DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM Mezőgazdaságtudományi Kar Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Erdő és nagyvad gazdálkodási gyakorlat Baló Attila Károly Vadgazda mérnökhallgató IV. évfolyam
Tartalomjegyzék 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai... 3 2. Ökológiai adottságok... 4 2.1 Domborzati viszonyok:... 4 2.2 Jellemző talajtípusok:... 4 2.3 Éghajlati adottságok:... 4 2.4 Fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok:... 4 2.5 Mezőgazdasági adottságok:... 5 2.6 Erdészeti jellemzők:... 5 3. A vadállomány jellemzői:... 6 3.1 Szarvas:... 6 3.2 Vaddisznó:... 7 3.3 Őz:... 7 3.4 Muflon:... 7 4. A vadászterületen található vadföldek, vadgazdálkodási berendezések... 8 4.1 Vadföldek:... 8 4.2 Vadgazdálkodási berendezések:... 8 5. Nagyvadállomány kezelése... 9 5.1. Gímszarvas... 9 5.2 Őz... 11 5.3 Muflon... 12 5.4 Vaddisznó... 13 5.5. A 2007-es új üzemtervezési időszak várható hatásai... 15 6. A vadgazdálkodás ökonómiája... 15 7. Bérvadásztatás... 17 8. A mező-, vad- és erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata... 17 9. Eredmények, problémák... 18 10. Az orvvadászattal járó problémák... 19 11. A vadőrök szakmai felkészültsége... 19 12. A vadászkutyák tartása, idomítása, munkája... 19 13. Takarmányozás... 19 14. Vadkárok és megelőzésük... 20 2
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai Név: Északerdő Zrt. Telephely: 3525 Miskolc Deák tér 1. Kódszám: 05-659200-2-3-4 Vadászati jog hasznosítási formája: Önálló vadászatra jogosult, társult hasznosítású Vadászterület rendeltetése: Különleges rendeltetésű Tagok száma: - Hivatásos vadászok száma: 33 fő 792 ha/fő Vadászterület nagysága: 26158 ha (ebből alkalmatlan: 1598 ha 6 %) Birtokviszonyok: 9687 ha magán 37 %; 16471 ha állami 63 % Vadgazdálkodási körzet szerinti besorolás: II/3. Zempléni nagyvadas körzet Vadgazdálkodási körzet jellemzése: A terület a Zemplén-hegység területén fekszik. A terület rendkívüli mértékben szaggatott, szeldelt, zömében meredek hegyoldalak képezik, átlagosan 15-20 fokos hajlásszögekkel. Összefüggő erdőterület, kevés mg-i területtel, a mg-i területek zöme szőlőművelés ennek különböző rendszereivel. Az erdőterület határán a magasabb régiókban sok az elhagyott parlag-szőlő. A terület Szlovákia felé és ezen keresztül a Kárpátok felé nyitott, biztosítva a vad bevándorlását. Felszíni vizekkel jól ellátott, sok forrás és patak található. Az erdők, a folyóvölgy és patakvölgyek felé mg-i területekre futnak ki. Az erdők egy tömbben való elhelyezkedése miatt igen kedvező hatású a nagyvadgazdálkodásra. 3
2. Ökológiai adottságok 2.1 Domborzati viszonyok: A terület vulkánikus tevékenységek utóhatására jött létre, tektonikus erők hatására széttöredezett, majd elsüllyedt. A vulkánikus alapkőzetek: ( 40 % ) andezit, ( 50 % ) riolitok, ( 10 % ) dicit, perlit. A terület rendkívüli mértékben szaggatott, magas gerincek, mély völgyek. Tengerszint feletti magasságok: min.: 230 m, max.: 730 m, átlagosan: 480 m. 2.2 Jellemző talajtípusok: Jellemzőek az erdőtalajok: savanyú barna erdőtalaj, sziklás köves váztalajok, podzolos barna erdőtalaj, barnaföld, barna erdőtalaj, nyiroktalaj. Vegetációs időben a flórán keresztül kedvezően fejtik ki hatásukat a vadgazdálkodásra. 2.3 Éghajlati adottságok: Mérsékelt égöv, kontinentális éghajlat, melyen érezhető a hegyvidéki jelleg hatása, de ez nem produkál befolyásoló erejű anomáliákat. Nyáron gyakorik a heves záporok, sőt jégverések is előfordulnak. A napfényes órák száma éves szinten kielégítő. Uralkodó szélirány É-ÉK-i. A csapadék éves eloszlása rapszódikus, télen gyakori a hóvúvás. 2.4 Fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok: Kemence-patak, Komlóska-patak, Bózsva-patak, Nyíri-patak, Méhes-patak, Ósva-patak. Tavasszal hóolvadás időszakában és a nyári záporok idején megnövekszik a felszíni vizek vízhozama, s a nagy mennyiségű víz lefolyása a könnyű vulkánikus szerkezetű talajt nagymértékben lemossa. A vadászterület vízellátása kedvező. A sok bővizű forrás patakká egyesül a fővölgyekben és Pálházán folynak össze a Bózsva-patakkal. 4
2.5 Mezőgazdasági adottságok: Szántó: 432 ha 1,6 % Kert: 50 ha 0,2 % Gyümölcsös: 200 ha 0,7 % Szőlő: 1000 ha 4,9 % Gyep ( rét, legelő) 100 ha 0,4 % Erdő 23776 ha 91,0 % Művelés alól kivont terület 300 ha 1,0 % A kis falvak környékén, mivel a terület zömében összefüggő erdőterület van, kevés kisparcellás művelés folyik. Ennek változatossága kedvező a vad számára, de előre vetíti a fokozott vadkár megjelenését. Sok a szőlőművelési terület, melynek kordonrendszere és művelése zavarólag hat. 2.6 Erdészeti jellemzők: A terület a Zempléni hegyvidék azon belül is az Észak-Borsodi tájrészletbe tartozik. A magasabb régiókban bükkösök kb. 55 %-ban, KTT kb. 40 %-ban, juhar, hárs, kőris, a sziklás területeken, kevés gyertyános és vadgyümölcsös, kevés fenyő. Dominál a keménylombos erdők aránya, mely kb. 85 %-ban van jelen a területen. A korosztályviszonyokban a középkorú és az öreg állomány a döntő, ami a vadbúvók szempontjából nem jó. 5
A vad számára táplálékként figyelembe vehető cserjeszint jellemzése: Nincs cserjeszint: 15489,1 ha Egyöntetű szorványos max. 30 % 3213,2 ha Csoportos szorványos 30 % 2824,3 ha Egyöntetű közepes 30-70 % 1139,7 ha Csoportosan közepes 818,2 ha Teljes fedettség 70 % 292,2 ha A tervezési időszakra kevés tarvágás van tervezve, jó a tisztítás és a fiatal gyérítés. A tervezés során figyelembe kell venni a természetszerű erdőgazdálkodást, mint követelményt és a Zempléni TK-ra vonatkozó előírásokat. Az erdőgazdasági feltételek nem befolyásolják a vadgazdálkodást jelentős mértékben, de meg kell találni az összhangot az erdőművelés és a vadgazdálkodás között hosszútávra. Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása: Gazdasági erdő Különleges rendeltetésű erdő Erdőművelésű erdő Nem erdőművelésű 15524,1 ha 7142,9 ha 778,5 ha 331,2 ha 3. A vadállomány jellemzői: A területet a földművelésügyi miniszter 63466/1997/6. számú határozatában különleges rendeltetésű területté nyilvánította. A területen domináns a szarvas, vaddisznó, őz és a muflon. 3.1 Szarvas: Állománya genetikailag nagyon jó tulajdonságú, magában hordozza a Kárpáti jelleget. Mindkét nemre jellemző a nagytestsúly és a sötét szín. A bikák agancsa kiváló. Vadgazdálkodási jelentősége nagy, gazdálkodási jelentősége a trófeák minősége alapján kiváló. 6
3.2 Vaddisznó: Állománya is magán hordozza a Kárpáti jelleget. Jellemző a nagytest és a sötét szín. A kanok agyaránál inkább a rövidség és a vastagság dominál. Vadgazdálkodási jelentősége közepes, gazdálkodási jelentősége a trófeák minősége alapján közepes. 3.3 Őz: Állományában nincs számottevő változás, ez betudható a nagy zárt erdőtömbbel, aminek kevés szegélyhatása van és a szélsőséges természeti környezettel. A bakok agancs minősége gyenge, érmes bak az utóbbi évtizedben nem volt a területen. Vadgazdálkodási jelentősége közepes, gazdálkodási jelentősége a trófeák minősége alapján közepes. 3.4 Muflon: Állománya nagyobb mértékű, mint a megengedett. Egészségügyi állapotuk nem jó, a parazitológiai vizsgálat tüdőférgességet állapított meg. Általában a csigák csököttek, kisívűek, nyak és állalánövők, sok a fagyrepedt és törött, négy éves korban az 50 cmes hosszúságot sem érik el. A természetföldrajzi elhelyezkedés és a szélsőséges környezet, nemkülönben a parazita fertőzöttséggel hozható össze a csigák habitusa. Ajánlott lenne az állomány vérfrissítése. Vadgazdálkodási jelentősége közepes, gazdálkodási jelentősége a trófeák minősége alapján közepes. 7
4. A vadászterületen található vadföldek, vadgazdálkodási berendezések 4.1 Vadföldek: Művelt vadföld: Művelt vadlegelő: Sarjaztatott vadlegelő: 50 ha 160 ha 40 ha A meglévő vadföldek szakszerű, gondos művelésére nagyobb gondot kell fordítani. Lehetőség szerint a Zempléni TK hozzájárulásának figyelembe vételével növelni kell a területet. 4.2 Vadgazdálkodási berendezések: Nagyvadetető: Sózók: Dagonyák: Magaslesek: 8 db 32 db 28 db 24 db 8
Az üzemben lévő etetők, sózók, dagonyák szakszerű üzembentartása szükséges. A téli etetés szakszerűségével nemkülönben mennyiségi és minőségi tendenciájával elő kell segíteni a nőivarú egyedek vehem fejlődését, és a többi egyed természetes kondicionálását. Az etetőhelyek kialakításánál messzemenően figyelembe kell venni a Zempléni TK ajánlásait. 5. Nagyvadállomány kezelése 5.1. Gímszarvas Minimális állománynagyság: 330 db 1,3 db/100 ha Maximális állománynagyság: 640 db 2,6 db/100 ha Az állomány minőségi besorolása: kiváló Golyóérettségi kor: 13 év Állomány becslési módszerek: Egész évben folyamatos megfigyelés és számbavétel, különös tekintettel a bőgési időszak állományviszonyaira és a tavaszi állománylétszámra. Hullajtott agancsok begyűjtése és szemrevételezése. 9
Állományhasznosítás: Az állomány genetikailag igen jó tulajdonságokkal rendelkezik. Szükséges az állomány védelme, fokozott felszaporítása, selejtező vadászat folytatása mellett a helyes 1:1 ivararány beállítása. Javasolt korösszetétel: 25 % öreg, 35 % középkorú, és 40 % fiatal egyed mindkét nemnél. A kilövések mindig igazodjanak az évi szaporulat nagyságához. Fiatalkori selejtezéssel a helyes ivararány beállítása, a jó tulajdonságú egyedeket hagyni kell megöregedni. El kell távolítani az állományból a rövidszárú, ághiányos, gyenge koronás egyedeket és a torz agancsúakat. Kímélni kell a golyóérettség felső határárig a hosszúszárú koronás egyedeket. A tarvad selejtezésnél kímélni kell az erős borjakat vezető egyedeket. Összehasonlító selejtezést kell végezni. Gímszarvas Északerdő Zrt Zemplén Üzemi 200 180 160 140 120 Egyed 100 80 60 40 Bika Tehén Borjú 20 0 1997 1997 1998 1998 1999 1999 2000 2000 2001 2001 2002 2002 2003 2003 2004 2004 2005 2005 10
5.2 Őz Minimális állománynagyság: 300 db 1,1 db/100 ha Maximális állománynagyság: 600 db 2,2 db/100 ha Az állomány minőségi besorolása: Közepes Golyóérettségi kor: 7 év Állomány becslési módszerek: A terület fedettsége és az őz életmódjából adódóan, mivel legjobban helyhez kötött vadunk, az egész éves folyamatos megfigyelés a javasolt. Kiemelten az üzekedés időszakában, és a februári-márciusi időszakban. Az etetőhelyeken és sózókon történő megfigyelésre is gondot kell fordítani. A szaporulat számbavétele a vegetációs időszak végén. Állományhasznosítás: A megfelelő egyedszám beállítása után törekedni kell a helyes 1:1 ivararány és a korosztályok megoszlására. Javasolt korösszetétel: 25 % öreg, 35 % középkorú, és 40 % fiatal egyed mindkét nemnél. Az őz állománya az erdő zártsága és a szélsőséges természeti környezet miatt nem tud számottevően emelkedni. Törekedni kell az évi 20 %-os hasznosításra, kímélni kell az ígéretes fejlődésű agancsú bakokat. Főleg fiatal korban kell selejtezni. Sutából a nagytestű, fejlett gidákat vezető egyedeket kíméljük. A szaporulat védelme érdekében fontos a róka gyérítése. 11
Őz Északerdő Zrt. Zemplén Üzemi 160 140 120 100 Egyed 80 60 Bak Suta Gida 40 20 0 1997 1997 1998 1998 1999 1999 2000 2000 2001 2001 2002 2002 2003 2003 2004 2004 2005 2005 5.3 Muflon Minimális állománynagyság: 0 db 0,0 db/100 ha Maximális állománynagyság: 180 db 0,06 db/100 ha Az állomány minőségi besorolása: Közepes Golyóérettségi kor: 6 év Állomány becslési módszerek: Az állomány egész éves folyamatos megfigyelés a javasolt, különös tekintettel az üzekedés időszakára és a tavaszi-tél végi állomány felmérésére. Állományhasznosítás: Az állomány nagysága nagyobb a megengedettnél, így csökkentése szükséges. A jó csigájú kosokat ( nagyívű és terpesztésű ) kíméljük. A rossz alakulásúakat fiatal korban selejtezzük. Fontos a tarvad selejtezés is a helyes ivararány betartásával. Az éves kilövéseknél vegyük figyelembe a magas hóállású teleket, melyek az állományt természetes úton is csökkentik. 12
Muflon Északerdő Zrt. Zemplén Üzemi 200 180 160 Egyed 140 120 100 80 60 40 20 0 Kos Jerke Bárány 1997 1997 1998 1998 1999 1999 2000 2000 2001 2001 2002 2002 2003 2003 2004 2004 2005 2005 5.4 Vaddisznó Minimális állománynagyság: 130 db 0,5 db/100 ha Maximális állománynagyság: 260 db 1,0 db/100 ha Az állomány minőségi besorolása: Közepes Állomány becslési módszerek: Az állomány megfigyelése egész évben. Búgás időszakában a búgó kocák figyelemmel kisérése, majd a malacozás időszakában a malacait vezető kocák és süldőik figyelése, tenyészidőszakban a mg-i kultúrákba kiváltó kondák számontartása, az egyedül járó kanok megfigyelése. Ősztől a szórón-etetőn megjelenő kondák és kanok figyelése. Az egész évi populációból, figyelembe véve a migrációt is, megközelítőleg jó állománylétszámot lehet tudni éves szinten. 13
Állományhasznosítás: Az éves kilövés a becsült állomány 120 %-a. Kímélni kell a nagytestű törzskocákat és az egyedül járó fiatal kanokat. A kilövés 85 %-át a malac és süldőállományból kell kivenni. Vaddisznó Északerdő Zrt. Zemplén Üzemi 300 250 200 Egyed 150 100 Kan Koca Süldő Malac 50 0 1997 1997 1998 1998 1999 1999 2000 2000 2001 2001 2002 2002 2003 2003 2004 2004 2005 2005 Állománybecslés a szakszemélyzet egész éves tapasztalatára épül. A vadállomány jelenlétének közvetlen és közvetett jeleiből következtetünk a törzsállomány nagyságára (erdei, mg-i vadkár, hullaték, stb.). Ehhez párosul a terítékből való következtetések levonása is. Az év folyamán a hasznosítással lekövetjük az állományváltozást, illetve a vadászati nyomást a tarvad esetében próbálják az egész évre elosztani. A hibahatárt a folyamatos kontroll miatt nem mérik, mivel a hibahatár nem ér el a beavatkozást igénylő szintet. Az állományhasznosítás standard módon történik, az átlagtól az különbözteti meg, hogy a muflon, őz és szarvas tekintetében számolni kell a nagyragadozók (hiúz, farkas) predációjával is. 14
5.5. A 2007-es új üzemtervezési időszak várható hatásai A vadászterületet a földművelésügyi miniszter határozatban a gímszarvas állomány génmegőrzésének céljából különleges rendeltetésű területté nyilvánította, az üzemtervi ciklust a gímszarvasra való tekintettel 13 évben határozta meg. A vadászterület különleges rendeltetését a Zempléni kárpáti típusú gímszarvas állomány kiemelkedő vadgazdálkodási értéke indokolta. A 2007-es területhatárok kijelölése így nem érinti a vadászatra jogosultat. 6. A vadgazdálkodás ökonómiája Az Északerdő Zrt. egyik különálló ágazata a vadgazdálkodás. Terhelve az ebben az ágazatban felmerülő valamennyi költséggel: személyzeti, gépjármű, vadkár, vadvédelmi kerítés amortizáció, vadkárelhárítás, stb) Az árbevételt az érvényes árjegyzékünk figyelembevételével úgy tervezzük, hogy a vadgazdálkodási tervben szereplő, elejteni kívánt vadmennyiséget, illetve az átlagos trófea paramétereket vesszük alapul. Mivel kizárólag bérvadászat útján kívánjuk hasznosítani, így előzőleg személyzeti vadászattal nem kalkulálunk. A költségeket előre tervezetten állítjuk be, az eredmény terv az árbevétel 15 %-a. A vadászterület 4 erdészeti igazgatóság működési területét érinti, pénzügyileg külön-külön van tervezve. A vadászati árbevétel az teljes éves bevétel mintegy 5-6 %-át teszi ki. 15
Az Északerdő Zrt. Vadgazdálkodási árbevételei a 2006-os évben az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés Zempléni Üzemi Terv: Tény: Árbevétel: - hazai: 12.575 8.519 - export: 1.000 925 - összesen: 13.575 9.444 Aktivált érték: 0 9 Készletváltozás: 0-2 Bef.len. k. vált.: 0 0 Belső felhasználás: 25 22 Átadás-átvétel: 0 0 Egyéb bevételek: 0 0 Összes hozam: 13.600 9.473 Saját anyag: 0 29 Saját műhely: 0 0 Saját gép: 1.405 972 Saját vasút: 0 0 Saját fogat: 0 0 Saját energia term.: 0 0 Saját összesen: 1.405 1.001 Vásárolt anyag: 2.350 1.518 Anyagjell. szolg.: 3.400 1.854 -bol vás.energ.: 2.300 1.286 Eladott árú besz.é.: 0 0 Alváll.telj. érték: 0 0 Fizikai - bér: 723 443 - szem.jell. egyéb: 58 8 - közteher: 242 141 Alkalm - bér: 1.394 1.276 - szem.jell. egyéb: 46 72 - közteher: 454 410 Értékcsökkenés: 1.884 1.757 Összes költség: 11.956 8.480 Egyéb kiadás: 0 0 Összes kiadás: 11.956 8.480 Üzemi tev. redménye: 1.644 993 16
7. Bérvadásztatás Az Északerdő Zrt. területén az állományhasznosítás szinte kizárólag bérvadásztatás útján történik. Szakszemélyzet az erdészeti munkával kapcsoltan igény szerint látja el a kíséretet. A bérvadászok 60 % -a hazai. A bérvadászat alapját alapvetően a saját árjegyzék képezi, de esetenként lehetőség van pausál elszámolású szerződésre is. Az ilyen vadászati lehetőség után a kereslet folyamatosan nő. A szakszemélyzet feladata a sérült, beteg egyedek selejtezése, illetve az őz tarvad selejtezés, mivel erre szinte nincs bérvadászati igény. Az ökonómiai részből is kitűnik, hogy a bevétel nagy részét hazai bérvadászok termelik be. A vadászvendégeket az Északerdő Zrt. Tulajdonában lévő vadászházakban szállásolják el. A festői környezetben lévő vadászházak emelik a vadásztatás színvonalát. 8. A mező-, vad- és erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata Északerdő Zrt. szinten meg tudják teremteni az összhangot, viselve a természetvédelmi korlátozásokat. Mint erdőgazdálkodó is direkt kapcsolatuk van valamennyi érdekeltséggel. A természetvédelmi korlátozások elsősorban a takarmányozásra, illetve a vadföldművelésben 17
mondhatóak jelentősnek. A terület eddig a Bükki Nemzeti Park kezelésében volt. Ebben változás fog bekövetkezni a kezelői jogot az Aggteleki Nemzeti Park kapja meg. A személyzet valószínű marad, csak a munkáltató változik, így a kiépített kapcsolat folyamatos marad. 9. Eredmények, problémák Jelentős eredménynek mondható, hogy mivel egy tömbben lévő 24 000 hektáros vadászterületről van szó, élvezzük a nagy terület adta gazdálkodási lehetőséget. Problémák a peremterületeken élő vadállomány nagyobb arányú hasznosítása, melyet a szomszédok végeznek el helyettünk. A határ mentén kiépített les és szóró hálózat veszélye. A területen mezőgazdasági kultúra szinte nincs, a határvonalon túl van művelt terület. A termésérés időszakában jelentős vadelszívó hatást fejt ki. A szomszéd vadásztársaságok vadkárelhárítás címén jelentős bevételhez jutnak. 18
10. Az orvvadászattal járó problémák Helyi szinten meglévő tradícionális orvvadász települések vannak a hegység szívében, de egy-két kirívó esetet kivéve kezelhető szinten van. Az utak sorompókkal jól zárhatók, melynek zárását minden munkatárstól megkövetelik, nehezítve az orvvadászok dolgát. Autós orvvadászat nem jellemző az erdőtömbön belül, legfeljebb a közútról történik vadlopás, melynek felderítése szinte lehetetlen. 11. A vadőrök szakmai felkészültsége Klasszikus értelembe véve hivatásos vadászt nem alkalmaznak, az erdészek kapcsolt munkakörben látják el a feladatot. Az erdészek minimum erdésztechnikusi végzettséggel, illetve erdőmérnöki végzettséggel rendelkeznek. 12. A vadászkutyák tartása, idomítása, munkája Vadászkutya saját disznós kutyák és egy hannoveri véreb. A kutyák tartásáért gazdáik térítést nem kapnak, a vadászaton részvételt díjazzák. A véreb esetében az eredményes munka után jár térítés. 13. Takarmányozás Az Északerdő Zrt. területén egész évben takarmányoznak. A késő tavaszi, nyári és kora őszi időszakban csak szoktató jellegű etetés folyik. A többi időszakban intenzív takarmányozás folyik. A vaddisznóállomány tüdőférgességének megelőzése céljából a malacetetőkbe gyógyszeres tápot használnak. Fő takarmányok: - Szemes kukorica - Árpa - Cukorrépa - Répavég 19
- Répaszelet - Siló Évente, időjárás függvényében a takarmányozás 1,5 2 millió forintba kerül. 14. Vadkárok és megelőzésük Mezőgazdasági kultúra a területen szinte nincs, így vadkár sem jelentkezik. Mennyiségi erdei vadkárt az Erdészeti Szakszolgálat évek óta nem állapított meg. A minőségi vadkár is kezelhető szinten van. Azon erdőfelújítások területén, ahol tradicionálisan jelentős mennyiségű vad él, a felújítást kerítéssel védik. Egyéb helyeken az erdőfelújítás felhozható kerítés nélkül is. Számottevő károkozást a muflon okoz. 20