4. ELŐADÁS GLOBÁLIS ÁRUSZÁLLÍTÁS Az eddig ismertetett hatások mellett a globalizáció a szolgáltatási logisztikai területeken is megjelenik. A logisztikai szolgáltatásokban bekövetkező változások szerepe nem kevésbé jelentős, mint a termelési logisztikáé. A változások hatása jelentős részben az áruszállítási rendszerek feladatainál jelentkezik (az első négy pont). A globális logisztika technológiai módszerei 1. Egységrakomány képzés 2. Szállítójárművek 3. Átrakodó helyek 4. Kommunikációs technika, számítógépes hálózatok 5. Elektronikus adatcsere (EDI) 6. Elektronikus kereskedelem 7. Nemzetközi logisztikai központok 8. Virtuális logisztikai vállalatok Áruszállítási rendszerek Az alap-, a segéd-, az üzemanyagok-, a félkész- és késztermékek, valamint a hulladékok (röviden áruk) helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a felhasználás és a hulladékfeldolgozás helye között. Az áruszállítási igények várható változásai csökken a szállításigényes tömegáruk aránya csökken a küldemények nagysága, és ugyanakkor nő a szállítások gyakorisága a nemzetközi szállítások arányának növekedése következtében nőnek a szállítási távolságok növekszenek a szállítási szolgáltatások minőségével kapcsolatos követelmények nő a szállításon kívüli egyéb logisztikai szolgáltatások iránti igény, nő az outsourcing aránya Fogalmak Szállítás: saját járművekkel, saját célra végzett szállítások. Fuvarozás: más tulajdonát képező áruk eljuttatása fuvardíj ellenében szerződéses jogviszony keretében a feladási helyről a rendeltetési helyre. Szállítmányozás: a szállítmányozó (speditőr) a saját nevében a megbízója számlájára vásárolja meg a fuvarozási és az áru továbbításához szükséges egyéb szolgáltatásokat. A szállítmányozó arra vállalkozik, hogy a mindenkori piaci helyzetnek megfelelően az árutovábbítást minél hatékonyabban szervezze meg. 1
Szállítási láncok Közvetlen szállítás: egy szállítójárművel azonos szállítópályán végzik a szállítást, az áru átrakásának igénye nélkül. Összetett szállítás: több szállítójárművel, különböző szállítópályákon végzik a szállítást, rendszerint több közlekedési alágazat működik együtt a szállítási feladat végrehajtásában: Hagyományos: közvetlenül az árukat rakják át egyik szállítójárműből a másikba Kombinált szállítás: az árut tartalmazó zárt konténereket, vagy magát a szállítójárművet, -eszközt rakják át az egyik szállítójárműből a másikba Az áruszállítási feladatok főbb jellemzői a szállítandó áruk, illetve szállítási egységek jellemzői az egyszerre szállítandó árumennyiségek (a küldemények) nagysága a feladási és rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése, és ezzel összefüggésben a szállítási távolság a szállítások rendszeressége, gyakorisága a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos kötöttségek, korlátok Áruszállítás megválasztásával kapcsolatos szempontok Terméksajátosságok (szállítási mód, stb.), Csomagolási sajátosságok (mechanikai, vegyi védelem, stb.), Szállítási sajátosságok (kezelhetőség, rögzítési módok, halmozhatóság, stb.), Átrakodási szempontok (száma, jellege, eszköze, stb.), Tárolási sajátosságok (érték, védelem, idő, stb.), Áruszállítás megválasztásának célfüggvényei Szállítási átfutási idő, Szállítási költség, Speciális célfüggvények (pl. rugalmas átadások, stb.) A szállítási átfutási idő elemei: egységrakomány-képzés és bontás ideje (minden fokozatban), rakodási idők (minden átrakóhelyen), egységrakományok tárolási ideje, szállítási idők (minden szállítási feladatra), egyéb járulékos idők szállítás-nemenként. A szállítási költség elemei: egységrakomány-képzés és bontás költségei (minden fokozatban), egységrakományok bérleti, vagy beszerzési költségei, rakodási költségek (minden átrakóhelyen), egységrakományok tárolási költségei, szállítási költségek (minden szállítási feladatra), egyéb járulékos költségek szállításnemenként (repülőtéri, kikötői díj, stb.). 2
Áruszállítással kapcsolatos tervezési feladatok Egységrakomány-képző eszköz megválasztása, Szállítási módok megválasztása, Átrakodó helyek megválasztása, Szállítójárművek kiválasztása, Kommunikációs technika megválasztása. EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZŐ ESZKÖZÖK MEGVÁLASZTÁSA Járulékos logisztikai feladat, növeli a technológia időt, de csökkenti a szállításhoz kapcsolódó időket és növeli az RST műveletek hatékonyságát. Az egységrakományos szállítás előnyei: Lehetővé teszi az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, automatizálását, Csökkenti az árukezelési, rakodási munkák számát, Lehetővé teszi integrált szállítási láncok kialakítását, Csökkenti az árukezelési, rakodási időket, Fokozottan védi az árukat a rakodás, szállítás, tárolás közbeni igénybevételekkel szemben, Csökkenti csomagolás költségeit, Lehetővé teszi helytakarékos, gépesített, automatizált tárolási technológiák alkalmazását, Fokozottan védi az árukat dézsmálás ellen. Az egységrakományos szállítás hátrányai: Az egységrakomány-képző eszközök beszerzése nagy árumennyiség esetén viszonylag magas költségráfordítást igényel, Az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása többlet ráfordítást jelent (célszerű ilyen esetekben egyszeri felhasználású, ún. egy utas egységrakomány-képző eszközök, vagy összehajtható egységrakomány-képző eszközök alkalmazása), Az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve térfogata csökkenti az adott járműben elhelyezhető nettó árutérfogatot. Konténerek A globális szállítási rendszerek legáltalánosabb egységrakomány-képző eszközei a nagykonténerek. A konténeres szállítás valamennyi közlekedési alágazattal megvalósítható. A szállítási láncban a helyi, körzeti szállítást (fel- és elfuvarozást) rendszerint közúton végzik, a távolsági szállítás pedig vasúton vagy vízi úton történik. A leggyakrabban a közúti-vasúti és a közúti-vasúti-tengeri kombinációk fordulnak elő. A légi áruszállításban általában nem alkalmazhatók a földi szállításnál használt konténerek, ezért az áruk átrakására van szükség. 3
Egységrakomány-képző eszközök típusai EGYSÉGRAKOMÁNY-KÉPZŐ ESZKÖZÖK Szállítóládák, rekeszek, keretek Rakodólapok Konténerek (szállítótartályok) Általános célú Általános célú Kiskonténerek Közepes Nagykonténerek konténerek Fa, Sík, Általános célú Általános célú Általános célú Műanyag, Oldalfalas, Fém, Keretes, Speciális Speciális Légi Stb. Stb. Kereskedelmi, Folyadékszállító, Speciális Speciális Hűtő, Gázszállító, Speciális Hússzállító, Hordószállító, Folyadékszállító, Szemétszállító, Hőszigetelt, Gyümölcsszállító, Stb. Tekercsszállító, Stb. Ömlesztett anyag szállító, stb. Stb. Szabályozható hőmérsékletű, Tartály, Szállítólap, Nyitott, Nyitható, Összehajtható, Szétszedhető, ACTS konténerek, Cargo 2000, stb. Szabványos konténer típusok (ISO 1. sorozat): 40 láb hosszú (12192mm x 2438mm x 2438mm) maximális teherbírás: 30480kg, 30 láb hosszú (9125mm x 2438mm x 2438mm) maximális teherbírás: 25400kg, 20 láb hosszú (6058mm x 2438mm x 2438mm) maximális teherbírás: 20320kg. OOCL általános célú konténer (12192mm x 2438mm x 2438mm) ISO 1. sorozatú konténerek jellemzői: a konténer minden sarkába sarokelem van beépítve, hosszméreteik modulrendszerben vannak meghatározva, szélességük egységesen 8 láb, magasságuk 8, illetve a raktér növelése érdekében 8,5 láb, 4
a sarokelemek feladata: o a konténerek megfogási helyei, o elősegítik a konténerek rögzítését a szállítójárművön, o lehetőséget adnak a konténerek összekapcsolására. Speciális konténerek ACTS konténerek (speciális gördülőegységgel ellátott, sínre tolható konténerek), Cargo 2000 konténerek (Logistikbox kisebb méretű konténerek): o 1700 x 2500 x 2470 mm 4 db egységrakomány EUR elhelyezésére, o 2100 x 2500 x 2470 mm 5 db egységrakomány EUR elhelyezésére, o 2500 x 2500 x 2470 mm 6 db egységrakomány EUR elhelyezésére. Légi szállítás konténerei: o Csak légi szállításra, o Közúti, vasúti, vízi szállításra is. LD3 AKE speciális konténer légi szállításhoz Légi konténerek sajátosságai Kis önsúly (fele, vagy harmada a normál konténerekének), Nagyobb felhasználhatósági arány (100-150), Speciális alak (igazodik a gép formájához), Speciális rögzítési lehetőség (perforált perem), Igazodik a gép típusához, Csak speciális járművel szállítható tovább. A globalizáció követelményei az egységrakomány-képzéssel szemben: Növekvő szállítási mennyiségek, Több szintű ER képzés elterjedése, Univerzális ERKE-k jelentőségének növekedése, Fokozott követelmények az ERKE-kel szemben, stb. Globális egységrakomány-képzés tervezési lépései Egységrakomány-képzés feltételeinek megfogalmazása, A feltételeknek megfelelő változatok képzése, 5
A képzési fokozatok számának meghatározása, Szóba jöhető ERKE típusok kiválasztása (minden szinten), Berakható darabszámok meghatározása (minden ERKE-re), Célfüggvény kiválasztása, A változatok minősítése a célfüggvény alapján, Optimális változat kiválasztása, Az optimális változat paramétereinek meghatározása. A képzési fokozatok lehetnek Egy fokozatú (egy típusú ER), Két fokozatú (gyűjtőcsomag-raklap, raklap-konténer, stb.), Három fokozatú (gyűjtőcsomag-raklap-konténer). Berakható darabszám meghatározása: T L W L W = ( ; ) max l w w l Ahol N b L az ERKE hosszúsága, W az ERKE szélessége, H az ERKE magassága, l a termék hosszúsága, w a termék szélessége, h a termék magassága, h k halmozhatósági korlát. H = T, ( H h k ) h h. ERKE költségfüggvénye minden termékre: K = K + K + n K + K ER bk k r b ahol m K ERö = K ERj i= 1 K k - egységrakomány-képzés költsége, K b - egységrakomány bontás költsége, K r - egységrakomány rakodási költsége, K bk - egységrakomány bezserzési költsége, n - az átrakóhelyek száma, m - szükséges ERKE szám. 6