Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Eplény Községben

Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Eplény Községben Pályázati azonosító: TÁMOP- 6.1.2-11/1/-2012-0772 Pályázat címe: Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programoklokális színterek 2013. Az Eplény Község Önkormányzat. Egészségprogramja az Európai Unió és a Magyar Állam a TÁMOP 6.1.2-11/1/-2012-0772 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Eplény Községben pályázati támogatásával jött létre. oldal 1 / 68

Tartalom I. Bevezető... 4 I. 1. Egészségfejlesztési stratégia... 4 I. 2. Az egészség... 5 I.3. Jogszabályi háttér... 6 II. Eplény bemutatása... 7 III. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők... 8 III.2. Gazdasági helyzet... 10 III.4. A természeti és épített környezet... 13 III.5. Szociális helyzet... 14 III.6. Biztonság, közbiztonság... 18 III.7. A lakosság életmódja... 19 III.8. Mentálhigiénés helyzet... 21 IV. A lakosság egészségügyi helyzetének bemutatása... 22 IV.1. Az egészségi állapot jellemzői... 22 IV.2. Az egészségügyi és szociális ellátó rendszer bemutatása... 24 V. A települési szükségletfelmérés... 29 V.1. Módszertani leírás... 29 V.2. A kulcsember kérdőívek kiértékelése... 31 VI. A község egészségfejlesztési programja... 35 VI.1. A főbb problémák, kockázati tényezők összefoglalása... 35 VI.2. Problématérkép... 36 VI. 3. Egészségtervünk, egészségfejlesztési stratégiánk alapelvei... 38 VI.5. Az egészségfejlesztési cselekvési terv javasolt programtípusai... 42 VI.5.1. A kedvező környezeti feltételek alakítása érdekében javasolt programok... 42 VI.5.2. Az egészségkárosító magatartások visszaszorítása érdekében javasolt programok... 42 VI.5.3. A betegségek megelőzése érdekében javasolt programok... 45 VI.5.4. Az egészséges életmód népszerűsítés érdekében javasolt programok... 48 VI.5.5. Egészségfejlesztő életciklus programok... 50 VI.5.6. Az egészségtudatos magatartás fejlesztési érdekében javasolt programok... 53 VI.6. Éves Cselekvési terv... 54 VI.6.1. Operatív feladatok a stratégiai célok érdekében... 55 oldal 2 / 68

VI.6.2 Cselekvési ütemezés a TÁMOP-6.1.2 11/1-2012-0772 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok Eplény Községben... 62 VI.7. A hátrányos helyzetű célcsoportok bevonása... 63 VI.8. Visszacsatolás, eredmények nyomon követése, értékelése a program során... 63 VI.9. Fenntartási terv... 65 VI.9.1. A fenntarthatóságot szolgáló középtávú célok... 66 VI.9.2. A fenntarthatóságot szolgáló hosszútávú célok globális célkitűzések... 66 VI.10. A következő évek Egészség programjai:... 66 Felhasznált irodalom... 68 oldal 3 / 68

I. Bevezető Az egészséget sokan és sokféleképpen értelmezik. Általánosan megállapítható, hogy társadalmi hovatartozás, iskolázottság, szakmai ismeretek birtokában vagy anélkül eltérő egészségkép él embertársaink gondolatvilágában. A történelem során az egészség, mint alapvető emberi jog meghatározásán, az egyén és közösség, állam felelősségén, az egészségügyi alapellátás biztosításán túl, az egyre fokozódó elvárások jelentek meg. Az egészség megőrzése és fejlesztése vált gondolkodásunk központi elemévé. A médiumok sugallta egészségkép sok esetben torz világát egyre inkább áthatja a belülről fakadó, önmaga egészségéért felelős, autonóm személy alkotta egészségkép. Az egészségmegőrzést és fejlesztést célul kitűző egyén átformálta korunk egészségpolitikáját éppúgy, mint az egészségszolgáltatások körét. A fejlődés a következő öt stratégiai elemben foglalható össze: az egészséget támogató társadalompolitika kiépítése, az egészséget erősítő környezeti feltételek kialakítása, a közösségi akciók fejlesztése, az egyéni készségek kibontakoztatása, az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak megteremtése. A stratégiai programok legfontosabb eleme az emberi (közösségi, egyéni) részvétel, amely a fenntarthatóság záloga is egyben, azaz a fejlesztési prioritások, döntéshozatali folyamatok és a megvalósulás során is az ember kell, hogy a középpontban legyen. Az egészség tanulása erősíti a részvételt, vagyis maga az információhoz és a képzéshez való hozzáférés lehetősége nélkülözhetetlen akár az egyén, akár a közösség megerősítéséhez, s a hatékony részvétel biztosításához. Az eplényi egészségfejlesztési stratégia célja egy olyan helyi társadalompolitika kialakítása, melyben a hagyományos határvonalakon átlátva, a különböző szektorok képviselői együttműködnek egy új, egyenlő alapon történő partneri viszony kialakításával az egészség érdekében a különböző ágazatok között. I. 1. Egészségfejlesztési stratégia Az egészség meghatározására jelenleg két megközelítési mód ismert: a negatív és a pozitív. Hosszú időn keresztül a negatív szemlélet által uralt nyugati orvostudományi modell dominált, majd a keleti orvoslás hatására az egészség fogalmának kialakításában, átalakításában új tényezők jelentek meg, ilyenek voltak például a környezeti, illetve a szociális tényezők. Szerencsére az egészség szemlélete is módosult. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) egészség-definíciója említendő elsősorban. Kiemelték, hogy mint dinamikus és pozitív változó, igen széleskörű értelmezésre ad lehetőséget, mely egyben a gyakorlati oldalú prioritások felismerésének nehézségét is jelenti. Ettől eltekintve széleskörű jelentésértelmezése igen fontos, s leginkább az egészségfejlesztésben résztvevő szakemberek feladata, hogy az adott helyzethez igazodó legmegfelelőbb szempontrendszert állítsák előtérbe ennek értelmezésekor. oldal 4 / 68

A település egészségfejlesztési stratégiájának elkészítésekor szem előtt tartottuk azokat a szakmai-módszertani elveket, melyek szerint e kezdeményezés olyan stratégia, amelynek tervezése, végrehajtása során lehetőséget teremt az egyén és közösség számára az egészségüket befolyásoló személyes, szociogazdasági és környezeti tényezők feletti befolyás növelésére. Így a részvétel fontosságát, azaz azt, hogy a tervezésben és a jövőben a végrehajtásban illetve az értékelésben az érintettek és érdekeltek jelenléte elengedhetetlen. E kezdeményezés alappillérei: egyenlőség, mely a szociális igazságossággal együttesen bármely együttműködés kialakításakor elengedhetetlen elv. fenntarthatóságot, vagyis olyan változást kell e stratégiának eredményeznie, melyek fenntartása akkor is kivitelezhető az egyének illetve közösség által, ha a kezdeti finanszírozás már véget ért. összetett stratégia elvét, mely értelmében e kezdeményezést változatos szemléletmódnak kell jellemeznie, mindez jelenti a stratégiai fejlődést, a szervezeti változásokat, a közösség fejlődését, a jogalkotást, a támogatást, az oktatást és kommunikációt, s mindezeket egymás kombinációjában. I. 2. Az egészség Az egészség nem életcél, hanem eszköz a kiteljesedett élet éléséhez, az egyén összetett, pozitív testi, pszichés és szociális egyensúlya. Nem állapot, hanem folyamat, ezért fejleszthető. Nem csak az egyén problémája, hanem össztársadalmi ügy. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem fizikai, lelki és szociális jólét. oldal 5 / 68

E fogalom tehát nem pusztán az egészséget jelenti, hanem az élet minőségének jobbá válását, a kiteljesedését, s produktívabb és kielégítőbb élet élését. Az egyén és a közösség belülről fakadó célja pedig optimális esetben nem más, mint az életminőség javítása. Mindennek csupán eszköze az egészség, mint átmeneti változó. Az egészségre elsősorban a környezeten és az életstíluson keresztül tudunk hatást gyakorolni. Az életstílust három tényező befolyásolja: Egyrészről a személy vagy a közösség tudása, attitűdje, értékei. Másrészről a lehetővé tevő tényezők, azaz az erőforrások hozzáférhetősége, szolgáltatások elérhetősége. Harmadrészről a megerősítő tényezők, így a szülők, család bizonyos funkcióit átvevő kiscsoportok attitűdje és viselkedése az egyénnel szemben. I.3. Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvényének XX. cikke kimondja: (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. -a az alábbiak szerint rendelkezik: A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természetes környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az Önkormányzat feladata elsősorban tehát az egészséges életfeltételek biztosítása és az egészséget befolyásoló tényezők kedvező alakítása. Az egészségügyhöz kapcsolódó jogszabályok jól körülhatárolhatóan szabályozzák a lakosság egészségi állapota érdekében eljáró szervek körét és a szükséges intézkedéseket, feladatokat. oldal 6 / 68

II. Eplény bemutatása Eplény a zirci medence és a veszprémi fennsík vízválasztóján fekvő település. Az első oklevelek 1749-ben említik, mint Olaszfaluhoz tartozó pusztát, határrészt. Földesura a zirci apát volt. Kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön zirci apát építtette. A település neve bizonytalan eredetű, jelentése: szán talpait összekötő keresztgerenda. A község fejlődése az 1930-as évek elején gyorsult fel. Az eplényi mangánérc bányát 1929-ben nyitották, magántársaság működtette 1933-ig, ettől kezdve pedig az 1948- ban államosított Rimamurányi-Salgótarjáni Rt. tulajdonában volt. Később többször is gazdát cserélt, 1967-ben például a Budapesti Ércfeltáró Vállalat működtette a bányát. Abban az évben százhúsz bányász, illetve kisegítő jutott így megélhetéshez. Eleinte még gondot fordítottak a bánya fejlesztésére, később viszont erre már alig törekedtek, mert a mangánérckészlet kimerülő félben volt. A bányát 1979-ben zárták be végleg. Átszeli a falut a Veszprém-Győr közötti 82-es főközlekedési út és a két megyeszékhelyet összekötő vasútvonal is. A települést Veszprémmel, Zirccel, illetve Győrrel összekötő autóbusz-közlekedés nagyon intenzív. Eplény hosszú időn át Olaszfaluhoz tartozott közigazgatásilag, mivel a két települést mindössze három kilométer választja el egymástól. Az 1980-as években azonban mindkét községet a várossá váló Zirchez csatolták. Eplény 1992. január 1-től új történelmet ír, mivel a helyi népszavazás eredményeként attól a naptól fogva, fennállása óta először önálló községgé vált. A község talán leginkább ismert, az egészség fenntartás kérdéskörével is összefüggő nevezetessége a 2006-tól folyamatosan bővített síközpont, ahol a síelőket csákányos felvonók, valamint az ország egyetlen négyüléses libegője szállítja az Ámos-hegy tetejére. Öt hóágyúzható pályájából két sípályája éjszakai kivilágítással is ellátott. Kedvező hóviszonyok vagy kellő hideg esetén a felvonók reggeltől estig üzemelnek. A téli időszakon túl pedig, a 2011-ben kialakított terepkerékpár-pályák várják a látogatókat. A település 2000 óta minden közművel rendelkezik, az önállóságnak köszönhetően dinamikusan fejlődő bakonyi település tiszta, nyugodt környezete és jó megközelíthetősége miatt egyre közkedveltebb kirándulóhellyé válik az év minden időszakában. E népszerűség fenntartását, növelését szolgálja a 2003-ban átadott Ámos-hegyi Pihenőerdő, mely 230 hektár területen tanösvénnyel, kilátóval, tornapályával, erdei játszóterekkel várja a kirándulókat. Az idelátogatók kényelmét igényes szálláslehetőségek is biztosítják. Említést érdemel a Dunántúl leghosszabb, építésekor 199 m hosszú vasúti alagútja, melyet az első világháborúban elsősorban olasz hadifoglyok építettek, és már filmforgatás helyszíne is volt. Mára sajnos egy, az 1980-as években elkövetett átépítési hiba miatt hossza kb. 100 m-re csökkent. A hegyvidék, különösen ősszel, kedvelt vadászati terület, melyet a hazai vadászokon kívül számos külföldi vendég is látogat. Kitűnő piknikezési lehetőséget kínál a Malom-völgy, melyet egy tiszta vizű patak szel át, amely korábban malmot is hajtott. Eplény egy minden bizonnyal változatos múlttal rendelkező, ősi település Veszprém megyében, ezt bizonyítja a községhatárban, a volt Kökényesi Betyár Csárda melletti ásatás oldal 7 / 68

eddigi eredménye, amely során közel 150 avar kori (i.sz. 700-800 körüli) sírt és egyéb tárgyakat tártak fel a régészek. III. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők III.1. Demográfiai mutatók A régió demográfiai helyzete A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el, 11 117 km 2 területen. A régiót közigazgatásilag három megye: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém alkotja. A Magyarország legnagyobb tavát magában foglaló régió lakónépessége 2012-ben 1 090 346 fő volt, nemek szerinti megoszlás alapján 35 974-gyel több nő él (563 160) a régióban, mint férfi (527 186 fő). Az aktív korú lakosság aránya a régió teljes lakosságához képest majdnem eléri a 70 %-ot (758 254 fő). Veszprém Megye demográfiai helyzete A 4493 km² nagyságú megyében 10 járás, 9 kistérség, 202 község, 15 város, ebből egy megyei jogú város, Veszprém található. Népességszámot tekintve csökkenés jellemzi az országos trendekhez hasonlóan főleg a születésszám visszaesése következtében, ami a lakosság fokozatos elöregedésével párosul, bár itt a természetes fogyás csak a kilencvenes évtized elején kezdődött. 2012. január elsejei adatok alapján 355 000-en, 6620 fővel kevesebben éltek a megyében, mint 2008-ban, míg a 2001. évi népszámláláskor (az akkori közigazgatási határokon belül) 373 794 főt számláltak. Nemek szerint 2012-ben 11 859-cel kevesebb férfi (171 353 fő) képezi a megyei lakosságot, mint női állandó lakos. Az aktív korúak létszáma több mint 5-ször haladja meg a fiatalkorú lakosság számát. A népesség számának alakulása, összetétele, egészségi állapota jelentősen befolyásolja az egészségügyi és szociális ellátórendszer szükségleteit, döntően meghatározza a lakosság foglalkoztathatóságát és ezzel összefüggésben kiemelt jelentőséggel bír a társadalom eltartó képességét érintően. Eplény lakosainak száma 2013 elején 557 fő volt. A lakónépesség változása Év Fő Változás 2007 527 2008 512 97 % 2009 532 104 % 2010 521 98 % 2011 523 100 % 2012 525 100 % A fenti táblázatból látható, hogy a lakónépesség száma 2007 és 2012 közötti teljes időszak tekintetében jelentős mértékben nem változott. A kisebb hullámzás részben azért van, mert némelyik városi iskola és óvoda csak a helyi tanulókat vette fel, így egyes szülők, a munkába oldal 8 / 68

járás és gyermekelhelyezés miatt, kénytelenek voltak átjelentkezni az adott településre, miközben életvitelszerűen továbbra is Eplényben laktak. Állandó népesség (2011-es adat) fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 285 271 556 51 49 0-2 évesek 0-14 éves 37 43 80 46 54 15-17 éves 18 14 32 56 44 18-59 éves 160 169 329 49 51 60-64 éves 14 9 23 61 39 65 év feletti 56 36 92 61 39 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Ebből a táblázatból pedig az látható, hogy miközben a teljes lakosságra nézve a nők és férfiak aránya közel azonos, addig a 60 év felettiek esetében ez az arány jelentősen eltolódik a nők javára. Az egyre csökkenő gyermekszületésnek, illetve a gyermekvállalás kitolódásának, továbbá az várható átlagéletkor növekedésének köszönhetően a település fokozatos elöregedése látható a következő két ábrából. Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 62 109 56,9 2008 84 89 94,4 2009 94 84 111,9 2010 92 80 115,0 2011 93 75 124,0 Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 6 16-10 2009 19 8 11 2010 4 7-3 2011 10 12-2 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR oldal 9 / 68

A fenti ábra például a belföldi vándorlást mutatja be, amely alapján látszólagosan csekély mértékű elvándorlás mutatkozik a vizsgált időszakban, azonban egy tágabb intervallumban a kép éppen, hogy fordított lenne. A település a zirci térségben az egyik leginkább fejlődő település, hiszen 1992-ben az önállóság elnyerése idején alig laktak többen 400 főnél a településen, míg most 557 fő a lakosság száma. Ez köszönhető annak, hogy közel 100 építési telek kialakítására került sor, amelynek fele még beépítésre vár, és a jelenlegi ingatlanpiaci pangást követően ismét növekedésre lehet számítani. Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes 2008 5 3 szaporodás 2 (fő) 2009 6 3 3 2010 4 4 0 2011 4 3 1 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti táblázat, az előzővel szemben kismértékű növekedést mutat a vizsgált időszakban, de a születések száma csak fele a 10-15 évvel azelőtti időszaknak. Ezek az adatok is alátámasztják az öregedési indexet mutató táblázatban megfigyelhető tendenciát. III.2. Gazdasági helyzet Az emberek gazdasági, társadalmi körülményei jelentősen befolyásolják egészségi állapotukat. Az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében gyakoribb a súlyos betegség, az idő előtti elhalálozás veszélye. Ennek fő oka a hátrányos anyagi helyzet, a létbizonytalanság, a szorongás, a társadalmi beilleszkedés hiánya, vagy kirekesztettség. Minél tovább élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kisebb a valószínűsége, hogy egészséges, derűs öregkort érnek meg. Ezen összefüggések okán szükséges áttekinteni a település lakóinak gazdasági helyzetét tükröző foglalkoztatási, munkaerő-piaci és jövedelmi viszonyokat. A régió gazdasági viszonyai Az egy főre jutó GDP tekintetében Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után stabilan a harmadik a régiók rangsorában. A régió fejlődésének alapja az erős, modern feldolgozóiparra alapuló gazdaság, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet által hordozott telephelyi és logisztikai potenciál, valamint a kiemelkedő turisztikai adottságok. E három tulajdonság az innovációt hordozó fejlesztések helyi alkalmazhatóságának környezetét is megteremti. 2011-ben a régióban az ipari termelés értéke 5 158 343 millió Ft tett ki. A regisztrált gazdasági szervezet száma eléri a 161 778 darabot, az iparral foglalkozó vállalkozások 2,5-szer haladják a mezőgazdasági szektorban található vállalkozások számát (2608 db). 173-mal több vendéglátóhely létezik a jó adottságú Közép-Dunántúl régióban, mint a Nyugat-Dunántúlon, mégis tavaly majdnem kétszer annyi turistának biztosított szálláshelyet, mint a Közép-Dunántúl régió. oldal 10 / 68

Veszprém Megye gazdasági viszonyai Veszprém megye az egy főre jutó GDP tekintetében Csongrád és Heves között a 11. a megyék rangsorában. 2012 első negyedévében a megyei ipar termelése a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 202 milliárd forintot tett ki, ami a közép-dunántúli régió össztermelésének 15 %-a. A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek száma eléri az 56 871 db-ot, az iparral foglalkozó vállalkozások száma (1972 db) 2-szer annyi, mint a mezőgazdasági szektorban található vállalkozások száma. Eplény adottságaira való tekintettel ipari tevékenység a településen nem alakult ki, azonban a jelentős nagyságú erdőterület miatt az erdő- és vadgazdálkodás jellemző. Elsősorban a lakóingatlanokhoz tartozó kertekben folyik saját célú kistermelés. A településen egy őstermelő foglalkozik jelentősnek mondható mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységgel. A közel ötven bejegyzett vállalkozás nagyobb része egyéni vállalkozó. Az elmúlt tíz évben viszont az idegenforgalmi aktivitás, különösen a sí centrum fejlődésének és országos ismertségének köszönhetően, megnőtt. Ma már 11 szálláshely fogadja a vendégeket. Foglalkoztatás Sajnos a munkanélküliség a fejlődés dacára növekvő tendenciát mutató probléma a községben. Ezt mutatja a következő táblázat is. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli év 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 5 4 9 0 1 1 0,0 25,0 11,1 2009 16 18 34 9 5 14 56,3 27,8 41,2 2010 5 10 15 3 7 10 60,0 70,0 66,7 2011 12 14 26 7 6 13 58,3 42,9 50,0 Foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetűek közé sorolhatók a településen az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a 15 24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. oldal 11 / 68

2009-hez képest csökkenés tapasztalható a regisztrált munkanélküliek számában, de a 2008-as szinthez képest még mindig nagyon magas. A 20-50 éves korosztály közötti korcsoportokban 3-5 fő a munkanélküliek száma. A közvetlen nyugdíj előtt állóknál, más térségekhez viszonyítva, lényegesen kedvezőbb a helyzet. Eplényben jelenleg 62 db bejegyzett vállalkozás működik, amely vagy székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik a településen. A legfőbb munkáltató a Nordica Skiarena Kft., amely összesen 30 főnél is több munkavállalót foglalkoztat. Az önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek egy része a szociális pénzbeli juttatásokból származik, amely a településen belül, a munkalehetőségektől függően, 6-10 család között változik. A helyi lakosok szerény és átlagosnak mondható, de összességében elfogadható körülmények között élnek. Az otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb, a jövedelemhez mérten aránytalanul magas rezsi, és sokaknál, a megemelkedett törlesztő részletek miatt. Az inaktív lakosságra vagy nagyon alacsony jövedelemmel rendelkezőkre, az alacsonyabb iskolai végzettség a jellemző. A szakmával rendelkezőkre kevésbé jellemző a tartós munkanélküliség. A jövedelem kiegészítése érdekében, aki teheti mellékfoglalkozást vagy alkalmi munkavállalást is végez. A családok döntően saját tulajdonú családi házban élnek. Kevés otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. Aki teheti, az a családi házakhoz tartozó 400-1500 m 2 közötti kerteket műveli saját célra. A településen kevesen vannak, akik ennél nagyobb birtokkal vagy földbérleménnyel rendelkeznek. A település adottságai miatt, megélhetést biztosító mezőgazdasági tevékenységgel mindössze egy aktívkorú család foglalkozik. Az önkormányzat évente 2-3 főt tud közfoglalkoztatni, azonban a jelenlegi 6 órás foglalkoztatási rendszer egyik fél számára sem kedvező, jövedelmi szempontból pedig diszkriminatív, mivel nem tud érvényesülni az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Itt az oldal 12 / 68

esélyegyenlőség mindenképpen sérül. Ezt az önkormányzat 8000 Ft-os cafetéria juttatással tudja csak enyhíteni. A regisztrált őstermelők száma 8 fő. Valamilyen szintű háztáji gazdálkodás az ingatlanok kb. 70%-án folyik. Eplényben a TEIR 2011. évi adatai szerint 285 fő fizet SZJA-t. Ők 2011-ben átlagosan 190 604 Ft SZJA-t fizettek, amiből látható, hogy a községben az átlagjövedelem elmarad az országos átlagtól. 2011-ben 125 db személyautó volt a lakosok birtokában. III.4. A természeti és épített környezet A környezeti hatások 19 %-ban befolyásolják a lakosság egészségi állapotát. Az egyes környezeti ártalmak betegségek kialakulását okozhatják, illetve hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához. Az egészséges környezet ugyanakkor hozzájárul a kedvező egészségi állapot fenntartásához. A település közvetlen környezetének állatvilága, növényzete, vízkészlete A természetjárást kedvelők az Eplény környéki turistautakon barangolva gazdag növényvilágot csodálhatnak meg, találkozhatnak például őzekkel, szarvasokkal, muflonokkal, vaddisznókkal, így bepillantva a Bakony erdeinek mindennapjaiba, tehát felejthetetlen élményekben lehet részük. A település közigazgatási területének (összesen: 828 ha) nagyobb részét erdő borítja. A jellemző fafajok a bükk, a csertölgy, a kocsánytalan tölgy, a magas kőris, a gyertyán, a kislevelű hárs és természetesen kisebb mértékben megtalálhatók a fenyők különböző fajai is. A mezőgazdasági területeken sajátcélú háztáji gazdálkodás folyik, az itt élők leginkább burgonyát, kukoricát és zöldségfélét termesztenek, de néha gabonafélét, leginkább búzát is vetnek. A településen két patak is megtalálható, az egyik a településen át vezet, a másik a Malomvölgyben folyik. A település fokozottan veszélyeztetett, nyitott karsztbázison fekszik. A vízkészlete jelentősnek mondható, az ivóvíz megfelel az előírásoknak, szabványoknak. A települést az önkormányzat tulajdonában lévő két ivóvízkút látja el, az ivóvízhálózat 2005-ben teljesen felújításra került. A vízkészlet megóvása érdekében, a település már 1995-ben csatornázva lett. Levegőminőség Eplény és környéke levegő-higiénés helyzete jónak mondható. A mérési eredmények alapján a nitrogén-dioxid, kén-dioxid, valamint az ülepedő por értékei nem haladják meg az egészségügyi határértéket. Az ÁNTSZ által vizsgált területeken az ipari légszennyezés nem jellemző. A levegő minőségi mutatói döntően a közlekedés okozta levegőszennyezést jelzik. A levegőbe kerülő vegyi anyagok elsősorban a maró hatású szennyező károsítják az emberek nyálkahártyáját, így a fokozottan érzékennyé vált légutakban a különböző biológiai oldal 13 / 68

allergének (pollenek, gombák) heves reakciót válthatnak ki. Ezzel magyarázhatók az utóbbi évtizedben folyamatosan emelkedő légúti allergiás megbetegedések. Közlekedés Eplény a 82-es főút mellett van, így az autóbusz közlekedés nagyon jó mind Veszprémbe, mind Zircre. A településen van vasútállomás is, azonban az kissé kieseik a településtől, így inkább turisztikai jelentőséggel bír. Közúti közlekedés szempontjából a település közvetlen szomszédja Veszprém és Zirc, mindegyiket a 82-es főúton és vasúton is meg lehet közelíteni. A menetidő Veszprémbe kb. 25 perc, Zircre pedig 10 perc. Közművek A kábeltelevízió kivételével a településen minden közmű megtalálható. Vezetékes vízzel minden beépített ingatlan (196 db) rendelkezik, a belterületen belül a csatornázottság 100 %-os, a rákötések aránya 98,5 %. A vezetékes vízhálózatra való rákötés az építési telkek beépítésével növekszik arányosan, ez igaz a csatornára való rákötésekre is. Vezetékes ivóvíz már az 1960-as évektől van, amely 2005-ben teljesen felújításra került és két ivóvízkútja van a településnek, amelyből az egyik karsztkút. 1998-tól van vezetékes gáz. A gázhálózatra 135 lakás van rákötve ez 68,9 %-ot jelent. A gázhálózatra történő rákötések száma 2009-óta jelentősen nem változott. 2000-re a telefonhálózat is teljes körűen kiépítésre került. Az új telekosztások (95 házhely) mindegyike teljes közművesítéssel van ellátva. Az internet szolgáltatás mindegyik formája (vezetékes, műholdas vagy mobil) elérhető. Minden jelentősebb szolgáltatónak van átjátszója a községben. A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan, megállapodás alapján a VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. végzi a hulladékszállítással, -kezeléssel és -lerakással kapcsolatos szolgáltatói feladatokat. III.5. Szociális helyzet A régió szociális helyzete A régió fiatal korosztályának (0-14 éves korcsoport) csökkenése erőteljes. 2012-ben több mint 12 ezerrel kevesebb 14 évnél fiatalabb gyermek élt a régióban, mint öt évvel ezelőtt. Az idősebb generációk (15 64 évesek, 65-X évesek) arányát a fiatalokéhoz hasonlóan a csökkenő tendencia jellemzi. Az országoshoz hasonlóan a régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években jelentően emelkedett, a megfelelő korú népesség körében nőtt a középfokú végzettségűek és a oldal 14 / 68

diplomások aránya. Elmondható, hogy az utóbbi tíz évben az óvodák és általános iskolák száma 7 %-kal csökkent, ugyanakkor a középfokú oktatási intézmények száma és képzési kínálata bővült. A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (2884 fő) 6525- tel csökkent a 2008-ban segélyezettek átlagos számához képest. Veszprém Megye szociális helyzete Veszprém megyében a munkavállalók létszáma az előző évi számot több mint 4 %-kal meghaladva elérte 100 328 főt. A rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 3107-tel csökkent 2008-hoz képest, jelenleg 1011-en vesznek igénybe szociális segélyt Veszprém megyében. A megye lakásállománya 6 év alatt közel négyezerrel nőtt, 2012-ben összesen 149 744 lakás ad otthont a Veszprém megyei családoknak, az egyes lakásokra pedig több mint 2 személy jut. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya csupán 1,8 %-kal tér el a teljes lakásállományhoz viszonyítva, azonban a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatból a teljes állomány majdnem egyötöde marad ki. Az elmúlt évtizedben kiteljesedett az iskolarendszerű oktatás: a kilencvenes évek elejének 80 %-ot meghaladó arányával szemben ma már a 16 évesek több mint 90 %-ára terjed ki. A szakiskolai tanulók aránya 29 %; míg a szakközépiskolásoké 40 %, a gimnazistáké 31 % volt a megyében. Eplény szociális állapotait a tágabb régió illetve a megye tendenciái határozzák meg. A községben 186 háztartás található, ezek között szerencsére nincs olyan, ahol foglalkoztatott nélkül nevelnek gyermeket. 7 db háztartásban nevelnek 3 vagy ennél több gyermeket, egyébként a településen 91 gyerek él. Közülük egy sem számít veszélyeztetettnek. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt az elmúlt években többször is módosították, melynek előírásait a Képviselő-testület a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 14/2011.(IX.16.) önkormányzati rendeletébe épített be. Az aktívkorúak ellátásának körében megállapított rendelkezésre állási támogatást felváltotta a bérpótló juttatás, amelynek feltételei több helyen is átalakultak. Alapvető módosítás, hogy a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni, míg a rendelkezésre állási támogatást csak kétévente kellett. A két felülvizsgálat között eltelt időben minden támogatottnak legalább 30 nap munkaviszonyt kell létesítenie, olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon. Nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az aktívkorúak ellátásában részesülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével, a rendszeres szociális segélyre jogosultak, az arra kijelölt szervvel, a Prevenciós Központtal kötelesek együttműködni. A megállapodás elsődleges célja olyan szolgáltatások biztosítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő program a oldal 15 / 68

munkanélküliség káros hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet romlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcsolatai beszűkültek, megváltozott az énképük és életvitelükben is izolálódtak. Az anyagi nehézségek konfliktusokat idéznek elő a munkanélküliek családjában. Évek óta stagnál a közfoglalkoztatásba bevont munkavállalók száma. Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 3 1 % 0 0 % 2011 2 1 % 0 0 % 2012 0 0 % 0 0 % 2013 2 1 % 0 0 % A jelenlegi 6 órás közfoglalkoztatási rendszer sem a munkavállalónak, sem pedig a foglalkoztatónak nem kedvező. Az önkormányzat átlagosan 3 főt tudna foglalkoztatni, míg a tavaszi és őszi időszakban jelentkező munkákhoz, további 2 főre lenne igény. A mostani önkormányzati és közfoglalkoztatási finanszírozás, sajnos csak 2 fő foglalkoztatását teszi lehetővé. A közfoglalkoztatás keretében, az elmúlt időszakban, az HM Verga Zrt. több álláskereső részére tudott napi 8 órás időtartamban hosszabbtávú foglalkoztatást biztosítani a környező erdők területén. Ebben a programban Eplényből 2 fő tudott részt venni. év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 2008 21 2009 19 2010 24 2011 25 A településről a közeli városokba, elsősorban a megyeszékhelyre jó a közlekedés. A nagyobb vállalatok, multinacionális cégek, saját vagy bérelt autóbusszal szállítják a dolgozóikat. A nagyobb beruházások a válság következtében visszaestek, de leginkább a lakásépítések visszaesése okoz gondot, különösen az egyéni és a kisebb vállalkozások foglalkoztatottjai számára. A téli időszakban a sípálya és a szálláshelyek nyújtanak még munkalehetőséget a településen. A helyi foglalkoztatás terén hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan nem találtunk információt. Bár hullámzik azok száma, akik álláskeresési járadékra jogosultak, az elmúlt években lassú növekedés tapasztalható ezen a területen. oldal 16 / 68

Álláskeresési járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők év száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 9 4 44,4 2009 34 15 44,1 2010 15 3 20,0 2011 26 7 26,9 2012 15 3 20,0 2001-ben még viszonylag magas volt az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma részben azért, mert a 2001. évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. Ez az arány mára javult, a mostani 60 év alatti korosztályon belül már alig vannak néhányan, akik ne végezték volna el az általános iskola 8 osztályát. Ezt mutatja a következő tábla: Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 362 195 167 333 176 157 29 8,0 19 9,7 10 6,0 2011 448 223 225 n.a. n.a n.a. n.a - n.a. - n.a. - Az eplényi lakosok saját tulajdonú családi házakban élnek. A településen jelenleg egy üresen álló bérlakás van, amely felújításra szorul, szociális lakásállomány nincsen, de erre állandó jellegű igény sem mutatkozik. A településen veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. Azonban 3 db, alacsony komfortfokozatú, régi építésű családi ház van, amelyekben alacsony jövedelemmel rendelkezők laknak, így a saját erős felújításokra nem igazán van kilátás. Ezen esetekben a későbbiekben felmerülhet a szociális bérlakás igénye. Az önkormányzat különböző kedvezmények igénybevételével, építési telkeket kínál megvásárlásra. Itt gyermekekre vonatkozó kedvezmény is igényelhető a letelepedni szándékozók részéről. oldal 17 / 68

Lakásállomány év összes ebből elégtelen lakhatási bérlakás ebből elégtelen lakhatási 2008 lakásállom 182 körülményeket 3 biztosító állomány 1 körülményeket 0 biztosító ány (db) lakások száma (db) lakások száma 2009 184 3 1 1 2010 185 3 1 1 2011 185 3 1 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok Az óvodai férőhelyek száma 30. Általános iskola 1979-ben megszűnt, a gyermekek elsősorban a veszprémi Gyulaffy László Általános Iskolába járnak. Helyben nincsenek szakképzési lehetőségek. Eplény Községi Önkormányzat, 2013. január 1-től, a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulás tagjaival együttműködve, a Családsegítést, a Házi segítségnyújtást, a Szociális étkeztetést, a Gyermekjóléti Szolgálatot, a Védőnői Szolgálatot, az Anya-, gyermek- és csecsemővédelmet, a Központi Orvosi Ügyeletet, a társulás önkormányzataival közösen látja el. Jelenleg Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény látja el az étkeztetés szociális alapszolgáltatást. A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a fenntartásában működő Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Központ és Családok Átmeneti Otthona költségvetési szerv által biztosítja a családsegítés szociális alapszolgáltatást, a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek átmeneti gondozását. A Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata a fenntartásában működő Egészségügyi Alapellátási Intézmény költségvetési szerv által biztosítja, a sürgősségi egészségügyi alapellátást (központi háziorvosi ügyeletet) és a védőnői szolgálatot Eplény közigazgatási területén. III.6. Biztonság, közbiztonság A település lakóinak közérzetét és ezzel összefüggésben társadalmi jólétét nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire érzi biztonságban saját és családja testi épségét, anyagi javait. A nyugodt, biztonságos környezet kedvező hatással van az egészségi állapotra, míg a bizonytalan, stresszes helyzetek kedvezőtlenül befolyásolják azt. Veszprém megyében 2012 első félévében 5379 bűncselekmény vált ismertté, 6 %-kal kevesebb, mint 2011 első félévében. A bűncselekmények több mint felét kitevő vagyon elleniek száma öt százalékkal, a közrend ellenieké egytizedével csökkent. Gazdasági bűncselekményből 229-et (az előző év első félévinek mindössze héttizedét) regisztráltak. A személy ellen elkövetett bűnesetek száma azonban 1,2-szeresére (584-re) emelkedett. oldal 18 / 68

A felderített bűncselekmények közül Veszprém megyében 3013 volt vagyonelleni és 229 gazdasági a tavalyi évben. A község lakosságának biztonságérzetét elsősorban a személy és vagyon elleni, valamint a közrend elleni bűncselekmények határozzák meg. Az ismertté vált bűnesetek száma Év Bűnesetek száma 2013 13 2012 17 2011 21 2010 14 2009 7 2008 15 A fenti táblázat a személy elleni, a közlekedési vétség, a közrend megsértési, a garázdaság, a házasságon belüli és a vagyon elleni, ismertté vált rendőrségi ügyeket tartalmazza. Eplényben sem rendőrőrs, sem körzeti megbízott, sem polgárőrség nem működik. A település körzeti megbízottja a Zirci Rendőrőrsön található meg. Összegezve elmondható, hogy az elmúlt évben a köznyugalmat súlyosan megzavaró, illetve a lakosságot hosszútávon irritáló bűncselekmény sorozat nem történt a községben. Összességében javult a rendőrség lakosság általi megítélése. III.7. A lakosság életmódja Eplény lakóinak szabadidejét tavasztól őszig főként a mezőgazdasági és háztáji munkálatok kötik le. Gondozzák portáikat, művelik földjeiket. A községben aktív civil élet folyik, a szervezetek tevékenyen veszik ki részüket a közéletből. Korábban a helyi lakosokat nehéz volt megszólítani és bármilyen jellegű programba bevonni, az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ez a hozzáállás változik. A kor divatos szenvedélybetegségei Eplényben is elharapódzni látszanak: a dohányzás és az alkoholfogyasztás, és az utóbbi időben a játékszenvedély már tizenéves korosztály tagjainál is megjelenik. A drogfogyasztással kapcsolatos problémák nem jellemzőek a településen. A helytelen táplálkozás, az egyoldalúan megterhelő mozgás, a rohanó, feszültségekkel teli életmód sok betegség forrása lakóink között is (pl. cukorbaj, magas vérnyomás, ízületi betegségek). Mindezek megelőzésére az önkormányzat igyekszik felhívni a lakosság figyelmét, szűrővizsgálatokkal, előadásokkal pl.: baleset megelőzési és elsősegély nyújtási előadások szervezésével. Az egészséges életmódra való nevelést szolgálják a már gyermekkorban elkezdett prevenciós tevékenységek, így az egészségnap szervezése a helyi óvoda és iskola gyermekeinek körében. oldal 19 / 68

Habár pontos felmérések a település korlátozott lehetőségei miatt nem készültek, azonban részben épp az Egészségterv kapcsán végzett empirikus vizsgálatok illetve a kérdőíves felmérés adataiból az alábbi következetések vonhatók le: a tanulóifjúság egészségügyi állapota, állóképessége elmarad a kívánt szinttől, az óvodai és iskolai egészségügyi szűrővizsgálatok megtörténtek, majd ezek eredményeire tekintettel prevenciós program indult, amely kardiológiai szűrésre, és mozgásszervi rehabilitációra terjedt ki, a gyermekek helyes táplálkozási szokásainak alakításában még vannak hiányosságok, a rendszeres testmozgás, sportolási igény még nem általános, a káros szenvedélyek megjelenése (dohányzás, alkohol, drog) az érintett korosztálynál egyre fiatalabb korban jelenik meg, és fokozódó mértékben van jelen. Dohányzási szokások 2000-ben országosan a nők 23 %-a, a férfiak 38 %-a dohányzott napi rendszerességgel, amely arány 2003-ban 25 %-ra, illetve 42 %-ra módosult. A rendszeres dohányzás esélyét több tényező együttesen befolyásolja. Magasabb a dohányosok aránya a fiatalok, a kevésbé iskolázottak, a rosszabb anyagi és lakókörülmények között élők, a sokat dolgozók, a társkapcsolatok hiányában élők, területileg pedig a Közép-Dunántúlon élők körében. A fiatalokhoz képest a középkorúaknál (35-64 év) a rendszeresen dohányzók aránya csekély mértékben kisebb, viszont közöttük az erős dohányosok aránya nagyobb. Az összképet az idősek (65 év felett) átlagnál kedvezőbb adatai javítják, amiben szerepe van a leszokásnak és a dohányosok magasabb halandóságának is. Az Eplényt is magában foglaló régió értékei tehát minden korosztályban rosszabbak az országos átlagnál, a hét régió közül az első háromban van benn a korosztályokat tekintve. Alkoholfogyasztás Magyarországon a felnőtt női lakosság több mint ötöde, a férfiak mintegy fele mértékletesen fogyaszt alkoholt. A nők 5 %-a, a férfiak 20 %-a tekinthető nagyivónak. (Nagyivó a nők azon köre, akik egy héten 7, illetve azok a férfiak, akik több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztottak. (14 egységnyi alkohol=6 dl rövidital, vagy 5 l sör, vagy 2 l bor) A nagyivás esélyét növelte, ha az egyén középkorú, nem értelmiségi, intenzív munkaterhelésnek kitett, egyedülálló, társas kapcsolat hiányában, és 1000 főnél kisebb településen élt. Csökkentette a nagyivás esélyét, ha valaki nyugdíjas, vagy tartósan munkaképtelen volt. A nagyivók aránya a férfiak esetében a középkorúak, nők esetében a fiatalok között magasabb. Az absztinencia mindkét esetben csökken. A férfiak 10 %-a, a nők 36,4 %-a soha nem fogyaszt alkoholt. A Közép-Dunántúli régió értékei ebben a vonatkozásban az országos átlag közelinek tekinthetők. oldal 20 / 68