Fizika tantárgyi program és tanterv

L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M Fizika tantárgyi program és tanterv 2004. Készítette: V A R G A V I N C E

I. Kapcsolataink: - A Veszprémi Egyetem Szilikátkémia, Anyagmérnöki és Fizika Tanszékével fenntartjuk a jó kapcsolatainkat. A tanszékek vezet i, oktatói az emelt szinten fizikát tanuló diákok számára bemutatják a tanszék munkáját, s azokat a kísérleti eszközeiket, melyek szertárunkban nem találhatók meg. Egyeztetés alapján a Fizika Tanszék vezet je lehet vé teszi, hogy az OKTV II. és III. kategóriájának dönt jébe jutott tanuló(k)nak mérések elvégzését a kísérleti laboratóriumban, így is segítve a felkészülést a mérési fordulóra. - Az ELTE Kísérleti Fizikai Tanszéke minden évben kétszer továbbképzést tart, melyen mindig egy kollégánk képviseli a gimnáziumunkat, aki a tanévzáró munkaközösségi foglalkozáson számol be a halottakról. - Egy tanár minden évben részt vesz a tavaszi szünetben vagy el tte rendezett Fizika Tanári Ankéton, aki beszámol kollégáinak a tapasztalatairól. - Tehetséges tanulóink számára a 11. és 12. évfolyamban lehet vé tesszük, hogy részt vegyenek Budapesten a Radnóti Gimnáziumban hetenként tartandó olimpiai el készít szakköri foglalkozásokon. - A Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterv alapján átdolgozott (Paál Tamás által kidolgozott, három tankönyvb l álló, reál érdekl dés tanulók számára írt) tankönyvcsaládját használjuk a fizikaoktatásban. Segédtankönyvként Moór Ágnes: Középiskolai Fizikapéldatárát a középszint, emelt szint oktatásban, érettségire történ felkészülésben egyaránt használjuk. II. Képzési irányaink - A Hátrányos helyzet diákok Arany János Tehetséggondozó Programja 9. el készít évében külön képességfejleszt programot dolgoztunk ki. Ebben a fejleszt évben a tapasztalatszerzés, jelenségek megfigyelésére építünk. Újragondoljuk, rendszerezzük az általános iskolai természetismeret, fizika tananyagot. A tanulók a 10. évfolyamtól kezdve csatlakoznak a megfelel tantárgyi programunkhoz. - A nyelvi el készít évben a természetismeret tantárgy keretében rendszerezzük, összefoglaljuk a tanulók ismereteit, külön tanmenet szerint. Fontos, hogy a tanulók ebben a szakaszban minél több kísérletet, méréseket végezzenek, el re meghatározott célok, feladatok alapján. Mindezek jó alapul szolgálhatnak a kés bbi tanulmányokban az absztrakt szint megfogalmazásokhoz, általánosításokhoz. Multimédia eszközöket (videó, internet) is segítségül hívunk az ismeretszerzés színesebbé tételéhez. A diákok a tanév elvégzése után, a 10. évfolyamtól kezdve a kerettanterv szerint folytatják a fizika tanulását.

- A kerettanterv szerinti fizika oktatás els két évében az oktatás osztálykeretben történik. A fizika tantárgy szempontjából fontos, hogy ezekben az években a tanulók aktív közrem ködésével segítsük a tantárgy elsajátítását, figyelembe véve a diákok értelmi fejl dését. A következ évben a tanítás már csoportbontásban történik. Középszinten tanulók heti 2 órában, emelt szinten tanuló diákok pedig heti 4 órában tanulják a tantárgyat. Ebben az évben befejezzük a kerettanterv által el írt tananyagot. A gimnáziumi tanulmányok utolsó el tti évében a kerettanterv alapján befejez dik a fizika tanítása, ezért azok a tanulók, akik ezt akarják, megfelel felkészültség esetén, el re hozott érettségi vizsgát tehetnek fizikából. - A gimnáziumi oktatás utolsó évében már csak emelt szinten történik a fizika oktatása, az emelt szint érettségi követelményei alapján, heti 4 órában. Azoknak a tanulóknak, akik emelt szint érettségire készülnek, mindenképpen fakultációs képzésben kell részt venniük. Az utolsó két évben a középszint csoportokban a legnagyobb létszám 25 f, emelt szint csoportokban pedig 18 f lehet. III. Szakkörök Délutáni foglalkozásokat a kerettanterv szerinti oktatás els két évében tanulói érdekl dés alapján indítunk. Tanári irányítással érjük el, hogy minél több tehetséges tanuló vegyen részt a KÖMAL fizika feladatmegoldó pontversenyében. A mérési feladatok elvégzéséhez segítséget, eszközöket adunk diákjainknak, lehet vé tesszük mérések elvégzését a fizika szertárban. IV. Továbbhaladás és értékelés Az AJTP-n és a nyelvi el készít évfolyamon szöveges értékelést adunk, félévkor és a tanév végén. A min sítést a tanórai munka mellett az els félévben 6-8 perces kisel adás, a II. félévben 2-3 (A4-es) oldal terjedelm pályamunka tartalma, kifejtése, külalakja határozza meg. A kisel adás témaköreit a szaktanár október elején határozza meg. A beszámolók október közepét l január közepéig tanórákon történnek. Az otthon elkészítend dolgozat témaköreit a szaktanár február elején határozza meg, a beadási határid május 20. A megfelelt min sítés: közepes, a jól megfelelt: jó, a dicséretes: jeles osztályzatnak felel meg iskolaváltoztatás esetén. A többi évfolyamon hagyományos érdemjegyekkel osztályozunk, a min sítéshez a fizika tantárgy heti óraszámának legalább a kétszeresét elér érdemjegy szükséges. A tantervben megfogalmazott jelenségek, ezekhez kapcsolódó alapfogalmak ismerete, az órán feldolgozott feladatok visszaadása tartozik az elégséges szinthez. Jeles év végi jegyet az a tanuló kaphat, akinek nincs hármasnál rosszabb témazáró dolgozata, s a témazáró dolgozatainak átlaga legalább 4,5. Témazáró dolgozat javítási lehet ségét (egy tanévben legfeljebb egyszer) célszer megadni azoknak a tanulóknak, akiknek a tanórai munkája ezt alátámasztja.

A 10. évfolyam II. félévében (május eleje) bels vizsgát tartunk, melynek felel se a munkaközösség-vezet. A vizsga min sítését az év végi jegy megállapításánál nagyobb súllyal kell figyelembe venni. A bels vizsga eredményét jeles szinten teljesítette az a tanuló, aki: - Mikola Sándor Fizika Versenyen a II. fordulóba jutott, - KÖMAL fizika pontversenyének (márciusig) 1-150-edik hely közötti megoldója. V. Óraszámaink - Nyelvi el készít, AJTP heti 1 óra a természetismeret tantárgy keretében, - 9-10. osztályban heti 2 óra, - 11. osztályban középszinten heti 2 óra, - emelt szinten heti 4 óra, - 12. osztályban emelt szinten heti 4 óra a tantárgy óraszáma. Mellékletek: - 7-8-9-10-11. osztály kerettantervi tananyaga, - KÁOKSZI Vizsgafejleszt Központ által kiadott közép- és emelt szint érettségi vizsgakövetelmények, - szükséges tankönyvek listája.

FIZIKA 7-8. évfolyam Célok és feladatok Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított "környezetismeret", ill. "természetismeret" integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdekl désének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdekl dés jelentheti tanulók kés bbi természettudományos m veltségének legfontosabb alapozását. Egyszer jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthet k, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejl désen keresztül dönt hatással vannak az ember életmin ségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet. A fizikaórák akkor válhatnak élményszer vé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag b séges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszer en, de a lehet legegyszer bben kell fogalmaznunk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, amelyek inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek. A fizikai fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását lehet leg mindig megfigyelésre, jelenségek bemutatására, konkrét kísérletekre alapozzuk. Ennek során gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kell gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. A kísérletek közül különösen értékesek azok, amelyeket a tanulók önmaguk végeznek el. A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszer bb összefüggésekre - egyenes és fordított arányosság - szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszer számpéldákon történ alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad, (az adatokat el re célszer en megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellen rizhet legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhet adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a számítási feladatok mellett, a tanulók tudásszintjének megfelel kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életb l ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényez k elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböz formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok,

sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekb l tudjon egyszer következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthet en elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szerepl fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszer kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szerepl SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböz lexikonokat, képlet- és táblázatgy jteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segít adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelel szint ismeretterjeszt könyvek, cikkek, televízió- és rádióm sorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott, szenzációs újdonságokkal, elméletekkel szemben. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és id ben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben el forduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és id ben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszer en lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkez változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben el forduló távolságok és id tartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjér l. Tájékozottság a természettudományos megismerésr l, a természettudományok fejl désér l Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jöv nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthet k a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelked magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböz szempontból és eltér módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.

7. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Egyszer mechanikai és h tani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata.mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhet egyszer mechanikai és h tani kísérletek összeállítása, diák-kísérletgy jtemények alapján, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában.összefüggések felismerése egyszer mechanikai és h tani kísérletekben. Egyszer mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. Út és id mérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). A tanult mechanikai és h tani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszer jelenségek magyarázata. Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján. Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgy jtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjeszt kiadványok, stb.) tanári irányítással.ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel. Témakörök A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenletesen változó mozgás A szabadesés Tartalmak Egyszer út- és id mérés. A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út- id grafikon készítése és elemzése. Az út és az id közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetid kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejt n mozgó kiskocsi)a sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon A szabadesés egyszer kísérleti vizsgálata (pl. ejt zsinórral). A szabadon es test mozgásának jellemzése. A dinamika alapjai A testek tehetetlensége és tömege Egyszer kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye.

Témakörök Er és mozgásállapot változás Er fajták Egy testre ható er k együttes hatása Er - ellener A mechanikai munka Az egyszer gépek: emel, lejt Tartalmak A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett er hatásra utal.(egyszer kísérletek). Az er mérése rugós er mér vel.az er mértékegysége, az er ábrázolása. Gravitációs er - (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelent sége. Rugóer ( a rugós er mér m ködése). Egy egyenesbe es azonos és ellentétes irányú er k összegzése, az er egyensúly fogalma Az er két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszer kísérletek) A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszer számításos feladatok a munka, er és az út kiszámítására. A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása. Az egyensúly feltétele emel kön (az egyensúly létesítéséhez szükséges er ill.er kar kiszámítása). Az egyszer gépek gyakorlati haszna. A nyomás Szilárd testek által kifejtett nyomás Nyomás a folyadékokban és gázokban Arkhimédész törvénye, a testek úszása A nyomás értelmezése egyszer kísérletek alapján, a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása. Pascal törvénye és gyakorlati alkalmazásai (pl. hidraulikus sajtó, járm vek fékberendezése, stb.). A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek. Közleked edények (egyszer kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak, vizek szennyezettsége). A légnyomás.nyomáskülönbségen alapuló eszközök. A felhajtóer kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Egyszer feladatok Arkhimédész törvényére H tan

Témakörök H tani alapjelenségek Tartalmak H mérséklet és mérése. A h tágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a h tágulás jelensége a hétköznapi életben. H és energia A testek felmelegítésének vizsgálata a fajh és mérése, az égésh. Energia-megmaradás termikus kölcsönhatás során. Halmazállapotok, Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. halmazállapot- A halmazállapot változások - olvadás, fagyás, párolgás, forrás, változások lecsapódás - jellemzése, hétköznapi példák. Az olvadáspont (fagyáspont), forráspont fogalma. Az olvadásh (fagyásh ), forrásh értelmezése. A halmazállapot- változás közben bekövetkez energiaváltozások kiszámítása. Munka és energia Mechanikai energia fajták energia-megmaradás Teljesítmény és hatásfok A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: h er gépek m ködésének alapjai. A magassági, a mozgási és a rugalmas energia fogalma. Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szint érzékeltetése egyszer példákon. A különböz energiafajták bemutatása egyszer példákon. A teljesítmény fogalma, kiszámítása, mértékegységváltás nélkül ill.mértékegység átváltással. A hatásfok kiszámítása. Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes egyszer jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, er, h mérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje a súly fogalmát, tudja, hogy a súlytalanság állapota nem jelenti a gravitáció hiányát. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.) Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvet jelen ségével. Értse, hogy egyszer gépekkel csak er t takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttm ködve egyszer kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.

8. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Egyszer elektromos- és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása Ok- okozati kapcsolatok felismerése egyszer kísérletekben. Megfigyelések nagyítóval, mikroszkóppal, távcs vel A szakszókincs b vítése, a szakkifejezések helyes használata A kísérletez készség fejlesztése: diák-kísérletgy jtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszer (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában Egyszer kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján.elektromos feszültség- és árammérés egyszer áramkörökben.az alapvet érintésvédelmi és baleset-megel zési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén.tudja mi a teend áramütéses baleset esetén.ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját.egyszer kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján.a tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszer jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör) A gyakran használt elektromos háztartási berendezések, (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása A tananyaghoz kapcsolódó kiegészít információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek, stb.) gy jtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjeszt kiadványainak segítségével.ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszint használatával, tanári irányítással. Témakörök Tartalmak Elektromos alapjelenségek, egyenáram Elektrosztatikai alapismeretek Az elektromos áram Egyszer elektromos áramkörök Ohm törvénye Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés. Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül. Az elektromos áramkör részei, egyszer áramkörök összeállítása, az áramer sség és mérése. A feszültség és mérése. Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszer kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása, a vezet k ellenállását meghatározó tényez k ) Ohm törvényével kapcsolatos egyszer feladatok megoldása.

Témakörök Tartalmak Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram h hatása Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény Az elektromos áram vegyi- és élettani hatása Az elektromos áram mágneses hatása Az elektromos áram h hatásának kísérleti vizsgálata. Az áram h hatásán alapuló eszközök (pl. olvadó biztosíték, izzólámpa, elektromos f t test). Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása (pl. rézszulfát elektrolízise, vízbontás). Az elektromos áram élettani hatása, baleset-megel zési szabályok. Mágneses alapjelenségek. Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata. Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (pl. elektromágnes, cseng, elektromotor, mér m szerek, telefon m ködésének megismerése). Elektromágneses indukció, Váltakozó áram Az elektromágneses indukció Váltakozó áram Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai Az elektromos energia-hálózat Az energiatakarékosság Fénytan A fény tulajdonságai Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció jelenségének bemutatása (az indukált feszültség nagyságát befolyásoló tényez k). A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai. A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramer sségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energia-ellátás. Az energiatakarékosság globális stratégiai jelent sége.az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése, lyukkamera, árnyék-jelenségek.

Témakörök A fény visszaver dése A fénytörés A fehér fény színeire bontása Tartalmak A fényvisszaver dés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaver dés törvénye. A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata. A sík-és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. Domború- és homorú-lencsék alkalmazási lehet ségei (pl. egyszer nagyító, vetít, fényképez gép, emberi szem, szemüveg, mikroszkóp, távcs ). A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése, a testek színe. Továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megel zési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszer elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelent ségét és megvalósításának lehet ségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint Legyen tisztában a szem m ködésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvet tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjeszt könyvei, folyóiratai között.

FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás els dleges célja a gimnáziumban az általános m veltséghez tartozó korszer fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséb l, kísérleti tapasztalatokból kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszer ségek felismerésére. A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszer természettudományos m veltség a sokszín egyetemes emberi kultúra kiemelked en fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a m szaki tudományokat és teszik lehet vé a technikai fejl dést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életmin ségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehet ségeket kínál, felel sséggel is jár. Az emberiség jöv je dönt en függ attól, hogy megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felel ssége és kötelessége. A középiskolában a ismeretszerzés dönt en induktív módon történik A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejl désével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekb l kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdekl dést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szer gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében dönt lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A diákok érdekl dése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdekl dést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemz k, tényez k megkülönböztetésében.

Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelel használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszer bb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszer bb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehet ségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehet ségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltet programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvet jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes fizikai ismereteinek b vítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböz lexikonokat, képlet- és táblázatgy jteményeket. Értse a szellemi fejlettségének megfelel szint természettudományi ismeretterjeszt kiadványok, m sorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában el forduló szenzációhajhász, megalapozatlan híradásokat a tudományos érték információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthet k tudományos érték nek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböz laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló b vítésre gazdag lehet séget kínál a számítógépes világháló. Az Internet-en tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjeszt anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók mint a fizika tanulását segít segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az Interneten történ információkeresés lehet ségét és technikáját. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és id ben A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböz megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és

mesterséges környezetben el forduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szint tájékozottsága az anyag részecsketermészetér l. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböz érvényességi és hatókör törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekr l. Tudjon egyszer kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszer bb kísérleti és mér eszközök balesetmentes használatában. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és id ben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszer en lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkez változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésr l, a természettudomány fejl désér l Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejl dése nem pusztán ismereteink mennyiségi b vülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszer ségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. A tanulóknak a megismert egyszer példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvet ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelent ség fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelent sebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejl désre gyakorolt hatását.

9. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása.egyszer mechanikai mér eszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése.a mérési eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon, grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban.mozgások kvantitatív elemzése a modern technika kínálta korszer módszerekkel (sajátkészítés videofelvételek értékelése, fénykapus érzékel vel felszerelt személyi számítógép alkalmazása mér eszközként, stb.) Egyszer mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellen rzése.a tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történ alátámasztásaa tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl.közlekedésben, sportban, ). Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek, lexikonok, segédkönyvek, kísérletgy jtemények, ismeretterjeszt folyóiratok, tehetséggondozó szakanyagok, folyóiratok) Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint.a tananyaghoz kapcsolódó kiegészít anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján. Témakörök A testek haladó mozgása Tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletes körmozgás Mozgások szuperpozíciója Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése.út- id grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása.egymásra mer leges két egyenletes mozgás összegz dése.a sebesség mint vektormennyiség. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata.a sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség.a gyorsulás fogalma.az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása.a négyzetes úttörvény.szabadesés.a szabadon es test mozgásának kísérleti vizsgálata.a nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata.a körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemz kkel.a gyorsulás mint vektormennyiség. Függ leges- és vízszintes hajítás.

Témakörök DINAMIKA A tehetetlenség törvénye. Newton II. törvénye Hatás-ellenhatás törvénye Tartalmak A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvényének alapvet szerepe a dinamikában.az inerciarendszer. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata.az er és a tömeg értelmezése, mértékegysége.kiterjedt testek mozgása, tömegközéppont. A kölcsönhatásban fellép er k vizsgálata. Er törvények Nehézségi er.kényszerer k.súrlódás, közegellenállás.rugóer. Er k együttes hatása A lendületmegmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Egyetemes tömegvonzás A munka értelmezése Mechanikai energiafajták A mechanikai energia-megmaradás törvénye. A teljesítmény és hatásfok Az er hatások függetlensége.az er k vektoriális összegzése, er k egyensúlya.forgatónyomatékok egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák.mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása:newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó er felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó.a heliocentrikus világkép.bolygómozgás: Kepler-törvények.A mesterséges égitestek mozgása.a földi gravitáció és a súly. Munka, energia A munka kiszámítása különböz esetekben:állandó er és irányába mutató elmozdulás,állandó er és szöget bezáró elmozdulás,lineárisan változó er / rugóer / munkája. Mozgási energia,magassági energia, rugalmas energia.munkatétel és alkalmazása egyszer feladatokban. A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre.a mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszer feladatokban. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon.

A továbbhaladás feltételei Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség, tömeg, er, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok). Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszer grafikonokat készíteni, a kész grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni). Legyen képes egyszer mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvet összefüggések segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszer ségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgy jteményb l kiválasztani, a formulákat értelmezni. Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhet.

10. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Az ideális gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek tapasztalatainak általánosításaként.a általános érvény fizikai fogalmak kialakítására, a törvények lehet legegyszer bb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az gázh mérsékleti skála bevezetése kapcsán.az állapotjelz k, állapotváltozások megértése, szemléltetése p-v diagramon. Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett fizikai kísérletek alapján.makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése részecskemodell segítségével. Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására. Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható er tér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása, az er tér jellemzése fizikai mennyiségekkel.analógia felismerése eltér tartalmú, de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulomb-törvény).Az anyagok csoportosítása elektromos vezet képességük alapján (vezet k, félvezet k, szigetel k). Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-megel zés, energiatakarékosság).elektromos technikai eszközök m ködésének fizikai magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján.az elektromos energia-ellátás összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint. A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése (pl. az elektromos kölcsönhatás és az ionos kémiai kötés, a termokémiai alapfogalmak és a termodinamika I. f tételének kapcsolódása, a reakciókinetikai alapfogalmak és a kinetikus gázmodell összekapcsolása, a tiszta és szennyezett félvezet k kémiai kötéseinek és elektromos vezetésének kapcsolata).kiegészít anyagok gy jtése könyvtári és a számítógépes hálózati források felhasználásával. Témakörök H TAN Tartalmak H tani alapjelenségek H tágulás.h mérséklet-mérés. Gázok állapotváltozásai Az anyag atomos szerkezete Molekuláris h elmélet Állapotjelz k (h mérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).boyle- Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle h mérsékleti skála.az egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete.izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-v diagramon. Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro - törvény) új szempontú rendszerezése.az atomok, molekulák mérete. Az "ideális gáz" és modellje.makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a kinetikus gázelmélet alapjai).a gáz bels energiája.

A h tan I. f tétele A bels energia fogalmának általánosítása.a bels energia megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel.az energia-megmaradás törvényének általános megfogalmazása I. f tétel.termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajh je.gázok állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat) kvalitatív vizsgálata az I. f tétel alapján, a gázok A h tan II. f tétele Halmazállapotváltozások Elektrosztatika fajh je. A folyamatok iránya.h mérsékletváltozások vizsgálata spontán h tani folyamatok során. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése.a nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban.halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadásh, párolgásh. Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Kondenzátorok A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezet k, szigetel k.töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térer sség fogalma, homogén tér, ponttöltés tere, er vonalak.a feszültség és potenciál fogalma.vezet k viselkedése elektromos térben.(gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). A kapacitás fogalma.a kondenzátor (az elektromos mez ) energiája. Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése.ohm-törvény.vezet k ellenállása, fajlagos ellenállás. Az elemi töltés Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az elemi töltés).áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezet kben. Egyenáramú Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos hálózatok kapcsolása.áramer sség és feszültség mérése, m szerek kapcsolása, méréshatárok.egyenáramú áramforrás galvánelem. Elektromos Az elektromos teljesítmény fogalma.fogyasztók teljesítménye. teljesítmény Elektromágneses indukció A mágneses tér Lorentz-er Mozgási indukció A mágneses tér kísérleti vizsgálata - magnetométer.a mágneses tér jellemzése.a mágneses indukció vektor fogalma, er vonalak.áramok mágneses tere ( hosszú egyenes vezet, tekercs).a Föld mágnessége. Árammal átjárt vezet k mágneses térben.vezet k kölcsönhatása.az egyenáramú motor m ködésének elve.mozgó töltések mágneses térben a Lorentz-er fogalma.kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség és kiszámítása.lenz-törvény.váltakozó feszültség kísérleti el állítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramer sség fogalma és mérése.a hálózati elektromos energia el állítása.

Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása.önindukció.önindukciós jelenségek a mindennapi életben.az áramjárta tekercs (mágneses tér) energiája.a transzformátor m ködésének alapelve.a transzformátor gyakorlati alkalmazásai. A továbbhaladáshoz szükséges feltételek Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit az energia megmaradás általánosítása (I. f tétel), a spontán természeti folyamatok inreverzibilitása (II. f tétel) a többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszer példákkal illusztrálni. A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult h tani jelenségeket. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekb l arra kell következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezet. Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezet ket, szigetel ket. Tudjon biztonságosan áramer sséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszer áramkört összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai. Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink m ködésének fizikai alapjait. Tudja, hogyan történik az elektromos energia el állítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával történ takarékosság szükségszer ségér l és lehet ségeir l.

11. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal, vízhullámokkal). Az általános fogalmak alkalmazása egyszer konkrét esetekre.kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemz i között.a fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése.a fizikai valóság különböz szempontú megközelítése az anyag részecske- és hullámtulajdonsága.fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az atommodellek fejl désében.számítógépes szimulációs és szemléltet programok felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez.hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások megkülönböztetése.érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a nukleáris energia hasznosítása kapcsán).a tudomány és áltudomány közti különbségtétel.a sajtóban megjelen fizikai témájú aktuális kérdések kritikai vizsgálata, elemzése.kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között. Kapcsolatteremtés, szintézis-keresés a gimnáziumi fizika tananyag különböz jelenségei, fogalmai törvényszer ségei között.kitekintés az aktuális kutatások irányába az rkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjeszt Internet-anyagok felhasználásával) Témakörök Rezgések, hullámok Tartalmak Mechanikai rezgés A harmonikus rezg mozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása.a rezgést jellemz mennyiségek.newton II törvényének alkalmazása a rugón lév testre. A rezgésid kiszámítása.a rezgés energiája, energia-megmaradás.a rezgést befolyásoló küls hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata).a fonálinga kísérleti vizsgálata. Mechanikai hullámok A hullám mint a közegben terjed rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemz mennyiségek: hullámhossz, periódusid, terjedési sebesség.hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban.hullámok visszaver dése és törése, elhajlás, interferencia.állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz és kötélhossz kapcsolata). A hang hullámtulajdonságai A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében.a hang terjedése közegben.a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hanger sség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz.doppler jelenség.

Elektromágneses hullámok Hullámoptika Modern fizika A fény kett s természete Az elektron kett s természete Atommodellek Magfizika Az atommag szerkezete Az elektromágneses jelenségek rendszerezése.változó elektromos tér mágneses tere.elektromágneses rezgések egyszer rezg körben.az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése.az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben.a fény, mint elektromágneses hullám. A fény tulajdonságainak vizsgálata.a fény terjedése vákuumban és anyagban (terjedési sebesség).visszaver dés, törés (Snellius-Descartes - törvény, teljes visszaver dés, optikai eszközök képalkotása, leképezési törvény).a fehér fény színekre bontása, színkeverés.elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció.hullámhossz-mérés.a fénysebesség mint határsebesség. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása.a fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete.fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Az elektron mint részecske.elektroninterferencia, elektronhullám.gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp. A modellek kísérleti alapjai, el remutató sajátságai és hibái.thomson féle atommodell.rutherford-modell (az atommag).bohr-modell: diszkrét energiaszintek.vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése.kvantummechanikai atommodell. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése.tömegdefektus. A radioaktivitás Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése.aktivitás fogalma, id beli változása.radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai.a természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. Maghasadás A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényez.atombomba, atomer m.az atomenergia felhasználásának el nyei és kockázata. Magfúzió A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése.a hidrogénbomba. Csillagászat Csillagfejl dés A csillagok születése, fejl dése és pusztulása.kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák, Kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása.hubble-törvény. srobbanás elmélet. rkutatás A világ r megismerése, a kutatás irányai.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a frekvencia és hullámhossz jelentését. Ismerje a legegyszer bb optikai eszközök m ködését (szemüveg, nagyító, mikroszkóp, távcs ). Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés sajátos változata lehet. Ismerje az atomelmélet fejl désében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemz it, a természetes és mesterséges rádioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás). Ismerje a magátalakulások f bb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehet ségeir l. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának el nyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereir l. Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböz típusú csillagok, galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal. A gimnázium utolsó osztályában a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszer természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhet ség, áttekinthet ség indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott m szaki tudományok területén is érvényesek.

Az oktatáshoz felhasznált tankönyvek, példatárak: 7. osztály MS-2607 Dr.Halász-Bonifertné dr.: Fizika 7. MS-2201 Bonifert Domonkosné dr.: Fizika feladatgy jtemény 12-14 éveseknek 8. osztály MS-2611 Dr.Halász-Bonifertné dr.: Fizika 8. MS-2201 Bonifert Domonkosné dr.: Fizika feladatgy jtemény 12-14 éveseknek 9. osztály NT-16189 dr. Paál Tamás: Fizika 9. évfolyam (reál érdekl.gimn.) CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár 10. osztály NT-16289 dr. Paál Tamás: Fizika a gimnáziumok 10. évf. számára CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár 11. osztály NT-16389 dr. Paál Tamás: Fizika a gimnáziumok 11. évf. számára CE-002 Moór Ágnes: Középiskolai fizika példatár