Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia

Nagykőrös Város Integrált Településfejlesztési Stratégia Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében. 2015. május Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő- testületének 109/2015. (IX.17.) ÖT. sz. határozatával elfogadva.

Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: +36-1-471-8955 Fax: +36-1-471-8975 E-mail: proregio@proregio.hu Honlap: www.kozpontiregio.hu Felelős tervező Tervező Kravalik Zsuzsanna Orosz György Projektmenedzser Virág Attila okl. geográfus település- és térségfejlesztési szakértő, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök, egyetemi oktató Városépítészet Schuchmann Péter Beleznay Éva 5. 7. fejezet településtervező (TR1 01-5068) településtervező (TT/01-0630) Gazdaság Bezerédy-Herald Balázs közgazdász Virág Attila okl. geográfus Társadalom, antiszegregációs terv Hamar Anna okl. szociológus Közművek Jordán Péter Dima András MK 01-2129 MK 01-2130 Közlekedés Rhorer Ádám okl. építőmérnök (K1 1-01-3157) Zöldfelületek és Tájrendezés Burányi Endre Okl. táj- és kertépítész mérnök, Okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök TR1, TT, TK 01-5014/02/,- 12; Tájvédelmi szakértő: SZTjV-031/2013. 2015. május 2

TARTALOM 1. ELŐZMÉNYEK... 6 1.1 FEJLESZTÉSPOLITIKAI, JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR... 6 1.1.1 Az EU 2020-as céljai... 6 1.1.2 A kohéziós politika 11 tematikus célja... 7 1.1.3 Jogszabályi és tervi háttér... 7 1.1.4 Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésének módszertana... 8 2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 11 2.1 JÖVŐKÉP... 11 2.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 11 2.2.1 Aktív, bővülő, helyben maradó fiatalodó társadalom ÁTFOGÓ CÉL (A1)... 12 2.2.2 Versenyképes helyi gazdaság ÁTFOGÓ CÉL (A2)... 16 2.2.3 Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet ÁTFOGÓ CÉL (A3)... 19 2.3 A KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE... 22 2.4 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK VALAMINT A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA... 23 2.5 VÁROSRÉSZI CÉLOK (TERÜLETI CÉLOK)... 24 2.6 KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOKHOZ RENDELT INDIKÁTOROK... 25 2.7 A FUNKCIONÁLIS VÁROSTÉRSÉG... 26 2.8 VÁROSRÉSZENKÉNTI ADATOK A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN... 28 3 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 29 3.1 AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK... 29 3.2 AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜLI PROJEKTEK... 29 3.3 HÁLÓZATOS PROJEKTEK... 29 3.4 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL... 30 3.5 A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA... 32 3.6 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA... 33 3.6.1 1. AKCIÓTERÜLET Belváros... 33 3.6.2 2. AKCIÓTERÜLET Belvároson kívüli belterület... 37 3.6.3 3. AKCIÓTERÜLET Külterület... 43 3.7 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKBAN MEGFOGALMAZOTT FEJLESZTÉSEK INDIKATÍV FORRÁSIGÉNYE (MFT)... 48

4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 49 4.1 A VÁROS ÉS AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK HELYZETÉRTÉKELÉSE... 49 4.1.1 Demográfiai jellemzők... 49 4.1.2 Iskolázottság... 50 4.1.3 Foglalkoztatottsági jellemzők... 51 4.1.4 Lakásállomány, minőségi jellemzők... 52 4.1.5 Humáninfrastruktúra... 53 4.1.6 Esélyegyenlőség biztosítása... 55 4.2 A SZEGREGÁTUMOK HELYZETELEMZÉSE... 55 4.2.1 A 2008-as IVS szegregátumai és szegregálódó területei... 55 4.2.2 Szegregátumok a 2011. évi népszámlálás alapján... 56 4.2.3 A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek részletes helyzetelemzése 59 4.2.4 Külterületi szegregátumok... 62 4.2.5 A 2008-as Antiszegregációs tervben megfogalmazott beavatkozások és megvalósításuk 63 4.2.6 A 2008-as Antiszegregációs Tervben hozott intézkedések megvalósulásának értékelése 65 4.2.7 A város egészében megvalósuló, esélyegyenlőséget megvalósító és fenntartó tervezett beavatkozások... 66 5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 68 5.1 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 68 5.1.1 A stratégia és a településfejlesztési koncepció összhangja... 68 5.1.2 A stratégia és a településszerkezeti terv összhangja... 69 5.1.3 A stratégia és a területfejlesztési és területrendezési tervek összhangja... 70 5.1.4 A stratégia és a város ágazati dokumentumai közötti összefüggések bemutatása... 81 5.2 A STRATÉGIA BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 85 6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 89 7 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 91 7.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK... 91 7.1.1 Városmarketing... 91 7.1.2 Szabályozó tevékenységek, eszközök... 91 7.1.3 Gazdasági partnerség eszközei... 92 7.1.4 Hatékonyságnövelő eszközök... 94 4

7.2 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MEGHATÁROZÁSA... 96 7.3 TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK... 97 7.4 TELEPÜLÉS KÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK... 98 7.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA... 99 7.5.1 A monitoring rendszer feladata és módszertana... 99 7.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása... 99 7.5.3 A hosszú távú célok teljesülését mérő javasolt eredmény és hatásindikátorok... 100 7.5.4 Az ITS akcióterületi projektjeinek megvalósulásának mérésére javasolt output indikátorok... 101 8 ÁBRAJEGYZÉK... 104 9 TÁBLÁZATJEGYZÉK... 105 5

1. ELŐZMÉNYEK A 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet változást hozott a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia (ITS) és a településrendezési eszközök, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények esetében. A rendelet szerint az ITS és településfejlesztési koncepció tartalmi követelményrendszere megváltozott, így szükségessé vált a jelenleg hatályos integrált városfejlesztési stratégia (IVS) és településfejlesztési koncepció felülvizsgálata. A koncepciót és stratégiát megalapozó vizsgálat három fő része a helyzetfeltáró, a helyzetelemző és a helyzetértékelő munkarész a kormányrendeletnek megfelelően. A helyzetfeltáró munkarész megállapításaira támaszkodva készült el a helyzetelemző, helyzetértékelő munkarész. A megalapozó vizsgálat közös háttere a településfejlesztési koncepciónak és az ITSnek is. A tervezési folyamat a rendeletben rögzítettek szerint, széleskörű partnerséggel valósul meg, bevonva a település szereplőit. Az államigazgatási szerveket, az önkormányzatokat, a társadalmi és gazdasági szervezeteket és a lakosságot is bevontuk a tervezés folyamatába, melynek rendjét az önkormányzat által elfogadott Partnerségi Terv tartalmazza. 2015 májusának elejére elkészült Nagykőrös Integrált Városfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatához szükséges Helyzetfeltáró és Helyzetelemző vizsgálatok munkarész. A megalapozó vizsgálat jelentik a hátterét a jelen Stratégiának. 1.1 FEJLESZTÉSPOLITIKAI, JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR 1.1.1 AZ EU 2020-AS CÉLJAI - Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. - K+F/innováció Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. - Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. - Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni.

El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. - Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nagykőrös város stratégiájának a fenti EU stratégiai célokhoz a település adottságaihoz mérten alkalmazkodnia kell. Ezt az alkalmazkodást a saját célrendszere és az azt megvalósító fejlesztési projekteken keresztül tudja megvalósítani. 1.1.2 A KOHÉZIÓS POLITIKA 11 TEMATIKUS CÉLJA - Kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése; - Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztés; - Kis- és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, vízkultúrák támogatása; - Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban; - A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és kockázat-megelőzés és kezelés; - Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése; - A fenntartható közlekedés fejlesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása; - A foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása - A társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni harc; - Befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba - Intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás. 1.1.3 JOGSZABÁLYI ÉS TERVI HÁTTÉR - 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet; - Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 2020 elkészítéséhez (BM); - Városfejlesztési Kézikönyv, Második, javított kiadás (NGM); - a Partnerségi Megállapodásban foglaltak mentén kidolgozott, következő támogatási időszak operatív programjai; - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (elfogadva az 1/2014 OGy. határozattal); - Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosítása; - Tematikus Fejlesztési Programok (TFP) - Pest Megye Területfejlesztési Koncepció - Pest Megye Területrendezési Terv - Gerje-Sztök Helyi Vidékfejlesztési Stratégia - Nagykőrös Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 7

- Nagykőrös Város Önkormányzatának Gazdasági Programja 2014-2019 1.1.4 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA Az integrált településfejlesztési stratégia a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott környezeti, társadalmi, gazdasági célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési program. A rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében határozza meg a koncepcióban megfogalmazott meghatározott célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat, programokat, a megvalósítás eszközeit, nyomon követését. A célrendszer hierarchiája 1. ábra: A célrendszer hierarchiája, forrás: Útmutató a kis- és középvárosok számára az ITS 2014 2020 elkészítéséhez A tervezés folyamatában (tervezés, kidolgozás, ellenőrzés, végrehajtás) kiemelten fontos szempont a partnerség és az együttműködés. A tervezési folyamat elindításakor az önkormányzat meghatározta: - a partnerségi együttműködés céljait, - tervezési folyamtok legfontosabb mérföldköveit, - a tervezési folyamatba bevonandók körét, - a partnerség szervezésének módját, - az egyeztetések módszereit, eszközeit, szervezeti keretét, - az egyeztetések folyamatát, módszerét, ütemezését, - a széles helyi nyilvánosságot biztosító eszközöket, eseményeket, - funkcionális várostérség i partnereket. 8

A partnerségi tervben meghatározott szereplőkkel kezdődött meg az együttműködés, megalakult a tervezés szempontjából legfontosabb partneri szervezet, a Stratégiai Munkacsoport (SMCS). A munkacsoport tagjai a nagykőrösi közélet fontosabb szereplői, véleményformálói, a helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb intézmények vezetői. Az SMCS tagjainak feladata a tervezési munka segítése volt, a tagok speciális nézőpontja, helyismerete segítségével. Az SMCS a tervezés fontosabb fázisainál (pl. SWOT analízis, célok kialakítása) ülésezett A közösen meghatározott erősségek, gyengesége, lehetőségek, veszélyek beazonosítását követően az ok-okozati összefüggések keresésével folytatódott a munka. A probléma hierarchia felállítása után rajzolódott ki a célrendszer váza, a fejlesztési irány. A célok meghatározásakor a partnerek által tett javaslatok is beépültek a célrendszerbe. A koncepcióban meghatározott hosszú távú fejlesztési célok eléréséhez szükséges középtávú (7 év) beavatkozásokat az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmazza. Az ITS a koncepcióra épülve határozza meg a város középtávon megvalósítandó projektjeit. 9

2. ábra: Nagykőrös Integrált Településfejlesztési Stratégiájának helye az EU és hazai tervezési hierarchiában

2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.1 JÖVŐKÉP Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város, amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít, amelyben jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta, élhető lakókörnyezetet. A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos hangulatát, arculatát. Nagykőrös városa meg kívánja őrizni hagyományait, hagyományos városképét, a rá jellemző településszerkezetét, melyeket a történelmi múlt szervesen alakított ki és adott át a jelen nemzedékének. Ugyanakkor az elszigetelődést elkerülendő, szükség van a jelen világhoz való alkalmazkodásra is. Ezt a kettősséget fejezi ki a hagyományaira épülő, mégis modern város meghatározás a jövőképben. A település a megőrzésre és a kíméletes, környezeti (épített) és természeti értékeire fokozottan figyelemmel lévő fejlesztéseket helyezi előtérbe, akkor amikor: - a helyi lakosok számára a rekreáció, a pihenési feltételek megteremtésén fáradozik - a területén a vendégfogadásra alkalmas helyszíneket kialakítja, átalakítja, rendezi; - a nagykőrösiek helyben maradását elősegítendő, gazdasági tevékenységeket és ezzel értékes munkahelyeket teremt; Nagykőrös jövőképének elérést három átfogó cél (A1-A3) együttes megvalósulása segíti. A három hosszútávra szóló átfogó célhoz 14 stratégiai cél (S1-S14) tartozik, melyek legtöbbje egy konkrét tematikára fókuszál, de van közöttük több cél is, amelyek több szakterületet is átfednek. A célrendszer tartalmaz egy horizontális célt, mely valamennyi szakterületet érinti. 2.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A stratégiai célok az átfogó célok elérését szolgáló középtávú (7-10 év) városi célok, amelyek az épített- és természeti környezet, a gazdaság, valamint a társadalom tématerületekhez kapcsolódóan kerültek meghatározásra. Az átfogó célok: a kívánt jövő elérését szolgáló, hosszú távra (15-20 évre) szóló célok ágazatonkénti csoportosításban. Mind a jövőkép, mind pedig az átfogó célok kijelölés a Koncepció feladata. A különböző szintű célok meghatározása a helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből leszűrt eredmények alapján lettek kiemelve és megfogalmazva a műhelymunkák során. A célok mindenesetben valamely meghatározott beavatkozást igénylő tématerületre kínál megoldást különböző időtávokon belül.

2.2.1 AKTÍV, BŐVÜLŐ, HELYBEN MARADÓ FIATALODÓ TÁRSADALOM ÁTFOGÓ CÉL (A1) Az ország demográfiai folyamatait az elmúlt évtizedekben a lakosságszám folyamatos csökkenése határozta meg. Az országos trendhez illeszkedik Nagykőrös lakosságszámának folyamatos apadása is, de az elmúlt évtizedekben a város népességcsökkenésének dinamikája erősebb volt, mint az országos átlag. A központi régió gazdaságának vonzereje hozzájárult a megye és a járásszékhelyül szolgáló városok lakosságszámának emelkedéséhez, a város azonban központi régiós fekvése ellenére sem tudott profitálni a múlt század kilencvenes éveiben és az évezred első évtizedében zajló népességmozgásból. A város 2001-től az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el lakosságát. A lakosságszám csökkenését főleg a fiatalabb, munkaképes generáció folyamatos elköltözése, illetve az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma a születésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a településre, hanem munkahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és minőségben munkahelyeket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését. Megfigyelhető ugyanakkor a településen belül egy népességszám területi átrendeződés. A kiterjedt tanyavilággal rendelkező település külterületére a belterületről történnek kiköltözések, így növekszik a tanyán lakók száma. A növekedés mögött a belterületről kiköltöző, jelentős részben elszegényedő családok, valamint más településekről beköltöző, peremhelyzetű csoportok (cigányok) térbeli mozgása húzódik meg. A nagykőrösi fiatal generáció akkor mard meg településén, ha ott megtalálja a boldogulásához szükséges feltételeket: munkát, élhető lakókörnyezetet, szórakozási és rekreációs helyszíneket, valamint könnyen hozzáfér a szolgáltatásokhoz. Az Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társadalom ÁTFOGÓ CÉL (A1) hoz tartozó stratégiai célok a következők: - S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok) - S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása) - S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései - S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében - S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével - S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása 2.2.1.1 NÉPESSÉGMEGTARTÓ TÁRSADALOM (FIATAL CSALÁDOKAT TÁMOGATÓ PROGRAMOK) STRATÉGIAI CÉL (S1) Nagykőrös lakosságszáma évről-évre csökken, amit főleg a fiatal, munkaképes generáció elköltözése, illetve az a tény generálja, hogy a városban 2000 óta folyamatosan magasabb a halálozások száma a születésekénél. A fiatalok a tanulmányaik elvégzése után, nem térnek vissza a településre, hanem munkahelyükhöz közel telepednek le. A város nem tud kellő mennyiségben és minőségben

munkahelyeket kínálni a helyben lakók számára. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok kumulálódása elkerülhetetlenül elindítja a helyi társdalom elöregedését. Ez a stratégiai cél szorosan összefügg a Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben fiatal gazdálkodók találnak otthonra, önkormányzati együttműködés keretében stratégia céllal. Mindkét cél esetében a fiatal munkaképes generációk vannak megszólítva, csak a (S4) cél területileg a külterület tanyáira koncentrál. 2.2.1.2 ÖSSZETARTÓ, ERŐS IDENTITÁSÚ HELYI TÁRSADALOM (A TÁRSADALMI LESZAKADÁS MEG- AKADÁLYOZÁSA) - STRATÉGIAI CÉL (S2) A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész a Belvárosban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi antiszegregációs program készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval veszélyeztetett területek között. - A Csípvár utca Lahner utca Kossuth Lajos út Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a - Kálvin tér Ady Endre utca Eötvös Károly utca Puskás Tivadar utca Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület. Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval veszélyeztetett területként: - Az Örkényi út Szegfű utca Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum), - Tompa utca Nádor utca Petőfi utca Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum), - Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum). A tanyás külterületen, a kertségben a következő három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet a KSH besorolás: - Szegregált területként a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő, - Szegregációval veszélyeztetett: Esed-dülő, Pöcök-dűlő. A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények, szolgáltatások viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Eötvös utcai óvodájába viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába járnak. A lakhatási integráció érdekében az önkormányzat tovább folytatja a bérlakás állományának műszaki felülvizsgálatát, az egészségre káros lakhatási körülmények felszámolását és a lakók jobb minőségű lakásokban elhelyezését. A foglalkoztatási integráció érdekében Nagykőrös Város és a Munkaügyi Központ között folyamatos az együttműködés. A város folyamatos együttműködése a Munkaügyi Központtal és a Türr István Képző és Kutatóintézettel lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló családok olyan támogatott képzésekben vegyenek részt, szerezzenek képesítést, amely alkalmassá teszi őket a megváltozott munkaerő piaci körülményekhez való alkalmazkodásra, a jövőbeni sikeres munkavállalásra. Az oktatási integráció érdekében a város biztosítja az óvodás korú gyermekek teljes körének óvodai ellátását, melyre elegendő férőhellyel rendelkezik. 13

A lakosság kor szerinti összetételében az elmúlt években végbement változások a külterületen élő, jelentős részben hátrányos helyzetű és/vagy roma gyerekek oktatási integrációjára irányítják a figyelmet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának jelentős emelkedése várható, szükséges az óvodák nevelési programjainak áttekintése, a fejlesztést, integrálást szolgáló eszközök erősítése. (Részletesebb kifejtést az ITS részét képező, Antiszegregációs program tartalmaz) 2.2.1.3 TANYÁS TÉRSÉG ALTERNATÍV ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEI -STRATÉGIAI CÉL (S3) Nagykőrös térségében 876 db tanyát tartanak nyilván, ebből 128-ban nincs villany. Önkormányzati fejlesztés keretében 2010-ben kisebb tanyavillamosítási programot hajtottak végre. Ez volt a tanyavillamosítási program I. üteme. A program következő üteme a források rendelkezésre állásától függ. A sok kilométer légvezeték kihúzása helyett szigetszerű alternatív energián alapuló megoldásokat alkalmaznának. Ez a stratégiai cél a következő (S4) stratégiai céllal szoros kapcsolatban áll. 2.2.1.4 PARTNERSÉGBEN A FIATAL GAZDÁKKAL: TANYÁS TÉRSÉGBEN FIATAL GAZDÁLKODÓK TA- LÁLNAK OTTHONRA, ÖNKORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN - STRATÉGIAI CÉL (S4) Ez a stratégiai cél a Népességmegtartó társadalom stratégiai célnak egy területileg koncentrált része. A tanyás területek kezelését, a fiatalok megtartását, letelepedésük segítését, munkához jutásukat és a lakhatást együttesen kísérli megoldani. 2.2.1.5 A LAKOSSÁG ÁLTALÁNOS MUNKAERŐ-PIACI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE, KÉPZETT- SÉGI ÉS SZAKKÉPZETTSÉGI SZINTJÉNEK EMELÉSÉVEL - STRATÉGIAI CÉL (S5) Az átlagos nagykőrösi lakos minden területi összehasonlításban alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik: a nagykőrösieket az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi szemben Pest megye, a járásközpontok és az ország átlagos lakosaival, akik érettségiztek. A képzettségi szint emelkedése ellenére az érettségizettek és a diplomások aránya nemcsak a járásközpontoktól, Pest megyétől marad el, hanem az országos átlagtól is. Ennek okát elsősorban a munkahelyek alacsony számában találjuk meg, mely különösen a képzett fiatalokat sarkallja arra, hogy elköltözzenek a jobb elhelyezkedési esélyeket nyújtó környező városokba (elsősorban a fővárosba, Ceglédre és Kecskemétre), illetve, hogy tanulmányaik befejezése után ne térjenek vissza korábbi lakóhelyükre. Érdemes odafigyelni a Nagykőrösi járás másik két településének lakosságszám változására is. Nyársapáton és Kocséron 2010-től a természetes fogyás nagyságát vizsgálva mérséklődés tapasztalható. Fontos jelzés, hogy Nagykőrös gyenge megtartó- és vonzerejénél erősebb a járás másik két településének megtartó ereje, amit egyrészről a budapesti munkahelyek könnyebb elérhetősége okoz, másrészről és talán ez fontosabb a mezőgazdasági termelés megélhetést biztosító, helyben tartó ereje. Ez a jelenség példa lehet a város fejlesztése szempontjából. 14

2.2.1.6 A HELYBEN MŰKÖDŐ REHABILITÁCIÓS SZAKKÓRHÁZ, MINT ERŐSSÉG JOBB KIHASZNÁLÁSA - STRATÉGIAI CÉL (S6) A 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkorház és Rendelőintézet, mint egészségügyi komplexum 2000-ben nyerte el mai állapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az év korháza címet. A fogyatékkal élők rehabilitációját segítő intézmény további funkciókkal történő fejlesztése lehetőséget nyit az egészségturizmus irányába, további hírnevet és munkalehetőségeket biztosítva helyben.

2.2.2 VERSENYKÉPES HELYI GAZDASÁG ÁTFOGÓ CÉL (A2) Gazdasági jellegét tekintve Nagykőrös mezőgazdasági településnek számít és az 1990-es évekig a gazdasága az agráriumra koncentrált. A 90-es években a külföldi befektetők hatására a gazdaság irányt váltott a konzervipar, elektronika és csomagolóipar felé. Jelenleg a vállalkozások a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a szolgáltató szektorban tevékenykednek. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozó. A mezőgazdaság területén dolgozók többsége őstermelő, családi gazdálkodó. A mezőgazdasági szektorban tevékenykedők egy része (72 fő) egy termelői értékesítő szervezetbe tömörül a közös cél és az egységből fakadó biztonság érdekében. A turizmusban a szálláshelyek kihasználtságát tekintve, a vendégéjszakák számában kifejezve egy átlagos értéken, hosszan tartó stagnálás tapasztalható. Gazdaságélénkítés szempontjából a turisztikai szektor lehetőségeket kínál a városnak és térségének. Ennek szellemében helyi kórházra építve elkészült egy balneológiai turisztikai szolgáltatási központ terve. Szervezett formában a turizmus még nem működik a városban. A nagykőrösi vásár fontos esemény volt a történelmi múltban is a térség számára. Ma is fontos gazdasági tényezőnek, eseménynek számít, hogy évente 10 vásár kerül megtartásra több száz árussal és közel 10.000 fő résztevővel. A vásártér 8 hektár területen fekszik a város keleti belterületi határánál. A helyszín komfortfokozatának fejlesztése a vásárok színvonalát erősítené. A jelenlegi vállalkozói passzív helyzeten az önkormányzat és a vállalkozói szektor közötti aktív együttműködések kialakítása segíthet, közös fejlesztések, nemzetközi partneri kapcsolatok kialakításával. A Versenyképes helyi gazdaság ÁTFOGÓ CÉL (A2) hoz tartozó stratégiai célok a következők: - S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszolgáltatások - S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek) - S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra. - S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével - S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása) - S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása 2.2.2.1 HELYBEN MEGTALÁLHATÓ, SZÍNVONALAS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK (S7) A közszolgáltatások terén a közelmúltban megvalósult projektek: A város ivóvízében határérték feletti volt az ammónia koncentráció, aminek következtében szükségessé vált annak a kezelése, melyet a vízminőség-javító programnak megfelelően kívánt a város megoldani. A település vízmű telepéről szolgáltatott ivóvíz a rendeletben meghatározott minőségi jellemzők közül ammónium, vas és esetenként mangántartalom tekintetében nem felelt meg az előírásoknak. A projekt a hazai központi költségvetés, EU önerő alap támogatásával valamint a Kohéziós alap társfinanszírozásával valósult meg 2010-ben. 16

2010 és 2011-ben a csapadékvíz elvezés legfontosabb feladatit oldotta meg a város uniós források bevonása mellett. A város belterületén megvalósult a szennyvízelvezetés és a szennyvízkezelés teljes kiépítettsége. A projekt elsődleges célja volt, hogy Nagykőrösön megfelelő szennyvízelvezetést és tisztítást biztosítson összhangban az EU-s jogszabályi kötelezettségekkel. A közszolgáltatások terén az alábbiak várnak megoldásra: Városi tömegközlekedés színvonalának javítása érdekében nemcsak korszerűsíteni szükséges az autóbuszmegállókat, mivel ezek kis részben ellátottak buszöböllel, váróhelyiséggel, hanem a tömegközlekedés kisvárosi megoldásának módozatait is újra kell gondolni. (Elektromos városi buszok, parkolók) A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése során a távfűtött lakások vonatkozásában célszerű volna a szigetelési problémák megoldása. A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése mind a Bárány úton, mind a Kecskeméti úton időszerű lenne. A távhő szolgáltatás minőségi fejlesztése együtt kell, járjon a Panelprogram folytatásával, melynek során a távfűtött lakások vonatkozásában célszerű volna a szigetelési és gépészeti rendszerek, problémák megoldása. 2.2.2.2 A HELYI PRÉMIUM FELDOLGOZÓ IPAR, HELYI TERMÉKEKEN, AGRÁRHAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TELEPÜLÉSI GAZDASÁG (NAGYKŐRÖSI TERMÉKEK) (S8) A helyben előállított minőségi termékek helyben történő feldolgozása és értékesítése a cél. A tanyasi gazdaságok fellendítésével, lehetőség lenne a vegyszermenetesen előállított értékes élelmiszerek előállítására. A városmarketing egyik kiemelt témája kell, legyen a helyi termékek menedzselése. 2.2.2.3 TURISZTIKAILAG VONZÓ, A VENDÉGFOGADÁSRA FELKÉSZÜLT VÁROS, MELY TUDATOSAN FENNTARTJA TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEIT, HELYI POTENCIÁLKÉNT TEKINTVE AZOKRA. (S9) A város a turizmus adta gazdaságélénkítő hatásokkal egyelőre csak kis mértékben rendelkezik. Hiányzik a rendszerszinten kezelt (vendégfogadásra alkalmas helyszínek, szállások, szolgáltatások) és a városmarketinggel keretében kiemelten menedzselt turizmus. A 2011-ben megvalósult a belváros központjának rehabilitációja. A beruházással elkészült tér korábban nem támogatott részének (Hősök tere) teljes felújítása, átépítése a következő feladat. Szükséges a zöldfelület és a közterület további rendezés. A tér kialakítása nem a mai kor követelményeinek felel meg, valamint központi elhelyezkedése miatt parkolók kialakítása is szükséges. A külterületen a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése (itt kapcsolódik a kerékpárutak építése) a cél, amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás, kerékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállítása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára. Értékes turisztikai desztináció a Csónakázó-tó, mely turistákon kívül a helyiek szabadidő eltöltését, lakossági és versenysport fellendítését is szolgálja. A Tó melletti sporttelep fejlesztése túl azon, hogy iskolai testnevelés részére helyszínt biztosít, része lehet egy kidolgozandó egészségturisztikai programnak. 17

A Cifrakert a környező területekkel (csónakázó tó, sporttelep, ifjúsági sportpálya) az ifjúsági programok erősítését szolgálná a városban. A cél érdekében a városnak fokozott figyelmet kell fordítania védett és védendő természeti értékeire. 2.2.2.4 KEDVEZŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA (A KKV-K MUNKAHELYTEREMTŐ ÉS MEG- TARTÓ KÉPESSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA) (S10) A cél keretében a város a vállalkozások információhoz jutását kívánja segíteni, tanácsadás biztosításával, fórumok tartásával, vállalkozói infópont kialakításával. 18

2.2.3 MINŐSÉGI, KOMFORTOS, VONZÓ ÉS ÉLHETŐ VÁROSI KÖRNYEZET ÁTFOGÓ CÉL (A3) Nagykőrös a lakosságának gazdálkodó életmódjához igazodóan ún. kétbeltelkes-halmazos szerkezetű település. Ez a fajta települési mód az országban szinte egyedülálló módon az Alföldre jellemző, mely az egykori alföldi életmódhoz a legjobban alkalmazkodott. A belváros egymásba fűződő négy park szellős láncolata, melyek csaknem szabályos négyzetet alkotva határozzák meg a városközpontot. A szűk városmag nyugati irányban nyújtózik tovább, délről a Deák tér, míg északról a fokozatosan utcává szűkülő Széchenyi tér csatlakozik hozzá. Itt a városközpontban találkoznak a város 4 fő irányából bejövő főközlekedési utak, melyek a települést ezáltal különböző városrészekre bontják. A belváros térrendszere a műemléki építészeti környezettel igen hangulatossá teszi a városközpontot, de a belvároson áthaladó tranzitforgalom kedvezőtlen a településképre és a térrendszer használhatóságára nézve egyaránt. A városi forgalom tehermentesítése szükséges. A XX. század elejére tehető a városközpont mai arculatának kialakítása. A településen egyaránt fellelhetők a barokk, a klasszicista, az eklektikus, a copf és a szecessziós stílusjegyek is, melyek a település igen sok intézményén viselik még jellegzetes vonásaikat, kedvezően hatva ezáltal a város arculatára, hangulatára. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. Nagykőrös természeti adottságai kedvező képet mutatnak sok más településünkhöz képest. A város külterülete a Duna-Ipoly Nemzeti Park területét képezi. Értékes természeti területeket képeznek a pusztai tölgyes és homoki gyep mozaikja, ami a legnagyobb és legtermészetesebb állapotban fennmaradt erdőssztyepp és pusztai tölgyes erdőtársulás a Duna-Tisza közén. A városhoz tartozó területeken jelentős a Natura 2000 területek nagysága és a Nemzeti Ökológiai Hálózat mindhárom típusú eleme megtalálható a település külterületén. A Pálfája parkerdőben kiépült a pusztai tölgyesek élővilágát bemutató tanösvény és erdei oktatási központ. Több ex lege védett láp és kunhalom is található a város területén. Jelentős a vizes élőhelyek nagysága. A pusztai tölgyesben élő famatuzsálemek, mint jelfák helyi védelemben részesülnek. Kiemelkedően magas a település erdősültsége, mely a jelenlegi országos átlagot és a későbbiekben elérendő országos célállapotot is jóval meghaladja. Az erdők egy része igen értékes természet közeli pusztai tölgyes. A város természeti adottságai, mennyiségi és minőségi szempontból is védendő értéket képviselnek, melyet a település az önmagáról kialakítandó képhez mindenképpen fel kell, hogy használjon. A Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet ÁTFOGÓ CÉL (A3) hoz tartozó stratégiai célok a következők: - S11: Energia-hatékony város - S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város - S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra. - S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása) 19

- S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kapcsolatok) - S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása - S15: Természeti értékek megőrzése 2.2.3.1 ENERGIA-HATÉKONY VÁROS (S11) Az energiahatékonyság keretében 2013-ban az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal épületére 24 kva teljesítményű napelemes rendszert telepített a hivatal energiaigényének részleges kiváltására. A közvilágítás korszerűsítése során az megújuló energiák, illetve az energia felhasználást csökkentő technológiák alkalmazása szintén szempont lesz. A tanyavillamosítási program folytatása során a szigetszerű, megújuló energia előállító rendszerek telepítése előnyt kell, élvezzen a kommersz rendszerrel szemben. 2.2.3.2 TÉRSÉGI SZEREPKÖR ERŐSÍTÉSE, ERŐS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKKAL BÍRÓ VÁROS (S12) Nagykőrös több olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval bír, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Nagykőrös peremhelyzete azonban alapvetően rányomja a bélyegét a város településközi kapcsolatrendszerének fejlődésére. A várost elsősorban Ceglédhez, Kecskeméthez és Budapesthez fűzik kapcsolatok, melyek döntően foglalkoztatási alapúak, e települések a nagykőrösi ingázó munkavállalók fő célterületei. Nagykőrös regionális szerepkörrel az egészségügy területén rendelkezik rehabilitációs szakkórháza révén, egyéb tekintetben vonzó hatást csupán a közvetlen környezetében elhelyezkedő kis településekre tud kifejteni. Szerepkörét gazdasága megerősödésével, új funkciók meghonosításával tudná erősíteni. Ehhez érdemes lenne nemzetközi kapcsolatokat kialakítania és nemzetközi programokban, projektekben részt vennie. Ez fontos lenne azért is, hogy forrásszerzési lehetőségeit növelje, hiszen a Közép-magyarországi pályázati alapok meglehetősen korlátozottak számára. A térség i szerepkörből adódó fejlesztési szükségletek: - piac és a vásár fejlesztése (ATP5 és ATP14 projektek) - rehabilitációs szakkórház fejlesztése (ATP6) 2.2.3.3 FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK (MŰKÖDŐ KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS HÁLÓ- ZATOK, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK) (S13) A város kerékpáros hálózata csak a központban a Szabadság téren és a Kecskeméti út mentén épült ki. A jelentős kerékpározási igény miatt a hálózat fejlesztése minden irányban szükséges. A Szabadság téren és a Deák téren épült jelentősebb gyalogos tér. 2010-ben készült el és adták át a Kecskemét és Nagykörös között épült közel tíz kilométeres kerékpárutat, mely Nagykőrösön a Téglagyári útnál kapcsolódik a meglévő kerékpársávhoz. A kerékpárút a 441 számú főutat tehermentesíti a kerékpárosoktól és teszi biztonságosabbá a kerékpáros közlekedést a két város között. Tervi szinten 20

elkészült a Nagyköröst Cegléddel összekötő 13,5 km hosszú kerékpárút is. A beruházás forrásokra vár. A város észak déli forgalmi tengelye a 441. sz. főút a Ceglédi út Kecskeméti út vonalán halad és a belváros területén viszi keresztül a tranzitforgalmat. A településközponton áthaladó forgalom csökkentésére tervi szinten elkészült a 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése projekt. A közlekedési hálózatok fejlesztése terén cél a külterületi tanyás területeken a földutak állapotának javítása, annak érdekében, hogy az ott élők esélyegyenlősége javuljon a település belterületi részeinek (óvoda, iskola, egészségügy, stb.) elérhetősége szempontjából. 2.2.3.4 ÉRTÉKŐRZŐ KÖRNYEZETMEGÚJÍTÁS, ÖNKORMÁNYZATI /MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ LA- KÁSVAGYON MEGÚJÍTÁSA Az önkormányzat közel 190 bérlakással rendelkezik. Általánosságban elmondható, hogy a meglévő lakás célra használt ingatlanok komfort fokozatát kívánja az Önkormányzat növelni. Az Önkormányzat tulajdonú ingatlanok nagyrészt a belterületi lakóterületeken találhatók. 2.2.3.5 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE A város erősségét, élhetőségét adja az a táji, természeti környezet, melyben a történelem során szervesen kialakult. A meglévő természetes felületekkel bíró területek, a változatos környezet a helyi lakosok rekreációját segítik, illetve az oda látogatók turisztikai élményét fokozzák. Nagykőrös a helyzetéből fakadóan a természeti környezetét fenntartva és annak előnyeit kihasználva tud olyan új funkciókkal bővíteni, mely pozitív gazdasági folyamatokat idézhet elő a településen. 2.2.3.6 HORIZONTÁLIS CÉL ARCULATFEJLESZTÉS, VÁROSMARKETING A Stratégia mindhárom tematikus tengelyét és átfogó célját átszeli az arculatfejlesztés horizontális cél. Nagykőrösnek meg kell jelennie a hazai és a nemzetközi köztudatban és eközben meg kell jelennie a saját lakói előtt is. A város beruházásai, fejlesztései megfelelő kommunikációval az aktuális projekten túl, bemutatják a várost magát is meg kell, hogy jelenítse a közvélemény előtt. Nagykőrös arculatépítésének, városmarketingjének célja, hogy segítsen megismertetni és elfogadtatni a tervezett fejlesztéseket, aktivizálni és bevonni a helyi lakosokat, civil szervezeteket. A projektekhez kapcsolódó rendezvények, közösségi akciók, kulturális programok segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt. 21

2.3 A KONCEPCIÓ ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE Jövőkép Átfogó célok Nagykőrös a település hagyományaira épülő, mégis modern, élő város, amelybe jó ellátogatni, mert környezeti sokszínűsége rekreációt biztosít, amelyben jó élni, mert helyben biztosít munkalehetőséget és tiszta, élhető lakókörnyezetet. A város fenntartja természeti és épített értékeit, ezekből nyeri sajátos hangulatát, arculatát. TÁRSADALOM GAZDASÁG KÖRNYEZET A1: Aktív, bővülő, helyben maradó, fiatalodó társadalom A2: Versenyképes helyi gazdaság A3: Minőségi, komfortos, vonzó és élhető városi környezet S1: Népességmegtartó társadalom (fiatal családokat támogató programok) S2: Összetartó, erős identitású helyi társadalom (a társadalmi leszakadás megakadályozása) S7: Helyben megtalálható, színvonalas közszolgáltatások S8: A helyi prémium feldolgozó ipar, helyi termékeken, agrárhagyományokon alapuló települési gazdaság (Nagykőrösi termékek) S11: Energia-hatékony város S12: Térségi szerepkör erősítése, erős nemzetközi kapcsolatokkal bíró város Stratégiai célok S3: Tanyás térség alternatív energetikai fejlesztései S4: Partnerségben a fiatal gazdákkal: Tanyás térségben otthonteremtés fiatal gazdálkodóknak, önkormányzati együttműködés keretében S5: A lakosság általános munkaerő-piaci versenyképességének növelése, képzettségi és szakképzettségi szintjének emelésével S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása S9: Turisztikailag vonzó, a vendégfogadásra felkészült város, mely tudatosan fenntartja természeti és épített értékeit, helyi potenciálként tekintve azokra. S10: Kedvező gazdasági környezet kialakítása (A kkv-k munkahelyteremtő és megtartó képességének támogatása) S13: Fenntartható közlekedési hálózatok (Működő kerékpáros és gyalogos hálózatok, közlekedési kapcsolatok) S14: Értékőrző környezetmegújítás, önkormányzati /magántulajdonban lévő lakásvagyon megújítása S15: Természeti értékek megőrzése Horizontális cél 1. táblázat: A koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia célrendszere Arculatfejlesztés, városmarketing

2.4 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK VALAMINT A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA Stratégiai célok Városrészek/területi célok 1. Belváros 2. Belvároson kívüli belterület 3. Külterület S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 2. táblázat: A tematikus és a területi célok valamint a városrészek közötti összefüggések bemutatása S 10 S 11 S 12 S 13 S 14 S 15 Általános kapcsolat Közepes kapcsolat Erős kapcsolat A tematikus típusú stratégiai célok egy része olyan általános célokat fogalmaz meg (pl. munkaerőpiaci versenyképesség javítása, népességmegtartó társadalom, energia-hatékony város, stb.) amelyek egységesen vonatkoznak a város egészére, nem lehet, illetve nem célszerű a területi egységek egyikére vagy másikára önállóan alkalmazni. A stratégiai célok között kevés az olyan, mely erősségét tekintve determinált lenne valamely konkrét területi egységre. Ilyen például a S6: A helyben működő rehabilitációs szakkórház, mint erősség jobb kihasználása stratégiai cél. Ebben az esetben a stratégiai cél konkrét helyszínt jelöl meg, ettől lesz a belvároson kívüli belterülettel erős kapcsolata, de ha a megvalósult cél hatását vizsgáljuk, akkor már az is a teljes várost, sőt a tágabban vett régiót érinti. 23

2.5 VÁROSRÉSZI CÉLOK (TERÜLETI CÉLOK) Az egyes városrészek számra meghatározott középtávú célokat a tematikus és a területi célok valamint a városrészek közötti összefüggések kapcsolata határozza meg. Ezek alapján az egyes városrészek számára a legfontosabb célkitűzések. Az általános teljes városra vonatkozó célokon túl az egyes városrészekre vonatkozó legfontosabb célkitűzések az alábbiak: Városrész Belváros Belvároson kívüli belterület Városrészi cél - Megőrzött hagyományos településkép - Befejezett városközpont felújítás - Bővülő gazdasági funkciók - Igényeknek megfelelő közszolgáltatások - Energiahatékonyság - Felújított és korszerűsített Kossuth Lajos Általános Iskola - Felújított Petőfi Sándor Általános Iskola - Bővülő gazdasági funkciók - Fejlődő egészségturizmus - Energiahatékonyság (panelprogram) - Korszerű piactér - Funkciókkal bővített, korszerű vásártér Külterület - Munkát és lakókörnyezetet biztosító, gazdálkodó tanyasi térség - Alternatív energia bővülő használata - Természeti értékekhez kapcsolódó új funkciók (oktatási, kulturális) 3. táblázat: Városrészi célok (területi célok) 24

2.6 KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOKHOZ RENDELT INDIKÁTOROK # Indikátor Mértékegység Bázis érték Célérték Célérték elérésének éve Forrás Társadalom (S1-S6) Stratégiai célok Gazdaság (S7-S10) 1. Rekreációs céllal fejlesztett zöldfelületek Önkormányzati % 0 növekedés 2020 látogatottsága adatszolgáltatás x 2. A fejlesztések nyomán létrejött új egészségturisztikai funkció adatszolgáltatás Önkormányzati db 0 1 2020 x x 3. Felújított iskolaépületek száma db 0 2 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás x 4. Helyileg védett épületek homlokzatának Önkormányzati db 0 20 2020 felújítása adatszolgáltatás x x x 5. Megújult rekreációs és turisztikai helyszínek száma adatszolgáltatás Önkormányzati db 0 2 2020 x x x 6. Megújult rekreációs és turisztikai helyszíneket látogatók száma adatszolgáltatás Önkormányzati fő/év 0 1500 2020 x x x 7. Korszerűsített piac terület m 2 0 1000 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás x x 8. Felújított távhőszolgáltatással érintett lakások száma adatszolgáltatás Önkormányzati db 0 480 2020 x x 9. Panelprogramba bevont épületek száma db 0 5 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás x x x 10. Korszerűsített közvilágításban érintett lakosok száma adatszolgáltatás Önkormányzati fő 0 20000 2020 x x x 11. Regisztrált társas vállalkozások száma db 925 növekedés 2023 KSH x x 12. Közösségi programokban, akciókban, résztvevők száma adatszolgáltatás Önkormányzati db 0 1500 2020 x x x 13. Tanyavillamosítási programban résztvevő Önkormányzati db 9 30 2020 tanyák száma adatszolgáltatás x x 14. Önkormányzati program keretében fiatal Önkormányzati db 0 10 2020 gazdáknak biztosított tanyák száma adatszolgáltatás x x x 15. Pormentesített külterületi földutak hossza m 0 10000 2020 Önkormányzati adatszolgáltatás x x x 16. Lakossági elégedettség % - növekedés 2023 primer lakossági felmérés x x x 4. táblázat: Középtávú stratégiai célokhoz rendelt indikátorok Környezet (S11-S15) 25

2.7 A FUNKCIONÁLIS VÁROSTÉRSÉG Nagykőrös sajátos, megyeszéli fekvése miatt a Kecskemét irányú kapcsolatrendszer számos tekintetben szorosabb és nagyobb jelentőségű a fővárosinál. Nagykőrös ehhez mérten, s számos régiós településhez viszonyítva kisebb településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Nagykőrös azonban Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyével is határos, így egyes funkciók tekintetében Pest megye határain túlnyúlóan, néhány közeli, e megyékhez tartozó település szintén a vonzáskörzetébe tartozik. A legintenzívebb kapcsolatok Kecskemét és Cegléd városaihoz kötik Nagykőröst, melyek a település munkavállalói számára a helyi, munkalehetőség szempontjából rendkívül kedvezőtlen viszonyok miatt a legfőbb célterületnek számítanak. Ezek a járás településeinek társadalmi-gazdasági fejlődését alapvetően meghatározzák, népességvonzó és térségszervező erejük jelentős. A kínált munkalehetőségek, valamint az elérhető szolgáltatások széles körén keresztül egyrészt kedvezően hatnak a térség lakónépességének foglalkoztatására, illetve az életminőségére, ugyanakkor a befektetések területén elszívó hatásuk érvényesül. A kedvező térségi kapcsolatoknak köszönhetően a városból sok ember veszi igénybe a főváros, illetve a már említett Cegléd és Kecskemét szolgáltatásait, mind az egészségügy, az oktatás, vagy akár a kultúra, s egyéb intézményrendszerek tekintetében is. Nagykőrös 2013 óta, a Nagykőrösi járás központja. A járást azonban három település alkotja, így nem releváns csupán járási viszonylatban vizsgálni a település szerepkörét. A város Cegléddel, Kecskeméttel és Budapesttel való szorosabb kapcsolata mellett, vonzáskörzetét tekintve elsősorban, a legtöbb funkciója szempontjából a szűkebb szomszédságában elhelyezkedő, kis lélekszámú településekre terjed ki. Ezek közé tartozik Csemő, Kocsér, Törtel, Nyársapát, ahonnan főként általános és középiskolás diákok, illetve kisebb mértékben az alacsonyabb végzettséget igénylő munkák ellátására, illetve hivatali feladatokat ellátó dolgozók ingáznak Nagykőrösre. A város tehát számos olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval rendelkezik, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. Mivel a közelben több hasonló vagy nagyobb méretű város is található (Cegléd, illetve Kecskemét), a funkciók kevésbé koncentráltak. Kereskedelmi szempontból Cegléd és Kecskemét vonzereje nagyobb, így Nagykőrösről is sokan járnak vásárolni az ottani hipermarketekbe és szaküzletekbe. Bár Nagykőrös Pest megyében fekszik, sokkal erősebb szálak kapcsolják a 15 kilométerre levő Kecskeméthez, melyet a két város között lévő sűrű tömegközlekedési kapcsolat is bizonyít. A város az ivóvize egy részét Törteli kutakból nyeri. Nagykőrös csatlakozott a Duna-Tisza közi nagytérségi hulladékgazdálkodási programhoz, amely szerint a 2007-tól a hulladékot a Ceglédi Regionális Szilárdhulladék lerakóba szállítják, illetve Nagykőrösön egy 20 ezer t/év kapacitású komposztáló létesült. Önkormányzati adatok szerint a Nagykőrösről ingázó munkavállalók döntő többsége Kecskeméten és Cegléden, kisebb részben Budapesten vállalt munkát 2011-ben. A város a foglalkoztatás terén korlátozott lehetőségekkel bír, sokan járnak be a környező falvakból dolgozni, de jelentős azoknak a száma is, akik a környező városokban találnak munkát. Nagykőrösre 26

napi rendszerességgel munkavállalási céllal Kecskemétről, Ceglédről, Kocsérról, Törtelről, Nyársapátról és Tiszakécskéről járnak dolgozni. Nagykőrösről elsősorban Kecskemétre, Ceglédre és Budapestre utaznak a munkavállalók. Az oktatást tekintve a három középfokú intézmény jelent vonzerőt a környező települések lakossága számára, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara távolabbi régiókból is vonzza a diákokat. Az egészségügyi funkció terén a város kiterjedtebb vonzáskörzettel is rendelkezik a rehabilitációs szakkórház és a rendelőintézet révén, mely a környező települések ellátását is biztosítja. 3. ábra: Nagykőrös térségi kapcsolatai, forrás: saját szerkesztés 27

2.8 VÁROSRÉSZENKÉNTI ADATOK A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN Városrész megnevezése Népességszám Iskolai végzettség Lakásállomány Foglalkoztatottság Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 1. Belváros 8 062 14,8 57,8 27,4-19,3 15,0 3 624 17,7 14,7 9,7 42,9 12,9 52,3 44,7 41,8 58,9 15,1 7,5 2. Belvároson kívüli terület 12 946 15,2 61,6 23,2-15,9 13,2 5 474 9,0 7,9 5,3 40,3 10,1 55,1 40,6 41,8 56,0 13,7 6,1 3. Külterület 3 112 20,2 63,4 16,5-36,9 3,3 1 375 46,1 40,8 23,4 50,8 22,7 45,7 45,0 56,6 59,4 21,9 12,8 Összesen 24 134 15,7 60,5 23,7 23 965 19,8 12,6 10476 16,9 14,2 9 42,6 12,7 52,9 42,5 43,5 57,4 15,1 7,4 Forrás: KSH adatszolgáltatás 5. táblázat: Városrészenkénti adatok a 2011-es népszámlálás alapján 28

3 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A megvalósítást szolgáló beavatkozásokat három csoportba sorolhatjuk: akcióterületi projektek, akcióterületen kívüli, valamint hálózatos projektek. 3.1 AKCIÓTERÜLETI PROJEKTEK Akcióterületi projekteknek a térben és időben koncentrált, jellemzően komplex jellegű projekteket nevezzük. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül legfeljebb néhány év alatt megtörténnek. A komplex jelleg pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen többféle, de egymással szorosan összehangolt beavatkozások valósulnak meg. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések: - az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, - volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen, - együttesen szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes projektelemek segítik más projektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. 3.2 AKCIÓTERÜLETEN KÍVÜLI PROJEKTEK Nem minden a város területén megvalósuló projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben, vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem koncentrált projekt például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pontszerű beavatkozást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli projektek: - önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése, - közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján, - új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben, - Hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.) 3.3 HÁLÓZATOS PROJEKTEK Hálózatos projektnek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási jellegű projekteket nevezzük. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt - több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll, - a város egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, - a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 29

3.4 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL A fejlesztési akcióterületek kijelölése az alábbi Városfejlesztési Kézikönyv 2.3-as fejezetében leírtakkal összhangban álló alapelvek figyelembevételével történt: - az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók, illetve az ellátandó funkciók tekintetében; - az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; - az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen; - funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak; - Az akcióterület lehet egy városrésszel azonos, lehet egy városrészen belüli terület, vagy érinthet több városrészt is. Nagyságát a fejlesztési szükségletek és a majdani pályázati jogosultsági kritériumoknak való megfelelés határozza meg; - A stratégiában indikatív jelleggel jelölendők ki az akcióterületek, azaz határai később módosulhatnak; - Az akcióterületek a városfejlesztés gócpontjai, kiemelt fejlesztési célterületei, ahol több, egymással összefüggő beavatkozás, projekt valósul meg. Természetesen ez nem zárja ki az akcióterületen kívüli fejlesztések szükségességét, létjogosultságát ( kisléptékű, pontszerű beavatkozások) A Kézikönyv iránymutatásain túlmenően az Útmutató az alábbiakat fogalmazza meg: még nem célszerű az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása, de azok jellege és elhelyezkedése már tervezhető. (pl. egyes városi alközpontok fejlesztése, szabadidős övezetek fejlesztései, szegregált lakóterületek felszámolása, stb. A fenti alapelveknek megfelelően Nagykőrösön a következő fejlesztési akcióterületek lettek kijelölve a 2014-2020 közötti időszakra: AT1: Belváros AT2: Belvároson kívüli terület AT3: Külterület Nagykőrös esetében az akcióterületek megegyeznek a városrészekkel, mert ezek jól beazonosíthatóak, önálló karakterekkel bíró, a történelem során szervesen kialakult településrészek, melyeket a város eddig is külön egységekként kezelt. 30

4. ábra: Nagykőrös belváros, belvároson kívüli belterület, külterület áttekintő, forrás: Google Earth, saját szerkesztés 31

3.5 A TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA Városrészek Akcióterületi projektek Belváros Belvároson kívüli belterület - Városközpont felújítás befejezése - Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása - Piactér korszerűsítése II. ütem - Kossuth Lajos Általános Iskola felújítása és korszerűsítése - Petőfi Sándor Általános Iskola felújítása - Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórházának és Rendelőintézetének további fejlesztése - Csónakázó tó II. üteme és sporttelep fejlesztése, felújítások - A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése - Panelprogram folytatása - Közvilágítás korszerűsítése - Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása - Vásártér felújítása - Pálfája Oktatóközpont - Pálfájai aréna Külterület - Külterületi földutak (mezőgazdasági utak) burkolatának megépítése - 441 j. ök. út (Cegléd-Kecskemét) Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése - Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös) folytatása - Tanyavillamosítások megújuló energetikai megoldásokkal 6. táblázat: A tervezett beavatkozások és a városrészek kapcsolata 32

3.6 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOG- LALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA A fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával az adott akcióterületre vonatkozó célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek/projektcsomagok megvalósítását jelentik, de az ITS-ben megjelenítendő projektek listája egyelőre csak indikatív jellegű. 3.6.1 1. AKCIÓTERÜLET BELVÁROS 5. ábra: Nagykőrös belvárosi területe, forrás: saját szerkesztés 33

A belvárost határoló utcák: Bálvány utca- Vadas utca- Pozsonyi utca- Somogy I. utca- Losonczy utca- Vágóhíd utca- Futár utca- Hangácsi utca- Sas utca- Ádám L. utca- Ady E. út- Kálvin tér- Filó Lajos utca- Puskás T. utca- Kecskeméti út- Zöldfa utca- Achim L. A. utca- Váci F. utca- Szabadszállási út- Akácfa utca- Tormás utca- Hajnal utca- Németh I. utca Örkényi út- Kodály Z. utca- Világos utca- Kossuth L. utca- Tabán utca- Kárpát utca- Dózsa György utca- Farkas utca. A belvárost valójában négy tér alkotja: - Szabadság tér - Hősök tere - Deák tér - Széchenyi tér A belváros a négy irányból érkező fő közlekedési utak csomópontjában fekszik. Itt találhatók a városi státuszt adó, főbb funkciókat ellátó intézmények és történelmi örökségek: - Városháza, Polgármesteri Hivatal - Bíróság - Ügyészség - Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola, - Arany János Református Gimnázium, - általános iskolák többsége - Levéltár, városi könyvtár - református templom, római katolikus templom, zsinagóga - Rendőrség - Tűzoltóság - Posta - szakorvosi rendelők - szociális otthonok - ifjúsági ház - piactér - Arany János Művelődési Központ - Postapalota - Tímárház - számos kisnemesi kúria A belvárost a zöld felületek, parkok nagy kiterjedése jellemzi, amit a négy tér megléte, fenntartása biztosít. A parkok a belvárosi településkép meghatározó elemei is egyben a környező műemléki épületekkel együtt. A központi helyzetet meghatározza a fő közlekedési utak találkozási pontja, de ez egyben a településmagban az átmenő forgalomtól sújtva, jelentős forgalmat is generál. A kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek legnagyobb része a belvárosban üzemel és itt él a város népességének kicsivel több mint egyharmada. A város lakásállományának pedig 37%-a található a központi térrészben. 34

3.6.1.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK Belváros (AT1) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretösszeg (nettó, m Ft) Megvalósítás várható ideje Előkészítettség foka ATP1 Városközpont felújítás befejezése A 2011-ben megvalósult beruházással elkészült tér nem támogatott részének (Hősök tere) teljes felújítása, átépítése, a zöldfelület és közterület rendezése a feladat. A tér kialakítása nem a mai kor követelményeinek felel meg, valamint központi elhelyezkedése miatt parkolók kialakítása is szükséges. 1000 2017 nincs előkészítve ATP2 Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása 7. táblázat: A településfejlesztési akciók keretén belül tervezett projektek A projekt keretében a településképet maghatározó régi, helyileg védett épületek homlokzatának eredeti formában történő felújítása történik, évről-évre különböző mennyiségben. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. A jelenlegi ciklusban kb. 10 épület homlokzat-felújításával számolunk. 300 folyamatos nincs előkészítve 35

3.6.1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEME- ZÉSE Akcióterület megnevezése Településfejlesztési akció/projekt megnevezése Becsült költség (M Ft) 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Belváros (AT1) ATP1 ATP2 Városközpont felújításának befejezése Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása 1 000 - - - 500 500 - - - - 300 - - 60 60 60 60 60 - - Összesen 1 300 8. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése 36

3.6.2 2. AKCIÓTERÜLET BELVÁROSON KÍVÜLI BELTERÜLET 6. ábra: Nagykőrös belvároson kívüli belterülete, forrás: saját szerkesztés A belvároson kívüli belterületen a fejlesztések megvalósítása szintén a város meglévő funkcióinak erősítését szolgálja. A belvároson kívüli belterületen fokozottabban érvényesíthető a kereslet-vezérelt hatás és piaci szemlélet a városrész fejlesztésében. A város egészségügyben betöltött szerepe a jövőben várhatóan erősödni fog. A területen található építészeti értékek 37

(Huszárlaktanya), valamint zöldfelületek (Cifra-kert) fejlesztése szintén a város turisztikai funkcióit erősíti. A belvároson kívüli belterületen találhatók főként a lakásépítésre kijelölt területek. A belterület belvároson kívüli terület része közép-városias, kisvárosias és falusias jellegű lakóövezetek alkotják. Itt található a 165 ágyas Nagykőrösi Rehabilitációs szakkorház és Rendelőintézet. A korház környéke, valamint a vasútmentén kialakult ipari terület a város gazdasági övezete. A belvároson kívüli belterületen megtalálható települési funkciók és műemlékek: - A korház és rendelőintézet, mint egészségügyi komplexum 2000-ben nyerte el mai állapotát. Térségi hatása regionális szintű. 2010-ben kivívta az év korháza címet. - Rekreációs funkciót tölt be, a település rekreációs övezete a Kőrös-ér mente. Itt találhatóak a Múzeum, a Cifrakert, a Csónakázó tó és a sportpályák. A Csónakázó tó természeti és történelmi táji elemeinek rehabilitációját pályázat útján valósította meg az önkormányzat. - A termálvizű strand (Alföldaqua) és az ipari park is magánvállalkozásként működik a területen. Az ipari parkban jelenleg hat vállalkozás telephelye található, köztük a Nagykőrösi Konzervgyár Rt. - A Ceglédi út Kőrös ér által határolt területen található Nagykőrös egyik legimpozánsabb klasszicista műemléke, az egykori huszárlaktanya. - A református temető egyedülálló kultúrtörténeti és természetvédelmi értéket képvisel. - Számos kisnemesi kúria épült fel ezen a területen is eklektikus-szecessziós stílusban. A zöldfelületi rendszer elemei ezt a térrészt is kedvező arányban színesítik: - A Cifrakert, a Múzeum kertje, a közeli sportpályák és a csónakázó tó nagy együttes felülete - A Strázsadomb és a Gát területe, mint természeti területek helyi védettséget élveznek - A sportpályák és strand területe szintén jelentős zöldfelületet jelentenek a városi térben. - A Vásártér jelentős kiterjedtségével és beépítetlenségével szintén a zöldfelületi rendszer része. A belvároson kívüli belterületen él a lakosság 54%-a és itt található a lakóingatlanok 52%-a. 38

3.6.2.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK Belvároson kívüli belterület (AT2) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretöszszeg (nettó, mft) Megvalósítás várható ideje Előkészítettség foka ATP3 Kossuth Lajos Általános Iskola felújítása és korszerűsítése. A beruházás célja, a jelenleg Patay u. 20. szám alatti iskola épületének kiváltása a Kinizsi u. 4 sz. alatt lévő iskola épületéhez való hozzáépítéssel, amely egy új iskolarész kialakításával jár./ 12 tantermes épületbővítés/+ eszközbeszerzés 1000 2017 nincs előkészítve ATP4 Petőfi Sándor Általános Iskola felújítása Víz csatornahálózat fejlesztése és belső villanyszerelési munkálatok elvégzése. Vizes berendezési tárgyak csak hideg vizes kifolyókkal rendelkeznek, ez nem felel meg az érvényben lévő előírásoknak. A berendezési tárgyak és szerelvények cseréje mindenképp indokolt. Víz nyomóvezeték cseréje javasolt a belső vízkőlerakódások miatt valamint a szerkezeten tapasztalható korrodálások miatt is. A szennyvízvezetékek várható üzemeltetési élettartamuk végén járnak, műszaki állapotuk miatt cserére érettek. Gazdaságosabb üzemeltetés miatt vezetékek cseréje, meglévő villamos elosztók cseréje szükséges. Automatikus tűzjelző hálózat, villám és túlfeszültség védelem kiépítése szükséges. 200 2017 nincs előkészítve ATP5 Piactér korszerűsítése 2. és 3. ütem Az 1. ütem 2011. évben megvalósult. 2. ütem: közlekedésfejlesztés, út nyomvonalának kialakítása, parkolók kialakítása, kapcsolatok (körforgalom). 3. ütem: üzletek kialakítása három árusító pavilon elhelyezésével A fejlesztést indokolja Nagykőrös mezővárosi múltja. Jelentős számú gazdálkodó él a városban emiatt szükség van a piactér elérhetőségének javítására. 400 2018 Közlekedési hatósággal egyeztetve. 39

Belvároson kívüli belterület (AT2) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretöszszeg (nettó, mft) Megvalósítás várható ideje Előkészítettség foka ATP6 Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórházának és Rendelőintézetének további fejlesztése A rehabilitációs ellátás jelenlegi infrastruktúrájának kibővítése új ingatlan építésével ergoterápiás (tankonyha, tanfürdőszoba, számítógépes műhely, stb.) és balneoterápiás egységek létrehozása. Az új korszerű, 1000 m2 alapterületű épület megépítése, valamint felszereltsége lehetőséget teremt a fogyatékkal élő emberek átképzésére. Gyógyszálló (100 férőhelyes), kemping- termálfürdő-rendelőintézet komplexum megvalósítása. A létesítmény lehetőséget biztosít a rehabilitáció szociális, munkaügyi, pedagógiai, orvosi funkcionális egységének kialakítására, mely javítja a fogyatékkal élő emberek munkaerő piacra történő visszakerülésének esélyét, így növekszik foglalkoztathatóságuk lehetősége. 6000 2020 nincs előkészítve Cél a szabadidő eltöltés lehetőségének minőségi fejlesztése, lakossági és versenysport fellendítése. Csónakázó tó területén megvalósul: ATP7 Csónakázó tó II. üteme és sporttelep fejlesztése, felújítások - szabadtéri eszközök telepítése, - vízutánpótlás, - modellezés fejlesztése A sporttelep területén megvalósul: 1000 2018 nincs előkészítve - teljes infrastruktúra átépítése, kialakítása - pályaépítések (futó, labdarúgás, kézilabda, kosár) - iskolai testnevelés részére helyszín biztosítása ATP8 A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése, szigetelési problémák kijavítása a Bárány úton és a Kecskeméti úton. Feladatok között szerepel a meglévő csővezeték részleges cseréje, más helyeken (garázsokban, a szigetelés cseréje, javítása) kazánok korszerűsítése, keringető szivattyúk cseréje. A bárány úti fűtőmű esetében a hatékonyság növelése érdekében pl. a Kossuth Lajos úti iskola rácsatlakoztatása a rendszerhez. Ez abban az esetben célszerű, ha műszakilag hatékony és nem a jelenlegi rendszerben folyik az üzemeltetés. 200 2020 nincs előkészítve 40

Belvároson kívüli belterület (AT2) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretöszszeg (nettó, mft) Megvalósítás várható ideje Előkészítettség foka ATP9 Panelprogram folytatása A távfűtött lakásoknál szigetelési és gépészeti rendszerek, meglévő problémák megoldása. 800 2020 nincs előkészítve ATP10 Közvilágítás korszerűsítése Belterületen a közvilágítás kiépítése és üzemeltetése önkormányzati feladat. A közvilágítás korszerűsítése 1997. évben befejeződött. A megvilágítás erőssége az akkori útállapotoknak megfelelt. A szilárd útburkolatok megépítését követően az előírásoknak megfelelő megvilágítási mértéket kellene biztosítani, amely azonban nem történt meg. Ezért ezt a felülvizsgálatot az 1997. óta kiépített utcákban el kell végezni. 700 2020 nincs előkészítve ATP11 Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása 9. táblázat: A településfejlesztési akciók keretén belül tervezett projektek A projekt keretében a településképet maghatározó régi, helyileg védett épületek homlokzatának eredeti formában történő felújítása történik, évről-évre különböző mennyiségben. A településen 24 épület, illetve a belváros műemléki épületegyüttese áll műemléki védelem alatt, emellett 87 további épület élvez a Helyi Építési Szabályzat szerint helyi védelmet. A jelenlegi ciklusban kb. 10 épület homlokzat-felújításával számolunk. (A belvárosiakkal együtt összesen kb. 20 épület) 300 2020 nincs előkészítve 41

3.6.2.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE Akcióterület megnevezése Településfejlesztési akció/projekt megnevezése Becsült költség (M Ft) 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 ATP3 Kossuth Lajos Általános Iskola felújítása és korszerűsítése. 1 000 1000 ATP4 Petőfi Sándor Általános Iskola felújítása 200 200 ATP5 Piactér korszerűsítése 2. és 3. ütem 400 400 Belvároson kívüli belterület (AT2) ATP6 ATP7 Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórházának és Rendelőintézetének további fejlesztése Csónakázó tó II. üteme és sporttelep fejlesztése, felújítások 6 000 2000 2000 2000 1 000 1000 ATP8 A távhő szolgáltatási rendszer fejlesztése 200 100 100 ATP9 Panelprogram folytatása 800 200 200 200 200 ATP10 Közvilágítás korszerűsítése 700 350 350 ATP11 Helyileg védett épületek homlokzatának felújítása 300 60 60 60 60 60 Összesen 10 300 10. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése 42

3.6.3 3. AKCIÓTERÜLET KÜLTERÜLET 7. ábra: Nagykőrös külterülete, forrás: Google Earth, saját szerkesztés Nagykőrös külterületén a lakás (tanya) építésnek hagyománya van. Az elmúlt évtizedekben a tanyák száma erőteljes fogyott, ami nem természetes folyamat, hanem a földek betagosításából és az építési szabályozásból (tiltásból) következett. Új tanyák építésére lehetőség lesz a jövőben, bár tömeges méretű építkezésekre nem lehet számítani. A külterületek fejlesztése főként az elszórtan található tanyák megközelítésének javítását, valamint a még nem villamosított tanyák villamosítását szolgálják. A külterületek jellegéből adódóan a lovas és a kerékpáros turizmus ösztönzése lehet a cél, amelyhez a magánszféra szolgáltatások nyújtásával (lóistállók fenntartása, lovagoltatás, kerékpár-kölcsönzés, stb.) kapcsolódhat. A turizmushoz kapcsolódóan a tájjellegű ételek előállítása és kínálatuk bővítése biztosíthat többlet-jövedelmet a tanyákon élők számára. A külterületen 846 tanyát tartanak nyílván. Ezek között közel hatvan olyan tanyáról tudni, amelyhez nincs áram vezetve. 2010-ben az önkormányzat kilenc tanyához tudta elvezetni az áramot, de azóta is napirenden van a kérdés, pályázatok útján próbál a város forrásokat szerezni a probléma megoldására. A külterület híres-neves helyszíne a Pálfája, mely a város nyugati határában a vasúton túl helyezkedik el. Itt található a település helyileg védett idős tölgyfája a Basafa, melyhez számtalan helyi legenda fűződik. 43

A külterületen él a város népességének 10 %-a és itt található a lakásállomány 11%-a. A lakások jelentős része, 83%-a alacsony komfort fokozatú. 44

3.6.3.1 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓ KERETÉN BELÜL TERVEZETT PROJEKTEK Külterület (AT3) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretöszszeg (nettó, mft) Megvalósítás várható ideje Előkészítettség foka ATP12 Pálfája Oktatóközpont fejlesztése A projekt feladata az oktatóközpont funkcióbővítése és az épület bővítése. A projektben megvalósul a a férőhely szám növelése, sütögető építése, medence kialakítása,konyha fejlesztése. Az energiaellátás megoldása megújuló energia felhasználás történik. 30 2016 nincs előkészítve ATP13 Pálfája aréna felújítása, fejlesztése Az aréna jelenleg kihasználatlan, lezárt és életveszélyes. Az oktatóközpont által bevonni kívánt építmény, koncertek, rendezvények szervezéséhez ideális. 60 2016 nincs előkészítve ATP14 Vásártér rendezése, fejlesztése A projekt keretében a nagyhírű nagykőrösi vásártér belső úthálózata kerül kiépítésre, valamint elárusító pavilonok és vizesblokk épülnek. 85 2017 nincs előkészítve ATP15 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése A 441 számú főút Nagykőrös belvárosában halad át, terhelve ezzel a város közlekedését. A fejlesztéssel a városi forgalom tehermentesítése történne meg. A projekt elemei: - útépítés 8,210 km hosszúságban, 10 m szélességben (7,5 burkolat + 2,5 padka) - 2 db körforgalom, - 1 db vasúti felüljáró (Budapest-Szeged vasút) 11,5 t tengelyterhelésre épülő pályaszerkezettel. - Kisajátítási eljárások 8000 2018 engedélyezett tervek 45

Külterület (AT3) Projekt száma Projekt neve Projekt rövid leírása Indikatív keretöszszeg (nettó, mft) Megvalósítás várható ideje Előkészítettség foka ATP16 ATP17 ATP18 ATP19 Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös) folytatása Külterületi földutak (mezőgazdasági utak) burkolatának megépítése Tanyavillamosítások megújuló energetikai megoldásokkal Tanyasi gazdálkodás újjáélesztése fiatal gazdálkodók helyzetbehozásával 11. táblázat: A településfejlesztési akciók keretén belül tervezett projektek A Nagykőrös-Kecskemét összekötő kerékpárút építése pályázat keretében 6963 m hosszú kerékpárút valósult meg a két település között 2010-ben. Ennek folytatása lenne a Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös kerékpárút megépítése az érintett településekkel konzorciumban. A projekt keretében felmérésre kerülnek a legkritikusabb állapotban lévő, ugyanakkor rendszeresen használt földutak. Majd megtörténik a kiválasztott utak burkolatépítése. A fejlesztés a 2010-ben megkezdett tanyavillamosítási program folytatása, elsősorban megújuló energiára alapozva. Önkormányzati tulajdonú tanyákat (pl: ingatlancsere útján megszerezve, kisajátítva, stb.) az önkormányzat fiatal gazdálkodók számára kiajánlja azzal a céllal, hogy ott letelepedve mezőgazdasági tevékenységet folytassanak. Az előállított termékek egy része a város főzőkonyháját is ellátnák friss helyi alapanyagokkal. 550 2018 tervek elkészültek, engedélyeztetés folyamatban 500 2020 nincs előkészítve 400 2017 nincs előkészítve 30 2017 nincs előkészítve 46

3.6.3.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ÉS ÜTEMEZÉSE Akcióterület megnevezése Településfejlesztési akció/projekt megnevezése Becsült költség (m Ft) 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 Külterület (AT3) ATP12 Pálfája Oktatóközpont fejlesztése 30 30 ATP13 Pálfája aréna felújítása, fejlesztése 60 60 ATP14 Vásártér rendezése, fejlesztése 85 85 ATP15 441 sz. főút önkormányzati Nagykőrös várost elkerülő szakaszának kiépítése 8 000 4 000 4 000 ATP16 Az észak-déli kerékpárút (Cegléd- Nyársapát-Nagykőrös) 550 folytatása 300 250 ATP17 Külterületi földutak (mezőgazdasági utak) burkolatának 500 megépítése 100 100 100 100 100 ATP18 Tanyavillamosítások megújuló energetikai megoldásokkal 400 200 200 ATP19 Tanyasi gazdálkodás újjáélesztése fiatal gazdálkodók helyzetbehozásával 30 10 10 10 Összesen 9 655 12. táblázat: A településfejlesztési akciók összehangolt vázlatos pénzügyi terve és ütemezése 47

3.7 AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKBAN MEGFOGALMAZOTT FEJ- LESZTÉSEK INDIKATÍV FORRÁSIGÉNYE (MFT) Fejlesztések VEKOP KEHOP VP EFOP hazai önkormányzati Összesen Akcióterületi fejlesztések (m Ft) ATP1 1 000 1 000 ATP2 300 300 ATP3 1 000 1 000 ATP4 200 200 ATP5 400 400 ATP6 6 000 6 000 ATP7 1 000 1 000 ATP8 200 200 ATP9 800 800 ATP10 700 700 ATP11 100 200 300 ATP12 20 10 30 ATP13 60 60 ATP14 85 85 ATP15 8 000 8 000 ATP16 550 550 ATP17 500 500 ATP18 400 400 ATP19 5 25 30 Mindösszesen 4 065 1 700 105 725 6 410 8 550 21 555 13. táblázat: Az integrált településfejlesztési stratégiában megfogalmazott fejlesztések indikatív forrásigénye (mft) 48

4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 4.1 A VÁROS ÉS AZ ÉRINTETT VÁROSRÉSZEK HELYZETÉRTÉKELÉSE 4.1.1 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK A város 2001-tól az országos átlagnál is nagyobb arányban vesztette el lakosságát. A kilencvenes évtizedben Nagykőrös népességének száma 1413 fővel csökkent és hasonló nagyságú (1409 fő) apadást jeleznek a népszámlálás adatai 2001 és 2011 között. A népesség fogyása nemcsak tovább folytatódik, hanem megdöbbentő mértékűvé válik 2011 és 2013 között. 2013-ban 638 fővel éltek kevesebben a településen, mint két évvel korábban, a népességcsökkenés nagysága közel fele a 2001 és 2011 közötti fogyásnak! Nagykőrösön a népesség természetes fogyásának kedvezőtlen hatását nem tudta ellensúlyozni a város gyenge vonzereje. 2008-ban haladta meg beköltözők száma az elköltözőkét, de 2009-től a településen a kedvezőtlen változás folytatódott. 2000 óta eltelt években a legnagyobb vándorlási vesztességet 2011-ben szenvedte el a település. A városrészek lakónépességének arányában figyelemre méltó változások történtek egy évtized alatt. A népességcsökkenés kedvezőtlen hatása jelentkezik a Belvárosban, míg a Külterületen emelkedett a lakosok száma. A város lakónépességének száma 6 százalékkal csökkent, azonban ezt a folyamatot térben eltérő népességmozgás kísérte. A Belvárosban 2011-ben 13 százalékkal éltek kevesebben, mint egy évtizeddel korábban, ugyanakkor a Külterület népessége 18 százalékkal emelkedett. Mutató Belváros Belvároson kívüli terület Külterület Város A lakónépesség száma, 2011 8 062 12 946 3 112 24 134 A lakónépesség aránya (%), 2011 33 54 13 100 A lakónépesség száma, 2001 9 196 13 793 2 554 25 543 A lakónépesség aránya (%), 2001 36 54 10 100 14. táblázat: A lakónépesség száma és aránya városrészenként, forrás: KSH adatközlés A település népességszámának csökkenése elkerülhetetlenül vezet a társadalom elöregedéséhez. 2000-ben az öregségi mutató értéke 113,1 volt, azaz 100 gyerekre csak 113 időskorú jutott a településen, 2013-ban ez az érték már 160,6-ra módosult, jelezve az elöregedés folyamatának felerősödését. 2011-ben a 60. életévét betöltötte a lakosok 23,7 százaléka, és az öregedő csoporttal szemben a gyerekkorúak aránya csak 15,7 százalék volt. A Belvároson kívüli területen élők kor szerinti összetétele visszatükrözi a városi átlagot, de a Belváros lakosságának elöregedése tovább tart. A városrészben az öregkorú népesség 2001-ben 23,7 százalékkal képviseltette magát, tíz évvel később arányuk már 27,4 százalékra emelkedett. Az elöregedő társadalmú Belvárossal szemben a Külterület számít a legkedvezőbb kor szerinti összetétellel rendelkező városrésznek. A Külterületen élők korszerkezetében az aktív és a gyerekkorú népesség aránya is magasabb (63,4; 20,2), mint a városi átlag, míg az idősek aránya (16,5) jelentősen a városi átlag alatt marad. 49

100% 80% 60% 40% 20% 0% Nagykőrös összesen* Belváros Belvároson kívüli belterület Külterület Lakónépességen belül 60- X évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 8. ábra: A lakónépesség korszerkezete városrészenként és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés 4.1.2 ISKOLÁZOTTSÁG A lakosság képzettségi szintjében kedvező változások mentek végbe Nagykőrösön is. Csökkent az általános iskolát be nem fejezők száma. 2001-ben 5209 fő élt a városban, aki nem fejezte be az általános iskolát, 2011-ben 3263 főt írtak össze a népszámlálási biztosok. Az érettségizettek száma 4048 főről 5382 főre emelkedett egy évtized alatt és 2011-ben a 18 évesnél idősebb népességben arányuk 39,8 százalék volt. 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 0,0 Nagykőrös összesen* Belváros Belvároson kívüli belterület Külterület 9. ábra: Iskolai végzettség városrészek szerint és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH adatközlés Hasonló változás figyelhető meg a főiskolai vagy egyetemi oklevelesek körében is. 2001-ben 1497 fő diplomás élt a városban, 2011-ben számuk már 2285 főre emelkedett, a 25 évesnél idősebb népesség 12,6 százaléka fejezte be tanulmányait egyetemi vagy főiskolai diplomával. Mégis az átlagos nagykőrösi lakost az érettségi nélküli szakmunkás végzettség jellemzi. Az aktív korú népesség 19,8 százaléka rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, és 12,6 százaléka fejezte be iskolai tanulmányait felsőfokú oktatási intézményben. A 2. számú grafikonon látható, hogy a Belvárosban élő alacsony iskolai végzettségűek aránya (19,3) közel azonos a városi átlaggal, míg a diplomásoké (15) meghaladja azt. A városrészek összehasonlításában a Külterületen élő 15-59 éves korcsoport rendelkezik a legkedvezőtlenebb iskolai végzettséggel, 36,9 százalék legfeljebb csak az általános iskolát fejezte be. Itt közel kétszer nagyobb mértékben koncentrálódik az 50

alacsony iskolai végzettségű népesség, mint a városi átlag. Ez azért is figyelemre méltó, mert a Külterület városrész rendelkezik a legfiatalabb lakónépességgel. A legmagasabb iskolai végzettségű diplomások jelenléte a Külterületen (3) mélyen a városi átlag alatt van. 4.1.3 FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐK 2011-ben 11 százalékkal volt magasabb a gazdaságilag aktívak aránya, mint tíz évvel korábban, számuk elérte a 10 276 főt. A munkakorú népesség (15-64 évesek) 63,4 százaléka tartozott a csoporthoz és a foglalkoztatás növekedését jelzi a foglalkoztatottak 52,9 százalékos részesedése a 15-64 évesek között. Mutató Nagykőrös összesen* Belváros Belvároson kívüli belterület Külterület Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 52,9 52,3 55,1 45,7 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 42,6 42,9 40,3 50,8 15. táblázat: A foglalkoztatás városrészek szerint és Nagykőrös városban, 2011, forrás: KSH adatközlés A városrészek összehasonlításában a Külterületen élők rendelkeznek a legkedvezőtlenebb foglalkoztatottsági aránnyal, a munkaképes korú lakosság kevesebb, mint fele rendelkezett az összeírás idején munkahellyel. Még kedvezőtlenebb kép tárul elénk, ha a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők arányát vizsgáljuk. A Külterületen az aktív korúak (15-59 éves) fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, mely jelzésértékű az itt élő családok jövedelmi helyzetére. Ezt támasztja alá a foglalkoztatott nélküli háztartások városrészek közötti eltérése is. A város háztartásainak 42,5 százalékában nem él foglalkoztatott. Az elöregedő társadalmú Belvárosban valamint a városrészek közül legfiatalabb korszerkezettel rendelkező Külterületen azonos arányban (44,7; 45) találhatók olyan háztartások, melyek nem rendelkeznek foglalkoztatott háztartástaggal. Az azonos eloszlás mögött eltérő okok húzódnak meg: a Belvárosban az idősek (nyugdíjasok), míg a Külterületen a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak magas aránya. 51

46 45 44 43 42 41 40 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39 38 Nagykőrös összesen* Belváros Belvároson kívüli belterület Külterület 10. ábra: Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya városrészenként és Nagykőrös városában, 2011, forrás: KSH Az alacsony foglalkoztatottsági arány valószínűleg kedvezően változott az elmúlt években, mert csökkent a munkanélküliség mértéke. 2011-ben 15,1 volt a városban a munkanélküliségi ráta értéke, mely 2013-ban 8,9-re mérséklődött. Ha a kedvező változás hatott is a külterületi népesség foglalkoztatási és jövedelmi viszonyaira, a Külterület markáns elkülönülése a városrészek között tartósnak bizonyul, így nincs reális esély arra, hogy a foglalkoztatási szerkezetben radikális javulás ment volna végbe. 4.1.4 LAKÁSÁLLOMÁNY, MINŐSÉGI JELLEMZŐK A 10 507 lakás több mint 90 százaléka magántulajdonban van és a földszintes családi házak uralják az utcaképet. Egy évtized alatt 20 százalékkal csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 2013-ban a város lakásállományának 18,8 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A kedvező változáshoz hozzájárult az új építésű, összkomfortos lakásokkal növelt lakásállomány nagysága, a komfortosítás és nem utolsó sorban az alacsony komfortfokozatba tartozó tanyai épületek számának csökkenése. Mutató megnevezése Nagykőrös öszszesen* Belváros Belvároson kívüli belterület Külterület Lakásállomány (db) 10 476 3 624 5 474 1 375 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 16,9 17,7 9,0 46,1 16. táblázat: A lakások száma és az alacsony komfortú lakások aránya városrészenként és Nagykőrösön, 2011, forrás: KSH 52

4.1.5 HUMÁNINFRASTRUKTÚRA Szociális ellátás A város a törvény által előírt kötelező és önként vállalt szociális ellátás alap- és szakfeladatait a Nagykőrösi Humánszolgáltató Központ látja el. A szociális alapellátás keretében a következő szolgáltatások elérhetőségét biztosítja a szociálisan rászorulók részére: - Szociális alapszolgáltatás - Szociális étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Családsegítés - Támogató szolgáltatás - Idősek nappali ellátása - Fogyatékossággal élők nappali ellátása - Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében - Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében A szakosított ellátás keretében az idősellátásra fókuszált a város, az önkormányzati fenntartású intézményben működteti az önkormányzat az idősek bentlakásos otthonát és az időskorúak gondozóházát, mely egy éves átmeneti elhelyezést biztosít az idősek számára. A bentlakásos otthonok férőhely kapacitásának kihasználtsága az elmúlt években kissé csökkent, 2013-ban ezer férőhelyre 965,5 gondozott jutott, de a járásszékhelyek, a megye és az országos átlaggal összehasonlításban a szolgáltatás jobb elérhetőségét, az intézmény jobb kihasználtságát bizonyítja. A közszolgáltatások között működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, mely a szociális rászorulók számára segít a pénzbeli és a természetbeli juttatások hozzáférésében, a családon belüli konfliktusok megoldásában és különböző programok (pl. mentálhigéniés) szervezésével. (hány eset, és ebből van-e a szegregátumban) Oktatás 2012-ben az önkormányzati fenntartású óvodákba 757 gyermek járt, egyharmaduk tartozott a hátrányos helyzetűek közé, 5,5 százalékuk a halmozottan hátrányos helyzetű csoportba. Az óvodások számának csökkenésével apadt a hátrányos helyzetű gyerekek száma és aránya is, míg a halmozottan hátrányos helyzetűeké emelkedett. A katolikus óvodában nincs halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermek, az önkormányzati fenntartásúak közül a városi átlagnál alacsonyabb arányban járnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a Mese-vár valamint a Hétszínvirág Óvodákba, de megoszlás egyenetlensége még szembetűnőbb az intézmények feladatellátási helyei között. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű óvodások kétharmada koncentrálódik a Bóbita és a Kalocsa Balázs óvodákban. 53

Intézmény neve Intézmény feladat-ellátási helye Beírt gyerekek száma Hátrányos helyzetű gyermekek száma Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya (%) Kárász u. 97 37 9 9,3 Nagykőrösi Bóbita Óvoda Sziget u. 41 14 4 9,8 Batthyány u. 87 24 7 8 Összesen 225 75 20 8,9 Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda Kalocsa B. u. 130 16 13 10 Kazinczy u. 121 22 2 1,7 Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Eötvös K. u. 61 15 6 9,8 Összesen 182 37 8 4,4 Ifjúság u. 80 1 1 1,3 Nagykőrösi Hétszínvirág Óvoda Kossuth L. u. 76 8 8 10,5 Összesen 156 9 9 5,8 Názáret Római Katolikus Óvoda Hősök tere 109 9 0 0 Óvodák összesen 802 146 50 6,2 17. táblázat: Óvodák létszámadatai 2014/2015. tanévben, forrás: Nagykőrös Önkormányzata és Oktatási Hivatal A 2014/2015- ös tanévben a város iskoláiban tanulók 11,8 százaléka (238 fő) tartozott szociálisan hátrányos helyzetű csoporthoz, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 5,1 százalékos aránya (103 fő) alacsonynak tekinthető. A hátrányos helyzetű gyerekek intézmények közötti eloszlásában több jellegzetesség is megfigyelhető. Intézmény neve Tanulók száma öszszesen Ebből: Integráltan oktatott Ebből: SNI Ebből: HH HH-ból HHH HHH tanulók aránya (%) Kossuth Lajos Ált. Isk. 407 39 48 28 26 6,4 II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. 390 26 25 44 11 2,8 Petőfi Sándor Ált. Isk. és Kollégium 587 39 34 48 28 4,8 Kolping Katolikus Ált. Isk. 128 28 7 82 27 21,1 Arany János Református Ált. Isk. 437 23 21 3 3 0,7 Dalmandy Győző Óvoda, Ált. Isk. 65 4 33 8 12,3 Összes 2 014 155 139 238 103 5,1 18. táblázat: Hátrányos helyzetű tanulók száma a 2014/2015. tanévben, forrás: Oktatási Hivatal 54

A katolikus iskola minden ötödik tanulója halmozottan hátrányos helyzetű, míg a református iskolánál ez az arány nem éri el az egy százalékot sem. A nagy létszámú állami fenntartású iskolákban intézményenként eltérő arányban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, azonban a város halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak 70,9 százaléka az állami fenntartású intézmények diákja. 4.1.6 ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA Nagykőrös Város Önkormányzata a 79/2008. (IV. 24.) ÖT.sz. határozatával megalkotta Nagykőrös Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programját, mely tartalmazta az önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk ütemezését. A 2008-ban jóváhagyott program felülvizsgálata alapján került elfogadásra a Képviselő-testület 5/2010. (I. 28.) ÖT. sz. határozatával a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv, valamint a 115/2010. (VIII. 11.) ÖT. sz. határozatával Nagykőrös Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az egyházi intézményfenntartókkal kötött megállapodás alapján az önkormányzat az indítható csoportlétszámokról, valamint a beiratkozás időpontjának meghatározásáról évente egyeztet az egyházi fenntartókkal, valamint közösen értékelik a megállapodásban foglaltak teljesítését. Módosításra kerültek az óvodák és az iskolák alapító okiratai és nevelési programjai. Az óvodák nevelési programja tartalmazza a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztését, az iskolák pedagógiai programja az Integrációs Pedagógiai Rendszerhez csatlakozást. 2010-ben megalakult az Idősügyi Tanács a nyugdíjas szervezetek küldötteiből, melynek elnöke a mindenkori polgármester, titkára az idősügyi referens. A Tanács az időseket érintő helyi döntések előkészítésében véleményével, javaslataival képviseli a korosztály érdekeit. Az idősek és a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz hozzájutását segítő intézményi akadálymentesítés megvalósítása folyamatos. Valamennyi közösségi szolgáltatást nyújtó intézményben kialakításra kerültek a közlekedést könnyítő rámpák, az egészségügyi és közművelődési intézményekben a mozgáskorlátozottak részére mosdó áll rendelkezésre. Az önkormányzat elfogadta a Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 programot, meghatározta a célokat és azokhoz rendelt intézkedések körét. Megalakította az Esélyegyenlőségi Programért felelős Esélyegyenlőségi Fórumot, melynek feladata a tervezési időszak alatt a program végrehajtásának ellenőrzése, munkáját segítik a felálló tematikus munkacsoportok. 4.2 A SZEGREGÁTUMOK HELYZETELEMZÉSE 4.2.1 A 2008-AS IVS SZEGREGÁTUMAI ÉS SZEGREGÁLÓDÓ TERÜLETEI A 2008-ban készült Antiszegregációs programok szegregátumainak lehatárolásához szükséges szegregációs mutatót a Városfejlesztési Kézikönyv határozta meg. A szegregációs mutató alapján szegregátumnak tekintendő az a terület, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A 55

szegregátumok tekintetében két típust kell megkülönböztetni: a városszövetbe ágyazódott szegregált terület (telepszerű környezet), a városszövettől elkülönülő, alapvetően nem lakó-funkciójú területbe ékelődött szegregátumot (telep). A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a KSH két szegregátumot határolt le a városban, mindkettő a városszövetbe ágyazott szegregátumnak tekinthető. Belvároshoz tartozó családi házas Határ utca 2-16 szám alatti (csak páros oldalú) lakásokat, valamint a Kossuth utca 7. számú ingatlant. A két szegregátumhoz öszszesen 20 önkormányzati bérlakás tartozott, melyek komfort nélküli, egyszobás lakásokat takartak, de volt köztük több pincelakás is. A lakásokban nem volt vezetékes víz, a lakók a vizet közkifolyókból hordták, és nem volt bevezetve a gáz sem, de a gerincvezeték bent volt az utcákban. A terepbejárás során a Cigány Önkormányzat képviselője javasolta, hogy a szegregátummá nyilvánítsák az Eötvös u. 3. szám alatti ingatlan 8 lakását, melyek önkormányzati bérlakások voltak, valamint a Tabán területet (Balaton, Kárpát, Szilfa, Aulich utcák). A kirendelt szakértővel történt terepbejárás során megállapították, hogy a Tabán kertes, családi házas területe nem mutat egységes leromlott állapotot. A területen saját tulajdonú kertes vagy ikerházakban élnek roma és a többségi társadalomhoz tartozó családok. Az antiszegregációs tervvel foglalkozó bizottság a terepbejárás után nem támogatta a szegregátum kiterjesztését a tabáni területekre, de elfogadta, hogy az Eötvös utca 3. alatt található 8 önkormányzati bérlakással rendelkező ingatlant szegregátumként kezelje. Az antiszegregációs tervért felelős bizottság elismerte, hogy a város területén két hivatalos és egy csatolt, egymástól kevesebb, mint egy kilométeres körön belül fekvő, erősen leromlott állapotú és halmozottan hátrányos helyzetű népesség lakóhelyéül szolgáló terület határozható meg, de egyik sem felelt meg a szegregátum létszámkritériumának. Az önkormányzati lakásnyilvántartásban, valamint a népességnyilvántartásban szereplő adatok szerint mindegyik területen kevesebben éltek 50 főnél, így az alacsony státuszú lakosok által koncentráltan lakott telepek vagy telepszerű képződmények Nagykőrös városban nem találhatók. 4.2.2 SZEGREGÁTUMOK A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN A 2011. évi népszámlálás adatain alapuló szegregációs mutató a város belterületén 5, a külterületen 3 szegregátumot határolt le. (6. ábra) Szegregált terület lehatárolásához a szegregációs mutatót használják, de 2008 óta változtak a mutató értékei. A Településfejlesztési Kézikönyv szerint a járásszékhelyeken szegregáltnak tekintendő az az összefüggő városrész, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül legalább 35 százalék. A KSH által kiszámított adatok alapján két szegregált területet határoltak le. Mindkét településrész a Belvárosban található, városszövetbe ágyazott szegregátumok, melyek már a 2008. évi antiszegregációs program készítésekor is megjelentek a szegregált, illetve szegregációval veszélyeztetett területek között. A Csípvár utca - Lahner utca-kossuth Lajos út Lázár Vilmos utca által közrezárt terület (a térképen 1-es szegregátum), valamint a Kálvin tér Ady Endre utca Eötvös Károly utca Puskás Tivadar utca Czira Kovács Lajos utca (a térképen 2-es szegregátum) által határolt terület. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintendő az a terület, ahol legalább 50 fő lakos él és a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú (15-59 év) népesség 30-34 százaléka közé esik. 56

Három, a Belvároson kívül fekvő utcák által közrezárt területet jelölt meg a KSH szegregációval veszélyeztetett területként: Az Örkényi út Szegfű utca Kodály Zoltán utca (a térképen 3-es szegregátum), Tompa utca Nádor utca Petőfi utca Kisfaludi utca (a térképen 4-es szegregátum), Balaton utca nyugati oldala, a sarkok kivételével (a térképen 5-ös szegregátum). A jelenlegi lehatárolás nemcsak a szegregátumok számának nagyságában tér el a 2008. évitől, hanem abban is, hogy jelzi a Külterületen kialakult szegregátumokat is. A tanyás külterületen, a kertségben a következő három szegregátum létezésére hívja fel a figyelmet a KSH besorolás. Szegregált területként a belterülethez közvetlenül csatlakozó Temetőhegy-dülő, Szegregációval veszélyeztetett o Esed-dülő, o Pöcök-dűlő. 11. ábra: Nagykőrös szegregátumainak áttekintő térképe, forrás: KSH adatszolgáltatás A KSH 2011. évi adatok alapján szegregált területként határozta meg a Csípvár utca - Lahner utca-kossuth Lajos út Lázár Vilmos utca által közrezárt területet (a térképen 1-es szegregátum), ahol 72 fő élt. A kis utcarészeken régi építésű házak találhatók, sok épület bejárata nem a szegregátumra nyílik. A Kossuth Lajos 57

utca 7 szám alatt önkormányzati ingatlanban kialakított 12 bérlakásban döntőrészt roma etnikumú lakók éltek. Az önkormányzati lakáskoncepció elkészültével elkezdődött a bérlakások állagának felmérése, az egészségtelen, nagyon leromlott állapotú lakásokból a lakók átköltöztetése jobb körülmények közé. Jobb komfortfokozatú ingatlant annak ajánlott fel az önkormányzat, aki élő bérleti szerződéssel rendelkezett, nem volt díjtartozása és a magasabb komfortfokozatú lakás fenntartási költségeit jövedelméből tudta fedezni. A Kossuth utca 7 szám alatt már évek óta nem lakták hivatalosan a 4 pincelakást (2008-ban még voltak lakók), amikor 2013-ban elkezdődött a bérlők elhelyezése más ingatlanokban. Összesen 14 jogosult bérlőt költöztettek át a komfort nélküli lakásokból komfortos és félkomfortos bérleményekben. Egy idős, egyedülálló férfit a Humán Szolgáltató Központ helyezett el bentlakásos intézményben, és három fő számára is biztosította a lakhatást. Két lakást jogcím nélkül használtak, és az ott lakók száma jelentősen meghaladta az egykori bérlőkét. A jelentős díjhátralékot felhalmozó, a felszólításokra nem reagáló, érvényes szerződéssel nem rendelkező bérlők és az önkormányzat jóváhagyása nélkül velük együtt élők (be nem jelentett lakhellyel rendelkező) száma meghaladta a 10 főt. A két lakást jogosulatlanul használókat 2014-ben kilakoltatták, a ház nyílászáróit befalazták. A leromlott állagú, komfort nélküli bérlakások felszámolásával az önkormányzat adatai szerint legalább 24 fő hagyta el az ingatlant 2013 és 2014 közötti időszakban. A népességnyilvántartás szerint 2015 áprilisában a területen 33 fő élt (17 férfi és 16 nő) 16 lakásban. Így napjainkban a terület nem felel meg a szegregátum 50 fős létszámkritériumának. A Kálvin tér Eötvös Károly utca Puskás Tivadar utca Czira Kovács Lajos utca által közrezárt szegregátum (térképen 2-es szegregátum) egyetlen épülete, az Ötvös utca 3. szám alatti került be az előző antiszegregációs programba a CKÖ javaslata alapján. A jelenlegi antiszegregációs programba azonban már a KSH jelölte ki a szegregációs mutató kedvezőtlen értékei alapján, mint szegregált területet. A Belváros városrészben, a piac mellett fekvő terület rendezett környezetű, családi házas, kertes beépítésű. A házak többsége a hatvanas-hetvenes években épült sátortetős kockaház, de található néhány éves múltra visszatekintő emeletes, vagy tetőtér beépítésű, garázzsal rendelkező modern lakóház is. A területet határoló négy utca aszfaltozott, a közműhálózat kiépített. A lakosok között alacsony arányban vannak jelen roma családok, melyek az önkormányzati bérlakásokban élnek. A szegregátum területének határán, de már nem a szegregátumban működik a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Ötvös utcai tagóvodája, mely 61 kisgyerek számára biztosítja az óvodai nevelést. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a lehatárolt területen 69 fő lakos élt, azonban napjainkra a népességszám 50 fő alá csökkent. A Népességnyilvántartás adatai alapján a terület nem felel meg a szegregátum létszámkritériumának, mivel 2015 áprilisában 34 fő 20 nő és 14 férfi élt 21 lakásban a lehatárolt városrészen. A KSH által 2-es szegregátumnak jelölt terület nem felel meg a létszámfeltételeknek. Összességében elmondhatjuk, hogy 2015-ben Nagykőrös belterületén nem található szegregált terület. A város belterületén három, városszövetbe ágyazott, szegregációval veszélyeztetett, a külterületen három, a tanyás településszerkezet miatt nem telepszerű szegregátum azonosítható. 58

4.2.3 A SZEGREGÁTUMOK ÉS SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK RÉSZLETES HELYZETELEMZÉSE Szegregációval veszélyeztetett területek A KSH elemzése három új szegregációval veszélyeztetett terület kialakulását jelzi, ahol a szegregációs mutató értéke 30-34 százalék között mozog. Az egyezések mögött azonban jelentős különbségek húzódnak meg a területek között. 4.2.3.1 A 3. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET A Belváros városrészben a Kodály Zoltán utca Szegfű utca Örkényi út által határolt területen (térképen 3. számú) 52 fő él 23 lakásban. Az elöregedő korösszetételű, munkanélküliséggel küzdő társadalommal jellemezhető területen magas (44 százalék) az alacsony iskolai végzettségűek valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak (55,5 százalék) aránya. A két mutató magyarázza, hogy a területen kétszer nagyobb arányban (31 százalék) élnek munkanélküliek, mint a városban, és hasonló nagyságú eltérés figyelhető meg a tartós munkanélküliek arányában is. 12. ábra: A 3. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH Azonban a munkanélküliek mobilak, csak 15 százalékuk nem tud rövidebb-hosszabb időre visszatérni az elsődleges munkaerőpiacra és reked bent a tartós munkanélküliségben. A kertes családi házas környezetű területen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya közel kétszer nagyobb, mint a városban, azonban az egyszobás lakások aránya a városi átlagnál alacsonyabb. A szegregációval veszélyeztetett területen nincs önkormányzati bérlakás. 59

A közszolgáltatások elérhetősége A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthető. A szegregátum fekvése miatt az egészségügyi és a szociális szolgáltatások valamint a polgármesteri hivatal és a kormányhivatalok és szolgáltatásai is könnyen megközelíthetők, elérhetők. 4.2.3.2 A 4. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET A Belvároson kívüli városrészben, a Tompa Nádor Petőfi Kisfaludy utcák keretezte szegregátumban (térképen 4. számú) 55 fő él 30 lakásban. Az itt élők kor szerinti összetételében a gyerekek és az idősek magas (25 és 30 %) és az aktív korúak alacsony (47%) aránya érdemel figyelmet. A kevés aktív korú kevesebb, mint fele rendelkezik munkahellyel (42,9%) és körükben a legmagasabb (33,3%) a munkanélküliek aránya. Munkaerőpiacról kiszorultságuk tartósnak tekinthető, a városhoz viszonyítva közel négyszer nagyobb arányban (27,8%) koncentrálódnak a tartós munkanélküliek, akik legalább egy éve nem tudtak elhelyezkedni. A kor szerinti összetétel és a magas munkanélküliség miatt nem meglepő, hogy a háztartások 70 %-ában nem él munkahellyel rendelkező háztartástag, mely utal az itt élő családok kedvezőtlen jövedelmi helyzetére. 13. ábra: A 4. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH Nem mutat kedvező képet a terület lakásállománya sem. A kertes családi házas utcákban a Nagykőrösi Konzervgyár munkásai építkeztek, a magántulajdonú házak mellett az Önkormányzat is rendelkezik lakóingatlannal a Tompa utca szegregátumhoz tartozó szakaszán. A lakóépületben nyolc lakás került kialakításra, valamennyi egy szobás és komfort nélküli bérlakásban vegyes etnikai összetételű bérlők élnek. A közszolgáltatások elérhetősége A szegregátumból a közszolgáltatások könnyen elérhetők. A Nagykőrösi Kalocsa Balázs Óvoda valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola is könnyen megközelíthetők, hasonlóan az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokhoz valamint a polgármesteri hivatalhoz és a kormányhivatalokhoz. 60

4.2.3.3 AZ 5. SZÁMÚ SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a KSH szegregációval veszélyeztetett területnek jelölte a Belvároson kívüli városrészben, a település szélén fekvő Balaton utca Ménesi út és Kárpát utca által határolt szakaszának nyugati oldalát (sarkok kivételével) (térképen 5. számú) 14. ábra: Az 5. számú szegregációval veszélyeztetett terület, forrás: KSH A Tabán területhez tartozó Balaton utca rendezett környezetű, aszfaltozott úttal ellátott. Az utcában vegyesen élnek roma és magyar családok saját tulajdonú házakban, sok a néhány éve épült kertes családi ház. A terület egyes részein, így a jelzett szakaszon is, a vizes talaj miatt az építési telkek árai alacsonyabbak, mint a város más részén, így a szerényebb anyagi helyzetű családok is kedvező feltételekkel tudtak ingatlanhoz jutni. A területen 55 fő él 13 lakásban. Eltérően a fenti két szegregációval veszélyeztetett területtől, ezt a területet a várostól és más szegregátumtól gyökeresen eltérő fiatal korszerkezete határozza meg. Kétszer nagyobb arányban (30%) élnek itt gyerekek, mint a városban és az idősek népességen belüli jelenléte (9,1%) nem éri el a városi átlag felét sem. Annak ellenére, hogy az aktív korúak fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, és 42,1 %-uk foglalkoztatott, a háztartások csak 25 %-ában nem él foglalkoztatott háztartástag, szemben a város 42,5 %-os értékével. A KSH által lehatárolt veszélyeztetett területek közül az itt élők munkanélküliségi aránya a legkedvezőbb (11 százalék), alacsonyabb a városi átlagnál, azonban a munkanélküliek és a tartós munkanélküliek azonos aránya a munkaerőpiaci helyzet sebezhetőségére figyelmeztet: aki elveszti munkahelyét, nincs esélye, hogy a munkanélküliségből vissza tudjon kerülni az elsődleges munkaerőpiacra. A terület lakásmutatói is kedvezőbbek a többi szegregátum, valamint a városi átlagnál is, kisebb az alacsony komfortfokozatú és az egyszobás lakások aránya. A közszolgáltatások elérhetősége 61

A szegregátum ugyan a belterület szélső utcájában található, de az egészségügyi és a szociális szolgáltatások valamint a polgármesteri hivatal és a kormányhivatalok és szolgáltatásaik elérhetősége biztosított, a megközelíthetőséghez a Kecskemét-Cegléd közötti busz is igénybe vehető. A Nagykőrösi Bóbita Óvoda valamint a Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium is könnyen elérhető. 4.2.4 KÜLTERÜLETI SZEGREGÁTUMOK A városrészek összehasonlító elemzésénél látható volt, hogy a három városrész közül minden mutatóban a Külterület van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az elemzés eredménye azért is érdemel figyelmet, mert a Külterület népessége szemben a belterülethez tartozó két városrésszel az elmúlt közel 15 év alatt növekedett. Az alacsony státuszú társadalmi csoportok térbeli koncentrálódását jelezték a népszámlálási adatok a Külterületen. A szegregátum kritériumainak megfelelt három külterületi településrész is, az ott élő lakosság alkotja a szegregációs mutató értékei szerint a város összes szegregátumában élő népességének 73 százalékát! 4.2.4.1 A TEMETŐHEGY DÜLŐI SZEGREGÁTUM A legnagyobb, 268 fő lakossal a belterülethez kapcsolódó Temetőhegy dűlő rendelkezik, mely a szegregációs mutató értékei alapján szegregált területnek tekintendő, itt él a szegregátumok lakosságának közel fele (45 százalék). A Temetőhegy dűlőben magyar és roma családok élnek. Az elmúlt évek alatt megnőtt a roma népesség száma, részben a városból kiköltözők, részben más településekről beköltözők alacsony státuszú családok választották a területet lakóhelyül. Markáns eltérés figyelhető meg a szegregátum népessége és a város korszerkezete között: szemben az elöregedést mutató várossal, a szegregátumban élőket a fiatal korszerkezet jellemzi. Jelentősen magasabb a gyerekkorúak (25,7 százalék) és alacsonyabb (11,2 százalék) a 60 felettiek aránya. Az aktívkorú lakosok csak 39 százaléka rendelkezik munkahellyel, mely magyarázza a 22 százalékos munkanélküliségi rátát. Hasonlóan a város másik szegregátumához, a munkanélküliségből nincs kilépés az elsődleges munkaerőpiacra, ezt támasztja alá a tartós munkanélküliség városnál magasabb nagysága is (19,4 százalék). A 82 lakás kevesebb, mint egyharmada alacsony komfortfokozatú. A lakhatási körülményekben szélsőséges eltéréseket a város terjeszkedése okozta, új utcák kerültek kialakításra és beépítésre. Az új családi kertes házak mellett a dűlőkben megtalálhatók az egykor szocpol kedvezménnyel épített, sokszor be nem fejezett lakóházak éppúgy, mint a lepusztult állapotú és rendezetlen környezetű lakott tanyák, vagy lakásul szolgáló, eredeti funkciójuk szerint szerszámos bódék. A közszolgáltatások elérhetősége A szegregált terület határos a belterülettel és járművel (bicikli) a különböző intézmények, szolgáltatások viszonylag könnyen elérhetők. Az óvodás gyerekeket a Nagykőrösi Mese-vár Óvoda Eötvös utcai óvodájába viszik a szülők, az iskolások a Kossuth Lajos Általános Iskolába járnak. 4.2.4.2 A KÜLTERÜLET SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTET TERÜLETEI A szegregációval veszélyeztetett területként jelölte a KSH az Esed-dülőt, ahol 69 fő él 29 lakásban. A lakosok korszerkezetét a 14 éven aluliak magas (30,4 százalék) és a 60 év felettiek alacsony (10,1 százalék) aránya határozza meg. Az aktívkorúak fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, mely behatárolja munkavállalási lehetőségeiket: több mint egyharmada nem rendelkezik munkahellyel. A nagyon 62

alacsony munkanélküliség (5,6 százalék) és a tartós munkanélküliek csoportjának hiánya jelzi, hogy a jövedelmet biztosító munkahely elvesztésével csak ideiglenesen szorulnak ki a munkaerőpiacról. A területén élők kedvezőtlen lakáskörülményeire, a régi építésű tanyákra utal az alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya. A szegregációval veszélyeztetett terület a Pöcök-dűlő, ahol 97 fő él 38 lakásban. A várossal összehasonlítva a korszerkezetet az aktív korú lakosok viszonylag magas, 66 százalékos arányát kell kiemelni. A 15 évnél idősebbek közel fele rendelkezik alacsony iskolai végzettséggel, a hátrányos helyzetet nemcsak az alacsony foglalkoztatottság (41 százalék) mutatja, hanem az alacsony presztízsű, és ezzel együtt járó alacsony fizetésű foglalkoztatás kiugróan magas (71 százalék) nagysága is. A munkanélküliség ugyan meghaladja a városét, azonban a munkahely elvesztése nem jár együtt a tartós munkanélküliséggel. A közszolgáltatások elérhetősége A két szegregátum a belterülettől több kilométerre fekszik, a város megközelítése a rossz külterületi utak miatt különösen télen és esős időben okoz gondot még az autók számára is. A gyerekeket autóval vagy biciklivel viszik óvodába, mely kétségkívül problémát jelenthet szeptembertől a 3 évesnél idősebb gyerekek kötelező óvodába járásánál. Az iskoláskorúak igénybe vehetik a Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium hetes bentlakásos szolgáltatásait. 4.2.5 A 2008-AS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVBEN MEGFOGALMAZOTT BEAVATKOZÁSOK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK A 2008-ban a város nem rendelkezett szegregátummal, az antiszegregációs terv készítői a város egészére fogalmazták meg a halmozottan hátrányos helyzetűek integrációját szolgáló beavatkozásokat. 4.2.5.1 LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ Az önkormányzat 186 lakás tulajdonosa, a lakások között nincs szociális bérlakás, a lakók piaci vagy szociális rászorultság alapon fizetik a bérleti díjat. A lakásállomány jelentős része leromlott állapotú részben az elmaradt felújítási munkák miatt, részben a lakók lakáshasználata miatt. A lakások között magas az alacsony komfortfokozatú bérlemények aránya, laktak pincelakásokban és egyetlen helyiségből álló lakásban is. A 2008-as Antiszegregációs Tervben megfogalmazott intézkedések rövidtávon kívántak változtatni a kialakult helyzeten, ehhez illesztették a szükséges és lehetséges beavatkozásokat. Az önkormányzat a lakbérhátralékot felhalmozó családokra koncentrált. Megfogalmazásra került a részletfizetés lehetősége, valamint az önkormányzattal együttműködési megállapodás kötése a lakbérhátralék rendezésére. Ez a gyakorlatban is működik a jogszerű lakáshasználókkal az önkormányzat bérlakásokat kezelő szervezete két havi lakbérelmaradás után felveszi a kapcsolatot a bérlővel, hogy elejét vegye a hátralék felhalmozásának. Célként fogalmazták meg az egészségre ártalmas lakhatási körülmények fokozatos megszüntetését és rendezettebb, komfortosabb lakókörnyezet kialakítását. Ennek keretében konkrét célként került meghatározása az önkormányzati ingatlanok vizes, penészes pincelakásainak felszámolása és a la- 63

kók egészségesebb lakásba költöztetése. 2013-ra elkészült az önkormányzat bérlakásokra vonatkozó koncepciója és az ehhez igazított önkormányzati rendelet is. Elkezdődött a lakásállomány műszaki felmérése, a legrosszabb állapotú lakásokból a bérleti díjat rendszeresen fizető bérlők átköltöztetése magasabb komfortfokozatú lakásokba. A bérlakásokban a felhalmozott díjhátralékok csökkentéséhez, a túlfogyasztás megakadályozásához kártyás villanyórák beszerelését tartották megfelelő eszköznek. A kártyás mérők felszerelését se a szociális szakma, se az önkormányzat nem tudta /tudja befolyásolni. A szolgáltató csak az önkormányzat által igazoltan halmozottan hátrányos helyzetű bérlő kérésére szerel fel kártyás mérőt, melynek befizetéséből folyamatosan vonja a tartozást. Az önkormányzati bérleményekben egyetlen kártyás villanyórát sem szereltek fel. A szociális és egészségügyi szempontok figyelembevételét tervezték a bérlakások felújításának éves ütemezési tervének készítésekor. A felújítási lista prioritási sorrendjét véleményezi a védőnő, a családsegítő szociális munkás valamint a CKÖ is. 4.2.5.2 OKTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, családok folyamatos nyomon követését, a szakma számára fontos információk ismeretét, az átmenetek megkönnyítését elősegítő adatbázis kialakítását a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi térképének létrehozásával kívánták elérni, a szociális, egészségügyi és oktatási területek szektorközi együttműködésével. A szociális térkép ezen változata nem készült el, de a szociális szolgáltatástervezési koncepció megújításakor településszintű szükségletfelmérést végeztek. Célul tűzték ki az intézmények közötti szegregáció csökkentése érdekében az iskolai és óvodai körzethatárok felülvizsgálatát. Az intézmények fekvése, a város településszerkezete és a hátrányos helyzetű csoportok térbeli elhelyezkedése miatt a körzethatárok változtatása nem hozott volna áttörést. A szegregálódást intézményen belüli szervezéssel (osztály, csoport, tagintézmény) valamint más pedagógiai eszközökkel (integrált oktatás-nevelés) lehet fékezni. A felvételi körzethez nem kötött egyházi intézmények megjelenésével a fenntartó szerinti elkülönülés erősödött fel. Megfogalmazásra került, hogy az óvodai neveléshez hozzáférést minden 3. évnél idősebb kisgyerek számára biztosítsák, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek elhelyezésének prioritásával. Az intézkedés idővel elvesztette aktualitását, mert a gyerekek számának csökkenésével megszűnt a férőhelyhiány, és törvény írja elő szeptembertől a kötelező óvodáztatást 3 éves kortól. Az óvodai ellátás elérhetősége mellett célul tűzték ki, hogy minden igénylő számára a város biztosítsa a bölcsődei ellátást, valamint bölcsődei szolgáltatásként játszócsoport létrehozását, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részvételét védőnő, családgondozó javaslatára kiemelten támogatnák. A városban a játszóház jellegű csoportfoglalkozás nem működött, de a többcélú kistérségi társulás Cegléden biztosította a Biztos kezdet programban részvételt, mely a távolság és az utazási költségek miatt nem jelentett megoldást a problémára. A GYED és a GYED-EXTRA bevezetésével emelkedett a bölcsődei szolgáltatást igénylők száma, így 2015-től 10 férőhellyel bővítették a bölcsődei szolgáltatást. A további igények kielégítésére is rendelkezésre áll jelenleg még nem használt, de az ellátásba bevonható 12 fős csoportszoba. 64

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációját, sikeres szocializációját segítő integrált nevelés-oktatás 2009-ban került bevezetésre. Az óvodai nevelési programokba beépítették a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztését, az iskolákban biztosítják az integrált oktatást. Célként került megfogalmazásra az is, hogy valamennyi önkormányzati fenntartású iskolában működjön az IPR, de a csatlakozás nem vált teljes körűvé. A város általános iskolái közül a Kolping Katolikus Általános Iskola valamint a Kossuth Lajos Általános Iskola a két intézmény tanulói között vannak/voltak legnagyobb arányban a hátrányos helyzetű diákok csatlakoztak az IPR-hez. A többi iskolában a hátrányos helyzetű tanulók aránya nem érte el a pályázathoz szükséges mértéket. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók jó iskolai teljesítményének megtartására-növelésére, a mobilitás esélyét nyújtó továbbtanulást erősítendő célként fogalmazták meg az önkormányzati ösztöndíj biztosítását. Az önkormányzat tehetséggondozás kiszélesítését szolgáló rendelete a hátrányos helyzetű diákok számára kínált ösztöndíj lehetőséget megyei és országos tanulmányi versenyeken elért jó helyezések alapján, de a 5/2015 (II.13) számú rendelet már függetlenül a tanulók családjának anyagi hátterétől csak az elért iskolai teljesítményhez köti az ösztöndíjra pályázáshoz szükséges feltételeket. A hátrányos helyzetű tanulók számára az Útravaló programban részvétel biztosít ösztöndíj lehetőséget. Sikeres pályázattal kapcsolódott be a Petőfi Általános Iskola és Kollégium, 2014/2015- ös tanévben a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, valamint a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola 1-1 tanulója, valamint mentortanára kapott támogatást. 4.2.5.3 FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ Az aktív korú halmozottan hátrányos helyzetű lakosok munkaerő-piaci esélyeinek javítása oktatással, az általános iskola 7-8. osztályának befejezése. A cél eléréséhez az iskolán kívüli oktatási formák közül az OKJ szakmát adó oktatásban való részvétel ösztönzését, a Lépj egyet előre II. programba bekapcsolódást valamint a tanoda típusú képzés biztosítását jelölték meg. A Lépj egyet előre II. programra benyújtott pályázat sikertelen volt, a tanoda jellegű képzés megvalósítására nem volt reális esély az elképzelést támogató és ellenzők között egyre mélyülő konfliktus miatt. A közfoglalkoztatás keretében szervezett képzésen 6 roma nő tette le eredményesen az ifjúsági és gyermekvédő elméleti vizsgáit, gyakorlaton a város három gyerekotthonában vesznek részt. A képzés sikeres befejezése után a gyerekotthonok 8 hónapig biztosítják számukra a foglalkoztatást, 7 hónap bérét pályázati forrásból, egy hónapét az intézmények saját költségvetésükből fedezik. Az intézmények nyolc hónap után is foglalkoztatni kívánják őket, ha munkájukkal elégedettek. A város infrastrukturális beruházásainak (szennyvízcsatorna, útépítés) kivitelező vállalkozói több hátrányos helyzetű döntő részt romákból álló brigádot is alkalmaztak. Az elsődleges munkaerőpiacon a foglalkoztatásba bekapcsolódott a KÖVA Zrt. is, mely a közfoglalkoztatás keretében szervezett képzésen szakképesítést szerzett hátrányos helyzetű munkások számára biztosít munkalehetőséget. 4.2.6 A 2008-AS ANTISZEGREGÁCIÓS TERVBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSULÁSÁ- NAK ÉRTÉKELÉSE A tervben megfogalmazásra került beavatkozások csak kisebb részben kerültek megvalósításra. 65

Legsikeresebbnek a lakhatási integráció bizonyult, elkezdődött az önkormányzati tulajdonú lakások műszaki állapotának felmérése, melynek célja, hogy eldöntsék, mely lakásokat kell lebontani, melyeket érdemes még felújítani, korszerűsíteni. A legrosszabb állapotban lévő lakások lezárása és az érvényes szerződéssel rendelkező, díjhátralékkal nem tartozó lakók magasabb komfortfokozatú (jövedelemfüggő) lakásokban elhelyezése. Az önkormányzat törekvése, hogy kiszűrje a lakást tönkretevő, a tartozékokat leszerelő (kályha, tűzhely, csaptelepek, stb.) tetemes díjhátralékot felhalmozó, majd a fizetés elől elköltöző családokat, érthető, azonban lakásrendelet a szociális rászorultság alapú bérletek meghosszabbításának egyszeri lehetőségét maximum további két évben határozza meg. A szerződéskötés feltételei között szerepel a lakás előtakarékossági szerződés megkötése és teljesítésének igazolása is. Ez a feltételrendszer a legalacsonyabb jövedelmű szegény családok fokozatos kiszorításához vezet. A foglalkoztatási integráció megfogalmazott beavatkozás területeit a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzés vette át. 2009-ben az óvodákban és az iskolákban bevezetésre került az integrált nevelés-oktatás, és a feltételeknek megfelelő iskolák is csatlakoztak az IPR-hoz. A társadalmi-kulturális hátrányok csökkentéséhez hozzájáruló beavatkozások (tanoda, korai szocializáció) nem vagy csak részben valósultak meg. 4.2.7 A VÁROS EGÉSZÉBEN MEGVALÓSULÓ, ESÉLYEGYENLŐSÉGET MEGVALÓSÍTÓ ÉS FENN- TARTÓ TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK Nagykőrös önkormányzata 176/2013 (XII. 19) önkormányzati határozattal elfogadta Nagykőrös Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 programot, melynek megvalósítását kétévente felülvizsgálja. Megalakította a Helyi Esélyegyenlőségi Fórumot, mely a tervezési időszak alatt működik és felelős a program megvalósításának értékeléséért, ellenőrzéséért és az új információk visszacsatolásáért. A lakhatási integráció érdekében az önkormányzat tovább folytatja a bérlakás állományának műszaki felülvizsgálatát, az egészségre káros lakhatási körülmények felszámolását és a lakók jobb minőségű lakásokban elhelyezését. A hatályos lakásrendelet felülvizsgálatát érdemes átgondolni az alacsony jövedelmű, szociális rászorultság alapon bérlakásban élők lakhatási esélyeinek javítása érdekében (előtakarékossági szerződési kötelezettség, valamint a bérlet egyszeri meghosszabbítása két évre). A foglalkoztatási integráció érdekében Nagykőrös Város és a Munkaügyi Központ között folyamatos az együttműködés. A város folyamatos együttműködése a Munkaügyi Központtal és a Türr István Képző és Kutatóintézettel lehetővé teszi, hogy az alacsony iskolai végzettségű, a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló családok olyan támogatott képzésekben vegyenek részt, szerezzenek képesítést, amely alkalmassá teszi őket a megváltozott munkaerő piaci körülményekhez való alkalmazkodásra, a jövőbeni sikeres munkavállalásra. Az oktatási integráció érdekében a város biztosítja az óvodás korú gyermekek teljes körének óvodai ellátását, melyre elegendő férőhellyel rendelkezik. A lakosság kor szerinti összetételében az elmúlt években végbement változások a külterületen élő, jelentős részben hátrányos helyzetű és/vagy 66

roma gyerekek oktatási integrációjára irányítják a figyelmet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számának jelentős emelkedése várható, szükséges az óvodák nevelési programjainak áttekintése, a fejlesztést, integrálást szolgáló eszközök erősítése. A város a roma gyerekek beilleszkedését, az óvodai nevelés hatékonyságát elősegíti, a későbbi iskolai integrációt megkönnyíti roma származású dajkák alkalmazásával. A külterületen élő gyerekek folyamatos óvodai ellátását akadályozhatja a nagy távolság és a kedvezőtlen útviszonyok, különösen a hideg, esős évszakok idején, amikor a szülők biciklivel nehezen tudják megközelíteni a várost. Az önkormányzat biztosítja a külterületen élő óvodások szállításának megszervezését, és a szükséges eszközöket. 67

5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A fejezet célja annak bemutatása, hogy a stratégia (a stratégiai tematikus célok) hogyan illeszkedik a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákhoz és a területfejlesztési tervdokumentumokhoz. Ez az egyes tervdokumentumok tételes vizsgálatával történik, dokumentumonként. A településrendezési eszközök különböző típusait, szintjeit és hierarchiáját, egymással való kapcsolatait, illetve az ITS helyét ebben a tervrendszerben az alábbi ábra mutatja be. Minden alacsonyabb szintű terv a célrendszerét a felette álló magasabb szintű terv célrendszerét figyelembe véve, azokhoz igazítva alakítja, így az alacsonyabb szintű tervek egyre részletesebben dolgozzák ki a kitűzött célokhoz vezető konkrét megoldásokat, javaslatokat. 15. ábra: Az Integrált Településfejlesztési Stratégia helye a tervrendszerben 5.1.1 A STRATÉGIA ÉS A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÖSSZHANGJA Nagykőrös jelenleg hatályos településfejlesztési koncepciója 2006 júniusában készült. Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Településfejlesztési Program Helyzetfeltárás című dokumentumát a 109/2006. (VI.29.) Öt. sz., a Fejlesztési Koncepciót a 176/2006. (XII.14.) Öt. sz. határozattal fogadta el. A dokumentum annak ellenére, hogy közel egy évtizede készült, számos elemében ma is aktuálisnak tekinthető. A fejlesztési koncepció négy stratégiai célja: 1. Biztonságosan működő gazdaság elősegítése, modern üzleti környezet megteremtése 2. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás 3. A környezet és infrastruktúra, mint gazdasági hajtóerő, és a környezet, mint élettér fejlesztése 68