Új módszerek vizeink állapotának megismerésére

Hasonló dokumentumok
jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

A Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Kör tevékenységének bemutatása

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

A Nulla Hulladék Hét aktivitás és Nulla Hulladék Országos Találkozó című pályázat helyi szintű hulladékcsökkentési akció

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

2018.évi EK rendelet és felület

2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Hidrometeorológiai értékelés Készült augusztus 14.

Víz az élet gondozzuk közösen

Projektnapló. Kárpátalja Előkészítő tevékenység

2018.augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Gömörországban jártunk. Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya. A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba.

A Baross az Erasmus+ programjában


INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

2015. január havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

2010. júl.-aug.-szept. XX. évfolyam 3. szám v A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lapja v KÖRÖS-VIDÉKI HÍRLEVÉL

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Erasmus+ Lengyelország

2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Hidrometeorológiai értékelés

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Szombathely. Utazás. Vasárnap

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

Kirándulás a Felvidéken 2016 Határtalanul program

hírlevél XIII. évfolyam 4. (190.) szám A Körös-vidéki Hírlevél a KÖVIZIG internetes honlapján is megtalálható:

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

2014 hidrometeorológiai értékelése

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Az Országos Közoktatási Intézet keretében szervezett obszervációs vizsgálatok

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

2015. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

csütörtök. Az élet megoldja magát. Interjú Spilák Klárával

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

Beszámoló. Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola Készítette: Csiki Zsolt

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Az eddig látottak felülmúlják a várakozásainkat

Féléves hidrometeorológiai értékelés

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Svájci tanulmányút. Basel

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Minden projekt sikeresen megvalósult 1 1 projekt, 1 0 milliárd forintos fejlesztés a TIVIZIG területén

2015. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

A Víz Keretirányelv végrehajtása

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

A Kossuth Szövetség arany okleveles díjazottja lettem

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Szardínia Szicília március 28-tól április 5-ig. Készített: Varga Orsolya 13. a

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 27.

Telenor Tedd Oda Nap szervezési dokumentáció

KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Szabóné Tóth Judit: Ballagó diákok búcsúzója. Pöttöm kis elsősként - hátunkon nagy táska - félve és ámulva léptünk az iskolába.

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Balaton partvonal-szabályozási terv

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Sávolyok fiataljainak identitás erősítő találkozója 2018 augusztus

Zöldebbé és élhetőbbé tehetik a magyar városokat

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

Boldogság a panel falak között -Egy panellakó perspektívája

A 8.A osztály kirándulás a Dunakanyarba

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Átírás:

XVIII. éfolyam 4. szám A Körös-idéki Környezetédelmi és Vízügyi Igazgatóság lapja 2008. július augusztus Tartalom Új módszerek izeink állapotának megismerésére (1 2. oldal) Nyertes pályázat (2. oldal) Felszíni VKI monitoring (3. oldal) Gondolatok az Élőíz-csatornáról (4 5. oldal) Az igazgatóság teékenysége számokban Véget értek az első kaszálások Imre bácsira emlékeze Országos hulladékgyűjtési akció (6. oldal) Új Vízügyesek Interjúsorozat (7. oldal) Szak-ilágkiállításon jártunk Országos hulladékgyűjtési akció (8. oldal) Kenuban a ízügy (9. oldal) Gyula Békés emlékúszás Új elektronikus hírleél Személyügyi hírek Időjárás (10. oldal) Vízrajz Vízminőség (11. oldal) Kitüntetettek Vizek és fények Juniális kirándulás (12. oldal) Új módszerek izeink állapotának megismerésére A ízgyűjtő-gazdálkodási terezés (Víz Keretirányel) soron köetkező fázisa a kijelölt természetes íztesteken az ökológiai jó állapot, illete a mesterséges íztesteken a jó ökológiai potenciál eléréshez szükséges intézkedések meghatározása, melyhez tudnunk kell, hogy a íztestjeink jelenleg milyen állapotban annak. Tisztában kell legyünk azzal is, hogy mit jelent az elérendő jó potenciál, illete állapot. A cél elérése érdekében meghatározták, hogy Magyarország természetes ízfolyásai 22 típusba sorolhatóak, a Duna toábbi háromba. Minden típushoz hozzárendelték a jellemzőket, melyek a mederanyagra, mederszélességre, hullámtér szélességre és még sok más morfológiai jellemzőre térnek ki. Toábbá meghatározták az erősen módosítottság kritériumait is, melyek az emberi hatásra történt hidromorfológiai áltozásokat jelentik, amennyiben azoknak hosszú táú fennmaradása gazdasági érdek. Ezen feltételek ismeretében kellett nekünk, ízügyeseknek, mint terezőknek a saját kijelölt íztestjeinket a megfelelő típusba besorolni. Terüle- tünkön a 15 és a 20 típuskódok közötti természetes ízfolyások fordulnak elő, többségében erősen módosított állapotban. A mesterséges ízfolyások és állóizek csoportba sorolása is megtörtént. Az állóizek esetében is 16 osztályos típus meghatározás an. Toábbá csoportba sorolták a felszín alatti izeket is. Az említett kategóriákról többet is megtudhat az olasó a honlapunkon (www.korkoizig.hu). A besorolás hasonlított egy többismeretlenes egyenlet megoldásához, melyben az egyik ismeretlen meghatározására megoldási jaaslattal élt dr. Pomogyi Piroska, a NYUDU-KÖVIZIG munkatársa, aki a minisztériumnál is támogatást kapott. Piroska aki a Kis-Balaton megszállott, kitüntetett kutatója felállalta, hogy a (Víz Keretirányel) által izsgálatra előírt öt élőlénycsoport közül a makroegetáció állapotfelmérésére munkacsoportot alakít. Kollégái közé álasztotta Réészné Japport Tünde kolléganőnket is. Feladatuk olt egy általánosan alkalmazható felmérési módszer és útmutató kidolgozása a hidromorfológiai iszonyok makrofitára gyakorolt hatásá- nak meghatározására. Ugyanis, mint ahogy azt tőle megtudtuk, a makrofiták (nöények) jól jellemzik a hidromorfológiai állapotot. Néhány hét alatt, esettanulmány jelleggel, alamennyi ízfolyástípust égigjárták, ún. típusproblémákat kerestek, melyek alapján általánosítható köetkeztetésekre juthatnak, illete intézkedési jaaslatokat tehetnek. Felállalták, hogy a terepi bejárás előtt megbeszélés keretében tájékoztatást adnak a helyi ízügyes szakembereknek a módszertan lényegéről, illete a helyszínen próbálják felnyitni a szemünket. Én is lehetőséget kaptam a kijelölt íztestjeink gyors ökológiai minősítésének elsajátítására. A lehetőség szót feltétlenül szükségesnek tartom kiemelni, hiszen a módszer elsajátítható, azonban a szemlélet, melyet megköetel, bizony egy mérnök számára igen komoly megpróbáltatást jelent. A gyorsteszt célja a íztestek jelenlegi ökológiai állapotának megállapításáal azon szakaszok lehatárolása, ahol intézkedéseket kell terezni a jó ökológiai állapot, illete Folytatás a 2. oldalon 1

2 Új módszerek izeink állapotának megismerésére Folytatás az 1. oldalról potenciál eléréséhez. Ez a módszer alkalmazható mindazoknál a íztesteknél, ahol a Környezetédelmi, Természetédelmi és Vízügyi Felügyelőségek nem égeznek mérést. Tájékoztatott bennünket, hogy mit jelent(het) az ökológiailag jó állapot az egyes íztípusok esetében, hogy a mesterséges íztesteknél sem lehet más a cél, mint a természetesek esetében. Vagyis a jó állapot és a potenciál gyakorlatilag ugyanazt jelenti hiszen a mesterségeseket is a természetesekhez hasonlítjuk, hogy a természetes íztestek esetében az erősen módosított állapot fenntartására a VKI előírásai alól derogációt (felmentést) kell kérni, stb, stb. Rengeteg új információal halmozott el bennünket, teljesen új szemszögből ilágította meg, hogy mit jelent a jó állapot. A munkacsoport július 29-én bejárást tartott, amelyen megmutattuk a Gyepes-felső íztestet az országhatártól a Matus-tiltóig és a Vargahoszszai-főcsatornát a szanazugi eredetétől a Békési duzzasztóműnél léő sziattyútelepig. A forró nyári nap nagyon jó hangulatban telt. Köszönetet mondok minden kollégámnak, aki részt ett ezen a hosszú munkanapon a programban, mely úgy gondolom mindnyájunknak tanulságos olt. Jómagam arra a köetkeztetésre jutottam, hogy a íztestek VKI által előírt jó állapota azt jelenti, hogy lehetőség szerint minél nagyobb területet issza kell adni ízjárta területnek, agyis a mezőgazdasági területet minél táolabb kell szorítani tőlük, illete a szennyezéseket minimálisra kell csökkenteni, legyen az akár közetlen (pontszerű), agy közetett (diffúz) szennyező fajta. Vagyis jaítanunk kell a szennyíztisztító telepek hatásfokán, meg kell akadályozni a mezőgazdasági területekről, a településekről, utak, asutak mellől, állattartó telepekről, hulladéklerakó helyekről a bemosódást. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy feltétlenül felül kell izsgálnunk a ízfolyásaink jelenlegi típus besorolását, ugyanis mára már nyilánalóá ált, hogy nagyon sok minden múlik ezen. Hiszen a jó állapotot típusok szerint határozzák meg, s ezért, ha nem jó a típusbesorolás, soha nem tudjuk elérni az un. jó állapotot. Ez mindannyiunk felelőssége. A módszertan készítéséel párhuzamosan, lehetőleg minél röidebb időn belül fel kell állítanunk egy felmérő csoportot, mely egy, a nöényzetet (makrofitákat) felismerő biológusból, egy a morfológiai, illete hidrológiai iszonyokat ismerő, és felismerő ízrajzos mérnökből, az adott ízfolyást, annak üzemeltetését ismerő helyi szakember(ek)ből, illete a terező mérnökből áll, és mielőbb meg kell kezdeni a felméréseket. Folyamatos konzultációt kell folytatnunk egymással, hogy é égére a feladat elégzésének határidejére a társadalom elé felelősen állhassunk ki. Reális alternatíákat kell megfogalmaznunk, mind a ízfolyások elárható állapotára, mind az ahhoz szükséges intézkedések összességére onatkozóan. Ehhez az előttünk álló nehéz, de nemes feladathoz kíánok mindnyájunknak jó munkát, kitartást és a égtelen hosszú itákhoz sok-sok türelmet, megértést és nyitottságot. Kőáriné Szabó Erzsébet Nyertes pályázat Az 1898-ban épült, ma már üzemen kíül helyezett Hoszszúfoki I. sz. gőzüzemű sziattyútelepen a Körös-idéki Környezetédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1974-ben Vízügyi Múzeumot hozott létre. Az eredeti gépészeti egységek, berendezések és a Körös-idék ízügyi múltját bemutató kiállítás jelentős ipartörténeti értékeket őriznek. A 110 ées téglafalazatú épület állaga az utóbbi éekben jelentősen leromlott, így a felújítást nem lehetett toább halasztani. Az elmúlt ében a rekonstrukciós munkák elkezdődtek, sikerült a tetőszerkezetet és a 25 méter magas falazott kémény illámédelmét kijaítani, alamint a teljes tetőhéjazatot és bádogszerkezeteket kicserélni. Sajnos anyagi lehetőségek hiányában a teljes felújítást nem tudtuk elégeztetni, így toábbra is sürgető feladatként jelentkezett az épület alászigetelése és a külső, belső homlokzat felújítása. Az oktatási és kulturális miniszter a Reneszánsz É 2008 keretében Hogy unokáink is lássák címmel ez é taaszán pályázatot hirdetett. A pályázat a idéki örökség értékeinek megújítására és széleskörű hozzáférhetőé tételére, a műszaki és technikatörténeti emlékek, gyűjtemények komplex fejlesztési és hasznosítási programjának támogatására irányult. Ez jó lehetőséget ígért, hogy az említett munkák elégzésére anyagi forrást biztosítsunk. A felhíásra benyújtott pályázatunkat az értékelő bizottság 2 millió Ft támogatásban részesítette, amelyből folytatódhat a múzeumi épület felújítása, elkészülhet a falszigetelés. Jelenleg a projekt támogatási szerződés aláírása és az építési engedélyes eljárás folyik, az építési munkák előreláthatóan még az idén elkezdődnek és jöő é taaszán fejeződnek be. Schriffert András

A 2000/60/EK Víz Keretirányel (VKI) 8. cikkének megfelelően a tagállamoknak monitoring programokat kell kidolgozni a felszíni és a felszín alatti izek állapotának áttekintésére. Az egyes tagországok felelőssége a programok kialakítása, a hálózati pontok, a minőségi elemek jellemző paramétereinek és a mérési gyakoriságnak a meghatározása oly módon, hogy az elegendő legyen a ízgyűjtőkerülethez tartozó minden felszíni és felszín alatti íztest állapotának átfogó és összefüggő bemutatására. A VKI ún. többszintű monitoring rendszerek működését árja el a tagországoktól. Ezen programoknak 2006. december 22-éel kellett beindulniuk, és erről a tagállamoknak 2007. március 22-éel összefoglaló jelentést kellett küldeniük az EU Bizottság felé. A VKI a felszíni izek esetében a íztestek ökológiai és kémiai állapota, és az abban beköetkező áltozások megfigyelése, nyomon köetése céljából feltáró, operatí és izsgálati monitoring programok kidolgozását és működtetését írja elő, minden jelentősebb felszíni íz kategóriára, mely Magyarország esetén a folyók és állóizek csoportjait jelenti. A izsgálandó minőségi elemek onatkozásában előtérbe helyezi a jó ökológiai állapot jellemzésére szolgáló biológiai paraméterek rendszeres megfigyelését, alamint a jó kémiai állapot meghatározása érdekében az antropogén eredetű szennyező forrásokból származó, speciális kémiai szennyezőanyagok ( eszélyes anyagok ) rendszeres mérését. Ezen túlmenően igényli az ún. alapkémiai (átlátszóság, hőmérséklet, oldott oxigén, kémiai oxigénigény, biokémiai oxigénigény, fajlagos elektromos ezetőképesség, ph, lúgosság, orto-foszfát ion, összes foszfor, ammónium ion, nitrát ion, szeres nitrogén, összes nitrogén, a-klorofill ), alamint a főbb hidrológiai-morfológiai jellemzőket magába foglaló elemek megfelelő sűrűségű mérését. A még hatályos MSZ 12749 szabányban előírtakhoz képest, jelentős mértékben bőült a biológiai elemek izsgálata és gyakorisága, ugyanakkor csökkent az ún. alapkémia körébe tartozó kémiai paraméterek izsgálatának gyakorisága. Jelenleg új minősítési rendszer még nem készült. A VKI előírásai alapján monitorozni kell a ízgyűjtő-gazdálkodási terek (VGT) készítésének, működésének időszakában. Tekintettel arra, hogy az első ilyen ternek 2009-re kell elkészülnie, az új monitoring keretében történő izsgálatok elégzésére 3 é áll rendelkezésre. A minisztérium iránymutatásának megfelelően a környezetédelmi és ízügyi igazgatóságok, alamint a környezetédelmi, természetédelmi és ízügyi felügyelőségek működési ill. illetékességi területüket érintően 2006. decemberében közösen meghatározták azt a minimumprogramot, amelyet a ízgyűjtő-gazdálkodási terek elkészítéséhez szakmailag indokoltnak és szükségesnek tartanak. (Erről a Hírleél 2006. noember-decemberi számában tájékoztatást adtunk.) A hazai monitoring hálózat kialakításánál a feltáró monitoring program keretében izsgálandó mintaételi helyeket úgy jelölték ki, hogy e program keretében történjenek meg azok a izsgálatok is, amelyeket az egyéb hazai szakmai jogszabályi és nemzetközi mérési kötelezettségek írnak elő. A hazai neezéktanban a feltáró monitoring program felszíni izes alapmonitoring néen is szerepel. A VKI előírásai szerint a kockázatosnak nyilánított íztesteknél operatí monitoringot kell kialakítani, melynek elsődleges célja ezen íztestek minősítése és a ízminőségi állapot jaítását szolgáló intézkedések terezésének megalapozása, az intézkedési programok hatékonyságának ellenőrzése, a kockázatosság igazolása. A izsgálatok gyakoriságát és a mérendő paraméterek körét az határozza meg, hogy a izsgálatok feltáró monitoring program, agy operatí monitoring program keretében történnek. Az operatí program keretében a izsgálandó paramétereket tekinte toábbi differenciálást jelent, hogy az adott íztest mely tényező alapján minősül kockázatosnak. (Kockázati tényezők: tápanyag, szeres anyag, eszélyes anyag, és hidromorfológia) Az operatí monitoring program keretében izsgált íztestek közül igazgatóságunk területén a Hortobágy-Berettyó mezőtúri szelényében Felszíni VKI monitoring történik a mintázás a eszélyes anyag miatti kockázatosság szempontjainak megfelelően, a többi íztest tápanyag és szeres anyag szempontjából minősül kockázatosnak és monitorozásuk is ennek megfelelően történik. (lsd. mellékelt táblázat) s.sz Né Feltáró monitoring mintaételi helyei (ízfolyás íztest) 1 Fehér-Körös (Gyulaári, oh) 2 3 Fekete-Körös (Sarkad, oh) Sebes-Körös (Körösszakál, oh) 4 Sebes-Körös (Körösladány) 5 Kettős-Körös (Békés, duzzasztó felett)* 6 Kettős-Körös (Mezőberény) 7 Hármas-Körös (Gyoma, ízmérce)* 8 Hármas-Körös (Békésszentandrás) 9 Hármas-Körös (Magyartés) 10 Élőíz-csatorna (Békés, torkolat)* 11 Berettyó Szeghalom Operatí monitoring mintaételi helyei (ízfolyás íztest) 12 Élőíz-csatorna (Békéscsaba, Veszely) 13 Holt-Sebes-Körös (Mágori híd) 14 Gyepes-csatorna (Matus tiltó fölött) 15 Dögös-Kákafoki-főcsatorna (Sárgahegyesi bekötőút) 16 Kígyósi-főcsatorna (Békéscsaba-Fényes,) 17 Malomzug-Décsipusztai-csatorna (Torkolat felett) 18 Hortobágy-Berettyó (Ecsegfala) 19 Hortobágy-Berettyó (Mezőtúr-Endrőd közúti híd) 20 Gerlai-holtág (Gerla dobozi út) 21 Holt-Sebes-Körös (Gyula-Furta közúti híd) 22 Gyepes-csatorna (Sarkad Dózsa tiltó) 23 Mezőberényi-főcsatorna (Nagyzugi sztp.-nél) 24 Korhány-csatorna 25 Hosszúfok-Határér-Kölesér (Zsilipes híd) 26 Vargahosszai-főcsatorna Rosszerdei bekötőúti híd Operatí monitoring mintaételi helyei (állóíz íztest) 27 Félhalmi-holtág (Sziornyánál) 28 Peresi-holtág * EU felé le nem jelentett monitoring helyek Vizsgálandó minőségi elemek: Gyakoriság (éen belül) Operatí monitoring Tápanyag, és Feltáró Minőségi elem szeresanyag miatt monitoring kockázatos íztestek esetén Veszélyes anyag miatt kockázatos íztestek esetén Fitoplankton 4 4 Makrofita 1 1 Fitobenton 2 1 Makrozoobenton 2 1 2 Halak 1 1 Hidrológia 365 365 365 Morfológia 1 Folytonosság 1 Ökológiát támogató kémia alapkémia Elsőbbségi anyagok (VKI 33-as listája) Egyéb eszélyes anyagok 12 4 4 12 12 csak a releáns szennyezőkre 12 12 csak a releáns szennyezőkre A jelenlegi hazai, felszíni izes monitoring programok kémiai és biológiai izsgálatainak többségét a felügyelőségek, a bakteriológiai izsgálatokat az ÁNTSZ laboratóriumai, a ízrajzi méréseket az igazgatóságok égzik. Működési területünkön a felszíni íztestek kémiai és biológiai monitorozását a Tiszántúli Környezetédelmi, Természetédelmi és Vízügyi Felügyelőség égzi, kiée a Hármas-Körös Magyartés, a Hortobágy-Berettyó Mezőtúr-Endrőd közúti híd szelényét és a Peresi-holtágat, ahol az Alsó-Tisza-idéki Környezetédelmi, Természetédelmi és Vízügyi Felügyelőség illete az Észak-Magyarországi Környezetédelmi, Természetédelmi és Vízügyi Felügyelőség laboratóriuma égzi a izsgálatokat. Dr. Vasas Ferencné 3

Munkakörömön kíül más személyes érintettségem is an az Élőíz-csatorna onatkozásában, mert annak ellenére, hogy a Határér partján születtem és neelkedtem, a békési Szegedi Kis Istán Gimnáziumban töltött középiskolai éeim alatt megkedeltem. Annak ellenére, hogy abban az időben sokszor meg sem lehetett közelíteni, a konzergyári öröshagyma-szezonban az egész árost (akkor község) elriasztotta átható szagáal. Mi - diákok - mégis szerettük, jobb napjaiban a partján sétáltunk a gyönyörű jegenyesor alatt, s itt gyakoroltuk szomorúsággal szíünkben a ballagás előtt a Gaudeamus igiturt és társait, a búcsúzó énekeket. Itt beszéltünk a pályaálasztásról, s osztálytársaim később, az érettségi találkozókon emlékeztettek, hogy én akkor egyszer azt mondtam, ha ízépítő mérnök leszek, azon fogok dolgozni, hogy újra tiszta legyen a ize. Akkor még nagyon keeset tudtam róla, de bíza majdani tudásomban, nem ismertem lehetetlent. Ezt a fogadalmamat a Budapesti Műszaki Egyetemen töltött éeim alatt elfelejtettem, de amikor Gyulára kerüle egyre több feladatom kötött hozzá, már szakmai tudással felérteze, de lényegesen szerényebben, újra fogalmaztam állalásomat. Társaim a találkozókon időnként bár tréfásan számon is kérték. A békési bűz megszűnése, a dánfoki kettős-körösi frissíz üdítő megjelenése mellettem szólt. Szerencsém olt, mert a rehabilitációs folyamat akkoriban indult. A szennyezőanyag terhelések csökkentése, a szennyíztisztító telepek fejlesztése, a kotrások, partfalépítések, a ízpótlás nöelése, a Dánfoki-sziornya építése, a Tápzsilip és tűs gát átépítése s még számos beaatkozás történt, amióta Gondolatok az Élőíz-csatornáról dolgozom. Persze korántsem az én teékenységem eredményeként jóllehet nem is nélküle de szerencsére aktí részese lehettem e munkák jó részének. Minél többet tudtam meg róla, s a izek, ízi munkák történetéről, annál jobban érdekelt és érdekel. Vonz a múltja, elképzelem, ahogy Elia Cselebi leírta, amikor Gyulát Velencéhez hasonlította, amikor még élő Körösként hálózta be a árost. Látom magam előtt malmokat hajta. Gyönyörködtet a régi képeslapokon látható gyulai Kapus-híd alatt átbújó csendes folyó, amely bearanyozta a partján élők mindennapjait. Érdekel másik arca is, a lezúduló árizet hozó Fehér-Körös, mely zordan fenyegette a árost, mint 1855-ben. Ezen pusztító áríz után megszelídítették, száműzték a árosból mint folyót, amely adul, szeszélyesen árad és apad, s egy kezelhető, hasznos, élőizet is szállító belíz-főcsatornáá degradálták, mely azóta írja történelmét. Elröppent másfél észázad, s ezen idő alatt több korszaka is olt. Amíg az iparosodás nem szennyezte el és az emberek tisztelték benne az életet adó akár ióizet, új szerepében is jól megállta helyét. A ízpótlását előbb a Csohosból, majd az élő-körösből a Gyulai tűs gáttal oldották meg. A XX. század első felében partján kerteket műeltek, izéből öntöztek, korzóztak, medrében fürödtek, úsztak és csónakáztak, jegén korcsolyáztak. Azután sötét lett a ize. A szennyízbefogadás hatása ellen felette a harcot. Az öntisztulása (s pusztulása) szakaszonként más és más arcot öltött. Békéscsaba alatt, a szennyíztelep után, már nem sok illúzió maradt bár a botoló füzek időnként nosztalgiáza bizonyára emlékeztek még a jobb napokra holt ízzé ált. Sikkonynál kicsit magához tért, majd Békésnél betorkollott a Kettős-Körösbe, leronta a folyóíz minőségét egészen a mezőberényi hídig. A 70-es éekben elindult rehabilitációs folyamat lassan kiteljesedett, de korántsem fejeződött be. Az Élőíz-csatorna mesterséges üzemeltetése a kritikus és az idillikus állapotok között áltozó képet mutat. Gyula a szerencsés áros, mert felső elhelyezkedésénél foga rögtön itt jelentkezik az éltető ízpótlás hatása, de ha a Fehér-Körösön leonuló árhullám miatt a Tápzsilipet zárni kell, a zárás után nem sokkal már elindul a áltozás. Nem egyszerű feladat az Élőíz-csatorna jöőjét megfogalmazni, s meghatározni, milyen toábbi fejlesztések szükségesek. Üzemrendje az állam feladatának, a belízelezetésnek megfelelően an finanszíroza, a ízpótlása graitációsan megfelelően működik, ha an elegendő ízkészlet. A betáplálás elsősorban ízhasznosításra irányul, a többi funkció már a közérdek mértékén felüli igénynek számít, amit érdekeltségi alapon kell megfogalmazni és kielégíteni. Belízi kiépítettsége megfelelő, a meder és a sziattyús, illete graitációs kiépítettség elegendő. A szennyező fizet el alapján a 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet megjelenése óta a használtíz kibocsátók is hozzájárulnak a fenntartási munkákhoz. Ez azonban keés ahhoz, hogy azokat az igényeket, amelyet támasztunk ele szemben, maradéktalanul ki tudja elégíteni. Belíz- és kettőshasznosítású csatorna, zöldfolyosó, öko-folyosó, halászati íztér, sportolás színtere, ökoszisztéma, rekreációs hely, aagy pozití környezet formáló tényező? Mindez együtt, többszáz színnel és ezer arccal! A fotópályázatokra beérkezett képek is ezt a sokszínűségét mutatják. Sokan szeretik, sokan sokféleképpen foglalkoznak ele. Vannak, akik a neére, a neében a csatorna szóra allergiásak, miért nem Kis-Körös, agy bármi más (pl. Harruckern csatorna)? Vannak, akik azt hiszik, természetes ízfolyás, és emelkedő íznél áradásaitól tartanak. Vannak, akik szennyezik, annak, akik ízre szállnak éről ére és akkor is égig eezik, ha a ízi nöényzet burjánzása és a bedőlt fák, a hulladékok és a szennyízterhelés ezt akadályozzák. Vannak, akik fotózzák, megint mások fürödnek benne, gondozzák a partját, fát, irágot ültete, az élőilágát csodálják, kiszedik a szemetet, stb., és annak, akik terezik a jöőjét. A ízépítési, ízgazdálkodási tényezők, a környezeti és a természeti kérdések, települési igények komplexitásában gondolkoza sok-sok ter után 1989-ben igazgatóságunk egy pályázati anyagban röiden, 1999-ben a Békés Plánum Kft. nees szakemberek beonásáal, dr. Goda Péter ezényletéel az Élőíz-csatorna rehabilitációs tanulmányban igen részletesen izsgálta e kérdéseket. Hasznosítási fejlesztéseket fogalmazott meg a Körösök Völgye Naturpark Egyesület, melyek elsősorban turisztikai céllal 2005-2006-ban meg is alósultak, majd a Közép-Békési Vízédelmi Egyesület összefogásáal született meg az ÖKOVÍZ projekt 2007-ben az EU támogatásáal az üzemrend jaítására. Ezt A Fehér-Körös ízkészletének nöelése tárgyú EU-s projekt köette 2007-ben, mely a fejlesztési lehetőségeket izsgálta tanulmányok formájában a teljes Fehér-Körös ízgyűjtőre, a Folytatás az 5. oldalon 4

Folytatás a 4. oldalról Nádas lecsapoló csatornára, a turisztikai célú kishajózásra, az ülepítésre, az átöblítésre, a monitoring fejlesztésre, a part stabilizációs előírásokra, a megközelíthetőségre stb. kitére. Vannak alternatíák, melyekben a jöőben dönteni kell és annak aktuális feladatok, mint az üzemelés financiális kérdéseinek megoldása, amiben sürgősen előre kell lépni, különben hiába alósultak meg az új műek! Kiemelt, nagy projektként a békéscsabai új szennyíztisztító telep terei készülnek, a legnagyobb szennyező forrás remélhetőleg korszerű technológiáal átépíte, lényegesen csökkenteni fogja a terhelését. Röidesen Békésen ismét találkozónk lesz, s a hajdani éndiákok megkérdik, égül is a tereimből mit sikerült alóra áltanom? Az én életemben eltelt hosszú időszak az Élőíz-csatornáéban egy röid interallum csupán. Történtek áltozások, s bizonyára ki fog alakulni a jöőben a természeteshez egyre közelebb álló de Gondolatok az Élőíz-csatornáról mesterségesen fenntartott állapot, mert erre az ember kötelezettséget állalt akkor, amikor a folyót megszelídítette. (Antoine de Saint- Exupéry regényében a kis hercegnek mondja a róka: Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. ). Feltehető a kérdés, de nincs már álasz, ajon Bodoki Károly eredeti tere szerint szabályoza, a ároson áthalada, s töltéseze, a Fehér-Körös milyen történetet írt olna le? Az Élőíz-csatorna mellett sétála eszembe jut Bodoki sokat idézett, bölcs mondása, mely szerint: a régi meder elzárása után nem csak Gyula árosa, hanem az egész régi Körös medrének parti birtokosai egy eleen és bizonyos mértékben és időben hajózható folyó jótékonyságától megfoszta, egy bűzhödt izet tartalmazó holtmedret nyerendenek, agy ha ezen régi mederbe zsilipek segélyéel izet bocsájtani lehetne is, ezen zsilipek építése és a régi holt-medernek csatornázása az egész meder szabályozásáal csaknem felérő, újabb költségeket fognak okozni. A költségek bizony jelentkeztek. Sokat gondolkodom ezen is, de már inkább a jöőn töprengek, s egy olyan bonyolult ízgazdálkodási rendszer képét látom, amelyben a jelenlegi műek mellett a Feltóti-tározó, a Malom-csatorna, a magyar-román határon átnyúló együttműködés, s a Három áros is nagy szerepet játszik. Az EU- VKI által előírt jó ökológiai állapot az Élőíz-csatorna onatkozásában előttem úgy jelenik meg, mint egy élő ízfolyás, amelyen már nem látszik, hogy mesterségesen, milyen erőfeszítések és mekkora költségek árán tűnik természetesnek. Cserébe iszont a Három áros -ban kellemes ízi és ízparti élet alakul ki, amely horgászok és eezősök, sétálók és kirándulók, ároslakók és idegenek, természetkedelők és -édők, nagypapák és unokák, sportolók és kocogók, szóal sokak számára nyújt kellemes élményt. Amellett, hogy a csatorna betölti belízi funkcióját, szolgáltatja az ökológiai, öntöző és ipari izet, s befogadja a használt, de jól tisztított izeket, egyszerűen értéket képisel azzal, hogy létezik. Itt az igazgatóságnál és másutt is sokan jó szakemberek dolgoznak ezen és bizonyára a most ballagók között is oltak diákok, aki arra gondoltak, ha ízépítő mérnökök lesznek, jaítanak e kedelt (és a többi) ízfolyás állapotán. Én pedig most búcsúzom, sajnos nem az iskolától, fogadalmakat tée, hanem a munkahelyemtől, 35 é után, egykori állalásomon és a jöőn elmélkede. De sok szép feladat an a ízgazdálkodás területén, ami a munkatársaimra ár! Sok sikert kíánok mindenkinek hozzá, megköszöne azt a lehetőséget, hogy én is ezen a pályán dolgozhattam, dédapám, Ferenczi József sarkadkeresztúri gátőr, nagyapám, Czédli József hókai csatornaőr és az édesapám, Czédli József, a Vésztői Gépműhely és a Hosszúfoki Belízédelmi Körzet ezető-főgépésze nyomában, akiktől a izek, a Körös-idék szeretetét és a szakmai alázattal égzett munkát, a ízügyi szolgálatot tanultam. S mellettük még sok kubikostól, gépésztől, ízőrtől és gazszedőtől, a gátőr és gépész feleségektől, a ízparton, a természetben élő emberektől, s az irodákban dolgozó technikusoktól és mérnököktől, sok kedes munkatárstól, kiknek ezúton jelképesen szintén szeretnék búcsúzóul köszönetet mondani. Végül, miel gondolataim már nem is az Élőíz-csatornáról szólnak, hanem saját magamról, kérem, bocsássák meg nekem, hogy így elkalandoztam, de nehéz a ízügyi szolgálattól a búcsú, hisz alójában a izekkel aló foglalkozástól nem is szeretnék elálni, sohasem! Czakóné Czédli Jolán 5

Az igazgatóság teékenysége számokban 1997 óta 27 db EU finanszírozású projektünk nyert, agy ettünk részt partnerként nyertes projektekben, igazgatóságunkat érintően összesen több, mint 3 milliárd forint összegben. 2004 óta 201 db saját kezelésünkben léő mű ízjogi üzemeltetési engedélyét izsgáltuk felül. Elkészítettük ezek tereit és megkértük az engedélyüket, illete azok módosítását. 2007-ben 28 db fenntartási többletköltségre onatkozó szerződést kötöttünk. 2008 első féléében igazgatóságunkat 12 esetben rendelte ki szakértőnek az illetékes környezetédelmi, természetédelmi és ízügyi felügyelőség, Az első és másodrendű édtöltéseinken augusztus közepére befejeződtek az első kaszálások. A kedező csapadékiszonyok hatására az előző éihez képest 1,5-2-szeresére nőtt az idén a lekaszált fűmennyiség. Az első és másodrendű édtöltések kaszálásának jelentős részére ebben az ében is bérleti szerződéseket kötöttünk. Az előző éihez képest összességében 57%-ról 43%-ra csökkent az eladatlan töltésszakaszok aránya. Eladatlan töltésszakaszok alakulása Eladatlan töltés Teljes hossz 2007 Gyulai (fm) (%) Szakaszmérnökség (210 717 fm) Szarasi Szakaszmérnökség (561 17 fm) Szeghalmi Szakaszmérnökség (181 305 fm) Összesen (448 139 fm) illete annak Gyulai Kirendeltsége. 39 témában adtunk részükre szakmai éleményt. 2008 első féléében 190 db kezelői hozzájárulást adtunk ki. Jelenleg igazgatóságunk dolgozói összesen 12 db mérnök kamarai terezői és 17 db szakértői jogosultsággal rendelkeznek. A mai napig, a KEOP pályázatokra készüle, a ízkárelhárítás területén 5,7 milliárd forint becsült kiitelezési összegű fejlesztési munkát készítettünk elő. Ezekre onatkozóan érényes ízjogi létesítési engedélyekkel, kiiteli terekkel és/ agy ajánlatkérési dokumentációkkal rendelkezünk. Galbáts Zoltán Véget értek az első kaszálások Eladatlan töltés 2008 (fm) (%) 126 000 60 67 168 32 32 887 59 23 309 42 97 149 46 100 613 56 256 036 57 191 090 43 Szakaszmérnökségeink az eladatlan töltéseken a kiadott munkaengedélyek alapján égezték a munkát: a Gyulai Szakaszmérnökség a 210 km-es teljes hosszból 67 km-en, a Szarasi Szakaszmérnökség 56 km-es teljes hosszból 23 km-en, a Szeghalmi Szakaszmérnökség 181 km-es teljes hosszból 100 km-en égzett kaszálásokat, összesen 12 fő saját gépkezelő beonásáal. A közmunkaprogram keretében az árízédelmi töltéseken és sziárgó csatornákon a géppel nem járható részeken 80 közmunkás nyújtott segítséget gaz- és cserjeirtás formájában. Június-júliusban mintegy 40 ha-t érintett a közmunkások általi kézi munkaégzés. A kaszálások során kiemelt figyelmet fordítottunk a parlagfűel fertőzött területekre. Papp Sándor Imre bácsira emlékeze Góg Imre ízügyi történész, akit nem csak mi gyulaiak, de azt hiszem, hogy a Lapincstól a Túrig mindenki egyszerűen Imre bácsiként ismert és tisztelt, 2008. szeptember 13-án elhunyt. Halála áratlanul köetkezett be egy jól sikerült, több napos szakmai kirándulás égén, amely mindannyiunkat megérintett. Mindannyiunkat, mert talán nincs is még egy olyan, közel negyedszázados nyugdíjas korábbi munkatárs, akit a alamikori kollégák mellett az igazgatóság jelenleg aktí dolgozói is szinte teljes számban ismertek és tiszteltek. Ennek egyszerű oka an, Imre bácsi nyugdíjasként is a szó szoros értelmében köztünk élt. Hozzátartozott a mindennapjainkhoz, ahogy bejött az igazgatóságra és egy káé mellett elmesélte, hogy milyen ízügyi esemény, létesítmény, agy fontos személyiség munkásságának történeti kutatásáal foglalkozik éppen. Anyagot gyűjtött, másolatokat készített, szóal aktían dolgozott. Hogy mennyire aktían, arról Nagyné Ili, Cserkútiné Mária agy Bátainé Zsuzsa sokat tudnának mesélni. Szeretett bejönni ebbe a patinás épületbe, a sajátjának érezte. Tehette, hiszen részese olt annak a folyamatnak, amikor az igazgatóság elődjének is tekinthető, 1948-ban létrehozott Gyulai Vízgazdálkodási Körzet az akkor üres Városház utca 26. szám alatti épületben került elhelyezésre. Tiszteltük és azt hiszem irigyeltük is, én mindenképpen! A tárgyi tudásáért, azért, hogy neek, rokoni kapcsolati szöeények, észámok százait idézte pontosan, de tiszteltük megalkuást nem tűrő, kérlelhetetlen szakmaiságáért, gyulaiságáért is. Utolsó, nagyszámú közönség előtti szereplése a Gyula-Békési Nagycsatorna megépítésének 150. éfordulója alkalmából rendezett ez éi előadóülés olt. Mintha tudta olna, s mint aki szépen akar búcsúzni, ezúttal nem hagyta, hogy utolérje a nagy tárgyi tudású előadók (mindenről eszükbe jut egy másik történet, érdekesség) időbeosztási problémája, hihetetlenül összeszedett olt, igazi profi előadást tartott. Nehéz elhinnünk, hogy már soha többé nem jön, sem a ízügyhöz, sem a Nyugdíjas Klubba, sem az MHT rendezényeire. A tény fájó, és az űrt, amit hagyott maga után, sokáig érezni fogjuk. Mégis, ha a tragédián majd túl tudunk nézni, azt hiszem, hogy Imre bácsit a tartalmas élete mellett alahol az elmenetele kapcsán is irigyelhetjük. Élete égéig megadatott számára a teljes élet lehetősége, azt a bizonyos utolsó 3 napot is egy számára igen kedes közegben, olt kollegák, barátok között töltötte a Nyugdíjas Klub kirándulásán. Felkészültségéel még egyszer utoljára szakmai idegenezetőként is lenyűgözte útitársait, jókat eett, iott, szórakozott. Aztán, mint aki elégezte a feladatát, elment. Imre bácsi érzékeny ember olt és a kor előrehaladtáal ez az érzékenység nőtt is. Talán ezért is etette fel az é elején egy beszélgetésünk alkalmáal, hogy őt bántja, hogy közszereplései alkalmáal csak ízügyi nyugdíjasként szerepel a nee. Feletette, nincs-e ellenemre, hogy a jöőben ízügyi történész titulust használja. Természetesen egyetértettem, és nem egy idős emberrel szembeni udariasságból, hanem mert meggyőződésem, hogy Imre bácsi alóban ízügyi történész, történeti kutató olt, a legkiálóbbak közül aló! Szinte látom, ahogy odaát is alamely, nem kellően tisztázott kérdés pontosítása érdekében faggatja életrajzi kutatásainak egykori alanyait. Nyugodj békében Imre bácsi, remélem lesz, aki a helyedbe lép! Bak Sándor igazgató 6

Mióta dolgozol az igazgatóságnál? A munkát 2006. december 11-én kezdtem a Gyulai Szakaszmérnökségen a Gyulai duzzasztó gátőrjárásban, mint gát- és csatornaőr, duzzasztógépész. Ha jól tudom, egy többgenerációs ízügyes családból származol. Ez így igaz. Nagypapám és édesapám is gátőrként dolgozott, dolgozik. Ez egy jó értelemben ett családi hagyomány. Az előző interjúban Nagy Mariann arról mesélt, milyen olt gátőrgyerekként felnőni. Számodra is meghatározó olt a gyerekkor? Nem életlen, hogy én is gátőr lettem. Ha az ember a természetben nő fel, akkor abban a közegben is érzi igazán otthon magát. Sokaknak biztosan furcsán hangzik, de nekem természetes olt, hogy hóban-fagyban, télen-nyáron több kilométert kellett gyalogolni, agy biciklizni a töltésen a árosig és onnan az iskoláig. Hol nőttél fel? Apukám a sarkadkeresztúri gátőrjárásban teljesített szolgálatot, amíg az meg nem szűnt. Ott töltöttem a gyerekkoromat. Onnan került a család Antra, ahol édesapám jelenleg is gátőrként dolgozik, de ott már csak bő egy éet töltöttem. Innen egyenes út ezetett a gátőrséghez? Nem teljesen olt így. Bár már öt ée elégeztem a gátőrképző tanfolyamot, csak később sikerült a ízügyhöz kerülnöm. Miel foglalkoztál korábban? Voltam már festő, majd megszereztem az érettségit és Debrecenben a magasépítő technikusi égzettséget. Dolgoztam még bolti eladóként is. Új Vízügyesek Interjúsorozat A munkakörödben mi tartozik a feladataid közé? Ehhez a gátőrjáráshoz tartozik a Fehér-Körös bal partja az országhatártól a sarkadi úti hídig, Az Élőíz-csatorna a tápzsiliptől Veszelyig és a Gyulai duzzasztó a bemutatóházzal. Elég nagy terület, mindig akad tennialó. Mikre gondolsz? Elég sokan járnak a duzzasztónál, ahol mindig kiemelt rendet kell tartani. Nyírni a füet, összegyűjteni a szétdobált hulladékot. A területen is an még elég feladat. Szerencsére a duzzasztó körüli munkában an segítségem. Lehet, hogy furcsa kérdés, de hogyan telik egy átlagos munkanapod? Általában négy órakor kelek, készülődöm, azután elindulok leolasni a ízmércéket. Háromnegyed hatkor hínak a ízrajzról, hogy Ifj. Szalai Sándor bediktáljam az adatokat. Utána indul az igazi munkanap. Ha például bedőlt fa akad a izeinken, azt ki kell szedni. Ha másik gátőrjárásban an olyan feladat, amihez segítség kell, akkor oda megyek. Most is a Gerlai-holtágon nádágózunk. Ebből adódik is a köetkező kérdés, milyen a kollektíátok? Összetartó. Aki bír, az megy a többieknek segíteni és ez általában iszont is működik. Így könnyebben megoldjuk a feladatainkat. Gondolom a duzzasztó és a bemutatóház is ad pluszmunkát. Igen, de semmi lehetetlent. A múltkor is jött egy csoport megnézni a bemutatóházat és meglepetésemre akkor derült ki, amikor odaérkeztek, hogy egy órát beszélnem kell a duzzasztóról. Bár kiszáradt a szám és a gyerekek kérdései is okoztak némi meglepetést, de megoldottam a problémát. Meséltem a tűs gátról, a mostani tömlős gát építéséről és működéséről. Gyakran kell ilyen csoportokat fogadni? Nem sűrűn, de azért annak. Jönnek magyarok és külföldiek, felnőttek és gyerekek is. Persze a külföldiekkel an tolmács és előre bejelentkeznek. Így tudom a programomat alakítani, hogy ott találjanak. Már beszéltünk az Élőíz-csatornáról. Mi a tapasztalatod, annak eezős túrázók rajta? Ez azért is érdekel, mert megnyílt az önkormányzat kezelésében léő un. Fogadóbázis is a szomszédságodban. A megnyitóra tényleg sokan jöttek, de eezősök eddig inkább csak taasszal oltak. Mostanában eléte látok csak egy-két ízi túrázót az Élőíz-csatornán, és néha a Fehér-Körösön. De még nincs olyan régi hagyománya ennek, hogy ebből köetkeztetéseket onjunk le. Visszatére a idéki élethez, milyen érzés a árosi lét? Azért most sem egy forgalmas főút mellett lakom. Itt is még a természetben érzem magam. Az biztos, hogy nem tudnék bérházban lakni. Annál jóal több szabadság kell nekem. Lehet, hogy most csendes, de egy nagy áríznél itt is lesz sürgés-forgás. Biztos, mint minden érintett gátőrjárásban. Erről nem tudok mit mondani, miel 2006-ban még nem oltam itt. Majd kiderül mi lesz, ha jön az ár. Akkor majd isszatérünk a témára. Toábbi jó munkát kíánok! Köszönöm! Japport Magdolna 7

A spanyolországi Zaragozában 2008. június 14. és szeptember 14. között szakilágkiállítást rendeztek, melynek ezérgondolata: A íz és a fenntartható fejlődés. Az ENSZ által A íz az életért elneezésű, 2005 2015-ig tartó étizedhez ez a ilágkiállítás is szorosan kapcsolódik a már említett témaköréel. A 105 országot felonultató rendezény lehetőséget adott a bemutatkozóknak üzeneteik, gondolataik hatásos közzétételére, a látogatóknak pedig az esetleg eltérő gondolkodásmódok megismerésére. Az ötnapos programsorozatokon a szerezők a táj és a környékbeli turisztikai látá- A KVM és a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére a környezetédelmi és ízügyi igazgatóságok megszerezték a Takarítsuk Vízpartjainkat országos akciót. Ennek keretében május 30-án a Zöld Pont Irodáal együttműköde hulladékgyűjtési akciót szereztünk iskolások beonásáal Gyulán, az Élőíz-csatorna partján. A Pálffy utcai hídtól a tápzsilipig terjedő partszakaszon gyűjtöttük a hulladékot. Az akció során sajnos nem olt lehetőségünk azt a ízfelszínről is eltáolítani, ezért a részteő fiatalok jaaslatára szereztük meg augusztus 7-ére az Élőízcsatorna teljes szakaszát érintő ízi hulladékgyűjtési akciót, Szak-ilágkiállításon jártunk nyosságok bemutatását sem hagyták ki. Néhány gondolat Zaragozáról. A áros a spanyolországi Aragónia autonóm terület székhelye, mely az ország ötödik legnagyobb árosa. Az Ebro folyó partján, egy ölgyben fekszik, ahol a Huera és a Gállego folyó beletorkollik az Ebroba. Érdekes a történelme, miel sokszor és sokan elfoglalták már a árost. Fénykorát a mór uralom alatt élte. Építészetét a különböző kultúrák keeréke és a modern épületek teszik különlegessé. Különlegességekből bően akadt a szak-kiállításon is, ahol több pailonban, gyönyörű építészeti remekműekben Országos hulladékgyűjtési akció amelyet Gyula, Békéscsaba és Békés árosok önkormányzatai is támogattak. A feladat nagysága megmutatkozott már tekinthettük meg a íz, mint természeti erőforrás felhasználását. Magyarország szempontjából különös jelentőségű olt A íz az életért, A íz, oktatás és kultúra, alamint A íz és egészség problémaköre. Fontos mondanialója olt Az osztott izek tematikának is. A határokkal metszett ízgyűjtők (köztük a Duna-ölgy) gondolatkörének kifejtése, jó példák bemutatása, hatékony támogatás az eredményes határízi, ízügyi nemzetközi együttműködési gyakorlatok megismeréséhez, széles körű kiterjesztéséhez. Ehhez egy igazán izgalmas pailont készítettek a kiállítók. Az EXPO megtekintését köetően bejárhattuk magát a árost is. Megnéztük a Szent János templomot, a székesegyházat, a árosházát és még jó pár neezetességet. Egy időre részesei lehettünk az itt jellemző mediterrán forgatagnak. A köetkező napokban ellátogattunk Gironába, Figueresbe a Dalí Múzeumba, Costa Maresmerebe. Volt még buszos-hajós kirándulás a Costa Braán és borkóstoló is. Így nem csak a spanyol kultúra egy szeletéel, de gasztronómiai különlegességeikkel is sikerült részben megismerkednünk. Mozgalmas napoknak oltunk részesei. Igaz lett ránk az a mondás, hogy annak an a legnagyobb szüksége a pihenésre, aki most tért issza belőle. Reményi Zoltán a ízreszállás utáni első métereken, hiszen Gyulán, a felső körgáti zsilipnél jó néhány félig telt kukazsák terhelte kenuinkat. Az eező, lelkes fiatalok és az akciót profi módon kísérő és támogató parti egység segítsége ellenére késéssel érkeztünk Békéscsabára, ahol a felső körgáti zsilipnél csatlakoztak hozzánk a Békéscsabai Természetbarát Közösség tagjai. Röid pihenő és ebédünk elfogyasztása után már délután három órakor indultunk is Békésre. Akciónk eredménye a több száz liter szemetes zsákokba gyűjtött hulladék és az, hogy az eezésben kellemesen elfáradt, de az Élőíz-csatornán természetes közegben környezetédelmi szemléletet tanuló fiatalok, a békési búcsúzáskor megkérdezték: ugye jöünk még? Juhász András 8

A Nagykunsági-főcsatorna megépítésének 30. éfordulója alkalmából a Közép-Tiszaidéki Környezetédelmi és Vízügyi Igazgatóság ünnepi kenutúrára híta meg társintézményeit június 22 25. között. A gyulai ízügyesek képiseletében két hajó futott ízre, egy hármas és egy négyes kenu. Heten ágtunk neki a kalandnak, mint a hétezér. Különbség csupán annyi olt, hogy mi mindannyian álmosak oltunk, nulladik nap este ugyanis kiadós endégfogadásban részesültünk. 1. nap: Guinness rekord, gyermekded mosoly, idámság A szolnoki szerezők öszszekötötték az emléktúrát a Magyar Turizmus Zrt. Tisza hete program Guiness rekord kísérletéel. Első nap tehát Poroszlón tettük ízre a kenukat. A szerezők szerint egy ilyen túrán átlagban egyszer mindenki beborul. A négyes hajónk gyorsan (kb. 10 mp) teljesítette, így már az út elején letudtuk a kellő elázást. A Tisza-taon gyönyörű környezetben eezhettünk Abádszalókig, néhol a motorcsónakok keltette gyomorforgató hullámokon keresztül. 25 km hullámzás után örömmel szálltunk ki a szalóki strand partján, ahol ünnepélyesen jelentették be a rekord sikerét. Az egy időben ízreszállók rekordja 2 óra alatt 4500 ember olt, kézi agy motoros hajtású ízi alkalmatosságokban Tiszabecstől Szegedig. A nem regisztrált részteőkkel 5000 fő fölé becsülhető a létszám. 2. nap: sapka, naptej, édőital Miután elhagytuk a Tisza-tó szabadidő öezetét, megérkeztünk a Nagykunsági-főcsatorna beeresztő műtárgyához. Itt rendezték meg az ünnepséget, mely során többek között Kóthay László szakállamtitkár mondott köszöntőt, majd az éfordulóra állított emlékköet is felaatták. Ezt köetően a csatornába közel 800 kg, míg a Tisza-tóba 500 kg pontyot telepítettek. Röid eezés után a Mirhó emlékműet koszorúzta Kenuban a ízügy meg a kenu armada legénysége, amit hosszú eezés köetett. A gyakran csépeléssé széteső lapátolás folyamán olt idő gyönyörködni az egyfelől mindenféle áltozatosságot nélkülöző, másfelől iszont kifejezetten egyhangú, hosszú egyenes szakaszokkal tarkított csatorna látképében. A nap égére 19 km-t tudhattunk magunk mögött, amikor a telekhalmi sziattyútelep területére megérkeztünk. Mint minden este, itt is sátor szolgált lakhelyül a kalandoroknak. Apropó, igazgatóságunk képiselői az egy sátorra jutó személyek statisztikában igen alacsony hatékonysági mutatóal (1.17) az utolsó helyen égeztek. 3. nap: napszúrás, bőrpír, izomláz Reggel mindannyian tudtuk, hogy ez a nap egy örökkéalóság lesz. 35 km eezés árt ránk. Hosszas lapátolásunk ismét hosszú, kanyar nélküli szakaszokon haladt toább. A ára árt kanyarok után, melyek a tájkép áltozatossá tételére oltak hiatottak, égeláthatatlan egyenesek köették egymást. A égén egy-egy, a homályba esző híd árt ránk, aprónak tűnő fasorokkal szegélyeze. Ekkor mindig arra gondoltunk, hogy még a fasorban sem agyunk. A néha már szótlanságba burkolózó eezőcsapások monoton hangját a szerezők által itt-ott partszélre állított aggregátoros édőital zaja törte meg. Az után bátran folytathatta útját a meggyötört eezős, akit a köetkező frissítőről álmodoza, a nádasból érkező motorikus búgás zaart meg. Ha a helyi gazdák tudták olna, hogy aznap száznál is több ízügyes fog erre téedni, nem akkorra terezik az illegális ízbeszerző teékenységüket. Az egyik pihenőnél a szerezők úgy tippelték nekünk, hogy még két híd és ége a napi etapnak. Nagyon sok híd után meg is érkeztünk a égállomásra, a kétpói Almássy kastély közelébe. A szállás festői környezetben a kastély parkjában olt. Miel ez olt az utolsó közös esténk a többiekkel, a hangulat és a barátkozás a tetőfokára hágott. Új barátságok köttettek. 4. nap: éraláfutás, ízhólyag, íziszony A negyedik szakaszra (20 km), kibőült csapatunk Bak Sándor igazgatóal, aki egy igazgatóinak neezett hajóal harmadmagáal ágott neki a kemény tának. Éreztük, ez a szakasz meg sem fog már kottyanni, ezért kipróbáltuk milyen is belülről egy katamarán. Nos, lassú. Nagyon lassú. Még a itorlának alkalmazott eezőlapátokkal sem siklottunk gyorsabban. Félretettük a tréfát és már csukott szemmel estünk neki az utolsó 8 km-nek. A csatornán elképesztő meleg uralkodott, ezért az éghez fordula könyörögtünk, hogy boruljon be. Kérésünk félig megalósult, ugyanis borulást égül is láttunk. Valaki kíülről, alaki pedig belülről a csónakból. Természetesen az ügyetlen négyes kenunk olt az. Útközben rájöttünk, hogy habár a hidakat általában messzire építik, de a magasfeszültségű ezetékeket, mint iszonyítási pontot, még messzebbre. Időnként rozoga stégeken pihentünk meg, máskor rozoga stégek pihentek meg rajtunk. A célba érkezéskor a szótlanságot az ötenezer szó ütötte meg. Ennyi eezőcsapást hajtottunk égre fejenként, mire Öcsödre értünk, ahol a Hármas-Körös befogadja a Nagykunsági-főcsatornát. A bő négynapos rendezényen aló részételért minden részteőnek emlékplakett dukált. Kóthay László szakállamtitkár ünnepi beszédében örömét fejezte ki a sikeres kenutúra létrejöttének, majd jaasolta hagyományőrző rendszerességgel éente ismételni a túrát, mindig más helyszínen, más KÖVIZIG szerezésében. Összességében mindenkinek tetszett a túra, melyhez ezúton is szeretnénk gratulálni Göblyös Lacinak a magas színonalú szerezésért, amit csak tetézett a minden esti fenséges lakoma, a horribilis mennyiségű édőital, és a minden esti regeneráló fürdő a környező medencékben, fürdőkben. Jobbágy Zoltán 9

10 Gyula Békés emlékúszás 150 ée adták át a Gyula békési Nagycsatornát, a mai Fehér-Körös duzzasztótól, a Kettős-Körös Békésig tartó szakaszát. Az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb mérű földmunkája közel két é alatt készült el. Ennek a hatalmas méretű, kézi erőel kiitelezett állalkozásnak, az abban részteő kubikosok köztük nagyapám erőfeszítése előtt kíántam tisztelegni, amikor elhatároztam, megkísérlem égigúszni ezt a közel 20 km-es táot. Rendszeres amatőr úszóként, többszöri Balaton átúszás tapasztalatáal a hátam mögött kezdtem meg uszodai felkészülésemet. Volt ízügyesként és természetédőként egyaránt fontosnak éreztem megemlékezni az 1858-as éfordulóról, alamint szerettem olna a jelen kor emberének figyelmét a Körösök szépségeire irányítani. A kísérő személyzet, illete a kísérő hajó biztosítása szerencsésen megoldódott. A több önkormányzat összefogásáal éek óta megrendezésre kerülő Egy hajóban eezünk ízitúrához csatlakoztam dr. Perjési Klára, Gyula polgármestere és Izsó Gábor, Békés polgármestere jaaslatára. Június 21-én, az indulás napján kisebb árhullám onult le a Fehér-Körösön. A Gyulai duzzasztótól indultam tíz órakor, 19 C-os ízben az első 7,5 km-es szakaszon. A Mária-falai közúti hídig a ízitúrán részteő kenuk előtt haladtam. Segített a íz sodrása, minek köszönhetően kb. 2 óra alatt teljesítettem ezt a szakaszt. Az első kenu után alig 20 perccel érkeztem Szanazugba. A melegítő ital és az ebéd elfogyasztása után ismét ízre szálltunk. A dobozi hídig biztonsági okokból a kísérő hajóban, illete annak közetlen közelségében oltam kénytelen megtenni a táot, a mellettünk gyakran elhaladó, ízisíelőket ontató motorcsónakok miatt. A ízhőmérséklet ezen a szakaszon már 20 C fölé emelkedett, de a természetes édőréteg azért igen jól jött. Egyes helyeken ágak, uszadék fák nehezítették az úszást, de szerencsére sérülés nélkül érkeztünk a Békési Kikötőhöz. A ízre szállás után 1 óra 50 perccel a Békési TV és a kísérő kenusok tapsa kíséretében léptem partra, legyűre a közel 20 km-t. Sok fiatal csodálkozott teljesítményemen, különösen amikor megtudták, hogy már közel járok az ötödik X-hez. Az úszás tapasztalatairól már a békési gőzfürdőben beszélgettünk a rendezény részteőiel, akik közül többen kedet kaptak a körösi úszáshoz. A túra befejező szakaszát, a Békéstől Köröstarcsáig tartó kb. 20 km-es részt már kenuba üle folytattam. A kenusok közül néhányan tréfálkoza kérdezték: hogy hogy nem úsza indulok? Már a feltételezés is, hogy Köröstarcsáig úszom nagy elismerést jelent számomra. Utunkon csodás idő és igen idám hangulat olt. Az utóbbiról Wichmann Tamás többszörös kenu ilágbajnok gondoskodott saját dalaial. Köröstarcsán Nosza József polgármester fogadta az eezéstől kellemesen megfáradt kenus csapatot. Bízom abban, hogy jöőre folytatása lesz ennek a rendezénynek és még többen szállunk ízre-ízbe, megcsodála mindnyájunk közös kincsét a Köröst. Boros Zoltán a Békéscsabai Környezetbarát Közösség ezetője Új elektronikus hírleél Zöld Holnap címmel hai hírleelet indított a Környezetédelmi és Vízügyi Minisztérium. A hírleél ismerteti a minisztérium eredményeit, tereit, és a folyamatban léő ügyeit, közli az adott időszak legfontosabb környezetédelmi híreit Magyarországról és az Európai Unió többi országából. A hírleél a http://www.km.hu/cimg/dokuments/zold_ Hirleel_2008_szeptember.pdf címen érhető el. IDŐJÁRÁS Július hónapot az északhoz képest melegebb, az átlagosnak megfelelően csapadékos időjárás jellemezte. A napi legmagasabb hőmérsékletek +17 C és +41 C közöttiek, míg a napi legalacsonyabb hőmérsékletek +11 C és +20 C közöttiek oltak. A hai középhőmérséklet +22,3 C olt, ez az érték 0,5 C-al magasabb a sokées átlag +21,8 C-os értékénél. A hőségnapok száma 23 olt (Méhkerék mérőállomás). Az igazgatóság területén átlagosan 56,1 mm csapadék hullott, s ez 3,6 mm-el több az erre az időszakra jellemző július hai sokées átlagnál. A csapadékmérő állomások közül a legnagyobb csapadékmenynyiséget 83,2 mm-t Elek állomáson mérték, míg a legkeesebb csapadék 25,5 mm Csabacsűd állomáson hullott. Augusztus hónapot az átlagosnál lényegesen melegebb, csapadékban az átlagosnál szegényebb időjárás jellemezte. A napi legmagasabb hőmérsékletek +19 C és +40 C közöttiek, míg a napi legalacsonyabb hőmérsékletek +8 C és +22 C közöttiek oltak. A hai középhőmérséklet +23,0 C olt, ez az érték 1,9 C-al magasabb a sokées átlag +21,1 C-os értékénél. A hőségnapok száma 27 olt (Méhkerék mérőállomás). Az igazgatóság területén átlagosan 38,0 mm csapadék hullott, s ez 9,7 mm-rel elmarad az augusztus hai sokées átlagtól. A csapadékmérő állomások közül a legnagyobb csapadékmenynyiséget 65,8 mm-t Szeregyháza állomáson mérték, míg a legkeesebb csapadék 25,5 mm Csabacsűd állomáson hullott. A hai csapadékmennyiségek és a sokées átlag alakulása Megneezés No. Dec. Jan. Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Össz. Sokées átlag 46,8 39,0 29,3 29,8 33,0 45,0 56,7 65,8 52,5 47,7 445,6 (mm) 2007-2008. 37,9 36,5 17,2 6,5 59,2 38,7 74,4 95,8 56,1 38,0 460,3 (mm) Eltérés az -8,9-2,5-12,1-23,3 26,2-6,3 17,7 30,0 3,6-9,7 14,7 Átlagtól (mm) Az aktuális hidrológiai ében a csapadékösszeg csekély többletet mutat a sokées átlaghoz képest, annak 103%-át teszi ki. Czakó András, Jobbágy Zoltán SZEMÉLYÜGYI HÍREK Igazgatóságunknál közalkalmazotti munkaiszonyt létesített: Boldog Barbara ügyintéző munkakörben, 2008. június 30-tól 2009. szeptember 30-ig az Igazgatási Osztálynál. Japport Ferenc sziattyútelepi gépkarbantartó munkakörben, 2008. július 1-től a Műszaki Biztonsági Szolgálatnál. Haász Zoltán sziattyútelepi gépkarbantartó munkakörben, 2008. július 1-től a Műszaki Biztonsági Szolgálatnál. Huszárik Mihály gát- és csatornaőr munkakörben, 2008. július 15-től a Szeghalmi Szakaszmérnökségnél. Igazgatóságunknál közalkalmazotti munkaiszonya megszűnt: Csurgó Zoltánnak gát- és csatornaőr munkakörben, 2008. június 30-áal a Szeghalmi Szakaszmérnökségnél. Nagy Róbertnek sziattyútelepi gépkarbantartó munkakörben, 2008. augusztus 22-éel a Műszaki Biztonsági Szolgálatnál.