Innováció-Lehetıség a megújulásra KTIA a megújulás eszköze Észak Magyarország a fenntartható Európában 2010. Október 21. Miskolc Mokry J. Ferencné fıosztályvezetı NKTH Magyar K+F szféra jellemzıi Ellentmondásos kép, fı jellemzık: Világszínvonalú tudományos kutatás és eredmények néhány területen Kevés innovatív termék és vállalat, amely sikeres a világpiacon Alacsony a hozzáadott szellemi érték a Magyarországon elıállított termékekben Kevés jogi oltalom alá helyezett szellemi alkotás (pl. szabadalom) Kevés, egyetem vagy kutató intézet által létrehozott hasznosító (spin-off) vállalat A magyar K+F szférában hiányzik a kutatási eredmények hasznosításának intézményrendszere és kultúrája A magyar K+F szférában hiányzik a technológia transzfer 2. 1
Innovációs indexek Magyarország vs. EU-15 (2005) EU15 = 1 HU/EU15 Early-stage venture capital** USPTO patents per million population** EPO patents per million population** ICT expenditures 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 Employment in medium-high/high-tech manufacturing Employment in high-tech services Public R&D expenditures* Business R&D expenditures* Population with tertiary education Participation in life-long learning New S&E graduates* Innovation expenditures* 3. Innovation indecies Hungary vs. EU-27 (2008) Employment in medium-high & EU-27 high-tech manufacturing 1,2 HU/EU-27 EPO patents per million 1 IT expenditures population 0,8 Venture capital/gdp Business R&D/GDP 0,6 0,4 0,2 0 Employment in knowledgeintensive services Population with 3rd education Life-long learning S&E and SSH graduates innovation expenditures Source: European Innovation Scoreboard 2008 Public R&D/GDP 4. 2
Alacsony hozzáadott érték az exportban 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 export import Value Added in Export 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 5. Gross domestic R&D expenditure The gross domestic R&D expenditure (private and public sector expenditure) was 1,060 million Euro in 2009, which is 1.15% of the GDP Lisbon target: 3 % of GDP EU average: 1,85% of GDP Gross Domestic R&D Expenditure as percent of GDP 1,40 1,20 1,00 0,80 1,08 1,00 1,01 0,93 0,94 0,95 0,95 0,89 0,82 0,75 0,74 0,67 0,70 0,68 1,00 0,97 1,00 1,15 0,60 0,40 0,20 0,00 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 6. 3
Vállalkozási és állami finanszírozási hányad A vállalkozási és állami finanszírozási hányad alakulása a K+F ráfordításokban 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% vállalkozási forrás állami költségvetés 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: KSH 7. R&D centres in Hungary KKK - 19 RET - 19 Húzóágazati központok - 6 Pólus - 7 Klaszterek központjai 8 db RET Teller szakmai központ - nemzetk. együttm. - 7 2 db RET 2 db RET 8. 4
TTI stratégia TTI Stratégia (2007-2013): a tudásnak és az innovációnak a magyar gazdaság hajtóerejévé kell válnia K+F eredmények üzleti hasznosítása Innovatív vállalkozások számának növelése, vállalati innováció ösztönzése Tudásbázis erısítése, tehetséggondozás, tudományos utánpótlás támogatása Nemzetközi, EU-s K+F együttmőködésekben való intenzívebb részvétel és nagyobb sikerarány 9. K+F közösség finanszírozása Magyarország éves szinten átlagosan 250-290 milliárd Ft-ot fordít K+F+I célokra Közfinanszírozás/pályázati forrás: kb. 170 milliárd Ft évente Hazai források: KTI Alap 40-50 milliárd Ft évente OTKA - 5-7 milliárd Ft évente Európai források: ÚMFT KFI prioritás - GOP 32-37 milliárd Ft évente - TIOP, TÁMOP 25-30 milliárd Ft évente - Egyéb OP-k (ROP, ETE) 7-12 milliárd Ft évente EU FP7 10-15 milliárd Ft évente CIP 1,3-2,0 milliárd Ft évente Vállalati ráfordítás: ~120 milliárd Ft évente 10. 5
Új Széchenyi Terv Az ÚSZT-ben felvázolt jövıkép megfogalmazza a magyar gazdaság kitörési pontjait, a jövı-iparokat, amelyek képesek lehetnek a magyar gazdaság dinamizálására. Az ÚSZT kitörési pontjai: 1. Gyógyító Magyarország Egészségipar 2. Megújuló Magyarország Zöld gazdaságfejlesztés 3. Otthonteremtés Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány Innováció Növekedés 6. Foglalkoztatás 7. Közlekedés Tranzitgazdaság 11. A hatékony innováció feltételei A hatékony innováció és a K+F eredmények üzleti hasznosításának feltételei: magán és üzleti érdek jelenléte stratégiai szemlélet, gondolkodás üzleti kockázat vállalása rugalmas gazdálkodás Üzleti, piaci ismeretek és tapasztalatok befektetık és kockázati tıke befektetések Magyarországnak egy új üzleti modellre van szüksége a K+F eredmények hasznosítására! 12. 6
Európai Technológiai Platformok (ETP- k) Elızmények; EU Kutatási Keretprogramok tapasztalatai, EU politikák, döntések >>>>>Fókuszban az ipar >>>>>Kutatással az ipar versenyképességéért, Összefogás, amely a kiemelt technológiai kihívásokat célozza A kutatási ráfordítások és hatásuk növelése A kutatások erısítése Európában. 13. ETP-k elırehaladása, közös technológiai kezdeményezések 38-40 ETP, több ernyı platform, több területen Stratégiai Kutatási Tervek (SRA), kapcsolat az FP7 témákkal, több területen megvalósítási tervek JIT/JU Párbeszéd az iparral, mint a Közös Technológiai Kezdeményezés kiemelt érdekeltjével PPP/ Public-Private R+D Partnerships Állami- és magán érdekek partnersége a kutatásfejlesztésben Ipar-vezérelt, Tudás és versenyképesség központú szervezıdés/ kezdeményezés Az érdekeltek széles körének összefogása/ részvétele Finanszírozás; Európai Bizottság + nemzeti hozzájárulások + magánszféra (ipar) + pénzügyi befektetık 14. 7
Európai és Nemzeti Technológiai Platformok koncepciója Az érdekeltek, az ipar vezetésével összeszervezıdnek acélból, hogy Stratégiai Kutatási Tervet határozzanak meg Európa/a nemzeti érdekeltek számára stratégiailag fontos területeken. A stratégia-alkotás társadalmi fontossága és célja az európai/a nemzetgazdaság növekedése, a versenyképesség, amely közép- és hosszútávon a fı kutatásoktól és a technológiai fejlıdéstıl függ. Új koncepció; A kutatás-fejlesztés eszközével>>>innováció EU 2020 15. Európai és Nemzeti Technológiai Platformok jellemzıi Bottom up szemlélet, jövıkép; az iparral az élen. Sikertényezık; erıs összefogás, nyitottság és átláthatóság; tagországok / régiók és nemzeti szereplık részvétele Az erıforrások felkutatása és mozgósítása, több különbözı forrás megnyerése EU szerep, Nemzeti kormányzati szerep; ösztönzés, a feltételek segítése, részvétel, - ahol kellirányítás (átmeneti) 16. 8
Európai és Nemzeti Technológiai Platformok Európai Technológiai Platformok > Európai versenyképesség európai ipar versenyképessége ERA-Európai Kutatási Térség projekt konzorciumok Nemzeti Technológiai Platformok > tagországok versenyképessége nemzeti érdekek, szereplık partnerség a kormányok szakpolitikájával nemzeti kutatási stratégiák megalkotása nemzeti programok generálása érdekérvényesítés az európai technológiai platformokban, ezáltal FP7-ben; munkaprogramokban, felhívások elıkészítésében kapcsolatok, együttmőködések, ismeretszerzés részvétel a szabványosításban, a mőszaki jogszabályalkotásban 17. ETP/NTP Stratégiai Kutatási Terv, Megvalósítási Terv A szakterület hosszú távú Stratégiai Kutatási Terve pl. 2015-2020 adottságok, tradíciók, képességek, eredmények helyzetkép/hazai, nemzetközi, trendek >>>>>jövıkép, stratégia Kutatási prioritások szakterületi kutatások, kitörési pontok termék tervezési és termékfejlesztési koncepciók és technológiák integrált minıség-és életciklus menedzsment Stratégiai Kutatási Terv végrehajtása/megvalósítási Terv tartalmi megvalósítás és folyamatok források és idıterv kapcsolódás más Technológiai Platformokhoz és kutatási területekhez Horizontális tényezık Innováció-barát szabályozási környezet Oktatási rendszer (ipari átalakulás támogatása) 18. 9
Európai/Nemzeti Technológiai Platformok szerepe Magánszféra/ ipar; Stratégiai kutatási terv; jövıkép, trendek, latens igények, jövıbeli business megalapozása Kormányzatok; Európai/nemzeti versenyképesség megalapozása a magánszféra, az ipar irányításával, a szakpolitikák részvételével. Gazdaság; Összes érdekelt összefogása; Ipar, kormányzatok, felhasználók, stb Szakmai stratégiai és pénzügyi PPP 19. Nemzeti Technológiai Platformok szerepe a nemzeti K+F+I stratégiában A hazai vállalatok versenyképességének növelése Érdekérvényesítés az Európai kutatás-fejlesztés-innovációban Nemzeti policy irányvonalak feltérképezése és kialakítása A szakpolitikák megvalósításának (módszerek, eszközök) fejlesztése A nemzeti stratégiák megerısítése programokkal, a program célok fejlesztése és a visszacsatolás elısegítése Kitörési lehetıségek?! High tech területek? Hagyományos iparágak? 20. 10
Területek, ahol Nemzeti Technológiai Platformok területei Globális piacvezetıi szerep fejlıdhet ki Kereslet alapú nagy növekedési potenciál van Gazdasági és/vagy társadalmi igényt elégít ki Léteznek innovatív termékek vagy szolgáltatások, tudásbázis Húzóhatás (spill-over) A közszférának jelentıs befolyása lehet a piacfejlesztésre (szabványok, szabályozás, stb ) 21. Nemzeti Technológiai Platformok Magyarországon Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek; Informatika/Információs és Kommunikációs technológiák; beágyazott rendszerek, mobilitás és multimédia, evita, kreatív iparágak, NESSI; szoftver és szolgáltatások, Anyagok, Gyártás, Termelés és technológiái; Manufuture, Textil és ruhaipar, építésügy, integrált mikro-és nanorendszerek, Élelmiszergazdaság; élelmiszertechnológia, fenntartható kertészet, juhágazat, halgazdálkodási technológia, Biotechnológia, innovatív gyógyszer, genomika, Környezettechnológia; hidrogén és tüzelıanyagcella, víztechnológia Közúti Közlekedés Nyelv-és beszédtechnológia 22. 11
KTI Alap bevételei 60 KTI Alap 2004-2009 vállalati és költségvetési ráfordítások (milliárd Ft) 50 40 28,7 23,1 30 12,2 12,3 20,5 20 14,8 10 24,6 24,4 21,0 23,7 27,2 11,8 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Vállalkozások Állami költségvetés Forrás: PM 23. KTI Alap: Támogatási program Ötlettıl a piacig program Tudás Magyarország Vállalkozó Magyarország Technológia Magyarország Együttmőködı Magyarország 24. 12
KTIA - ÚSZT Az ÚSZT-vel összhangban, a KTI Alap fı stratégiai célja, hogy Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a gazdaság motorja a tudás és az innováció, és a magyar vállalatok versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal jelennek meg a világpiacon. A KTI Alap hozzájárulása az ÚSZT végrehajtásához: A tudásbázis bıvítése és erısítése Technológia-transzfer, a szellemi alkotások védelme és hasznosítása Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok kialakítása Vállalkozások K+F+I tevékenységének támogatása Nemzetközi K+F együttmőködések támogatása 25. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) - TECH Nemzeti Technológiai Program (TECH) (bottom-up) Tematikus alprogramok: a) mezıgazdaság és élelmiszeripar b) infokommunikáció c) gépgyártás és jármőipar d) környezetvédelem és megújuló energiaforrások e) élettudományok és gyógyszeripar f) anyagtudomány és nanotechnológia Programtanácsok az alprogramok szakmai irányításához és a szakmai monitoring végrehajtásához 26. 13
NKFP Integrált K+F programok (új) Cél: Nemzetstratégiai szempontból kiemelten fontos célokhoz rendelt, összehangolt, egymást erısítı K+F+I tevékenységek támogatása koherens, szakmailag felülrıl felépített és koordinált K+F programok keretében, amelyek a tudomány és a technológia aktuális, jövıbe mutató, nagy kihívásainak (Grand Challenges) megoldásaira irányulnak, és amelyek jelentıs hatást gyakorolnak Magyarország technológiai fejlettségére, gazdasági versenyképességére és társadalmára (pl. infokommunikáció, egészségügy, környezetvédelem, energiaellátás). 27. Vállalati evolúció A versenyképes gazdaság feltétele: relatív nagy számú innovatív KKV Sikeres cég a világpiacon 10 100 Növekedésre képes KKV 1 000 Spin-off, start-up vállalkozások 28. 14
Ötlettıl a piacig Program I. Technológia-transzfer szervezetek fejlesztése Szellemi alkotások iparjogvédelme K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (Ötlet) Hasznosító vállalkozások létrehozása (Spin-off) Technológiai Inkubátor Program (TIP) 29. Köszönöm a figyelmet! Zsuzsa.mokry@nkth.gov.hu www.nkth.gov.hu 30. 15