Csengeri kistérség Régió: Észak-Alföld Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg A csengeri kistérség a Szatmári-síkságon helyezkedik el, nyugatról a mátészalkai, északról a fehérgyarmati kistérség, dél-délkelet felıl a román határ határolja, és átszeli a Szamos. Az egyhangú síkságot a ligeterdık, a folyómeder maradványok és a holtágak teszik változatossá, s biztosítanak helyszínt a pihenéshez, segítve ezzel a környék túrizmusát. Erre a vidékre települı ıseink szinte zárt erdıket találtak, amikor itt letelepedtek, ezek napjainkra jelentısen megritkultak, de maradványaik itt-ott még fellelhetıek. Ugyanígy megtalálhatjuk a - honfoglalás óta itt folytatott ártéri gyümölcstermesztés emlékeit, az úgynevezett dzsungelgyümölcsösöket (körtések, szilvások, almások), melyek természetes génbankként számos ısi fajtát ıriznek. Ez a táj az álltartásnak is kedvezett, hisz a rossz lefolyású területeken nedves rétek, kaszálók alakultak ki. A természeti környezetbe nagyobb mértékő beavatkozást a 18-19. századi folyószabályozások és lecsapolások hoztak, de a megelızı állapotnak is fellelhetjük az emlékeit. Sok esetben meghatározzák még napjainkban is a területek hasznosítását. A térség korábbi zártsága sok olyan történelmi, kulturális mőemlékek, gyöngyszemek fennmaradását tette lehetıvé, amelyek az ország más könnyebben megközelíthetı területein már elpusztultak. Modern kori gazdasági életében egyre meghatározóbb szerepet játszik a területet érintı egyre növekvı hazai és nemzetközi forgalom, a magyar-román határátkelınél.
Ajánló: Faluról falura, folyókanyaroktól a holtágakig szinte lépten-nyomon találunk olyan természeti és kulturális látnivalót, amelyrıl az útikönyvek és netes források többsége ma még semmit sem tud. A felfedezés örömének hódoló diákoknak és tanároknak ajánljuk a térség meglátogatását. A látnivalók mellett megismerhetjük a munkanélküliség igazi hatását a mindennapi életre. A környékre jellemzı almatermesztés és állattenyésztés mai problémáit, a vele foglalkozók kiszolgáltatottságát. Jó felfedezést!
Kitekintı Kirándulás javaslatok a Csengeri kistérséghez közeli, vagy útbaesı települések értékeinek megismeréséhez. Gacsály (Fehérgyarmati kistérség): nyolcszögletes gótikus tornyú temploma. (Kulcs Kós Móninál - vasút elıtti utca, balra, az utcában csak egy ház van.) Gyügye (Fehérgyarmati kistérség): Európa Nostra díjas temploma. Jánkmajtis (Fehérgyarmati kistérség): Gótikus temploma, egyháztörténeti kiállítása, és néprajzi győjteménye. Kisszekeres (Fehérgyarmati kistérség): késı gót palánkos temploma, néha kis színházként, hangversenyteremként is szolgál az egykori sekrestyéje. Nagyszekeres (Fehérgyarmati kistérség): A Gıgı-Szenke patak által közrefogott kis mesterséges szigeten a Boldogságos Szőz tiszteletére emelt, falu ékessége, a 15. századi gótikus erıdtemplom, mely ma református templom. Kulcs Borsó János harangozónál, Petıfi u. 11. (a templom bejárattal szemközti ház, de a harangláb felıl a templom gyakran nyitva van). Ideális helyszín alkotótáborokhoz, a településen van kempingezési lehetıség. Nemesborzova (Fehérgyarmati kistérség): Nagyon szép késı barokk temploma és tájháza.
Pátyod Közigazgatási rangja: község (népesség: 664 fı) Mátészalkáról Csenger-felé útközben (49-es út) érdemes megállnunk, a várost megelızı utolsó faluban, Pátyodon. Már a 14. században említik az okiratok a létezését. A Pátyodi, Zoltán, majd Báthori család uradalmához tartozott. Késıbb, a török idıkben elnéptelenedett, a 18. században a lakatlan pusztát többségében görög katolikus szlovákokkal telepítették be, akik napjainkra zömmel elmagyarosodtak. Jelenlegi lakosok között egyre nagyobb szerepet játszanak a Romániából áttelepült magyar családok, akik a zöldség-gyümölcs termeléstıl, az újrainduló külterjes állattenyésztéstıl és a kereskedelemtıl várják sorsuk jobbra fordulását. Az almaültetvények szomszédságában, a falu határában lévı pusztaságok ideális terei a külterjes juhtenyésztésnek, melynek hol a gyapja, hol a teje, hol a húsa ad megélhetést a vele foglalkozó, igen kemény életformát fölvállaló családoknak.
Érdemes megállnunk a pátyodi pusztákon, és megkeresnünk Jencsik István juhászt, aki 300 birkával járja napi útját és nagyon szívesen elmagyarázza nekünk, hogy mit jelent ma ez a mesterség, milyen elınyei és hátrányai vannak. Hogyan kell megküzdeni a természet- és a felvásárolók okozta viszontagságokkal. A juhász természettel való együttélésének érdekes jelképe a kunyhója, melyet nemcsak kívülrıl, hanem belülrıl is befutotta a borostyán és ez ıt egyáltalán nem zavarja., mert így bent is kint van a természetben. Jencsik István Tel: 06/70-59-75-180 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve növény- és állattenyésztéssel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
Csenger Közigazgatási rangja: város (népesség: 5251 fı) Csenger a Szatmári-síkságon, közvetlenül a román határ közelében, a Szamos bal partján, Mátészalkától 32 km-re, Szatmárnémetitıl (Románia) 18 km-re található. Ez a régóta lakott település Szatmár vármegye történetében több évszázadon keresztül fontos szerepet töltött be. A középkorban várispánsághoz tartozott, és fontos révátkelıhely volt a Szamoson. Elsı írásos említése a településnek 1239-bıl származik. 1388-ban már vásártartási joggal rendelkezik, az 1400-as évek elején már mezıvárosként szerepel az akkori iratokban. A 15-16. században a vármegye központjának számított, megyegyőléseknek, törvénynapoknak, és református zsinatoknak is adott helyszínt. A mezıvárosi rangját (városiasodás útján elindult település) a 19. század végéig megtartotta, a polgárosodás motorja a zsidó kereskedı réteg volt. 1989. március 1-én városi rangot kapott, majd 10 év múlva a városkép fejlesztésének elismeréseként Hild-éremmel tüntették ki. A mai város arculatát jelentısen meghatározzák a Makovecz Imre és tervezıcsoportja által megálmodott impozáns épületek. Az építész munkássága iránt érdeklıdık gyakran felkeresik a várost. Amennyiben az osztálykirándulás célja a határon túli magyar terület megismerése (útban Szatmárnémeti felé) érdemes egy éjszakát Csengeren aludni, és megnézni a csengeri és csengersimai látnivalókat is.
Ritkaságnak számít, hogy ugyanabban az utcában három egyház építi fel szinte egymás mellé templomát. A helyiek templomok utcájának nevezik ezt a városrészt. Református templom Kelet-Magyarország és az egész Alföld református templomai között ez az egyik legnagyobb és legjelentısebb Árpád-kori épület. A 14. században fából készült elıdje helyén - épült kora gótikus református templom, melynek pirosfekete téglákból kirakott fala különös vibráló hangulatot ad az épületnek (hasonlóval találkozunk Szamostatárfalván). Az eredetileg egyhajós templomot 1713-ban, egy pusztító tőzvész után a helyreállításkor egy oldalhajóval bıvítették. Ez a templom is jó bizonyítéka az Alföldön létezı egykori monumentális téglaépítészetnek. Sok látogatót vonz ide a templom 1745-bıl származó festett kazettás deszkamennyezete, melyen szép népi reneszánsz motívumok láthatók. A templom mőemlékvédelem alatt áll. A templomnak kiemelkedı az egyháztörténeti jelentısége is, mert 1576-ban Méliusz Juhász Péter által vezetett zsinat itt fogadta el a reformáció kálvini irányát és megfogalmazták az un. Csengeri Hitvallást. Hısök tere 8. Tel: 06/44-520-076
Úrszínváltozás görög katolikus templom Makovecz Imre tervei alapján készült ez az új, napjaink életérzését is sugárzó görög katolikus templom. Érdemes tanulmányozni a modern templomépítészet itt fellelhetı elemeit. Kossuth L. u. Tel: 06/44-376-389 Parókia: Pátyod, Kossuth u. 4. Római katolikus templom Szintén a templomok utcájában találjuk az 1802-29 között épített egyhajós klasszicista stílusú templomot. Berendezése copf, illetve klasszicista díszítéső. A templomot a közelmúltban felújították. Kossuth Lajos u. 6. Plébánia: Csegöld, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 06/44-366-505 Adventista templom A központtól távolabb található templom szintén Makovecz Imre tervei alapján készült. Tisza u. 2.
Helytörténeti Múzeum A 60-as években győjtött helytörténeti anyag, - melybıl annak idején egy kis kiállítást is rendeztek, - sajnos az idık folyamán elkallódott. Ezt a győjtımunkát folytatta két lelkes, Csenger múltjának felkutatása iránt elkötelezett pedagógus (Fábián László és Fábián Béla) a 70-es évektıl folyamatosan napjainkig. A fokozatosan gyarapodó és gazdagodó győjtemény 1982-ben egy nagypolgári épületben kialakított múzeumban nyert méltó elhelyezést, melynek ünnepélyes avatása 1984. július 14-én volt. A múzeum Csenger és környékének régészeti, néprajzi és helytörténeti tárgyait mutatja be. A kiállított tárgyakon túl a győjtemény gazdag fotó-, és dokumentumtárral is rendelkezik. Érdekfeszítı, diákok érdeklıdését is felkeltı vezetést tart a múzeumban Fábián László igazgató, etnográfus, de elızetes egyeztetés alapján szívesen szervez múzeumi foglalkoztató órákat is. A múzeum épületéhez tartozó parkosított udvar ligetszerő hátsó része ideális sátorozási terület, ahol fedett bográcsoló helyet is alakítottak ki az étkezés biztosításához. Javaslat: Jó lenne kialakítani egy, a múzeumhoz tartozó foglalkoztató helyet, hogy a diákok kipróbálhassanak régi munkafolyamatokat, eszközöket mőködés közben. Hısök tere 3. +36 (44) 715-209 helytorteneti.csenger@museum.hu Nyitva tartás: 9-12; 14-17 óráig, de célszerő az elızetes egyeztetés.
Barcsay Panzió Hısök tere 11. Tel: (44) 341-335 Fax: (44) 341-031 Ideális szállás diákcsoportoknak. 25-30 fıt tudnak elhelyezni 2-3 ágyas szobákban. Napi háromszori étkeztetés megoldható, de lehetıség van önálló bográcsozásra, szalonnasütésre is. Udvaron lévı fedett közösségi tér, nagy ebédlı biztosítja a csoport foglalkozás helyszínét. Családias hangulatot biztosító, segítıkész tulajdonosok jól ismerik a környéket, programötleteikkel gazdagíthatják az osztálykirándulást. Csengeri Almafesztivál Minden év szeptember második felében kerül megrendezésre. www.csenger.hu Email: simaiz@t-online.hu Ady E. út 13-17. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve 19-20. századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, komplex humán-sporttáborok résztvevıi számára. Kitekintı: Hazai osztálykirándulásnál amennyiben hosszabb idıt töltünk el itt, akkor a csengeri szálláshelyrıl jól megközelíthetı: Nagygéc, Csegöld, Gacsály, Szamosangyalos. Határon túli, Romániába induló, Szatmárnémeti és környékét földolgozó kirándulás esetén is érdemes Csengert és közvetlen környékét tanulmányozni. Ez azért is érdekes lehet, mert meg lehet vizsgálni, hogy ha a korábbi egységes történeti vármegyéket országhatárok darabolnak szét, akkor egyik-másik hogyan fejlıdött, milyen eredményeket ért el! Szatmár vármegye esetében a magyar, az ukrán és a román jellegzetességeket lehet tanulmányozni. Érdemes elgondolkodni egy Csengerbıl kiinduló és Gergelyiugornya- Vásárosnaményba érkezı komplex vízitúra, azaz sportot és humánkultúrát összekapcsoló vándortábor szervezésén, melynek gerince a Szamos folyó két partja.
Szamostatárfalva Közigazgatási rangja: község (népesség: 346 fı) Megközelíthetı a 49-es úton Csenger (5 km), vagy Csengersima felıl (5 km). A középkori eredető településrıl az elsı írásos emlék 1181-bıl származik, ami Tatárfalva néven említi. A Gutkeled nemzetség Tatár nevő tagja lehetett a névadó, és az elsı birtokos. A Szamos elıtag pedig a folyóra utal, melynek közelsége meghatározta az itt élık életét. Az ásatások során elıkerült leletek arról is tanúskodnak, hogy kedvezı természeti adottsága miatt már az új kıkorban is éltek ezen a területen emberek. A 14. században a terület egyedüli ura a Tatárfalvi család volt. 18. század-végi térképeken még mindig Tatárfalu néven tüntetik fel, 100 évvel késıbb már használják a megkülönböztetı Szamos elınevet is. A település a Szamoshát legrégebbi faluja. Református templom A 13. 14. század fordulóján épült, késı román, kora gótikus stílusban. Vakolatlan falát vörösre és feketére égetett téglából rakták, a színek váltogatott használata különleges vibrálást ad az épületnek, hasonlóan a csengeri templomhoz. A templom belseje egyhajós, kékre festett sík famennyezet fedi, belsı tere egyszerő kiképzéső. Érdemes megfigyelni a déli ajtó helyreállított középkori reteszrendszerét. Ady Endre u. Kapcsolattartó a Szamosbecsi lelkészi hivatal: 44/341-336 Elızetes bejelentkezéssel látogatható.
Fa harangláb A fa harangláb a templom nyugati homlokzata elıtt áll, melyet a 18. században építettek, feltehetıen egy korábban épültnek a helyén, erre utal, hogy a hozzá tartozó harangot 1650-ben öntötték. A településen csoportoknak szállás- és étkezési lehetıség nincs. A falu folyópartja kiválóan alkalmas csengeri szállásközponttal horgász táborok, és természet megfigyelı, természetvédı látogatások megszervezésére. Vigyázat, a folyó veszélyes szakaszokat is rejt magában, még az úszni tudó diákok és tanárok is csak csoportosan, helyi vezetıvel vállalkozzanak a folyó megismerésére! 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve 19-20. századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, komplex humán-sporttáborok résztvevıi számára.
Komlódtótfalu Közigazgatási rangja: község (népesség: 123 fı) A település az ország észak-keleti csücskében, a Szatmári-síkon található, néhány kilométerre a román határtól. A 49-es útról érhetı el, Csenger, és Csengersima irányából, vagy kis komppal Csengerrıl. A falu természeti környezete mesébe illı: éger-, főz-, és nyírfák keverednek a mocsárrétekkel, buja ártéri erdıvel a Szamos partján, illatokban és színekben pompázó mikrokörnyezetet kialakítva. A folyó félkörívben öleli körül a falut, a gátak magassága mutatja idınkénti félelmetes erejét. A település a leletek alapján a 10. 11. században már lakott volt, a 14. században az oklevelekben két különálló kis településként Komlód és Dombó néven szerepelnek. A 15. században már Tótfaluként nevezik, a század végére egyesül a két falu és a Becsky család birtokává válik. A lakosság különösen nehéz helyzetbe kerül a trianoni békeszerzıdés következtében, amikor az addig természetes történelmi központjától, Szatmárnémetitıl elválasztják. A következı nagy megrázkódtatást az 1970-es nagy Szamosi-árvíz jelentette, ahol a falu majdnem teljesen elpusztult, és a hatóságok megakadályozták, hogy az árterületre esı házakat újjáépítsék.
Ártéri erdı A meseerdıben a nyulak, fácánok, ızek és a rókák, vízimadarak szinte minden pillanatban láthatóak. Rovar faunája is egyedülálló. Tavasszal és ısszel az ártéri erdıkre jellemzı illatos, virágos növények pompájában gyönyörködhetünk. Különösen alkalmas az egyéni vagy kiscsoportos elmélyülésre, megfigyelésre, természet-, rajzolásra, fotózásra, filmezésre. Verset, novellát, vagy akár mesét is írhatunk. Ne felejtsük el, hogy a víz a meseerdıben is nagy veszélyeket rejt magában, különösen az omladékos, magas partoknál kell nagyon vigyázni! Becsky-kúria A 18. század közepén épült barokk stílusban, majd a késıbbi átalakítások során klasszicista jegyekkel is ellátták. A Mőemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében lévı kúriában a határon túli magyarság anyaországi kapcsolatait segítı és erısítı rendezvényeket szoktak tartani. Jelenleg felújítás alatt áll. Kisfaludy u. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve 19-20. századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, komplex humán-sporttáborok résztvevıi számára.
Csengersima Közigazgatási rangja: község (népesség: 723 fı) Régóta lakott település, elsı írásos emlék róla 1237-bıl származik. A Rákóczi szabadságharc és az 1709. évi pestisjárvány után elnéptelenedett a falu, a templomot felgyújtották, amely ezután 10-12 évig elhagyottan, romosan állt. A falu körül észak-kelet alföldi flórára jellemzı erdıtársulásokat figyelhetünk meg (tölgy kıris - szil ligeterdık, de találunk főz-nyár és elegyes ligeterdıket is), közöttük egész idıs fákat rejtı területekre is bukkanhatunk. A Bőr-erdı és a Gécisőrő állományai megyei védelem alatt állnak. Csengersima külterületén a Szamos-Túr-közi zárógát építésekor a földkitermelés helyén halastavak alakultak ki, ma ezek kiránduló-, pihenıhelyek. A község közúti határátkelıhely szerepe - Románia felé, - jelentısen befolyásolja a település mindennapjait. Református templom A település leghíresebb látnivalója a 13. században épült román stílusú kis templom, mely a Szamos-menti Árpádkori templomok közül a legrégibb. A Szamos régi holtágából kialakult Simai-tó partján, kis félszigeten álló templomot 1729-34 között alakították át, elıtte több mint tíz évig szinte pusztulásra volt ítélve. 1761-ben készült el a bejárati csarnok és a kazettás deszkamennyezet, mely 8x7 táblából áll, figurális és növényi díszítéső, valamint bibliai alakok és idézetek is láthatók rajtuk. Az utolsó bıvítést követı idıkben nem volt lehetıség a felújításra, így fokozatosan romlott az állapota, és 1892-ben életveszélyessé nyilvánították. Felújítása csak az
1960-as években kezdıdhetett el, három lépcsıben, 1980, majd 2000-ben fejezıdött be teljesen mőemlékvédelmi szakemberek irányításával. Fı út A templom kulcsát a lelkészi hivatalból lehet elkérni (a templom bal oldalán végig a kis betonúton, balra az elsı ház). - A templom környéki tavat jóléti tóvá alakították, ezáltal gyönyörő, rendezett a környezet, mely alkalmas helyet ad a megpihenésre. - A falunapot júliusban tartják. A településen csoportoknak szállás- és étkezési lehetıség nincs. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelem, illetve 19-20. századi helytörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, komplex humán-sporttáborok résztvevıi számára.