Az Ökoturizmus 1. Bevezetés az Ökoturizmus kialakulása, definíciója: A XX. század vége felé egyértelművé vált, hogy a turizmus tömegessé válásával olyan mértékű természeti és kulturális értékvesztés következik be, amely magát a turisztikai terméket is megsemmisíti. A helyváltoztatásból, tartózkodásból és a szabadidő eltöltésének különböző formáiból eredő negatív hatások a természeti erőforrások elszennyeződéséhez és mennyiségük csökkenéséhez, az élővilág háborítatlanságának és változatosságának veszélyeztetéséhez, sok helyen pedig a természetes tájkép rombolásához vezetnek. Ehhez hozzájárul különösen a harmadik világ országaiban a helyi lakosság fogyasztási szokásainak, életmódjának drasztikus változása a globalizáció révén, melyben a turizmus tömegessé válása is jelentős szerepet játszik. A kis tengerparti halászfalvak helyén beach resortok, ötcsillagos szállodák, golfpályák nőttek ki a földből, a halászok, és azok gyermekei pedig kisegítő személyzetként dolgozhatnak a külföldi tulajdonú hotelekben. Végül a turisták által egykor kedvelt célterületek elveszítik vonzerejüket. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágának szereplői közül éppen ezért egyre többen ismerik fel a helyzet súlyosságát és olyan megoldási lehetőségek után indult meg a kutatás, amelyek a turizmus hosszútávon fenntartható fejlődésének alapjául szolgálhatnak. Teszik mindezt a keresleti oldal egyre növekvő nyomásának hatására. Felmérések bizonyítják ugyanis, hogy a turisták nagy része számára a célterületen található érintetlen táj, változatos élővilág és a tiszta környezet a legfontosabb turisztikai vonzástényezőkké léptek elő. Új speciális formák jelentek meg az ökoturizmus mellett, pl. az aktív turizmus és a kaland turizmus, alternatív turizmus, zöldturizmus stb. Az 1980as évek közepén ez a változás elérte a kulturális motivációjú turizmust is. Itt is felerősödött a kiscsoportos illetve egyéni utasok száma, előtérbe került az ismeretszerzés, kulturális élmények szerzése utáni utazási motiváció. Vegyünk néhány definíciót, mi is az ökoturizmus? o A többféle meghatározás közül a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által adott definíció az alábbi:
Az ökológiai turizmus, vagy ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával. o Az 1999ben alapított, athéni székhelyű, világszerte hatvan taggal rendelkező Ökoklub (Ecoclub) honlapján ez szerepel: Az Ecoclub úgy határozza meg az ökoturizmust, mint ökológikus turizmust. Másokkal ellentétben, az Ecoclub az ökoturizmusra nem úgy tekint, mint a turisztikai ipar egy szegmensére, hanem mint egy folyamatra, amely megváltoztatja az egész turizmust. Részleteiben mi úgy határoztuk meg az ökoturizmust, mint a turizmusnak az ideális állapotát, amely: minimalizálja a saját környezeti hatásait; pénzügyi alapot hoz létre a környezetvédelemhez; pénzügyi alapot jelent a különböző projekteknek, ezáltal támogatja az egyenlőséget, csökkenti a szegénységet a helyi közösségekben; növeli a környezetvédelmi és kulturális tudást, valamint a kultúrák közötti megértést, mindenki számára elérhető és nyitott. o Egy másik nonprofit szervezet a washingtoni székhelyű, de szintén a világ számos pontjáról tagokkal rendelkező Nemzetközi Ökoturisztikai Társaság (The International Ecotourism Society) meghatározása szerint: " az ökoturizmus olyan felelősségteljes utazásokat foglal magában, amelyek gyakorlatilag érintetlen természeti területek megismerésére irányulnak, ugyanakkor aktívan igyekeznek megőrizni a természeti és kulturális értékeket, és hozzájárulnak a helyi lakosok jólétéhez. A megőrzés és bemutatás, ez a turizmus gyakorlati megvalósítása során első látásra kibékíthetetlen ellentét szimbiózissá formálható, ahol az ökoturizmus komplex megoldási lehetőséget kínál a védett természeti területek kezelői számára a vendégforgalom ellenőrzött keretek között tartására úgy, hogy a fejlesztésekből származó előnyökből a
természetvédelem szervezetei mellett a helyi közösségek is részesülhetnek a felek kölcsönös megelégedésére. 2. Az ökoturizmus nemzetközi piaca Az ökoturizmus nemzetközi piaca évek óta az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai szegmensnek tekinthető. Ezt a folyamatot leginkább segítő világjelenség, hogy az utazók egyre inkább keresik az életüket, szemléletüket gazdagító élményeket, beleértve az egészséges környezet és a természet értékeit. Ez összefügg a természet iránti megváltozott hozzáállással (a fajok és ökoszisztémák fennmaradásának jelentősége), a környezetinevelés közoktatásban való fejlődésével és a média környezet iránt növekvő figyelmével. Az 1990es évektől kezdődően az ökoturizmus 2034%os növekedést ér el évente, ami a 2004es évre vetítve azt jelentette, hogy az ökoturizmus piaca háromszor gyorsabban növekedett, mint a teljes turizmus szektor. A turizmus alternatív ágaihoz hasonlóan (örökség kulturális, kalandturizmus vagy vidéki turizmus) az ökoturizmus fejlődésében jelentős növekedés várható a következő két évtizedben is. Az elemzők szerint növekedés várható az ökoszálláshelyek és zöldhotelek terén, folyamatos a növekedés a természethez kapcsolódó turizmusformák kapcsán és ennek fényében jósolható, hogy az ökoturizmus az elsők között tud profitálni ezekből. Az ökoturizmus piaca nem tekinthető egységesnek. A termékek széles spektruma tartozhat ide, valamint számos fogyasztói tevékenység, motiváció és sajátosság jellemzi a piacot. Az egyik legfontosabb trend az idősebb generációk részvétele az ökoturizmus legfontosabb piacain: ÉszakAmerikában, ÉszakEurópában és kisebb részben Japánban. Az életkor előrehaladtával egyre kevésbé keresik az aktív, fárasztó, veszélyes tevékenységeket, inkább a kímélő, a természet megfigyelésével kapcsolatos programokat választják. A jelentős szabadidővel és diszkrecionális jövedelemmel rendelkező réteg kiváló piac az ökoturizmus számára. Az ökoturizmus értelmezésével összefüggő probléma, hogy az utazási irodák öko jelzővel illetik minden természetközeli szolgáltatásokat nyújtó vagy természetben zajló terméküket.
3. Trendek az ökoturizmusban A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az ökoturizmus, a természeti értékek, és a természetben végezhető tevékenységek, valamint a természeti megismerése iránti vágy folyamatosan növekszik. Az ökoturizmus az 1990es évek óta gyorsabb ütemben növekszik a világban, mint a tömegturizmus. A becslések szerint a világturizmusból az ökoturizmus részesedése 1 9% között mozog, Európában ugyanakkor a turisták közel 20%a keres a természeti környezettel kapcsolatos turisztikai élményeket. Az ökoturizmus jelentőségét az is mutatja, hogy 2002t az ökoturizmus nemzetközi évének nyilvánították, és szinte minden országban hangsúlyos a promóciója, így Magyarországon is, ahol 2007 a Zöld turizmus éve volt. Maga az ökoturista jellemzője is gyors változáson ment keresztül az utóbbi években. Valaha úgy értelmezték, hogy az ökoturista egy bogaras különc, aki egzotikus helyszíneken jelenik meg khaki ruhában napközben állatokat figyel meg, éjjel pedig a tábortűz mellett ücsörög, és sátorban alszik, nomád körülmények között a vadonban tölti az idejét. Manapság azonban a kép sokkal árnyaltabbá vált. Már nem feltétlenül külföldi utazót értünk alatta, hanem gyakran hazai turistát, aki a saját országának a vidéki, vagy éppen egzotikus helyit keresi fel. Sao Paulo brazil lakosai a legnagyobb célcsoportját jelentik a Minas Gerais gyönyörű hegységeinek, vagy a Dakkai lakosok látogatják a legnagyobb számban a Bengáliöböl nemzeti parkjait Bangladesben. Kínában is Indiában is egyre nagyobb mértéket ölt a belföldi turizmus, ezen belül is a természeti helyszínek is egyre népszerűbbek. Az ökoturizmus már nem a gyarmati múlt visszatükröződése, és nem függ többé sem a hátizsákos kalandoroktól, sem a luxus szafari rajongóitól, hanem felölel minden korosztályt, demográfiai és népcsoportot. Az utóbbi 20 év folyamán a fenntarthatóság és a környezeti gazdálkodás a turizmusban is egyre hangsúlyosabbá vált. A szállodák szennyvízelvezetése, víz és levegőminőségének, energiagazdálkodásának kérdése sztenderd előírássá vált a nagyobb szállodaláncolatoknál is szerte a világban. Ez ettől még természetesen nem ökoturizmus, de segít a környezeti értékek megóvásában valamelyest. Az ökoporták, ökopanziók 1015 éve még ritka jelenségnek számítottak, manapság már világszerte erős piaci trendet jelentenek. Gyakran híres tervezőket kérnek fel a kialakításukra, ezek az ökofogadók a fenntarthatóságot jelenítik meg a megújuló energia használatával, a
környezeti ártalmak csökkentésével, a kiemelkedő hulladékgazdálkodással, komposztálással, organikus kertészkedéssel, helyi termékek előállításával, a természetes vegetáció megőrzésével, a hagyományos termelési módszerek újjáélesztésével. Egyre több ilyet láthatunk a Pantanalban Brazíliában, búvárközpontokat Mikronéziában, ökoszállásokat és túrákat Thaiföldön, Vietnámban éppúgy, mint Jordániában, vagy a Maldívszigeteken. A hat érzék is ilyen láncolat, amely hangsúlyt fektet a helyi termékek és a Lassú Élet élvezetére. Természetesen számos globálisan is értékelhető jótékony hatása van az ökoturizmusnak, de amint a repülés a képbe kerül, azonnal a világ egyik legszennyezőbb iparágáról beszélünk, ami az üvegházhatású gáz kibocsátást illeti. Még a leghatékonyabb és modernebb technikák alkalmazásával is a kibocsátás 175%ra nő a következő 20 év folyamán az előrejelzések alapján főleg a hosszú távú repülés egyre nagyobb növekedése folytán. Ugyanakkor Európában egyre több a tudatos fogyasztó, aki ismeri a turizmus negatív hatásait, és tenni szeretne az ellen. Ők magas környezeti minőséget várnak el a desztinációban, a minősített szálláshelyeket részesítik előnyben, felfigyelnek a minősített termékekre a prospektusokban, és megtalálják a módját, hogy a zöld turisztikai kínálatról tájékozódjanak. A WTO felmérése szerint (WTO 2002) például három britből kettő fontosnak találja, hogy az utazási csomagok úgy legyenek összeállítva, hogy minél kevésbé károsítsák a környezetet. A németek fele magas környezeti minőséget vár el, harmaduk pedig megfelelő közlekedési lehetőségek esetén szívesen utazik busszal vagy vonattal a desztinációba (ECOTRANS 2004). A magyarok körében a zöldturizmussal kapcsolatos általános attitűd, az adottságok megítélése jó, azonban a személyes attitűdök kevésbé pozitívak, a szabadidő aktív eltöltésére vonatkozó igény kevésbé jellemző. Egy felmérés szerint a magyarok 43%a nem túrázik, nem lovagol, és nem látogat nemzeti parkba sem (Magyar Turizmus Zrt. 2007). A védett területek kezeléséért felelős szervezetek világszerte eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a rájuk bízott természeti, nemzeti örökségként elismert javakat nem lehet a társadalomtól teljes mértékben elszigetelni, sőt azoknak fontos funkciója az emberek kikapcsolódásának, rekreációs lehetőségeinek biztosítása. Magyarország a természeti értékekben gazdag országok közé sorolható, az ország területének mintegy 10%a esik védelem alá, és 20%át adják a Natura 2000 területek. Összefoglalva tehát az ökoturizmus főbb jellemzői között az alábbiakat említhetjük: természeti vonzerőkön alapul,
környezet, természet, kultúraorientált, kis csoportlétszámú, résztvevői számára környezeti, természetvédelmi ismeretterjesztést nyújt, tudatosan oktató és informáló szerepe van, védi a veszélyeztetett természeti környezetet, csökkenti a szezonalitásból fakadó hátrányokat, a résztvevők hozzájárulnak a természeti környezet állapotának megőrzéséhez, korlátozza a környezetbe kerülő szennyezést, hasznot hoz a helyi lakosság számára, hasznot hoz a természetvédelmi szervezet számára, elősegíti egy térség potenciális értékeinek komplex hasznosítását. 4. Magyarországi ökoturizmus jellemzői, és a megfigyelhető trendek A magyarországi ökoturisztikai piac jelentősen eltér a nemzetközitől. Míg külföldi desztinációk esetében (NyugatEurópa, USA, Ausztrália) a szakirodalom inkább nagy ökoturisztikai desztinációkról, valamint az azokra szakosodott utazásszervezők által szervezett ökoutakról szólnak, addig Magyarország esetében sokkal kisebb léptékről és elsősorban belföldi turistákra alapozott turizmusról van szó. Szervezetlen utazással, illetve az utazók részéről a legtöbb esetben önálló szervezésről, továbbá még egyelőre nem komplex termékről van szó. Általában egynapos látogatók azok, akik a hazai ökoturisztikai bemutatóhelyeket, nemzeti parkokat felkeresik, a hazai bemutatóhelyek külföldiek által történő látogatása pedig meglehetősen alacsony. Jellemző az is, hogy az ökoturizmust más program keretében, kiegészítő kínálatként veszik igénybe. Hazai ökoturisták jellemzői: fiatalok és középkorúak magasabb iskolai végzettségűek átlagosnál magasabb jövedelműek (magasabb státuszú háztartások tagjai) általában a négyfős, gyermeket nevelő családok
ha nem családos, akkor jellemzően inkább férfiak leginkább a kirándulás lehetősége, a természeti környezet szépsége, a tiszta levegő és a csend motiválja őket A magyarországi kínálat szempontjából elmondható, hogy védett területeink ismertsége és elismertsége a felmérések szerint jónak mondható, azonban a látogatóbarát, kereslet ismeretében megtervezett, élményszolgáltatásokkal hatékonnyá tett termékek még nem elterjedtek, ezért szükséges a kiépítettség módozatai, a beépített interpretációs eszközök és a meglévő szolgáltatások fejlesztése, valamint az innovatív és aktív turisztikai kínálat kialakítása és marketinge. 5. Ökoturizmus a DélDunántúlon Lehetőségek és Adottságok A Déldunántúli régió egész területén megtalálhatóak kiemelkedő értéket képviselő természeti adottságok, amelyek jó kiindulópontjai az ökoturisztikai fejlesztéseknek. A DunaDráva Nemzeti Park által kezelt természetvédelmi területek nemzetközi mércével is kellően vonzó attrakciót nyújtanak. A Drávát Európa három legtisztább vizű folyója között tartják számon, a Mecsek geológiai morfológiai adottságai különleges értéket rejtenek, a Zselic pedig többek között a Csillagos Égbolt rezervátum cím elnyerésével szerzett magának rangot a vonzerők között. A DélDunántúlra látogató turisták körében végzett felmérés szerint a turisták többségénél (78%) nagy szerepet játszik a turisztikai célterület kiválasztásánál a természeti környezet, annak minősége, a táj sokszínűsége, zavartalansága. Az utazásnál figyelembe vett fő szempontok közé tartozik a környezettudatosság, a programkínálat és a kényelem, a komfortérzet. A megkérdezett déldunántúli turisták kedvelik az aktív turizmust, közel 50%uk évente több alkalommal is részt vesz gyalogos és kerékpáros túrán. A megkérdezettek 90%ának az utazását áthatja az ökológiai szemlélet kisebb vagy nagyobb mértékben, azonban kifejezetten ökoturisztikai jellegű utazáson mintegy 41%uk még nem vesz részt. Ahogy azt a Magyar Turizmus Zrt. 2007es országos reprezentatív felmérése is megállapította, a hazai ökoturistákat leginkább a kirándulás lehetősége, a természeti környezet szépsége, a tiszta levegő és a csend motiválja (MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2007). Egyértelművé vált a piackutatásokból, a hazai és nemzetközi trendek ismeretéből, hogy az
ökoturisztikai szolgáltatóknak igen differenciált turisztikai elvárásoknak kell megfelelniük, azokat összehangolniuk, mint például környezettudatosság, programok, komfort, megközelíthetőség stb. Egyre nagyobb versenyben kell képessé tenni magukat a termékeik/szolgáltatásaik értékesítésére, amely feltételez olyan napi ismereteket, amellyel felvértezve növelni tudják a vállalkozásaikat életben tartani. Ehhez nagyfokú eltökéltség, a szakma szeretete és alázata és innovatív attitűd egyaránt szükséges. Ahogy láttuk a nemzetközi és a hazai trendek is abba az irányba mennek, hogy egyre növekszik az ökovédjegyek iránti érdeklődés. Németországban, Ausztráliában, Dániában és Olaszországban végzett felmérések szerint az ilyesfajta védjegyek (a velük asszociált minőségi garancia miatt) egyre fontosabb szerepet játszanak az ökoturisták befolyásolásában (Fact Sheet: Global Ecotourism, 2006). Ilyen pl. a Viabono Németországban, vagy a Village + (Európai Régiók Gyűlés által létrehozott). Ezek közül az egyik legismertebb a Green Globe amely fenntartható utazásban és turizmusban használatos legismertebb és legelterjedtebb globális címke, minősítő és minőség rendszer, létrehozása a Riói Csúcshoz köthető. A Green Globe sztenderd kritériumai és indikátorai a következő területeken lettek kialakítva: I. Fenntartható menedzsment: Fenntartható menedzsment rendszer bevezetése A megfelelő jogrendszer alkalmazása Munkavállaló képzés Fogyasztói elégedettség Minőségi és pontos promóciós anyagok A helyi igényeknek megfelelő design, tervezés és kivitelezés Interpretáció Kommunikációs stratégia Egészség és biztonság
II. Szociális/Gazdasági Közösség fejlesztés Helyi munkahelyteremtés Fair trade méltányos kereskedelem Helyi vállalkozók támogatása Helyi közösségek tisztelete A helyi erőforrások méltányos felhasználása Méltányos foglalkoztatás Munkavállalók védelme Alapvető szolgáltatások III. Kulturális örökség Viselkedés kód Történelmi emlékek Attrakció és helyi védelem A helyi kultúra megjelenítése IV. Környezeti Erőforrások megőrzése o Vásárlás politika o Fogyasztható javak o Energia felhasználás o Vízfelhasználás Károsanyagkibocsátás csökkentése o Üvegházhatású gázok o Szennyvíz o Hulladékkezelési terv o Tervezés és csökkentés o Újrafelhasználás o Újrahasznosítás
o Veszélyes szennyezőanyagok o Egyéb szennyező anyagok A biodiverzitás, az ökoszisztémák és a tájak megőrzése o Fogságban tartott vadállatok o Tájhasznosítás o A biodiverzitás megőrzésének kritériumai o Kapcsolat a vadvilággal Részben ezeknek a trendeknek a hatására is Magyarországon először éppen a DélDunántúlon megindult az ökoporta minősítési rendszer kialakítása. Mi is az ökoporta? Olyan falusi vendégfogadóhely, amely kényelmes és jól felszerelt, szálláshelyként a 3, vagy 4 napraforgós minőségi kategóriába tartozik. A szálláshely természetvédelmi értékek közelében fekszik, a vendégfogadó felkészült a környék látnivalóinak a bemutatására. A szálláshely és környezete környezetbarát és hagyományőrző kialakítású, energia és víztakarékos, hulladékát komposztálja, és szelektív módon gyűjti. A vendégfogadók ragaszkodnak kulturális tradícióikhoz, őrzik a táji, termelési hagyományokat. Helyi élelmiszer és/vagy kézműves termékeik vannak, amelyeket szívesen mutatnak be vendégeiknek, kóstoltatják meg a helyi ízeket. A vendégfogadók ismerik a környék túraútvonalait, kulturális programjait, ezeket vendégeiknek is ajánlják. Tehát: természet élmény + helyi ízek és kultúra + vendégbarátság a falusi portán = Ökoporta Jelenleg harmincnégy környezetbarát vendégfogadó, más néven ökoporta fogadja a DélDunántúlon a vendégeket. Az újfajta turisztikai kezdeményezés egyszerre lehet kitörési pont és megélhetést biztosító lehetőség a helyieknek. Az ökoporták minősítési rendszere: Főbb szempontok: 1. Környezet 2. Szálláshely
3. Információadás 4. Helyi termékek 5. Programok 6. Partnerség 1. Környezetre vonatkozó kritériumok: Alapfeltétel: a vendégfogadó települése a régió országos védettségű természetvédelmi területei közelében feküdjön (NP, TVK, TVT) Teljesítendő kritériumok: rendezett, virágos vendégfogadó porta felszerelt pihenőkert és játszóudvar áll a vendégek rendelkezésére energia és víztakarékos eszközök, technológiák használata komposztálást végez, hulladékát szelektív módon gyűjti csak környezetbarát tisztítószereket alkalmaz Külön értékelt szolgáltatások: bekapcsolódik településszépítési, virágosítási akciókba megújuló energiaforrásokat használ környezetbarát fűtési rendszert használ 2. A szálláshelyre vonatkozó kritériumok Alapfeltétel: FATOSZ által minősített, 3, vagy 4 napraforgós szálláshely Teljesítendő kritériumok: természetes és környezetkímélő anyagok használata a szálláshely kialakításánál, felújításánál antiallergén textilanyagokat használ a szálláshely tájjellegű és hagyományőrző kialakítású hagyományőrző tárgyakkal díszíti a szálláshelyet, ezeket vendégeinek be is mutatja Külön értékelt szolgáltatások: házi gyűjteménnyel rendelkezik a paraszti kultúra emlékeiből a szálláshelyet mozgáskorlátozottak fogadására is felkészítette 3. Az információadásra, felkészültségre vonatkozó kritériumok Alapfeltétel: Teljesítendő kritériumok: bekapcsolódik a régiós ökoturisztikai információs és marketing rendszerbe, ismeri és a vendégeinek be tudja mutatni a környező védett területek értékeit információs anyagokkal (kiadványok, térképek) rendelkezik a környező ökoturisztikai kínálatokról (túraajánlatok, bemutatóhelyek, tanösvények) Külön értékelt szolgáltatások: felkészült idegen nyelven is információadásra 4. A helyi termékekre, kézműves termékekre vonatkozó kritériumok Alapfeltétel:
Teljesítendő kritériumok: ismeri a régió biotermékeit, imázstermékeit, ezeket tudja vendégeinek is ajánlani ismer helyi termékelőállítókat, őket vendégeinek is tudja ajánlani, rendelkezik fűszerkerttel felkészült étkezési szolgáltatások nyújtására felkészült kímélő, diabetikus ételek készítésére ismeri a tájjellegű ételeket, ilyet kínál vendégeinek is ismeri a település kézműves mestereit, vendégeinek tud ajánlani ilyen programot Külön értékelt szolgáltatások: biotermelést folytat kézműves bemutatóhelyet működtet, saját termékeit árulja, helyi termékeket állít elő és ad el 5. A programokra, aktivitásokra vonatkozó kritériumok Alapfeltétel: Teljesítendő kritériumok: kerékpárokat kölcsönöz vendégeinek, ismeri a körzet kerékpáros túraútvonalait, ezeket tudja ajánlani vendégeinek, tud lovas programot ajánlani vendégeinek ismeri a település és a környék kulturális hagyományait, rendezvényeit, tud ilyen programot ajánlani vendégeinek ismeri a régió víziturizmus ajánlatait Külön értékelt szolgáltatások: lovas programok adására, hagyományos zenét, vagy táncot tartalmazó program bemutatására is felkészült 6. A partnerségre vonatkozó kritériumok Alapfeltétel: hivatalosan bejegyezett, működő vendégfogadó helyi, vagy megyei szervezeten keresztül tagja a FATOSZnak Teljesítendő kritériumok: együttműködik a település és a régió környezetbarát vendégfogadói hálózatával együttműködik a régió ökoturisztikai szervezetrendszerével A minősítés menete: A minősítést kérő bejelenti igényét a régió ökoporta rendszerét menedzselő szervezetnél: BMFTKSZ (lehetséges tagjai: DDNP; DDRMI; FATOSZ helyi szervezetei). A szervezet többféle szakterületről kér fel specialistákat a minősítési bizottságban való közreműködésre (természetvédelem, építészeti örökség, agrárium, vendéglátás, falusi turizmus). A minősítőbizottság helyszíni felmérő látogatást tesz a vendégfogadónál. Itt megvizsgálja, hogy:
Teljesülneke a minősítés alapfeltételei? Megvizsgálja minősítési szempontonként (16ig) és egyenként 05 pont között értékeli a kritériumok teljesülését. Megvizsgálja, hogy a vendégfogadó rendelkezike plusz szolgáltatásokkal, ezeket külön pontszámokkal jutalmazza. A minősítés akkor nyerhető el, ha: a vendégfogadó megfelel az alapfeltételeknek; a teljesítendő kritériumok valamennyi minősítési szempontjánál kapott pontszámot; a pontszámok elérik a maximálisan megszerezhető (6x5=30p) 50%át, azaz 15 pontot. A kritériumoknál megszerzett minimálisan 15 pont ideiglenes, két éven belül megújítandó minősítést jelent. A rendelkezésre állókét éven belül a felmérő látogatáskor tapasztalt hiányosságokat a gazdának pótolnia kell, az ideiglenes minősítés nem hosszabbítható meg! Az a jelentkező, aki legalább a megszerezhető pontszám 2/3 részét megkapta, tehát 20 pontot szerzett, annak a minősítőbizottság ún. végleges minősítést ítél oda. A plusz szolgáltatásokért külön pontokat ítélhet meg a bizottság, ám ezek a pontszámok csak a 15 pont feletti kritérium értékelés után vonhatók össze, a végsőeredménynél. (forrás: Dr. Szabó Géza Ökoporta rendszer kiépítése a régióban)
Ellenőrző kérdések: 1. Mi az ökoturizmus? Definiálja! 2. Az ökoturizmus főbb jellemzői 3. A hazai ökoturizmus bemutatása Mik a főbb jellemzői? 4. A DélDunántúl lehetőségei és adottságai 5. Mi az ökoporta? 6. Az ökoporta szálláshelyre vonatkozó kritériumai 7. Írja le a minősítés menetét! Ajánlott irodalom: Magyar Turizmus Zrt. releváns kiadványai Gonda T. Spiegler P.: Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a DélDunántúlon Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia Aquaprofit Zrt. Dr. Szabó Géza: Az ökoporta rendszer kiépítése a déldunántúli régióban Megan Epler Wood: The next 20 years of ecotourism International Ecotourism Society www.worldtourism.org World Tourism Organisation (WTO) www.wwf.at World Wide Found for Nature (WWF) www.uneptie.org United Nations Environment Programme (UNEP) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium