (MSK) - Martonvásári Kézilabda Egyesület - Martonvásári MEDOSZ SE - Szent László Völgye Lovasklub Egyesület - MUSTANG Sportegyesület - OLIMPIA Diáksport Egyesület - MartonVál SAKK Klub - Golden Tiger s Kung-fu Club Sport Egyesület Közösségek: - Jobb Martonvásárért Polgári Kör - Folyton Folt Kör - Tulipán Foltvarró Kör - KALÁSZ Egylet - Hastáncosok Csoportja - Képzőművészek és Barátaik Köre - Kismama Klub - Nagycsaládosok Klubja

Jól látható ebből, hogy a település civil szervezetei sokrétűek, különböző célokkal létrejött kulturális, szociális, sportolási és egyéb célú közösségek, melyek aktív működésükkel a település jó irányba történő fejlődését mozdítják elő. 3.3. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Martonvásáron a közellátás megfelelő. Az alapfokú közellátás mellett a közép szintű ellátás egy-egy eleme is megjelenik. Egyéb közép- és magasszintű intézmények a jó közlekedési kapcsolatoknak köszönhetően könnyen elérhetők. A városban két háziorvos és egy gyermekorvos működik, valamint szemészeti, fogorvosi szakrendelés is üzemel. Központi orvosi ügyelet Ercsiben és Érden működik, szakellátást a velencei Szakorvosi Intézet, kórházi ellátást pedig a Fejér Megyei Szent György Kórház biztosít. A városban működik egy idősek otthona is (Harmónia-Gondoskodás Idősek Ápoló-Gondozó Otthona). A településen két óvoda (a Brunszvik Teréz Óvoda és a Szent László Völgye - Bóbita Óvoda Szent László Völgye Regionális Tagóvodája), két általános iskola (a Martonvásári Beethoven Általános Iskola és a Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium) és a Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola működik. A településen nem található gimnázium, a diákok egy része Érdre és Kápolnásnyékre, nagyobb részük Budapestre jár. Martonvásáron található a Kun László Középiskola és Szakiskola egy tagintézménye, ahol gimnáziumi és szakközépiskolai felnőttképzés folyik. 2011 szeptemberében jött létre a Városi és Iskolai Könyvtár és a Klubház összevonásával a Brunszvik-Beethoven Központ, amely jelenleg a Százszorszép Táncegyüttes székhelye, valamint a városi könyvtár és az óvodamúzeum székhelye. A Központ számos közösségi programnak, kulturális rendezvénynek biztosít helyszínt. A településen a közbiztonság viszonylag jónak mondható, rendőrörs is működik a városban. 15. Táblázat Közbiztonsági mutatók alakulása Év Regisztrált bűncselekmények száma A regisztrált bűncselekményekből Betöréses lopások közül lakásbetörés személy elleni közlekedési közrend elleni vagyon elleni 2003 139 2 10 24 96 21 2005 123 4 12 12 89 29 2007 154 5 17 19 108 14 2009 109 4 13 13 72 9 2011 200 8 7 42 131 13 A 2003-2011-ig terjedő időszak regisztrált bűncselekményeit vizsgálva sajnos szembetűnő változás, hogy a 2011-es évben az eddigiekhez képest nagyobb számban történt vagyon elleni bűncselekmény. Mindemellett a lakásokba való betörések száma valamelyest visszaszorult. A helyi lakosság és az ide látogatók tájékoztatását szolgálja a rendszeresen frissülő önkormányzati honlap, melyen a lakosság és a városba látogatók a közérdekű információk, önkormányzati anyagok mellett közösségi rendezvényekre, alkalmakra vonatkozó friss adatokat találhatnak meg. 4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 4.1. GAZDASÁG 4.1.1.A település gazdasági súlya, szerepköre Martonvásár a Martonvásári, volt Ercsi kistérséghez tartozó város, területe 3125 ha, lakosainak száma 5732 fő. Gazdasági súlyát a mezőgazdaság adja, amelynek középpontjában a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóközpontja és az ahhoz kapcsolódó vállalkozások állnak. Jelentősek továbbá a helyi mezőgazdasági és a szolgáltatási vállalkozások. Martonvásár a budapesti agglomerációból területi tervezés kategóriát tekintve - éppen kieseik, de gazdasági értelemben mégis az agglomeráció peremvárosának tekinthető, köszönhetően a kiváló megközelíthetőségének - az M6 és az M7 autópályák jóvoltából. Budapest és Székesfehérvár egyaránt 25 km-re van a várostól. Mindez új gazdasági befektetők megtelepedésének kedvez, tehát meghatározó tényező a gazdaságfejlesztésre nézve. A gazdasági helyzet jelenleg is kedvező, amit bizonyít a KSH 2009-es eredménye, mely szerint a városban az egy főre jutó belföldi jövedelem jóval meghaladja az országos és a megyei értéket is.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 32 10. ábra - Az egy főre jutó belföldi jövedelem (Martonvásár pirossal) (teir.hu) 4.1.2. Helyi vállakozási szektor A város gazdasági helyzetéről áttekintést nyújtanak a következő statisztikai mutatók a helyi és járási vállalkozások számáról. A Martonvásári járás a megyei összehasonlításban nem tölt be kedvező pozíciót a működő vállalkozások tekintetében. A 12. ábrán látható, hogy a Velencei-tó-menti Gárdonyi járásban és az Érdi járásban kétszer annyi a vállalkozások száma, mint a Martonvásáriban. (A jelentős eltérést a Gárdonyi járás turisztikai, illetve az Érdi járás központi jelentőségének tulajdonítható.) 12. ábra A működő vállalkozások száma a Martonvásári járásban (38-45 db) 11. ábra - Regisztrált vállalkozások száma Martonvásáron Forrás: KSH, 2011 A településre szűkítve a vállalkozások számának növekedése, kiegyenlített gazdasági fejlődés figyelhető meg. A grafikon jól mutatja, hogy az előző évtized elején lassú, egyenletes emelkedés látszódott a vállalkozások számának alakulásában 2005-ig, majd az ezt követő két évben stagnálás mutatkozott. Ezután 2007-ben csaknem 100 céget alapítottak. Tíz év alatt a cégek száma 33%-kal nőtt, ez alatt az idő alatt összesen 215 új vállalkozást jegyeztek be. Ez számos új munkalehetőséget és nagymértékű fejlődést jelentett a gazdaságra. A 16. sz. táblázat alapján a helyi vállakozások közül a legtöbben a 10 fő alatti alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozások voltak 2011-ben. Ugyanebben az évben a kisvállalkozások száma már csak 17. Közép- és nagyvállalat nincs a városban.

Működő betéti társaságok száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő egyéni vállalkozások száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő gazdasági szervezetek száma összesen (db) Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő korlátolt felelősségű társaságok száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő nonprofit szervezetek száma (db) Működő szövetkezetek száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő társas vállalkozások száma összesen (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Regisztrált betéti társaságok száma (év végén) (db) Regisztrált egyéni vállalkozások száma (év végén) (db) MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 33 16. Táblázat Martonvásáron regisztrált vállalkozások száma 1. Forrás: KSH, 2011 Regisztrált vállalkozások száma 0 fős és ismeretlen létszám 1-9 fős létszámú 10-19 fős létszámú 20-49 fős létszámú 50-249 fős létszámú 250-499 fős létszámú 2011 157 483 15 2 0 0 17. Táblázat Martonvásáron regisztrált vállalkozások száma 2. Forrás: KSH, 2011 1995,,,,,,,,,, 36 323 2000 74 235, 314 61 54 29 6 140 375, 288 2001 84 228 412 317 57 50 29 6 146 374, 292 2002 93 229 421 327 54 47 31 5 152 381, 304 2003 97 224 425 325 60 54 31 4 161 385, 315 2004 103 228 441 335 62 56 35 4 169 397, 325 2005 95 185, 282 65 60 37 3 162 347 117 315 2006 95 177, 275 68 63 41 3 166 343 118 304 2007,,,,,, 40,,, 122 314 2008 87 160, 248 84 79, 3 172 332 117 392 2009 78 155, 234 90 85, 3 169 324 112 395 2010 72 164, 237 99 95, 1 172 336 112 418 2011,,,,,,,,,, 105 404 A Martonvásáron működő egyéni vállalkozások száma az adatok alapján 2010-re 30%-kal lecsökkent. Ezzel szemben a regisztrált egyéni vállalkozások száma folyamatos növekedést mutatott 2000-től. Ezzel egyidejűleg a működő korlátolt felelősségű társaságok száma megnövekedett, 1 év alatt mintegy 10%-kal nőtt.

Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozások száma (év végén) (db) Regisztrált gazdasági szervezetek száma (db) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma (év végén) (db) Regisztrált nonprofit szervezetek száma (év végén) (db) Regisztrált nyugdíjas egyéni vállalkozások száma (év végén) (db) Regisztrált őstermelők száma (év végén)(db) Regisztrált szövetkezetek száma (év végén) (db) Regisztrált társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Regisztrált vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások száma (db) MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 34 18. Táblázat Martonvásáron regisztrált vállalkozások száma 3. Forrás: KSH, 2011 1995,, 364 33 32,,, 4, 401, 2000,, 370 63,,,,, 145 433, 2001,, 384 58,,,,, 150 442, 2002,, 406 55,,,,, 157 461, 2003,, 419 62,,,,, 166 481, 2004,, 441 65,,,,, 181 506, 2005 143 565 437 80 73, 35, 4 202 517, 2006 145 562 427 82 75, 33, 4 205, 509, 2007 142 581 442 86 79, 33, 4 214 528, 2008 159 674 514 106 99 41 49, 4 228 620 198 2009 151 682 511 117 111 42 50 97 3 233 628 192 2010 161 719 534 129 124 43 52 100 1 245 663 207 2011 148 713, 146 141 45 48 94 1 253 657 196 A 18. sz. táblázat a helyi regisztált vállalkozások számának alakulását mutatja be 2011-ig. Szembetűnő változás a regisztrált korlátolt felelősségű társaságok számának kétszeresére történő növekedése 2005 és 2011 között. Az egyéni vállalkozások száma stagnált, ugyanúgy, mint a nonprofit szervezeteké. A gazdasági szervezetek száma összességében 26%-kal növekedett a vizsgált utóbbi 6 évben. 4.1.3. A település gazdasági ágazatai, jellemzői A településen a legnagyobb arányban a mezőgazdaság-erdőgazdálkodás ágazatban működő cég van, ezen belül is a mezőgazdasági vállalkozások vannak túlsúlyban (19. táblázat). Itt található a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóközpontja és annak vetőmagforgalmazó és egyéb vállalkozásai. A második legtöbb vállalkozást adó ágazat a kereskedelem (gépjárműtartozékok kereskedelme), ezt a szakmai, tudományos tevékenységű cégek (MTA Kutatóintézet) követik. Jelentős az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek aránya is.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 35 19. Táblázat Martonvásár regisztrált vállalkozások gazdasági ágazatok szerint Forrás: KSH, 2011 2011. Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások aránya Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 122 17,6% Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, 36 5% vízellátás; szenny-víz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, nemzetgazdasági ágakban Feldolgozóipar 35 5% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, 1 0,1% hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ágban Építőipar 33 5% Kereskedelem, gépjárműjavítás 98 14% Szállítás, raktározás 19 3% Szálláshely-szolgáltatás 15 2% Információ, kommunikáció 24 3,5% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 26 4% Ingatlanügyletek 79 11% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 83 12% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek 29 4% Közigazgatás 1 0,1% Oktatás 25 3,5% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 15 2% Művészet, szórakoztatás, szabadidő 23 3% Egyéb szolgáltatás 29 4% ÖSSZESEN 693 - Mezőgazdaság Martonvásár területének körülbelül 72%-a mezőgazdasági terület, ez az országos értéket is jelentősen meghaladja. 2008 és 2011 között a mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya a 3,6% és 4,6 % között mozgott. Egy másik mutató a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások számát vizsgálja. Ez a három ágazat Martonvásár gazdaságából 17-18%-ot tesz ki összesen 122 regisztrált vállalkozással. A mezőgazdasági tevékenység középpontjában a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja áll. A kutatóintézet többek között kalászosok, valamint kukorica nemesítésével foglalkozik. Erdőháton található a már magánkézben lévő Martonseed Zrt. kísérleti gazdasága és a Bázismag Kft. A regisztrált őstermelők száma 2011-ben 94 fő volt. Az erdők aránya nem számottevő, a település területének 6%-a sorolható erdőgazdasági területek közé. A szőlő aránya mára 1%-ra csökkent. Az egykori zártkerti területen (Orbán-hegy) a szőlőműveléssel több ingatlanon felhagytak. A külterületen Kajászó határában még fellelhető őszibarack ültetvény. Az állattenyésztésből mára a Gábor-majori szabadtartásos szarvasmarha tenyésztés maradt fenn. A közelmúltban a jelentős szarvasállományt tartó Vadex Zrt. felhagyott a szarvastartással. Ipar Az építőiparban működő vállalkozások száma 2001- ben 25 db volt 2011-ben már 35, tehát ebben az ágaztban sikerült némi javulást elérni. A feldolgozóipar részaránya is jelentős. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2010 es adatösszesítése alapján 11 ipari terület található a város területén. Ezekbe 296 cég volt regisztrálva. Ezek az ún. ipari parkok az egykori TSZ majorok területén találhatók. Jelentős ipari területek: Genius tools (szerszámok nagykereskedelme), aszfaltkeverő telep, húsüzem, lakatos- és feső gyártócsarnok, akadémiai nyomda.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 36 Szolgáltatás A helyi gazdaság másik pillére a szolgáltató szektor. A szolgáltatás szektorban a legtöbben a települést kiszolgáló vállakozások találhatók: élelmiszerbolt, egyéb kiskereskedések, autósboltok, tüzép. Martonvásár Településfejlesztési Koncepciójában (2012) a következő negatív gazdasági jellemzőket sorolják fel: - Hiányos helyi szolgáltatások, megszűnő vállalkozások. - A településre látogatók száma stagnál, új attrakciókra van szükség. - A szolgáltatások bővítésére van szükség. - Munkahelyteremtésre van szükség, hogy csökkenthető legyen a napi szinten ingázók száma, és a környéken tapasztalható munkanélküliség csökkenjen. - Romlanak az önkormányzat gazdasági kilátásai. Ezek a tendenciák az ország településeinek csaknem mindegyikére jellemzők, holott Martonvásár elhelyezkedése és fejlesztési tartalékterületei lehetővé tennék a vállalkozások számának szélesítését, új szolgáltatások megjelenését. 4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM 4.2.1.A település turisztikai szerepköre Martonvásár a nagy turisztikai forgalommal bíró Velencei-tó szomszédjában fekszik, azonban a települési idegenforgalom jelenleg nem számottevő. A város a Velencei-tó közelsége ellenére nem nevezhető turisztikai célpontnak, a települést az áthaladó turizmus jellemzi inkább. Martonvásár területén a megyei szerkezeti terv két térségi jelentőségű kerékpárutat jelöl, az egyik az Alcsútdoboz - Martonvásár Ercsi útvonalat tárja fel, a másik a Velencei-tóhoz vezet a 7-es főút mentén. Egyik nyomvonalon sincs kerékpársáv. 4.2.2. Turisztikai jellemzők Közkedvelt turisztikai célpont a város központjából megközelíthető, festői parkban elhelyezkedő Brunszvikkastély. A barokk stílusból klasszicista stílusban átépített kastélyban ma Beethoven Emlékmúzeum várja az érdeklődőket. A parkban található még az Óvodamúzeum. A 70 hektáros kastélypark egy különleges, többek között exóta fafajokból álló arborétum. A park fái alatt a mezőgazdasági múltra emlékeztető nagy növénynemesítőink (pl. Tessedik Sámuel) mellszobrai találhatók. A kastélypark egyben természetvédelmi terület, mely a Tudományos Akadémia tulajdonában és kezelésében van. A parkban esküvőket is szoktak tartani. A település egyik turistacsalogató programja a nyaranta három alkalommal megrendezett Beethoven emlékkoncert a kastályparkban. A rendezvényen külföldi művészek is fellépnek. Július végén rendezik a Martonvásári Napokat számos programmal. Egyéb kikapcsolódási lehetőséget jelent a Szent László-patak M7-es autópályától északnyugatra, Felsőmajor közelében található parkosított környezetű horgásztó. A város fő kereskedelmi szálláshelye a háromcsillagos Marton Hotel 26 szobával, wellness lehetőséggel. Ugyanitt rendezvények és konferenciák lebonyolítására is van lehetőség. Ezen kívül egy panzió is van Martonvásáron. A település idegenforgalmi infrastruktúrája csak részben kielégítő. A látogatók számának megfelelő számú szállás található. A városi ranghoz képest azonban meglepő, hogy csak egy étterem működik, melynek igen korlátozott a kapacitása. A cukrászdák szempontjából kedvezőbb képet fest, hogy összesen négy van a településen. A helyi lehetőségek mellett az idegenforgalom részét képezik a környékbeli látnivalók, programlehetőségek, amelyeket a városból könnyen el lehet érni. A Velencei-tó menti városok idegenforgalmi szerepe miatt Martonvásár csak új szolgáltásokkal emelkedhet ki. Az egyedülálló adottságokkal rendelkező kastély és park révén a jelenleginél nagyobb turisztikai szerephez is juthat megfelelő turisztikai menedzsment által.

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Külföldi vendégek száma a magánszállásadásban (fő) Magánszállásadás férőhelyeinek száma (db) Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (fő) Vendégek száma a magánszállásadásban (fő) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 37 20. Táblázat Vendégek száma Martonvásáron Forrás: KSH, 2011 1990 443,, 29 2614,, 1615 1995 1057,, 62 2487,, 1724 2000 110 12 17 45 1437 214 36 920 2001 11 14 30 45 1506 452 57 691 2002 15 26 30 23 684 893 112 313 2003, 10 28 24 292 253 31 181 2004 3 7 23 30 40 267 16 3 2005, 6 6 30 350 204 10 53 2006, 1 6 25 1041 30 1 702 2007,, 4 25 1854,, 607 2008, 54 4 25 74 172 172 32 2009, 3 2,, 86 3, 5. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS 5.1. KÖZMŰVEK ÜZEMELTETÉSE A vízellátást a Fejérvíz Zrt. Bicskei Üzemmérnöksége biztosítja, a szennyvíz-csatorna hálózat üzemeltetője szintén a Fejérvíz Zrt. A földgázellátás szolgáltatója az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., villamosenergia-ellátást az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. biztosítja. A településen kiépült vezetékes távközlési ellátást a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. biztosítja. A kommunális hulladék elszállítását a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. végzi velencei és agárdi telephelyére. A településen 2013. január 1-jétől működik házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, amelyet szintén a Velencei-tavi Hulladékgazdálkodási Kft. végez.

A helyi önkormányzatok helyi adó bevételeiből az idegenforgalmi adó (1000 Ft) A helyi önkormányzatok helyi adó bevételeiből az iparűzési adó (1000 Ft) A helyi önkormányzatok rendelkezésére álló forrásai (1000 Ft) A helyi önkormányzatok saját folyó bevételei (1000 Ft) A helyi önkormányzatoknak átengedett gépjárműadó (1000 Ft) A helyi önkormányzatoknak átengedett személyi jövedelem adó (1000 Ft) A helyi önkormányzatoknak nyújtott állami hozzájárulások és támogatások (1000 Ft) A helyi önkormányzatoknak nyújtott normatív támogatások (1000 Ft) A helyi önkormányzat hitel visszafizetése(db) A helyi önkormányzat kiadásai összesen (db) A helyi önkormányzatok államháztartáson belülről származó pénzeszközei (db) A helyi önkormányzatok államháztartáson kívülről származó pénzeszközei (db) A helyi önkormányzatok által nyújtott támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások (1000 Ft) A helyi önkormányzatok által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai jutattások (1000 Ft) A helyi önkormányzatok folyó (működési) kiadásai (1000 Ft) A helyi önkormányzatok helyi adó bevételei (1000 Ft) MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 38 5.2. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 2 5.2.1. Önkormányzati gazdálkodás 21. Táblázat Önkormányzati gazdálkodás 1. Forrás: KSH, 2011 2003,,,, 26111 21277 569587 112248 2004,,,, 30533 24261 608557 84556 2009 24081 1329827, 75698 1189 35296 24435 759834 175028 2010,,,,,,,, 2011 2464 1333623 61236 569 96952 26016 679 986 152792 22. Táblázat Önkormányzati gazdálkodás 2. Forrás: KSH, 2011 2003,, 721506 172243 14198 138539 271127 207525 2004,, 3130280 406207 25797 146260 344047 222367 2009 9 142586 1329827 340708 33578 161928 278582 241919 2010,,,,,,,, 2011 82 118009 1076615 315843 39743 157007 255454 220703 2 Készült a településfejlesztési koncepció felhasználásával

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 39 A helyi önkormányzat 2003 és 2011 közötti gazdálkodásának változását mutatja a 21.-22. táblázat. Az önkormányzat kiadásai 2011-ben nagyjából megegyeztek a két évvel azelőtti értékkel. 20%-kal csökkent az államháztartáson belülről származó pénzeszközeinek száma 2009-2011 között. Az államháztartáson kívülről származó pénzeszközei pedig 52%-kal csökkentek ugyanebben az időszakban. A helyi adó bevételei 2003-2009 között 36%-kal nőttek, majd 13%-kal visszacsökkentek a következő két évben. A rendelkezésre álló források összege a 2003-as alacsony értékhez képest 2011-re lényegesen megnőtt. Ugyanilyen változás tapasztalható az önkormányzat saját folyó bevételeinél. Az önkormányzatnak átengedett gépjárműadó mértéke 65%-kal, a személyi jövedelemadó 12%-kal nőtt 8 év alatt. Összefoglalva a különböző vagyongazdálkodási mutatók egy része jelentős csökkenést, kisebb részük pedig emelkedést mutatott. A kiadások és a bevételek egyenlege negatív, az önkormányzat kiadása kétszerese a bevételének. Ezt a hiányt csökkentik különböző támogatások, állam által átengedett adók, melyek összege növekedést mutatott az elmúlt 8 évben. A megfelelő vagyongazdálkodáshoz el kell készíteni az önkormányzat mindenre kiterjedő leltárát, az éves költségvetésben fel kell tüntetni az ingó és ingatlan vagyonon túli vagyonelemeket és azok hasznosítását, használatát. Akciótervben érdemes rögzíteni az Ingatlan-vagyonnal való gazdálkodás alapelveit és részleteit, a szabályokat önkormányzati rendeletben kell elfogadni. Az önkormányzatnak szükséges elfogadni Gazdasági Programját, melyben minimum 4-5 évre meghatározza a feladatokat, az azokhoz szükséges eszközöket és forrásokat. A Gazdasági Programot Akciótervekkel együtt is el lehet fogadni, melyek hosszabb távú kitekintést és az összefüggések megértéséhez szükséges részleteket is tartalmaznak. 5.2.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, eszközei Martonvásár Városának Önkormányzata a korábbiakban ad-hoc jellegű városfejlesztést folytatott, melynek következtében olyan pályázatokon vett részt, melyeket a martonvásári emberek nem támogattak, továbbá nélkülöztek minden településfejlesztési összefüggést. A Dreher Jenő Városfejlesztési Program részei, a Településfejlesztési Koncepció, mely kijelöli a fejlesztés irányait, a Gazdasági Program, illetve későbbiekben esetleg az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akciótervek, melyek tartalmazzák a végrehajtáshoz szükséges lépéseket, feladatokat. A településfejlesztés irányainak kijelöléséért, az előrehaladás ellenőrzéséért Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felel, az operatív végrehajtásban a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzat intézményei és cégei látnak el feladatot. Javasolt az önkormányzatnak elkészítenie a település adottságait bemutató Befektetési Kalauzt, melyben különösen ki kell térni a foglalkoztatási, képzettségi feltételekre (település és régió), valamint be kell mutatni a lehetséges fejlesztési területeket. Szükséges termelő vállalkozások Martonvásárra történő vonzása, melynek következtében munkahelyek jöhetnek létre. Az önkormányzat direkt gazdaságfejlesztést nem folytat, a városüzemeltetésben részt vevő cégeivel végez ilyen jellegű tevékenységet. Martonvásáron, a település méretéből adódóan az önkormányzatnak nem javasolt jelentős mennyiségű szociális- és szolgálati lakás fenntartása. A lakások és helyiségek bérleti díjaiból korábban egyáltalán nem történt állagmegóvás, felújítás, fejlesztés az adott ingatlanokon. Ez az ingatlanok leromlásához vezetett. Javasolt az önálló funkciójú, lakás célú ingatlanok eladása, hosszú távon esetleg szociális bérlakás-építési programban való részvétel. A lakás- és helyiséggazdálkodás részleteit az Ingatlan-vagyonnal való gazdálkodást tartalmazó Ingatlan-, lakásés helyiséggazdálkodási Koncepció keretében javasolt elfogadni. 5.2.3. Intézményfenntartás, településüzemeltetés Martonvásár Város Önkormányzatának intézményei a Brunszvik Teréz Óvoda és a kulturális feladatokat ellátó Brunszvik Beethoven Központ. A tulajdonában álló épületben működik a Martonvásári Beethoven Általános Iskola és a Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola. További intézmények a Szent László Völgye - Bóbita Óvoda Szent László Völgye Regionális Tagóvodája, és az állami tulajdonú Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium. A szociális területért felelős Segítő Szolgálat intézményét önkormányzati társulás tartja fenn. A település energiaellátása megfelelő, minden hálózat rendelkezésre áll a lakott területen.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 40 A rendszerváltást követően az intézmények energiaellátása és a közvilágítás rendszere is részben megújult, azonban szükséges lenne további korszerűsítés az intézményi épületállomány energetikai tulajdonságainak és a közvilágítás hatékonyságának javítása érdekében. Településüzemeltetési szolgáltatást Martonvásár Város Önkormányzata a cégein keresztül végez. Az önkormányzati tulajdonú Martongazda Kft. lát el valamennyi városüzemeltetéshez kapcsolódó feladatot, a temető működtetésétől kezdve az épületek üzemeltetésén és bérbeadásán át a rendezvények technikai biztosításáig. A víz- és csatornaszolgáltatást önkormányzati tulajdonú cégek végzik. 6. TÁJI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 6.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK 3 Martonvásár az Alföld nagytáj, a Mezőföld középtáj, a Váli-víz síkja kistáj észak-keleti részén helyezkedik el. A kistáj a mélyfekvésű Velencei-medence és a magasabban fekvő Érd-Ercsi-hátság között fekszik. Túlnyomóan kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek találhatók ezen a síksági tájon. Az alábbiakban Magyarország kistájainak katasztere alapján kerül sor a környezeti tényezők részletezésére. 6.1.1. Domborzati viszonyok, földtani adottságok A kistáj 106 és 185 m közötti tszf-i magasságú felszínének nagyobb része féloldalasan és aszimmetrikusan kiemelt, vetődésekkel, szubszekvens völgyekkel, völgymedencékkel szabdalt, lösz takarta eróziós halomvidék. DK-i lejtőinek felszínét ÉNy-DK-i irányú, újpleisztocén szerkezeti vonalak mentén kialakult teraszos völgyek szelik keresztül. ÉNy-i része közepes magasságú tagolt síkság. A jellemző felszíni formák az ÉNy-i domblábfelszínen eróziós-deráziós úton keletkeztek. 6.1.2. Talajtani jellemzők A kistáj jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, mivel területének 89%-át mészlepedékes és alföldi mészlepedékes csernozjom talajok alkotják. A löszös alapkőzetű talajok jó termőképességűek és mintegy 90 %-uk szántóterületként hasznosítható. A Váli-víz és a Szent Lászlópatak völgyének vályog mechanikai összetételű réti öntéstalajai talajtakaró 11%-át teszik ki. Legnagyobb részük (80 %) rétként hasznosítható. A réti öntéstalajok előfordulása csupán a patakvölgyekre jellemző. 6.1.3. Éghajlat Éghajlata száraz és mérsékelten meleg. Az évi napfénytartam 1950 óra körüli, a napsütéses órák száma nyáron 780, télen 175-180 óra között alakul. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 C, a tenyészidőszaké pedig 17,2-17,4 C. Évente 194-197 napon át (ápr. 3-6. és okt. 19-21. között) a napi középhőmérséklet rendszerint meghaladja a 10 C-ot. A fagymentes időszak hossza 205-207 nap (ápr. 3-5. és okt 28-30 között). A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének átlaga 34,0 C körüli, a leghidegebb téli napok abszolút minimumainak átlaga -16,0 C. Martonvásár térségében a mérsékelten meleg-száraz éghajlatnak köszönhetően alacsony az átlagos csapadékmennyiség (körülbelül 540 mm), ebből 310-330 mm a nyári félévben hullik. A legtöbb 24 órás csapadékot, 111 mm-t, Martonvásáron mérték. A hótakarós napok száma évente 32-34 körül valószínű, 20 cm-es maximális vastagsággal. Az uralkodó szélirány az észak-nyugati, átlagos sebessége 2,5-3 m/s. 6.1.4. Vízrajz A kistáj két nevezetes vízfolyása a Dunába folyó Váli-víz (56 km, 657 km 2 ) és az abba torkolló, a város közigazgatási területét észak-déli irányban átszelő Szent László-patak (68 km, 338 km2) alsó szakasza. A kistáj ÉNy-i része a Velencei-tóhoz folyik le, száraz, vízhiányos terület. Az árvizek nyáron, a kisvizek ősszel jellemzőek. A vízminőség általában II. osztályú, de kisvízkor III. osztályú is lehet. A kistájon található 3 kis természetes tó, amelyekből a Martonvásár melletti a legnagyobb (5,5 ha). A talajvíz mélysége általában 4-6 m közötti, a völgyekben 4 m felett van, mennyisége 3 A 7.1. Természeti adottságok című munkarész Magyarország kistájainak katasztere alapján készült.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 41 nem számottevő. A rétegvíz mennyisége csekély. Az artézi kutak mélysége 100 m körüli, vízhozamuk helyenként jelentős, de általában közepes. 6.1.5. Növényzet A kistáj klímazonális vegetációja a löszerdősztyep és a cseres-tölgyes. Potenciális növényzete az É-i peremterületeken dombvidéki elegyes tölgyes, a vízfolyások mentén vizes élőhelyek együttese. Jelenleg a nagytáblás szántókkal körülvett, mezsgyékre, vasúti töltések oldalára, meredek lejtőkre visszaszorult lösznövényzet, valamint a szabályozott patakmedreket követő vízparti növényzet a meghatározó. A gyepek nagy része jellegtelen szárazgyep, részben cserjésedő löszpusztagyep, illetve. löszlegelő. Fajgazdag löszpusztagyepek elsősorban a mezsgyéken maradtak fenn. A löszpusztai cserjés és tollas szálkaperjés erdősztyeprét előfordulása szórványos. Jellemzők a tájidegen fajokból álló ültetvények, a galagonyás-kökényes cserjések, néhol a telepített tölgyesek. A vízfolyásokat nádasok, mocsarak szegélyezik (Dövényi, 2010). 6.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET 6.2.1. Martonvásár szerkezetének kialakulása a katonai felmérések tükrében A XVIII. században a hadászatban előtérbe került a terepadottságokhoz való alkalmazkodás, ezáltal a térkép a harcrend kialakításában nélkülözhetetlenné vált. Ennek fényében készítették el az első, az ország teljes területét lefedő katonai felmérést 1766 és 1785 között. Ezt követte a második felmérés 1806-tól 1869-ig, végül a harmadik, mely csak néhány évvel követi a másodikat 1872-84-ig. Ezek a térképek mintegy másfél évszázadot átölelnek, ezáltal a táj és a települések változása jól nyomon követhető rajtuk, így Martonvásár szerkezetének alakulását is a katonai felmérések alapján vázoljuk fel. 1. I. KATONAI FELMÉRÉS (1782-85) Martonvásár az első katonai felmérés készítésének idején egy két út találkozásánál kialakult település volt, neve MártonyVásár. A térségi településhálózatban jelentős szerepet töltött be, mivel a Székesfehérvárról Budára vezető kocsiút, a mai 7. főút helyén lévő út mentén helyezkedett el. A településtől észak-nyugatra Tordás (a mai Tordas), dél-keletre Puszta Szent Miklós (a mai Szentmiklóspuszta- Ráckeresztúr része), dél-nyugatra Baratska (a mai Baracska) található. Baratskával kocsiút, Tordással és Puszta Szent Miklóssal mezei és erdei utak kötik össze, amelyek a ma is meglévő útkapcsolat elődjeinek tekinthetők. A településtől délre folyt a Szent László-patak szabályozatlan mederben, amelyet a főút is keresztezett, az átkelést egy fahíd biztosította. A településtől észak-nyugatra egy nagy kiterjedésű nád nélküli mocsár terült el, amely a Szent László-patakkal érintkezett. A patak vonalát a falutól délre szintén követték mocsaras területek. Mivel a település a patak völgyében helyezkedett el,

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 42 közvetlen környezetében legelők, mezők terültek el, szántóterületeket csak a falutól távolabb ábrázol a felmérés. A településtől észak-nyugatra magasodó dombokon szőlőművelés folyt. Martonvásár már az első katonai felmérés idején fejlett település volt, a mai településközpont szerkezete ekkorra már kialakult. A felmérésen felismerhető a település fő utcája (a Fehérvári út és a Budai út), amelyhez az északi oldalán két utca (a mai Rákóczi Ferenc utca és a Dózsa György út), déli oldalán pedig egy utca (a mai Szent László utca) csatlakozott. A település az 1770-es években a Brunszvik család birtokába került, ők építtették 1773 és 1776 között a római katolikus templomot (a képen kereszt alakú), majd 1783 és 1785 között a kastélyt a település észak-nyugati végén, a templom mögött. Jól látható a felmérésen a kastély melletti kastélypark. A Fehérvári út mellett kiemelkedik a lakóházak sorából a Postakocsi fogadó épülete. A településen ekkor már csak kőből épült házak álltak, fésűs beépítésben. A házak mögött háztáji kertek húzódtak hosszan. Ezek az utcák alkotják a mai város falusias megjelenésű településmagját. 2. II. KATONAI FELMÉRÉS (1829-1869) Az első katonai felmérés óta eltelt hosszú idő miatt a második katonai felmérésen számos változást tapasztalhatunk a településen és környékén.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 43 A térség szövevényes úthálózata átalakult, kialakult az utak hierarchiája. Jelentős változás a térség úthálózatában a vasút megjelenése, amelynek nyomvonala Martonvásártól északra húzódik. Martonvásárt korán, már 1861-ben bekapcsolták a vasúti hálózatba (Budapest-Nagykanizsa vasútvonal). A felmérés a településen már egy nagyobb méretű vasútállomást is ábrázol a jelenlegi vasútállomás helyén, amely akkoriban a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltését szolgálta. A települést átszelő főutat I. rendű országos főútként ábrázolja a felmérés, amely már kőből épült és fasor szegélyezte. A településről Szent László Puszta felé egy II. rendű főút, Tordas felé egy földút vezetett. A Szent László-patakot Keresztúri-víz-csatornaként tünteti fel a térkép, a völgyében még mindig a legelők az uralkodóak, de a falutól távolabb eső területeken már megnövekedett a szántóterületek aránya. A Martonvásártól észak-nyugatra található dombon lévő szőlőterületek a településhez tartoztak (Mártoni szőlő), a hegyen egy pincesor húzódott. A hegy nyugati lábánál létrejött a Malom-tó. A külterületen több major látható: a településtől délnyugatra a Tükrösi-major, északnyugatra a Spanyol Major, Uj Major. Erdőhát és Kismarton területét pusztának jelöli. A település az I. katonai felmérés óta tovább terjeszkedett a már meglévő utcák mentén (Szent László út, Budai út), valamint kialakult a Malom utca. A település északi végén megjelenik a temető. A megépített vasúti megállónál akkoriban épülhetett a barokk magtár, amely a helyben

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 44 megtermelt nagy mennyiségű gabona tárolásának és elszállításának fontosságáról tanúskodik. A térképen feltűnnek a vasúttól délkeletre szétszórtan található egykori gazdasági épületek. A 19. század közepén a mai Sétáló utcai épületek és az orvosi rendelő helyén állt egy szeszgyár. A kastélyt az eredeti egyszintes barokk épületre emeletet építettek, és átépítették klasszicista stílusban. Ettől északra található a lovarda épülete. A kastélyhoz tartozó angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki az 1800-as évek első felében. Az első katonai felmérésen még mocsárként ábrázolt területen létrejött egy tó, amely a kertépítés eredménye: a Szent László-patak vizét felduzzasztották és egy kis tavat hoztak létre benne egy mesterséges szigettel. 3. III. KATONAI FELMÉRÉS (1872-1884) Mivel a második felmérést rövid időn belül követte a harmadik, jelentős változások nem történtek a településen. Martonvásárt a környező településekkel összekötő utak, földutak száma nem változott, azonban a Tordasra vezető út jelentősége megnőtt. A településtől délre új szőlőültetvények jelentek meg (Új szőlők), valamint már számos környező majort megnevez a felmérés, amely az aktív mezőgazdasági művelésre utal (például Felső major, Gábor major, Kismártoni major, Tükrös major). A településtől észak-nyugatra magasodó hegy az Orbán-hegy elnevezést kapta. A Malom-tó a harmadik katonai felmérés idejére megszűnt, az 1850-es években a vasútépítést megelőzően lecsapolták.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 45 A településszerkezet a korábbi felmérésekhez képest érdemben nem változott. Rendeződött a Brunszvik út településközponti része, kialakult a Kolozsvári utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca. A harmadik katonai felmérés már két szakrális épületet is ábrázol a településen: egy egytornyú templomot a római katolikus templom helyén és egy kápolnát a temetőben. A temetőben egy keresztet jelöl a térkép, a Szent László puszta felőli és a Baracska felőli településkapuban pedig egy-egy képoszlop állt, a Szent László úton pedig a Mária Immakulata szobrot is jelöli. A települést átszelő főút bevezető szakaszain hídon lehetett megközelíteni a települést, mivel mindkét végén egy-egy vízfolyás folyt. A településközpont épületeinek egykori funkciójában segít az alábbi 1886-ból származó kataszteri térkép egy részlete. A központban jól látszik a gyermekkert (Kisdedóvoda), és a Budai úti iskola épülete. Vele szemben a posta épülete húzódik. A hosszú lakóházak fésűs beépítésben állnak. A Szent László úton lévő telkek jóval szélesebbek, mint a többi utcában. 13. ábra Martonvásár kataszteri térképének részlete 1886-ból (forrás: www.sulinet.hu) 4. A HARMADIK FELMÉRÉS ÓTA ELTELT IDŐSZAK A harmadik katonai felmérés óta eltelt bő száz év alatt a település sok változáson esett keresztül. Külterületi területhasználatok tekintetében az Orbán-hegyen jellemzően zártkertekben folyt a

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 46 szőlő- és gyümölcstermesztés. A Fehérvári út mentén, az Uj Szöllők helyén egy teljesen új településrész jött létre, melynek beépítése napjainkban is tart. A településtől északnyugatra (Gábor-majori erdő) és délkeletre új erdőterületek láthatók. A településtől délre a patak mentén vízállásos terület található. Jelentős a szántóterületek aránya, amely manapság az észak-nyugati területek kivételével szinte teljesen körbeveszi a települést. A mai húsfeldolgozó és a vele szemben lévő gazdasági terület helyén volt az Új Élet Tsz tehenészete. A vasúttól északra volt a Szabadság Tsz (ma Bulgárház) és a Mezőgazdasági kutatóintézet mára teljesen felhagyott 400-as telepe. Kialakult a település mai szerkezete, megszilárdult a térség úthálózata. Jelentős mértékben nőtt a belterület. A térség úthálózatára jelentős hatással volt az M7-es autópálya megépülése, amelynek bal pályája 1966-ig készült el Martonvásárig. A település belterülete jelentős növekedésen ment keresztül, főleg északi, keleti és nyugati irányba terjeszkedett. Északi irányba a vasúton túl is épültek be területek egészen az autópálya vonaláig (Rózsa utca, Hunyadi út, Zrínyi utca). Az egykori Erdőhát pusztán és Kismarton majorban a Tudományos Akadémia kutatóintézetét hozták létre. Ezeknek az éveknek a sajátságos hangulatát idézi a mai Erdőhát területe a felhagyott épületekkel, a magára hagyott egykor gondosan telepített fajgazdag növényzettel, egyforma kialakítású lakóházakkal. 14. ábra Martonvásár, topográfiai térkép Forrás: TÉKA, tajertektar.hu

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 47 6.2.2. Területhasználat változása 1895-2011. 23. Táblázat Területhasználatok válozása (m 2 ) 1895-2001. Forrás: KSH,Takarnet Év szántó kert, gyümölcsös szőlő rét legelő erdő nádas művelés alól kivont összes 1895 2581 26 29 115 160 106-91 3108 1913 2545 28 41 142 112 147-110 3125 1935 2510 56 33 147 118 127-118 3106 1962 2422 88 36 121 23 150-285 3125 1971 2343 89 27 82 50 166-369 3126 1984 2284 128 22 85-147 - 460 3126 2001 2256 38 23 11 35 175 17 562 3125 100% 29 0 41 0 33 0 36 0 27 0 22 0 23 17 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2581 2545 2510 2422 2343 2284 2256 26 91 110 118 285 369 460 562 115 28 56 142 147 88 89 160 112 118 121 82 128 23 50 85 0 35 11 38 1895 1913 1935 1962 1971 1984 2001 nádas szőlő szántó művelés alól kivont kert/gyümölcsös gyep (rét) gyep (legelő) 15. ábra Területhasználatok alakulása 1895-2001. Martonvásár területe az elmúlt évszázad alatt nem változott jelentősen. A szántóterületek nagysága 1895 óta csökken, ez a beépített területek terjeszkedésének köszönhető. A szőlőterületek 1913 óta fogynak. A rétek, legelők nagysága drasztikusan csökken a XIX. századi állapothoz képest, viszont ugyanilyen rohamosan növekszik a művelés alól kivont földrészletek száma. Az erdők kiterjedése hullámzó, voltak jobb és rosszabb időszakok, a végeredmény azonban mindenképpen pozitív, mert 1895 óta majdnem 70 hektárral nőtt az erdők nagysága. A 2010-es év második felében sajnos sok illegális fakivágás történt. A nádasok nagyságával kapcsolatban a település történetéből arra következtethetünk, hogy a 17 hektár valószínűleg kevesebb, mint száz évvel ezelőtt. 6.2.3. Tájszerkezet Egy település tájszerkezetét főként a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek alakítják.

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 48 Martonvásár a Váli-víz Síkja kistájon a Szent László-patak völgyében, utak csomópontjában fekvő település. A táji környezetet meghatározza a kiváló termőhelyi adottságból fakadóan a szántóterületek túlsúlya. A településtől északra Tordas határáig az Orbán-hegyen volt zártkerti területek találhatók. A zártkertektől illetve a Szent László-pataktól nyugatra található egy viszonylag nagy kiterjedésű erdőfolt, az úgynevezett Gábor majori erdő, ami közvetlen kapcsolattal rendelkezik a Beethoven parkkal. A település külterületén számos major, illetve gazdasági terület található. Két legnagyobb külterületi major a megyehatárhoz közel fekvő Erdőhát és Kismarton, ahol korábban a mezőgazdasági műveléshez, illetve terményfeldolgozáshoz kapcsolódó épületek mellett az ott dolgozók számára kialakított lakóépületek találhatók. E területek jelentősen átalakultak az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági művelés szerkezetének átalakulásával, jellemzően kisebb gazdasági társaságok alakultak a területen. Több gazdasági terület található az M7 autópálya martonvásári csomópontjában. A település nyugati részén áll a Gábor-major, ahol jelenleg is az állattartás jellemző. 16. ábra Martonvásár, ortofotó Forrás: Google Earth, 2013. október A vonalas tájformáló elemek természetesek, vagy mesterségesek lehetnek. Természetes tájelemek a meglévő fasorok, a patakok és egyéb vízfolyások. A Szent László-patak felső szakaszának kivételével a vízfolyások sokszor szabályozott mederben folynak, mederbe kényszerítve ezek már mesterséges tájalkotó elemekké váltak. A vízfolyások mellett a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket. Martonvásár jellemzően sík domborzati viszonyainak köszönhetően jelentős tájszerkezetet, településképet befolyásoló hatással bírnak a műszaki infrastruktúra elemek. Ez különösen igaz az autópálya és a vasút esetében,

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 49 melyek szabályozási szélessége, illetve települést északkelet-délnyugati irányban átszelő nyomvonala jelentős tájhatároló elemek, élővilágot elválasztó folyosóként jelennek meg. A vonalas tájalkotó elemek tájképformáló ereje abból adódik, hogy amellett, hogy tagolják a tájat, vezetik a tekintetet. Mesterséges, vonalas tájalkotó elemek jellemző eleme a település külterületét behálózó útrendszer (pl. az autópálya-lehajtó - Erdőhát közötti földút, Erdőhát - Kismarton közötti út, Gábor-majorhoz vezető út). Ugyancsak műszaki infrastruktúra elemek a települést az északi és a keleti részén átszelő magas feszültségű elektromos vezetékek. 6.2.4. Tájhasználat, külterületi területfelhasználások A településképet jelentősen meghatározzák a domborzati adottságok mellett a termőhelyi adottságok, így alakulhatott ki az évszázadok óta jellemző árutermelő mezőgazdasági jelleg. A szántóföldi jellegtől a Szent László-patak két oldalán fekvő területek térnek el, a keleti felén fekvő volt zártkerti területek, illetve a patak nyugati oldalán fekvő erdőség. 24. Táblázat Földrészlet statisztika fekvésenként Forrás: Takarnet, 2013 fekvés földrészletek száma összes terület (ha) legkisebb földrészlet terület (m 2 ) legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) átlagos földrészlet terület (m 2 ) belterület 1946 343 8 368932 1764 külterület 624 2725 164 1298600 43685 zártkert 381 56 14 6115 1472 ÖSSZESEN 2951 3125 25. Táblázat Földrészlet statisztika művelési áganként Forrás: Takarnet, 2013 művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m 2 ) legkisebb alrészlet terület (m 2 ) legnagyobb alrészlet terület (m 2 ) átlagos alrészlet terület (m 2 ) erdő 68 89 1749881 172 292997 19662 gyep 23 28 353936 446 104953 12641 (legelő) gyep (rét) 6 6 109950 829 74338 18325 gyümölcsös 49 54 213557 420 28700 3955 halastó 3 3 54345 3340 34354 18115 kert 185 186 176354 14 2487 948 kivett 2188 2204 5626755 8 368932 2553 nádas 4 5 174237 3146 77002 34847 szántó 419 776 22562517 336 485197 29075 szőlő 193 194 231515 402 7333 1193

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 50 gyep (legelő) 1% gyep erdő (rét) 6% 0% szőlő 1% gyümölcsös 0% kert 1% művelés alól kivont 18% erdő gyep (legelő) gyep (rét) szántó 73% gyümölcsös kert művelés alól kivont szántó szőlő 17. ábra Területhasználatok százalékos megoszlása a városban szőlő 1% gyep (legelő) 1% erdő 6% gyep (rét) 1% gyümölcsös 0% művelés alól kert kivont 1% 8% erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös szántó 82% kert művelés alól kivont szántó szőlő 18. ábra Területhasználatok százalékos megoszlása a város külterületén A települést a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek jellemzik. A volt zártkerti területek, a Gábor-majori erdő, illetve a Szent László-patak völgyének kivételével a település külterületét az árutermelő mezőgazdasági művelés, vagy az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának kísérleti művelése jellemzi. A fentieknek megfelelően a szántóterületek jelentik a legjelentősebb területhasználatot, ami összesen a közigazgatási terület 73%-át, a külterület 82%-át teszi ki. A terményekre a nagyüzemi vertikum jellemző: búza, árpa, rozs, zab, kukorica, napraforgó, illetve kisebb mennyiségben repce, mustár, lucerna. Egyéb mezőgazdasági területek közül a gyepek aránya elenyésző, kizárólag a Szent László-patak völgyében találhatók gyepterületek. Gyümölcsös található a Gábor-majortól északkeletre, a vasút északi oldalán, továbbá a Tordasra vezető út nyugati oldalán a település határában. Nádas területbe tartozik a Martonvásári tavak a város közigazgatási területébe tartozó területei.