Finnország, 2009 Március 8. (vasárnap): Reggel 7: 55-kor elindultunk Békéscsabáról az iskolai autóval Kruzsic László tanár úrral. 10: 30-kor Ferihegy 2-re megérkeztünk. A check-in rendben zajlott, a váróteremben kivártuk a gép indulását, időben történt minden. A repülő gond nélkül elindult 12: 30-kor. A felszállás mindhármunknak nagy élményt nyújtott ugyanúgy, mint az út többi része. Finn időszámítás szerint 15: 50-kor megérkeztünk Helsinkibe. Némi várakozás után megtaláltuk a buszmegállót és 17: 30-kor elindultunk Mikkeli felé. Egy átszállással 21: 10-re sikerült elérnünk Mikkelibe, ahol már Risto várt minket. Elvitt a szállásunkra, ahol beszámolt a héten történő dolgokról. A szálláson lévő joghurttal és péksüteménnyel megvacsoráztunk. Március 9. (hétfő): 8: 00-kor felkeltünk, megkávéztunk, és 8: 30-ra lementünk a hotel elé, ahol Hapi várt minket. Ő elkísért az iskola főbejáratához, és felvitt minket Ristohoz. Ristoval elkezdtük meglátogatni az összes tantermet. A saját tantermével kezdtük, ami elektronika szaktanterem volt. Azután egy másik elektronika terembe értünk, ahol megismertük Teemo-t. Vele és Ristoval elmentünk reggelizni az iskola ebédlőjébe. Ezalatt Teemo meghívott következő hét vasárnapjára lékhalászni. Utána Ristoval megnéztük a többi szaktantermet, köztük a CNC és bádogos műhelyt. Ezek után építkezésekre mentünk, ahol az iskola diákjai dolgoztak. Házakat építettek és szerelték be a villamos hálózatot. Pár szerszámot és szerelési eljárást megmutattak, majd visszamentünk az iskolába ebédelni. Ebéd után elmentünk a nagykereskedésbe anyagért az építkezéshez. Ezeket Risto házához vittük, ami éppen felújítás alatt állt, és felkért minket, hogy a következő napban segítsünk neki pár dolgot a házban megcsinálni. Az iskola és a környék megismertetése erre a napra véget ért, olyan 14: 00 körül. Hazaúton a helyi boltban vacsorát vásároltunk, majd a hátralévő időben, a hotelben tartózkodtunk. 20: 00 körül vacsoráztunk. 1/14
Március 10. (kedd): 8: 00-ra Ristohoz értünk az iskolába, itt megismertük a fiát, Nico-t. Vele mentünk el a házukhoz elvégezni pár feladatot. Kaptunk munkaruhát, fadarabokat pakoltunk, két betonfalat bontottunk le, és két olaj tartályt el kellett volna távolítani a pincéből. A tartályok túl nehezek voltak, mivel még volt bennük olaj, szerszám nem akadt, amivel kiszivattyúzhattuk volna a maradék olajat. Ezért elhalasztottuk máskorra a munkát. Ezután egy gipszkarton falat kellett a falra erősíteni, ahol történt egy kisebb baleset. Feri barátom egy szögbe lépett, ami elég mélyen sértette a lábát. Nagyobb gond nem történt. A felújítás alatt videók is készültek. Ebédelni mentünk a munkálatok után. 16: 30-kor Risto és felesége Maria a hotel előtt vártak, és elmentünk egy nemzetközi találkozóra. Körülbelül 20-30 km-re volt Mikkelitől a találkozóhely. Szentpétervárról jöttek diákok tanáraikkal. A vacsora nagyon finom volt, kandallóban sütöttünk kolbászt. Vacsora után megkóstoltunk egy nemzeti süteményt. Itt ismertük meg Esa-t. Ő a fa-mérnök részlegen egy tanár. Vacsora után Esa hozott vissza a hotelbe, közben megmutatta a város nevezetességeit és lehetőségeit. A nap itt ért véget. Március 11. (szerda): 8: 00-kor Ristohoz értünk. Ferinek megfájdult a lába a tegnapi balesete miatt, és elmentünk a közeli kórházba, ahol megállapították, hogy nem fertőződött a seb. Ezután Risto tanulóinak a gyakorlati helyére mentünk, ahol a villamos hálózatot kellett kiépíteni. 2 tanuló volt a segítségünkre, ők mutatták be, hogy hogyan kell bekötni a villanyokat és kapcsolóikat. Feri ismét balszerencsés volt. Egy gipszkarton falat bontottak a háta mögött, és egy darab ráesett a hátára, de itt sem történt nagyobb gond. Ebédelni mentünk 11 órakor. Ezután folytatódtak a munkálatok az építkezéseken. Megítélésem szerint sokkal praktikusabb és olcsóbb megoldásokat alkalmaznak, mint Magyarországon. A tanulók mindent el tudtak magyarázni, így lett némi fogalmunk a finn elektromos hálózatokról. Risto 3 óra körül érkezett értünk és elvitt minket, közben a finn telefon és internet technológiákról mesélt nekünk. Ezután elindultunk haza, közben megvettük a vacsorát és a holnapi reggelit. A szálláson megvacsoráztunk és felkerestük a szaunát. 20: 00 körül lementünk és egy 20 perces szaunázás után kipróbáltuk a helyi szokásokat. Szauna után egyből a hóban kötöttünk ki. Most már értem miért szeretik a finnek ezt a szokást. Ha jövő héten tehetjük, ugyanezt fogjuk tenni. Március 12. (csütörtök): A mai nap is szintén 8 órakor kezdődött Risto irodájában. Az első nap, ami nem havazással, hanem napsütéssel kezdődött. A terv a nagyfeszültséggel dolgozó munkások szemlélése volt. Risto külön élménynek szánta, hogy gyönyörű tájakon menjünk át. Kb. 20-30 km-re volt egy nagyfeszültségű telep. Itt egy cserefolyamat ment végbe, ezt vettük szemügyre. A táj, ahol mentünk tele volt befagyott tavakkal, amit hó takart, a domboldalak, pedig havas fenyőkkel voltak tele. Számomra feledhetetlen élményt nyújtott a látvány. Ezután ebédelni indultunk a suliba. Itt épp nyílt napot tartottak, ezért sok volt az ember. Ebéd után egy céghez voltunk hivatalosak, a Viesto Oy- hoz. Egy kedves hölgy fogadott minket, rögtön kávéval kínált, közben egy kivetített bemutatót tartott a gyár történetéről és feladatairól. A bemutató után megnéztük magát a gyárat. Egyedi technológiájú fűrészgyártó gépeket és azoknak gyártását mutatta be a gyárvezető. Érdekes tapasztalatszerzés volt. Az üzemlátogatás után Risto meghívott a házába és bemutatta a családját, de a két nagyobbik lánya nem volt otthon éppen. Itt Niko-nak mutattunk képeket az iskolánkról és szokásainkról, később ő is képeket mutatott néhány eseményről a sulijában. Estére vacsorát is készített Risto, vacsora után hazavitt minket. 2/14
Március 13. (péntek): 8 óra előtt valamennyivel bementünk az iskolába. A napi program Risto órájának látogatása volt. Villamos-mérnök osztálynak tartott elektronika órát az egyik felének, a másik fele gyakorlati munkát végzett a közeli tanteremben. Először az utóbbiakat követtük és megfigyeltük az oktatásukat. Szauna és udvar világítástechnikát, s azok kapcsolóinak bekötését tanulmányoztuk. Majd visszamentünk a tanterembe, ahol az elméleti része folyt a dogoknak. Egy relé kapcsolást kellett megvalósítani elméletben, majd fizikailag. Risto ezután megkért minket, hogy egy régi tápegységébe nézzünk bele, hátha megtudjuk, mi lehet a gondja. Miután szétszedtük kiderült, hogy a transzformátor zárlatos. A délelőtt ezzel telt el. 11-kor ebédeltünk, utána egyből sporteseményeken vettünk volna részt, de mivel még senki nem volt a tornateremben, így mi hárman sportoltunk 1 órát. Ezután hazamentünk és megvártuk az esti programot. Egy helyi zenekar koncertjére mentünk. Elvileg 23 órakor kezdődött, de csúszott a kezdés. A koncert remek volt, úton hazafelé összetalálkoztunk az egyik tanárral a suliból, aki elfuvarozott minket a hotelba. Március 14. (szombat): A mai napon nem kellett a suliba menni. Kb. délután 2-kor keltünk, és elmentünk boltba bevásárolni a mai és a holnapi napra. A nap további részét ugyanúgy pihenéssel töltöttük. 3/14
Március 15. (vasárnap): A mai nap is nagyrészt pihenéssel telt. 11 körül keltünk, 13 óra fele megebédeltünk, aztán elmentünk sétálni a havas erdőbe. Itt videókat is készítettünk a tájról, majd elértünk egy jégkorong pályához. Éppen a helyi csapat játszott egy barátságos mérkőzésen. A belépés díjtalan volt, így bementünk körülnézni. A meccs nagyon elnyerte tetszésünket. Ezután hazaérkeztünk körül-belül 19 órakor. A holnapi napra készülve hamarabb lefeküdtünk aludni. Március 16. (hétfő): A gyakorlati helyünkre kellett menni 9-re. A szállásunkhoz nagyon közel van, ezért praktikus. Megismertük a gyakorlati vezetőnket Kirsit. Az ő tanulója volt a segítségünkre, mivel a számítógépeken finn op. rendszer volt. Első feladatunk egy kliens laptopja volt. Újra kellett installálni a Windows-t a laptopján. Közben ezzel az emberrel megismerkedtünk, és elmentünk kávézni vele. Közben mesélt az itteni szokásokról és ellátott pár tanáccsal minket. Az ebédidőt is vele töltöttük, itt megismertük a helyi házi sört, amit érdekes módon ebédhez ajánlanak. Nincs alkoholtartalma, de személy szerint nekem nem nyerte el a tetszésem. Ebéd után visszamentünk az oktatóterembe. Még volt pár feladatunk, amit el kellett végeznünk, mint az egyik gépen a vírusirtás. Érdekes volt számomra, hogy a tanulónak, aki segített nekünk sok nehézségbe ütközött, pedig régóta tanulja a szakmát. Ezeket a gondokat sokkal egyszerűbb módszerekkel szoktuk otthon megoldani. A munkaidőnk 14: 30-kor ért véget. Ezután elmentünk a város központjában lévő bevásárlóközpontba. Itt vettünk reggelit és vacsorát az elkövetkezendő pár napra. A nap további részében a hotelben tartózkodtunk. 4/14
Március 17. (kedd): Ma is gyakorlatra mentünk 9-re. A mai napon még 2 diák jött a segítségünkre, így csoportokban dolgoztunk. Én a tegnapi diákkal voltam, akinek a neve Henri. Mi ketten egy vírusos számítógépet irtottunk a vírusoktól. A probléma az volt, hogy amikor az XP töltött volna be, a rendszer folyamatosan újraindult. Mindketten vírusra gyanakodtunk, így lefuttattunk egy ellenőrzést. A gond végül csak adatkimentéssel és XP újratelepítéssel oldódott meg. Közben egy másik laptopon op. rendszerfrissítést és Office telepítést végeztünk. A műveletek közben sokat beszélgettünk Henry-vel, sok mindent elmondott a helyről, ahol éppen dolgozunk. 11-kor elmentünk ebédelni, ezután még visszamentünk dogozni. Közben Feri és Miki más egyéb munkát végeztek a másik két diákkal. A munkaidőnk 14 órakor ért véget, ezután hazamentünk és a hotelben tartózkodtunk. Március 18. (szerda): 9 órakor pontban a gyakorlati helyre érkeztünk. Nem sok munka volt a számunkra erre a napra. A csoportfelbontás ugyanaz volt. A tegnapi telepítős gépet kellett folytatnom. XP telepítés és op. rendszerfrissítés történt, majd a vírusirtó frissítés volt a következő művelet. Ezután 11 körül elmentünk ebédelni. Érdekes halételekkel ismerkedtünk meg, amik nálunk nem annyira elterjedtek. Nekem viszont elnyerte a tetszésemet. Ebéd után még visszamentünk befejezni a maradék munkát, ami szintén csak frissítgetésből állt. A munkaidő vége előtt valamivel Risto betoppant, hogy megnézze, miként boldogulunk a munkánkban. Ezalatt elmondta, hogy mik lesznek a hétvégi lékhalászat részletei, mint például az indulás, program stb. A munkaidő 14: 30-kor járt le, így hazamentünk. 16 óra körül lementünk a mosodába kimosni a szennyeseinket, de a megbeszéltek ellenére nem volt nyitva, ezért a holnapi napon kell elvégeznünk a mosást. Innentől fogva csak a szaunára vártunk. 19 órától lehetett menni. Körülbelül 30 percet töltöttünk szaunázással, aztán a finn szokásokhoz híven a hóba mártóztunk. Ez kellőképpen kifárasztott, így korai lefekvést terveztünk. Március 19. (csütörtök): A mai napon 8: 40-kor keltünk, de még éppen beértünk gyakorlatra időben. Mikor megérkeztünk Henri mondta, hogy mára nem sok munka lesz. 2 gép volt, amin op. rendszer és antivírus frissítést kellett végezni. A délelőtt folyamán annyi időnk volt, hogy még kávézni is volt időnk. Ekkor összetalálkoztunk a hétfői kuncsafttal, akinek a notebook-ját 5/14
javítottuk. Beszélgettünk vele kb. 15 percig, aztán visszamentünk a tanterembe. 1 óra múlva már elmentünk ebédelni. Mikor visszaértünk az étkezésből Henri újabb munkát adott a kezünk alá. Egy gépre Linux Open Suse 11 op. rendszert telepítettünk. A folyamat közben némi probléma merült fel. Nem sikerült indításvezérlőt telepíteni. A délután nagy része e probléma megoldásával telt el, de mivel a munkaidőnk lejárt, és még nem oldottuk meg a gondot, holnapra kellett hagyjuk. Miután hazaértünk, egyből a mosoda felé vettük az irányt. A hotel karbantartója kinyitotta az ajtót nekünk és megengedte, hogy bármikor szabad bejárásunk legyen a mosodába. Amíg a mosógép dolgozott, ellátogattunk a városba. Fő úti célunk a hangszerbolt volt. Itt végre másfél hét után újra gitárt foghattam a kezemben, Feri pedig zongorázhatott. Az eladó a zeneboltban nagyon rendes volt, és megengedte, hogy bármelyik gitárt használhassam. Egy élmény volt a délutáni nap. Úton hazafelé készítettünk pár fotót a helyi katolikus templomról. Mire hazaértünk a ruhák ki voltak mosva, és csak a kiteregetésre volt gondunk. Az este további részét pihenéssel töltöttük. Március 20. (péntek): 8: 30-kor volt ébredés, 9-re a suliban voltunk. A tegnapi gép félbemaradt, így azt most kellett befejeznünk. A gond még mindig fennállt, de mint jó számtech. műszerészek azon voltunk, hogy sikeresen befejezzük a ránk bízott munkát. Egész délelőtt sikertelenül. Ebéd után viszont rájöttünk, hogy a winchester a baj okozója. Így azt kicseréltük és a rendszer immár tökéletesen működött. 14 óra környékére végeztünk is mindennel, el is mehettünk haza. A hotelben kaptunk egy hívást Risto-tól, hogy sajnálatos módon a hétvégi lékhorgászatot el kell halasztanunk, mert Teemu-t baleset érte. A dolog nem túl komoly, de nem tud fogadni minket vasárnap. Reménykedtünk, hogy jövő hétre felépül, és tudunk menni lékhorgászatra. A délután folyamán semmi különös dolog nem történt, csak a hotelben tartózkodtunk. Este későn feküdtünk, mert másnap szabadnapunk volt. 6/14
Március 21. (szombat): Szombati nap Mint eddig, nem sok mindennel telt el a nap. Kb. 11-kor keltünk, nem reggeliztünk, mert elfogyott minden élelmünk. 12 fele elindultunk a központi boltba, és vásároltunk hétvégére ebédet. Találtunk egy olcsó, dupla kiszereléses pizzát. Vettünk belőle 3 csomagot, így juthat másnapra is. Mikor hazaértünk, megettük a pizzát és megnéztünk pár filmet. Este beszélgettünk, filmet néztünk és lefeküdtünk pihenni. Március 22. (vasárnap): Mára sem számoltunk sokkal történések szempontjából, de úgy 10 fele csörgött a telefon és Risto hívott. Elhívott minket egy síelős délutánra Mikkelitől pár kmre. Velünk tartott még Niko, a fia, Niko unokatestvére és Vile, Risto kisfia. Mivel mi még soha nem síeltünk, snowboardot választottunk, mert régi deszkás tapasztalataink voltak már. De rádöbbentünk, hogy sokban különbözik a két dolog. A felszerelésünket felvettük a belső épületben, aztán a sípálya felé vettük az irányt. Először Feri próbálta ki. Több-kevesebb sikerrel lecsúszott a lejtőn. Aztán Miki következett, utána én. Nagyon fárasztó sport, soha sem gondoltam volna, hogy ennyire, de nagyon izgalmas volt. Mikor elfáradtunk, Risto készített nekünk pár kolbászt, és azzal megebédeltünk. Aztán mikor lejárt a jegyünk, átmentünk a szánkó pályára. Kevésbé fárasztó és nagyon izgalmas, nekünk magyar gyerekeknek pláne. Jópár csúszás után elindultunk vissza a hotelba. Fáradtságunkat kipihentük egy fim alatt, azután megvacsoráztunk. Hamarabb lefeküdtünk a holnapi gyakorlati nap miatt. Március 23. (hétfő): Egy újabb gyakorlati nap kezdődött 9 órakor. Ma csak Henri volt bent, ő adta a munkánkat, bár konkrét munka ma sem volt kiadva, így gyakorlásként más verziójú Linux op. rendszereket telepítettünk. Nem különbözik sokban a telepítés más verzióknál sem, ezért nem ütköztünk nehézségekbe. 3 telepítés zajlott le délelőtt, aztán elmentünk ebédelni. Ebéd után már szinte csak beszélgetés zajlott Henrivel. Egy munkának nem nevezhető dolog történt még délután, hogy egy XP Boot lemezt készítsünk, ez pár másodperces eljárás volt. Munka után megittunk egy kávét, aztán visszajöttünk a hotelbe. Nem terveztünk semmi egyéb utat sehova ma, így hát a hotelben tartózkodtunk estig. Egy filmet megnéztünk lefekvés előtt, aztán aludtunk. 7/14
Március 24. (kedd): Ma majdnem elkéstünk, mert 8: 45 körül ébredtünk, de gyorsan összekaptuk magunkat, és időre beértünk végül a suliba. Volt egy sejtésünk, hogy nem leszünk túlságosan elárasztva feladattal, ezért vittünk egy pakli kártyát, és egy Rubik kockát. Ami dolog ki lett osztva, azt megcsináltuk, mint pl. egy XP telepítést. Ezután tényleg nem akadt mit tennünk, ezért elővettük a kártyát és a Rubik kockát. Amíg én pár kártyatrükköt mutattam Henrinek, addig Miki Ferit oktatta a kocka kirakásáról. 11-kor ebédelni mentünk, majd visszatértünk a terembe. Tovább folytatódott a beszélgetés és a trükközgetés. Miután hazaértünk, szintén nem csináltunk programot délutánra. A holnapi napra pedig mosást szerveztünk. Nem túl eseménydús nap volt, ezért nem írok többet. Március 25. (szerda): A szokásos módon 9-re beértünk a suliba. Mikor kérdeztük, hogy mi lesz mára, akkor Henri mondta, hogy elmehetünk kávézni, amíg nem hoznak egy gépet, amin lenne munka. Elmentünk, mire visszaértünk egy winchester nélküli gép volt a munkánk. Feladatunk sokrétű volt. Először a particionálás és Windows XP telepítés zajlott le, majd a driverek telepítése. Persze ezek előtt lefuttattunk egy PC Check nevű programot, ami globálisan átfésüli a számítógép alkatrészeit, és ha hibát észlel, jelzi azt. Míg futott a program, addig elmentünk ebédelni. Visszaérkezésünkkor kész is volt az ellenőrzés. Ezután már csak a fontosabb programok telepítésére került sor, mint pl. Office 2003, F-Secure vírusírtó, Nero. Ezzel el is telt a délutánunk. Hazaérkezésünk 14 óra fele történt. Első dolgunk a mosoda ellenőrzése volt. Az ajtó nyitva volt, le is mentünk mosni pár szennyest. Amíg a mosógép járt, addig megnéztünk egy filmet. 2 mosással be is fejeztük. Már csak az estét vártuk, hogy menjünk a szaunába. A hó némileg jeges volt, de ez sem szabott határt nekünk. Kb. 1 órát töltöttünk szaunázással, majd a hóba ugráltunk. Minden alkalommal nagy élményt nyújt. A vacsorát még a szauna előtt lerendeztük, de el is fogyott minden kajánk, szóval holnap megyünk a boltba. 1 óra körül lefeküdtünk aludni. Március 26. (csütörtök): 8: 30-kor keltünk, 9-re a gyakorlaton voltunk. Új munka ma sem volt kitűzve, csupán a maradék gépet kellett frissíteni és az alap programokat feltelepíteni. Kicsit unalmas volt a délelőtt, mivel sok változás nem történt. 11-kor ebédeltünk a két kollégával, majd visszatértünk a gyakszi terembe. Befejeztük a maradék munkát, és 14 órakor elengedtek minket. A hotelben elrendeztük a tegnapi mosás után maradt ruhákat, majd elindultunk a városba. Először benéztünk a zeneboltba, ahol körbenéztünk a hangszerek közt, Feri zongorázott is egy darabig. Zárás előtt elhagytuk a boltot, majd az élelmiszerbolt felé vettük az irányt. Egy pár napra bevásároltunk, még pár pizzát is vettünk hétvégére. Az este hátralévő részét filmnézéssel és a vacsorával töltöttük, majd éjfél fele lefeküdtünk aludni. Március 27. (péntek): Utolsó napunk a gyakorlaton. 9-re beértünk szokás szerint, s mivel utolsó nap volt, vittünk videokamerát is, hogy pár eseményt megörökítsünk. Reggel volt egy régi számítógép, ami nem kapcsolt be, csak sípoló hangot adott. Ez a két finn kollegának volt a dolga, de nem nagyon értették a problémát. Feri és én, mikor meghallottuk a sípszót, rögtön sejtettük, hogy mi a hiba. Én először processzorra gyanakodtam, Feri a processzor ventillátorára. Kisebb megvizsgálás után kiderült, hogy a hűtőventillátor nem működik, ugyanúgy, mint a videokártyán és a chipset-en. Így mindhárom alkatrészt megvizsgáltuk, és megpróbáltunk javítani rajta. A gép ezután beindult, még egy PC Check programot lefuttattunk rajta. Amíg ez futott, elmentünk ebédelni. Visszatérésünkkor el is készült az ellenőrzés. A folyamatok nagy részéről készítettünk videófelvételt is. A nap hátralévő felében készítettünk pár képet a kollegákkal, és szaktanárnak meséltünk pár otthoni nevezetességről. Egy kicsit rossz volt elmenni a helyről, mert azért csak utolsó alkalom volt, és egész jól összeismerkedtünk a kollégákkal is. A hotelben hívott minket Risto a hétvégével 8/14
kapcsolatban. Kiderült, hogy még mindig beteg Teemu, és úgy néz ki elmarad a hétvégi lékhorgászat. Az estét végig a hotelben töltöttük. Március 28. (szombat): Hétvége gyanánt elég sokáig aludtunk. Semmi program nem akadt, mivel Ristoéknál mindenki elfoglalt volt. Így egész napi teendőnk a pizza elkészítése és filmnézés volt. Kisebb fejfájás is volt, ezért nem volt sok kedvünk felmenni a városba. Este csak az otthoniakkal beszélgettünk és megnéztünk pár sorozatrészt. Későn feküdtünk le, mert délután egy kicsit elaludtunk, így nem tudtunk aludni és lanparty-t tartottunk. Március 29. (vasárnap): Egy újabb kevésbé változatos hétvége. Úgy volt, hogy ha hív minket Risto, akkor ráér és elmehetünk szánkózni megint, de nem hívott csak este, hogy valószínű holnap se tud bejönni a suliba, mert beteg a lánya és vele kell lennie. Ebédre megettük a pizzát. Viszont Niko-val megbeszéltünk jövő hétvégére egy találkozót. Az este csak pihenéssel telt továbbra is. Március 30. (hétfő): Kissé bizonytalanul ébredtünk, mert még nem tudtuk mi lesz a napi teendő. Risto hívott minket, hogy Teemu fog velünk foglalkozni. 9-re bementünk Teemu osztályterméhez. Mivel nem volt még ott, meg kellett várnunk. Risto eligazított minket, hogy merre kell menjünk. Teemu érkezése után bemutatta az iskola egyik szerverszekrényét a 4 közül. Sokkal korszerűbb, mint otthon eddig bárhol. Továbbá az újonnan rendelt gépeket kellett letesztelnünk. Ám ez csak az ebéd utáni teendőnk volt. 11 körül ebédeltünk, és egy új tanár volt segítségünkre. Az ő neve Tomii volt, ha jól emlékszem. Egy számítógépekkel teli terembe értünk, egy tanórán vettünk részt éppen. Bár nem sokat értettünk abból, amit csinálnak, végig ültük a tanítást. Kb. fél 2 fele eljöhettünk a suliból. Úton hazafelé bementünk a bevásárlóközpontba megvenni a napi vacsorát. Délután fáradtság kapott el, és pár órás alvás is volt. Este persze nehezen aludtunk el. Pár filmet megnéztünk, éjfél, 1 óra fele lefeküdtünk aludni. 9/14
Március 31. (kedd): 7: 30-kor szólt az ébresztő, de mielőtt elindultunk volna Risto hívott minket, és pár perc múlva a hotel elé érkezett. Innen mentünk tovább a felújítandó házába, ahol korábban már jártunk. A nagy olajos hordók még mindig ott álltak, a mi feladatunk volt, hogy valahogy kivigyük a helységből. Továbbá feladatunk volt még egy 4-5 mázsás kályha eltávolítása is. Szintén sok erőt igénybe vevő munka, ám ezzel megbirkóztunk. A délelőtt folyamán elvégeztük a dolgunkat vele. 11 után elmentünk ebédelni a suliba. Ebéd után a konyhában tevékenykedtünk. Elektromos fúróval pár lyukat kellett fúrni, hogy a kapcsoló és villanyvezetékeket át tudjuk vezetni egyik szobából a másikba. Ez a munkálat kb. 15 órakor fejeződött be. Ristoval megbeszéltük, hogy holnap a diákjaihoz megyünk a házépítésre. A hotelben csak beszélgettünk, sétáltunk a környéken és 7 óra fele vacsoráztunk. Éjfél fele lefeküdtünk aludni. 10/14
Április 1. (szerda): Reggel 8-ra bementünk a suliba Ristohoz. Újból folyatattuk a házak villamos hálózatának kiépítését. Egy majdnem kész házhoz vittek minket, ahol még ismerősökkel is találkoztunk a 3 héttel ezelőtti hálózatkiépítésen. Risto a diákjaira bízott minket, az egész munkaidőt velük töltöttük. Elsőként a konnektorok bekötését és az aljzat beszerelését ismertették velünk. A ház tervrajza alapján megkerestük az összes konnektort és felszereltük őket. Ezután már csak a kapcsolók voltak, amikre mi vállalkoztunk. Ezek után elmentünk ebédelni a diákokkal a suliba. Közben Ristoval is összefutottunk, és megbeszéltük vele az ebédbefizetést. Ebéd után visszamentünk az építkezésre és befejeztük a kapcsolók felszerelését. A maradék munkaidőben megfigyeltük az egyéb elektromos berendezések felszerelését. 3 óra körül érkezett értünk Risto. Mivel még nem volt kész minden a házban, Risto segített a diákjainak pár dologban. Így kb. 4 körül, hagytuk el a gyakszihelyet. Ezután hazamentünk, összeszedtük a szennyesünket és lementünk mosni. Mire kész lett minden, már mehettünk is a szaunába. Megismertünk két finn srácot, és beszélgettünk pár dologról. Kiderült, hogy ők is zenekarban játszanak. Megemlítettük, hogy mi is játszunk odahaza. Kitaláltuk, hogy megnézzük egymás bandáját az interneten, szóval feljöttek hozzánk. Az este folyamán sok mindenről elbeszélgettünk még. Nagyon jó este volt, miután elmentek megpróbáltunk aludni. Április 2. (csütörtök): Reggel mikor útban voltunk a sulihoz, összetalálkoztunk Hapival, megbeszéltük vele is, hogy a másik suliban hogyan fizessük ki az ebédet. A suliba 8 után érkeztünk, rögtön el is indultunk az építkezésre leellenőrizni pár dolgot. 9 körül elindultunk az ENSTO nevű gyárba. Mikkelitől kb. 10 km-re van. Mikor odaértünk, a gyár igazgatója fogadott minket, elmagyarázta, hogy miket gyártanak ők. Biztosítók, biztosító dobozok a főbb alkatrészek. A gyártásnak majdnem minden folyamata robotvezérelt. Érdekes volt látni, hogy milyen pontossággal dolgoznak, és mindezt már 1995 óta. Bejártuk az egész gyár területét, minden egyes munkafolyamatot elmagyarázott a főnök. Majd 1 óra volt, míg végeztünk a végignézéssel. Ezután visszamentünk a suliba ebédelni, de még ki kellett tölteni pár papírt. Ezek után Risto meg akart mutatni még pár iskolát és gyakorlati helyet Mikkeliben és 11/14
környékén. De a legtöbb zárva volt, vagy nem engedtek be. 1 óra körül benéztünk a Mikropaja (számtech. gyakorlati helyünk) melletti autószerelő gyakorlati helyre. Megfigyeltük a diákok munkáit. Ezután visszamentünk a hotelbe, hogy megvárjuk Teemu-t. Megígérte, hogy ma elvisz a nyaralójába, ahol szórakozhatunk kicsit. 15 órakor meg is érkezett a hotelbe. A nyaralója 45 km-re volt Mikkelitől. Mikor odaértünk láttuk, hogy van saját Quad-ja. Feri volt az első, aki kipróbálta, utána én és Miki. Kaptunk 1-1 csizmát a lékhorgászathoz. Lementünk a befagyott tóra és fúrtunk pár lyukat. Nem sok szerencsével jártunk, abba is hagytuk hamar a horgászást. A faházban addig Teemu rakott tüzet és előkészítette a vacsorát nekünk. Kolbászt sütöttünk a tűz fölött és kenyeret pirítottunk. Nagyon hangulatos délután volt. Miután végeztünk a vacsorával elindultunk vissza a hotelbe. Mikor odaértünk, át is adtuk neki az otthonról hozott bort. Nagyon örült neki. Estére elmentünk vele a helyi uszodába. Egy kellemes szaunázással kezdtük, majd úsztunk pár hosszt az uszodában. Csúszda, jacuzzi, gőzkabin, és efféle dolgok voltak az este folyamán. A hotelben igen fáradtak voltunk, de Ristonak kellett írjunk angolul is egy naplót. Miután ez kész lett lefeküdtünk aludni. Április 3. (péntek): Az utolsó napunk, amit Ristoval töltöttünk el. Reggel mindenek előtt befizettük a másik suliban az ebédünket, Hapi a segítségünkre volt. Neki is átadtuk az ajándékát. Risto éppen órát tartott a suliban, azon kellett részt vennünk. Ugyanúgy ő is megkapta az ajándékot, amit hoztunk neki. Egy relé kapcsolást bízott ránk Risto. Mi pár perc alatt meg is csináltuk és gratulált nekünk. 11-kor megebédeltünk. Még egy kis időre visszatértünk Ristohoz, még mutatott pár kísérletet pár kondenzátorral. 1 órakor Teemu már várt minket, hogy elvigyen minket a vasútállomásra megvenni a vonatjegyünket. Ezután egy ajándékboltba, ahol az otthoniaknak vettünk pár apróságot. Egy kicsit fájt a hátam, úgyhogy nem volt sok kedvem már sétálni. Mikor végeztünk, Teemu visszajött értünk és elvitt a hotelbe. Pár perc pihenés után a hotelben hívott minket Risto, hogy nem mutatott meg egy hangulatos kávézót a suli közelében. Nekem a hátam miatt nagyon kevés kedvem volt hozzá, de nem bántam meg, hogy elmentem, tényleg nagyon jó hely volt és még Mariaval is találkoztunk. 4 óra fele visszaértünk a hotelbe. Itt búcsút vettünk Ristotól és Mariatól. Ezután nem sok programot szerveztünk, nagyrészt pihentünk. 12/14
Április 4. (szombat): Utolsó szombatunk Mikkeliben. Nem volt délelőtt dolgunk, szóval csak filmet néztünk és az ebédet készítettük el. Ebéd után összeszedtük egy kicsit a szobánkat, hogy ne holnap kelljen. Délután megbeszéltük Nikoval az esti programot. Mondta, hogy 6-ig egy haverjának a 20. születésnapját ünnepli, utána ráér. A hotel elé jött kocsival, utána elmentünk egy Mycafe nevű bárba. Kb. 1 órát töltöttünk ott, közben eldöntöttük Nikoval, hogy hazaviteti a kocsiját, és marad még velünk estére. A következő hely a Zic-Zac nevű bár volt. Egy zenekar is játszott, ezért kicsit költségesebb volt a belépő, de nagyon jól éreztük magunkat. 3 és 4 között indultunk haza. 4 után a hotelbe értünk, Nikonak előkészítettük a helyét és aludtunk. Április 5. (vasárnap): Fáradtan keltünk 8: 30-kor. Még elraktuk a maradék holminkat, kicsit rendbe raktuk a környezetünket. Teemu megérkezett fél 10 után egy kicsivel. Búcsút vettünk a jó hotelszobánktól. Mivel még volt időnk a vonat indulásáig, Teemu elvitt minket körülnézni a kikötőben és egyéb helyekre Mikkeliben. 10: 06-kor indult a vonatunk, előtte Teemutól is elbúcsúztunk. Felszálláskor még Niko is velünk tartott. Ő leszállt kb. fél óra múlva, tőle is elbúcsúztunk, elérhetőséget cseréltünk. A vonat nagyon gyors, tiszta, modern és kultúrált volt. 13 órakor megérkeztünk Helsinkibe. Az állomásról elindultunk a hotel felé, de később kiderült, hogy kerülő úton jöttünk, és hosszabbítottunk az úton. Pár járókelőt megkérdeztünk, de sokan nem tudták merre van a hotel. Végül 15 óra fele megtaláltuk a hotelt, és a bejelentkezés után le is pihentünk egy időre. A csomagokkal nagyon nehéz volt sétálni, szóval kifáradtunk. Estefelé még elmentünk a közeli boltba venni némi vacsorát. A hotelben ettünk, megfürödtünk, majd lefeküdtünk aludni. 13/14
Április 6. (hétfő): 9 óra fele keltünk, nem csináltunk délelőttre programot magunknak. A tegnapi vásárlásból maradt ennivaló. Délután úgy döntöttünk körülnézünk a városban. Megnéztük a legnevesebb látnivalókat, mint a Fehér Evangélikus Templomot és a környéken állomásozó luxushajókat. Sok fénykép készült a városban, a legtöbb nevezetesség le lett fotózva. Mikor sétáltunk be a belvárosba rájöttünk, hogy van egy sokkal rövidebb út a pályaudvartól a hotelig. Ez a felismerés kicsit bosszantott, mivel előző nap sokat kerültünk. Az utat megjegyeztük, és már biztosabbak voltunk az útvonalat illetően. Kiértünk a pályaudvarhoz, megnéztük mikor indul busz a reptérre. Útközben hazafele betértünk egy gyorsétkezőbe, és megettünk egy finom gyros-t. Igen jól esett a gyakori étkezés kihagyások miatt. A hotelben már csak pihentünk és beszélgettünk. Utolsó esténket is eltöltöttük Finnországban. Április 7. (kedd): 10 fele felébredtünk és összepakoltunk minden dolgot a szobánkban. Délig el kellett hagyni a szállást. A hostelből kijelentkeztünk és nagy csomagokkal nekiindultunk a pályaudvarnak. Buszok gyakran jártak a reptérre, így nem kellett sokat várnunk a havazásban. Úgy 30 perc alatt kiértünk a reptérre, ott már ismerős volt a környezet. Megkerestük a becsekkoló helyet és lepakoltuk csomagjainkat. A reptéren ezután még elfogyasztottunk némi ételt és kávét, majd majdnem 3 órát vártunk a repülőgép indulására. Mivel volt internetkapcsolat a reptéren, nem unatkoztunk túlságosan. 16: 15-kor kezdtük meg a beszállást a repülőbe, fél óra múlva 16: 45-kor felszálltunk a repülővel és elhagytuk Finnország területét. Majdnem 2 órás utazás volt Helsinkitől Budapestig. Magyar idő szerint 17: 45 körül érkeztünk meg a Ferihegy 2-re. Kruzsic tanár úr és neje már vártak minket ott, bár a hirtelen hőmérsékletváltozás elég érdekes volt, és még sok emlék is bennünk volt, mégis valamelyest jó érzés volt újra hazatérni. Készítette: Krisán Arnold 14/14