Vállalkozói jogvédelmi biztosítás különös feltételei (VJOGV) Hatályos: 2015. szeptember 25. Nysz.: 17951

Vállalkozói jogvédelmi biztosítás különös feltételei (VJOGV) Hatályos: 2015. szeptember 25. Nysz.: 17951

2 Tartalomjegyzék I. Biztosított.... 3 II. A biztosítás tárgya... 3 III. Biztosítási esemény... 3 IV. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály).... 3 V. A bitzosítási védelem területi korlátja (területi hatály)... 3 VI. Jogvédelmi szolgáltatási területek.... 3 VII. Kizárások a kockázatviselés köréből... 4 VIII. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során... 5 IX. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei.... 5 X. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás... 5 XI. A biztosított jogi képviselete... 6 XII. Érdekellentét esetén követendő eljárás... 6 XIII. Jogvédelmi szolgáltatások.... 6 XIV. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)... 7 XV. Biztosítási díj... 7 XVI. Egyéb rendelkezések.... 7

3 Vállalkozói jogvédelmi biztosítás különös feltételei (VJOGV) Jelen általános szerződési feltételre utalással megkötött jogvédelmi biztosítási szerződés keretében a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított vállalkozásnak. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései megfelelően irányadók. I. Biztosított I.1. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton biztosítottként feltüntetett vállalkozás (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet), akinek a jogi érdeksérelme esetén a biztosító jogvédelmi szolgáltatást nyújt. I.2. A büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem keretében biztosítottnak minősül a biztosított egyéni vállalkozó, a biztosított vállalkozás vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, munkavállalója és segítő családtagja. II. A biztosítás tárgya A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén, a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelméről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit. III. Biztosítási esemény III.1. A biztosítási védelem a biztosított vállalkozás biztosítási ajánlaton megjelölt gazdasági tevékenységével kapcsolatban bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. III.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek és emiatt a biztosítottal szemben igényt támasztanak. III.3. Az azonos okra visszavezethető több esemény egy biztosítási eseménynek minősül, és a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. Összege az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg. III.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) minősül kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, melylyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett, szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegésre vezető magatartás elkövetése, ingatlan dologi jogi jogvédelem esetén az ingatlan tulajdonjogával, használatával vagy rendelkezési jogával kapcsolatos jogsértő magatartás elkövetése, munkajogi jogvédelem tekintetében munkavállalói jogellenes felmondás esetén a felmondás közlése, kártérítési igény érvényesítése esetén a károkozó magatartás elkövetése, egyéb esetben a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megszegésére vezető magatartás elkövetése, büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényállását megvalósító magatartás elkövetése, fogyasztóvédelmi és versenyjogi jogvédelem esetén a jogsértő magatartás elkövetése. III.5. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján), IV. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály) IV.1. A biztosítottat ért érdeksérelem (a biztosított által érvényesített jogi igény) esetén (III.2.a) pont) a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) és a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés kezdete a biztosítási szerződés hatálya alatt történt. IV.2. A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén (III.2.b) pont) a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik. IV.3. További feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a biztosítási szerződés hatálya alá essen: folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja, sorozatkárok (III.3. pont) esetén a sorozat első káreseményének időpontja. IV.4. A jelen pontban foglaltak figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít. IV.5. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt. V. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály) A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki. VI. Jogvédelmi szolgáltatási területek A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást: 1. Szerződéses jogvédelem Fedezetet nyújt a biztosított vállalkozás által a biztosított tevékenységgel összefüggésben - kötött polgári jogi szerződések (pl. adásvétel, csere, lízing, ajándékozás, bérlet, megbízási szerződés, vállalkozási szerződés, hitel- és kölcsönszerződés, biztosítási szerződés) megszegésével kapcsolatos érdeksérelmekre.,. A XIII.1.c) pont szerinti jogi eljárások költségeit nem fedezi a biztosítás! 2. Ingatlan jogvédelem Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként feltüntetett ingatlanra kötött polgári jogi szerződések (pl. adásvétel, csere, ajándékozás, bérlet és egyéb használatra vonatkozó szerződés, építési-, tervezési- és egyéb vállalkozási szerződés,

4 kölcsönszerződés, biztosítási szerződés) megszegéséből eredő érdeksérelmekre, a biztosított, kockázatviselési helyként feltüntetett ingatlanra vonatkozó dologi jogi jogviszonyából eredő alábbi jogvitákra és eljárásokra: birtokvédelemmel, közös tulajdon megszüntetésével, használat rendezésével, terhek viselésével, ráépítéssel, túlépítéssel, ingatlanok elbirtoklásával, szomszédjogok sérelmével, használati jogok (telki szolgalom, haszonélvezet, használat, földhasználat) létesítésével és gyakorlásával kapcsolatos érdeksérelmekre. A birtokvédelem esetén kívül nem terjed ki a biztosítási védelem az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásokra (pl. építéshatósági eljárás). A XIII.1.c) pont szerinti jogi eljárások költségeit nem fedezi a biztosítás! 3. Kártérítési jogvédelem Fedezetet nyújt - a biztosított tevékenységgel összefüggésben - polgári jogi felelősség alapján szerződésen kívül a biztosított vállalkozásnak okozott károk miatt a biztosított vállalkozás által előterjesztett kártérítési igények érvényesítésére, a biztosított vállalkozás által okozott károk miatt a biztosított vállalkozással szemben előterjesztett kártérítési igények elhárítására. 4. Munkajogi jogvédelem Fedezetet nyújt a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a munkavállaló által a biztosítottal szemben, illetve a biztosított által a munkavállalóval szemben érvényesített igényekre; a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállaló által a biztosítottnak, mint munkáltatónak okozott kár miatt, a munkavállalóval szembeni kártérítési igények érvényesítésére, a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalót ért kár miatt, a munkavállaló által a biztosítottal, mint munkáltatóval szemben előterjesztett kártérítési igények elhárítására. Nem fedezi a biztosítás a biztosított vállalkozás és a biztosított vállalkozás vezető tisztségviselőjének egymással szembeni munkajogi jogvitáit. 5. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított tevékenységgel összefüggésben a biztosított vállalkozás és magánszemély által gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt, a biztosított vállalkozással vagy magánszeméllyel szemben indult szabálysértési, illetve büntetőeljárásban. Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik. ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni. óvadék szolgáltatása 6. Fogyasztóvédelmi jogvédelem Fedezetet nyújt a fogyasztóvédelmi hatóság (illetve jogszabályban meghatározott más hatóság, pl. Gazdasági Versenyhivatal) által a biztosított vállalkozással szemben a biztosított tevékenységgel összefüggésben a fogyasztóvédelmi rendelkezések és a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indított hatósági eljárásokra. A biztosított és a fogyasztók közötti jogvitákra az 1. pont (szerződéses jogvédelem) rendelkezései szerint terjed ki a biztosítási védelem. 7. Versenyjogi jogvédelem Fedezetet nyújt a biztosított vállalkozással szemben a biztosított tevékenységgel összefüggésben indított versenyfelügyeleti eljárásokra az alábbi esetekben: tisztességtelen verseny tilalma, üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma VII. Kizárások a kockázatviselés köréből A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét: a) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben; b) olyan követelések érvényesítése esetén, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt; c) olyan káresemények esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott; d) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében, e) adó, vám és illetékjogból, társasági és szövetkezeti jogból eredő jogi érdeksérelmek esetén, f) a biztosított vállalkozás értékpapír-műveleteivel, pénzügyi befektetési műveleteivel kapcsolatban; g) szerzői és szabadalmi jog területén és a szellemi tulajdonból eredő egyéb jogokkal kapcsolatban, h) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén; i) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében; j) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 20.000 Ft-ot; k) a biztosítóval megbízási, vállalkozási jogviszonyban álló személyeknek a biztosítóval kapcsolatos érdeksérelmei tekintetében; l) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott károkkal kapcsolatos vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő jogvitákban.

5 Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas. VIII. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során VIII.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet elektronikus úton (jogvedelem@generali.hu), faxon a 06 1 301 7490-es faxszámon, személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán, telefonon munkanapokon 8-20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat 06 40 200 250-es kék számán, interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül generali.hu/online_ugyfelszolgalat/kárbejelentés levélben a Generali Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 888 címen. b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít. arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását. c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.), az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával. Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani. A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat: azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön, stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak; a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat; az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat; amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok); amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt; a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot; amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot. Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogvédelmi szolgáltatást pedig jogosult visszakövetelni. VIII.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles: a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében, b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását, c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos, d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni. IX. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei IX.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti: a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd III. fejezet) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd VII.fejezet) és a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd IV. és V. fejezet) a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére (lásd X. fejezet). IX.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, amennyiben a jogvédelmi szolgáltatást kizárólag jogi tanácsadás formájában nyújtja, azaz a jogi tanácsadást nyújtó ügyvéd díján kívül jogi eljárások költségét nem viseli, büntetőjogi jogvédelem esetén. X. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás X.1. Sikerkilátás-vizsgálat X.1.1. A IX. 2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat). Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés akkor tekinthető sikeresnek, amennyiben: a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése. X.1.2. Amennyiben a tényállás vizsgálata után a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését. X.1.3. Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a X.1.4. pontban meghatározott határidő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.

6 X.1.4. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni. Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét. X.2. Egyeztető eljárás X.2.1. Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni. X.2.2. Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét. X.2.3. Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni. nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított és a perben meg nem térült jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd készkiadásokat is tartalmazó megbízási díját a biztosító a XIII.1.c) pont szerint viseli. X.2.4. Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek: amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli, amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik. X.2.5. Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét. XI. A biztosított jogi képviselete XI.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét). XI.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is. XI.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy külön meghatalmazás alapján a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét. XI.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt. XI.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási díjat tartalmazó megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta (lásd XIII.1.c) pont). XI.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére. XI.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért. XII. Érdekellentét esetén követendő eljárás XII.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy a biztosító az ellenérdekű fél. XII.2. Érdekellentét esetén a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot, b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amenynyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll. c) a sikerkilátás vizsgálatát nem a biztosító végzi. A biztosító elfogadja a biztosított jogi képviseletére felkért ügyvéd sikerkilátással kapcsolatos álláspontját, amennyiben az ügyvéd írásbeli állásfoglalásban a tényállás ismertetésével és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre utalással megfelelő jogi indokát adja a jogi igényérvényesítés, illetve a jogi védekezés sikerének. XII.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a XII.2. pontban foglaltakról. XIII. Jogvédelmi szolgáltatások XIII.1. Jogvédelmi szolgáltatások A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd IX. 1. pont) a biztosító az érdeksérelem jellegétől függően az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja: a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, b) a VI. fejezetben megjelölt valamennyi jogvédelmi szolgáltatási területen szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a c. pont szerint, c) kártérítési, munkajogi, büntetőjogi és szabálysértési, fogyasztóvédelmi, illetve versenyjogi jogvédelmi szolgáltatási területeken a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint: ügyvédi díj A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű készkiadásokat is magában foglaló megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő megbízási díjat fizet. jogi eljárások költsége A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

7 ellenérdekű fél költsége A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított jogerős határozat folytán köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem. végrehajtás költsége A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi. szakvélemény költsége Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult. fordítási költség Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult. óvadék A biztosító biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának megszüntetése érdekében, a biztosított terhére megállapított óvadékot. Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri. Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni. XIII.2. A jogi költségek viselésének feltételei XIII.2.1. A biztosítás csak a biztosítási esemény - biztosítónak történt - bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel. XIII.2.2. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését. XIII.2.3. Amennyiben pertársaság esetén a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltség biztosítottra eső részét fedezi. XIII.2.4. Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem. XIII.2.5. Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére. XIII.2.6. Nem fedezi a biztosítás a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget, felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket. XIII.2.7. Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni. XIII.2.8. Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne. XIV. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak) XIV.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a Biztosítót illeti, a Biztosító által kifizetett összeg mértékéig. XIV.2. A XIV.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles a megtérülést követő 15 napon belül a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani. XV. Biztosítási díj XV.1. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási ajánlat tartalmazza. XV.2. A biztosítási díj számításának alapja a biztosított vállalkozással munkaviszonyban álló személyek létszáma és a biztosított vállalkozásnak a biztosított tevékenységből származó, előző évi éves nettó árbevétele. Ha a biztosított vállalkozás az előző évben még nem működött, akkor az első biztosítási időszak biztosítási díjának számítási alapja, a tárgyévi becsült munkavállalói létszám és a biztosított tevékenységből származó, tárgyévi becsült (tervezett) éves nettó árbevétel. XV.3. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják. A szerződő köteles a díjszámítási adatokban bekövetkezett változást a biztosítási évforduló előtt 60 nappal bejelenteni a biztosítónak, amennyiben a díjszámítás alapját képező adatok (alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel) előző naptári évi tényleges értéke legalább 20%-al meghaladják a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket. XV.4. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a XV.3. pontban foglalt kötelezettségének, akkor jogvédelmi szolgáltatási igény esetén a biztosító a biztosítási szolgáltatásként fizetendő összeg akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni. XVI. Egyéb rendelkezések XVI.1. A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet. XVI.2. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. (1) bek. a) c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban. XVI.3. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.