A Zempléni Nemzeti Park turisztikai fejlesztési terve tárgyalási javaslat az I.ütem feladataira készítette: Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség 2009
A ZEMPLÉN TURISZTIKAI CSOMAG A zempléni turizmus ma leginkább azzal jellemezhető, hogy az egyes önkormányzatok forrásaik függvényében minden lehetőt megtesznek a turista ide csábítására, és ha van egyáltalán reklám, az az egyedi látnivalókat propagálja. Rákfenéje a térségnek, hogy szinte csak a nyári időszakban érkeznek turisták, és aki ide érkezik, az jellemzően kiránduló, aki 1-1 látnivaló megtekintésére érkezik, és a többség egyetlen éjszakát sem tölt el a térségben. A turizmussal kapcsolatban véleményünk szerint két stratégiai célt kell megfogalmazni 1. Egy hét a Zemplénben! 2. Minden évszak főszezon! A turizmus fellendítésére, ahhoz minden elemére szükség van! Minden elemet egyetlen település vagy kistérség sem tud produkálni, ezért a Zemplént egy csomagban kell eladni a turistáknak. Minden elem között kell legalább egy, mely országos hírnévre tesz szert! (mindenki hallott már a bajai halászlé -ről, a békéscsabai kolbásztöltő versenyről, a Balaton átúszás -ról, a mohácsi busójárás -ról, stb. Az azért jól látszik, hogy egyikhez sem kellett különleges adottság, csak hagyományteremtő szándék.) A komplex turizmusfejlesztés szükséges elemei: Gasztronómia: Hatalmas fegyvertény, hogy miénk az ország legfontosabb világhírű terméke a tokaji bor! Jó úton halad a gönci barack pálinka is a hírnév felé. Nincs azonban a tájra jellemző országos hírnevet elérő étel, sajt, sütemény, stb. Ezeket meg kell teremteni, a hírnevüket fel kell építeni. Kultúra: Ennek egy kész országosan ismert eleme van, a Zempléni Fesztivál. Itt nagyon sok teendő van, hiszen ez az a terület, amivel a holt szezonban is turistát lehet vonzani. Szórakozás: Olyan programokat kell hagyományteremtő módon megalkotni, melyek országos hírnévre tesznek szert, fogalommá válnak. Van erre jó példa, mert a Hegyalja Fesztivál és a szüreti napok két eltérő igénnyel rendelkező társadalmi réteget fed le. További nagy programokat kell kiépíteni a jövőben! Természet: hatalmas értéke a tájnak, de nincs bemutatva, csak az látja, aki értő szemmel érkezik ide. Ennek színvonalas bemutatása a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság feladata. Műemlékek: Hihetetlen értékekkel bír a táj, de alig van kész látnivaló, talán csak a Sárospataki és Boldogkőváraljai vár. A többi félkész és alvó állapotban várja a szebb napokat, annak ellenére, hogy néhány önkormányzat (pl. Füzér) hatalmas erőfeszítéseket tesz. Sport: Tájra jellemző országos program nincs (mint.pl. a Balaton átúszó verseny). Vannak jó kezdeményezések pl. Sátoraljaújhelyi Kalandpark, de az országos hírnév eléréséhez még sok a teendő. Emléktárgyak: A területre érkező turista jelenleg két-három nagyszerű, területre jellemző, világszínvonalú ajándékot tud vásárolni: tokaji bor, hollóházi porcelán, gönci pálinka. Ezt a sort mindenképpen bővíteni kellene. Lehet itt a hagyományokkal bíró tárgyakra gondolni (pl. sárospataki kerámia), vagy hagyományokkal nem bírókra is, melyek megteremtése még a jövő feladata (pl. zempléni sajt, zempléni gyógytea, zempléni szárított vargánya, stb.) Ezeket a helyi vállalkozó szemléletű embereknek kell kitalálni, amiben a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság segítő kezet kell, hogy nyújtson. Mindezen turisztikai elemek megléte esetén lehet a Zemplén csomagot megalkotni, és eladni, és ha ez meg van, akkor a magántőke is egyre jobban meg fog jelenni a szálloda és
vendéglátás területén. Ezen elemek közül többnek a megteremtésében a Zempléni Nemzeti Park Igazgatóság hatékonyan részt tud vállalni. Ha van a Zemplénben összefogás és egységes cél, akkor megindulhatunk a Kiemelt Turisztikai Régió címért, ami jelentős forrásokat mozdíthat meg. Lehet azt mondani hogy címekből nem lehet megélni, de a megélhetéshez (lásd turisztika) címekre van szükség! A térség jövőjét a turizmus és az azt kiszolgáló háttéripar jelentheti. Ezért szükség van a meglévő Világörökségi címre, de a Zempléni Nemzeti Park i rang, a Zemplén Kiemelt Üdülőkörzet, Kiemelt Turisztikai Desztináció a Zemplén Geopark, és a Történeti táj cím megszerzésére is. Ezek azok a címek, melyek egy okos vidékfejlesztő kezében csatornák lehetnek a források megszerzéséhez, a Zemplén felemelkedéséhez! A TELEPÜLÉSEK TÖBBSÉGÉT ÉRINTŐ TERVEK 1. Zemplén aranya felvásárlói, feldolgozói és értékesítői rendszer Az országban eddig ismeretlen modellt kívánunk megvalósítani annak érdekében, hogy akár több ezer embernek adjunk kiegészítő jövedelmet. Ennek egyes elemei más nemzeti parkokban már megvalósultak, de teljes komplexitásában még nem. Ennek lépései a következők: a, felvásárlói rendszer kiépítése b, raktárkapacitás kiépítése c, feldolgozói és értékesítési hálózat kiépítése d, éttermi hálózat kiépítése A kis településeken, számos helyen képződik felesleg árutermelés során, vagy a kiskertekben. Sokan gyűjtögetnek az erdőkben gombát, csipkét, bodzát, stb. Ezek értékesítése rendkívül nehéz, vagy csak nyomott áron lehetséges. A kis piacokon néhányan értékesítik ezt, de a legtöbb ember, különböző okokból nem foglalkozik piacozással. Ezt a kérdést szeretnénk megoldani azzal, hogy egy felvásárlói hálózatot hozunk létre, melynek minden településen lesznek lerakatai, 1-2 arra vállalkozó helyi lakos. A felvásárolt zöldséget-gyümölcsöt, gombát, állati terméket egy központi raktárházban tárolnánk, ahonnan azt részben a nagybani piacon értékesítenénk, de célunk szerint annak egyre nagyobb hányadát helyben hasznosítanánk. Ennek elemei: -helyi értékesítés -aszalás -pálinka főzés és gyümölcsborok készítése -konzerválás, teafüvek készítése -sajtkészítés -éttermi hálózat Helyi értékesítés: A lerakatok kvázi nagybani piacként működve a helyi zöldségkereskedőket is ellátnák. Pálinka főzés: Magánvállalkozók meglévő, vagy újonnan kialakítandó kapacitásait igénybe véve helyi különlegességnek számító pálinkákat, gyümölcsborokat kell készíteni, melynek a hagyományai részben meg is vannak. Ezek értékesítése a szuvenír boltokban és nemzeti parki látogatóközpontokban is történne. Aszalás: A gyümölcsök és a gomba egy része aszalásra kerülne, és így értékesítenénk azt tovább a helyi saját és a vállalkozói boltokban. Konzerválás: Egy kis konzervüzemet szeretnénk létesíteni, ahol lekvárokat és konzerveket készítenénk, amit nemzeti parki termék néven értékesítenénk.
Sajtkészítés: A nemzeti park igazgatóságának kiemelt célja az állattenyésztés ösztönzése. Ez csak akkor lehet gazdaságos, ha ráépül egy tejfeldolgozó kapacitás is. Olyan helyi lakosok bekapcsolódását várjuk a sajtgyártásba, akik létrehozhatnának egy tájjellegű sajt választékot. Az üzemeik kiépítését közös pályázatokon keresztül támogatnánk. Éttermi hálózat: A nemzeti park fogadóközpontjaiban szeretnénk ha 4-5 étterem létesülne. Ezeken a helyeken a felvásárolt alapanyag feldolgozása folyna, és mint nemzeti parki termék kerülne a vendégek asztalára. Az éttermek ellátása szerződéses keretben lehetőleg a térség valamennyi éttermét érintené, akik szintén jogosultak lennének a nemzeti parki termék cím használatára, egy minősítési eljárás után. Az egész program lényege, hogy élelmiszer terén minél nagyobb fokú önállóság valósuljon meg. Minél több embernek adjunk a kezébe főállásban vagy kiegészítő tevékenységként űzhető foglalkozást. A cél, hogy önszerveződő legyen a helyi társadalom, és csak azokon a pontokon lépjen be a nemzeti park igazgatóság, ahol szükséges. Katalizátorként és szervezőként működjön, és ha van egy tevékenységre helyi vállalkozó, akkor azt a tevékenységet neki át kell adni. Minden olyan beruházást, ami ennek a hálózatnak az elemeként szóba jöhet, azt támogatni kell a nemzeti park igazgatóság pályázatíró erején keresztül. 2. Zempléni kerékpár körút Örvendetes, hogy több települést átszelő kerékpár utak létesültek az elmúlt években Sátoraljaújhelytől Pálházáig. Ezt az építést kel folytatni, és körúttá kell bővíteni, melyen kerékpárral bejárhatóvá válik az egész hegység. A beruházást a települések bevonásával kell megvalósítani, vagy ha van önálló kezdeményezés, azt támogatni kell. Négy kerékpár körút kerülne kialakításra: Nagy, Közép, Kis, és Aranyos körút. 3. Túraútvonalak létesítése A meglévő jelzett gyalogtúra útvonalak mellé újabb útvonalak kijelölése szükséges. Az útvonalakat folyamatosan karban kell tartani, beleértve a forrásokat, pihenőhelyeket, esőbeállókat. Ismét fel kell állítani a kulcsos házak rendszerét. Javasolt bevonni a Magyar Természetjárók Szövetségét. Az útvonalak kijelölését az erdészetek, vadásztársaságok bevonásával és egyetértésével kell elvégezni. 4. Turisztikai marketing A Zempléni Nemzeti Park feladata nem csak a saját kezelésben lévő objektumok reklámozása, hanem a területet egységként kezelve, minden turisztikai program és látnivaló egységes bemutatása. Ennek megfelelően nem csak a nemzeti park határain belül lévő látványosságok, hanem programcsomagba illesztve, az azon kívül lévő települések látványosságainak marketingje is a feladata. Ebben a tapasztalatok szerint kiváló együttműködést lehet elérni a Tourinform irodákkal és a most alakult turisztikai desztináció menedzsment (TDM) irodákkal is. Terveink szerint minden csütörtökön sajtócsütörtök -öt tartunk, amikor a sajtó munkatársaival ismertetjük a legújabb programot, és színes szenzációt termelünk ki a sajtó bulvár oldala számára is. A cél hogy a Zemplén folyamatosan a média figyelmének középpontjában álljon. Ez a befektetés az ismertség révén közvetve a sikeres pályázatainkban fog megtérülni. Ez az a szolgáltatás, amely minden idegenforgalomban érdekelt vállalkozó és önkormányzat számára közvetlen vagy közvetett módon ingyen reklámot jelent. 5. Kapcsolattartás A nemzeti park igazgatóságának létrejötte esetén lehetőség nyílik rá, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki a természetvédelmi kezelő szerv és az önkormányzatok között. Cél,
hogy a területért felelős természetvédelmi őr a területen jó gazdaként dolgozzon a természeti értékek védelme érdekében. Ennek alapja a jó kapcsolat a területen élő emberekkel. Az őrrel szemben követelmény, hogy rendszeresen találkozzon a település vezetőivel. Ennek célja, hogy az aktuális problémákat, fejleményeket, egymással szembeni elvárásokat megbeszéljék egymással. Évente legalább egyszer mindenképpen szükséges az igazgató és az egyes polgármesterek személyes találkozója. Itt stratégiai kérdések megtárgyalása a cél. Ahol éppen közös projekt előkészítése és működtetése folyik, ott természetesen ez a kapcsolat még intenzívebb kell legyen. Az igazgatóság feladata, hogy az érintett településeken élő iskoláskorúak természetvédelmi nevelésében segédkezet adjon. Erre szolgálnak majd az erdei iskolák és a vetélkedők, természetvédelmi táborok. A helybéli gyerekek ezeken ingyen vagy önköltségi áron vehetnek részt. Természetesen minden önkormányzatnak vannak saját településfejlesztési tervei. Ha ezek indokoltságát azzal lehet erősíteni, hogy a település a nemzeti park által érintett, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel lehet nyertes a pályázat. (pl. csatornázás, hulladékkezelés, útburkolat felújítás, stb.) Ezek mellé az új igazgatóság támogatását is ésszerű mellékelni. 6. Vagyonbiztonság A településeken több főállású és önkéntes személy is dolgozik a határban lévő értékek és a környezet védelme érdekében. A rendőrség, polgárőrség, mezőőrök, hivatásos erdészek és vadászok feladatköre jelentősen átfed a természetvédelmi őrökével. Mindannyiuk feladata a törvényesség fenntartása. Van ahol az együttműködés eddig is jól megvalósult, de van ahol akadozik. Célunk, hogy formálisan, és a gyakorlatban is szorosabbra fűzzük a kapcsolatot. Mindenképpen kell egyfajta területi, időbeli és feladatbeli munkamegosztás, kölcsönös segítségnyújtás, hiszen külön-külön meglehetősen alacsony személyi és műszaki kapacitással rendelkezünk. Tervezzük civil természetvédelmi őrszolgálat felállítását is. A várt eredmény a részünkről, hogy csökkenjenek a falopások, szűnjön meg az illegális hulladéklerakás, szűnjenek meg a direkt természetvédelmi károkozások. Az együttműködés eredményeként a lakosság hangulata is javulhat, hiszen csökkenhetnek a gyümölcs és termény lopások, az orvvadászat, a hétvégi ház feltörések, a tüzek és bűncselekmények bejelentése és felderítése meggyorsulhat. A feladatokhoz közös pályázatokkal a szükséges eszközöket elő kell teremteni, amiben az igazgatóság lehet a kulcsszereplő, mivel egyedül ő rendelkezik erre a célra foglalkoztatott stábbal. Elkészítettük azokat a terveket, melyek alkalmasak lehetnek az egyes településekkel történő egyeztetésre. A tervek nyitottak, 2010. december 31.-ig kell lezárni, hogy mely településen milyen fejlesztés valósuljon meg az első ütemben. Valamennyi fejlesztés csak az adott önkormányzattal egyetértésben valósulhat meg. Maximálisan be kell építeni a települési vezetők javaslatait a tervekbe. A nemzeti park igazgatóság célja az, hogy a lakosság jóléte növekedjen a Zemplénben. Az igazgatóság nem profitorientált cég, hanem költségvetési szerv. Valamennyi fejlesztés célja, hogy az azokból profitáló önkormányzatok bevételei növekedjenek, illetve a háttérellátást ellátó vállalkozások nyereségesen működjenek. A jól prosperáló vállalkozások adói, a turisták költései utáni befizetések teszik az állam számára a nemzeti park igazgatóságok működését kifizetődővé. 2009-ben a hazai 10 nemzeti parkban 2.5 millió turista váltott belépőjegyet valamelyik látogatóközpontba. Ennek a hatalmas számú turistának a szállás és étkezési igényeinek kielégítése minden nemzeti park által érintett településen éreztette a hatását.
A ZEMPLÉNI TELEPÜLÉSEK TERÜLETÉT ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI CÉLOK AZ ELSŐ ÜTEMBEN Fejlesztési javaslat Amadé várrom feltárás Aranyos-völgy kirándulóhelyek rekonstrukciója Bodrog-zug rekonstrukciós program Bodrog-zug tanösvény kialakítás Bodrog-zugi víziút Darnói Apátság feltárása Erdei iskola Északi látogatóközpont Eu közepe turisztikai pont Geológiai bemutatópark Hegyközi állatpark központ Ipartörténeti tanösvény és geológiai bemutatóhely Istálló Kastélypark fasor rekonstrukció Kastélypark rekonstrukció Kerékpárút Látogatóközpont Magoska tanösvény kialakítása Megkovásodott erdő geológiai bemutatópark Méhely Lajos emlékház Nagyfeszültségű vezeték földkábel csere Nyírjes kutatóhely létrehozása Nyugati látogató központ Őserdő Pálos kolostor látogatópont kiépítés Péchy-Zichy kastélypark felújítás Pusztavár feltárása Sáfrány tanösvény és pihenőhely Sziklagyepek rekonstrukciója Szőlészeti-borászati kutató intézet Szőlőfajta gyűjtemény Taktaközi állatállomány fejlesztés Taktaközi állatpark központ Tájház fejlesztés, fogadóközpont létesítés Tolcsva-völgyi pihenőhelyek rekonstrukciója Vadgazdálkodási, erdészeti és természetvédelmi kiállítás Vár rekonstrukció Vargánya tanösvény kialakítása Várhegy régészeti feltárása Várrom feltárás Vízi és turisztikai központ Zemplén aranya hálózat raktárközpont Érintett települések Fony Abaújalpár Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Olaszliszka, Sárazsadány, Szegi, Tokaj, Vámosújfalu, Viss Bodrogkeresztúr Bodrogkeresztúr, Tokaj, Zalkod Komlóska Arka, Kishuta, Komlóska, Pusztafalu, Zalkod Füzér Tállya Tállya Nyíri Telkibánya Zalkod Füzérradvány Füzérradvány Abaújalpár, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Boldogkőváralja, Fony, Füzér, Gönc, Göncruszka, Háromhuta, Hollóháza, Nyíri, Olaszliszka, Pálháza, Regéc, Sárazsadány, Szegi, Szegilong, Tokaj, Vámosújfalu Bodrogkeresztúr Arka Füzérkajata Szegi Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Boldogkőváralja, Füzér, Hollóháza, Mogyoróska, Nagyhuta, Olaszliszka, Regéc, Sárazsadány, Szegi, Szegilong, Telkibánya, Tiszaladány, Tokaj, Vámosújfalu, Viss, Zalkod Háromhuta Regéc Fony Gönc Boldogkőváralja Komlóska Makkoshotyka Füzér, Mogyoróska Tarcal Tarcal, Tállya Tarcal Tiszaladány Boldogkőváralja Háromhuta, Erdőhorváti Füzérradvány Regéc, Mogyoróska Bózsva Bodrogkisfalud Tállya Telkibánya Bózsva, Fony, Gönc
A ZEMPLÉNI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉS A TOKAJ-BODROGZUG TÁJVÉDELMI KÖRZET, EGYBEN A TERVEZETT ZEMPLÉNI NEMZETI PARK ELHELYEZKEDÉSE Északi tömb Középső tömb Déli tömb
1. ABAÚJALPÁR Encsi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település 1.1 Kerékpárút 1. Abaújalpár polgármestere 1.2 Aranyos-völgy kirándulóhelyek 1. Abaújalpári polgármestere rekonstrukciója 2. Észak-erdő ZRT. 1.1 Kerékpárút Az Aranyosi kerékpártúra útvonalába esik a település közigazgatási területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. 1./2 Aranyos-völgy kirándulóhelyek rekonstrukciója Az Aranyos-völgy kedvelt kirándulóhely. Sajnos a pihenésre, bográcsozásra alkalmas pihenőhelyek nagyon rossz állapotban vannak. Fel kell újítani, illetve ki kell helyezni padokat, asztalokat. Ahol szükséges, ott a bokrok kivágásával kell nagyobbítani a megállásra alkalmas helyeket. A forrásfoglalásokat fel kell újítani. Információs táblákat kell kihelyezni.
2. ARKA Abaúj-hegyközi kistérség Tervezett fejlesztés Tervet egyeztetni határidő 2.1 Erdei iskola 1. arkai polgármester 2.2 A Magoska tanösvény kialakítása 1. arkai polgármester 2.A terület tulajdonosai, kezelői 2.1. Erdei iskola A Zempléni Nemzeti Park erdei iskola programjának fontos célja, hogy a Zemplén nyugalmasabb szegleteiben olyan szálláshely-étkező-előadóterem épületegyüttest hozzunk létre, mely alkalmas iskoláskorú gyermekek fogadására. A cél, hogy olyan környezetben történjen a gyerekek foglalkoztatása, ahol nyugalomban, csak a természet szépségeire koncentrálva folyjon a természeti nevelés. A településnek ilyen jellegű hagyományai vannak, hiszen működik ifjúsági tábor. A kiválasztás szempontja volt, hogy csoport ütközések esetén ott is el lehet gyerekeket szállásolni. Olyan 40 szálláshellyel működő épületegyüttest kívánunk létrehozni, ahol ettől nagyobb számú vendég étkezésére is lehetőség van. A konyha hatékonyságát növelni kell azzal, hogy betérő turisták számára is lesz menü kiszolgálás, illetve a településen ételkihordást is meg kell szervezni, ha erre van igény. Az erdei iskola fontos része az előadóterem, ahol előadások lehetnek és játékos formában is történhet az oktatás esős napokon. Ha arra alkalmas az idő, akkor csak szabadtéri foglalkozásokat szabad végezni, amihez a fapad-faasztalos infrastruktúrát is meg kell oldani. Az épületegyüttest ha lehet- akkor meglévő eladó parasztházak felújításával kell megoldani. 2.2. A Magoska tanösvény kialakítása A nyugodt táji környezet és a látnivalók lehetőséget biztosítanak egy tanösvény kialakítására. Ez az erdei iskolához jól illeszkedik.
3. BODROGKERESZTÚR Tokaji kistérség 3.1 Nagyfeszültségű vezetékhálózat 1. Bodrogkeresztúr polgármestere földkábelre cserélése 2. ÉMÁSZ 3.2 Bodrog-zugi víziút 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 3.3 Bodrog-zug rekonstrukciós program 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 3.4 Bodrog-zug tanösvény kialakítása 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 3.5 Kerékpárút 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 3.6 Látogatóközpont 1. Bodrogkeresztúr polgármestere 3.1. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kv-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 3.2. Bodrogzugi víziút Az elmúlt évek fejlesztéseit tovább kell folytatni, és lehetővé kell tenni, hogy a Bodrog-Bodrogzugi csatornák-tisza körút jól hajózható legyen kenuval. Az ehhez szükséges infrastruktúrát ki kell építeni. 3.3. Bodrog-zug rekonstrukciós program A Bodrog-zugban közel 1592 ha terület esik a település közigazgatási határán belülre, melyből több, mint 1100 ha saját kezelésben van. Cél a táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal. 3.4. Bodrog-zug tanösvény kialakítása A Bodrog-zug hazánk talán legszebb állapotban fennmaradt ártéri területe, mely egész Magyarország területén jellemző volt a folyószabályozások előtt. A területet ma is szabadon járja az árvíz. Ide minden magyar embernek el kell jönnie, ha meg akarja érteni hogyan nézett ki hazánk területének egyharmada. A bodrogkeresztúri komp induló ponttal szeretnénk egy tanösvényt kiépíteni, mely ármentes időkben lesz járható. A kanyargó ösvény mintegy 5 kilométeres hossz után ér vissza a komphoz. Útközben ismertető táblákon mutatjuk be a látnivalókat. 3.5. Kerékpárút Az Nagy, Közép, Kis és Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 3.6. Látogatóközpont A település az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával közösen már benyújtott egy pályázatot, melynek keretében egy látogatóközpont kerülne megvalósításra.
4. BODROGKISFALUD Tokaji kistérség 4.1 Kerékpárút 1. Bodrogkisfalud polgármestere 4.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat 1. Bodrogkisfalud polgármestere földkábelre cserélése 2. ÉMÁSZ 4.3 Bodrog-zug rekonstrukciós program 1. Bodrogkisfalud polgármestere 4.4 Várhegy régészeti feltárásának elvégzése 1. Bodrogkisfalud polgármestere 2. Patricius Kft 4.1. Kerékpárút Az Nagy, Közép, Kis és Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 4.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kv-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 4.3. Bodrog-zug rekonstrukciós program A Bodrog-zugban 725 ha terület esik a település közigazgatási határán belülre, melynek döntő része saját kezelésben van. Cél a táj rekonstrukciója. A több évszázadon keresztül meglévő ártéri legeltetés sajátságos tájat hozott létre. Ennek visszahozása, fenntartása a feladat. Kiemelt feladat ezért a bebokrosodás megakadályozása a legeltetés és a kaszálás ösztönzésén keresztül. Lehetőleg magángazdák bevonásával történne a program megvalósítása. A tenyésztésre ingyenesen kiadott állatok tartásából és leadásából származó haszon a helyi gazdáknál maradna. Aki saját állatállománnyal rendelkezik, az természetesen saját állatait legeltetné, takarmányozná a területről haszonbérleti szerződés keretében. A természetvédelmi cél, hogy minél nagyobb kaszálók és legelőterületek alakuljanak ki, mozaikosan néhol erdőfoltokkal. 4.4. Várhegy régészeti feltárásának elvégzése A valamikori vár fontos turisztikai látványosság lehet a jövőben. Ehhez első lépésként el kell végezni régészeti feltárását. A munkák már elkezdődtek, de a befejezéshez és a tervek elkészítéséhez pénzre van szükség, melyhez az igazgatóságnak is segítő kezet kell nyújtani. Ezen munkák elvégzése után lehet a műemlékről tovább gondolkodni. A feltárás után kilátópont és információs tábla kihelyezése lehetséges.
5. BODROGOLASZI Sárospataki kistérség Nemzeti Park által nem érintett település 5.1 Kerékpárút 1. Bodrogolaszi polgármestere 5.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat 1. Bodrogolaszi polgármestere földkábelre cserélése 2. ÉMÁSZ 5.1. Kerékpárút Az Nagy, Közép és Kis kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 5.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kv-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli.
6. BOLDOGKŐÚJFALU Abaúj-hegyközi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Tervezett fejlesztés Tervet egyeztetni határidő 6.1 Kerékpárút 1. Boldogkőújfalu polgármestere 6.2 Kőtenger geológiai bemutatóhely 1. Boldogkőújfalu polgármestere 6.1. Kerékpárút A Zempléni Nagy, Közép és Kis kerékpártúra útvonalába esik a települést átszelő közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 6.2. Kőtenger geológiai bemutatóhely A csodálatos geológiai képződménynek méltán van helye a Zempléni Geotúra útvonal megállóhelyeként. A területet a bokroktól tisztán kell tartani, és bemutatótáblákkal bemutatni a keletkezését.
7. BOLDOGKŐVÁRALJA Abaúj-hegyközi kistérség Tervezett fejlesztés Tervet egyeztetni határidő 7.1 Nagyfeszültségű vezetékhálózat 1. boldogkőváraljai polgármester földkábelre cserélése 2. ÉMÁSZ 7.2 Kerékpárút 1. boldogkőváraljai polgármester 7.3 Péchy-Zichy Kastélypark felújítás 1. boldogkőváraljai polgármester 2010.12.31 7.4 Tájház fejlesztés, fogadóközpont 1. boldogkőváraljai polgármester 2010.12.31 létesítés 7.1. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település kiváló adottságai eddig is ismertek voltak, ami igazán újszerű fejlesztés lenne, hogy a térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kv-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 7.2. Kerékpárút A Zempléni Nagy, Közép és Kis kerékpártúra útvonalába esik a települést átszelő közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 7.3. Péchy-Zichy Kastélypark felújítás A település egyik kiemelt látványossága lehetne a kastély és annak parkja. Az igazgatóság tervezi, hogy a fenntartóval közös pályázatot írva felújíttatja a parkot és az azt körbevevő kőfalat. 7.4. Tájház fejlesztés, fogadóközpont létesítés A település rendelkezik egy tájházzal. Ennek fejlesztése már évek óta kiemelt cél. A fejlesztési tervek el is készültek, csak forrás hiányában nem valósult meg. Ennek megvalósítása fontos feladat. Boldogkőváralja tipikus esete annak, mikor a Nemzeti Park Igazgatóságának nincs kiemelt feladata a turizmus infrastruktúrájának fejlesztésében. Ez a cél, hogy ahol gazdasági alapon lehet jól működtetni az idegenforgalmi objektumokat, ott ilyen módon működjön. A vár működtetése megfelelő, programok színesítik a kínálatot, és jó állapotban van a vár. Az igazgatóság feladata, hogy a Boldogkőváraljai, jelenleg megnyugtató folyamatokat figyelemmel kísérje, és ha szükséges, akkor a fenntartóknak segítséget nyújtson. (pl. útfelújítás)
8. BÓZSVA Sátoraljaújhelyi kistérség Tervezett fejlesztés Tervet egyeztetni határidő 8.1 Zemplén aranya hálózat raktárközpont 1.bózsvai polgármester 2.hűtőház tulajdonosa 8.2 A Vargánya tanösvény kialakítása 1.bózsvai polgármester 2.A terület tulajdonosai, kezelői 8.1. Zemplén aranya hálózat raktárközpont A település jól megközelíthető helyen van, ez alkalmassá teszi, hogy a hegyközi településeken kialakítandó felvásárlóhelyek központjává váljon. További fontos szempont, hogy a településen már van hűtőház, ami ideális lehetőséget biztosít a raktározásra, amennyiben annak tulajdonosa csatlakozik a hálózathoz. 8.2. A Vargánya tanösvény kialakítása A település lakosságának jelentős része az idegenforgalomból él. Rendezett a belterület (tó, vadaspark, szikla-kilátó), a helyi emberek szeretik a természetet (Gombász Egyesület). A falu vezetősége is érdekelt a Zemplén-hegység tájképének megóvásában, amire a helyi falusi- és gombaturizmus is alapul. A nyugodt táji környezet és a látnivalók lehetőséget biztosítanak egy tanösvény kialakítására. A településen étkezési és szállás lehetőség is van.
9. ERDŐBÉNYE Tokaj kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Tervezett fejlesztés Tervet egyeztetni határidő 9.1 Geológiai bemutató ösvény 1.Erdőbénye polgármestere 2. COLAS igazgató 9.2 Madárrehabilitációs és bemutató 1.Erdőbénye polgármestere központ 2. COLAS igazgató 9.3 Erdőbényei fás legelő parkoló 1.Erdőbénye polgármestere kialakítása, tájékoztató táblák kihelyezése 2. COLAS igazgató 9.4 Kerékpárút 1. Erdőbénye polgármestere 9.1. Geológiai bemutató ösvény A meglévő bányaudvarokon belül egy körbe járható bemutatóösvényt alakítanánk ki. A helyben lévő geológiai formációk képződésének és morfológiájának bemutatása a cél. 9.2. Madárrehabilitációs és bemutató központ Észak-Kelet Magyarországon nagyon sok madár sérül meg, árvul el. Ezen madarak kezelését eddig főként Hortobágyon látták el. Cél, hogy a település 80 km-es sugarú körében ellássa a szerencsétlenül járt madarakat, illetve rehabilitációs helyként szolgáljon. Az itt folyó munka a turisták részéről nagy érdeklődésre tarthat számot az eddigi tapasztalatok alapján, ezért egyben bemutatóhelyet is kialakítanánk. 9.3. Erdőbényei fás legelő parkoló kialakítása, tájékoztató táblák kihelyezése Hazánk egyik legszebb, jó állapotban megmaradt fás legelője. A fás legelőn kulturált parkolóhely kialakítása a cél, hogy a látogatók megállhassanak, ehessenek a kihelyezett faasztalok mellett. Tájékoztató táblákon mondanánk el a szükséges információkat a területről. 9.4. Kerékpárút Az Aranyos kerékpártúra útvonalába esik a település területén áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon.
10. ERDŐHORVÁTI Sárospataki kistérség Nemzeti Park által nem érintett település 10.1 Tolcsva-völgyi pihenőhelyek 1. Erdőhorváti polgármestere rehabilitációja 2. Észak-Erdő Zrt. 10.2 Kerékpárút 1. Erdőhorváti polgármestere 2. Közút kezelő 10.1. Tolcsva-völgyi pihenőhelyek rehabilitációja Az igazgatóság célja, hogy a Zemplén peremi, de mégis a hegység jellegzetességeit mutató részein pihenőhelyeket, autós megállókat, kiránduló helyeket alakítson ki. A Tolcsvapatak völgye kedvelt kirándulóhely. Sajnos a pihenésre, bográcsozásra alkalmas pihenőhelyek nagyon rossz állapotban vannak. Fel kell újítani, illetve ki kell helyezni padokat, asztalokat. Ahol szükséges, ott a bokrok kivágásával kell nagyobbítani a megállásra alkalmas helyeket. A forrásfoglalásokat fel kell újítani. 10.2. Kerékpárút A Zempléni Kis kerékpártúra útvonalába esik a településen áthaladó közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. A település kiváló pihenőhely, étkezési lehetősséggel.
11. FONY Abaúj-hegyközi kistérség Tervezett fejlesztés Tervet egyeztetni határidő 11.1 Fonyi őserdő 1.Erdőfelügyelet 11.2 Zemplén aranya hálózat 1.fonyi polgármester raktárközpont 11.3 Kerékpárút 1. fonyi polgármester 11.4 Amadé várrom feltárása 1.fonyi polgármester 2.Műemlékvédelem 11.1. Fonyi őserdő A település határában a nemzeti park igazgatóságának több mint 1000ha erdőterülete van. Kb 200 ha erdőt tervezünk kijelölni őserdő céljára. Itt nem folyna erdőgazdálkodás csak a kezdeti évtizedekben, míg a változatos korösszetételt kialakítanánk. A későbbiekben a természetes folyamatok alakítanák az erdő sorsát. Ez kiemelt látványossággá válhat, mint a Bükk-hegységben lévő őserdő. 11.2. Zemplén aranya hálózat raktárközpont A település jól megközelíthető helyen van, ez alkalmassá teszi, hogy a hegyközi településeken kialakítandó felvásárlóhelyek központjává váljon. A településen hűtőház létrehozása szükséges. 11.3. Kerékpárút A Zempléni Kis kerékpártúra útvonalába esik a települést átszelő közútszakasz. Az útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni a teljes szakaszon. 11.4. Amadé várrom feltárása A vár a jövőben turisztikai célpont lehet. Első lépésként el kell érni, hogy elkezdődjön a várrom régészeti feltárása. Hosszútávon a látogathatóvá tétel a cél.
12. FÜZÉR Sátoraljaújhelyi kistérség Tervezett fejlesztés Tervet egyeztetni határidő 12.1 Sziklagyepek rekonstrukciója 1.füzéri polgármester 2. a vár kezelője 3.Állami Vagyonkezelő 4.Műemlékvédelem 12.2 Nagyfeszültségű vezetékhálózat 1.füzéri polgármester földkábelre cserélése 2. ÉMÁSZ 12.3 Északi látogatóközpont 1.füzéri polgármester 12.4 Kerékpárút 1. füzéri polgármester 12.1. Sziklagyepek rekonstrukciója A füzéri várat a Várhegy 552 méter tengerszint feletti dácitkúpján építették fel. A várhegyet évszázadokon keresztül fáktól mentesen tartották, amit a vár védelme megkövetelt. Éppen ez nyújtott lehetőséget arra, hogy olyan sziklai növényzet alakulhasson ki, mely országos szinten egyedülálló. A szukcessziós folyamatok révén a várhegy egyre inkább beerdősült, ennek nyomán a legértékesebb növénytársulások visszahúzódtak. A vár kezelőjének, a polgármesternek és a műemlékvédelemnek az egyetértésével lépésenként meg kell nyitni a sziklafelületeket, a bokrokat és fákat el kell távolítani. Ez a vár látványának is jót tenne és a történeti hűséget is erősítené. 12.2. Nagyfeszültségű vezetékhálózat földkábelre cserélése A település kiváló adottságai eddig is ismertek voltak, ami igazán újszerű fejlesztés lenne, hogy a térségben található nagyfeszültségű (zömmel 20 kv-s) vezetékhálózatot földkábelre kell cserélni. Ez a madárvédelmi okokon túl a táj esztétikai értékét is növeli. 13.3. Északi látogatóközpont A Zemplénbe tervezett 4 látogató központ közül az északit Füzéren célszerű megvalósítani. A település élénk idegenforgalommal bír, maga a település is része lesz a Zempléni Nemzeti Parknak, a vár emblematikus látványpontja a Zemplénnek, mindezek alkalmassá teszik a települést a látogatóközpont befogadására. A településen a központ céljára alkalmas műemlék épület nem található, így mindenképpen új, a tájra jellemző építészet jegyeit magán hordozó épület megvalósítása jöhet szóba. Az épületben a kiállításokon, 3D mozin kívül éttermet is ki kell alakítani. 13.4. Kerékpárút A Zempléni Nagy kerékpártúra útvonalába esik a településtől délre lévő közútszakasz. A Filkeháza-Füzérkomlós útvonalat alkalmassá kell tenni kerékpáros közlekedésre, ahol szükséges ott kerékpárutat kell létesíteni. Hosszabb időtávon kerékpárutat kell létesíteni az egész szakaszon. A füzéri vár, mint kiemelt látványossághoz kerékpárutat kell létesíteni.
14. FÜZÉRKAJATA Sátoraljaújhelyi kistérség Nemzeti Park által nem érintett település Védelmi szint változtatás: nincs tervben Tervezett fejlesztés Tervet egyeztetni határidő 14.1 Megkovásodott erdő Geológiai 1.füzérkajatai polgármester bemutatópark 2.A terület tulajdonosa (ua.) 14.1. Megkovásodott erdő Geológiai bemutatópark Bár a település nem érintett a létrejövő Zempléni Nemzeti Park által, de a zempléni geológiai-körút hálózat fontos tagjaként Füzérkajatán is létre kell hozni egy bemutatóhelyet. A település É-i végén található kőbánya az elhíresült megkovásodott erdőt rejti magában. A kicsiny zsákfalu csendessége és nyugalma mellett, ez fontos érték, melynek feltárásából és bemutatásából a település profitálhat. Számos kutatás és felmérés történt a területen. A falu vezetősége évtizedek óta próbálja ösztönözni a mindenkori Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy közös fejlesztés keretében építsék ki ezt a lelőhelyet egy Látogató Központ formájában. A projekt szerepelt idén nyáron a hegyközi kiemelt projektek között, de sajnos nem nyert támogatást.