A Sásdi kistérség esélyegyenlőségi akcióterve

2009. A Sásdi kistérség esélyegyenlőségi akcióterve Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás 2009.

Tartalom Előzmények... 4 Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között... 4 Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere... 4 1. A Sásdi Kistérség általános jellemzése... 7 1. 1. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége, demográfiai helyzet és folyamatok... 9 2. A kistérség természeti adottságai és viszonyai:... 11 2. 1. Természeti adottságok... 11 2. 2. Kulturális és természeti ritkaság található több településen is:... 11 2. 3. Geológia és domborzati viszonyok... 11 2. 4. A hőmérsékleti viszonyok... 12 2. 5. A csapadékviszonyok... 12 2. 6. A helyi klimatikus viszonyok... 13 2. 7. A talajadottságok... 13 2. 8. A felszín alatti vizek:... 14 2. 9. A felszíni vizek... 14 2. 10. A termőföld állapota... 15 2. 11. A hulladékok kezelése... 15 2. 12. A zajviszonyok... 15 2. 13. Az épített környezet terhelése... 15 2. 14. A környezet egészségügyi feltételek... 16 2. 15. Környezeti problémák... 16 3. A kistérség gazdasági helyzete:... 16 3. 1. Általános bemutatás:... 16 3. 2. Mezőgazdaság, agrárstruktúra... 22 3. 2. 1. Erdőgazdálkodás, vadászat... 22 3. 2. 2. Állattenyésztés... 24 3. 2. 3. A jelenlegi élelmiszer-, és feldolgozóipar részletezése:... 24 3. 2. 4. A térség infrastruktúrája... 25 4. A kistérség szociális és foglalkoztatási helyzete... 28 4. 1. Képzettségi szint... 28 4. 2. A foglalkoztatottság, munkanélküliség, inaktivitás elemzése, a szociális helyzet bemutatása... 28 4. 3. A szociális ellátáson belül a segélyezés mértékének a bemutatása... 33 4. 3. 1. Sásd mikro térség... 33 4. 3. 2. Gödre mikro térség:... 38 4. 3. 3. Vásárosdombó mikro térség:... 42 4. 3. 4. Mágocs mikro térség... 45 4. 3. 5. Mindszentgodisa mikro térség:... 47 4. 4. A hátrányos helyzetű gyermekek számának alakulása a kistérségbe... 49 4. 4. 1. Sásd mikro térség:... 49 4. 4. 2. Mágocs mikro térség:... 50 4. 4. 3. Mindszentgodisa mikro térség:... 50 4. 4. 4. Vásárosdombó mikro térség... 51 4. 4. 5. Gödre mikro - térség... 52 5.A Sásd Kistérség Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése... 55 5. 1. A közszolgáltatások elérhetősége a kistérség településein... 55 2

5. 2. Kistérség intézményfenntartó társulásainak a bemutatása mikro-térségi központok szerint... 58 5. 2. 1. Sásd mikro-térség:... 58 5. 2. 2. Mágocs mikro térség... 59 5. 2. 3. Vásárosdombói mikro- térség... 59 5. 2. 4. Mindszentgodisa mikro térség... 60 5. 2. 5. Gödre mikro- térség... 60 5. 3. Szakszolgáltatás bemutatása:... 61 5. 4. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN... 65 5. 4. 1. A BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI FELADATELLÁTÁS JELLEMZŐI A KISTÉRSÉGBEN... 65 5. 4. 2. Az óvodák intézményi esélyegyenlőségi helyzetfeltárása... 70 5. 4. 3. Általános és középiskolák, szakképzési, kollégiumi feladatellátás a kistérségben... 76 5. 4. 4. Az oktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzések beavatkozási területeinek meghatározása az elkészült akciótervek szerint, mikro-térségenként bemutatva:... 125 6. A kistérség szociális ellátási területének a bemutatása, alap és szakellátáshoz való hozzáférés vizsgálata az esélyegyenlőségi szempontjából... 140 6. 1. A szociális ellátás intézményrendszerének a bemutatása... 140 6. 1. 1. Alapellátás területe... 140 6. 1. 2. A szakellátás területe... 163 7. Az egészségügyi ellátás a kistérségben... 165 7. 1. Sásd a kistérségi központ jelenlegi egészségügyi szolgáltatásai... 167 7. 2. Az ellátandó terület lakosságának egészségi állapota... 170 8. A szegregátumok vizsgálata a kistérségben... 171 10. A Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Akcióterve 2009-2011... 177 11. Monitoring... 178 12. Elfogadás... 178 3

Előzmények Az esélyegyenlőség helye a közösség politikái között Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története három, erősen különböző időszakra bontható: 1957 és 1975 között a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett, kevés sikerrel. 1975 és a 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását. A 80-as évek végétől napjainkig egyre markánsabban megjelenő esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlőség és diszkrimináció-mentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésének 70/A. 4

-ára, megalkotta a 2003. évi CXXV. Törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban a hatályos szabályozás nélkülözte az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, a tulajdon szociális kötöttsége azonban emellett - a tulajdonjog közjogi védelmének keretein belül - igazolhatja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírjon. Az egyenlő bánásmód követelményével szemben azonban az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedésekre jogosultságként kikényszeríthető igénye senkinek nincsen. A két szabályozási terület egy törvényben való elhelyezését - azon túl, hogy mindkét terület a személyek közötti egyenlőség egy-egy vetülete - az indokolta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedések formálisan az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelentik, mivel egyes személyeket a többi személyhez képest előnyösebb helyzetbe hoznak. A törvény tekintettel van arra, hogy az önrendelkezési jog, a személyhez fűződő jogok, és a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog szűk körben alkotmányosan igazolható módon korlátozhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza 5

meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételével léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az előzőekben kifejtettek szerint az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 6

1. A Sásdi Kistérség általános jellemzése Baranya megye kilenc kistérsége közül a Sásdi Kistérség (Baranyai-hegyhát) a legkisebb (384 km 2, ez a megye területének 8, 7 százalékát jelenti). Az ide tartozó 27 településen a 2005. évi adatok alapján 15 430 fő, a megye lakosságának 3, 9 százaléka él. A terület átlagos népsűrűsége alacsony, mélyen a "vidéki" kategória (120 fő/km 2 ) határa alatt van, 37, 9 fő/km 2. 1. sz. táblázat: A települések száma nagyságrendi-kategóriák szerint Kistérség Település Ebből: város 499 A települések száma népességnagyság-kategóriák szerint 500 999 1000 4999 5000 9999 10 000 49 999 50 000 Terület, km 2 Népsűrűség, fő/km 2 A 120 feletti népsűrűsé gű települése ken lakók aránya, % Komlói 19 1 10 4 4 1 315 127, 8 65, 2 Mohácsi 43 2 20 13 9 1 846 59, 6 49, 2 Pécsi 39 2 21 7 9 1 1 571 324, 8 90, 5 Pécsváradi 19 1 15 1 3 258 49, 1 Sásdi 27 2 20 4 3 384 37, 9 23, 1 Sellyei 35 1 30 3 2 463 30, 0 Siklósi 53 3 40 5 7 1 653 57, 0 37, 0 Szentlőrinci 20 1 13 4 2 1 270 57, 0 45, 8 Szigetvári 46 1 37 7 1 1 669 40, 0 40, 9 Összesen 301 13 20 6 48 40 3 3 1 4 430 89, 5 64, 0 KSH Baranya megyei évkönyve 2007. A Dél-Dunántúl szívében elhelyezkedő kistérség három természetföldrajzi kistáj találkozási pontjánál helyezkedik el, ezek pedig az észak-zselic, a Baranyai-hegyhát és a Völgység. Hármas tagoltságánál fogva a kistérség domborzati, éghajlati, tájföldrajzi viszonyai sokszínűek, míg a déli területek a festői szépségű Mecsek vidékét jellemző vonásokkal rendelkeznek, addig a terület nyugati részét az erdőkkel sűrűn fedett zselici dombvidék dominálja, a Kapos-völgyére kiszélesedő, csapadékban gazdag Sásdi-medence pedig a környék éléskamrájaként, mezőgazdasági művelésre alkalmas sík területeivel különül el a térség egyéb részeitől. A természetföldrajzi viszonyok következtében a településszerkezet máig megtartotta aprófalvas jellegét, ami nehezíti, a zsáktelepülések esetében pedig szinte teljesen megoldhatatlanná teszi az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, a tömegközlekedés gazdaságos megszervezését, az oktatási és szociális alapellátások helyben történő biztosítását. A tájegységnek azonban éppen e lankás, völgyekkel tagolt felszíni kép adja a vonzerejét. 7

Település neve 2. sz. táblázat: A Sásdi kistérség települései, és lakosságuk: Lakónépessé g száma / fő 0 17 évesek / fő 18 59 évesek / fő 1. Ág 196 49 112 35 2. Alsómocsolád 366 53 209 104 3. Bakóca 334 50 214 70 60 év felettiek 4. Baranyajenő 520 n. a. n. a. n. a. 5. Baranyaszentgyörgy 141 n. a. n. a. n. a. 6. Bikal 774 n. a. n. a. n. a. 7. Felsőegerszeg 150 26 83 41 8. Gerényes 264 69 163 32 9. Gödre 951 n. a. n. a. n. a. 10. Kisbeszterce 91 20 53 18 11. Kishajmás 237 64 134 39 12. Kisvaszar 352 112 207 33 13. Mágocs 2514 445 1458 611 14. Mekényes 313 49 185 79 15. Meződ 144 25 88 31 16. Mindszentgodisa 926 198 548 180 17. Nagyhajmás 403 104 217 82 18. Oroszló 328 n. a. n. a. n. a. 19. Palé 114 22 81 11 20. Sásd 3381 503 2123 755 21. Szágy 161 25 100 36 22. Tarrós 121 24 78 19 23. Tékes 294 68 186 40 24. Tormás 345 84 192 69 25. Varga 118 25 74 19 26. Vásárosdombó 1182 226 667 289 27. Vázsnok 140 22 97 21 2008. január 01 állapot Jegyzői adatszolgáltatás A kistérség települései öt kisebb - a fejlesztés és együttműködés szempontjából jelentőséggel bíró - központ (Sásd, Mágocs, Gödre, Mindszentgodisa és Vásárosdombó) köré csoportosulnak. 8

Sásd - Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Palé, Varga, Vázsnok Mindszentgodisa - Bakóca, Kisbeszterce, Kishajmás Gödre - Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Tormás, Szágy Vásárosdombó - Ág, Gerényes, Kisvaszar, Tarrós, Tékes Mágocs - Alsómocsolád, Bikal, Mekényes, Nagyhajmás 1. 1. A kistérség területe, népessége, népsűrűsége, demográfiai helyzet és folyamatok A Sásdi statisztikai kistérség a stratégiai (és operatív) programozásban tervezési egységet alkot. A kistérség a Dél-Dunántúli Régió közepén terül el. A kistérség északon, északkeleten a három Tolna megyei - a dombóvári (4702), a tamási (4705) és a bonyhádi (4701) - kistérséggel, keleten és délen, délnyugaton a Baranya megyei - komlói (3201), pécsi (3207), szentlőrinci (3209) és szigetvári (3206) - kistérségekkel, nyugaton egy Somogy megyei - a kaposvári (4404) - kistérséggel határos (KSH,1997). 3. sz. táblázat: Népesség, népmozgalom adatai Baranya megyében, kistérségenként Kistérség Lakónépesség az év végén fő változása a 2001. év végéhez, % Városok népessége az év végén Települések átlagos népessége Évleszületés Halálozás ezer lakosra Belföldi vándorlási különbözet Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet 2000 2007. évi átlaga ezer lakosra A 60 éves és idősebb népessé g aránya az állandó népessé gből az év végén, % Komlói 40 195-5, 1 26 210 2 116 8, 1 13, 6-4, 8-5, 0-3, 5 21, 9 Mohácsi 50 465-3, 0 22 989 1 174 8, 8 15, 0-3, 5-6, 0-0, 2 22, 2 Pécsi 185 402 0, 2 162 348 4 754 9, 6 12, 5 4, 1-3, 1 1, 5 22, 2 Pécsváradi 12 689-4, 6 4 063 668 9, 2 15, 5-7, 4-5, 2-1, 0 22, 2 Sásdi 14 556-6, 5 3 360 539 9, 7 16, 7-6, 1-5, 8-5, 8 21, 3 Sellyei 13 918-6, 7 2 911 398 10, 6 10, 5-11, 0-2, 5-7, 7 19, 1 Siklósi 37 247-4, 2 16 312 703 9, 6 14, 0-5, 0-3, 8-2, 4 20, 4 Szentlőrinci 15 407-3, 2 7 060 770 9, 2 12, 8 0, 1-2, 9-1, 4 17, 6 Szigetvári 26 754-5, 5 10 948 582 9, 2 14, 7-7, 1-4, 6-4, 2 18, 7 Összesen 396 633-2, 4 256 201 1 318 9, 3 13, 4-0, 8-4, 0-0, 8 21, 4 KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve 9

A táblázatból és az ábrából megállapítható, hogy a Sásdi kistérség helyzete a demográfiai mutatók tekintetében rosszabb a régiós átlagnál, alacsonyabb születési gyakoriság, magasabb halandóság, ebből adódóan gyorsabb természetes fogyás, idősebb korösszetétel jellemzi. A lakosság életkor szerinti összetételét tekintve, észrevehető, hogy a korábbi relatív kedvező helyzethez képest itt is jellemzővé vált az uralkodó régiós tendencia. Sőt a kistérség a Baranya megyei átlaghoz képest is rendre kedvezőtlenebb mutatókat produkál. A népesség számának alakulását a születési gyakoriság, a halandóság és a migráció közvetlenül befolyásolja, de közvetett módon a házasságkötések és a válások is hatást gyakorolnak rá. A házasságkötések száma és arányszáma a Dél-Dunántúlon az utóbbi másfél évtized során folyamatosan és jelentős mértékben csökkent. Az 1990. évben ezer lakosra még 6, 5 házasságkötés jutott, 2004-ben már csak mindössze 3,9, amely valamelyest elmarad az országos 4,2-es átlagtól. (Meg kell jegyezni, hogy ez volt az első év, amikor az arányszám értéke nem érte el a 4-et.) A régión belül szinte valamennyi kistérségben hasonló folyamatok játszódtak le. E tekintetben a legkedvezőtlenebb helyzet éppen Sásd körzetében mutatkozott, ahol 1000 lakosra mindössze 2,8 házasságkötés jutott. A helyzetet tovább rontja, hogy a válások száma 1000 lakosonként 2, tehát alig alacsonyabb, mint a házasságkötéseké, s ez bizony a gyermekvállalási kedvre is nagyon negatív hatással van. A népesség fogyása országos jelenség, a 2001-es lakosságszám az 1990. évihez viszonyítva arányában kifejezve 98, 3%%, Baranya megyében 97, 8%, alig valamivel rosszabbat az országos adatnál. A Sásdi Kistérségben azonban ennél valamivel nagyobb arányú népességszám-csökkenést mutatnak az adatok (94, 4%), ami alátámasztja azt, hogy a természetes fogyáson túl az elvándorlás is apasztja a területen élők számát. A 27-ből, településből 16 településen az évtizednyi vándorlási különbözet negatív értéket ad. Az elvándorlás célterületei: Kaposvár, Pécs, Dombóvár, Szekszárd, Budapest. Igazán aggasztó helyzetről, a lakosság 15 százaléknál nagyobb arányú fogyásáról öt településen Bakóca, Felsőegerszeg, Kisbeszterce, Kishajmás és Tormás vallanak az adatok. Ez a tendencia azért is veszélyes e településekre nézve, mert az egy Tormást kivételével, ahol 2001-ben 354 főt írtak össze, mind a négy falu lakosság száma 200 fő körül mozog vagy alatta is marad ennek az értéknek. A térségben nyolc településen, még ha csekély mértékben is, de nőtt a lakosok száma, közülük öt község vándorlási különbözete pozitív. Összességében a Baranyai Hegyhát Kistérségben a belföldi vándorlási különbözet átlaga, 2000 2004 között 5, 7 fő volt 1000 főre vetítve ennél magasabb értéket Baranyában csak a Sellyei kistérségben mutattak ki a statisztikusok. A kistérség legmagasabb népességszámmal (23 604 fő) az 1930-as népszámlálás idején rendelkezett. Azóta, az 1960-as népszámlálást leszámítva folyamatosan csökkent a kistérség népessége. A központi település Sásd népességszáma hullámzóan ugyan, de növekedett, a maximumát 1990-es népszámlálás idején érte el, ekkor 3877 fő volt a település lakkossága. A kistérség területén jelenleg Sásd rendelkezik városi jogállással, amelyet 1995-ben nyert el; Mágocs 2009. július 01- én nyerte el a városi rangot. 10

4. sz. táblázat: Baranya megye városainak népességadatai Város Terület, km 2 fő Lakónépesség az év végén változása a 2001. év végéhez, % a megyei százalékában Népsűrűség, fő/km 2 Pécs 163 156 664-2, 0 39, 5 962, 6 Bóly 25 3 954 6, 4 1, 0 155, 8 Harkány 26 3 831 8, 9 1, 0 149, 1 Komló 47 26 210-4, 6 6, 6 563, 1 Mohács 112 19 035-0, 3 4, 8 169, 6 Pécsvárad 36 4 063-1, 0 1, 0 112, 8 Sásd 15 3 360-5, 9 0, 8 225, 8 Sellye 25 2 911-10, 4 0, 7 115, 6 Siklós 51 9 964-4, 0 2, 5 195, 7 Szentlőrinc 28 7 060-2, 8 1, 8 253, 9 Szigetvár 40 10 948-4, 7 2, 8 277, 1 Villány 22 2 517-9, 9 0, 6 114, 3 Összesen 589 250 517-2, 3 63, 2 425, 4 KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve 2. A kistérség természeti adottságai és viszonyai: 2. 1. Természeti adottságok A táj természeti értékeként éppen a közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos helyzet, a völgyekkel, patakokkal és tavakkal szabdalt szelíd dombvidék festői táj-képe emelhető ki. A terület alapvetően átmenetet képez a Zselic, a Völgység és a Mecsek-hegység között. A Baranyai Hegyhát tájvédelmi terület, legmeghatározóbb természeti értékét a magas erdősültségi mutatók által meghatározott tájkép jelenti. 2. 2. Kulturális és természeti ritkaság található több településen is: Említést érdemelnek a Gödrei Szent Márton park, a Kisvaszari Erdészeti Park, a vadászati adottságok, a argai védett tiszafa, Sásdon a Petőfi utcai platán-sor, Vásárosdombón a Margit-majori kert csakúgy, mint a bikali, a szágyi és a vargai termálvizek. A néprajzi tájegységek között feltétlenül megemlítendő, a Mecsek-hegység északi lejtőin elterülő a Német Kör. 2. 3. Geológia és domborzati viszonyok Az utóbbi 2, 5 3, 0 millió év változatos geológiai és felszínfejlődési folyamatai a tájon belül kistájakat alakítottak ki, amelyek egymástól eltérő mezőgazdasági lehetőségeket hoztak létre. 11

A kistérségi felszíntípus 27, 0% a igen enyhén, átlagosan 160 m tszf magasságra kiemelt dombvidék, amelynek része a széles talpú Baranya csatorna völgye is; ennek átlagos tszf magassága 115 120 m. A területet általában a közel sík, de környezete fölé 40 50 m-re felemelt fennsík jellemzi, peremeit rövid völgyek tagolják, amelyek igen enyhe és rövid lejtőkkel vésődnek a fennsíkba. A második felszíntípus a terület 34,0% át, képezi. A dombvidéki felszínű térségben már átlagosan 220 240 tszf m en fekszenek a legmagasabb pontok. Ebben a térségben a lejtősödés általában 12 17% között mozog. A lejtők átlagos hossza 150 m, az agyag kivárása elég gyakori. A lösz szerepe háttérbe szorul. Csupán a völgyek közötti széles hátakon települ 3 4 m vastagságban, a lejtőkön ennél vékonyabb. A talajcsúszások kismértékűek és viszonylag ritkán jönnek létre. A harmadik felszíntípusban 27, 0% az általános fejlődés nagyobb, mint az előző típusokban. Itt már a 17% feletti lejtés a jellemző, de a 25, 0% feletti még ritka. A völgyek közötti hátakon átlagos vastagsága alig haladja meg az 1 m t. A lejtőkön gyakori az agyag kibukkanása, így gyakori a jelentősebb talajmozgás is. A terület d i részén, az összterületnek 12, 0% án terül el a szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan. Itt a legintenzívebb a lejtőcsúszás, főleg a Mecsek é i peremén (Kishajmás) ahol a miocén anyagos rétegekbe vágódtak a völgyek. A domborzat általános lejtése 17,0% felett van, gyakran meghaladja a 25, 0% ot. 2. 4. A hőmérsékleti viszonyok A térség az országos átlaghoz képest a melegebb területek, közé tartozik. Különösen enyhe ezen a tájon a tél. Ez a téli félévben DNY felől áramló enyhe földközi tengeri légtömegek hatása. A légtömegek az Alpok D i előterében dny felől áramlanak. Az enyhe telet a fagyos napok átlagos száma, és a fagymentes időszak hossza is jól igazolja. A nyári és hőségnapok átlagos számai szintén lényegesen kisebb különbségeket mutatnak jelezvén a már megállapítottakat, hogy ti. a nyári hőmérsékleti különbségek a télihez viszonyítottan lényegesen kisebbek. 2. 5. A csapadékviszonyok Az elsődleges maximum a térségben, májusban alakul ki. Baranyai Hegyhát Kistérség az országos átlagnál csapadékosabb, különösen nedvesebbek a téli hónapok. A csapadék gyakorisága, azaz a csapadékos napok átlagos száma is országos viszonylatban igen kedvező. Különösen kedvező az, hogy májusban van a legtöbb csapadékos nap, átlagosan minden harmadik nap hullik változó mennyiségű csapadék (eső). 12

2. 6. A helyi klimatikus viszonyok A csapadék gyakoriság és kötött talaj mérsékli a térségben az aszály gyakoriságát, és tartamát. A köd gyakorisága a völgytalpakon döntő a jelentőségű az aszály veszély mérséklésében a magas talajvíz következtében nagyobb a levegő páratartalma, gyakoribb a köd. A levegő szélcsendes időjárásban a környező magas dombokon jobban lehűl (éjjel) és a nehezebb levegő a völgytalpra süllyed. Ez igen jelentős pozitív helyi klimatikus hatás, elsősorban a széles völgytalpakon (Baranya csatorna, Hábi és Gödrei patak völgye) a legjellemzőbb. A köd gyakran 10 20 m vastag, így a völgyperemi lejtők is kedvező helyzetben vannak. Negatív helyi klimatikus folyamat a völgytalpak talaj menti fagyveszély gyakorisága. az ún. átmeneti évszakokban, azaz ősszel és tavasszal. A tavaszi gyakoriság a veszélyesebb, amely még május közepén is jelentős tud lenni, ezért a völgytalpak nem megfelelő termőhelyek tavaszi fagyveszélye érzékeny kultúrnövények számára. A talaj menti fagyveszély területi elterjedése nagyobb, mint a köd elterjedése. Sajátos helyi klíma található a dombtetőkön és a kiemelt magas fennsíkokon. A völgytalpi viszonyoktól jelentős eltérés a szélgyakoriságban van. A harmadik típus a különböző égtáji kitettségű lejtőkön alakul ki lejtőklímák közös, és negatív jellemzőjük a talajok rossz vízellátottsága, száradékonysága a lejtőkről a csapadék lefolyik, kevés a beszivárgás. Az északias lejtőkön a szélkár jelentős, hiszen az agresszív szelekkel szemben fekszenek. A délies lejtők szélárnyékos fekvésűek, és melegebbek. A Baranyai Hegyhát Kistérség területeire legfőképpen az északias és délies lejtőklímák a jellemzőek. 2. 7. A talajadottságok A legáltalánosabb kőzet a lösz, illetve a löszös üledék. A talajminőség pontosabb elemzése végett különbséget kell tennünk a lösz, és a löszös üledék között. A lösz, amely a terület É-i részén (Meződ, Vásárosdombó, Mágocs, Nagyhajmás) a községhatárok túlnyomó részét borítja, mészben gazdag, a rajta kialakult talaj is jó minőségű. A löszös üledékek elsősorban a közepesen és erősen lejtő felszíneken fordulnak elő. Ezek az anyagok általában az alattuk fekvő pannon homokkal illetve agyaggal keveredtek, kötöttebbek és savanyúbbak. A Mecsek É i peremvidékén a legrosszabb minőségű a talajképző kőzet, mert itt a lösz hiányzik, a talaj a miocén agyagos kőzeten képződik. A völgytalpakon, sajátos anyagon képződtek a talajok. Itt ui. egyrészt a vízfolyások iszapos agyagos hordaléka fekszik, másrészt a lejtőkről a csapadék által lemosott, általában löszös anyag keveredik a folyóvízi üledékkel. A különböző kőzeteken, és a változatos természeti környezeti viszonyok között (völgytalp, lejtő, erdő) változatos talajok keletkeztek az elmúlt évezredek során. Ezeken, a felszíneken eredeti állapotban igen nagy szerepe volt a víznek. Ezért itt a humuszban gazdag, túlzottan jó vízellátottság lápos rétitalajok fejlődtek ki. 13

A terület D i részén a viszonylag magasra emelt platókon a mészben gazdag löszön fejlődtek ki mára a csernozjom barna erdőtalajok. A legnagyobb kiterjedésű az agyagos bemosódásos barna erdőtalaj. Ez a talajtípus ui. az eredeti erdővegetáció alatt keletkezett. Gyakori benne a lejtőn végbement agyagbemosódás. 2. 8. A felszín alatti vizek: A Sásd Dombóvár medence vize a mecseki karsztvíz hidrosztatikai nyomása alatt van, következménye, hogy a felszínalatti vízkészletnek ún. pozitív nyomásállapota. A pozitív nyomásállapotnak határozott térbeli eloszlása van, legfőképpen a Baranya csatorna széles völgyére korlátozódik, a talpa alatt ui. egy kavicsos homokos rétegekből álló eltemetett hordalékkúp fekszik. Az oda szivárgott víz ebben a laza közegben könnyen mozog, így a hidrosztatikai nyomás is jobban érvényesül. A Baranya csatornától Ny ra és K re a geológiai rétegek már finomszeműek (homok, homokos iszap) úgy ezekben a nyomás "elvész". A Mecsek karsztvizének nyomása É felé csökken a Baranya csatorna völgyében. Husztótón 60 100 m mélység +25 31 m, de Kaposszekcsőn ugyanebben a mélység zónában már csak +4,7 m a méterben kifejezett pozitív nyomás. A mélységi vizet az esetek túlnyomó többségében 50 150 m mélységben tárják fel, a víz tehát a mélyben un. emeletekben, helyezkedik el. A legnagyobb vízhozamú réteget nyitják meg a fogyasztó számára. A közeli Kapos völgye mélyszerkezeti vonalrendszeren nagymélységből érkező termálvíz, a geotermikus gradiens (6, 7fok/100 m). A gradiensek mikro regionális értékei jelzik tehát, hogy Sásd környékén vannak a legkedvezőbb viszonyok, de a mélységbeli változás itt szóródik a legjobban. A Kapos völgyéhez közeli (Meződ, Mágocs, Mekényes, Nagyhajmás) és a Baranya csatorna völgyétől Ny ra fekvő területen (Mindszentgodisa, Bakóca, illetve Baranyajenő, Tormás, Szágy, Gödre) csaknem azonos a gradiens. 2. 9. A felszíni vizek A térség felszíni vízellátottságának alapja a csapadékból származó lefolyás. Az így keletkező vízmennyiségek a tavaszi hóolvadás után elsősorban a május augusztus közötti, de legfőképpen június július időszakban van a 100 mm/hó csapadékösszegeknek a legnagyobb a valószínűsége. A felszíni, azaz a mederben lefolyó évi vízmennyiségnek lényegesen kisebb része származik a forrásokból. A csapadék a völgyek közötti dombokon, dombhátakon beszivárog a víz az első agyagrétegig, amely azután kivezeti a felszínre. A forrásokhoz tartozó un. Felszín alatti vízgyűjtők azonban kicsik, hiszen a táj a völgyektől erősen felszabdalt. A források tavasszal általában befejezik a működésüket. Az ún. területi vízellátottság pozitív, ami azt jelenti, hogy a sokévi csapadék mennyisége több mint a sokévi lehetséges párolgás. A tájban ezért felszíni vízfelesleg van sokévi átlagban természetesen lehetnek csapadékszegény évek, illetve évjáratok, amikor időszakos csapadékhiány lép fel. 14

2. 10. A termőföld állapota A mezőgazdaságilag művelt terület 19. 931, ha ral 6, 7%, a termőterület pedig 14. 366, ha ral 3, 6% csökkent Baranyában (1980/1995). Az erdőterület 9. 179, ha ral 9, 4% növekedett, az erdősültség 22, 1% ról 23, 3% ra változott. A művelés alól kivont területnagyság a 9, 7% ról az összterület 13, 8% ára növekedett (1980/1997). A hegyháti területen a vízerózió jelentős termőtalaj veszteséget okoz, ez a kistérség termőtalajainak közel 55,0% át, érinti. A műtrágyázott területek nagysága és az alkalmazott mennyiségek jelentősen csökkentek, a felhasznált szerves trágya fajlagos mennyisége viszont kismértékben növekedett (1980/1997). A tendenciák kedvezőek a talajok, a felszíni és a felszínalatti vizek védelme szempontjából, a korábban alkalmazott nagy műtrágya dózisok (300 400 kg/ha) együtt jártak a talajvizek nitrát tartalmának folyamatos emelkedésével, napjainkban kérdésessé vált, a dózisok alkalmasak e a talajok termőképességének fenntartására. 2. 11. A hulladékok kezelése Legális szemétlerakó nincs a térségben; Kökény, Dombóvár, Pécs és Kaposvár fogadják a települések szilárd kommunális hulladékát. Nagy problémát jelentenek Ág, Tékes, Kisvaszar, Gerényes, Sásd, Vásárosdombó, Baranyajenő, Gödre, Bikal illegális hulladéklerakói. Oroszlón a trágyakezelés megváltoztatásával lehetne elérni a talaj és a talajvizek állapotának javulását. Sásdon a jelentős átmenő forgalom miatt a zaj- és a levegőszennyezést okoz problémát, ezért a város véderdő telepítését tervezi. Az állati tetemek elhelyezésére Mágocson külön tárolót hoztak létre. A civil szervezetek aktívan részt vesznek a településükön felmerülő károk és problémák kezelésében. 2. 12. A zajviszonyok A nagy forgalmú útszakaszokon (Sásd) a zajszintek rendszeresen meghaladják a 70 75 db értékeket és még kisebb forgalmú időszakban, sem csökken a 60 65 db alá (a kistérségben a 66 os úton fekvő Baranyajenő, Gödre, Oroszló, a 611 es úton Vásárosdombó. A vasúti közlekedés a vasúti pályához közelebb fekvő lakóépületeknél okoz/okozhat panaszokat, a Baranyai hegyhát településeinél (Kishajmás, Sásd, Vásárosdombó). 2. 13. Az épített környezet terhelése A környezetterheléssel járó tevékenységek (ipari, az agrár, a szolgáltatási) és a lakófunkció nem megfelelő elkülönülése/elválasztása átmeneti vagy tartós lakossági panaszokkal jár(hat) (bűz, zaj-, porterhelés), külön is érdemes megemlíteni az állattartótelepek hatását egyes települések (Gödre, Oroszló, Mágocs, Sásd) környezetére. 15

Az elkerülő utak hiánya forgalmi eredetű terheléseket (zaj és légszennyezés) okoz néhány településen (Gödre, Oroszló, Sásd, Vásárosdombó),, illetve ilyen jellegű környezeti terhet jelent bizonyos településeken (Kishajmás, Sásd, Vásárosdombó) a vasút is. A beépítések fokozódása, a területek besűrűsödése és az ebből eredő zsúfoltság, zöldfelületi hiány csak a nagyobb települések központi területrészein jellemző (Sásd, Mágocs). 2. 14. A környezet egészségügyi feltételek A parlagfűvel összefüggően benőtt területek nagysága és a területegységen található parlagfű egyedek száma az országos átlagot meghaladóan kimagaslóan magas. 2. 15. Környezeti problémák A Baranyai Hegyhát Kistérség sajátos természeti értékeihez hozzájárul a környezet viszonylag kismértékű szennyezettsége, noha a veszélyek, veszélyforrások természetesen azonban itt is megjelennek. Általában gondot okoz a környezetterheléssel járó ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységek és a lakóhelyi övezet nem megfelelő mértékű elkülönülése: Gödrén, Oroszlón, és Sásdon és Alsómocsoládon az állattartó telepek bűze lakossági panaszokhoz vezetett. A településeken átmenő forgalomból eredő zaj- és légszennyezés a főútvonalak mentén található falvak életét keseríti egyelőre (Gödre, Oroszló, Sásd, és Vásárosdombó), a vasút okozta zajkárok Sásdon és Vásárosdombón jelentenek terhelést a lakosság számára. 3. A kistérség gazdasági helyzete: 3. 1. Általános bemutatás: A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén, amit jól mutat az 1000 főre vetített vállalkozások száma is, amely száma 2006-ban 69 volt; ez közel 30%-al haladja meg a 2001-ben mért 53-at. Ha azonban összevetjük a megyei adatokkal, akkor melyek szerint 2001-ben 1000 főre vetítve 83, 2006-ban pedig 111 vállalkozás jutott megállapítható, hogy ha minimálisan is, de nőtt a lemaradás, hiszen 2001-ben a sásdi kistérségben a vizsgált mutató a megyei átlag 64%-a volt, 2006- ban pedig csak 62%. 2007- re újabb csökkenés állapítható meg, hiszen ezer lakosra, csak 71 vállalkozás volt már regisztrálva. Országos összevetésben azonban a helyzet némileg javult, hiszen 2001-ben az országos átlagnak kevesebb, mint fele volt a vizsgált mutató, miközben 2006-ra ez 70%- ra javult. Elsősorban a térségi központ Sásd esetében a vállalkozások méretét vizsgálva megállapítható, hogy 1999 és 2004 között közel 2, 5-szeresére növekedett a mikro-vállalkozások száma. Ez leginkább a kényszervállalkozók számának megugrásából következik. Jelentős változás következett még be az 50-250 főt foglalkoztató cégek esetében, számuk 8-ról 2-re csökkent. Tehát szinte teljesen megszűntek a jelentősebb foglalkoztatók a térségben. 16

5. sz. táblázat: Regisztrált vállalkozások, gépkocsik száma, és a távbeszélő fővonalak, illetve kábeltelevízióval rendelkező lakások száma Baranya megye kistérségeiben Regisztrált vállalkozások száma Személygépkocsik Kistérség mezőgazd aság ipar, építőipar szolgáltatás összesen ebből: társas ezer lakosra száma ezer lakosra átlagélet kora Távbeszélő -fővonal ezer lakosra Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás a lakásállomány százalékában ágban Komlói 196 597 2 758 3 551 1 230 88 258 11, 3 272 52, 3 Mohácsi 562 840 3 141 4 543 1 467 90 287 11, 9 285 63, 0 Pécsi 750 3 368 23 658 27 776 12 189 150 307 10, 1 375 53, 9 Pécsváradi 107 275 795 1 177 339 93 309 12, 3 293 54, 8 Sásdi 201 171 664 1 036 329 71 254 12, 4 249 38, 4 Sellyei 292 79 432 803 188 58 223 12, 3 173 23, 0 Siklósi 642 460 2 736 3 838 1 163 103 282 11, 8 229 42, 5 Szentlőrinci 206 173 761 1 140 325 74 271 11, 6 207 29, 5 Szigetvári 396 380 1 214 1 990 661 74 267 11, 7 245 40, 8 Összesen 3 352 6 343 36 159 45 854 17 891 116 288 11, 0 310 50, 7 KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve Az 1000 lakosra vetített vendégéjszakák számát vizsgálva a következő megállapítást tehetjük. A turisztikai potenciál vizsgálatánál az 1000 főre vetített vendégéjszakák száma 2006-ban 1513 volt. Ez mintegy 71%-os növekedést jelent a 2001-es adathoz képest, ami több mint kétszerese az ez időszakban megyei szinten mért 28%-os bővülésnek, sőt közel tízszerese az országos átlagos bővülésnek (7, 8%). Ebből következőleg bár az érték még messze elmarad az országos 1950 vendégéjszakától a lemaradás jelentős mértékben csökkent. A jelentős bővülés elsősorban a bikali Puchner Kastélyszálló kiemelkedő teljesítményének köszönhető. Mindez talán annak a jele, hogy az érintetlen környezetben pihenni vágyók kezdik felfedezni a Hegyhát szépségét. A Baranyai Hegyhát Kistérségben ugyanis a legfőbb vonzerőt maga a természeti környezet jelenti, amely alapvetően átmenetet képez a határoló Zselic, Völgység és Mecsek hegység között, s a szelíd dombvidéki táj jelleg jellemzi. A kistérség nem rendelkezik egyedülálló természeti objektummal, értékkel, amely hírnevet adna neki. A Baranyai hegyhát legmeghatározóbb természeti értéke inkább a szelíd dombvidéki táj jellegében kereshető, de meg kell említeni itt a Szentmártoni parkot (Gödre), az Erdészeti parkot (Kisvaszar) vagy a védett Tiszafát (Varga), termálvíz lehetőséget (Bikal, Sásd, Szágy, Varga), a sasréti nagymátéi (Tormás) és kisvaszari vadászati adottságokat. Az épített környezet értékei között kevés az országosan bejegyzett műemlék (Puchner Kastély Bikal; Vásárosdombó, Tékes, Sásd és Oroszló temploma), ám sok a műemlék-jellegű és a helyi védettséget élvező épület (templomok, lakóházak, kápolnák, emlékművek). 17

Míg egyik oldalon a műemlékvédelemmel kapcsolatos az állagmegóvásra vonatkozó kötelezettségek miatt terhet jelent, a másik oldalról a kisebb települések életében a jövőre nézve lehetőségeket jelent vagy azzá válhat egy egy kúria/kastély léte a településen. A Baranyai Hegyhát Kistérségben több település is érintett. A számos kastély, a kúria, a major a kistelepülések szempontjából döntő fontosságú kulturális örökséget jelenthet;, a szálláshelytől a kulturális rendezvények helyszíneként való felhasználásukig a lehetőségek tág terét biztosítják a turizmusba bekapcsolódni kívánó településeknek. Alsómocsolád és Bakóca kastélyai műemlék-jellegű, védett épületek, ezeken kívül nevezetes még a gödrei Szily kúria és a vásárosdombói Margit major. A kistérségben fellelhető százegynéhány hoschtel közül néhány műemlék jellegű védettséget élvez, mint a népi építészet emléke, ezek Gödrén, Bikalon, Sásdon, Bakócán és Mindszentgodisán találhatók. A népi építészet (magyar és nemzetiségi) emlékein keresztül a történeti életmód, életvitel, gazdálkodási kultúra sokszínűsége és gazdagsága mutatkozhat meg amint azt Bakóca, Baranyaszentgyörgy, Gödre, Szágy és Varga példája mutatja. A létrehozott faluházak (Alsómocsolád, Oroszló, Tormás), a falumúzeumok, a kisközségi és kistérségi gyűjtemények (Alsómocsolád, Bakóca, Kishajmás, Sásd, Varga) a kulturális értékeknek, a vállalt örökségnek valóságos tárházát jelentik meg. Speciális bemutatóhely a mindszentgodisai kovácsműhely. Két múzeuma van a térségnek, Sásdon a térség helytörténeti gyűjteményét állították ki, Bakócán a Fazekasmúzeum gyűjteményét lehet megtekinteni, de helytörténeti gyűjteménye van Bikalnak, Gödrének is. Említést érdemel Tormáson a Merics-gyűjtemény (országos jelentőségű képzőművészeti magángyűjtemény) és Vargán Sásdi Sándor író emlékháza. A népi kerámiakészítés emlékeit és jelenbeli továbbélését Bakócán, Baranyajenőn, Kishajmáson, és Oroszlón lehet még látni. A német nemzetiségi kultúra jelenik meg Mágocs és Sásd "dusch" köreiben. A térség idegenforgalmi vonzerőt generáló rendezvényei közül megemlítendő a mágocsi bolondok napja, a sásdi kenyér ünnepe, illetve a vargák világtalálkozója Vargán. A térség szőlőtermelő, borkészítő hagyományokkal rendelkező települései számára a borturizmus felé nyitás kínál idegenforgalmi lehetőségeket. A bakócai, gerényesi, kisvaszari, mágocsi és a sásdi szüret már most is jelentős esemény /rendezvény a települések és környékük életében. A Baranyai Hegyhát Kistérség alacsony vendégforgalmának egyik meghatározó oka a szálláskapacitás kistájankénti hiánya. A Bikalon működő Puchner kastély a kistérség fejlődő, sokrétű kínálatot biztosító szálláslehetősége, a működő panziók (Alsómocsolád, Sásd, Kisvaszar, Oroszló, Tormás) szervezettsége alacsony. 18

6. sz. táblázat: Szálláshelyek és a vendégéjszakák mutatói Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely Kistérség férőhely vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka egy férőhelyre jutó vendégéjszaka férőhely vendégéjszaka ebből: külföldi átlagos tartózkodási idő, éjszaka egy szállásadóra jutó vendégéjszaka Komlói 822 25 971 1 946 2, 6 32 725 11 228 1 079 3, 5 84 Mohácsi 343 14 311 3 974 2, 6 42 416 10 702 1 130 5, 0 147 Pécsi 6 727 284 186 58 167 1, 9 42 1 089 26 738 1 738 3, 3 127 Pécsváradi 308 13 258 647 2, 4 43 335 4 225 526 2, 3 75 Sásdi 195 25 576 683 1, 8 131 104 1 990 215 3, 1 221 Sellyei 125 2 152 56 3, 7 17 35 909 403 4, 0 182 Siklósi 4 616 223 026 82 395 3, 4 48 7 914 200 393 115 151 6, 4 110 Szentlőrinci 1 383 32 3, 3 101 1 273 68 3, 3 80 Szigetvári 786 13 729 2 747 2, 0 18 153 2 270 740 1, 5 126 Összesen 13 922 603 592 150 647 2,4 43 10 872 259 728 121 050 5, 3 111 KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve A kiskereskedelmi egységek 1000 főre vetített száma 2006-ban a Sásdi kistérségben 16, 1 db, ami gyakorlatilag megegyezik a megyei átlaggal, amely 16,3 db volt. A 2001-es évhez képest megyei szinten stagnálást, a Sásdi kistérségben pedig 1 egységnyi növekedést figyelhetünk meg a 2001-es 15-höz képest. Ennek oka a népesség megyei átlagnál gyorsabb csökkenésében érhető tetten. Ha az országos adatokat is figyelembe vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy a térség kiskereskedelmi ellátottsága jóval az országos átlag (6, 5) felett van, sőt növekedett is, ami ellentétes folyamat az ország egészét vizsgálva. Ez elsősorban a kistérség aprófalvas jellegének és Sásd hiányos központi szerepkörének tudható be. 7. sz. táblázat: A kereskedelem és vendéglátás adatai Baranya megye kistérségeiben Ebből Kistérség Kiskereskedelmi üzlet összesen élelmiszerüzlet és áruház összesen ruházati üzlet festékek, vasáruk, barkácsés építési anyagok üzlete járműüzlet és üzemanyagtelep Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra Gyógyszertár Vendéglátóhely Ebből: étterem, cukrászda Komlói 450 163 35 37 25 112 7 202 90 Mohácsi 821 255 91 53 50 163 11 297 148 Pécsi 3 015 737 342 222 304 163 46 1 016 629 Pécsváradi 167 70 10 10 5 132 3 76 40 Sásdi 225 86 17 15 9 155 2 87 32 Sellyei 197 84 6 4 4 142 3 77 30 Siklósi 687 254 80 43 22 184 5 360 207 Szentlőrinci 176 67 11 11 6 114 5 74 36 Szigetvári 458 151 44 26 24 171 3 179 103 Összesen 6 196 1 867 636 421 449 156 85 2 368 1 315 KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve 19

A foglalkoztatottak egyes gazdasági szektorok szerinti megoszlását tekintve megfigyelhető a mezőgazdaságban dolgozók magas aránya (17,5%), ami jelentősen eltér a megyei 7%-os értéktől; amely elsősorban a Sásdi Agro Zrt. Foglalkoztatottságban betöltött jelentős szerepére utal. A szolgáltatások (44,6%), megyéhez képest is (61,3%) alacsony aránya részben a mezőgazdaságban dolgozók magas arányával, részben a ipar erőteljesebb szerepével, részben pedig Sásd gyenge központi helyi funkcióiból ered. Ez utóbbi legfőbb oka, hogy a kistérség határához közel nagyobb és több központi funkcióval rendelkező városok helyezkednek el, mint Dombóvár, Komló, távolabb pedig Bonyhád, Kaposvár, Pécs. Országos szinten a megye átlagoz hasonló adatokat, találunk. 8. sz. táblázat: Foglalkoztatás adatai Baranya megye kistérségeire vetítve Egy adófizetőre jutó Kistérség A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az ipar és az építőipar A szolgáltatások A nyilvántartott álláskeresők A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők A pályakezdők Az ezer lakosra jutó adózók száma, 2007 személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem személyi jövedelem adó foglalkoztatottjai az összes foglalkoztatott százalékában, 2001. február 1. aránya a munkavállalási korú állandó népességből, %, 2007 aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %, 2007 Ft, 2007 Komlói 3, 1 45, 2 51, 7 9, 1 5, 3 58, 0 9, 0 400 1 396 386 214 563 Mohácsi 18, 2 33, 8 47, 9 11, 9 6, 9 58, 3 10, 0 406 1 387 896 225 843 Pécsi 2, 0 28, 0 70, 1 4, 5 2, 1 45, 5 8, 1 448 1 791 821 376 749 Pécsváradi 9, 5 44, 0 46, 5 7, 2 3, 2 44, 9 7, 9 411 1 371 427 218 988 Sásdi 17, 5 37, 9 44, 6 14, 3 8, 8 61, 1 7, 1 364 1 224 149 175 428 Sellyei 13, 7 38, 7 47, 7 21, 4 12, 6 58, 7 5, 1 372 1 184 142 162 879 Siklósi 12, 1 26, 4 61, 5 11, 8 6, 9 59, 0 7, 3 388 1 305 942 205 348 Szentlőrinci 9, 6 35, 1 55, 3 11, 0 6, 3 57, 2 8, 8 418 1 354 670 205 875 Szigetvári 12, 8 31, 9 55, 3 15, 0 9, 3 61, 8 9, 9 392 1 243 307 186 941 Összesen 7, 0 31, 8 61, 3 8, 7 4, 8 55, 6 8, 3 420 1 555 414 289 332 KSH Baranya megyei 2007-es évkönyve A térség legnagyobb foglalkoztatói: Sásdi Agro Zrt., Hella 91 Kft., Therm Products Kft., Magnet Kft, amelyek összesen 323 főt alkalmaznak. Ipari parkja a kistérségnek nincs, de létesítését tervezték. A környező nagyobb települések, mint: Komló (25 ha, 13 vállalkozó), Dombóvár (32 vállalkozás, kb. 400 fő foglalkoztatott), Bonyhád (16 ha), Pécs (40ha, 2825 fő foglalkoztatott) és Kaposvár (Videoton Ipari Park: 33ha, 18 cég, kb. 1450 fő foglalkoztatott; Keleti ipari Park: 5 cég, kb. 260 fő foglalkoztatott) rendelkeznek többé-kevésbé sikerese ipari parkokkal. Mivel a kistérséggel szomszédos kistérségek mindegyike rendelkezik ipari parkkal, így a kistérség nagysága, lakossága, gazdasági potenciálja, valamint a kistérség irányában megfogalmazott gazdasági befektetési elképzelések nem indokolják újabb ipari park létrehozását. 20