a MÁOK országos Küldöttközgyűlésének JEGYZŐKÖNYVE 2015. április 15. 10 óra Helyszín: SZIE ÁOTK Könyvtárának Díszterme Jelen vannak a csatolt jelenléti ív szerinti küldöttek és meghívottak. Dr. Gönczi Gábor: köszönti a megjelenteket, és felkéri a főtitkárt a határozatképesség megállapítására. Dr. Horváth László: A küldettek száma összesen 67 fő. A jelenléti ív szerint 10.00-kor jelen van 18 fő küldött, így az ülés a meghirdetett időpontban nem határozatképes. Dr. Gönczi Gábor: Köszönti a megjelenteket. Miután nincs meg a szükséges határozatképesség, ezért az ülést csak 10.30-kor kezdjük meg, addig várunk a kollégák érkezésére. De már most köszönetet mond azoknak, akik fontosnak érezték a megjelenést, és eljöttek a 10 órai időpontra. 10 óra 30 perc Dr. Gönczi Gábor: Ismét felkéri a főtitkárt a határozatképesség megállapítására Dr. Horváth László : 10 óra 30 kor jelen van 35 fő küldött, a megismételt küldöttközgyűlés viszont már a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Dr. Gönczi Gábor: A jegyzőkönyv vezetésére felkéri Pallagi Évát, jegyzőkönyv hitelesítőnek javasolja dr. Jancsik Máriát és dr. Albert Mihályt. Kérdezi, ki fogadja el a javasolt jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőket? Szavazás (személyenként): Mindhárom javasolt személy esetében egyhangú igen szavazat, jegyzőkönyvvezetőként elfogadták Pallagi Évát, a jegyzőkönyv hitelesítőként dr. Jancsik Máriát és dr. Albert Mihályt. Dr. Gönczi Gábor: Ki fogadja el azt a javaslatot, hogy a jelenléti íven a hitelesítő tanúk dr. Csuta Lajos és Pallagi Éva legyenek? Szavazás: Mindkét személyre egy tartózkodás, a többi igen. A küldöttközgyűlés a jelenléti íveket hitelesítő tanúk személyére egy-egy tartózkodással, a többi igen szavazatával elfogadta dr. Csuta Lajost és Pallagi Évát. Dr. Gönczi Gábor: A Napirendi javaslatot és az azokhoz kapcsolódó írásos anyagokat mindenki megkapta. Annyi változás lenne a sorrendben, hogy a OFB, OEB és OOB beszámolót 2. napirendi pontként tárgyaljuk meg, még a költségvetési beszámoló előtt. 1. A Mócsy-emlékérem kitüntetések átadása dr. Szinku Mihály és dr. Molnár Rezső kollégák részére (Dr. Gönczi Gábor) 2. A MÁOK Országos Felügyelő Bizottságának beszámolója a 2014. éves munkáról (Dr. Ózsvári László)
3. A MÁOK Országos Etikai Bizottságának beszámolója a 2014. éves munkáról (Dr. Markus Gabriella) 4. A MÁOK Országos Oktatási Bizottságának beszámolója a 2014. éves munkáról (Dr. Bíró Ferenc) 5. A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) 2014. évi költségvetési beszámolójának és mérlegének elfogadása. (Dr. Horváth László) 6. A MÁOK 2015. évre szóló költségvetési tervének elfogadása (Dr. Horváth László) 7. Dr. Végh Mihály és dr. Zöldi Tamás módosító javaslatai a MÁOK ún. Praxis feltételek szakmai irányelve egyes pontjainak módosítása tárgyában (Dr. Végh Mihály, dr. Zöldi Tamás) 8. Dr. Lorászkó Gábor módosító javaslatai a MÁOK Továbbképzési szabályzatához (dr. Lorászkó Gábor) 9. Egyebek, aktualitások Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, kinek van észrevétele, kérdése, javaslata? Nincs. Dr. Göncz Gábor: kérdezi, a javasolt sorrend módosítással ki fogadja el a napirendi javaslatot? Szavazás: egyhangú igen. A küldöttek a napirendet elfogadták. 1. A Mócsy-emlékérem kitüntetések átadása dr. Szinku Mihály és dr. Molnár Rezső kollégák részére (Dr. Gönczi Gábor) Dr. Gönczi Gábor: Ismerteti a MÁOK Elnökségének korábbi döntését arról, hogy Mócsy emlékérem kitüntetésben részesítette dr. Molnár Rezső és dr. Szinku Mihály kollégákat. Felkéri dr. Horváth László főtitkárt a díjazottak laudációjának felolvasására. Dr. Horváth László: ismerteti a díjazottak laudációját. Dr. Gönczi Gábor: Átadja a kitüntetéseket dr. Molnár Rezsőnek és dr. Szinku Mihálynak. A díjazottak pár szót szólnak a küldöttekhez. Dr. Merész Lajos Pest megyei küldött egy verset mond el a díjazottak tiszteletére. Dr. Gönczi Gábor: A napirenden kívül kéri a küldötteket, hogy 1 perces néma felállással tisztelegjünk a nemrégiben elhunyt dr. Lengyel Béla állatorvos kollégánk emlékének. Egy perces néma tisztelgés dr. Lengyel Béla emlékére.
2. A MÁOK Országos Felügyelő Bizottságának beszámolója a 2014. éves munkáról (Dr. Ózsvári László) Dr. Gönczi Gábor: Az OFB beszámolóját mindenki megkapta, kérdezi, hogy kinek van kérdése, hozzáfűzni valója? Nincs hozzáfűzni való Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, ki fogadja el az Országos Felügyelő Bizottság beszámolóját a 2014 évben végzett munkájukról? szavazás: egyhangúan elfogadva A küldöttek elfogadták az Országos Felügyelő Bizottság beszámolóját a 2014 évben végzett munkájukról. 3. A MÁOK Országos Etikai Bizottságának beszámolója a 2014. éves munkáról (Dr. Markus Gabriella) Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, hogy mindenki megkapta-e a kiküldött anyagot? Többen jelzik, hogy nem kapták meg az anyagot. Dr. Gönczi Gábor: felolvassa az OEB elnökének beszámolóját. Dr. Pintér Zsolt: Sok személyes megjegyzést tartalmaz a beszámoló, ami ellentétes a képviseleti demokrácia alapelveivel. Nem az érzelmi megnyilvánulásoknak kell benne lennie egy beszámolóban. Ha valakivel szemben kifogás van, azt csak jogi alapon lehet megtenni. Döbbenten hallotta ezeket a sorokat. A munkabeszámoló része elfogadható lenne, de a hozzáfűzött emocionális vélemények nem. Dr. Merész Lajos: Egy dolog ütötte meg a fülét, de emlékei szerint benne van az Etikai eljárási szabályokban, hogy a területi EB elnöke eldöntheti, hogy indít-e eljárást egy ügyben, vagy sem. Dr. Gönczi Gábor: Az Eljárási szabályokban pontosan le van írva, hogy mikor lehet eljárás nélkül visszautasítani egy ügy vizsgálatát. Más esetekben nem lehet. Dr. Minár Gyula: Kérdése az, hogy lenne e lehetőség ügyvédi segítséget igényelni akkor, ha például egy ügyvéd által fogalmazott panasz érkezik, és erre az állatorvosokból álló etikai bizottság nem tud megfelelő jogi módon reagálni? Ilyen esetekben emiatt egy ügyvéddel szemben hátrányban van a bizottság. Dr. Gönczi Gábor: Van rá megoldás, a 2014-es költségvetésben erre külön volt 500 ezer Ft, amiből viszont, ahogy a gazdálkodási beszámolóból is látszik, nem került felhasználásra semmi. Ilyen esetekben szólni kell és az országos iroda segíteni fog. Dr. Menyhárt Péter: Nem ért egyet azzal, hogy többször küldött az elnök értesítést a beszámoló igényéről, ők a megyei szervezetnél nem kaptak ilyet.
Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, kinek van még észrevétele? Nincs Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, ki fogadja el az Országos Etikai Bizottság beszámolóját a 2014 évben végzett munkájukról? Szavazás: 19 igen, 17 nem, 6 tartózkodás nincs meg a szükséges többség, így nem került elfogadásra a beszámoló. 4. A MÁOK Országos Oktatási Bizottságának beszámolója a 2014. éves munkáról (Dr. Bíró Ferenc) Dr. Gönczi Gábor: Az OOB beszámolóját is mindenki megkapta, kérdezi, hogy kinek van kérdése, hozzáfűzni valója? Nincs hozzáfűzni való. Dr. Gönczi Gábor: Van-e kérdés az OOB jelenlévő elnökéhez? Nincs kérdés Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, ki fogadja el az Országos Felügyelő Bizottság beszámolóját a 2014 évben végzett munkájukról? szavazás: egyhangúan elfogadva A küldöttek elfogadták az Országos Oktatási Bizottság beszámolóját a 2014 évben végzett munkájukról. 5. A Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) 2014. évi költségvetési beszámolójának és mérlegének elfogadása. (Dr. Horváth László) Dr. Gönczi Gábor: köszönti Osztás Károly könyvvizsgáló urat. Tájékoztatja a küldötteket, hogy a Kamara nem lenne kötelezett könyvvizsgálatra, de hagyományosan elvégezettük a könyvvizsgálatot. Osztás Károly: Mindig az a fő kérdés egy köztestület esetében, hogy volt-e vállalkozási tevékenység bevétel, vagy sem. Nem volt, így megerősíti, hogy a Kamara nem folytatatott vállalkozási tevékenységet, ilyen bevétele nem volt. A Kamara országos szervezetének bevételei a tagdíj, az állami támogatás, és a saját tulajdonú cégből kivett osztalék. Megerősíti, hogy a Kamara 2014-ben is messzemenően betartotta a takarékos gazdálkodás elveit, a beszámolóban pozitív eredmény van, de ez informális adat, mert nincs közzétételi kötelezettsége. A könyvvizsgálat alapján javasolja a beszámoló elfogadását. Elfogadásra javasolja, hogy az eszközök és források egyező értéke: 55.455 ezer Ft, az eredmény 2 178 ezer Ft.
Dr. Gönczi Gábor: Kérdés van-e? Nincs. Dr. Gönczi Gábor: A kiküldött táblázatos forma az emészthető mindenkinek, ebben részleteztük a gazdálkodást. Dr. Pintér Zsolt: Ha valaki megnézte a rovatokat és az OFB beszámolót, akkor látta, hogy nőttek a számviteli szolgáltatási költségek. Ez azonban csak látszólagos növekedés, mert itt átcsoportosítás volt, a bér rovatok csökkentek, a számviteli rovat ennek arányában növekedett, amit rendben valónak tart. Dr. Gönczi Gábor: Köszöni a hozzászólást. Kérdezi, van-e további kérdés, észrevétel? Nincs további kérdés, észrevétel: Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, hogy ki fogadja el a gazdálkodási beszámolót? szavazás: egyhangú igen szavazat Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, hogy elfogadja-e a küldöttközgyűlés, hogy az eszközök és források mérleg szerinti egyező értéke 55.455 ezer Ft? szavazás: egyhangúan igen Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, hogy elfogadja-e a küldöttközgyűlés, hogy a 2014. évi mérleg szerinti eredmény 2.178 ezer Ft? szavazás: egyhangúan igen Dr. Gönczi Gábor: Megállapítja, hogy a küldöttközgyűlés elfogadta a MÁOK országos szervezetének 2014. évről szóló gazdálkodási beszámolóját, mérlegét és a mérleg fő összegeket. 6. A MÁOK 2015. évre szóló költségvetési tervének elfogadása (Dr. Horváth László) Dr. Gönczi Gábor: A terv igazodik a 2014-es eredményhez, tendenciákhoz, realitásokhoz. Az előterjesztésben vannak észrevételek, amik segítenek a döntésekben. Az állami támogatást emeli ki, ami 2015-ben jelentősen csökken, szerződés még nincs róla. Ezt minden területi szervezetnél figyelembe kell majd venni. Dr. Horváth László: Minár dr. előzőekben felvetett kérdése miatt kérdés, hogy legyen-e betervezve ügyvédi (jogi) költség az etikai eljárásokhoz? 2015-re nem lett tervezve, de a tartalék terhére megoldható, ha mégis lenne erre majd igény. Dr. Szinesi András: A megyei szervezetek költségvetési terveibe is lehetne rendszeres ügyvédi segítséget beépíteni, akik sok mindenben segítségre lehetnek a szervezeteinknek, nem csak etikai ügyekben, hanem sok másban is. Ma már sok mindenhez kell jogi átnézés, tanács.
Dr. Gönczi Gábor: Van-e további kérdés, észrevétel? Nincs Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, ki fogadja el a MÁOK országos szervezetének 2015 évre szóló költségvetési tervét? szavazás: egyhangú igen Dr. Gönczi Gábor: Megállapítja, hogy a küldöttközgyűlés elfogadta a MÁOK országos szervezet 2015 évre szóló költségvetését. 7. Dr. Végh Mihály és dr. Zöldi Tamás módosító javaslatai a MÁOK ún. Praxis feltételek szakmai irányelve egyes pontjainak módosítása tárgyában (Dr. Végh Mihály, dr. Zöldi Tamás) Dr. Gönczi Gábor: A javaslattevők a 3 javaslatot külön-külön kérték megtárgyalni. Az első módosító javaslat a beleegyező nyilatkozat használatát érinti, amit javasolnak kötelezően használni. Az Elnökség a javaslatot nem támogatta. Dr. Végh Mihály: 20 éve aláíratják a belegyező nyilatkozatot. Csak kedvező tapasztalataik voltak vele. A biztosító sem túl készséges a felelősség biztosításoknál, ha nincs aláíratott nyilatkozat. Dr. Pintér Zsolt: Az állatorvosi tevékenység alapvetően kockázatos. Ha ezt a módosító javaslatot elfogadjuk, akkor ő javasolni fogja az aláírásos beleegyezés használatát minden más állatorvosi beavatkozás esetén is, mert minden beavatkozásunk bármikor járhat kockázatokkal, akár egy injekció beadás is. Maga a tevékenység kockázatos. Azt gondolja, hogy mindenki saját maga dönthesse el, hogy akar-e papírozni, vagy sem. Etikai eljárások tömege keletkezhet abból, hogyha ezt kötelezővé tesszük. Dr. Gönczi Gábor: A felelősség biztosítás kizárja a biztosítási körből a tájékoztatás hiánya miatti károkat. Dr. Gyökeres Sándor: Neki az a véleménye, hogy ez súlyt adna a munkának. Dr. Zsoldos László: Nem tudjuk pontosan megfogalmazni azt sem, hogy mi a műtét. Kis műtét? Nagyműtét? Mi a kicsi, mi a nagy? Ők azon vannak, hogy legyen beleegyező nyilatkozat, de nem érzi a kötelező elrendelés jogosságát. Mindenki döntse el ezt saját maga. Dr. Szentpéteri Zselyke: Egyetért Zsoldos doktorral. Sokszor volt már gond más eseteknél is. Területi EB elnökként mondja, hogy volt olyan ügy, amikor elhullott az állat, pedig minden jel arra utalt, hogy kockázatos a beavatkozás, de az elhullásnak köze nem volt ahhoz, hogy volt-e tájékoztatás vagy sem.
Dr. Túri Árpád: Van egy nyomtatvány erre, azok szoktak tiltakozni, akik azt sem tudják, hogy mi ellen tiltakoznak. Nem biztos, hogy a műtétre kell kihegyezni, inkább minden olyan esetre, amikor altatásra van szükség. Tulajdonosnak ne jelent gondot. Dr. Gönczi Gábor: A kérdés az, hogy kötelező legyen-e használni vagy sem? Dr. Lorászkó Gábor: Nem ért egyet a kötelezőséggel, bár ő maga is gyakran használja a beleegyező nyailatkozatot. A kötelezőség inkább hátrány lenne. Jogi esetekben egy ügyvéd kihasználhatja. Dr. Merész Lajos: Nagyon fontos, hogy milyen állatfajról van szó, és az állatnak milyen az értéke. Ő is az önkéntesség mellett van. Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, hogy van-e még további észrevétel, kérdés? Nincs több észrevétel. Dr. Gönczi Gábor: Ki ért egyet azzal, hogy az ajánlott -ból kötelező legyen a belegyező nyilatkozat használata? szavazás: 2 igen Dr. Gönczi Gábor: nem tartunk ellenpróbát, mert egyértelmű a döntés. Megállapítja, hogy a javaslat nem került elfogadásra. Dr. Gönczi Gábor: A javaslattevő kollégáink második módosító javaslata a 24 órás hospitalizációra vonatkozó javaslat, amelynek a lényege, hogy a hospitalizáció jelenleg csak állatkórházban és klinikán lehetséges. A javaslat ennek a megváltoztatására irányul, úgy, hogy a tiltott helyett a nem intenzív ellátást igénylők esetében legyen lehetséges az állatorvosi rendelők, szakrendelők kategóriában is. Dr. Végh Mihály: Nem is érti, hogy miértvolt eddig tilos a hospitalizáció a rendelőkben. Az állat szempontjából hasznos lehet, főleg ha nem tudják ismételten megfogni, szállítani. A tulajdonosok számára is hasznos lenne, mert így kénytelenek állatkórházakba vinni a hospitalizációs eseteket. A legfontosabb érve azonban a praxis menedzsment kérdés, mert a tiltás elvesz az állatorvosi praxisoktól egy olyan lehetőséget, amit egyébként gond nélkül megtehetnének. Állatvédelmi szempontok is vannak, amit figyelembe kellene venni. Csak az intenzív ellátást igénylő eseteket kényszerítsük az állatkórházakba. Dr. Gönczi Gábor: 2013-ban, amikor erről volt szó, erről hosszasan tárgyaltunk. A törvény szerint csak az állatkórház és a klinika a két garantáltan folyamatos üzemű intézmény. Ezt figyelembe véve döntött a küldöttközgyűlés erről úgy, ahogy a mostani szabályokban is van. Dr. Szentpéteri Zselyke: 100%-ig egyetért a javaslattal, ő megoldhatónak tartja. Persze csak azt szabad bevállalni, amiről meg vagyunk győződve, hogy meg is tudjuk oldani. Amit nem, azt ne vállaljuk el. Dr. Zsoldos László: ő is támogatja a javaslatot. Kérdés az, hogy mi számít hospitalizációnak? Ezt nehéz eldönteni egy-egy esetben. De szerinte erre képesek a kollégák.
Dr. Pelle György: Ő ellene van a javaslatnak! A hospitalizáció is egy külön szakma. A hospitalizációnak is meg kell adni a szakmai hátteret. Mi van, ha kiszabadul az állat? Ezt szakemberekre kell bízni, és szerinte a szabályozás a jelenlegi módon a helyén van. Dr. Kurucz János: Keverjük a hospitalizációt a panzióztatással. Sokszor belgyógyászati eseteknél is szükség van a tartós megfigyelésre. Dr. Szinesi András: Megint a fogalom meghatározásról van szó a háttérben. A világ úgy működik, hogy ha olyan állat van bent, amire óránként rá kell nézni, akkor ott fog maradni vele az állatorvos, és rá fog nézni. Nem hiszi, hogy a Kar klinikáján is ott aludna valaki az állatok mellett. Ő is támogatja a javaslatot. Dr. Gönczi Gábor: Nem érdemes most a szavak értelmezéséről beszélni. Van egy javaslat, azt kell eldönteni, hogy elfogadjuk ezt a javaslatot vagy sem. Dr. Túri Árpád: Pelle doktorral ért egyet. Sokan vannak, akik kórházi szolgáltatásokat végeznek engedélyek nélkül. Amikor a jelenlegi szabályokat elfogadtuk, erősen felpuhítottuk a rendelői követelményeket, de akkor alig volt szó az állatkórházi követelményekről. Most arról beszélünk, hogy puhítsuk fel ezt is. Nem lenne jó! Dr. Pintér Zsolt: Életveszélyes a panzióztatást bevezetni engedélyek nélkül. Dr. Lipovszky András: Sok vidéki helyen biztosan tudjuk, hogy ha nem marad ott az állat nálunk a rendelőben, akkor egészen biztosan nem fogja megkapni a gyógyszereit, és a szükséges ellátást. Ha ott maradhat 2-3 napra, akkor erre lehetőség van, és ez egyértelműen az állat mielőbbi gyógyulását szolgálja. Dr. Végh Mihály: A lét határozza meg a tudatot, ez látszik a hozzászólásokból. Felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény nem tiltja a hospitalizációt. Dr. Kárpáti László: Mi lenne a javaslattevő véleménye arról, ha valaki azt javasolná, hogy az is vállalhassa, aki nem a feltételeknek nem tud megfelelni. Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, van-e még hozzászóló? Nincs több hozzászólás. Dr. Gönczi Gábor: Döntsünk a javaslatról! Az Elnökség nem támogatta. Kérdezi, hogy ki ért egyet azzal, hogy az állatorvosi rendelő és szakrendelő, illetve rendelőintézet kategóriákban váljék lehetségessé az intenzív ellátást nem igénylő esetek hospitalizációja? szavazás: 22 igen, 10 nem, 8 tartózkodás Dr. Gönczi Gábor: Megállapítja, hogy a javaslatot a küldöttközgyűlés elfogadta a javaslatot, így az intenzív ellátást nem igénylő betegek hospitalizálhatóak az állatorvosi rendelőben, szakrendelőben és rendelőintézetben is! Dr. Gönczi Gábor: Végh doktor és Zöldi doktor harmadik javaslata az, hogy a gyorstesztek elvégzésénél az I.-VII. kategóriákban kötelező helyett ajánlottra változtatnák a szabályozást.
Dr. Végh MIhály: Miután a szabályozás nem ír elő semmilyen részletet a gyorstesztek használatáról, így nagyon nehéz eleget tenni a jelenlegi szabályoknak. A javaslatunk az, hogy hagyjuk meg a felhasználóknak, hogy ezt eldöntsék. Dr. Gönczi Gábor: Kérdezi, hogy van-e valakinek észrevétele, kérdése? Nincs hozzászólás. Dr. Gönczi Gábor: Javaslom, hogy szavazzunk. Az elnökség támogatta a javaslatot. szavazás: 37 igen, 2 ellene, 1 tartózkodott Dr. Gönczi Gábor: Megállapítja, hogy elfogadásra került a javaslat, így a gyorstesztek használata az I.-VII. kategóriákban kötelezőről ajánlottra változik. 8. Dr. Lorászkó Gábor módosító javaslatai a MÁOK Továbbképzési szabályzatához (dr. Lorászkó Gábor) Dr. Gönczi Gábor: Dr. Lorászkó Gábor két módosító javaslatot terjesztett be a Továbbképzési Szabályzat módosítására. Ő is kérte, hogy a javaslatokról külön-külön legyen vita és szavazás. Dr. Lorászkó Gábor: Az állatorvosoknak nem csak szakmai ismeretekre van szükségük, hanem másra is, ehhez sokszor elég egy saját szervezésű továbbképzésen ezt megadni. Attól, hogy egy fontos információt adó előadás nem állatorvosi szakmai témájú, még nagyon hasznos lehet. Érti az elvet, de legyen meg a lehetőség arra, hogy arra is adható legyen pont, ami más szempontok alapján hasznos. Dr. Móré Attila: A javaslatot a Fejér megyei kamarai közgyűlés felhatalmazásával adta be Lorászkó Gábor. A jelenlegi szabályozás szerint nulla pontot ér egy olyan továbbképzés teljes délelőtti programja, amelyen Sótonyi Péter, Bognár Lajos, Fazekas Sándor miniszter úr adnak elő. Ez nem helyes, és ezt meg kell változtatni! Dr. Pintér Zsolt: Egy javaslattal él az előterjesztő felé, szórendi változást javasol. Dr. Lorászkó Gábor: Elfogadja a javasolt változtatást és e szerint módosítja a javaslatát. Dr. Kárpáti László: Hogyan képzeli el a javaslattevő a pontozás kivitelezését? Hogy adunk egy miniszter előadására pontokat? Mi alapján? A pontozás menete le van írva a szabályozásban. Dr. Albert Mihály: Az alapján szól hozzá, hogy 10 éve dolgozik a fővárosi OB-ben, annak elnöke és az OOB tagja is. Tudja, hogy miről van szó. Ez a javaslat megnyitná az utat arra, hogy az összes megyei értekezlet lepontozandó rendezvénnyé lépne elő, amit nem tartana jónak. Az OOB beszámolóban látható volt, hogy rengeteg, majdnem 100 rendezvényt pontozott le az OOB, javarészt a Fővárosban. Szakmapolitikai előadásokat, jogi információkat kötelező meghallgatni. Azt viszont, hogy valaki egy kötelezettséget teljesít, nem pontozzuk.
Dr. Punczman Tamás: Azokhoz szólna, akik esetleg majd nem-el szavaznának. A kollégák nem csak tudományos környezetben élnek, hanem gazdálkodnak, és körülveszi őket a pénzügyi környezet. Elgondolkozna tehát azon, hogy ezen a javaslaton érdemes lenne elgondolkozni. Szükséges lenne azonban ennek értelmes gátat is szabni, pl. egy rendezvényen csak egy ilyen előadást lehessen bepontozni, vagy százalékban határozzuk meg azt, hogy az összes előadás mekkora része lehet ilyen kiegészítő információt adó pontozás. Javasolná az előterjesztőnek, hogy ezt gondolja át, és e szerint módosítsa a javaslatát. Dr. Gönczi Gábor: Lehet, hogy ezen a javaslaton még kéne egy kicsit dolgozni. Ki kellene hozzá dolgozni a részleteket is. Életveszélyes egyébként a miniszterrel és a dékánnal példálózni. Át kell gondolni például azt is, hogy mit okozna az azonos pontozási elv, és mit az, ha másként pontozunk? Dr. Móré Attila: Hajlandó elfogadni, hogy átdolgozzák a javaslatot, ha ez kell, de nem azért szavaztak meg bennünket a kollégáink, hogy tudjuk-e még fokozni az adminisztrációt, és tudjuk-e még nehezíteni az állatorvosok életét. Miért nem jó az nekünk, ha segítjük a helyi kollégákat abban, hogy helyben szerezhessék meg a pontjaik nagyobb részét, urambocsá olyan előadások meghallgatásával, ami neki jó? Dr. Gönczi Gábor: Valószínűleg mindenki érti azt, amit Móré dr. elmond. Dr. Móré Attila: Ő hallotta az érintett előadóktól, hogy rosszul esett nekik az, hogy nem kaphattak pontokat. Nem tehet a Kamara úgy, hogy erről nem vesz tudomást, mert vannak adok-kapok elvek, van egy bizonyos diplomácia is, és ez néhány ponton nem múlik. Dr. Gönczi Gábor: Mi köze van a Kamara Továbbképzési Szabályzatának ahhoz, hogy prominens előadók eljönnek egy rendezvényre és ott előadnak? Nem az állatorvos-tudománnyal közvetlenül összefüggő tudományos tényeket tartalmazó előadást tartanak, hanem szakmapolitikai tájékoztatót vagy beszámolót, egy akadémiai bizottság munkájáról vagy egy adott fertőző betegség elleni védekezés pillanatnyi állásáról. Ezek mind nagyon fontosak, de a tartalmuk miatt, és nem azért, hogy a hallgatók kapnak-e az előadás meghallgatása után továbbképzési pontot vagy sem. Dr. Csuta Lajos: A 300 pont megszerzése havi egy 45 perces előadás meghallgatása. A 300 ponttal nem lehet gyógyítani. Ott volt egy rendezvényen korábban, ahol a bevezető előadás 5 pont volt, pedig semmi említésre méltó információ nem hangzott el benne. Dr. Perényi János: Neki is az a véleménye, hogy szakmai továbbképzési pontot ne adjunk ilyen előadásokért, de elgondolkozhatunk azon, hogy más módon megfelelően kinyilvánítsuk a köszönetünket. Dr. Punczman Tamás: Azt javasolja, hogy vonja vissza most az előterjesztő ezt a javaslatot, és az OOB vitassa ezt meg, és az OOB tegyen majd egy új javaslatot. Dr. Horváth Gábor: Minden szakma, ami előreviszi az állatorvosi munkát! Ezt kell alapul venni, és ha szükséges, miért ne kaphassanak pontokat ilyen témákra is a kollégák? Dr. Kárpáti László: Fontosnak tarja kimondani, hogy nem az előadó nem kapott pontot, hanem az nem kapott pontot, aki meghallgatta az előadást! És ez a két dolog nem ugyanaz! A továbbképzésekre a tudásért megyünk el elsősorban, és nem a pontokért. Ez csak járulékos.
Dr. Szinesi András: Kíváncsi lenne arra, hányan mennek el egy-egy előadásra azért, mert pontokat kapnak, és hányan nem mennek el, ha nincs pont. A pont egyébként nem azért jár, hogy a jelenléti ívet aláírta valaki, hanem azért, hogy végighallgatta a szakmai programot. Dr. Keleti Zoltán: Ez az utolsó éve a mostani ciklusnak, most már nem érdemes a mostani szabályokon változtatni. Jobb lenne a következő ciklusra kidolgozni a részleteket, és akkor benyújtani ismét. Dr. Pintér Zsolt: Ez az a kérdés, ahol vissza kell menni az elejére. A törvény szerint kötelező továbbképzéseken részt venni. Mi lehetett a célja annak, hogy ez a kötelezettség belekerült a törvénybe? Szerinte az, hogy a törvényalkotó a lakosságot megnyugtassa arról, hogy az állatorvosok folyamatosan továbbképzik magukat. Olyan kötelezettséget nem adtak, hogy mi minden állatorvost hozzunk fel egy azonos szakmai szintre. Nem leszünk attól kevesebbek, ha pontot adunk arra, ami csak érintőlegesen kapcsolódik a szakmához. Annyi a feladatunk, hogy a törvényt hajtsuk végre, és az állatorvosok járjanak továbbképzésekre. Dr. Lorászkó Gábor: Igazságügyi szakértőként látja az állatorvosok által kiállított iratokat a bíróságokon. Amit ő ismer, kifejezetten rosszul teljesítenek. Mi meg itt most szavakon lovagolunk. Ő azt kérte, a küldöttek döntsék el, hogy ez a javaslat nekik szimpatikus-e vagy sem. Jó ez nekik, vagy sem? Dr. Gönczi Gábor: Javasolja, hogy szavazzunk a javaslatról! Az elnökség nem támogatta a javaslatot. Kérdezi, hogy a küldöttközgyűlés támogatja-e? Szavazás: 19 igen, 17 nem, 4 tartózkodás, így a javaslat nem kapta meg a szükséges többséget. Dr. Gönczi Gábor: Dr. Lorászkó Gábor második benyújtott javaslata a reklám célú előadás megfogalmazáshoz kapcsolódik. Dr. Albert Mihály: Szintén a tapasztalatok alapján mondja, amit most elmond. Gyakran találkoznak ilyen helyzetekkel egy-egy termék bemutatásakor. Ő ilyenkor azt szokta javasolni a szervezőknek, hogy bontsák ketté az előadást egy szakmai és egy marketing előadásra. Ez szinte mindig megoldható. Így a szakmai részre lehet pontot adni, míg a marketing részre, vagyis a reklámra nem. Dr. Kurucz János: Minden előadás valahol egyben reklám célú is. Azt jelzi, hogy én tudom ezt, hozzám küldjétek a beteget. Dr. Bíró Ferenc OOB elnök: AZ OOB-nek egyhangú volt a véleménye abban, hogy mindkét javaslatot elutasították. A bizottság víziója az, hogy a szakma az elsődleges. Senki nem akadályoz senkit abban, hogy meghallgassák a szakmapolitikai előadókat, előadásokat is, de ezek az információk másnap nem hasznosíthatók a hallgatóság másnapi munkájában. Dr. Móré Attila: Ő azt javasolja,hogy vonja vissza Lorászkó Gábor ezt a javaslatot. Viszont nagyon csalódott! Ez a szemlélet, amit itt most tapasztalt, olyan távol van a vidék érdekeitől, mint Makó Jeruzsálemtől. A kamarai tagok érdekeit kellene támogatnunk, képviselnünk. Nekik pedig az lenne az érdekük, hogy segítsük őket, ahol lehet legyünk kompromisszum készek. Dr. Lorászkó Gábor: Visszavonja a második javaslatát!
9. Egyebek, aktualitások Dr. Gönczi Gábor: Tájékoztatja a küldötteket arról, hogy mindenki megkapta a kamarai szakvizsga szabályzat tervezetét. Várjuk a tagok javaslatait május 4-ig. Ezután az elnökség értékelni fogja a beérkező javaslatokat, elkészíti azt a tervezetet, amit majd az országos küldöttek kapnak majd meg, és az országos bizottságok. Minden küldöttnek lesz lehetősége módosító javaslatokat tenni. A tervezett következő KGY 2015. júniusában lesz, itt lenne a fő napirendi pont ennek a tervezetnek a megvitatása és elfogadása. Kéri, hogy ha majd küldöttként megkapják a jelenlévők ezt az anyagot, vegyék ezt nagyon komolyan, kétharmados döntést igényel majd. Más téma nem lévén, bezárja a küldöttközgyűlést.