A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron, 2012.08.31.
A vizes élőhelyek jelentősége (Ramsari egyezmény, 1971) Wetland: mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, vagy más vízi területek, melyek lehetnek természetesek, mesterségesek, ideiglenesek, és állandóak, folyó- vagy állóvízzel; édesvizűek avagy félsósak és sósak Funkcióik: vízvisszatartás talajvízszint szabályozás víztisztítás tápanyagok visszatartása üledék visszatartása szennyeződések visszatartása helyi klimatikus körülmények stabilizálása Értékeik: vízellátás biztosítása halászat mezőgazdaság számára a vízszint biztosítása faanyag termelés energiaforrás ellátás (pl. tőzeg) élővilág rekreáció, turizmus
Bemutatott területek Kiskunhalas, Fejetéki-mocsár Az egykori Halas-tó egyik utolsó maradványa Kiskunhalastól ÉNY-ra. 1992 óta TT. Tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet 13 különálló folt a déli országhatár mentén, jelenleg nagyrészt TT-k ill. ex lege védett területek
Kiskunhalas, Fejetéki-mocsár (Halas-tó) Nagymúltú város szegélyén helytörténeti forrásokból múltja jól ismert A Halas-tó értékei: - nedves időszakokban halban bővelkedett - nádasok tetőfedés - szigetek, a várost nyugatról körülölelő mocsár védelem A vizes élőhelyek értékei: vízellátás biztosítása halászat mezőgazdaság számára a vízszint biztosítása faanyag termelés energiaforrás ellátás (pl. tőzeg) élővilág rekreáció, turizmus - speciális funkció: a szőlők védelme (Szalai S. 2005).
forrás: SZALAI S. 2005
I. katonai felmérés (1783-84)
II. katonai felmérés (1861-66)
forrás: SZALAI S. 2005
1953 1990
A Halas-tó maradványa: A Fejetéki-mocsár Erősen mozaikos, kiszáradóban lévő terület 33,5312 ha 243 élőhelyfolt Átlagos foltméret: 1380 m 2 11 védett faj Adatforrás: Horváth A. 2006
Legeltetés, tanyavilág, szállások Körös-éri Tájvédelmi Körzet A semmi közepén Szeged-Szabadka A nyugati részen erdősítés, tőzegbányászat (Átokháza) Önálló települések későn: Kelebia 1922 (Trianon) Csongrád megyei területek: 1950 Határsáv Első védett terület: Ásotthalmi-láprét (1990) Közös magyar-jugoszláv TK terve: 1995
de a lecsapoló csatornákat itt is mindenhol megtaláljuk A tájszerkezet kevésbé változott
Kelebiai-halastavak (Négyes-tó) halászat
Tanaszi-semlyék mezőgazdaság számára a vízszint biztosítása
Tanaszi-semlyék élővilág
Adatforrás: KNP Terület (m 2 ) Élőhelyfoltok száma Átl. foltméret (m 2 ) Kelebiai-halastavak 5.371.868 191 28.125,0 Öttömösi-baromjárás 4.157.308 125 33.258,5 Magyari-erdő 4.131.246 109 37.901,3 Bogárzó 3.922.951 124 31.636,7 Tanaszi-semlyék 3.095.435 197 15.712,9 Ásotthalmi-láprét 1.861.596 116 16.048,2 Nagy-Széksóstó 1.829.382 55 33.261,5 Rívó-erdő 1.395.566 121 11.533,6 Madarász-tó 1.108.933 36 30.803,7 Kissori-semlyék 1.100.743 94 11.710,0 Csipak-semlyék 911.901 168 5.428,0 Bácsborista 587.398 15 39.159,9 Ásotthalmi Emlékerdő 182.940 32 5.716,9 ÖSSZ 29.657.267 1383 21.444,2
Adatforrás: KNP Terület (m 2 ) Védett fajok száma Védett faj/ha Magyari-erdő 4.131.246 28 6,8 Ásotthalmi-láprét 1.861.596 25 13,4 Csipak-semlyék 911.901 19 20,8 Rívó-erdő 1.395.566 19 13,6 Kelebiai-halastavak 5.371.868 18 3,4 Ásotthalmi Emlékerdő 182.940 17 92,9 Tanaszi-semlyék 3.095.435 16 5,2 Bogárzó 3.922.951 11 2,8 Bácsborista 587.398 9 15,3 Madarász-tó 1.108.933 8 7,2 Kissori-semlyék 1.100.743 8 7,3 Nagy-Széksóstó 1.829.382 5 2,7 Öttömösi-baromjárás 4.157.308 2 0,5 ÖSSZ 29.657.267 185 16,0
Az Ásotthalmi-láprét természetességi értékeinek különbségei 3 22 Adatforrás: KNP
Az Ásotthalmi-láprét természetességi értékeinek különbségei 22. pont: Legalacsonyabb átlagos természetességi érték Nádasodó kékperjés láprét 4 faj (sás és pázsitfüvek) 3. pont: Legmagasabb átlagos természetességi érték Kékperjés láprét 18 faj Ritka generalista faj: Iris spuria
Összegzés A vizsgált vizes élőhelyek a korábbi évszázadokban védelmi szempontból, építészeti (nád), bányászati (tőzeg) és kisebb részben halászati szempontból voltak jelentősek Jelenleg fő értékük az élővilág Erősen fragmentáltak ÉNY-DK irányú buckaközi mélyedések elnyúlt foltok, mozaikosság Minél kisebb az átlagos foltméret, annál több a védett faj de a sérülékenység is nagyobb A természetvédelmi szempontból legértékesebb élőhelyek nem mindig a védett területek belső részén helyezkednek el tájtörténet, mikrodomborzat befolyásolja
Források BORHIDI A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. 93 p. A Ramsari Egyezmény kézikönyve 1999. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest, 135p. HORVÁTH A. 2006: A kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület kezelési tervét megalapozó 2006. évi állapotfelmérés. Kézirat, KNP, Vácrátót. 73p. SZALAI S. 2005: Kiskunhalas belterülete a 18-20. században. In: Ö. KOVÁCS J.- SZAKÁL A. (szerk.): Kiskunhalas története 3. MARGÓCZI K. et al. 2007 Ökológiai kutatások a Déli határszakasz felszíni vizeinek jó környezeti állapotának megőrzéséhez szükséges akcióterv című, HU-RO-SCG-1/146 azonosító számú program keretében. TÖLGYESI I. 2004: Körös-éri Tájvédelmi Körzet kezelési terve. Kézirat. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét. 114p.
Köszönjük a figyelmet!