Ügyiratszám: MN/53542-8/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a termékmegjelenítésre vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1606/2013. (XI.12.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a személyes adat által képviselt MTM-SBS Televízió Zrt.-vel (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató TV2 csatornáján közzétett Mokka című műsorszám 2013. július 2-án 8:46:28-tól sugárzott összeállításával megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, amely miatt a Médiaszolgáltatót 140.000,-Ft, azaz száznegyvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltató ugyanezen műsorszámával megsértette a termékmegjelenítésre vonatkozó azon törvényi rendelkezést is, mely szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek, amely miatt a Médiaszolgáltatót 180.000,-Ft, azaz száznyolcvanezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő hét napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető.
I n d o k o l á s A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyelet keretében, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 médiaszolgáltatásának 2012. júliusi műsorfolyamát, és az alábbiakat tapasztalta. A Mokka című reggeli magazin 2013. június 10-től kezdődően hetente más-más magyarországi helyszínről (Hévízi Tófürdő, hajdúszoboszlói HungaroSpa Thermal Hotel, Velence Resort & Spa és Vital Hotel Nautis) jelentkezett. A kitelepülés-sorozat keretében a nézők minden nap ízelítőt kaptak a fogadó városok életéből, informálódhattak a térség turisztikai kínálatáról, valamint a programlehetőségekről. A 2013. július 2-i adás helyszíne a Velencei-tó partja, Gárdony volt. Az elemzett szegmens 8:46:28 órakor kezdődött a műsorszám termékmegjelenítést tartalmaz felirattal. Személyes adat és Személyes adat műsorvezetők vendége Személyes adat, a Sobri Jóska Bakonyi Kaland- és Élménypark ügyvezetője volt. Személyes adat bevezetőjében elmondta, hogy ( ) innen hetvenkét kilométerre van egy kalandpark, a Sobri Jóska Kaland- és Élménypark ( ), majd az ügyvezetőhöz fordult: Ebben a kalandparkban mi mindent lehet csinálni, ami egyaránt kikapcsolódás lehet egy felnőtt embernek és egy négy-ötéves kisgyereknek? Személyes adat válaszában kifejtette, hogy igazából úgy gondolom, hogy a mi kalandparkunk egy kortalan kalandpark ( ). Valóban elég sok minden található nálunk. Harminchektáros területen, kéthektáros tó körül közel ötven játék található. Ezek között van több favorit, például a hófánkpálya, a drótkötélpálya ( ). Majd a műsorvezető kérésére a hófánkpályáról adott bővebb felvilágosítást: Fánkocskákba kell beleülni a vendégeknek és három, hatvan méter hosszúságú pályán tudnak lecsúszni ( ), az egyik a vízben végződik. Az ügyvezető információi alatt (8:47:52 óra és 8:49:20 óra között) osztott képernyőn a kalandparkról, illetve a fent taglalt eszközökről mutattak élőképeket, illetve a beszélgetés ideje alatt a riportalany mellett látható volt a Milkana-s logóval ellátott látványhűtő (benne a márka tejtermékeivel). 2
Személyes adat kérdésére, miszerint a különböző korosztályoknak milyen játékokat tudnak ajánlani, az ügyvezető válaszában elmondta, hogy ( ) már egész piciknek is vannak játékaink, ilyen például a rotundo, ( ) egy körhinta-szerű játékot kell elképzelni. A biztonság érdekében maga a hinta a földre van letelepítve, és fánkokba beülve tudnak a gyerekek igazán lassú tempóban haladni. ( ) három éves kortól ( ) többféle játék, a gumiasztaltól kezdve a hófánkon át már elérhető számukra, illetve a drótkötélpályán is csináltunk kimondottan egy bébipályát ( ). Aztán a nyolc-kilenc éves korosztály ( ), gyakorlatilag mindent tudnak használni. Vízi játékainkat, ebből is van több: vízi rider, ez egy egyedi játék, ahol biciklit szereltünk katamarán vázra, vízibiciklik ( ). Illusztrációként az alábbi képek voltak láthatók: 3
A műsorvezető kérdésére, miszerint az idősebb korosztálynak mit tudnak ajánlani, az ügyvezető elmondta, hogy például a Hámori vár, ahol kilenc különböző játékkal ki tudják ők is próbálni az erejüket. Vannak könnyebbek és nehezebbek, csatacsillag hajítástól kezdve a kosárba rongyoláson át ( ). Személyes adat kérdésére, miszerint ( ) egy pici hagyományőrzés is van?, Személyes adat elmondta, hogy igen, kimondottan az éttermünk betyáros ízvilággal próbál kedveskedni a vendégeinknek. ( ) előtérbe került a medvehagyma, amit be szoktak gyúrni a mesterek a lángos tésztájába és sajttal pluszban megtöltik. A műsorvezetők megköszönték a beszélgetést, a szegmens 8:51:27 órakor ért véget. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján felmerült az Mttv. 31. (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések megsértése. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Médiatanács az Mttv. 182. bg) pontjában foglalt hatáskörében hivatalból 2013. szeptember 25-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, melyről 1455/2013. (IX.25.) számú, MN/53542-4/2013. ügyiratszámú végzésében a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján, a Ket. 29. (5) bekezdés szerinti tartalommal értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, továbbá az Mttv. 155. (3) bekezdés a) pontja alapján nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezte arra vonatkozóan, hogy a TV2 csatornán közzétett Mokka című műsorszám 2013. július 2-án 8:46:28-tól sugárzott összeállításában termékmegjelenítést alkalmazott-e, azaz fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében jelenítette meg a termékeket/szolgáltatást (Milkana, Sobri Jóska Kaland- és Élménypark), amennyiben igen, úgy a megfelelő dokumentumok csatolását kérte. Mindezeken túl felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során a Ket. 51. (1) bekezdése alapján nyilatkozattételi és a Ket. 68. (1) bekezdése alapján iratbetekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató - állandó képviselője útján - 2013. október 16-án érkezett nyilatkozatában előadta, hogy a tárgybeli megjelenésekre termékmegjelenítés, illetve szponzoráció keretén belül került sor, azokkal kapcsolatban azonban írásbeli szerződést a felek nem kötöttek, a teljesítés szóbeli megállapodás alapján történt. Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjában szereplő, szolgáltatás igénybevételére való felhívással kapcsolatban előadta, hogy rendszeres kapcsolatban áll a Magyar Turizmus Zrt.-vel, az együttműködés keretében vállalva, hogy segíti azt az állami célkitűzést, hogy magyarországi célpontokat mutasson be, ismertessen meg az állampolgárokkal. Ennek célja kettős: egyrészt fontos állami feladat a magyarországi nevezetességek, a tágabb értelemben vett kulturális örökség megismertetése az állampolgárokkal a televízió képernyőjén keresztül is, másrészt kiemelt gazdaságpolitikai cél, hogy minél többen Magyarországon belül költsék el a nyaralásra, pihenésre szánt, rendelkezésükre álló összeget. Ebből az indíttatásból vállalta a Médiaszolgáltató, hogy egyes, turisztikai szempontból kiemelt vagy érdekes szolgáltatást, helyszínt bemutat. Rögzítette, hogy tartalmát tekintve az interjúból a nézők megtudhatták, hogy milyen típusú szolgáltatásokat vehetnek igénybe a kalandparkba látogatók, azonban a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges konkrétumokkal (elérhetőség, nyitva tartás, árak) a riport nem szolgált. Nem hangzott el az interjúban semmiféle kifejezett ösztönzés arra vonatkozóan, hogy bárki látogasson el a kalandparkba, és próbálja ki annak szolgáltatásait. A riport pusztán az általánosságok keretén belül maradva sorolta fel a kalandparkban elérhető játékok, szolgáltatások körét, anélkül, hogy azokat a szolgáltatás igénybevételére ösztönző módon mutatta volna be. Álláspontja szerint az eljárás megindításáról értesítő végzés sem tartalmazza konkrétan, hogy a kalandpark szolgáltatásainak igénybevételére milyen módon hívott fel az interjú. A Médiaszolgáltató szerint a kalandparkot ismertető riport a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelt, az általános információkon kívül többletinformációkat nem tartalmazott, nem ösztönzött a kalandpark szolgáltatásainak igénybevételére, viszont fontos állami és 4
gazdaságpolitikai feladatot látott el az állampolgárok belföldi turizmusban való részvételéhez kapcsolódóan. A Médiaszolgáltató az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés vonatkozásában pedig előadta, hogy a Pannontej (Milkana terméknevén keresztül) termékmegjelenítésre, valamint rovattámogatásra kapott lehetőséget a Mokka című műsorszám nyári adásaihoz kapcsolódóan. A nyári hónapokban a műsor nem a budapesti stúdióból, hanem különböző, a nyaraláshoz, kikapcsolódáshoz kötődő helyszínekről jelentkezett. A kitelepülés ideje alatt a Médiaszolgáltató vállaltan, évek óta sokkal kötetlenebb témákat dolgoz fel, mint az év egyéb szakaszaiban. Többször került sor táplálkozással, életmóddal kapcsolatos témák bemutatására, gyakran szakértők bevonásával. A Mokka élő műsor, így váratlan helyzetek gyakran fordulnak elő, amiket utólag lehetetlen korrigálni, csakúgy, mint a riportalanyok vagy a műsorvezetők által vétett szakmai hibákat. Az élő műsor jellegéből adódóan a háttér eszközként funkcionáló berendezések, termékek mozgatása, esetleges eltüntetése nem volt megoldható. Az élő adás feszített tempója miatt különös tekintettel arra, hogy a kitelepülés ideje alatt a felvétel a műsorkészítők számára idegen helyszínen történik nincs idő és lehetőség átrendezni a díszletet, előre megtervezni a kamera beállításokat, ezért volt például látható más témafeldolgozás során a díszletben az eszköz. A Médiaszolgáltató határozott álláspontja azonban, hogy az indokolatlan hangsúly megvalósulása fel sem merülhet a tárgybeli riportok esetében, hiszen ezekben a beszélgetés Milkana feliratot tartalmazó díszletelem előtt, vagy azt láthatóvá téve történt, azonban a terméket egyéb formában nem mutatták be, arra a kamera direktben nem fókuszált, és nem is említették az egyes termékeket, a műsorszám pedig a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatta a nézőket a termékmegjelenítés tényéről. A fentiek alapján a Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését, másodlagosan pedig azt kérte, hogy a Médiatanács vegye figyelembe, hogy a tárgybeli műsorszegmensek élő adásban kerültek sugárzásra, ami nem teszi lehetővé a műsorban elhangzottak utólagos korrekcióját. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a Médiaszolgáltató nyilatkozata és a hatósági ellenőrzés megállapításai alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: Az Mttv. 203. 68. pontja értelmében a termékmegjelenítés: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében egy műsorszámban jelenik meg. A Médiaszolgáltató a Médiatanács nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelező végzése nyomán azt nyilatkozta, hogy a tárgybeli megjelenésekre termékmegjelenítés és szponzoráció keretén belül került sor, azokkal kapcsolatban azonban a felek írásbeli szerződést nem kötöttek, a teljesítés szóbeli megállapodás alapján történt. Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértése Az Mttv. 31. (1) bekezdésének b) pontja szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, Az iméntieket az 1151/2011. (IX. 1.) számú határozattal elfogadott, a termékmegjelenítés szabályainak alkalmazásáról szóló médiatanácsi ajánlás (a továbbiakban: Ajánlás) is rögzíti. Az Ajánlás tartalmazza azt is, hogy közvetlen felhívásnak minősül a termékmegjelenítés tárgyát képező árura vagy szolgáltatásra vonatkozó szándékos és egyértelmű verbális vagy vizuális vásárlásra, népszerűsítésre, igénybevételre buzdító felszólítás, így különösen az alábbi információk műsorszámban történő közlése: 5
a termék/szolgáltatás kereskedelmi elérhetőségének, árának közzététele, a termék/szolgáltatás tulajdonságainak, előnyeinek ismertetése, a termékkel/szolgáltatással kapcsolatos szlogen megjelenése, a termék/szolgáltatás reklámfilmjéből származó állítások említése. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában előadta, hogy nem hangzott el az interjúban semmiféle kifejezett ösztönzés arra vonatkozóan, hogy bárki látogasson el a kalandparkba. Ezzel kapcsolatban a Médiatanács a következőket állapítja meg: A termékmegjelenítés jellegéből következik, hogy kereskedelmi magatartásra való felhívásnak a puszta említést vagy vizuális megjelenítést meghaladó közlések minősülhetnek. A jogalkotó szándéka szerint ezen közlések közül is csak azok sértik a fentebb idézett törvényhelyet, amelyek közvetlenül, direkt módon hívnak fel a megjelenített termék megvásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére. Ez nem jelenti azt, hogy kizárólag nyílt, direkt felhívással valósítható meg a törvényhely megsértése. A Médiatanács a direkt felhíváson kívül közvetlen vásárlásra való felhívásnak tekinti azokat az eseteket is, amikor a műsorszámban a termékmegjelenítés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás vonatkozásában olyan információk jelennek meg, melyek a klasszikus reklámokra jellemző módon segítik elő adott termék/szolgáltatás értékesítését, promotálják azokat. Ilyen információnak minősül többek között a kereskedelmi elérhetőség és ár közzététele, vagy a termék/szolgáltatás előnyeinek, tulajdonságainak ismertetése. A Médiatanács utal a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.31017/2013/8. számú - a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések megsértése kapcsán született - ítéletében foglaltakra, melyben a bíróság kifejtette, hogy a figyelem felkeltése bizonyos tulajdonságokra való akár látens figyelemfelhívás egyértelműen számos gazdasági folyamat (pl. adásvétel) szükségszerű előzménye, amely megelőzi a későbbi tényleges gazdasági kapcsolatok realizálódását, illetve leírta azt is, hogy a termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok egyértelműen csak a termék passzív megjelenését teszik lehetővé. A vizsgált szegmensben ezzel szemben a Sobri Jóska Bakonyi Kaland- és Élménypark reklámriportja volt látható, a két műsorvezető az alákérdezés technikáját alkalmazva, részletes információkat kért és kapott a kalandparkról: Személyes adat (08:47:26): Ebben a kalandparkban mi mindent lehet csinálni, ami egyaránt kikapcsolódás lehet egy felnőtt embernek és egy négy-öt éves kisgyereknek is akár? Személyes adat (08:46:07): a hófánk pálya az mit jelent egészen pontosan? Személyes adat : (08:48:56): Segítsen nekem akkor. Említette a családokat. Nekem van két éves kisfiam, kilenc-tízéves kisfiam, van egy drága feleségem. Van neki mondjuk édesapja, hatvanöt éves. Tehát ha egy ilyen korosztálynak fölvázolná, hogy mi mindent csinál a kétéves, a tízéves, a negyvenéves meg a hatvanhat éves. Személyes adat : (08:50:54): egy pici hagyományőrzés is van? Tehát, aki elmegy hozzátok, az megismerheti a Bakonyt is? Nem helytálló a Médiaszolgáltató azon megállapítása, hogy a nézők nagy vonalakban tudhatták meg, hogy milyen típusú szolgáltatásokat vehetnek igénybe a kalandparkba látogatók, azonban a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges konkrétumokkal a riport nem szolgált. Személyes adat műsorvezető felvezetőjében elmondta, hogy a beszélgetés helyszínétől (Gárdony) hetvenkét kilométerre van a Sobri Jóska Kaland- és Élménypark, majd a műsorvezetők fentiekben ismertetett kérdéseire a bakonyi létesítmény tulajdonosa elmondta, hogy élményparkjuk egy kortalan kalandpark ha egy százegy éves bácsika vagy néni szeretne jönni, ő biztos találni fog magának valami aktív kikapcsolódási lehetőséget, harminc hektáros területen, két hektáros tó 6
körül közel ötven játék található, ezek közül van több favorit is, például a hófánkpályánk, a drótkötél pályánk, vagy a hámori vár, ahol középkori játékokkal tudnak megmérkőzni egymással. A műsorvezető érdeklődésére részletesen beszélt a hófánkpályáról, majd felvázolta azt is, hogy az egyes korosztályok részére pontosan milyen játékokkal szolgálnak: Igazából már egész piciknek is vannak játékaink, ilyen például a rotundo, ahol egy körhintaszerű játékot kell elképzelni, de a biztonság érdekében maga a hinta az a földre van letelepítve, és ilyen fánkokba beülve tudnak a gyerekek igazán lassú tempóban haladni. Tehát ez már a háromnégyéveseknek, akik egy kicsit a pörgést jobban szeretik, már nem jó. Három éves kortól pedig már gyakorlatilag többféle játék, a gumiasztaltól kezdve a hófánkon át már elérhető számukra, illetve a drótkötélpályán is csináltunk kimondottan egy bébipályát, ahol a picik el tudnak kezdeni kalandozni a szülők tudják akasztgatni a biztonsági felszerelést a piciknek. Aztán a nyolc-kilenc éves korosztály, gyakorlatilag ők az a korosztály, akik már nagyon aktívak, mindent tudnak használni, vízi játékainkat, ebből is van több, vízibiciklik, vízi-riderek, ez egy egyedi játék, ahol biciklit szereltünk katamaránvázra. Egy nyugdíjasnak is például szoktam ajánlani, vannak bátor nyugdíjasok, akik felmásznak a drótkötél-pályára is, és szeretik a kihívást, de például a hámori vár, ahol kilenc különböző játékkal ki tudják próbálni azért ők is az erejüket, és ebben hát vannak könnyebbek és nehezebbek, tehát a csatacsillag hajítástól kezdve a kosárba rongyoláson át. Végül pedig az éttermük ízvilágáról esett szó. A beszélgetés alatt a kalandparkról, az ott elérhető játékokról mutattak videofelvételeket (08:47:52-től a képernyő bal alsó sarkában, az első képkockán a Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark felirat volt látható, melyet megismételtek 8:49:07-kor), illetve fényképeket (8:49:07-től a kalandpark ismertetése közben teljes képernyőn). A Médiatanács nem fogadta el a fent leírtak alapján azt a médiaszolgáltatói érvelést sem, hogy a riport pusztán az általánosság keretén belül maradva sorolta fel a kalandparkban elérhető játékok körét, anélkül, hogy azokat a szolgáltatás igénybevételére ösztönző módon mutatta volna be. Az összeállításban elhangzott részletes információk (a játékok aprólékos bemutatása, a különböző korosztályoknak ajánlott foglalkozások ismertetése stb.), illetve a részletes képi megjelenítés célja az lehetett, hogy felhívja a figyelmet a Sobri Jóska Bakonyi Kaland- és Élménypark tevékenységére, bizalmat ébresszen iránta, ezáltal növelje annak vendégforgalmát. A Médiaszolgáltató az összeállításban olyan információkat közölt, amelyek alkalmasak voltak a bemutatott vállalkozás nevének, tevékenységének, arculatának és árujának népszerűsítésére, azonban túlmutattak a termékmegjelenítés korlátain, és a kalandpark szolgáltatásainak igénybevételére hívtak fel. A Médiaszolgáltató hivatkozása, miszerint állami célkitűzést (tágabb értelemben vett kulturális örökség bemutatása, gazdaságpolitikai cél) segít a kalandpark bemutatásával, nem szolgálhat mentségül egy térítés ellenében igénybe vehető, magántulajdonban lévő, kulturális örökségnek nem nevezhető, gazdasági vállalkozás kereskedelmi célzatú, reklámértékű bemutatására. A termékmegjelenítés ugyanúgy a kereskedelmi közlemény egyik fajtája, ahogy a klasszikus reklám, azonban a bennük rejlő népszerűsítés különböző, jelentésük más és más. A termékmegjelenítés rendeltetése az, hogy a megjelenített termék/szolgáltatás beépüljön a műsorszámba, a cselekmény részévé váljon, a termék/szolgáltatás vagy védjegye, illetve arra való utalás megjelenjen a műsorszámban. A termékmegjelenítés azonban nem termékbemutató, az összeállítás nem épülhet egy konkrét gazdasági vállalkozás szolgáltatásainak bemutatása köré. A termékmegjelenítés célja az, hogy a műsorszámba dramaturgiailag illeszkedő termék megjelenjen, a közönség szeme elé kerüljön, tudatába beivódjon, azonban ezzel ki is meríti a hozzá kapcsolódó népszerűsítés fogalmát. A termékmegjelenítés a klasszikus reklám mellett egy további lehetőséget biztosít tehát egy termék, szolgáltatás népszerűsítésének, azonban csak bizonyos keretek között. Ezt a keretet állítja fel többek között az Mttv. 31. (1) bekezdés b) 7
pontjában foglalt rendelkezés is. A termékmegjelenítés során használt eszközök által sugárzott üzenet azonban nem érheti el a reklám mértékét, azaz nem mozdíthatja elő a termék vásárlására, illetve szolgáltatás igénybevételére irányuló szándékot. Mivel a Médiaszolgáltató 2013. július 2-án, a fent tárgyalt esetben a termékmegjelenítést a törvényi előírással ellentétesen tette közzé, a Médiatanács megállapította az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértését. Az Mttv. 31. (1) bekezdés c pontjában foglalt rendelkezés megsértése Az Mttv. 31. (1) bekezdésének c) pontja szerint a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: c) nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. Az Ajánlás - az Mttv.-ben foglaltakkal összhangban - rögzíti, hogy a termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámok nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. Indokolatlanul hangsúlyos a termék műsorszámban történő közzététele különösen abban az esetben, ha az áru vagy szolgáltatás, vagy a reá történő utalás, illetve ezek védjegye dramaturgiailag nem a cselekménysorba illeszkedően jelenik meg a műsorszámban vagy a műsorfolyamban. Az indokolatlan mértékű hangsúly megítélését különösen a következő tényezők befolyásolják: a megjelenítés gyakorisága, a megjelenítésnek a műsorszám hosszához, jellegéhez viszonyított volumene. A Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a vizsgált szegmensben a Milkana márkanevet indokolatlanul hangsúlyosan jelenítette meg. A termék indokolatlanul hangsúlyos megjelenítésének megállapításakor a Médiatanács a műsorszám tartalmát, jellegét vizsgálja. Azt mérlegeli, hogy a műsorszám alapinformációjához képest szerkesztőileg indokolt módon (a megjelenítés témája és jellege) és mértékben (a megjelenítés terjedelme) szerepelt-e a termék vagy szolgáltatás a műsorban. A Milkana látványhűtő a Sobri Jóska Bakonyi Kaland- és Élményparkot bemutató összeállítás alatt látható volt (8:47:11-8:47:16; 8:47:34-8:49:31; 8:50:20-8:50:42; 8:50:52-8:50:55; 8:51:03-8:51:20; 8:52:23-8:52:25) annak ellenére, hogy az sem a beszélgetés témájához, sem a szereplőkhöz semmilyen módon nem kapcsolódott. Az említett márkanév bemutatására dramaturgiai szempontból nem volt magyarázat, éppen ezért a szegmens indokolatlanul adott vizuálisan hangsúlyt a csupán díszletként funkcionáló terméknek/márkanévnek. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy a Mokka élő műsor, így váratlan és hirtelen helyzetek gyakran fordulnak elő, amiket utólag lehetetlen korrigálni, csakúgy, mint a riportalanyok vagy a műsorvezetők által vétett szakmai hibákat, továbbá nyilatkozatának végén rögzítette azt is, hogy a tárgybeli műsorszegmensek élő adásban kerültek sugárzásra, ami nem teszi lehetővé a műsorban elhangzottak utólagos korrekcióját. A Médiatanács ezzel kapcsolatban rögzíti, hogy a műsorszám tartalmáért kizárólag a Médiaszolgáltató tartozik felelősséggel. Erre utal az Mttv. 3. -a is, amely alapján a médiaszolgáltatók szabadon határozzák meg a médiaszolgáltatásuk tartalmát és felelősséggel tartoznak a törvényben foglaltak betartásáért. Az Mttv. hivatkozott rendelkezése alapján a törvény hatálya a médiaszolgáltatókra terjed ki, a Hatóság az Mttv.-ben foglaltak megsértése miatt a médiaszolgáltatókkal szemben jár el. Az Mttv. 3. -a értelmében a Médiaszolgáltató felelőssége objektív, e felelőssége körében vétkessége nem értékelhető. 8
A Médiatanács a Médiaszolgáltató azon megállapításával kapcsolatban, miszerint az élő adás feszített tempója miatt nincs idő és lehetőség átrendezni a helyszínt, előre megtervezni a vágóképeket, kamera beállításokat, rögzíti, hogy a Médiaszolgáltatónak kötelessége olyan helyzeteket teremteni, műsorát olyan módon szerkeszteni, hogy azáltal a törvényi előírásokat maradéktalanul betartsa. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 csatornán közzétett Mokka című műsorszám 8:46:28-tól sugárzott összeállításában a Milkana márkanevet indokolatlanul hangsúlyosan jelenítette meg, a Médiatanács megállapította az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megsértését. A Médiatanács a jogsértések miatt alkalmazandó jogkövetkezmények fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések megsértése A Médiatanács az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben 2011. január 1-jét követően jelen döntés meghozatalát megelőzően hat határozatában állapította meg. a Médiatanács határozatának száma a jogsértés elkövetésének időpontja az alkalmazott jogkövetkezmény 111/2012. (I. 18.) 2011. október 21. Mttv. 186. (1) 1541/2012. (VIII. 29.) 2012. június 3. (50000 Ft, egy 1788/2012. (X. 10.) 1951/2012. (XI. 7.) 2012. április 16., 19., 21., 23., 24., 25., 26., 28. 2012. május 12., 19., június 23., 30., július 14. 172/2013. (I. 30.) 2012. július 1., 8., 15., 22., 29. 256/2013. (II.13.) 2012. június 19., 20., 21. (alkalmanként 100 000 Ft, 8 (alkalmanként 120 000 Ft, 5 (alkalmanként 140 000 Ft, 8 (alkalmanként 140 000 Ft, 3 A Médiatanács az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben 2011. január 1-jét követően jelen döntés meghozatalát megelőzően nyolc határozatában állapította meg. a Médiatanács határozatának száma a jogsértés elkövetésének időpontja az alkalmazott jogkövetkezmény 1257/2011. (IX. 21.) 2011. március 7. Mttv. 186. (1) 111/2012. (I. 18.) 2011. október 21. (50 000 Ft, egy 9
1541/2012. (VIII. 29.) 2012. június 3. (100 000 Ft, egy 2012. április 16., 19., 21., 1788/2012. (X. 10.) 23., 24., 25., 26., 28. (alkalmanként 100 000 Ft, 8 1951/2012. (XI. 7.) 2012. május 12., 19., június 23., 30., július 14. 172/2013. (I. 30.) 2012. július 1., 15., 22., 29. 256/2013. (II.13.) 2012. június 19., 20., 21. 1519/2013. (X.16.) 2013. június 10., 11., 14., 19., 28. (alkalmanként 120 000 Ft, 5 (alkalmanként 140 000 Ft, 6 (alkalmanként 140 000 Ft, 3 (adásnaponként 150 000 Ft) Az Mttv. 186. (1) bekezdése értelmében amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. Az Mttv. 187. (4) bekezdésében foglaltak alapján akkor valósul meg ismételt törvénysértés, amennyiben háromszázhatvanöt napon belül ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben elkövetett - nem csekély súlyú - törvénysértés már két jogerős hatósági határozatban megállapításra került. Jelen esetben az ismételtség az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontja vonatkozásában állapítható meg, hiszen a 172/2013. (I.30.) és az 1519/2013. (X.16.) számú határozatokban megállapított jogsértések (2012. július 15., 22., 29., illetve 2013. június 10., 11, 14., 19. és 28.) a jelen határozatban megállapított esethez (2013. július 2.) képest 365 napon belül történtek. Az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában az ismételtség nem állapítható meg, hiszen a Médiatanács ezt megelőzően csak egy, a 172/2013. (I.30.) számú határozatában állapította meg az iménti törvényhely megsértését olyan esetek (2012. július) miatt, melyek jelen törvénysértéshez képest 365 napon belül történtek. Ugyanakkor a Médiatanács mindkét törvénysértés vonatkozásában megállapította, hogy azok súlyosnak minősülnek. A jogszerű termékmegjelenítés feltételeit meghatározó törvényi rendelkezéseket a szerkesztői függetlenséghez, a szerkesztői tartalom integritásához fűződő, valamint fogyasztóvédelmi érdekek is indokolják, ezért a jogsértések nem tekinthetők csekély súlyúnak, az Mttv. 186. (1) bekezdése szerinti felhívás jogkövetkezmény alkalmazása tehát emiatt is kizárt. Az előbbiekre tekintettel a Médiatanács az Mttv. 187. (3) bekezdés ba) pontja szerinti bírság jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, mert ezt ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a Médiaszolgáltatót visszatartsa a jövőbeni jogsértések elkövetésétől. A jogkövetkezmények alkalmazásának alapját az Mttv. 187. (2) bekezdése és a (3) bekezdés b) pont ba) alpontja jelenti: 187. (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel 10
elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető, egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembevételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig Az ismételtségen és a jogsértések súlyán túl az Mttv. 187. (2) bekezdésében meghatározott további mérlegelési szempontok a jelen törvénysértések tekintetében nem voltak értékelhetők. A Médiatanács a Médiaszolgáltatót 1326/2011. (X. 5.) számú határozatában jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) médiaszolgáltatóként azonosította. A Médiatanács ezt követően 967/2013. (VI. 5.) sz. határozatával az Mttv. 39. -ának 2012. július 5-i módosítására tekintettel módosította az 1326/2011. (X. 5.) számú határozatát. A Médiatanács 2013-ban 1432/2013. (IX. 25.) sz. döntésével elfogadott, PJ/24797-7/2013. sz. jegyzőkönyvével az Mttv. 70. (6) bekezdése szerint megállapította, hogy a korábban JBE médiaszolgáltatóként azonosított Médiaszolgáltató e minősége nem változott. Erre tekintettel a jelen eljárásban kiszabható bírság maximális összege az Mttv. 187. (3) bekezdése ba) alpontja értelmében kétszázmillió forint. A Médiatanács az Mttv. 31. (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés megsértése miatt 140.000,-Ft bírság kiszabása mellett döntött. A bírság összegét a legutóbbi határozatban [256/2013. (II.13.)] megállapított összeghez képest az ismételtség hiányára tekintettel nem növelte, figyelembe vette, hogy a Médiaszolgáltató hosszú ideje (több, mint egy éve) nem sértette meg az iménti rendelkezést. A Médiatanács az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjának megsértése vonatkozásában pedig - az ismételtségre is tekintettel - 180.000,-Ft bírsággal sújtotta a Médiaszolgáltatót. A bírság mértékét a legutóbbi határozatban [1519/2013. (X.16.)] kiszabott összeghez (150.000-,Ft/adásnap) képest jelentősen nem növelte, tekintettel arra, hogy jelen jogsértés ugyanazon médiaszolgáltatói magatartásból eredt (a Milkana reklámhűtőt a Médiaszolgáltató díszletként használta), mint a korábbi, melynek törvénysértő voltáról a Médiaszolgáltató először az 1391/2013. (IX.11.) számú, MN/46744-4/2013. ügyiratszámú végzés kézhezvételekor (2013. szeptember 19.) értesülhetett. Ebből következően a hiba esetleges kijavításáról ezt követően gondoskodhatott. A fentiek alapján a Médiatanács az Mttv. 31. (1) bekezdés b) megsértése miatt a maximálisan kiszabható bírság (kétszázmillió forint) 0,07%-ának megfelelő, azaz 140.000,-Ft, az Mttv. 31. (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt pedig a maximálisan kiszabható bírság 0,09 %-ának megfelelő összegű, azaz 180.000,-Ft bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. A Médiatanács a bírság összegének meghatározásakor tekintettel volt arra, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén alkalmazandó bírság összegének kialakításánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. A hatósági eljárás során a Ket. 153. -a szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv. 163. (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. -on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2013.november 12. a Médiatanács nevében 11
dr. Karas Monika elnök dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag Kapják: 1. személyes adat 12