TANULMÁNYOK A DUNA HAJÓZHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSÁRÓL 18. SZÁMÚ KIEMELT EU TENT-T TÁMOGATÁSÚ PROJEKT A MOHÁCSI SZŰKÜLET RENDEZÉSE KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓJA Tervszám: T-90190-3.16-K-v1 MŰSZAKI, TANÁCSADÁSI ÉS BEFEKTETÉSI ZRT. 2010. június
Készítette: Szamosvári István tanácsadó Kiss Szabolcs gyakornok Jóváhagyta: Udud Péter vezérigazgató aláírás
Tartalom 1. ELŐZMÉNYEK... 5 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA... 7 2.1. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS CÉLJA... 7 2.2. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS BEMUTATÁSA... 8 2.3. A MUNKÁLATOK IDŐTARTAMA... 10 3. AZ AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS A HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA.. 11 3.1. AZ AZONOSÍTOTT HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA... 11 3.2. A VÁRHATÓ HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA... 11 3.2.1. Környezeti zajkibocsátás... 11 3.2.2. Környezeti levegőminőség... 12 3.2.3. A felszíni víz minőségére gyakorolt hatások... 12 3.2.1. Földtani közegre gyakorolt hatások... 13 3.2.2. Felszín alatti víz minőségére gyakorolt hatások.... 14 3.2.3. Hulladékok keletkezése... 15 3.2.4. Természetvédelem... 16 3.2.5. Tájvédelem... 17 3.2.6. A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete... 18 3.3. A MEGNÖVEKEDŐ HAJÓFORGALOM VÁRHATÓ HATÁSAI... 19 3.3.1. Környezeti zajkibocsátás... 19 3.3.2. Légszennyezőanyagok kibocsátása... 19 3.3.3. A megnövekedett hajóforgalom egyesített hatásterülete... 20 3.4. A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE... 21 3.5. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT EMBEREK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁBAN, ÉLETMINŐSÉGÉBEN ÉS ÉLETMÓDJÁBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK... 21 3.6. A KÖRNYEZET ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉRE FOGANATOSÍTANDÓ INTÉZKEDÉSEK... 21
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A rendezéssel érintett Duna-szakasz műhold-felvételen... 7 2. ábra: Úszódaru... 8 3. ábra: Úszókotró berendezés... 9 4. ábra: Ürítőfenekes uszály (nyílóbárka)... 9 5. ábra: A környezeti levegőminőségre gyakorolt hatások kiterjedése... 12 6. ábra: A felszíni víz minőségére gyakorolt hatások kiterjedése... 13 7. ábra: A földtani közegre gyakorolt hatások kiterjedése... 14 8. ábra: A mohácsi üzemelő vízbázis védőterülete... 15 9. ábra: A Mohácsi szűkület rendezésének hulladékgazdálkodási hatásterülete... 16 10. ábra: Összesített élővilágvédelmi hatásterület a beavatkozási helyszínen... 17 11. ábra: A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete... 18 12. ábra: A mederrendezést követő időszak hajóforgalmának levegővédelmi szempontú hatásterülete... 19 13. ábra: A mederrendezés utáni időszak megnövekedett hajóforgalmának egyesített hatásterülete... 20
1. ELŐZMÉNYEK A Duna komoly gazdasági tényező és erőforrás, minimum három területen: 1. Logisztika, szállítás 2. Magyarország politikai, gazdasági regionális központ szerepének megerősítése 3. Túrizmus, idegenforgalom Magyarországhoz hasonló földrajzi fekvésű országokat az angol gazdaságföldrajz irodalomban a landlocked jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe bezárt országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a bezárt ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele Magyarország számára a Duna hajózhatósága jelenti a bezártság megszüntetését. A dunai nemzetközi vízi út nemcsak Nyugat-Európával, az Atlanti-óceánnal, hanem a Fekete-tengeren keresztül a Közép- és Távol-Kelettel is kitűnő összeköttetést biztosít. Magyarországnak ez a vízi út akkor kedvező, és a kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítése akkor válik gazdaságossá, ha a Duna magyarországi szakaszán a VI/B és VI/C vízi út osztály feltételének teljesítésével egyidejűleg - megteremtődnek a magyarországi belvízi (folyami) hajózás feltételei - kiépülnek az áruszállításhoz, -rakodáshoz szükséges berendezések, - létrejön az az infrastruktúra, mely szükséges ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai átrakodás központja legyen A dunai vízi út rendszerre vonatkozó AGN Egyezményben előírt vízmélység bősi vízlépcső feletti Duna-szakaszon, sőt a Duna-Majna-Rajna csatornán is, de a Magyarország alatti Dunán, egészen a Fekete-tengerig, a folyószabályozás legtökéletesebb és legmagasabb szintű módszerével, a duzzasztással már biztosított. A Bős-déli országhatár közötti Duna-szakaszon, gyakorlatilag Magyarország területén pedig az AGN Egyezményben előírtak nem teljesülnek. Parlament és Bizottság az 1692/96/EC sz. határozata az európai közlekedési hálózat fejlesztését (TEN-T program) tartalmazza. A határozat III. melléklete felsorolja a fejlesztés szempontjából kiemelt jelentőségűeket, amelyek fejlesztését 2010 előtt meg kell kezdeni. Ezek között 18.-ként szerepel a Duna-Majna-Rajna víziútrendszer, és azon belül Palkovicovo - Mohács néven külön kiemelt a magyar folyamszakasz, azzal, hogy a fejlesztést 2014-ig végre kell hajtani. Az ENSz EGB és az EU kívánalmait kielégítő paraméterű hajóút kialakítása érdekében 2005-2007 között a Szap-Déli országhatár közötti Duna-szakaszra az EU anyagi támogatásával megalapozó tanulmány kidolgozására került sor. A tanulmány eredménye szerint több mint 50 helyen kell a megfelelő hajóút kialakítása érdekében beavatkozni. A Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról 18. számú kiemelt EU TENT-T támogatású projekt megnevezésű projekt célja a Duna hajózhatóságának javítására módszerek kidolgozása, a folyam magyarországi szakaszára. Jelen fázisban (2008-2012 között) a Szob-Déli országhatár közötti Duna-szakasz gázlóinak, szűkületeinek és jégmegállásra hajlamos helyeinek rendezésére kerül sor, ahol több mint 30 ilyen hely van. A Duna jelenleg vizsgált, a tervezett hajózhatóságot javító beavatkozásokkal érintett szakasza a folyam 1.451,6-1.450,7 szelvényei közé esik és összesen 900 m hosszú. A hatásvizsgálat során az itt található szűkület mederrendezését és környezetre gyakorolt várható hatásait mutatjuk be. A tervezett tevékenység célja a Duna hajózhatóságának fenntartható biztosítása, tekintettel az élővilág és a vízbázisok védelmére. A kérdéses Duna szakaszon 9 helyen kell elvégezni a meder rendezését a hajózhatóság biztosítása érdekében. Az azonosított beavatkozási helyek adatait, megnevezést az 1. táblázatban mutatjuk be. 5
1. táblázat: A beavatkozási helyek jellemző adatai Sorsz. Beavatkozási hely neve Szelvény Beavatkozási hely Hossz (m) (fkm) leírása Bölcskei szűkület 1.551,5-1.551,4 100 Hajóút szűkület 1. Hartai jégmegállásra Jégmegállásra 1.548,0-1.546,0 2.000 hajlamos hely hajlamos hely 2. Paksi szűkület 1.530,5-1.530,0 500 Hajóút szűkület 3. Barákai gázló 1.522-1.521,5 500 Gázló Kovácspusztai gázló és 1.512,5-1.511,6 4. Siótoroki jégm. hajlamos 900+2.000 Gázló hely 1.499,0-1.497,0 5. Korpádi szűkület 1.493,9.492,9 1.000 Hajóút szűkület 6. Koppányi szűkület 1.483,1-1.482,5 600 Hajóút szűkület Bajai szűkület és 1480,0-1.479,5 7. jégmegállásra hajlamos 1482,0-1.480,0 500+2.000 Hajóút szűkület hely 8. Szeremlei szűkület 1.469,0-1.468,0 1.000 Hajóút szűkület 9. Mohácsi szűkület 1.451,6-1.450,7 900 Hajóút szűkület A tervezett beavatkozás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 1. melléklet 41. pontja alá tartozó tevékenység, amelynek megkezdését megelőzően előzetes vizsgálati eljárást kell kezdeményezni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi Felügyelőségen. A VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. 2008-ban a Mohácsi szűkületre előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen. A DDKTVF 10669-20/2008, iktató számon kiadott határozatában megállapította, hogy a tervezett beavatkozás a környezetre jelentős hatást gyakorol, ezért részletes környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, környezeti hatástanulmány elkészítését írta elő és meghatározta a hatásvizsgálat során különösen figyelembe veendő szempontokat. 6
2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA 2.1. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS CÉLJA A Dunaföldvár alatti Duna-szakasz VI/C osztályba sorolt nemzetközi vízi út, ahol a DB ajánlás szerinti hajóút szélesség 180 m, a hozzá tartozó vízmélység pedig DB.2004 27 dm. A Mohácsi szűkület (1.451,6 1.450,7 fkm) nyilvántartása, szélességi és mélységi adatainak meghatározása a Mohácsi vízmérce észlelése alapján történik. A szűkület környezetében a tervezés szempontjából mértékadó hajózási kisvízszint (DB 2004) értékei a következők: - 1.451,6 fkm: 82,83 mb.f. - 1.450,7 fkm: 82,88 mb.f. A Mohácsi szűkületnél az előírt 2,7 m-es (27 dm) mélység jelenleg nem biztosított a szükséges 180 m szélességben a hajók számára. Ennek oka a meder morfológiája, a bal parti túlmélyülés, ami a kisvizek szintjének csökkenését, valamint a hajóút szélességének csökkenését vonta magával. A tervezett mederrendezés célja az előírt szélességű és mélységű hajóút biztosítása a legkisebb hajózási vízszint (DB.2004) esetén. A szűkület rendezését a hajóút kérdéses szakaszán elvégzett mederanyag-kitermeléssel lehet elvégezni. 1. ábra: A rendezéssel érintett Duna-szakasz műhold-felvételen 7
2.2. A TERVEZETT MEDERRENDEZÉS BEMUTATÁSA A Dunaföldvár alatti Duna-szakasz VI/C osztályba sorolt nemzetközi vízi út, ahol a Duna Bizottság ajánlása szerinti hajóút szélesség 180 m, a hozzá tartozó vízmélység pedig DB.2004 27 dm. A Mohácsi szűkület (1451,6-1450,7 fkm) nyilvántartása, szélességi és mélységi adatainak meghatározása a mohácsi vízmérce észlelése alapján történik. A vízmérce jellemző adatai: - Helye: Duna 1446,9 fkm jobb part - 0 pontja: 79,20 mb.f. - Észlelt LNV (jeges) 1006 cm - Észlelt LNV (jégmentes): 984 cm - MÁSZ a 11/2010 (IV. 28.) KvVM rendelet szerint: 957 cm - Legnagyobb hajózási vízszint (LNHV): 815 cm - Közepes vízszint: 350 cm - Legkisebb hajózási vízszint (DB.2004, LKHV): 124 cm - Észlelt LKV: 60 cm A Mohácsi szűkület környezetében a tervezés szempontjából mértékadó hajózási kisvízszint (LKHV = DB.2004) értékei a következők: - 1450 fkm: 80,58 mbf. - 1451 fkm: 80,65 mbf. - 1452 fkm: 80,72 mbf. Az ajánlásnak megfelelő (180 m) szélességű hajóút (hozzá tartozó vízmélység DB. 2004 27 dm) nem tartható fent a szűkület területén. A probléma rendezéséhez szükséges beavatkozások: - Szabályozási művek (2 db. T-mű) módosítása (részleges visszabontása). Rendeltetésük a Duna áramlásának a hajóútba terelése a szükséges helyeken, ez esetben visszabontásukkal a hajóút a jobb part irányába tolható. A megfelelő, a felülről és alulról csatlakozó meglévő hajóúthoz jól idomuló kanyarulati sugár kialakításához benyúló két T-mű rövidítése indokolt. - Mederüledék eltávolítás. Rendeltetése a hajóút esetén előírt vízmélység biztosítása. A hajóút jobb és bal part felé eső szélén szükséges elvégzése, tekintettel a bal parti oldalon elhelyezkedő üzemelő partiszűrésű vízbázisra. 2. ábra: Úszódaru 8
A tervezett mederrendezési munkálatok az alábbi műveletekből állnak: 1. A terep előkészítése 2. A szükséges mennyiségű mederanyag kitermelése és visszahelyezése a mederbe a folyam 1447-1447,5 fkm szelvények közötti szakaszán. 3. A 0000 fkm szelvényben található 2 db T-mű 30 méterrel történő visszabontása 4. A hajóút módosított nyomvonalának kitűzése A szabályozási művek elbontása úszótagra telepített markolófejes daruval történik (2. ábra), amelynek felszedési kapacitása 200 m 3 /nap. A mederanyag áthelyezése többféle technológiával történhet. A mederanyag eltávolítását leggyakrabban, így a Mohácsi szűkület rendezése során is úszókotró berendezéssel végzik (3. ábra). Az úszókotró berendezés egy úszótesten (hajótesten) elhelyezett markoló vagy vedersoros kotróberendezés. Nem önjáró berendezések, sodronyokkal rögzítik a parthoz. Markoló-berendezés esetében a markoló közvetlenül, a vedersoros kotróberendezés szalagrendszerrel rakodja a szállítóeszközt (hajót). 3. ábra: Úszókotró berendezés Az úszókotró berendezés alkalmazása esetében a mederanyag mederbe történő visszahelyezéséhez szükség van további vízijárművekre, amelyek a kikotort anyagot a végleges helyére szállítják, így számolni kell a kotrás által generált forgalommal is. Az eltávolított meder-anyagot szállításához és mederbe történő visszahelyezéséhez folyamatosan szükség lesz egy vagy két db fenékürítős uszály (4. ábra) jelenlétére is. 4. ábra: Ürítőfenekes uszály (nyílóbárka) Az eltávolított mederanyagot az 1447-1447,5 fkm közötti szakaszon fogják visszahelyezni a mederbe. Az 500 m hosszú területen egyenletesen elterített kis mennyiségű anyag a meder áramlási viszonyait, mélységét kimutathatóan nem befolyásolja. 9
2.3. A MUNKÁLATOK IDŐTARTAMA A terep előkészítése és a növényzet kivágása, a kivágott növényzet elszállításával együtt 2munkanapot vesz majd igénybe. A bontás várható időtartama két felszedő géppel, 2 200 m³/nap kapacitással számolva 12 nap. A mederfelmérés hajóra telepített szonárral 1 napot vesz igénybe A mederanyag áthelyezése, figyelembe véve, hogy az alkalmazható kotróberendezések kapacitása 1.500 m 3 /d, a mederanyag eltávolítás kivitelezése 2 nap alatt elvégezhető. 2. táblázat: Az egyes munkafázisok és azok időtartama Sorszám Munkafázis megnevezése Időtartam (nap) 1. T művek bontása 12 2. Mederanyag áthelyezés 2 3. Mederfelmérés 1 4. Új hajóút kitűzése 1 Összesen: 16 A munkálatok teljes időtartama így 16 nap. Kivitelezési szempontból legkedvezőbb a mohácsi vízmércén mért 108 ±50 cm vízállástartomány, amely szeptember-december hónapokban fordul elő a legnagyobb gyakorisággal. Figyelembe véve az élővilágvédelmi szempontokat is, a kivitelezésre javasolt időszak szeptember-október. 10
3. AZ AZONOSÍTOTT HATÁSOK ÉS A HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA 3.1. AZ AZONOSÍTOTT HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA A Duna Mohácsi szűkületet is magába foglaló, 1.450,7-1451,6 fkm szelvények közötti szakaszának rendezése az alábbi hatótényezők fellépésével jár: Környezeti zajkibocsátás Légszennyező-anyag kibocsátás A földtani közegre gyakorolt hatás A felszín alatti vízre gyakorolt hatás A felszíni víz minőségének változása Hulladékok keletkezése A természet állapotában bekövetkező változások 3.2. A VÁRHATÓ HATÁSFOLYAMATOK ÉS HATÁSTERÜLETEK BEMUTATÁSA 3.2.1. Környezeti zajkibocsátás A Mohácsi szűkület kiváltásának környezeti hatásvizsgálata kapcsán helyszíni zajméréseket végeztünk a jelenlegi (alap) állapot meghatározása érdekében. A többször megismételt rövid idejű, 30 perces mérési eredményekből megállapítottuk az érintett területre jellemző nappali és éjszakai megítélési A-hangnyomásszinteket. A megvalósítási fázisban jelentkező zajterhelést a források (zajvédelmi szempontból építési zajforrás) és az építés időtartamának ismeretében számítással és az IMMI 2009 zajtérkép készítő szoftverrel határoztuk meg. Az építési munkálatok alatt Mohácson, a Csele-patak két oldalán lévő zaj ellen védendő (lakó- és zöld-) területeken a zajterhelés a jelenlegi értékekhez viszonyítva jelentős mértékben megnő, de mindenütt határérték alatt marad, így zaj- és rezgésvédelmi szempontból műszaki beavatkozás, korlátozás nem szükséges. A közlekedés által okozott zajra vonatkozó követelményeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. -a és 3. melléklete a zajtól védendő terület kategóriája (övezeti besorolás) és az adott közlekedési létesítmény fajtájának függvényében tartalmazza. A létesítmény-fajták között közúti, vasúti és légiközlekedésre vonatkozó típusok szerepelnek, a vízi közlekedésre vonatkozó kategóriák és határértékek nincsenek. Tájékoztatásként, összehasonlítási alapként, az országos főútvonalakhoz hasonlítjuk őket, tekintettel arra, hogy a Duna nemzetközi forgalmat lebonyolító hajózóút. A határértékek új közlekedési zajforrás létesítése esetén vagy meglévő közlekedési útvonal korszerűsítése, felújítása, kapacitásbővítése utáni állapotra érvényesek. A legoptimistább becsléseket alapul véve tízéves időtávlatban is csak a jelenlegi éves hajóforgalom 150 %-ra történő növekedése várható. Ez a hajópark (a műszaki színvonalat érintő környezetvédelmi fejlődést elhanyagolva) és a hajózóút (a jelenleg hajózásra alkalmas napok száma nem változik) jelenlegi állapotában mintegy 1,5 db növekedést eredményezne a zajtérkép készítő szoftver számítási eredményeit alapul véve. A várható forgalomból számított zajterhelés sehol sem haladja meg a jelenlegi értékeket, határérték túllépés nem várható. A megnövekedett forgalom zajvédelmi szempontú hatásterületén zaj ellen védendő létesítmény vagy területet nincs. Azonban a forgalomnövekedés nem a napi hajóforgalmat növeli, hanem a kisvízi hajózás lehetővé tételével elsősorban a hajózásra alkalmas időt (hajózható napok száma) hosszabbítja meg, és az éves szinten elhaladó hajók számát növelné. Amennyiben a vízi járművek esetében is bekövetkezik az a környezetvédelmi (zaj) szempontú fejlődés, ami a közúti közlekedésben az elmúlt években jelentkezett, a hajózás által okozott zajterhelés a jelenlegihez képest gyakorlatilag nem nőne. 11
3.2.2. Környezeti levegőminőség A tervezett mederrendezési munkálatok nem igénylik olyan létesítmény létesítését, időszakos vagy állandó üzemeltetését, amely légszennyező forrásként értelmezhető. A kivitelezés időszakában végzett tevékenység során a szállítóhajók és munkagépek légszennyezőanyag-kibocsátása jelenti a környezeti levegőminőségre gyakorolt hatást. Hasonlóképpen, mederrendezést, illetve a Duna-szakasz hajózhatóságának javítását követően a hajóforgalom, tehát a személy, és teherszállító hajók, hajóvonták légszennyezőanyag-kibocsátása jelenti majd a környezeti levegőminőségre gyakorolt hatást. Modellezés segítségével megállapítható volt, hogy a tervezett légszennyezőanyag-kibocsátás hatásterülete az 1451,6-1450,7 fkm szelvények közötti Duna-szakaszra korlátozódik, a munkálatok helyszínei szerint elkülönülő foltokban. A tervezett beavatkozás eredményeként a környezeti levegőminőség csak ezekben a foltokban romlik a munkálatok ideje alatt. 5. ábra: A környezeti levegőminőségre gyakorolt hatások kiterjedése 3.2.3. A felszíni víz minőségére gyakorolt hatások A kikotort anyag elhelyezésére a Duna 1.447,6 1.447,350 fkm szelvényei közötti szakaszon van lehetőség. Számítások eredménye alapján az elhelyezésre szolgáló Duna- szakasz mellett további 1.300 m hosszú mederszakasz lesz a hatásterület. A mederrendezés munkálatainak területén a lebegőanyag tartalom-növekedés nem számszerűsíthető, azonban ez várhatóan kisebb mértékű, mint a mederanyag visszahelyezés hatása. Az előbbiek miatt a hatásterület a Duna 1.447,6-1.446,050 fkm szelvények közötti szakaszain található. A hatásterületet a 6. ábrán mutatjuk be. 12
6. ábra: A felszíni víz minőségére gyakorolt hatások kiterjedése 3.2.1. Földtani közegre gyakorolt hatások A mederkotrás földtani közegre gyakorolt egyik hatása, a kolmatált homokos rétegek eltávolítása a mederkotrás során. Másik hatása a mederből a kotrás során eltávolított anyag elhelyezési területén várható mederanyag lerakódás. A kotrás közvetlen hatásterülete, lényegében maga a kotort terület, közvetett hatásterülete pedig a Duna azon szakasza, ahol a kotrás során felkeveredett hordalék újra leülepedik. A kotort anyag elhelyezésének közvetlen hatásterülete az a Duna szakasz ahol a kotort anyag kihelyezésre kerül, közvetett hatásterület pedig az a szakasz, ahol a víz által szállított hordalék lerakódik. A T-művek rövidítésének a földtani közegre gyakorolt hatása a megváltozó áramlási viszonyok következtében fellépő üledék lerakódás illetve mederkimélyülés. A várható lerakódási területek a T-művek árnyékában találhatóak, medermélyülésre pedig a T-művek orránál számítunk. A T-művek átalakításának közvetlen hatásterületei az építési munkálatokkal érintett területek, közvetett hatásterületei a Duna azon szakaszai, ahol a megváltozott áramlás következtében üledék lerakódások vagy mederkimélyülések történnek. A beavatkozás földtani közegre gyakorolt hatása által érintett területeket a 7. ábrán mutatjuk be 13
7. ábra: A földtani közegre gyakorolt hatások kiterjedése 3.2.2. Felszín alatti víz minőségére gyakorolt hatások. A Mohácsi hajóút szűkület (1451,5 1450,5 fkm) rendezése egy vízbázist, a Pécs-Mohácsi Regionális Vízmű üzemelő vízbázist érinti, azon belül is a déli kútcsoportot. A vízbázis, a mederkotrás, a kotort anyag visszavezetésének és az érintett szabályozási művek helyét a 8. ábrán ábrázoltuk. A Pécs-Mohácsi Regionális Vízmű vízbázis határozatban kijelölt védőterülettel rendelkezik. A három helyen tervezett mederkotrások közül a vízbázis védőterületéhez legközelebb eső is legalább 140-150 m távolságra található a vízbázis védőterületétől. A kikotort mederanyag elhelyezésére a Duna mederben, az 1447,600 1447,350 fkm közötti szakaszon, 40 m széles sávban van lehetőség. 14
8. ábra: A mohácsi üzemelő vízbázis védőterülete Mederkotrások lehetséges hatásai: A vízbázis hidrogeológiai védőterületének és a beavatkozás területének térbeli viszonyait mérlegelve kijelenthető, hogy a tervezett kotrás az üzemelő vízbázis esetében a hidrogeológiai B védőterületen kívül esik, ezért a mederkotrás hatásaival nem kell számolnunk. T-művek részleges visszabontásának hatásai: Az építési munkálatok során a felszín alatti rétegek nem kerülnek megbontásra. Itt nem számítunk újabb kimélyülési és feltöltődési területek kialakulására, hanem csak a meglévő ilyen területek térbeli módosulására. A mederüledék vastagságának növekedésével csökken a beszivárgásra alkalmas felület nagysága, a szűrő hatás azonban növekszik. Ezeknek a folyamatoknak a vízbázisra várhatóan nem lesz hatása, ugyanis a várható kimélyülések, illetve mederüledék lerakódások a vízbázis védőterületén kívül, a jobb part mentén találhatóak. 3.2.3. Hulladékok keletkezése A tervezett mederrendezési munkálatok során kis mennyiségű (> 200 kg) kommunális hulladék és kb. 1,5 t egyéb települési hulladék (EWC 20 03 01) keletkezik. A T-művek visszabontása során keletkező vízépítési terméskövet az átépítés, átalakítás során használják fel. A projekt megvalósulása után a Dunán megnövekedő hajóforgalom nem eredményezi az egyébként keletkező hulladékok mennyiségének növekedését. 15
9. ábra: A Mohácsi szűkület rendezésének hulladékgazdálkodási hatásterülete 3.2.4. Természetvédelem A tervezett terelőművek átépítése és a kotrás botanikai szempontból nem jár károsnak mondható zavarással, mivel a már létező terelőművek amúgy is zavart életközösségek élőhelyei. A terelőművek átépítése a vízről zajlik majd, tehát a part menti vegetációban károkozás nem várható. Összegezve megállapítható, hogy a mohácsi szűkületre irányuló beavatkozások kivitelezése nem lesz számottevő hatással még a zátony jellegű élőhelyekhez kötődő szárazföldi gerinctelen fajokra sem. A folyam medrére koncentrálódó terelőmű építések és kotrás nem érintik jelentősen a szárazföldi makrogerinctelenek élőhelyeit. A már meglévő terelőművek átépítésével és a kotrással a közvetlen környezetükben élő vízi makrogerinctelen fajok egyedei károsodhatnak a munkálatok során, azonban a munkaterület nagyságára való tekintettel ennek hatása elenyésző. Bár a kőszórás, mint élőhely nem alkalmas diverz élőlény-együttes megtelepedésére, azonban keresztirányú áramlási akadályként olyan lassabb folyású víztereket hoz létre, ami mozaikosan jellegzetes vízi makrogerinctelen társulásoknak ad otthont. A halak esetében javasolt kivitelezési időbeni korlát biztosítja a káros hatások minimalizálását. Javasoljuk operatív monitoringgal nyomon követni a Duna-szakasz ökológiai állapotának alakulását, különös tekintettel a vízi makrogerinctelen élőlény-együttesekre. A mohácsi szűkület beavatkozásainak hatásterületén a Duna halállománya fajgazdagnak mondható, amelyet számos ritkuló, veszélyeztetett és fokozottan védett halfaj tesz változatosabbá és értékesebbé. Az erre a szakaszra jellemző természetes homokos élőhelyek fontos területei a Duna őshonos halállományának. Az élőhely fontosságát tovább hangsúlyozza az itt előforduló védett fajok magas száma. Vizsgálataink alapján nem valószínűsíthető, hogy a terelőművek kiépítése károsan befolyásolná a természetes partok és a kövezések halállományát, amennyiben azokat a szaporodási 16
időszakon és a szaporodáshoz kapcsolható vándorlási perióduson kívül végzik (a beavatkozás műszaki kivitelezése nem javasolt a március és június vége közötti időszakban). A jelenlegi élőhelyi adottságok és a tervezett beavatkozások várható hatásai nem gyakorolnak számottevő hatást a kétéltű és hüllő populációk védelmi helyzetére. Tér- és időbeni korlátozások, kompenzációs intézkedések fentiek miatt nem indokoltak. A terület közepesen kis mértékű szerepet játszik egyes vízimadarak, mint a kárókatona (Phalacrocorax carbo), valamint a tőkés réce (Anas platyrhynchos) vonulásában és telelésében. A hatásterületen a vízimadárszinkronok során kárókatonából maximálisan 152, míg tőkés récéből 1850 példány került elő. A tervezett tevékenység zavaró hatást fejthet ki az említett vízimadarak állományára. Az egy alkalommal előfordult vízimadarak maximális mennyisége 2177 példány volt. A jégmadár (Alcedo atthis), a fekete harkály (Dryocopus martius) és az örvös légykapó (Ficedula albicollis) költ a közvetett hatásterületen, ám a tevékenység a fajok fészkelőterületeit nem érinti. A hatásterületen az említett fajokon túl előforduló közösségi jelentőségű, Annex I-es madárfaj többnyire alkalmi jelleggel fordul elő a hatásterületen, így a tervezett tevékenységnek nem lesz hatása ezen fajok állományaira és előfordulásukra. Madárvédelmi szempontból az itt telelő vízimadárfajok telelésének, valamint a költőfajok fészkelésének háborítatlansága érdekében a munkálatok november 1. és június 30. közötti időbeli korlátozásának előírását javasoljuk. 10. ábra: Összesített élővilágvédelmi hatásterület a beavatkozási helyszínen Sárga vonal: közvetett hatásterület; Piros vonal: közvetlen hatásterület 3.2.5. Tájvédelem A tervezett mederrendezés a táj karakterét lényegében nem módosítja, a terelőművek átépítése minimális változást jelent a táj eddigi arculatához képest. A víziút használhatóbbá tétele természetesen hatást gyakorol a tájhasználatra, mivel a hajóforgalom a projekt céljaként várhatóan növekedni fog. Ugyanez a hatás forgalomcsökkenést válthat ki a közutakon. Táj- és természetvédelmi szempontból hatásterület alatt az építkezéssel érintett folyószakaszt és a parti sávot érthetjük. 17
3.2.6. A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete Az egyesített hatásterület a Duna hullámterét, a Duna bal parti részén a Szabadság-zátonyt és a Mohács-szigetet foglalja magában. A jobb parti részen zajvédelmi szempontból, a Csele patak torkolatánál üdülőházas területek érintettek. 11. ábra: A mederrendezés munkálatainak egyesített hatásterülete 18
3.3. A MEGNÖVEKEDŐ HAJÓFORGALOM VÁRHATÓ HATÁSAI A Mohácsi szűkület rendezésének célja a hajózhatóság biztosítása Duna e szakaszán is. A rendezés eredményeként a hajóforgalom, mely jelenleg átlagosan napi 13 db motorhajó, a szűkület rendezésének eredményeként várhatóan 16 db/napra nő. A megnövekedett hajóforgalom az alábbi hatótényezők fellépésével jár: Környezeti zajkibocsátás Légszennyező-anyag kibocsátás 3.3.1. Környezeti zajkibocsátás A hajóforgalom megnövekedése következtében megnövekvő zajkibocsátás hatásterülete a Duna medrére, a hajóút környezetére terjed ki. A várható forgalomból számított zajterhelés sehol sem haladja meg a jelenlegi értékeket, határérték túllépés nem várható. 3.3.2. Légszennyezőanyagok kibocsátása A légszennyezőanyag kibocsátás növekedése számszerűen nem jelentős, csak kismértékű. A légszennyezőanyag-kibocsátás hatásterülete a hajóútra, illetve a hajóút 20 m-es környezetére korlátozódik. 12. ábra: A mederrendezést követő időszak hajóforgalmának levegővédelmi szempontú hatásterülete 19
3.3.3. A megnövekedett hajóforgalom egyesített hatásterülete 13. ábra: A mederrendezés utáni időszak megnövekedett hajóforgalmának egyesített hatásterülete 20
3.4. A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A Mohácsi szűkület tervezett rendezése során a környezetre gyakorolt hatásokról összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egyik sem tekinthető jelentősnek, nem okoznak a környezet állapotában beálló maradandó károsodást vagy szennyezést. Térben a legkiterjedtebb hatást a környezeti zajkibocsátás jelenti. Időben is korlátozottnak tekinthetőek, mivel a fellépő hatások csak a kivitelezési munkáltok ideje alatt, azaz legfeljebb 16 napig lesznek kimutathatóak. 3.5. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK ÁLTAL ÉRINTETT EMBEREK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁBAN, ÉLETMINŐSÉGÉBEN ÉS ÉLETMÓDJÁBAN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK A Mohácsi szűkület rendezésével összefüggő környezeti állapotváltozások nem érintenek embereket, mivel az azonosított hatótényezők hatásai nem terjednek ki lakott területekre, így a tervezett mederrendezés nem okozza a lakosság életminőségének, egészségi állapotának romlását, a lakosság életmódjának megváltozását. 3.6. A KÖRNYEZET ÉS AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉRE FOGANATOSÍTANDÓ INTÉZKEDÉSEK A tervezett beavatkozás környezetre gyakorolt hatásai nem jelentősek, nem okozzák a környezet állapotának maradandó romlását. A várható hatások alacsony szinten tartása érdekében szükséges az alkalmazott munkagépek folyamatos ellenőrzése illetve szakszerű karbantartása a munkálatok ideje alatt, megelőzendő a havária jellegű környezetszennyezést vagy a zajkibocsátás, légszennyezőanyag emissziójának növekedését. Mivel a tervezett mederrendezés környezeti hatásai nem veszélyeztetik az emberi egészséget így az emberek egészségének védelme érdekében megelőző intézkedést nem kell foganatosítani. 21