B A R Á T S Á G H A T Á R O K N É L K Ü L SELMECBÁNYA D I Á K Ú T I K A L A U Z LÁTNIVALÓK, NEVEZETESSÉGEK SELMECBÁNYA 7 CSODÁJA HAGYOMÁNYOK ESEMÉNYEK-RENDEZVÉNYEK SPORT: AKTÍV PIHENÉS VENDÉGLÁTÁS INFORMÁCIÓK KÖZLEKEDÉS Partnerséget építünk
Kedves Olvasók! A Selmecbánya és Sopron közti kapcsolat hosszú időre nyúlik vissza. Összeköti a két várost a történelem, a bányászmúlt és a Bányászati Akadémia, a későbbi Egyetem a diákhagyományokkal. Történelmi adósságot törlesztve lett 2008-ban Selmecbánya hivatalosan Sopron testvérvárosa. A testvérvárosok közötti együttműködés kiszélesítésére, és a két város polgárai között létrejött személyes kapcsolatok kialakulására adott lehetőséget a Barátság határok nélkül Spoločne bez hraníc elnevezésű projekt, melynek részeként 10 soproni és 10 selmecbányai középiskolás diák látogatott el a szlovákiai, illetve magyar városba. Azok, akik 2010 márciusában és áprilisában töltöttek el egy-egy hetet a két településen, nem csak megismerték azok természeti, építészeti és kulturális értékeit, hanem feljegyezték a főbb tudnivalókat is. Ennek a közös munkának az egyik eredményét, a soproni fiatalok által Selmecbányáról írt diákkalauzt ajánlom most szíves figyelmükbe. Remélem, hogy olvasása kapcsán kedvet kapnak majd ellátogatni ebbe a sok látnivalót nyújtó városba. Üdvözlettel: Dr.FodorTamás Sopron Megyei JogúVáros Polgármestere 2 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 1
Selmecbánya 2 Selmecbánya Diákútikalauz
Röviden Selmecbányáról Selmecbánya Közép-Szlovákiában, Soprontól kb. 270 km-re, a Selmeci-hegységben fekszik. Az 1009 méter magas Szitnya-hegyről a festői szépségű város más-más szinten elterülő, teraszos utcáinak látványa tárul elénk. A város alapításának legendája egy Sebenitz nevű pásztorról szól, aki az Ó-hegy sziklái alatt legeltette nyáját, amikor két szalamandrára lett figyelmes. Az egyik háta ezüst, a másik arany színben csillogott. Ezek vezették rá a pásztort a vidék arany- és ezüstlelőhelyeire. A szalamandrák ma is ott őrzik a település kincseit a város címerében. A város története minden szálon összefügg a bányászat történetével. A régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy Selmecbánya közelében az ezüst és másfajta ércek felfedezése a kelták korára tehető. Az aranyat a patakokból mosták, azokon a helyeken pedig, ahol az érctellérek kibújtak a felszínre, letelepedtek, és szezonális jelleggel termelték ki az ércet. A termelés olyan mélységre terjedt ki, amelyet rövid tárnákkal és aknákkal könnyebben el lehetett érni. A későbbiek során, miután a könnyen hozzáférhető lelőhelyeket kitermelték, a bányászok kénytelenek voltak nagyobb mélységekben kutatni. Egyre nagyobb gondot okozott a mélyülő fejtések aládúcolása és a vízelvezetés. A problémák orvoslására Kálmán és II. András magyar királyok a XII. század derekán szakembereket hívattak Tirolból és Szászországból. Átvették a bányák irányítását, új bányászati technológiákat vezettek be, és ezzel a bányászatban megkezdődött az új korszak a mélységi bányászat, egyben a város fejlődése. A településről az első írásos emlék 1217-ből való: neve ekkor Bánya (latinul Argentifodina) volt, ehhez tapadt később a Selmecpatak neve. A bányászat fejlődését egy rövid időre megzavarta a tatárjárás, de utána ismét megújult a bányatevékenység. Virágkorát a XIV XVIII. században élte. A tatárjárás után a települést IV. Béla telepítette be német bányászokkal, és 1238-ban a városnak bányavárosi jogokat adott, amely később mintaként szolgált a többi felvidéki bányavárosnak is (Besztercebánya, Körmöcbánya). A bányajog kezdetben a városi polgárokat, a Waldbürgereket illette meg, 2 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 3
a kincstár csak Károly Róbert idejében szerezte meg ezt a jogot. 1443-ban súlyos földrengés rázta meg a várost és környékét. A XV. és XVIII. század között Selmecbánya a bányászati újítások egyik fontos színtere lett. A bányászatban itt alkalmazták először a puskaport 1627-ben, a XVII. században itt épült az egészen 1906- ig leghosszabb alagútként nyilvántartott, a fölösleges bányavizet a Garamba elvezető voznicai (II. József) tárna. Selmecbánya további története szorosan összefügg iskoláinak fejlődésével, tanárainak tudományos munkájával. A bányászképzésről szóló első adatok 1605-ből származnak. A bányahivatalnokokat, az expektantusokat a bányahivatalokban képezték, és csak azokat véglegesítették, akik a gyakorlatban is beváltak. 1735. július 12-én a bécsi udvari kamara rendeletével megalakult a selmecbányai bányásziskola (Berg Schola). Az iskola első tanára Mikoviny Sámuel volt. 1762-ben Mária Terézia az iskolát felsőfokú tanintézetté nyilvánította, majd akadémiai rangra emelte. Ez a tanintézet első volt Európában. 1919-ben a bányászati és erdészeti főiskola elköltözött Sopronba. A város 1786-ban II. Józseftől megkapta az országos vásárok rendezésének jogát. Selmecbánya a XVIII. században Pozsony és Debrecen után Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, számos iskola működött itt, több költőnk, írónk pl. Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is itt tanult. A XIX. századtól kezdve, de leginkább a XX. században, a bányászat hanyatlásával, a bányák kimerülésével folyamatos népességcsökkenés jellemzi a települést. Selmecbánya története sokáig összeolvadt a magyar történelemmel, hiszen egészen az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződésig Magyarország szerves része volt. Ma már az önálló Szlovákia részét képezi. A természetvédelmi oktatás és a kultúra szlovákiai központjává vált. A város 1993 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Bár a bányászat ma már nem játszik szerepet Selmecbánya életében, a városnak ezt az arcát számos múzeumi tárlat és a nyílt téri Bányászati Múzeum is bemutatja, és őrzik a napjainkban is élő hagyományai. 4 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 3
Fobb nevezetességek Selmecbányáról minden magyarnak először az egyetem jut eszébe, pedig ez a gyönyörű város rengeteg érdekes látnivalóval kecsegtet. Ahogy beérünk a városba, elénk tárul a megannyi csodálatos látnivaló. Az óváros teljes egészében műemléki védelem alatt áll, 1993 óta a világörökség része. A hangulatos utcák sétára csábítják a látogatót. A házak tükrözik a középkori polgárosodást, gazdagodást. Láthatjuk az eredeti gótikus házak részleteit, a gyönyörű és változatos graffito vagy festett geometrikus díszítésű homlokzatokat, a toszkán oszlopos lodzsákkal szegélyezett udvarokat. Aki már járt a selmeci hegyek között, végigsétált a girbegurba macskaköves utcákon, járt a skanzenben mélyen a föld gyomrában, felkapaszkodott a Kálváriára, beszívta az ősi város levegőjét, az tudja: Selmecbányát elmesélni nem lehet; látni, érezni kell. 4 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 5
1 2 3 1. Óvár: Az Óvár alapjául szolgáló templomot a XIII. században a templomosok, a vörös barátok építették, háromhajós, román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a templom körül terült el, így az épület közvetlenül beilleszkedett a településbe. A templomot a templáriusok, a vörös barátok építették, majd a domonkosoké volt. Mellette állt a Szent Mihály-kápolna, amely most is megvan. A román stílusú bazilikát először gótikus stílusúvá építették át, majd a török veszély hírére várrá alakították. A vár hatszögletű, négy sarkát kör, maradék két sarkát pedig négyzet alaprajzú torony erősíti. A délkeleti oldalon lehet az építménybe bejutni. A harcias külső ellenére nehezen védhető, hiszen a föléje magasodó Paradicsom-hegyről A vártemplom könnyen belőhető. Fenntartották a török idők után is, sőt tovább építették. harangtornya barokk stílusban épült. Itt helyezték el a város legrégibb harangját a XV. században. Az Óvárban a múlt század végén a városi levéltár, illetve annak leégése után városi múzeum működött. 2. A Szentháromság tér volt mindig a város legfontosabb fóruma. Itt iktatták be a polgárokat jogaikba, de itt mondták ki azok elvesztését is. Itt tettek a bányászok fogadalmi esküt, sőt a különféle politikai megnyilatkozásokra is itt került sor, itt szentelték a zászlókat is. Szentháromság-szobor: Az 1710. évi pestisjárvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a Szentháromság látható, míg az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további hat szent szobra található, köztük Szent Borbáláé, a bányászok védőszentjéé. A szoboregyüttes homlokzatán kétfejű sas tartotta és tartja az éppen időszerű címert, bár az 1981 82. évi rekonstrukcióval visszaállították az eredeti Habsburg-címert. Látható még rajta a város címere és a bányászjelvény is. Evangélikus líceum: A Szentháromság tér felső végén, a jobb oldalon található; 1827 30 között klasszicista stílusban épült. Itt tanult Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán. Erre az épület falán elhelyezett emléktábla emlékeztet. 3. Szent Katalin-templom: Egyike a város legrégibb épületeinek. 1480 és 1491 között épült gótikus stílusban. A templom külső falá- 6 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 7
4 5 6 hoz 1776-ban építették a Nepomuki Szent János-kápolnát. Figyelemre méltó a templom hajójában látható késő gótikus csillaghálós boltozat, mely a szentélybe is átnyúlik. Barokk főoltára 1727-ből származik, amikor a templom a jezsuitáké volt. A kápolnák színes, festett üvegablakai a XX. század elejéről valók, Szent Istvánt, Szent Imrét és Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják, és a város módosabb iparosainak, kereskedőinek adományaiból készültek. A templomban látható plasztikák, féldombor- és domborművek, illetve a freskók többsége a XV XVI. század fordulója táján született. Ezek közül kiemelkedik az MS mesternek tulajdonított Madonna-szobor. 4. Városháza (Radnica): A korábban egyemeletes, XIV. századi épület mai alakját 1787 88-ban nyerte el, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, amelynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról. 5. Evangélikus templom: Eredetileg fatemplom volt. Mai alakja 1794 1796 között épült, késő barokk stílusban. Érdekessége, hogy a templom belsejének alaprajza ellipszis, és kupola fedi. Oltárképét (Jézus a Getsemáne-kertben) Than Mór festette 1878- ban. 6. Klopacska (kopogó, lármafa, die Klopf): Az 1681-ben, reneszánsz és barokk stílusban készült épületből évszázadokon át hívták a bányászokat munkába, és a Klopacska hangja kísérte őket utolsó útjukra is. A bakter a torony első emeletén lakott, ahonnan éjjel két órakor ment fel a jávordeszkából készített kopogtatót megszólaltatni. Negyedóra hosszan, két hangon, előbb lassan, majd gyorsabb ütemben kétszer egyperces szünettel kopogott. Ez az ébresztő kopogás a város minden részébe elhallatszott. A Klopacska hangjára kigyúltak a hegyoldalakon az apró bányászházacskák ablakaiban a lámpák, majd elindult a völgy irányába a sok száz, pislogó bányamécs kezdődött a munka. Temetéskor a harangzúgás után lassú, gyászütemben szólaltatták meg. Fájdalmas kopogása kísérte az elhunytakat is utolsó útjukra. Jelenleg teaház működik az épületben. 6 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 7
8. Hegybányai (Szélaknai, Piargi) kapu: A fenyegető török veszedelem elhárítására 1554-ben, reneszánsz stílusban épült, majd átépítették a barokk korban. Ez az egy maradt meg Selmec hajdani négy fő kapujából. 9. Leányvár: A leányvárat (Újvárat) a monda szerint Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. Tehette, mert igen gazdag volt. Nagyapja, Rössel Erazmus ugyanis olyan sok aranypénzt gyűjtött, hogy azokat állítása szerint egymás mellé rakva a sor az országúton Selmectől Budáig ért volna. Borbálát a selmeciek önteltsége és tékozló életmódja miatt leányvári boszorkánynak nevezték. Vagyona mellett szépsége is messze földön híres volt, akadtak is kérői szép számmal, de ő mindegyiknek nemet mondott. Hiába figyelmeztették, hogy az ő gazdagsága is véges, két kézzel szórta a pénzt. Beledobta gyűrűjét a patakba, és azt mondta, az ő jóléte annyira biztos, mint az, hogy ez a gyűrű elvész. A gyűrű később egy hal gyomrából előkerült, Borbála pedig szegényen, mindenkitől elhagyatva halt meg. Temetésén óriási vihar kerekedett és az emberek a koporsót hátrahagyva elmenekültek. A holttestet kutyák falták fel. A valóság azonban az, hogy a vár a török veszély idején, 1564 és 1571 között épült. A várost 24 olasz ágyúval védte a Léva és Bakabánya irányából várható támadásoktól. Ha ellenséges csapatokat láttak, akkor fekete lobogót tűztek ki. Ha viszont vendég közeledett, az őrség úgynevezett monettát fúvott. Tűz esetén nappal vörös lobogóval, éjjel lámpással jelezték a vészt. A tűzőr negyedóránként trombitált, míg az egész órákat harangütés jelezte. Belül az épület emeletei tagolatlanok, kisebb szobákat a sarokban elhelyezett tornyokban találunk. A boltozatos földszintről az emeletre eredetileg nem vezetett feljárat, mivel ott tárolták az őrség lovait. Ma az épületben a törökellenes harcokra emlékező kiállítás látható. A vár emeletéről a város teljes panorámáját élvezhetjük. 10. Zsidó temető 8 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 7
11.Zsinagóga 12. Kammerhof (Kamaraház): Selmecbánya legértékesebb objektumaihoz tartozik a Kammerhof (Kamaraudvar) épülete, amely a város történelmi részének a legkiterjedtebb építészeti komplexuma. A múltban (XIII. század) a Bányakamara székhelye volt, később (XVI. század) a közép-szlovákiai bányászati kerület kamaragrófjainak a székhelyévé vált. Az épületben múzeum és állandó kiállítások vannak. A kiállítások tömörítve mutatják be a bányászat fejlődését, a bányásztudományokat és az egyszerű bányászok életét. Nagyon érdekesek a bányatechnológia és bányagépek működő modelljei. A Bányászat Szlovákiában kiállítás a Kammerhof vonzó helyiségeiben helyezkedik el, abban az épületben, amely a XVI. századig a kamaragrófihivatalszékhelye volt. A későbbi időszakokban az épület a főkamaragrófi hivatal székhelyeként szolgált. A kiállítás egyes részei teljes képet nyújtanak Szlovákia bányászatának történelméről, a bányatudományról, technikáról, a Bányászati Akadémián való képzésről és Selmecbánya könyvkultúrájáról. A legérdekesebb kiállított tárgyak közé a bányai mérőeszközök, a vízszállító berendezések funkciós modelljei, XVIII. századi eredeti, ünnepélyes köpenyvariációk és bányászinszigniák tartoznak. A Kammerhof megtekintése kedvezményes belépő fejében összekapcsolható a Bányaút és a Királyút megtekintésével. 13. Nagyboldogasszony-templom: Román alapokra épült háromhajós bazilika. Egykor a dominikánusok Szent Mihálytemploma volt. Jelenlegi klasszicista külsejét a XVIII. századi átépítés során nyerte el. 8 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 9
14. Az akadémia épületegyüttesei és a botanikus kert A selmecbányai akadémia több része is nagyon híres. Az Erdészeti Palota (jobb oldalon): A selmeci akadémia fennállása óta küzdött a megfelelő épületek és helyiségek hiányával. Tanulmányi célra kevésbé megfelelő, bérelt épületeket kényszerültek használni. A Klauser-kert (a mai felső botanikus kert) megvásárlásának évében (1854) előtérbe került egy új épület létrehozásának gondolata. A tervezett épület a mai palota helyén állott volna, a kivitelezés azonban pénzhiány miatt meghiúsult. Egy új erdészeti épület építésének gondolatával később is foglalkoztak, de az ügy csak 1885 júniusában juthatott dűlőre Farbaky Károly, az akadémia igazgatója segítségével. Az épület 1890-ben teljesen elkészült, s az 1890/91. tanévet már itt kezdték el. Az épület ünnepélyes felavatására azonban többszöri halasztás után, csak 1892-ben került sor. A Bányászati és Kohászati Palotát (szemben) 1900-ban adták át. Az Erdészeti Palotához hasonlóan klasszicizáló stílusban készült. Ebben és a szomszédos Kémiai Palotában jelenleg vegyipari szakközépiskola működik. A Kémiai Palota (balra) 1912-ben készült el klasszicista stílusban, homlokzatán bányászkalapács és erdészcsillag látható. Nagy előadóterme a legkorszerűbb igényeket is kielégítette. 10 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 9
Egyéb látnivalók, tudnivalók Terasz: A város korzója, a Fő utca egyik oldalán fut végig. Nevét onnan kapta, hogy átlagosan másfél méterrel az út fölé magasodik. Selmecbánya óvárosának egyetlen sík (vízszintes) területe. Végig üzletházak szegélyezik, amelyek egykor árkádosak voltak. Mai külsejüket az árkádok lebontása, átépítése során a kiegyezés után kapták. Az elbeszélések szerint az akadémisták annak idején a teraszon állva nézték vasárnap az utcán a templomba vagy éppen onnan hazafelé tartó selmeci lányokat. Ez ideális hely lehetett ehhez, hiszen a terasz felső vége a Katalin-templomnál, alsó vége pedig a Nagyboldogasszony-templomnál van. A terasz északi végénél található az ún. Maflasarok, amely a balekság gyülekezőhelye volt a Schacht-tagok előtt. Kálvária: Kálváriákat a középkorban Európa-szerte építettek, Jézus szenvedéseit felelevenítendő. A Selmecbányán található kálváriát a város keleti részén emelkedő Scharfenberg város felé néző oldalára építették a jezsuiták. Három templom és sok apró kápolna alkotja. A felső templomot német, a középsőt magyar, az alsót tót templomnak is hívták, mert búcsú alkalmával ilyen nyelven miséztek bennük. A szóbeszéd szerint azért épült a tótok temploma a hegy alján, mert ők voltak a leglustábbak. A selmeci kálvária nemcsak szép fekvése miatt híres, hanem azért is, mert tizennégy kis kápolnájának hársfából faragott szép domborművei a keresztutat a szokásostól teljesen eltérően ábrázolják. A klasszikus tizenkét stáció helyett csak hét mutatja Krisztus szenvedéseit, a másik hét Mária szenvedéseit foglalja össze. Selmecbánya nemcsak az épületeiről híres, hanem sok neves személy is kötődik a városhoz, akik a művészetek, az irodalom és a tudomány területén alkottak sikeresen. 6 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 11
Selmecbánya híres szülöttei: Bulla Elma Kossuth-díjas színművésznő, Czvittinger Dávid irodalomtörténész, Faller Károly kohómérnök, főiskolai tanár, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja, Galambos Márton állatorvos, orvos, honvédorvos, Hell Miksa csillagász, Hoffmann Dezső nemzetközi hírű fotográfus, Kosáryné Réz Lola író, műfordító, Kosáry Domokos történész, Ľudovít Lačný sakkfeladványszerző, Lumnitzer István orvos, botanikus, Pituk Sándor sakkfeladványszerző, itt született, élt és itt hunyt el, Pattantyús Ábrahám Géza Kossuth-díjas gépészmérnök, műegyetemi professzor, akadémikus, Magda Vášáryová színésznő és diplomata. Híres emberek, akik a városhoz kötődnek: az evangélikus líceum tanulója volt pl.: Petőfi Sándor költő, Mikszáth Kálmán író, Sajó Sándor drámaíró, Lahner Emil, a párizsi iskola neves festője, aki Selmecbányán szerzett mérnöki diplomát, Ipolyi Arnold, a XIX. századi magyar néprajztudomány legnagyobb alakja. 12 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 11
Selmecbánya hét csodája Selmecbányán a hó minden évben Szent Péterre és Pálra esik: Szent Péter és Pál napján ér véget az iskolai tanév és kezdetét veszi a nyár, az év legforróbb időszaka. Ez a dolog azonban nem a szentek napjaival áll összefüggésben, hanem inkább a plébániatemplom homlokzatán álló szobrokkal. Amikor tehát havazik, a hó a szentekre esik, és csodás köpennyel takarja be őket. Így már nem kétséges, hogy a városban mindig Szent Péterre és Pálra esik a hó. A kéményhez kötött kecske: A kecskéket a város szegényebb részein tartották. Ezek az állatok az étvágyukról jól ismertek, szinte bármit megesznek. Egyszerűen ki kell kötni őket valahol a kertben, és csekélyen fog csak gyarapodni a növényzet. Mindazonáltal a kertek meredekek és néha a bányászházak tetőivel egy szinten helyezkednek el. Egy ilyen ház tulajdonosa így minden gond nélkül ki tudta kötni a kecskéit a kéményhez nem volt szüksége karóra, és nem kellett azért aggódnia, hogy kecskéi megeszik a szomszéd füvét. Amikor a víz keresztülfolyik a hídon: A hidakat az egész világon azért építették, hogy segítsék az embereket átkelni a folyókon, patakokon. Ez Selmecbányán fordítva volt a víz folyt keresztül a hídon, és az emberek a híd alatt keltek át. A múltban építettek egy csatornát, amelyen a víz Bansky Studenecből, egy faluból egészen Selmecbányáig folyhatott, de ez mára már megszűnt és a Bansky Studenecbe vezető út bal oldalán látható. Bika a kéményben: Van-e olyan kémény a világon, amibe pontosan illeszkedik egy bika? Selmecbányán a válasz igen, bár ez a kémény nem egy ház tetején áll. Kéménynek hívják a bányák szellőzőnyílásait. Egyszer legeltetés közben egy bika a réten egy ilyen kéménybe esett ésaz éjszakát egy hat méter mély lyukban töltötte. Képtelen volt onnan kijutni, a bánya mentőmunkásai segítettek rajta. Az emeletek és földszintek helyet cseréltek: A selmecbányai házak hihetetlenül hegyes területre épültek. Ezért néha, amikor az útról vagy járdáról belépünk egy házba, megesik, hogy az első vagy a második emeletre érkezünk, és lépcsőkön kell 12 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 13
leereszkedni, hogy a földszintre érjünk. Ha kétségek merülnek fel, saját magunk is ellenőrizhetjük ezt a város szívében, a Szentháromság téren. A városháza toronyórájának misztikus mutatói: Aki Selmecbányán a toronyóráról akarja leolvasni a pontos időt, az nagyon meglepődik, ugyanis ez az óra teljesen más időpontot mutat, mint ahogy azt az ember gondolná. Erre az a magyarázat, hogy a mutatók egy másik órába voltak beszerelve, szemben ezzel az órával, így a nagymutató az órákat, a kicsi a perceket mutatja. Ez csak az egyik selmeci csoda. A XVIII. századból, a városháza renoválásának idejéből származnak más magyarázatok is. Az egyik szerint az óramester külföldi volt és náluk a mutatók ilyen módon történő üzembe helyezése volt a szokás, egy másik szerint a mester inasa helyezte el a mutatókat, akire a városatyák ügyeltek, s miután eljutott a tudatáig a felelősségének súlya, egyszerűen összekeverte a mutatókat. A hibát csak akkor vették észre, amikor az óraszerelők már elhagyták a várost. Az utolsó verzió pedig az, hogy amikor az órát megvizsgálták, többet ittak, mint szoktak, de senki sem vette észre. Végül még egy órás csoda Selmecbányán: Az Újvárból a kilátás révén korán hírt kaptak a hívatlan vendégekről. Egy toronyőr minden negyedórában közzétette egy kürt ha ngjával, hogy ő van őrségben, és hogy a várost nem fenyegeti veszély. Így megszületett az élő óra hagyománya a városban. Napjainkban ezt a hagyományt felélesztették, és a kürt hangját 15 percenként hallani. Ez nagy vonzerő a városban,és emlékezteti a lakókat, hogy milyen gyorsan repül az idő. 14 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 13
Selmecbánya környéke, nevezetességei Természeti viszonyok Szlovákia területének jelentős részét a Kárpátok hegyvonulatai alkotják. A földtanilag fiatal hegyláncolatban kialakulása és szerkezete szerint négy nagy övezetet, illetve vonulatot különböztethetünk meg. A legkülső az ún. flis (homokkő) öv, ezen belül találjuk a mészkőből felépülő szirtövet, a harmadik a kristályos öv. A legbelső a vulkáni öv, amely vulkáni tevékenység eredményeként jött létre. Ehhez a vulkáni területhez tartozik a Selmeci-hegység. 20 millió évvel ezelőtt Selmecbánya mai területén egy hatalmas vulkán helyezkedett el, amelynek aktív és passzív időszakai váltogatták egymást. A vulkán az alvó időszakai során lehűlt, belseje süppedni kezdett. Az így keletkezett repedéseken a magmából eredő forró víz ömlött ki, mely a mélységben a nagy nyomás és a magas hőmérséklet hatására ásványi anyagokkal gazdagodott. A forró víz a felszínhez közeledve fokozatosan lehűlt és a benne lévő ásványi anyagok kikristályosodtak. Mivel a különböző ásványok más-más hőmérsékleten kristályosodnak, így az egyes ásványi anyagok is a repedések különböző mélységeiben váltak ki. A felszínhez legközelebbi rétegekben arany és ezüst, mélyebbre haladva ólom, cink, illetve réz található. A vulkán gyakori aktív és passzív időszakainak váltakozása során sokfajta ásványi anyag keletkezett. Miután a vulkán végleg kialudt, utóhatásai még sokáig érezhetőek voltak. A felszínt gejzírek és iszapvulkánok fedték, amelyekre manapság a szklenófürdői (Sklené Teplice), vihnyei (Vyhne) és gyűgyi (Dudince) hővízforrások emlékeztetnek. A víz és a jég magával sodorta a megbomlasztott kőzetet, és a vulkán magassága kb. 1.000 méterrel csökkent. A szétesett és elsodort telérekből származó ércek egy része a patakokba került. A hegységet több, egymással laza összefüggésben álló csoport alkotja, amelyek nagyjából Selmecbányát veszik körül. Délnyugaton a Bakabányai-hegyek (Zsdjár 356 m), északnyugaton a Vihnyei-hegyek (Paradicsom-hegy 939 m), délen pedig a vidék legszebb hegye, a Szitnya (1009 m) emelkedik. A hegység fő tömegét andezit alkotja, de helyenként riolittal és bazalttal is találkozunk. 14 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 15
A Selmecbánya környéki tájkép fontos meghatározói a bányatavak. A víztározó tavak kiépítése a bányászatban két művelettel is összefügg. Az egyik magának a bányavíznek az elvezetése. Ugyanakkor a bányatavakban felfogott vizet áramtermelésre, zúzóművek és szállítógépek hajtására is használták. A vízrendszer alapját az 1700-ban Hell Mátyás vezetésével megépített Evicskató (Szélaknai Alsó-tó) képezte, valamint az 1711-ben elkészült Szélaknai Nagy-tó, majd pedig a Bakomi-tó. A ma is meglévő vízgyűjtő rendszert Mikoviny Sámuel vezetésével 1738-ban kezdték el megvalósítani. A több mint 60 víztárolóból megmaradt több mint 20 tó ma kedvelt kirándulóhely. Természetesen nyáron a tavaknál kellemes a fürdés, napozás. Környékük egyben kényelmes útvonalat kínál gyalogos turisták, kerékpárosok részére, de lovaglásra és télen síelésre (sífutásra) is alkalmasak. Bacsófalvi-tó 13 hektár, tíz méteres átlagos mélységű, erdők között csillogó, mesterséges bányató. Egyórányi hegyi séta innen az 1013 méteres vulkanikus Szitnya-hegytető, a környék legnevezetesebb kilátópontja. SzabadtériBányászatiMúzeum J. K. Hella 12, 969 00 Banská Štiavnica Tel.: +421/45/691 2971 Fax: +421/45/692 0761 E-mail: sbm@muzeumbs.sk Web: www.muzeumbs.sk A XIII. század folyamán a világ ezüsttermelésének 15 százalékát a selmecbányai bányákban termelték ki. Hosszú évszázadokon keresztül Selmecbánya a legnagyobb nemesfém-kitermelő városok közé tartozott Európában. 1740-ben érte el a város a termelési csúcsot, amikor csaknem 26 ezer kilogramm ezüstöt és több mint 600 kilogramm aranyat hoztak a felszínre. Selmec aranykorában Európa bányászati központjává vált, és az itt használt bányatechnika a legfejlettebbek közé tartozott. Fejlettségi szintjével az oktatás, a tudomány és a bányaművelés terén példát mutatott az egész bányászvilágnak. Ezért nem meglepő, hogy 1927-ben Selmecbányán alakult meg az első szlovákiai bányászatra szakosodott múzeum Stúr Dénes Állami Bányászati Múzeum néven. 16 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 15
A mai szabadtéri bányatechnikai múzeum gondolata az 1960-as évek elején vetődött fel és 1965-ben meg is kezdődött a Szabadtéri Bányászati Múzeum kiépítésének első szakasza. A skanzen 1974-ben nyílt meg a nagyközönség előtt. Centrumát az András-akna alkotja, külszíni és föld alatti részlegből áll. A kiállítás látványosan és hitelesen mutatja be a bányászat történetét, technikai fejlődését és a bányászok életét. Nagy élményt jelent a bányába való leszállás, ami által az érdeklődők bepillantást nyernek a bányászok nehéz mindennapjaiba. A Bartolomej-tárna Ez az egyedülálló föld alatti bányászati múzeum a Bartolomejtárnában, a város melletti BányászatiTermészeti Múzeumban van. Mielőtt leereszkednek a bányába, a látogatók köpenyt, sisakot és bányalámpát kapnak és így felkészülve vonulnak le a bányába, ahol a 1200 méter hosszú útvonalon 33 41 méter mélyben a föld alatt megismerkednek a bányászok nehéz munkájával a legrégebbi időktől a jelenkorig. Szentantali-kastély (Svätý Anton) Selmecbányától délre található a Szentantali barokk-klasszicista kastély. A kastély az 1744 1750-es évekből származik, a Koháry és Coburg család birtokát képezte. Érdekessége az év szimbóluma 4 bejárata, 12 kéménye, 7 árkádja, 52 szobája és 365 ablaka van. A nemzeti kulturális műemléknek számító Szentantali-kastély ma múzeumként működik. A kastélyban a Koháry Coburg család berendezési tárgyai és gyűjteményei, továbbá a földszinten vadászati múzeum látható. A kastélyhoz tartozik egy szépséges park és erdőpark. A park romantikus hangulatát erősíti a kőpadokkal körülvett kút, a mesterségesen létrehozott barlang, a fahíd és a pavilon. Szklenófürdő (Sklené Teplice) Selmecbányától 12 km-re északra fekszik. Szlovákia legrégebbi fürdői közé tartozik. A híres fürdőhely eredetileg favágók településeként keletkezett, akik a közeli Selmecbányát látták el faanyaggal. A falunak 40 50 C-os alkalikus, kénes gyógyvízzel rendelkező gyógyfürdője van, amelyet évszázadok óta használnak. A fürdőépületek 1835 és 1848 között épültek klasszicista stílusban, később átépítették őket. A termálvíz nagy mennyiségű magnéziumot és kalciumot tartalmaz, mozgásszervi és idegrendszeri betegségek, valamint 16 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 17
sérülések, műtétek utáni állapotok kezelésére alkalmas. Egyedülálló létesítmény a Parenica termálfürdő, ahol a látogató közvetlenül egy barlangban fürödhet, amelyben 42 C hőmérsékletű gyógyvíz fakad. Nagy élményt jelent a sóbarlangban a pihenés és a masszázs. Hodrusbánya (Banská Hodruša) A völgy a vidék legszebb utazását ígéri állandóan változó természeti képeivel, regényes fekvésű tavával. Mielőtt a tóhoz befordulnánk, nézzük meg az út jobb oldalán az egykori honvédemléket. E falu látnivalóit a régi bányászházak, bányászattal kapcsolatos épületek (klopacska) és az egyházi emlékek adják. Kálváriája aközség közepén 1752-ből való. Legrégibb temploma, a Szent Miklós-templom a XV. században emelték, belső berendezése 1387-ben épült. Késő gótikus oltárát pedig XVIII. századi barokk stílusú. A község harmadik temploma evangélikus, amelyet 1845 óta használnak. Hodrusról az út nyugatra a Garam völgye felé vezet, de délre, a Szikence-patak irányába, Bát felé is lehet utazni. Bélabánya (Banská Belá) Selmecbánya testvérvárosa.főüzemeamagnezitmű. Aplébániatemplom a falu legmagasabb pontján áll. XII. századi eredetű, román kori templom. A későbbi évszázadokban gótikus, majd reneszánsz stílusban átépítették. Mai formájában egyhajós, hármas tömegtagozódású templom, nyugati homlokzata előtti tornya körerkélyes, gazdagon tagolt toronysisakkal. A faluból fedett lépcsősor vezet hozzá. Vihnye Vyhne Két régebbi települést is magába foglal. Selmec felől Peszerény volt, a Garam felől pedig tulajdonképpen Vihnye. Nemcsak 38 C-os gyógyforrásaival vált ismertté amelyekben Rákóczi fejedelem s Bercsényi generális is gyógyulást keresett, hanem ezüst-, arany-, vasbányáival, vasgyárával és sörgyárával is. Az egykori panziók, vendégházak közül néhány még ma is látható. A fürdőtelepről több út vezet a gyönyörű erdőkbe, hegyekbe. A településtől északra a Kőtenger található. Érdekes, védett geológiai érték. Mintegy 500 m hosszú és 200 m széles terület, amelynek környékén források vannak. Vihnye látogatása során ne hagyjuk ki a Steiger sörgyárat. 18 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 17
Steiger sörgyár Cím: Pivovar Steiger, Vyhne 24 966 02 Tel.: 045/6772 005 Fax: 045/6772 234 E-mail: exkluzia@steiger.sk A látogatók száma: min. 12 fő, max. 25 fő. A sörgyár megtekintése + kóstoló díja: diákok 2, felnőtt 3. Több mint 500 évvel ezelőtt az első szlovákiai sört Vyhne faluban a szerzetesek kezdték főzni. A sör nélkülözhetetlen volt a pihenéshez elixír a nehéz bányászati munkákhoz, amit a Steiger sörgyárban megszakítás nélkül már 536 éve főznek. A Steiger sört klasszikus technológiával gyártják, felhasználva a hagyományos sörnyersanyagokat (maláta, komló, víz, sörélesztő). Az erjesztés két fázisban megy végbe. Az első erjedés 10 napig klasszikus nyitott dézsákban megy végbe, a második, ún. fekvésfekvő tankokban, pincében 30 35 napig tart. 18 Selmecbánya Diákútikalauz Selmecbánya Diákútikalauz 19