Artisan Parfumeur Mûre et Musc A csábítás elbûvölô hatalma 1988-ban a Mûre et Musc szeder formájú üvegbeöltözött, amelyet P. Dinand tervezett A19. századi parfümmesterek mûhelyeinek drága és választékos berendezésétôl megihletett Jean- François Laporte volt az élharcosa Franciaországban azoknak a független parfümkészítôknek, akik meggyôzôdéssel vallották, hogy vissza kell térni a régi, hagyományos eljárásokhoz és a természetes alapanyagokhoz. Az Artisan Parfumeur cégére alatt több parfümériát nyitott Párizsban (ma már Londonban is van egy üzlete), sokoldalú és egyedi illatuniverzummal, különlegességei a fantáziával és ihlettel megalkotható, eredeti, saját parfümök, de kínál lakásillatosítókat, potpourrikat, illatgyöngyöket, gyertyákat, sôt még autóillatosítót is. De Jean-François Laporte a férfi-nôi parfümök, illetve az eau de toilette-ek alkotásában is igazi tehetség. A cég termékei közül a L Eau de navigateur, a La Haie fleuri de Trianon vagy az Orchidée blanche finom és szuggesztív, jellegzetesen francia illatvilágot kifejezô alkotásai mellett meg kell említeni a L Eau de L Artisan, a Mimosa pour moi és a Drole de rose parfümöt is. Ám az az illat, amely igazán híressé tette a L Artisan Parfumeurt, mégis a Mûre et Musc marad, amely kifinomultan adagolt játék a szederrel borított bokor csípôs frissessége és a pézsmaillat átható forrósága között. Ez az avantgárd, elragadóan ínyenc parfüm, amely megelôzte korát, éppen merészségével vívta ki a sikert megjelenése óta. Azok a nôk, akik felfedezték és használták az érzéki illatba burkoló Mûre et Muscöt, valósággal bálványozzák. A Mûre et Musc üvegébôl elôször felkavaró frissesség árad, majd gyümölcsös szívébôl felszabadul a tetôtôl talpig beburkoló puhaság 14
Azzaro Azzaro pour Homme A modernség csábító ragyogása Loris Azzaro, aki olasz szülôk gyermekeként Tuniszban látta meg a napvilágot, Franciaország déli, délnyugati vidékén végezte tanulmányait, és az 1960-as évek közepén érkezett Párizsba. Pályája meglehetôsen jól indult, kezdetben di vatkiegészítôkkel foglalkozott, amíg Carita fel nem kérte, hogy tervezzen egy-két csinos kis rucit az üzletének. Ezzel megindul magasra ívelô karrierje, mert az ötletgazdag és nonkonformista Loris Azzaro igazi mesés, fényûzô és szexi ruhákat tervez, amilyenekrôl kora minden szépasszonya álmodik. Talán nem ô volt, aki a Crazy Horses lányainak jelmezei után a legnagyobb színésznôket, Romy Schneidert, Claudia Cardinalét, illetve Jane Birkint öltöztette? A hódító, ösztönös, autóbolond, zene- és festészetimádó Loris Azzaro, a virágok és a napsütés örök szerelmese, természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül ruhakölteményei mellett a parfümökbe és kozmetikumokba rejtett, hatalmas csáberôt sem. Elsô nôi parfümjét 1970-ben csupán a nevével jegyzi, mintha egy aláírt üzenet lenne. Nyolc évvel késôbb az Azzaro pour Homme ugyanilyen összekacsintás, ugyanolyan ragyogóan Az idôtálló flakonban kínált Azzaro pour Homme egyike a világ legkelendôbb férfipafümjeinek komponálja össze az illatokat és sugallatokat, mint amilyen istenáldotta divattervezô. Mintha megkettôzôdne: egy férfi, aki álmokat kínál, a nyári éjszakák varázsát és a mulatós esték ôrületét. Ez a több mint háromszáz alkotórészt harmóniába foglaló, újdonatúj alkímiával megteremtett parfüm, a férfiúi csábítás fô fegyvere, friss és ámbrás illatával mindig is a legkelendôbb férfiparfümök közé tartozott. Felépítése alapvetô elôrelépést jelent a királypáfrányos illatok családjában: az ámbrás, valamint citrusos fejjegyek után friss és aromás szív szabadul fel (levendula és hedion, azaz mesterséges jázmin) ámbrás, fás, illetve pézsmás alapon. 15
Balmain Vent Vert Szabad, mint a tavaszi szél Alig ért véget a háború, amikor Balmain megnyitotta divatszalonját, és biztos ízléssel, vakmerôen piacra dobta elsô parfümjeit. 1947-ben a Vent Vert kibocsátása zseniális húzásnak bizonyult. Még ma is világszerte ismert, hiszen mint Cotytól a Chypre vagy Chanel N 5-je új olfaktív irányzatot képvisel: a virágos zöld illatokat. A parfümpiacot akkoriban elsôsorban a fôként rózsából, jázminból és más fehér virágokból kivont illatok uralták. De a merész Germaine Cellier, akit Balmain azzal bízott meg, hogy készítsen egy fiatalos, sôt szertelen parfümöt, kiválóan ráérzett a szabadság és emancipáció fuvallatára: a szakmában fehér hollónak számító parfümmesternô elôítéletek nélkül keverte ki az illatokat, és nem rettent meg a váratlan társításoktól. Colette mondja majd a Vent Vert-rôl, hogy olyan, mintha növényeket mor- Felülmúlhatatlan és eredeti: a Vent Vert idôtálló érték marad A zöld elixírt rejtô ékszerdoboz, a kihívó masnival átkötött üveg ma olyan dugóval kapható, amely mintha jelképesen megdôlne a szélben. A parfüm semmit sem veszített korszerûségébôl zsolgattunk volna el a tenyerünkben, s arra született, hogy tessék a mai boszorkányoknak. Germaine Cellier lényegében a galbánumra építette parfümjét, arra az iráni eredetû eszenciára, amellyel nehéz dolgozni, mert fanyar, erôsen öszszehúzó hatású. A sivatagi növényekbôl nyert galbánumból nagyon illatos anyag keletkezik, amelybe életet lehel egy csipetnyi hûvös, zöld fás jegy. A Vent Vert fejjegyeiben a citrom, narancsvirág és ibolyalevél egyesül, míg a szívjegyek határozottan zöldek: Germaine Cellier a galbánum mellé bazsalikomot és muskátlit társít egy leheletnyi jázminnal. Végül az alapjegyeknek bizonyos érzékiséget kölcsönöz a szantálfa és az írisz illata. 1990-ben átdolgozták, hogy az illata tartósabb legyen. A Vent Vert mindmáig az egyik legeredetibb francia parfüm. 22
Boucheron Boucheron Egy gyûrû mágiája Alain Boucheron, ékszerészek fia, unokája és dédunokája 1988-ban elhatározta, hogy a híres Vend^ome téri cég nevével parfümöt bocsát ki. Az illatszer az elsô pillanattól fogva átütô sikert aratott. A Boucheron ragyogó és érzéki parfüm, virágos, kissé keleties. Fejjegyében a nap gyümölcsei ragyognak: mandarin, bergamott, narancsvirág és egy csipet bazsalikom. A szívjegyekben varázslatos virágok illatoznak: ilang-ilang, jázmin, tubarózsa A maradandó illatfelhô fás-ámbrás: szantál, pacsuli, vanília. Boucheron legelsô parfümékszere természetesen nem lehetett más, mint egy gyûrû, amely idôtlen idôk óta a szerelem jelképe. A francia hölgyek meglepetten és csodálattal fedezték föl. A flakont a párizsi Vend^ome téri ékszerészmûhely mûtermeiben tervezték. A meglepô elgondolás követi a cég modern gyûrûinek formáját: hegyikristály karika, domború aranyfoglalattal és csiszolt dugóval, amely burmai kék színû, olyan, mint a világ legszebb zafírjainak élénk kékje. Az üveget fektetve kell elhelyezni, mint egy gyûrût, és belesimul a tenyérbe. A jelzés diszkréten a belsô oldalán található, akár egy ékszernél. Azóta minden Boucheron-parfümön felfedezhetjük a márka jellemzôit és ismertetôjegyeit: az aranyat, a hegyikristályt, a párhuzamosan kidomborított karikákat, a csiszoltzafír-dugót, a cég kedvenc színét, a kéket. Így minden Boucheron-parfüm, akár férfiaknak, akár nôknek készült, már elsô pillantásra is felismerhetô. Egy gyûrû, amely jelkép: egy név, amely önmaga erejébôl vált híressé 23
Chanel N 5 Arany nedû kristálykockában Ha a legendás jelzôvel csupán egyetlen parfümöt illethetnénk, akkor kétségkívül ez lenne az. Forradalmi neve egyesíti a mûfajában egyedülálló kompozíció zseniális alkotását a filmcsillag tökéletes képmásával: mindig is a N 5 volt és marad a parfüm. Szeretnék egy nôi parfümöt nôi illattal magyarázza Mademoiselle Chanel Ernest Beaux-nak, a parfümkészítônek, akinek találkozása a divat öldöklô angyalával (ahogyan Jean Cocteau nevezte Chanelt) meghatározó jelentôségû. Azt mondják, néhány hétnyi munka után a férfi öt különbözô illatot mutatott be, és Mademoiselle Chanel kiválasztotta az ötödiket. És megszületett egy legenda. 1921-et írunk ez az absztrakt festészet, a dadaizmus és a szürrealizmus forrongó korszaka, és hetvenkilenc év után a mítosz még mindig él. Mert a N 5 ugyan vitathatatlanul a század egyik illata, de emellett szó szerint forradalmi is: Ernest Beaux elôször alkalmaz a receptben szintetikus anyagokat, aldehideket, amelyek nem csupán stabilizálják a parfümöt, ráadásul hozzáadnak egyfajta titokzatos, meghatározhatatlan valamit is. Mint Catherine Jazdzewski hangsúlyozza a Vogue hasábjain: Ellenállhatatlan sikerét és örök életét annak köszönheti, hogy egy csokor üde százszirmú rózsa és grasse-i jázmin közé erôteljesen és zseniálisan beveti az aldehideket, egy olyan molekulát, amely a nedves vászonra helyezett, forró vasaló szagát árasztja. Mások szerint a híres aldehidek hatása olyan, mint egy cseppnyi citromlé egy tál friss epren. Az átható tekintetû Coco Chanel, dicsôsége és mûvészete tetôpontján. Ô az, akit Jean Cocteau a divat öldöklô angyalának nevez majd 44
A világ leghíresebb parfümjének jelképes száma számos reklámon jelent meg Valójában, mint Maïté Turonnet leírja, Ernest Beaux hígítani szeretett volna egy jázminillattal túltelített, elsô, tökéletlen oldatot, ezért döntött úgy, hogy nyílt láncú (alifás) aldehideket alkalmaz, olyan oldatokat, amelyeket az akkor még nem sejtett, addig senki által kipróbálni nem mert tulajdonság jellemez, hogy felfokozzák az összevegyített illatjegyeket. Beaux a túladagolást választotta. A legenda kísérleti hibát emleget: ez a zseni keze nyoma. Az 1910-es évektôl kezdve a nagy divatházak betörése a parfümpiacra általános jelenséggé vált, és ebben épp Coco Chanelnek jutott az úttörô szerep. Elôtte senki sem volt eléggé vakmerô ahhoz, hogy elvesse a virágos illatokat. Ám a N 5 egy absztrakt alkotás meglepô jellegzetességeit mutatta fejtegeti Edmonde Charles-Roux. Valóban, vitathatatlanul ez az elsô mû a tisztán fantáziával alkotott parfümök sorában, amelyek semmilyen formában nem óhajtják másolni a természeti motívumokat. Az általa kiváltott öröm és rajongás egy érzésnek, érzéki élménynek vagy száguldó képzeletünknek köszönhetô, még akkor is, ha kompozíciójának része a rózsa, jázmin, írisz, gyöngyvirág, galagonya, sárga nárcisz, vetiver, pacsuli, az ámbra és a pézsma illata. Az 1944-ben felszabadított Párizsban az amerikai közkatonák kötelezô küldetése volt, hogy hazavigyenek kedvesüknek egy üveg N 5-öt, így hosszú sorokban várakoztak a rue Cambontól a Grand Boulevard-ig. Ami a flakont illeti a Mademoiselle tervei szerint végletesen egyszerû, szögletes sarkokkal és smaragd formájúra metszett dugóval, azonnal felismerhetô puritán, fehér címkéjérôl, amely ugyanolyan visszafogott, akár egy névjegy, 1959-ben bevonult a New York-i Museum of Modern Art kiállítótermébe. Az arany nedû egy csupasz kristálykockában mint Charles-Roux asszony írja róla igazi sztárrá vált Marilyn Monroe-nak köszönhetôen, aki csupán néhány csepp N 5-ben aludt. És a N 5 mint sztár újabb csillagokat választott ki, akikben testet ölthetett, Lauren Huttontól Carole Bouquet-n és Catherine Deneuve-ön át Candice Bergenig, amíg Luc Besson rá nem adta azt a pici, piros fôkötôt, amelynek láttán elnémul még a gonosz farkas is 45
Guerlain Habit rouge Egyedülálló csábítás Az Habit rouge tömör, határozott élekkel formált flakonja csillogó címkét visel Az elsô parfüm, amelyet Jean-Paul Guerlain a férfiaknak készített, az 1959-es Vétiver volt, alkotóelemei hagyományos módon a bôr, dohány és tölgymoha, ehhez társul az Indiai-óceán vidékérôl érkezô gyökér, a vetiver, amely átütô erôt és mélységet kölcsönzött a kompozíciónak. A parfümmester három évvel késôbb készítette el elsô nôi illatát, a Chant d Arôme-ot. Ám 1965-ben, amikor a Guerlain-ház megnyitja negyedik párizsi üzletét a rue Sèvres-en, visszatér a férfiillatokhoz az Habit rougezsal. Ha nem is ez az elsô férfiparfüm, annyi bizonyos, hogy ez az elsô keleties férfiillat. Az Habit rouge, amely egyszerre citrusos és vaníliás, meleg és választékos, elsôre meghökkentô. Azonnal észrevesszük ezt a feltûnô parfümöt, amely a férfiaknál megfelel annak az érzéki, ámbrás illatvonulatnak, amelyet a nôi parfümök közül az Opium vagy a Coco képvisel. A vörös öltözék: a lovagló vadászok hagyományos viselete, mint V. A. Cignaroli festményén, amelyet Torinóban ôriznek Kábító illatfelhôje erôteljesen elhatárolja a kor férfiillataitól, amelyek mind ugyanabba a friss, visszafogott irányzatba tartoznak. Az Habit rouge felsorakoztatja a citromot és mandarint, a levendulát és a bôrös jegyeket, ráadásul beveti a meleg fûszereket, a vaníliát és a pacsulit, amelyek az illatot átlendítik egy választékosan piperkôc, kéjsóvár világba. Az Habit rouge férfiképe egy úrlovas elôkelô alakját idézi, aki tapasztalt, mint az illat alkotója, s a lovaglás legalább akkora szenvedélye, 74
A Habit rouge fejjegyei között szerepel a mandarin (Senecio angulatus), míg az alapjegyekben feltûnô vaníliától meleg illatfelhôt áraszt mint amekkorát vele született, öröklött módon érez a parfümök iránt. Jean-Paul Guerlain szerint ez a folytonos kísértés miatti örök kielégületlenség. Ô maga képzelte el, hogyan bontakozik ki a szagélmény egy álombeli jelenetben, amelyet gyönyörûen ír le (mint V. Blamont idézi Souvenirs de parfums címû könyvében): Kékes ködfoszlányok csüggnek egy immár tovatûnt nyár vöröses csipkéirôl. Ekkor mintha lárma kelne a távoli hangamezôkrôl. Vadászkürtök súlyos dallamába vegyülô kutyaugatás hasít a reggel hûvösébe. Aztán egy pillanatra felvillan egy férfi lovaglókabátjának rikító vöröse, erôs keze egy telivér gyeplôjét szorítja. Álmodnék? Mégis, a vörös ruha nyomában felkavaró, ôszi illatok lengenek, amelyekbe bôr és dohány érzéki parfümje keveredik. Az Habit rouge megszületett bennem. Így jobban megérthetjük, pontosan hogyan is találnak ki egy parfümöt. Egy parfüm alkotása valójában az absztrakt mûvészetet idézi: lényegében az a számtalan alapanyag, amely a mester rendelkezésére áll, nem arra szolgál, hogy többé-kevésbé híven megjelenítsen egy illatozó rózsacsokrot, egy mohos köveken lezúduló, friss vízesést, egy fûszeres ládikát vagy egy bôr cigarettatárcát. Ez megannyi kiinduló- A híres családi cég parfümjeit 1959 óta Jean-Paul Guerlain készíti pont, amelyek fokozatosan, egymás után jelennek meg a térben, csupa illatarabeszk, amelyek mindegyike különféle motívumokat rajzol meg, indít, erôsít fel vagy folytat, hogy a végén létrejöjjön egyetlen harmonikus, kiegyensúlyozott egység. A maga nemében egyedülálló Habit rouge felkavaró parfüm. Egyesek zavarónak találták. Mások bevallják, hogy rendkívüli módon ragaszkodnak hozzá, és ezt a rajongást néhány nô is osztja. 75
Lancôme Poême A legdrágább virágok ALancôme ház harmincadik parfümje, a Poême neve a poème ( költemény ) szóból ered, megkoronázva a kúpos ékezettel, amely mindig szerencsét hozott a cégnek 1995-ben, többévnyi folyamatos kísérletezés után látott napvilágot. Mint Sylvie Champenois, a cég parfümjeinek nemzetközi marketingjét felügyelô igazgató kijelentette: Ez az elsô parfüm a világon, amely csak virágokból készült. Elôször a legdrágább, legvégletesebb illatok bomlanak ki: a dús és érzéki datura részegítô illata, amelynek átható erejét a himalájai kék tibetimák ellensúlyozza. Jacques Cavallier, a Firmenich cég parfümmestere, akit megbíztak az illatszer elkészítésével, sokáig kereste azt a virágot, amely képes frissességével ellenpontozni a datura érzéki jegyét, Az üvegbe zárt napsütés: a Poême a fény parfümje A datura és kék tibetimák, a hómezôk zúzmarás és a sivatag érzéki virágának frigyébôl született Poême egy napsütötte kert ragyogását idézi amelynek átütô illata mindenre rányomja a bélyegét. Egy Indiából visszatérô barátjától hallott a kék tibetimákról: a parfümmester azonnal repülôjegyet vett a távoli országba, hogy a helyszínen szívhassa be az egzotikus virág különleges illatát. Az ellentétes kettôs fölé emelkedik a gyengéd virágokból álló szívjegy: mimóza, nárcisz, frézia, rózsa és vaníliavirág, fehérek és sárgák vegyesen, egy napsütötte zöldellô kert ragyogását tükrözve. A fény égszínkék és napsütötte sárga illatához letisztult és lágy formájú flakon illett, élesen levágott sarkokkal. Már csak az elbûvölô színésznô, Juliette Binoche hiányzott, hogy halhatatlanná tegye azt a jelenetet, amelyben a parfüm olyan, mintha verset írnánk, amely mindent elmond egyetlen szó nélkül... verset, amelyet úgy nyújtunk át egy nônek, akár egy csokor virágot, hogy elmondjuk neki azt, ami kimondhatatlan... 104
Lancôme Trésor Bensôséges és varázslatos alkímia Egy évvel a Lancôme Trésor nevû illatának kibocsátása után, 1991-ben ezt olvashattuk a Le Figaro hasábjain: Az új parfüm, az elsô, amellyel a cég tizenhárom évnyi szünet után jelentkezett, egyetlen esztendô alatt százmillió dolláros üzleti forgalmat hozott, több mint ötezer üveggel adtak el belôle. A Trésor tökéletesen példázza, milyen szakértelemmel alkalmazzák azt a varázslatos alkímiát, amelyen egy parfüm sikere múlik. Noha a cég öröksége már olyan gyöngyszemekkel büszkélkedhet, mint a Magie, a Climats, az Ô, a Trophée vagy a Poême, habozás nélkül bôvítik kollekciójukat a Trésorral: egy virágos, keleties jellegû illattal, amelyet a szerelmes, sugárzó, derûs nônek ajánlanak. Az illat arculatát olyan sztárok testesítik meg, mint Isabella Rossellini vagy Inès Sartre, akiknek ragyogó és érzéki bája tükrözi az új, púderes, lágy és simogató parfüm jellegzetességét: a fejjegyekben rózsa és barackvirág, majd írisz, gyöngyvirág, kerti vanília és ôszibarack a szívjegyekben, mindez ámbra, szantál, pézsma és vanília alapon. A virágok édessége, a gyümölcsök érzékisége és az illatos púder simogatása: a nedû illatsajátosságai révén hamarosan a nagy klasszikusok közé emelkedett, az 1990-es években ez volt a parfüm. Az amerikai szimat, Sophia Grosjman alkotása, a Trésor azok közé a parfümök közé tartozik, amelyeket a szakma hug me ( ölelj meg ) illatoknak nevez: lényegét bensôséges és érzékeny módon tükrözi a barackrózsaszín flakon vonala, fordított piramis formája természetesen simul a tenyérbe, egy nyíló virágot vagy az adományozás mozdulatát idézi. Kerti vanília és gyöngyvirág szerepel a parfüm szívjegyei között: a Trésor a kristály áttetszô ragyogásában mutatja fel és ôrzi eszenciáinak édességét, a nôisség minden dimenzióját jelképezve 105