A Magyar Természettudományi Múzeum (rövid) története
Az elmúlt 200 év természettudományainak története egyúttal néhány bátor és makacs jellemnek is a története. Bölcsen, nyugodtan, méltóságteljesen viselkedtek, s magasabb rendű tudományművelésbe vetett hitüknek köszönhetjük, hogy a haladás szelleme mindig megerősödve került ki a válságokból. (Tasnádi Kubacska András: Nagy magyar természettudósok)
1802-ben gróf Széchényi Ferenc könyvgyűjteményének felajánlásával megalakult az Országos Széchényi Könyvtár, számos nemzeti közgyűjteményünk, így a Nemzeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum elődje. 1803. A gróf felesége Festetics Julianna válogatott és értékes magyar ásványokat adományozott a nemzetnek. A gyűjteményt a pesti pálos kolostorban, a Papnövelde u. 7. Szám alatt helyezték el. 1810. A Nemzeti Múzeumon belül megalakult a Természetiek és Kézműtaniak Tára. Első őre (tisztviselője) Tehel Lajos óbudai orvos volt.
Ugyanazon évben (1811) Rainer főherczeg Szolnokon összevásárolta a halászoktól a Tiszából kihalászott őslénycsontokat, felrakatta azokat egy társzekérre s a múzeumnak küldte meg. Ez volt az őslénygyűjtemény kezdete. (Pulszky Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum, 1888)
1811. A múzeum gyűjteményeit, József nádor rendeletére, megnyitották a nagyközönség számára. 1814. Az első komoly kiállítások a Múzeum krt-i régi épületben, a Batthyány-villában nyíltak meg. Az első teremben földtani, három teremben világszínvonalú ásványtani, négy szobányi állattani és két terem technológiai bemutató volt. József nádor 1818. József nádor megvásárolta és átadta Kitaibel Pál természetrajzi gyűjteményeit és kéziratait a múzeumnak. József nádor a gyűjteményt az akkor hatalmas összegnek számító 7000 forintért vette meg a nemzet számára. A jóval több mint 14 000 lapot számláló gyűjtemény mintegy 8000 fajt tartalmazott, amelyből körülbelül 7800 az akkori Magyarország területéről származik.
A természet leírói egyre inkább a terepen, gyűjtések révén, azaz megtapasztalva nyerték tudásukat minden tudománytereületen: ásványtan, növénytan, állattan, őslénytan....ide jön egyenesen! Megáll. Köpenyét félvállra veti, s baljával egy tolvajlámpát tart a feje fölé, mely vakító fényt vet egy irányban. Fejét figyelmesen forgatja jobbra-balra, mintha várna valamire. Majd hirtelen nagyokat legyint azzzal a hosszúnyelű zászlóformával. Ez bizonyosan a jeladás az összeesküvő társaknak. Ott van az oldalán az a bizonyos ércz czilinder is. Most egyszerre felhangzik a sípjeladás, a zsandárok előrohannak rejtekeikből. Add meg magad! Hasztalan minden ellenállás! Mit tetszik az uraknak? kérdi egész hidegvérrel a megtámadott. Mit jár ön itt, késő éjjel, tolvajlámpással? Én itt éjszakai fogásra járok. (Németül még merészebben hangzik az zum nachtlichen Fang) Ahá! Zum nachtlichen Fang! S még nem is igyekszik eltagadni! Mi van abban a czilinderben ott az oldalán? Tessék megnézni! Ide vele! De óvatosan tessék felnyitni a tetejét! Hogy fel ne robbanon, úgy-e, Nem. Hogy a lepkék ki ne repüljenek belőle. A kit a vitéz zsandárok, akkora stratégiai készülettel, szerencsésen elfogtak, az a derék tudós Frivaldszky természetbúvár volt, a ki tudományos buzgalmában éjjeli sphynxeket és halálfejes pillékre vadászni járt ki a svábhegyi kastélyából. Az a zászló egy lepkefogó volt; a czilinder a rovargyűjtő doboz, s a tolvajlámpa a lepkecsábító fény. (Jókay Mór)
1838. A nagy pesti árvíz lerombolta a múzeum épületét. A gyűjteményeket a Ludovíceumba költöztették.
A Szabadságharc idejére az ásvány- és kőzetgyűjtemény 13 000 db-ot, az állattani anyag több, mint 35 000 db-ot számlált. 1869. A kiállításoknak már 65 000 látogatója volt. Pulszky Ferencet nevezték ki múzeumigazgatónak. 1870. A Nemzeti Múzeumon belül elkülönült az Állattani-, az Ásvány-őslénytani és a Növénytani osztály. 1896. A természetrajzi gyűjtemények nagysága a millenniumra megközelítette az 1 millió darabot. A 120 ezres ásvány- és őslénytani kollekció világhírű volt.
1877. Herman Ottó megindította a múzeum Természetrajzi Füzetek c. szakmai folyóiratát. A rendszeres állami dotáció és kiváló mecénások (Semsey Andor) jóvoltából létrejött világszínvonalú gyűjteményekre támaszkodva reprezentatív anyagot bemutató kiállítások készültek. Semsey Andor A természetben élünk, az nyújt mindenhez segítő kezet, és csak az az ország halad, melyben a természetiek tudományát is kiváló gonddal művelik. Ha ma széttekintünk, a nem rég múlt időkhöz mérve, nálunk nagy haladást tapasztalhatunk itt is. De elvégre az állam mindent nem tehet. Kulturális tevékenységében az egyesek meg a társadalom kötelessége támogatni azt. Tudom, hogy az, mit tettem, az idők változó sorában eltűnik. De ha idővel nálunk is a természetiek tudományában egy serdülő munkás, életrevaló nemzedék támad, akkor tudom egyúttal: nem hiába tettünk mindannyian és én is elértem czélomat (Semsey Andor)
1891. Haynald Lajos, kalocsai bíboros érsek növénygyűjteményét és könyvtárát hagyományozta a múzeumra. A gyarapodás oly nagy mértékű volt, hogy a növénygyűjteményeket a Magyar Tudományos Akadémia épületébe költöztették át. Haynald Lajos 1896. Már 1 millió tárgyat őrzött a múzeum. Az Ásvány-Őslénytár 120 000 példányos gyűjteménye világhírű volt. 1902. Már csak az Állattárban 1 millió példányt őriztek. 1928. Az Állattár a Baross u. 13.-ba költözött. 1929. A Nemzeti Múzeum tetőterének átépítése után megnyílt a nagysikerű állattani kiállítás.
1934. Megnyílt az új szemléletű őslénytani kiállítás
1945. Megalakult az Embertani tár. A vidékre menekített növénytári gyűjtemények nagy része megsemmisült a háború ideje alatt. 1949. Az 1949-es múzeumi törvény a nemzeti múzeum fogalmát fenntartva megszüntette az MNM Tanácsát. Az MNM Természettudományi Múzeuma a nemzeti múzeumok egyike lett. Megnyílt a híres Afrika kiállítás.
1951. A Növénytár a Városligetbe, a Vajdahunyadvárba költözött. 1952. Megnyílt a korszerű ásvány- és kőzettani kiállítás. 1953. A Vajdahunyadvárban megnyílt a növénytani kiállítás.
1955. Megnyílt az első embertani kiállítás. Címe: A fajok eredete Az ember származása volt.
1956. Sokáig még éjjel-nappali őrzésre voltunk beosztva. Az egyik ilyen hideg novemberi éjszakán, a hulladékból gyújtott kis tűz mellett bóbiskolva, a halálos csöndben egyszerre zuhanás robaja riasztott fel minket. Odaóvakodva döbbenten láttuk, hogy egy tetem zuhant le a mennyezeten át a sötét folyosóra. Másnap reggel aztán kiderült, hogy nem ember, hanem a III. emeleti Afrika-kiállításban álló néger dobos szobra zuhant le az átázott födémen át. (Jánossy Dénes visszaemlékezése)
1956. október 24-én találatot kapott a Nemzeti Múzeum épülete és elpusztult az Afrika kiállítás, az Ásványtár és az Őslénytár egy része. Az ásványgyűjtemény 80-90%-a, az őslénytani anyag 80%-a, a puhatestű, a hal, a kétéltű és hüllő, valamint a madárgyűjtemény majdnem teljes egészében megsemmisült.
1963. A Magyar Természettudományi Múzeum országos múzeum lett. 1964. Megnyílt a legendássá vált Magyarország állatvilága című kiállítás.
1977. Őslények világa címmel megnyílt a felújított őslénytani kiállítás. 1991. A múzeum megkapta a Magyar Természettudományi Múzeum nevet. A Budavári Palotában megnyílt a Mongóliai dinoszauruszok című kiállítás. 1992. A múzeum Ludoviceumban való elhelyezésének tervezése megkezdődött. 1994. Elkészültek a Magyar Természettudományi Múzeum új elhelyezési tervei. A Budavári Palotában új, élő dinoszaurusz-kiállítás nyílt. 1994. Kormányhatározat jelölte ki a Ludoviceumot a múzeum helyszínéül.
A Lovarda
1995-96. A múzeumrekonstrukció első szakaszában az Ásvány- és Kőzettár beköltözött a volt Ludovika Akadémia földszintjének felújított déli szárnyába. Ásvány- és Kőzettár 1996. A helyreállított Lovardában megnyílt a múzeum első önálló állandó kiállítása. (2010. szeptemberéig mintegy 2 millióan látogatták meg.)
1999. A Ludovika felújított tetőterébe költözött az Embertani tár, valamint az Emlős- és Madárgyűjtemény. Embertani tár Madárgyűjtemény Emlősgyűjtemény
2000. Megindult az új közönségforgalmi terek és gyűjteményi raktárak építése.
2004. A Lovardát a főépülettel összekötő területen megnyíltak a múzeum új közönségforgalmi és kiállítóterei. A bejárat hatalmas kupolájában azóta egy kék bálna csontváza fogadja a látogatókat. A látványos Kupolacsarnok tudományos forgatagoknak, jeles napoknak, időszaki kiállításoknak ad otthont.
Korallzátonyon lábalhatunk át a közel 2000 m 2 -es kiállítótérbe, a múzeum nagylélegzetű időszaki kiállításainak otthonába. Kínai repülő dinoszauruszok, spanyol drágakövek, argentin óriásdínók, a Jégkorszak világa, Predátorok és a Hatlábúak Birodalma várta itt a látogatókat az elmúlt hat évben. Hatlábúak birodalma korallzátony Jégkorszak Tollas dinók
Az elkészült mélyraktárakban több nagy gyűjtemény anyagát helyezték el. Ma már arra is lehetőség van, hogy szervezett látogatás keretében az eddig elzárt kutatóhelyeket, gyűjteményi raktárakat is megismerhessék látogatóink.
2006. Az Őslénytani és Földtani Tár továbbá a Könyvtár beköltözött az épületbe. Megkezdte működését a Molekuláris Taxonómiai Laboratórium, melynek része a humán genetikai labor is. A laborban végzett DNS vizsgálatok kiegészítik a klasszikus embertani vizsgálatokat, újabb adatokkal szolgálnak, betegségekről, rokoni kapcsolatokról, akár még népcsoportok eredetére is fényt deríthetnek. DNS Labor Könyvtár Őslénytani és Földtani Tár
2011. március elsején ünnepélyesen megnyitottuk a Sokszínű Élet című új állandó kiállításunkat, amely Európai Uniós pályázati pénzből jött létre.
Hanem azért csak keresünk, gyűjtünk, konzerválunk meg kutatunk tovább (Schmidt Sándor, mineralógus)