2004. október VI. évfolyam 10. szám MOSZ-PVDSZ találkozó 2004 szeptember 13-án kétoldalú egyeztetést tartott a Mozdonyvezetõk Szakszervezete (MOSZ) és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ). A felek megvitatták a MÁV Rt-nél kialakult helyzetet, mivel a munkáltató; a defenzív vállalatpolitika jegyében a vonatok számának csökkentésére készül, az ésszerûtlen tevékenység kihelyezést erõlteti, vasutasok ezreinek munkahelyét akarja tevékenység kihelyezéssel megszüntetni. A résztvevõk megállapodtak abban, hogy az érdekérvényesítési erõk egyesítésére és a fenti témákkal kapcsolatban egy közös állásfoglalás kialakítása érdekében, levélben szólítják meg az érintett szakszervezeteket. A találkozó megszervezését a MOSZ magára vállalta. Járási Ferenc (Lapzártánkig, az érintett szakszervezetek az VDSZSZ kivételével (hm!) jelezték, hogy a kezdeményezéssel egyetértenek, azt támogatják! -a szerk.-) Járási Ferenc a PVDSZ elnöke Hat évvel ezelõtt, 1998. október 15- én néhány, a korábbi vasutas szakszervezetek tevékenységében csalódott pályás munkavállaló (akkor még Pft-s és TEBes), megalakította a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét, a PVDSZ-t! A megalakulásunkat eleve sérelmezõ társ-szakszervezetek által gerjesztett, folyamatos -idõnként orkán erejû- ellenszélben is sikerült talpon maradnunk, ami azt bizonyítja, hogy érdemes volt belevágni, mert bírjuk a pályavasutasok bizalmát és támogatását! Az elmúlt hat évben szakszervezetünk annyira megerõsödött, hogy 2002 tavaszán - éppen a fenti okok miatt és következtében - elérte, hogy a MÁV reprezentatív szakszervezete legyen. Bár a vasúti érdekegyeztetés folyamatában most már (és ez sem volt kis meccs!) részt veszünk, javaslataink, szakmai véleményünk sok esetben elolvad és csak azért mert mi mondjuk. Néhány szakszervezet (egész pontosan kettõ!) hozzáállása miatt sajnos még mindig nem lehetséges a szakszervezeti összefogás. Pedig ha valamikor, akkor most igazán szükség lenne az egységes szakszervezeti fellépésre. Hiszen aki az utcára kerül, és munka nélkül marad, azt aligha érdekli, hogy ki kit utál, kinek kivel van nézeteltérése, vagy hogy melyik szakszervezeti vezetõnek, milyen személyes ambíciói vannak. Mi viszont ez alatt megtettük, amit megtehettünk: Megteremtettük a pályavasutas munkavállalók (PML, TEB, Forgalom) számára az egységes és összehangolt szakmai érdekvédelmet A pályás munkavállalók segélyezésére létrehoztuk a Pályavasúti Dolgozók Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Önsegélyezõ Pénztárát (PÖKKÖP) amelynek minden vasutas tagja lehet és ma már 13.000 fõs tagsága van. Létrehoztuk az Alapítvány a Pályavasutasokért nevû alapítványt, amely egyelõre szerény keretek között igyekszik segíteni a különösen nehéz élethelyzetbe került pályás munkavállalókon. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének tagjaként, részt veszünk az országos érdekegyeztetésben. A PVDSZ megalakulása óta hirdeti, hogy sikeres érdekvédelem, csak szakszervezeti (munkavállalói) összefogással és aktív dolgozói részvétellel képzelhetõ, illetve érhetõ el! Hiszen senki érdekeit nem lehet megvédeni, ha Õ maga azt nem akarja! Mi mindig is ezt állítottuk, és ma sem mondunk mást, hiszen ez meggyõzõdésünk! A korábbi szakszervezetünket ért - és a bíróságon sorra elbukott- támadásokat végre félre kéne tenni és közös szakszervezeti összefogással megvédeni azokat a vasutas munkavállalókat, akik arra igényt tartanak, akik azért tenni is hajlandóak, és akik azt igencsak megérdemlik!!! Aztán majd ráérnek folytatni az -egyre nyilvánvalóbbá váló- értelmetlen birkózást, ha valakinek ez annyira hiányzik a boldogságához! Manapság nincs idõ az ünneplésre, mert minden korábbinál nagyobb a baj, és ezzel kapcsolatban -egy érdekvédelemmel foglalkozó szakszervezet számára legalábbis- több a teendõ. Csak hát, azért gondoltuk, megemlítjük: hat évesek lettünk! Szánthó Géza a Nyílt vonal fõszerkesztõje SEGÉLY HELYETT ESÉLY!
2 HÉZAG NÉLKÜL 2004. október PVDSZ közgyûlés Szentgyörgyi Mihály PMLI alelnök Sztrájk? A pesszimizmus hangulat, az optimizmus akarat! Szeptember 16-án közgyûlést tartott a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ). Járási Ferenc a szakszervezet elnöke köszöntötte a megjelent képviselõket illetve szakszervezeti tagokat, majd átadta a szót Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnöknek, aki a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanácsban (VÉT) folyó munkáról tájékoztatta a közgyûlést. Beszámolt a MÁV tevékenységkihelyezési elképzeléseivel kapcsolatos legfrissebb hírekrõl. Ezek után a megjelentek a saját és az általuk képviselt kollégák véleményét ismertették. Egybehangzó vélemény volt, hogy a pályavasút területén egyes szakszervezeteknek végre félre kell tenniük vélt és valós sérelmeiket, hiszen a munkavállalók egyetlen reménye a kívánt összefogás! A közgyûlés ezután kialakította a tevékenység-kihelyezéssel kapcsolatos álláspontját, majd meghatározta a PVDSZ tárgyaló delegációja számára az ezzel kapcsolatos stratégiát. -a szerk.- A közgyûlésen készült képeket a http://pg.photos.yahoo.com/ pvdsz web címen tekinthetitek meg! PÖKKÖP az interneten: www.pvdsz.hu/pokkop.htm Az ország szolgálati helyeit járva, egyre elkeseredettebb, egyre fásultabb kollégákkal találkozom akik már belefáradtak a sok átszervezésbe, a munkakörülmények folyamatos romlásába, esetenként ellehetetlenülésébe! Az elkeseredettség egyik fokmérõje, hogy amíg korábban általános volt az a vélemény, hogy: Áh, úgyis hiába sztrájkolnánk, azt az utasok, a civilek úgysem érzékelnék, hiszen nagy baj volna, ha egy-két napos karbantartás elmaradásnak feltûnõ ( közfeltûnést keltõ ) hatása lenne!, addig mára már egyre többen gondolják úgy, hogy ha más esetekben, gyár bezárásoknál 100-150 ember elbocsátásával az újságok címlapjára lehet kerülni, akkor nekünk is nagy cirkuszt kell csapni! Belefáradtak már a pályavasutasok a sok átszervezésbe, hiszen nem csak tíz-egynéhány-ezer vasutasról van szó, közel ugyanennyi családról, sõt (a statisztikai adatok szerint!) 1,08-szor ennyi gyermekrõl is! Esetleges megállapodások útján lehetségesnek látszik 1-1,5 éves foglalkoztatási garancia illetve elképzelhetõ, hogy emelkedik a személyi alapbérük a kiszervezett munkavállalónak néhány %-kal. Ám ettõl függetlenül az új alapbérekben ez sajnos nem fog meglátszani, hiszen nem épül be a bérükbe a 2005. évre várható reform prémium, bérkiegészítés, VBKJ (ha a VDSZSZ nem akadályozta volna meg, akkor az már benne lenne) és nem is beszélve a vasúti menetkedvezmények elvonásáról. Az látszik, hogy amennyiben a tervek megvalósulnak, úgy a kiszervezett dolgozóknak -és ez által a családjuknakmindenképpen csökken az eddig megszokott életszínvonala és sajnos az idõ múlásával nõ a kiszervezésre, elbocsátásokra váró munkavállalók létszáma. Ráadásul sok esetben olyan speciális - csak a vasútnál hasznosítható - szakmával, vizsgával, ismerettel rendelkezõ kollégákról van szó, akiknek leépítése is és az újra munkába állítása is, sem nem egyszerû, sem nem olcsó! Na most! Ez az egész nem érdekli X.Y.-t, a társadalom tagját akit csak az érdekli, hogy ha évek óta bele adózik a MÁV-ba, és ha mindenképpen vonatra kell ülnie, vajon vigyen-e magával porrongyot, vagy ha esetleg szeretne kikukkantani az ablakon, akkor ehhez ablakpucoló szerszámokat! És vajon mennyi idõt kalkuláljon a két órás vonat útra, esetleg vigyen-e szerszámot, ha a mozdonyt mentközben javítani kéne! Pláne, kedveszegett lesz szerencsétlen, ha már látott filmen tiszta, pontos kényelmes vonatokat is! (aki már utazott is ilyenen azt csak irigyelheti!) Nagyon jó lenne, ha a MÁV Rt finanszírozása, végre hosszútávon megoldódna (nem csak az autópályáké!) és a tulajdonos állam, nem kezelné mostoha gyermekeként a vasutat, hanem végre igazi tulajdonosként, jó gazda -ként viselkedne! Ezért fontos a közös fellépés! Mindenki maga döntse el, hogy mit akar! Az fenti témával kapcsolatos kérdéseiddel, véleményeddel keresd a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetét, hívd a 01+81-94-es telefonszámot! PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 9 00 és 14 00 között az alábbi telefonszámokon: városi: 1-270-28-83; vasúti: 01+81-95(üz.rögz./fax); 01+86-52
2004. október HÉZAG NÉLKÜL 3 VÉT HÍREK Enzsöl Róbert A kormányváltás és a MÁV Rt-ben tulajdonosi jogokat gyakorló új miniszter (Kóka János) kinevezése ellenére az érdekvédelmi tevékenység vezetõ híre továbbra is a tevékenység kihelyezés. A változásra tehát még várnunk kell, annak ellenére, hogy a miniszter az eddigieknél intenzívebb tárgyalásokra szólította fel a társaság vezetését. Múlt havi számunkban hoztuk nyilvánosságra azt a MÁV Rt felsõ vezetésének írt levelünket, melyben az esetleges tevékenység kihelyezéssel érintett munkavállalók helyzetének korrekt rendezése érdekében biztosítandó feltételeket foglaltuk össze.talán határozott fellépésünk eredményének is tekinthetnénk, hogy a soros Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács (VÉT) ülésen a MÁV Rt. megállapodás tervezetet terjesztett a szakszervezetek elé, mely kétségtelenül tartalmaz elemeket javaslatainkból. Annak, hogy elégedettségünk nem lehet teljes, részben az idõ múlása, részben pedig a biztosított feltételek elégtelensége az oka. Ismert, hogy a tevékenység kihelyezésben érintett munkavállalókat az alábbi hátrányok elszenvedése fenyegeti: vasúti arcképes igazolvány elvesztése, 150.000 forint Választható Béren Kívüli Juttatás (VBKJ) elvesztése, az alapbér 3,5 százalékának megfelelõ reformprémium elvesztése, az alapbér 4,0 százalékának megfelelõ bérkiegészítés elvesztése, a középtávú megállapodásból fakadó bérfelzárkóztatási garancia elvesztése. Eddigi javaslatainkkal egy meghatározott idejû foglalkoztatási garancia biztosítása mellett ezeknek a hátrányoknak a megszüntetésére, mérséklésére törekedtünk. A MÁV Rt. megállapodás tervezetében a MÁV tulajdonú társaságba vitel esetén pusztán a jogutódlással járó törvényi garanciákat biztosítaná. (Ez gyakorlatilag a MÁV Kollektív Szerzõdés egy éves továbbélése) Nem MÁV tulajdonú társaságba történõ tevékenység kihelyezés esetén a javaslat szerint az új munkáltatónak 1,5 éves foglalkoztatási garanciát érvényes saját kollektív szerzõdést az átkerülõ fizikai munkakört betöltõ munkavállaló esetén a jelenleginél valamivel magasabb alapbért kellene biztosítania az átkerülõknek. Mindezt a pályázóknak az ajánlati feltételek teljesítésével kellene garantálniuk. Annak ellenére, hogy a 1,5 éves foglalkoztatási garanciát melynek értelmében az érintett munkavállalók munkaviszonyát az új munkáltató mûködésével összefüggõ okra alapított rendes felmondással megszüntetni nem lehet eredménynek tekintjük, a tárgyalásokat tovább kell folytatnunk. Ennek során tisztázni kell, hogy a saját tulajdonú (MÁV) kft-ék miért nem tudnak foglalkoztatási garanciát biztosítani? Miért csak az átkerülõ fizikai dolgozóknak biztosítható a megemelt alapbér és miért csak a nem MÁV tulajdonú társaságok esetén? Az alapbér emelés mértéke kompenzálja-e fentebb említett pénzügyi hátrányokat? A tárgyalás során kiderült az is, hogy a jelenleg évi 150.000 forintot jelentõ béren kívüli juttatás kollektív szerzõdésen kívüli biztosítása mit jelent a tevékenység kihelyezéssel érintettek számára. Ismert, hogy a 150.000 jövõre a béremelés százalékával növekvõ - forint kollektív szerzõdésbe foglalását a VDSZSZ megakadályozta. A PVDSZ elmúlt havi Nyílt Vonalban is - közzétett javaslatában felvetette, hogy célszerû a VBKJ rendszer KSZ-be építésének ismételt megkísérlése. A felvetés talán nem volt hiábavaló, mert a VDSZSZ bejelentette, hogy most már hajlandó a Választható Béren Kívüli Javadalmazásokat is tartalmazó Kollektív Szerzõdés aláírására. VÉT elé kerül... az eddigi pénztárosi feladatokat külön díjazás ellenében ellátó forgalmi szolgálattevõk ügye. A feladat ellátásának további megkövetelése mellett megvont díjazást az érintettek nem hiába érzik méltánytalannak, ezért szakszervezetünk a Forgalmi Igazgatóság vezetõjénél konzultációt kezdeményezett a számadó és jegypénztárt kezelõ forgalmi szolgálattevõk sérelmének orvoslása érdekében. A konzultációba javasoltuk bevonni a Személyszállítási Üzletág és a Kompenzációs Fõosztály képviselõit is. A Forgalmi Igazgató válaszában hatáskör hiányára hivatkozva javasolta a probléma VÉT ülés keretében történõ megtárgyalását. Egyetértünk, ezért a VÉT ügyrendjének megfelelõen a soron következõ VÉT ülés napirendjére tûzetjük. Enzsöl
4 HÉZAG NÉLKÜL Az elmúlt idõszakban kétszer is ülésezett a Pályavasúti Érdekegyeztetõ Tanács (PÉT). Már 4150 fõ a Pályavasúti Üzletág 2004. évi létszámcsökkentési elõirányzata tudtuk meg az üzletági érdekegyeztetõ fórumon a fõigazgató bejelentésébõl. A számok alakulása döbbenetes! Addig, míg az év elején 2500 fõs, a nyáron 3700 fõs létszámcsökkentési tervet tettek a szakszervezetek elé felelõs vasúti vezetõk, ma már a 4150 fõ távozását tartják szükségesnek. Az egyre nagyobb számok megjelenésének oka az, hogy az eredeti elképzelésekrõl sorra derül ki, hogy az adott idõpontban nem hajtható végre, csúszik vagy elmarad. Egy dologban lehetünk biztosak NEM ÚGY LESZ. Nem úgy lesz, mert már az elképzelés ismertetésének pillanatában látszott, hogy az ingatlankezelési feladatok ellátásán foglalkoztatott több mint PÉT HÍREK 300 fõ IK Kft-nek történõ átadása sem valósulhat meg október 1-vel. Megvalósul ugyan csak késõbb, hiszen a jogutódlásról szóló törvény által elõírt tájékoztatást még csak október elején kezdik el a különbözõ szervezetek és csak az ettõl számított tizenöt nap múltán kerülhetnek át a munkavállalók. Az átkerülés és így további foglalkoztatásuk sem ment simán, hisz az IK Kft. nem akarta a dolgozókat átvenni. A szakszervezeteknek erõteljes nyomásgyakorlására volt szükség ahhoz, hogy ne kerüljenek utcára az érintett munkavállalók. A tárgyalások eredményeként a korábban kívánt 20 fõ helyett 319 fõt vesz át a MÁV Rt. többségi tulajdonában lévõ IK Kft. A MÁV és a kft. között létrejött együttmûködési megállapodás értelmében az átkerülõk munkaviszonya folyamatosnak tekintendõ, egy évig felmondási védelemben részesülnek és többek között az ún. re- 2004. október Úgy látjuk, hogy a szervezeti felállás kimunkálása íróasztal mellett, spekulatív módon történt anélkül, hogy a tényleges munkafolyaformprémium és vasutasnapi jutalom 4 %-os mértékben lesz része a javadalmazásuknak. Az üzletág létszám tervei között a másik akciót a titokzatos H 4 projekt elnevezést viselõ terv képezi. Az elképzelés a pályavasúti területi egységek szervezetének módosításáról, az osztálymérnöki szervezet felszámolásáról szól. A szervezési intézkedés 332 fõ munkahelyét veszélyezteteti. Õk olyan logisztikai vagy kontrolling jellegû munkaköröket (adminisztrátor, anyagos, pénzügyi számviteli, gazdálkodási, ügyviteli munkatársak) töltenek be, akikre a továbbiakban, mint pályavasúti dolgozók nem számítanak. Jó esetben átkerülhetnek a társasági szolgáltatások vagy a kontrolling szervezeti egységeihez, de ez ezen egységek fogadókészségének hiánya miatt igencsak kérdéses. Meglátásunk szerint a szervezetfejlesztési elképzelés lényegi eleme az osztálymérnökségi szervezet megszüntetése, valamint egy erõsebb szakmai koordináció és együttmûködés feltételének megteremtése a középirányítás szintjén. Érzékelhetõ a törekvés a pályavasúti végrehajtó szervezeti formák egységesítésére, a keresztmetszeti funkciók (társasági szolgáltatások, kontrolling, stb.) eddiginél markánsabb elkülönítésének megvalósítására, a szakági együttmûködés javítására és ezek által egy hatékonyabb mûködés lehetõségének megteremtésére. Az említett törekvések akár szakszervezeti támogatásra is számíthatnának, azonban a gyakorlati érvényesítésükre javasolt mûködési modell és különösen annak a tárgyalt anyagban rögzített mélysége komoly fenntartásokra ad okot. matok számbavétele és érdemi elemzése megtörtént volna. Erre utal az is, hogy az elõterjesztés végén, mintegy féloldalnyi terjedelemben sorolja fel az elõterjesztõ az elvégzendõ feladatokat, köztük a mûködési változás részletes megtervezésének feladatát is. Megítélésünk szerint az optimális szervezet kialakítását meg kell hogy elõzze a szükséges fõ és mellék munkafolyamatok részletekbe menõ kimunkálása. Az integráció, a szakmai szinergiák kiaknázása nem biztos, hogy azzal érvényesíthetõ, hogy az eddig szervezetileg elkülönült területi központok egy közös közvetlenül a fõigazgató alá rendelt vezetõt kapnak maguk fölé (pályavasúti területi központvezetõ). Ezzel a jelenlegi igazgatóságok (PMLI, TEB, FORGALOM) távolabb kerülnek a reálfolyamatoktól és mintegy az üzletágvezetés háttérintézményévé degradálódnak. Az elkülönülõ szakmai érdekek érvényesítése nagyban fog függeni attól, hogy a pályavasúti területi központvezetõt melyik terület adja (PML, TEB, FORG). Ha ez területenként eltérõ, akkor az eddiginél akár nagyobb problémák is jelentkezhetnek. Az eddigi szervezet átalakítási intézkedések kísérõ jelensége, hogy a központi és területi irányítás szintjén megvalósuló vezetõi létszámnövekedést a végrehajtó szinteken történõ vezetõi létszámcsökkentéssel kompenzálják. Erre látunk példát a jelen elõterjesztésben is. A vezetõk számának 30 fõs csökkenése, mint az intézkedés egyik eredménye jelenik meg. A bemutatott táblázatból kitûnik azonban, hogy ez a csökkenés a megszüntetni tervezett 76 osztálymérnöki munkakör hatásaként jelentkezik. Az osztálymérnök azonban nem szûnik meg csak átalakul, hiszen üzemelési, más helyeken üzemeltetési mérnök lesz belõle. Szervezetileg a megfelelõ felügyeleti alosztályhoz kerül, egyre távolabb a folyamatoktól, az operatív intézkedések lehetõségétõl. Ugyanakkor az elõterjesztés azt rögzíti, hogy az osztálymérnökségek megszüntetésével a végrehajtás irányítási feladatok, felelõsségek és hatáskö-
2004. október HÉZAG NÉLKÜL 5 Szakszervezetünk javasolta a pályavasúti területi operatív egységek szervezeti módosítására és irányításának korszerûsítésére vonatkozó elképzelések ismételt átgondolását és a szervezetfejlesztési döntések alaposabb elõkészítését. A meglehetõsen felületes elképzelésekrõl, szakszervezetünk által kialkotott véleményt keretes írásunk tartalmazza. A pályavasúti üzletág 2004. évi záró létszámának alakulását befolyásoló legnagyobb hatású lépés a tervezhetõ pályakarbantartás kiszervezése lenne. Az 1100 fõ munkahelyét érintõ akció elõkészítése viharos ütemben zajlik. A munkák és ezzel párhuzamosan az átvételre szánt létszám közbeszerzési értesítõben került meghirdetésre. A hírek szerint 14 érdeklõdõ vásárolta meg a tendert, valószínûleg az eddig is MÁV környékén tevékenykedõ gazdasági társaságok közül. Eredményhirdetés október végén várható. Sajnos mindenféle szakszervezeti erõfeszítés ellenére úgy tûnik, hogy csak az értékelhetetlen pályázatok menthetik meg a több, mint 1000 fõ pályást a kiszervezéstõl. Erre egyébként jó esély van, ugyanis a hírek szerint mindössze két, MÁV Rt. tulajdonú kft-nek sikerült értékelhetõ pályázatot benyújtania. Kézenfekvõ a kérdés, felmeri-e vállalni a MÁV, hogy az ország kétharmadán a társaságon belül, egyharmadán a társaságon kívül végzi illetve végezteti a tervezhetõ pályakarban tartási feladatokat. Itt is meg kell jegyeznünk azonban, hogy bár az üzletág tervei szerint az 1100 fõ távozását november hónapra irányozták elõ, igencsak valószínû, hogy az nem a tervek szerint fog megvalósulni. Szentgyörgyi - Enzsöl Köszönjük, hogy segített! Ülésezett az Alapítványunk A 2003 évi személyi jövedelemadó bevallása során sok-sok munkatársunk döntött úgy, hogy adójának 1%-át az Alapítvány a Pályavasutasokért alapítványnak adja, amit -rászoruló kollégáink nevében- ezúton is köszönünk! Az alapítvány célja, a nehéz élethelyzetbe került pályavasutas munkavállalók anyagi támogatása. Sajnos, kevés az a pénz, amelyet a fenti célra fordíthatunk, hiszen mindannyiunk elõtt ismert a pályavasúti munkavállalók alacsony jövedelme, amely egy váratlan, nem tervezett esemény bekövetkeztekor akár teljesen kilátástalan helyzetbe sodorhatja kollégáinkat. Mi továbbra is segítünk, ha Ön is segít!!! A rászoruló kollégáink nevében, köszönjük!!! Kerepesi Zoltán az alapítvány kuratóriumának elnöke rök a területi központokban lévõ üzemelési mérnökökhöz kapcsoltak. Mindezek alapján nem látható a funkcióbeli különbség az osztálymérnök és az üzemelési mérnök között, pusztán annyi, hogy távolabb kerül az irányított területtõl és vezetõbõl legalábbis névleg beosztott ügyintézõvé válik. Biztos, hogy ez jó? Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az osztálymérnökségek megszüntetése nem feltétlenül igazítható a pályavasúti végrehajtó egységek egységesítésének folyamatába sem, hiszen a forgalom területén is léteznek a csomópontok, melyeknek kvázi megfelelõje lehet a mûszaki területek osztálymérnökségi szervezete. A PVDSZ a társaság szervezetének és mûködési szabályainak kialakítására vonatkozó döntések meghozatalát a menedzsment kompetenciájába tartozó kérdésnek tekinti. Szakszervezetünk a szervezeti és mûködési szabályok változását mindenkor a munkavállalók helyzetének rövid és hosszabbtávú változásának fényében értékeli. Abból a szempontból, hogy a tervezett intézkedések hogyan befolyásolják a munkavállalók foglalkoztatásának biztonságát és munkakörülményeit. Ebbõl a szempontból veszélyesnek a társasági szolgáltatásoknál és a kontrolling területeken (humán, anyag, egyéb gazdálkodási, ügyviteli, stb.) tevékenykedõ munkavállalók helyzete tûnik. Õk az elõterjesztés szerint ezekhez a keresztmetszeti szervezetekhez kerülnek kiajánlásra. Létszámukat azonban az elõterjesztés, mint létszámpotenciál veszi számba, tényleges feladataikat, tényleges tevékenységüket nem értékeli abból a szempontból, hogy a tevékenység kelle és ha igen akkor hol végezhetõ hatékonyan. Tartunk attól, hogy ezek a munkavállalók nem kerülnek fogadásra más szervezeti egységeknél és anélkül, hogy a kontrolling vagy más szolgáltató szervezetek tevékenysége párhuzamosan áttekintésre kerülne, megszûnik munkaviszonyuk. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy jelenleg az osztálymérnökségek ilyen tevékenységet ellátó dolgozói fontos és nélkülözhetetlen tevékenységet folytatnak. Nem egy esetben a területi központokban és a vezérigazgatóságon az õ általuk szolgáltatott adatok összesítése, értékelése zajlik, mely eltávolításukkal ellehetetlenülhet, illetõleg az alapfolyamatok kapacitásait kötheti le. Megítélésünk szerint ahhoz, hogy az itt jelentkezõ esetleges kapacitás felesleget megítéljük, nem feltétlenül szükséges az osztálymérnöki szervezet felszámolása. Már amennyiben a szervezeti intézkedés fõ célja egy újabb létszámcsökkentés feltételeinek megteremtése.
6 HÉZAG NÉLKÜL Majd találkozunk néhányunkkal az ideggondozóban mondta egy vasutas a munkásgyûlésen. A legtöbb alkalmazottat foglalkoztató magyar óriásvállalatnál ma mindenkinek van oka a szorongásra. Riportunkban annak jártunk utána, hogy milyen konfliktusok alakultak ki a Magyar Államvasutaknál, és a különbözõ szinteken lévõ vezetõk, alkalmazottak miképpen élik meg ezt. A rendszerváltás óta az egymást követõ kormányok elodázták a drága és fájdalmas vasúti reformot, amelyet az uniós elõírások miatt már nem lehet tovább halasztani. A MÁV eladósodott. Ha ez a tendencia folytatódik, a cég már nem, vagy csak rossz feltételekkel vehet fel hitelt és mûködésképtelenné válhat. A jelenlegi kabinet lecserélte a cég vezetését, amely hozzákezdett az átalakításhoz, de a kormány utóbb nem tudta megadni az ehhez átmenetileg szükséges nagyobb anyagi támogatást. A menedzsment azt tervezi, hogy minden negyedik alkalmazottjától megválik, vagy külsõs cégekhez helyezi át õket. Az elmúlt évtizedekben rendre elmaradtak a fejlesztések, emiatt az eszközpark korszerûtlen és elhasználódott, erre hivatkozva a Vasutasok Szakszervezete és húszezer aláíró állította tavasszal egy petícióban: így nem lehet hozzákezdeni a leépítésekkel járó reformhoz, mert kevesebb alkalmazottal balesetveszélyessé válhat a vasút. Legutóbb éppen múlt csütörtökön történt látványos baleset a Déli pályaudvarnál. Ráadásul a kormány és a MÁV idén még nem tudott megállapodni arról, hogy mennyi pénze lesz a vállalatnak jövõre, s ez már a vasút mûködõképességét veszélyezteti. Õszre sztrájkot helyezett kilátásba a Pályavasutas Dolgozók Szakszervezete. A rendszert nem lehet megkérdõjelezni 2002 júliusában a Medgyessy-kormány leváltotta a MÁV vezetését. A korábbi vezérigazgatóval még az Orbán-kormány szerzõdött. Medgyessyék Mándoki Zoltánt nevezték ki vezérigazgatónak. Mándoki 2000-ben távozott a MOL élérõl Csák János elnökkel együtt, miután az Orbán-kormány és a cég között kemény vita robbant ki a gáz ára körül. A Financial Times ez utóbbiból azt a következtetést vonta le, hogy Magyarországon a piacgazdaságot aláássa a túlzott politikai beavatkozás. Amióta Mándoki a vezérigazgató, többen kaptak állást a MÁV-nál, akik korábban az olajiparban tevékenykedtek állapította meg a Magyar Nemzet. A MÁV honlapján van egy fórum, ahol ez visszatérõ téma. A brit vasutaknál súlyos balesetek követték a reformot, amelyben egy külsõs cégre bízták a pálya karbantartását, ezért most visszaveszik a dolgozóikat és a feladatokat a külsõs cégtõl. Ha az ember interjút akar kérni a MÁV egyik vezetõjétõl, akkor a kommunikációs osztály elkéri a kérdéseket. Többek között annak a szakmai és emberi következményeirõl érdeklõdtem, hogy sok új vezetõ jött ide a MOLtól. Miért firtatom ezt kérdezte Mészáros Zita, a kommunikációs osztályról, egyébként egészen kedvesen, közvetlenül. Nincs mögötte prekoncepció feleltem. És az az érzésem támadt, hogy riadalmat kelthettem a kérdéssel. Pedig adja magát: a cég felsõ vezetõi szintjének törekvései jók, de sokszor gellert kapnak az áthatolhatatlan, középvezetõi vízzáró réteg ellenállásán írta errõl a Figyelõ. A kommunikációs osztály Apavári Józsefet jelölte ki interjúalanynak. Szerinte a kormány jól döntött, amikor kívülrõl hozott új vezetést a nagy feladathoz. Piaci szemléletet képviselnek mondta a humánpolitikai vezérigazgató-helyettes helyettese. És hozzátette, hogy õ nem volt MOL-os. Az új vezetést nem kötik a tradíciók, ezért gyorsabban és hatékonyabban tudják átalakítani a céget mondta, és arról beszélt, hogy MÁV-nál elmaradt a rendszerváltás, ezt kell most végrehajtania Mándoki úr csapatának. Ön is tudja, hogy egy ilyen váltásnak lesznek vesztesei, ahogy a rendszerváltásnak is voltak mondtam. Ezt hogyan dolgozza fel? A rendszert nem lehet megkérdõjelezni, ez adott. felelte. Önmagának mivel indokolja, hogy egy ilyen fájdalmas folyamatban kulcsszerepet játszik? tettem fel a kérdést Apavárinak, aki korábban szakszervezeti vezetõ volt. A többség nyertes 2004. október Ötvenezer kiszolgáltatott ember Forrás: NépszabadságOnline 2004. szeptember lesz felelte -, a cél az, hogy a vállalat legyen képes a cégnél maradó körülbelül negyvenezer embert jól eltartani és magas szintû szolgáltatást nyújtani. Miért váltott a szakszervezeti munkáról menedzseri posztra? hangzott az újabb kérdés. A válasza: a kihívás miatt. Végrehajtani négy év alatt az átalakítást. Aztán ha nem sikerül, vagy ha kurzusváltás lesz, akkor esetleg mennünk kell. Ezek szerint ön épp olyan kiszolgáltatott, mint egy kis állomás fõnöke? kérdeztem. Vállalati környezetben nincs olyan, hogy ha jól csinálom a dolgomat, akkor biztosan maradok! mondta. Nyugaton is leváltanak sikeres vezetõket a tulajdonosok, ha épp úgy gondolják. Most azonban nem csak a dolgozók és a menedzsment lehet vesztes, hanem az egész cég. Az új vezetés azt a feladatot kapta a kormánytól, hogy készítse fel az uniós csatlakozásra a vasutat, amely eladósodott, korszerûtlen és emiatt drágán mûködik. Fél évvel az új menedzsment kinevezése után a kormány úgy döntött, hogy a MÁV nem kapja meg az államtól a mûködéséhez és az átalakításhoz szükséges összes pénzt. A következõ évben, 2003-ban hasonló döntést hozott a kabinet. Idén a MÁV Rt. és a kormány még nem tudott megegyezni a vasút jövõ évi támogatásáról. Akkor mit várnak tõlünk?! tárta szét a karját Apavári. A reform lényeges eleme, hogy szolgáltatást nyújtunk, és erre szerzõdünk az állammal. De ha nem fizetik ki a szolgáltatást Sztrájk a levegõben Mellékutca, barakképület egy pályaudvar árnyékában: itt székel a Pályavasutas Dolgozók Szakszervezete. A MÁV pályavasúti üzletága felügyeli többek között a vágányokat, a felsõ vezetéket és a biztosító berendezéseket. Az érdekképviselet õszre sztrájkot helyezett kilátásba, mert közel négyezer dolgozót akar a MÁV ebbõl az üzletágból kiszervezni, azaz külsõs cégnek átadni. A cég látná el a karbantartási feladatok egy részét. A szakszervezet lapja arról értekezik, hogy a reform nyomán balesetveszélyessé
2004. október HÉZAG NÉLKÜL 7 válhat a vasút, ezért munkásgyûlést hívott össze, hogy a vezetõk és a dolgozók szemtõl szemben beszélhessenek a reformról. Járási Ferenc szakszervezeti elnök kafkai viszonyokat rajzol elém: Mindenki továbbpasszolja a felelõsséget. A kormány a MÁV- elõterjesztésekre, a mi vezérkarunk meg kormányzati elvárásra hivatkozik. A vállalaton belül ugyanígy pingpongoznak. A pályavasúti üzletág azt mondja, hogy a vezérigazgatóság utasítására cselekszenek, amikor meg a vezérkarhoz fordulunk, akkor visszaküldenek a pályavasúthoz, hogy ott alkudozzunk. A gazdasági tárca nem fogadta el a meghívást a munkásgyûlésre tájékoztat Járási -, azt felelték, hogy ez vállalati ügy. Az új vasúti vezérkarról Járási nem akar nyilatkozni, az események önmagukért beszélnek mondja. Egyet azonban nem titkol: Kezdetben magabiztosak voltak, beruházásokat ígértek, reformot és humánus módon kezelt létszámcsökkenést. Aztán nem kaptunk pénzt a kormánytól, a reformból egy dolog maradt, az erõltetett létszámleépítés. Lefejezték a pályavasutat!!! áll a szakszervezeti újság címlapján. Dr. Zsákai Tibor június végéig volt a MÁV pályavasúti fõigazgatója. A Lukács Cukrászdában ülünk, az utca túloldalán a cég központja, amelynek harminc évig állt az alkalmazásában. Higgadtnak látszik, pedig nem hosszabbították meg a szerzõdését, más feladatot ajánlottak neki, amit nem fogadott el. A vasút négy nagy tevékenységi körre tagolódik, Zsákai vezette az egyiket. Nem szeretnék nyilatkozni arról, ami a MÁV-nál folyik. Remélem nem fog bekövetkezni az a baj, amitõl tartok, de ha mégis, akkor megszólalok e bevezetõ után lendületes elemzésbe fog a vasúti átalakításról, mint aki nem tud szabadulni az aggodalmaitól. Zaklatottnak, ugyanakkor rendíthetetlenül fegyelmezettnek látom. Egészen belehevül az elemzésbe. Végül megengedi, hogy valamit megírjak, szinte tollba mondja az üzenetét: a brit vasutaknál súlyos balesetek követték a reformot, amelyben egy külsõs cégre bízták a pálya karbantartását, ezért most visszaveszik a dolgozóikat és a feladatokat a külsõs cégtõl. Ugyanígy politikai nyomás nehezedett a vasútra, amikor elkezdték a reformot; emiatt elszivárgott a szakma a cégtõl, ráadásul a költségek nem csökkentek mondja tágra nyílt szemekkel. Állítása szerint se a cégen belül, se a kormányzati illetékesekkel nem volt módja vitára. Említ néhány minisztériumi ismerõst, aki nem mer vitába szállni a fõnökeivel. Rengeteg konfliktusom volt. Folyton szakmai kompromisszumokra kényszerültem. És minden éjjel felriadtam. Érdekes, pontban kettõ és félhárom között ébredtem fel, és mindig a vasútra. Szakmai problémákon rágódtam órákig. Most hogy van? Jobban. Tudok végre aludni. Munkásgyûlés Remegõ embert látok. Legalább száz társa elõtt beszél, amihez nincsen hozzászokva ez a vidéki pályamester, és az indulatok is fûtik. Rögtön, a MÁV egyik budapesti székházában meghirdetett munkásgyûlés elején felállt. Aggodalommal, szinte könyörgõre fogva adja elõ, hogy egyre nehezebb szavatolni a biztonságot, és képtelenség felfogni, miért akarják odafönt ezt a reformot, amely ha megvalósul, katasztrófa lesz. Sorra állnak fel az ország különbözõ részeibõl érkezett pályavasutasok, a maguk területérõl vett példákkal bizonygatják: nem akarnak, nem tudnak hinni a reformban. A tömeggel szemben, hosszú asztalok mögött két öltönyös ember ül, jegyzetelnek. Mellettük a MÁV menedzsment, valamint a minisztérium széke üres, így csak Jándi Péter, a Távközlési, Erõsáramú és Biztosítóberendezési igazgató, valamint Szamos Alfonz, a Pálya- és Mérnöki Létesítmények igazgatója képviseli a vállalatvezetést. Nincs könnyû dolguk, a felszólalásokból bizalmatlanság rajzolódik ki. Az emberek kérdéseket tesznek fel ugyan, de mind mögött ott a gyanakvás, hogy valami képtelenség készül. Végre Szamos Alfonz feláll. Szemüveges, középkorú. Lassan, méltóságteljesen átfogó képet vázol. Összekulcsolja a kezét és malmozik, mint aki a helyzet ura. Piacgazdaság építése folyik mondja, peremfeltételekrõl beszél, a létszámhatékonyság mellett kitér a költség- és eszközhatékonyságra is. Legalább negyven percen át veszi sorra a kérdésköröket, amit fegyelmezetten hallgatnak az emberek, bár a figyelmük láthatóan lankad. Valaki diktafont tett Szamos elé nem sokkal a beszéd kezdete után, de mint aki meggondolta magát, húsz perccel késõbb elvette onnan. Nem értettük az elõadását a Szamos úrnak, és megint nem kaptunk választ a kérdéseinkre hangzik az ítélet a közönségbõl az elõadás után. Szamos úr arca nem rezdül. Innentõl kezdve a gyûlés mind nyíltabb küzdelemmé válik. Az emberek most már tudni akarják, mi is az igazság, kivel mi lesz, mennyi pénzt kapnak majd attól a kft-tõl, amelyikbe kiszervezik õket a MÁV-ból. Járási, a szakszervezeti vezetõ is erõsíti a gyanakvást a reformmal szemben, azt mondja: érthetetlen, miért nem mutatja meg a menedzsment a gazdasági számításokat, amelyek igazolnák a tervet. Mintha ezzel azt sejtetné: ez a reform olyan célt szolgál, amit nem mondanak meg. Az érdekképviseletnek nem az a dolga, hogy ellenõrizze a gazdasági számításainkat feleli Szamos. Néhány konkrétumot végül mégis közölnek az egyre határozottabban kérdezõ hallgatósággal, kiderül, hogy vasúti szabadjegy nem jár majd ezután, és más béren kívüli juttatásoktól is eleshetnek. Ha jól értelmezem, minden marad a régiben, csak a juttatásokat veszik el, és ezt a MÁV nem tudja felvállalni, ezért adnak át minket egy kft-nek vágja oda valaki a tömegbõl, félig már a többiek felé fordulva. Az angol példa miért nem merül fel a vezetõinkben?? kérdi valaki. Mert nem MÁV-osok hangzik a válasz valahonnan hátulról. Szamos úr higgadt marad: Kiszervezés többféle van feleli. Beszélünk részleges, és teljes kiszervezésrõl. Ha úgy tetszik, éppen a negatív angol példa miatt választottuk a kiszervezésnek a leginkább megfelelõ módját. A gazdasági számításainknak belsõ kontrollja is van. De ha ezt megkérdõjelezitek, akkor nem fogunk közös nevezõre jutni... Ezt már kevesen hallják. Sokan elmentek.
8 HÉZAG NÉLKÜL 2004. október Ötvenezer... folytatás a 7. oldalról Ünnep, akár utoljára is Idén a MÁV vezetése elrendelte, hogy a Vasutas Nap hagyományától eltérõen a dolgozók július kilencedikén csakis a központi rendezvényeken vegyenek részt, és kizárólag más napokon ünnepeljenek maguk között. A menedzsmentnek az volt a szándéka, hogy idén minél több emberhez jusson el az új vállalati kultúra üzenete, amelynek lényege a piaci szemlélet. Információim szerint több helyen ennek ellenére megtartják házon belül az ünnepségeket, de csak zárt ajtók mögött, hogy még véletlenül se lássa senki írta egy olvasónk a Vasutas Nap elõtt. Nem akarta elárulni, hogy mely állomásokon ünnepelnek július kilencedikén: az emberek félnek, senki nem nyilatkozhat, csak a kommunikációs osztály engedélyével állította. Némi nyomozás után Szentesre mentem és sztrájkhangulatra számítottam. Elvégre a cég tizenegyezer fõs létszámleépítést tervez. Az állomás melletti kultúrházban százöt ember ült hosszú asztaloknál. Zenész állt a szintetizátor mögött. Bográcsban rotyogott a pörkölt, amire összedobták a pénzt. Ki strandpapucsban, ki öltönynadrágban, ki melósruhában mosolygott. Mondi Miklós állomásfõnök körbevezetett, büszkén mutatta a gyepet, amelyet vasutasok nyírnak, mutatta a virágoszlopokat a peronon, a stukkós várótermet, amely elõkelõ, akár egy templom, még freskó is van benne, aztán az új technológiáról elmélkedett. Többen álltak körülöttünk, valaki fölvetette, hogy a német gépsorról is írhatnék, amikor Mellékállás Mondi Miklós nekem szegezte a kérdést: - Mondd meg, miért jöttél! Mindenki elhallgatott, mint amikor földhöz vágnak egy poharat. Nem küldött senki. Érdekelt, hogy mit gondoltok a reformról. Meg errõl a rendhagyó Vasutas Napról. De nem muszáj írnom róla. Néhányan azonnal otthagytak minket. Az állomásfõnök megkönnyebbült: Nem akartunk mi ezzel semmit. Csak úgy voltunk vele, hogy nálunk mindig ezen a napon volt a Vasutas Nap. Bent a kultúrban már javában táncoltak. Egy orosz szerelõ énekelt. Õ tartja karban az új orosz motorvonatot, amit itt úgy hívnak, hogy Uzsgyi. Miután az orosz befejezte a nótáját, a magyarok rákezdtek a Katyusára. Kakaspörköltet kaptam túrós csuszával. A tányér mellé fényképeket rakott egy asszony, a tárcájából vette elõ: az állomásával meg a családi házával dicsekedett. Mondi Miklós saját kezûleg nyomtatott emléklapot osztott azoknak, akik tavasszal önként segítettek csobogót, kis szökõkutat építeni az állomáson. Aztán megtáncoltatta a nõket, koccintott, röpködött vendégrõl vendégre. Mellettem a fényképes asszony lelkesen magyarázott: Én is olyan vagyok, mint Miklós. Nem a saját házam elé rakattam le az ajándékba kapott tujákat, hanem az állomásra Maga mindennek a szebbik oldalát látja jegyeztem meg. Majdnem felnyársalt a szemével: Ebben a mocskos világban csak így lehet élni, nem?! Hej Rigó, Rigó, részeges ló énekelte a vendéglátós zenész. Bihari László Az Explorer Vasutas Világjáró Klub, Magyarország legnagyobb vasutas, turista szervezete felvételt hirdet csoportkísérő mellékállás betöltésére. A mellékállásra jelentkezhetnek házastársak és élettársak is. Az ideális jelentkező legalább 25 éves, az egyesület profiljának megfelelő európai helyismerettel, utazási gyakorlattal, jó problémamegoldó képességgel rendelkezik. Angol vagy német nyelv alapfokú ismerete szükséges. Kézzel írott önéletrajzodat: EVVK 6100 Kiskunfélegyháza Akácfa u. 12/3 címre várjuk. További információ a 06 30 9634-325-ös telefonszámon kérhető. AUTONÓMOK 2004. szeptember 13-án az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) megkezdte tárgyalásait a 2005. évi minimálbérrõl és a verseny szféra bérnövelési ajánlásáról. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Tagszervezeti Tanácsának ülései is gyakoribbá váltak. A fórum elemezte a munkaadói és a kormányoldal álláspontját, mérlegelte a társszakszervezeti szövetségek javaslatait, értékelte az elsõ tárgyalások tapasztalatait. A testület megerõsítette az elnökség álláspontját. Megállapította, hogy az OÉT a 2004-re kötött megállapodás szerint 7-8 %-os keresetnövekedést ajánlott a helyi bértárgyalásokra. A nemzetgazdasági reálkereset - az infláció elõre jelzett mértéket meghaladó növekedése miatt - csak 0,2 százalékkal nõtt az I-VII hónapban, míg a minimálbér reálértéke csökkent. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége a kormány által ajánlott és a munkáltatók által lelkesen támogatott 4,5 %-os bruttó keresetnövekedési javaslatot nem fogadja el. A munkáltatók 55.400-Ft-os minimálbérre vonatkozó javaslatát a tárgyalásra sem tartja alkalmasnak. Az Autonómok úgy értelmezik, hogy a kormány béremelési javaslata nem szolgálja a munkavállalók érdekeit, sõt komolyan veszélyezteti a megállapodás megkötését, ezért elvárja a kormánytól, hogy változtassa meg javaslatát, törekedjen a munkavállalók helyzetének valós jobbítására, a reálbérek növelésére. A szövetség azt javasolja, hogy 2005-ben a GDP növekedésével összhangban a reálbér 4,0 százalékkal emelkedjen, a minimálbér pedig havi 60.000,- Ft legyen, az adómentesség megtartása mellett A javaslat garanciát teremt a reálkeresetek növekedésére és a minimálbér nagyobb arányú fejlesztésére. erobi
2004. október HÉZAG NÉLKÜL 9 EGYÜTT PIHEN A CSALÁD SZOCIÁLIS ÜDÜLÉSI TÁMOGATÁS CSALÁDOK RÉSZÉRE A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány EGYÜTT PIHEN A CSA- LÁD címmel pályázatot hirdet meg, melynek keretében üdülési támogatást kíván nyújtani szociálisan hátrányos helyzetben lévõ családok pihenéséhez. Az alapítvány jelentõs támogatást nyújt minden olyan családnak, akik vállalják -négy fõ együtt pihenése esetén- minimális önrész befizetését. Az alapítvány a szolidaritás és esélyegyenlõség ezen megnyilvánulásához saját erõforrásaiból 300 millió forintot biztosít. KÉRELMET NYÚJTHAT BE (4 fõ együttes üdülési támogatására) egy felnõtt három gyermekkel vagy két felnõtt két gyermekkel A felnõttek lehetnek a szülõ(k) vagy nagyszülõk. Szülõ(k) esetében, ha annak egy havi átlagkeresete személyenként nem haladja meg a bruttó 70.000 Ft-ot. Nagyszülõ(k) esetében, ha annak egy havi ellátása személyenként nem haladja meg az 53.000 Ft-ot. A gyermekek 18 év alatti, eltartott gyermekek. TÁMOGATÁS ÖSSZEGE (4 fõ együttes igénylése esetén) Felnõtt: 40.000 Ft/fõ értékû üdülési csekk 20.000 Ft/fõ önrésszel Gyermek: 20.000 Ft/fõ értékû üdülési csekk önrész nélkül HATÁRIDÕ Kérelmet 2004. szeptember 28-tõl 2004. november 15-ig, kizárólag levélben lehet benyújtani az alábbi címre: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, 1519 Budapest Pf. 406. BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK Kérelem (letölthetõ a www.mnua.hu /PÁLYÁZATOK honlap menüpont alatt) munkáltatói jövedelemigazolás (letölthetõ a www.mnua.hu / PÁLYÁ- ZATOK honlapról) vagy GYES, GYED, GYET összegérõl szóló igazolás fénymásolata vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2004. év eleji igazolásának fénymásolata nyugdíjas nagyszülõk esetében ÖNRÉSZ Az önrészt vagy a család fizeti meg, vagy a családdal megállapodva egy támogató szervezet (pl. munkáltató, szakszervezet, önkormányzat, egyház, civil szervezet, stb.) vállalhatja át. A pályázat további részletei a www.mnua.hu / PÁLYÁZATOK honlapról letölthetõ. Kérelmet 2004. szeptember 28-tõl 2004. november 15-ig, kizárólag levélben lehet benyújtani a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány címére. Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány A PVDSZ az önrész átvállalásával támogatja azokat a tagjait, akik az alapítvány támogatását elnyerik! További kérdéseitekkel, kéréseitekkel (pályázati kérelmilap...) keressétek a 01+81-94 telefonszámon a PVDSZ munkatársait, akik készséggel állnak rendelkezésetekre! -a szerk.- OLVASÓI LEVÉL Csõbe húzták az érdekvédõt? A Választható Béren Kívüli Juttatási-rendszer (VBKJ) -bár némi ellenkezés után!- végül is úgy tûnik, hogy a dolgozók megelégedésére szolgált. Bár a többségnek jobb, több anyagi forrást jelent, a MÁV Rt. Kollektív Szerzõdésébe (KSZ) mégsem került bele, így szabadon variálható, akár törölhetõ, elhagyható hála a kisebbik gyûjtõ szakszervezet kõkemény ellenállásának. A tevékenység-kihelyezéssel érintett dolgozók most lehetnek igazán hálásak nekik. Érdekes, hogy ahol az érdekképviselet, érdekérvényesítés gellert kap ott valahogy mindig felmerül e harcos érdekvédelmi szervezet neve, miközben szintén csuda érdekes módon ahol a MÁV pozíciókat osztogathat, - és osztogat! - ott ugyanennek a harcos szervezetnek a sameszait dobja fel a víz! (ami ugye a víznél könnyebb, mint például a... Na inkább hagyjuk!) A vasutas érdekvédelem egyik médiasztárja, a Sztrájk Professzor éppen most kapott sarzsit egy (véletlenül éppen talán eladás elõtt álló!) vasutas sportegyesületben. Aligha jelentkezett Õ erre a posztra, nyilván a polihisztor mindenhez értõ- mivolta okán érezték úgy az Õt jelölõk, hogy Neki bizony nincs alternatívája! Nahát, Galádék már megint itt sunnyognak a kertek alján! Biztos így akarják az érdekvédõ mester figyelmét lekötni Galádék mind a két kezükkel (kötik gúzsba, fúrton-fúrt!), hogy kevesebb energiája maradjon a harcos érdekvédelemre! Micsoda aljas trükk! Szegény ember talán észre sem vette a cselszövést, hiszen Õt csak a jó szándék vezérli, hogy tudniillik most éppen a sportegyesületen segíthetne legjobb szívével (a legjobb áron tán!)! Jaj Istenem, ha a csapdába besétáááááááál...! Mi lesz az érdekvédelemmel? Honnan veszi az energiát, (a nagy) Õ? Hiszen: érdeket véd, mint tudjuk harcosan! FEB-ezik, természetesen szintén harcosan! országos szakszervezeti konfederációt vezet, aligha arcosan! tán még néhány Kft gazdálkodását is felügyeli, igazgatja féltõn, puha, meleg tenyérkéjivel! és most sportegyesületért ontja fogyhatatlan energiáját! Mi lesz velünk vasutasok? Jujujj! Név és cím a szerkesztõségben
10 HÉZAG NÉLKÜL Ruházati Bizottság Bizottságok munkája Fehérné Ragcsák Andrea 2004. szeptember 20-án ismét ülésezett a bizottság. Fõ témája az ülésnek a Ruházati Utasítás tervezetével kapcsolatos észrevételek, módosítási javaslatok megvitatása volt. A Kommunikációs Igazgatóság képviselõje tájékoztatta az ülésen résztvevõket arról, hogy az Arculati Bizottság a jó láthatóságot biztosító ruhadarabok ügyében a sárga csík és az ezüst (fényvisszaverõ) csík levétele mellett döntött. Az EBK fõosztály véleménye és az Arculati Bizottság döntése következtében a beszerzés készletezés szolgáltató egység beszerezte a bevezetendõ rövidnadrágok mintadarabjait. Esélyegyenlõségi Bizottság Megalakulása utáni második ülését tartotta 2004. szeptember 22-én az Esélyegyenlõségi bizottság. Az esélyegyenlõségi törvény értelmében a munkáltatónak 2004. december 31.-ig esélyegyenlõségi tervet kell elkészíteni, ezért az ülés fõ témája az volt, hogy meg kell találni a MÁV Rt mûködési területén belül azokat a célcsoportokat, akikre fókuszálva el lehet készíteni a tervet. A terv elkészítéshez a bizottság tagjai három fõszempontot határoztak meg: 1.a munkavállalók közötti esélyegyenlõség biztosítása 2.a munka és családi élet összeegyeztetése 3.az egészséges és biztonságos munkavégzéshez való jog (minõségi munkavégzés) A célcsoportok pontos meghatározására a bizottság a munkáltató által készített statisztikai adatait használja fel. Enzsöl Róbert Reform Konzultatív Bizottság A Paritásos Munkavédelmi Testület 2004. október 2004. szeptember 21-én ülésezett a Reform Konzultatív Bizottság. A konzultációra szakszervezeti kezdeményezésre került sor az elmúlt idõszakban tapasztalt kedvezõtlen sajtóhírek kapcsán. Az ülésen a MÁV vezetõi megerõsítették a híreket és tájékoztatták a szakszervezeti vezetõket arról, hogy a 2005. évre szóló közszolgálati szerzõdések aláírása az állammal késik. A MÁV mûködésének finanszírozása egyre nehezebb. A 2003. évi 33,1 Mrd veszteséget követõen a 2004. évi veszteség elérheti a 48,0 Mrd forintot, és a jelenleg várható költségvetési elképzelések alapján 2005-ben nem kizárt a 80,0 Mrd üzleti veszteség sem. A vállalat eladósodottságának mértéke a jövõ év elején elérheti a kritikus 150 milliárdos szintet. A MÁV vezetõinek álláspontja szerint az egyre súlyosabb gazdasági válság elsõdleges okozója az, hogy az állam nem finanszírozza az általa megrendelt személyszállítási közszolgáltatás indokolt költségeinek árbevétellel nem fedezett hányadát. Ez indokolja a személyszállítási kapacitás-kibocsátás mintegy 10 százalékos csökkentését is, melyre a részvénytársaság igazgatósága javaslatot tett. A menetrendi javaslatra a kormánynak kell rábólintania, amitõl 1,5 milliárd, hoszszabb távon 9,0 milliárd forintos költségcsökkenést várnak. A szakszervezeti álláspont szerint ideje lenne a reform kifejezés elhagyása a bizottság elnevezésébõl, annál is inkább, mert az igazgatóság maga is javasolja a kormánynak az ismert 1001/2004. (I. 8.) kormányhatározat megvalósíthatóságának és esetleges korrekciójának lehetõségét megvizsgálni. Közismert az is, hogy ez a kormányhatározat írja elõ a MÁV Rt. számára a 20 százalékos létszámcsökkentést. A MÁV Rt. az 1993. évi XCIII. tv. (Munkavédelmi törvény) (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen kezdeményezte a Paritásos Munkavédelmi Testület létrehozását. A testület munkavállalói tagjainak és póttagjainak delegáló értekezletére 2004. szeptember 30-án került sor a Vasúttörténeti Parkban. A munkavállalók az alábbi tagokat és póttagokat delegálták: Üzletág Tag Póttag Pályavasúti Üzletág Kondor Norbert Gerencsér Lajos Árufuvarozási Üzletág Kolonics Kálmán Horváth László Személyszállítási Üzletág Szõllõsi Sándor Urbánné Ritz Erzsébet Gépészeti Üzletág Temesvári István Károlyi Lajos Egyéb terület Varga Andrásné Harkai András A munkáltató késõbb nevezi meg az általa delegált tagokat! A megválasztást követõen a munkavédelmi képviselõk a 13 tagú Központi Munkavédelmi Bizottság delegálását végezték el. A testület 10 tagja megegyezik a Paritásos Munkavédelmi Testület 5 tagjával, illetve 5 póttagjával. A fennmaradó három helyre a képviselõk a következõ személyeket delegálták: Pék Károlyt (Pályavasúti Üzletág) Sziráczki Tibort (Pályavasúti Üzletág) Horváth Andrást (Gépészeti Üzletág) A Központi Munkavédelmi Bizottság elnökének a tagok Szõllõsi Sándort, helyettesének Pék Károlyt választották. -a szerk.-
Minden üdülõben ismerkedési esttel, játékos programokkal, szilveszteri mûsorral, valamint igényszerint fakultatív programokkal várjuk kedves vendégeinket! Kérjük, hogy a MÁV aktív dolgozók november 15-ig jelezzék üdülési igényüket a MÁV Rt. Üdülési Osztályán (Tel.: 06 1/222 22 40)! Áraink a MÁV Rt. dolgozóira vonatkoznak, valamint az ÁFA és az IFA összegét tartalmazzák! Szolgáltatásaink Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Egészségpénztárból és NÜSZ Üdülési Csekkel is téríthetõek! MÁV HOTELS RT. BA. 1142 Budapest, Teleki Blanka u. 15-17. Tel.: 273 0090 Fax: 221 1482
12 HÉZAG NÉLKÜL Alapítvány a Pályavasutasokért A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSZ) 2000-ben megalapította, az Alapítvány a Pályavasutasokért alapítványt. Az alapítvány célja, hogy az amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSZ tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a kérelmezõ adatait a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) az igényelt összeget Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt 11706016-20803599 Az alapítvány címe: 1062 Bp. Bulcsú utca 8-10 Telefon: városi: 06-1-432-45-35; vasútüzemi: 01+81-94 Miért érdemes belépni a PÖKKÖP-be? mert a PÖKKÖP havi tagdíja 2004 évben minden pénztártagnak egységesen mindössze 3.500,- Ft, és ez éves szinten a VBKJ-ból csak 42.000,- Ft igénybevételt jelent a pénztártagok számára mert a havi tagdíjon felül befizetett összeg 100 %-a a tag egyéni számlájára kerül, amit a tag négy havonta igénybe vehet mert egyéni befizetés esetén, a befizetett tagdíj után 30% adókedvezmény vehetõ igénybe mert a PÖKKÖP tagsági viszony létesítése továbbra sem szakszervezetfüggõ, így tagja lehet minden magyarországi munkavállaló mert a PÖKKÖP szolgáltatásainak igénybevételéhez szükséges várakozási idõ: az elõre tervezhetõ eseményeknél 9 hónap az elõre nem tervezhetõ eseményeknél mindössze 5 hónap kivéve a pénztártag egyéni számláján lévõ összeg, ugyanis itt a várakozási idõ 4 hónap mert a PÖKKÖP megszüntette a pénztártag ki- és átlépési költségeit mert a pénztár minden szolgáltatása adómentes mert a PÖKKÖP által nyújtott segélyek segíthetnek a nehéz élethelyzetbe került tagjainkon (betegség, kórházi ápolás, haláleset, munkaképesség csökkenés, stb.) mert a PÖKKÖP nem csak a tagok egyéni számlájának erejéig, hanem (a szolidaritási alapból, az arra jogosult tagjainak) A TELJES SEGÉLY ÖSSZEGET KIFIZETI!!! Sor sz. A segély megnevezése Hogyan lehet belépni a PÖKKÖP-be? 2004. október Mottó: Aki kapni akar, tanuljon meg adni! Lao-Ce P Ö K K Ö P Várak. idõ/hó Segély összege 1. Születési (saját gyermekenként jár) 9 80 000,-Ft 2. Munkaképesség csökkenési (legalább 50% esetén jár) 9 80 000,-Ft 3. Rokkantsági (legalább 67% esetén jár) 9 150 000,-Ft 4. Beiskolázási (saját, és nevelt gyermekenként jár) 9 10 000,-Ft 5. Fenyõ (igénybejelentés után, Karácsonyra jár, évente) 9 3 000,-Ft 6. Házasságkötési (a tagviszony alatti elsõ házasságkötéskor jár) 9 50 000,-Ft 7. Felnõttképzési (közép- vagy felsõfokú állami oktatási intézményben eredményesen befejezett félévenként jár, tanfolyamokra nem) 9 20 000,-Ft 8. Temetési (a tag halála esetén (ha közeli hozzátartozó az eltemettetõ) 5 180 000,-Ft közeli hozzátartozó esetén (ha a tag temetteti el) 5 80 000,-Ft 9. Egyszeri árvasági (a pénztártagnak -házastársa, élettársa halála eseténkiskorú gyermekenként jár) 5 150 000,-Ft 10. Betegségi (betegállományban töltött naponként) 5 500,-Ft/nap 11. Kórházi, szanatóriumi (kórházi vagy szanatóriumi kezelés esetén, naponként) 5 1 000,-Ft/nap 12. Munkanélkülivé válási (a tagsági jogviszony alatt egy alkalommal jár) 5 20 000,-Ft + (kiskorú gyermekenként) 5 000,-Ft/gy. 13. Gyermeküdülési (legalább 5 napot elérõ, szervezett vagy iskolai üdülés esetén gyermekenként) 5 7 000,-Ft 14. Átmeneti, kiegészítõ ( legfeljebb a tag egyéni számláján lévõ fedezet aktuális egyenlege) négy havonta 1. Lakhatási támogatás Lakbér, tüzelõanyag vásárlás, közüzemi díjak, lakás karbantartás költségei. Igénylés dokumentumai: számla a felhasználásról. 2. Gyermeknevelési 18. életévét be nem töltött és tanulmányokat folytató gyermek nevelésére fordított kiadások. támogatás Igénylés dokumentumai: számla a felhasználásról. 3. Ápolási segély Közvetlen hozzátartozó ápolására, gondozására fordított egészségügyi kiadások. Igénylés dokumentumai: számla a felhasználásról. A munkavállaló a PÖKKÖP Belépési Nyilatkozat kettõ kitöltött és aláírt példányát eljuttatja a pénztár címére. A belépéshez, illetve az átlépéshez szükséges nyomtatványokat minden szolgálati helyre térítésmentesen megküldjük! A PÖKKÖP ügyfélfogadási napokat KIZÁRÓLAG hétfõn és pénteken 10 és 13 óra között tart a pénztár székhelyén: 1062 Budapest, Bulcsú u. 8-10. Felvilágosítást munkanapokon 9 és 14 óra között a 01+86-52 és a 01+81-95 (üzenetrögzítõ, fax) vasútüzemi, valamint a 06-1-270-28-83 (üzenetrögzítõ) Matáv telefonszámokon lehet kérni és kapni. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Felelõs kiadó: Járási Ferenc elnök, Fõszerkesztõ: Szánthó Géza (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, Telefon/fax: városi: 06-1-432-45-35, Üzemi: 01+81-94, E-mail: pvdsz@index.hu, és pvdsz@yahoo.com, Internet: www.pvdsz.hu Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413