A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778 Ikt.sz.:D.791/ 11 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság az Ungarex Export-Import S. J. (40-053 Katowice, ul Barbary 21., Lengyelország, képviseli: Gremsperger Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Gremsperger Gábor ügyvéd, 1137 Budapest, Budai Nagy Antal u. 3. I. em. 3., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapesti Közlekedési Zrt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15., a továbbiakban: ajánlatkérő) a BKV Zrt. által üzemeltetett Metró, MFAV, Villamos, Fogaskerekű és HÉV járművekhez nyers kerékabroncs szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet részben elutasítja, illetve a jogorvoslati eljárást részben megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezése ellen a határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be. A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A külön jogorvoslati kérelmet, illetve a keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során keletkezett iratok, a kérelmező jogorvoslati kérelme és ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő a 2010. április 22. napján feladott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. április 24. napján 2010/S 80-120045 szám alatt közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a

2 továbbiakban: Kbt.) V. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő a felhívást egy alkalommal módosította, amelyet 2010. június 11. napján a 2010/S 112-169198 számú hirdetményben tett közzé. A felhívás II.1.5) pontja szerint a szerződés vagy a közbeszerzés(ek) meghatározása/tárgya: Szállítási keretszerződés BKV Zrt. által üzemeltetett Metró, MFAV, Villamos, Fogaskerekű és HÉV járművekhez nyers kerékabroncs szállítására. A felhívás II.2.1) pontjában az alábbiak szerint határozta meg ajánlatkérő a teljes mennyiségi adatokat: BKV Zrt. által üzemeltetett Metró, MFAV, Villamos, Fogaskerekű és HÉV járművekhez 3 810 db nyers kerékabroncs szállítása az alábbiak szerint: Metró nyers kerékabroncs. A szerződéskötést követő első 12 hónapban: 200 db. A szerződést követő második 12 hónapban: 200 db. MFAV nyers kerékabroncs. A szerződéskötést követő első 12 hónapban: 72 db. A szerződést követő második 12 hónapban: 72 db. Villamos nyers kerékabroncs. A szerződéskötést követő első 12 hónapban: 942 db. A szerződést követő második 12 hónapban: 1.392 db. Fogaskerekű nyers kerékabroncs. A szerződéskötést követő első 12 hónapban: 16 db. A szerződést követő második 12 hónapban: 16 db. HÉV nyers kerékabroncs. A szerződéskötést követő első 12 hónapban: 450 db. A szerződést követő második 12 hónapban: 450 db. A szállítandó teljes mennyiség a szerződés időtartama alatt + 20 %-kal változhat. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 24 hónap a szerződés megkötésétől számítva. A felhívás III.2.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság követelményeit az alábbiak szerint határozta meg ajánlatkérő: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Alkalmatlannak minősül az Ajánlattevő (közös ajánlattevő) és az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha együttesen nem rendelkeznek

3 Az előző 2 naptári évből (2008., 2009.) összesen 1 darab, minimum nettó 100 000 000 HUF értékű vasúti nyers kerékabroncs szállítására vonatkozó referenciával, Vasúti nyers kerékabroncs szállítására vonatkozó ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel vagy ezzel egyenértékű bármely nemzeti rendszerben akkreditált szervezettől származó tanúsítvánnyal, illetőleg ezzel egyenértékű minőségbiztosítási intézkedéseik egyéb bizonyítékaival. Megkövetelt igazolási mód. Az Ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának: Be kell mutatnia a Kbt. 67. (1) bekezdés a) pontja alapján az előző két naptári év (2008., 2009.) legjelentősebb szállításait a Kbt. 68. (1) bekezdés a) és b) pontja szerint igazolva (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya továbbá az ellenszolgáltatás összege), Csatolnia kell a Kbt. 67. (1) bekezdés f) pontja alapján vasúti nyers kerékabroncs szállítására vonatkozó ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel vagy ezekkel egyenértékű bármely nemzeti rendszerben akkreditált szervezettől származó tanúsítványát, vagy a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírását. Ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolása érdekében más szervezet (szervezetek) erőforrására is támaszkodhat. Ebben az esetben a Kbt. 65. (4) bekezdése szerint köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az Ajánlattevőnek és az erőforrást nyújtó szervezetnek külön-külön nyilatkozni kell, hogy közöttük a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás fennáll-e, és ha igen, milyen formában. A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint: részszempont súlyszám 1. Nettó ajánlati ár a szerződés teljes időszakára vonatkozóan (Ft) 80 2. Szállítási határidő (munkanap) 15 3. Az áremelés mértéke a második 12 hónapra vonatkozóan (%) 5 A felhívás VI.3.9) pontjában közölte ajánlatkérő, hogy a nyertes ajánlattevővel a szállítási keretszerződést 12+12 hónap időtartamra kívánja megkötni. Az ajánlattételi határidőt 2010. július 27., az eredményhirdetés időpontját 2010. augusztus 25., a szerződéskötés tervezett időpontját 2010. szeptember 23. napjában határozta meg ajánlatkérő.

4 Ajánlatkérő ajánlattételi dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére az ajánlat elkészítéséhez szükséges formai és tartalmi követelményekkel. A dokumentáció általános tudnivalók c. fejezete 3. pontjában tartalmazta a minőségi követelményeket, amely valamennyi nyers kerékabroncs esetében előírta, hogy az ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy a hengerelési profil rajzát a szerződés megkötését követő 20 napon belül a megrendelőnek jóváhagyásra bemutatja. Az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke egyebek mellett az alábbiakat tartalmazta: (4) nyilatkozat alvállalkozókról és az erőforrás szervezetekről (9) Műszaki, illetve szakmai alkalmasságot igazoló iratok a. referencia igazolás/nyilatkozat b. minőségirányítási tanúsítvány A 13.4.b. pontban ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek. A 13.9. pont a műszaki, illetve szakmai alkalmasságot igazoló iratok és az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítvány tartalmát részletezte. Az iratminták közül a 3. számú az alvállalkozók és az erőforrás szervezetek megjelölésére szolgált, míg a 8. számú iratminta a referenciaigazolást tartalmazta. A dokumentáció 12. számú melléklete tartalmazta az egyes kerékabroncsok rajzdokumentációit. Az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és kérelmező. A PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlatának 4. oldalán található nyilatkozat szerint a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó neve és székhelye: Prazská strojírna a. s. Praha 9 Vinor, Mladoboleslavská 133., a közbeszerzésnek a közreműködésével érintett része a közbeszerzés tárgyának biztosítása, logisztikai feladatok. Az ajánlatban a műszaki, illetve szakmai alkalmasságot igazoló iratok között található a 8. számú melléklet szerinti referencia magyar nyelvű fordításban és cseh nyelven.

5 A magyar nyelvű fordítás szerint a referenciát kibocsátó szervezet neve: Dopravní podnik mesta Liberce, a. s., a referenciát Liberec Város Közlekedési Vállalata állította ki Liberecben, 2010. június 10-én. Az ajánlat tartalmazza a referencia összefoglaló táblázatot is. Az ajánlat kettő, a Prazská strojírna a. s. részére kiállított minőségbiztosítási tanúsítványt tartalmaz cseh nyelven és magyar nyelvű fordításban. Az egyik ISO 9001:2008, a másik ISO 14001:2004, mindkettő villamos vasúti szerkezetek tervezésére, gyártására, szerelésére és fémmegmunkálásra vonatkozik. Ajánlatkérő 2010. augusztus 27-én hiánypótlási felhívást bocsátott ki, a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től vasúti nyers kerékabroncs szállítására vonatkozó ISO 9001 minőségirányítási rendszer tanúsítvány pótlását kérte, ezen kívül kérte a vasúti nyers kerékabroncsok gyártását végző cég megnevezését is. A PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. két minőségirányítási tanúsítványt nyújtott be. Az EMT Zrt. által 2010. június 14. napján kiállított 100-2873 számú tanúsítvány szerint a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. minőségirányítási rendszere megfelel az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményeinek, a következő alkalmazási területeken: vasúti nyers kerékabroncs szállítása, közúti teherfuvarozás, áruszállítás, EA kód:31. Az NQA által 2010. június 14. napján kiadott 26577 számú tanúsítvány igazolja, hogy a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. minőségirányítási rendszere vasúti nyers kerékabroncs szállítása, közúti teherfuvarozás, áruszállítás vonatkozásában az NQA MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány alapján megfelelőnek értékelt és nyilvántartásba vett. A hiánypótlásban a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyilatkozott arról, hogy az ajánlatában szereplő, a beszerzés tárgyát képező áruk gyártója a BONATRANS GROUP, a. s. Ajánlatkérő halasztott időpontban, 2010. szeptember 23. napján hirdette ki az eljárás eredményét, mely szerint az eljárás nyertese a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., őt követi kérelmező. Az összegezés 10. pontja rögzíti, hogy a nyertes ajánlatában a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó a Prazská strojírna a. s. Praha 9 Vinor, Mladoboleslavská 133., a közbeszerzésnek a közreműködésével érintett része a közbeszerzés tárgyának biztosítása, logisztikai feladatok.

6 Kérelmező az eredményhirdetésen jelen volt, az összegezést átvette. Kérelmező 2010. október 4. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, melyben kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését költségeinek megtérítésére. Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az általa üzemeltetett Metró, MFAV, Villamos, Fogaskerekű és HÉV járművekhez nyers kerékabroncs szállítása tárgyban hirdette meg az eljárás illetve a szerződés tárgyát. Ajánlatkérő a beszerzés értékét nem határozta meg, a felhívás tartalma szerint a beszerzés különböző, mindösszesen 5028 darab kerékabroncs szállítására, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására vonatkozott. Az ajánlatkérő által összeállított ajánlati dokumentáció az alábbi lényeges elemeket és hivatkozott pontokat tartalmazta: a) 2.1.: tételesen rögzíti a közbeszerzés során megkötendő szállítási szerződés alapján az ajánlatkérő részére biztosítandó kerékabroncsok számát, típusát, szállítási határidejét, b) 2.2.: tételesen rögzíti a szállítási szerződés hatályát, megnevezését, c) 3.2., 4.2.,: bizonyos, a kerékabroncsok gyártójával kapcsolatos kötelezettségeket rögzít (gyártási rajzdokumentáció készítése, elemzések, vizsgálatok, átvételhez szükséges eszközök biztosítása), d) 12.: nyilatkozat az alvállalkozókról és az erőforrás szervezetekről, e) 13.4.: nyilatkozat azon alvállalkozókról, amelyek a közbeszerzés teljesítésének és értékének 10 %-át meghaladó, vagy meg nem haladó mértékben részt vesznek, közreműködnek, elősegítik a teljesítést. Kérelmező előadta, hogy a közbeszerzési eljárás tárgya kétségtelenül a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény XXXIV. fejezete által szabályozott szállítási szerződés. A szállítási szerződés ugyan kétségtelenül az adásvétel egy különös nemét jelenti, de annak a tárgya mindenképpen meghatározott. A jelen közbeszerzési eljárásban kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tárgy jövőben létrejövő, azaz az ajánlattevő által a jövőben legyártandó, vagy más által a jövőben legyártandó, de az ajánlattevő által szállítandó kerékabroncsokat jelenti. A tárgy jelen eljárásban speciális, az még nem jött létre, ezért az ajánlatkérő különös hangsúlyt fektetett a gyártási mechanizmusok ellenőrzésére.

7 Kérelmező álláspontja szerint a gyártás olyan esszenciális eleme a megkötendő szerződésnek, amely alapján kétséget kizáróan rögzíthető az, hogy annak értéke és a teljes szolgáltatáshoz való viszony köztudomásúan meghaladja az egész szolgáltatás 10 %-át. A jelen közbeszerzési eljárás alapján létrejövő szállítási szerződés több résztevékenységből és szolgáltatásból áll össze, nevezetesen tervezés, gyártás, minőségellenőrzés, vizsgálatok, fuvarozás, egyéb logisztikai és szerelési kérdések, tájékoztatás stb. A tevékenység jellege és a szerződés tárgya azonban nem értelmezhető semmi esetre sem a gyártási tényezőtől függetlenül, tekintettel arra, hogy a kerékabroncsok gyártása, mint követett tárgy még nem történt, nem történhetett meg. Mindezek alapján pedig az következik, összevetve a mindennapi tapasztalatokkal és a köztudomásúként értelmezhető tényekkel, hogy a közbeszerzés tárgya egyben magában foglal gyártási és egyéb vállalkozási elemeket szükségszerű eredményként, amelyek mértéke meghaladja a szolgáltatás egészére vetített 10 %-ot. Ajánlatkérő megkövetelte az ajánlattevőktől a 10 %-ot meghaladó alvállalkozók, így szükségszerűen a gyártó szervezetek megnevezését is. Mindezekkel összhangban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsátott ki a nyertes ajánlattevő részére, hogy jelentse be, illetve nyilatkozzon az eljárásában 10%-t meghaladó alvállalkozókról, azonban a nyertes ajánlattevő a rendelkezésre álló összegezés szerint alvállalkozóként kizárólag a szolgáltatás, mint közbeszerzés tárgyának biztosítására, logisztikai feladatok ellátására nevezett meg alvállalkozót a Prazska Strojíma a.s. (Praha 9 Vinor, Mladaboleslavska 133.) társaság személyében. A közbeszerzés tárgyának biztosítása kizárólag meglévő, azaz már korábban legyártott kerékabroncsok vonatkozásában értelmezhető, vagy pedig a jövőben létrejövő tárgyak rendelkezésre bocsátását jelenti, semmiképpen sem a gyártási tevékenység ellátását, ily módon az alvállalkozó megjelölése csak részben helytálló és felel meg az ajánlati kiírásban rögzítetteknek. A kerékabroncsok gyártási tevékenységének ellátása a megnevezett alvállalkozó részéről már csak azért is aggályos, mert arra saját bevallása, azaz honlapja szerint nem vállalkozik, kizárólag sínek, kereszteződések, váltók gyártását látja el, kerékabroncsokat csak javít, így nem rendelkezhet a gyártásra vonatkozó referenciákkal sem. A logisztikai feladatok ellátására való megjelölést az alvállalkozó szempontjából nem vitatta, azonban ez nem mentesítette volna a nyertes ajánlattevőt a szolgáltatás 10 %-át meghaladó gyártó megnevezésének kötelezettsége alól, az az ilyen eljárásokban elvárható.

8 Mindezekkel ellentétben a kérelmező, mint ajánlattevő az ajánlati dokumentációban és az ajánlati felhívásban rögzítetteknek mindenben megfelelő ajánlatot tett, hiánypótlásra nem került sor és a szolgáltatás tárgyának megfelelő kifogástalan alvállalkozót, mint gyártót jelentett be. A Kbt. 71. (1) bekezdésének a) és b) pontja szigorú feltételként kezeli a résztevékenység megjelölését a hozzá kapcsolódó alvállalkozók megjelölésével együtt. E megszorító értelmezésből fakad az, hogy a "biztosítás, logisztikai feladatok" ellátása nem jelenti a gyártás, mint szükségképpeni elem határozott megjelölését, következésképpen a nyertes ajánlat nem teljesíti az ajánlati felhívás és a Kbt. alvállalkozó bejelentését megkövetelő szigorú előírásait, ebből fakadóan az érvénytelenség megállapításának van helye, tekintettel arra, hogy a gyártó közvetlen bevonása a szerződés teljesítésébe elengedhetetlen és szükségszerű. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlat elbírálása súlyosan sérti a Kbt. 81. (1) és (2) bekezdését, azaz az alvállalkozókra vonatkozó, az ajánlati felhívásban és jogszabályban rögzített feltételeknek a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlat nem felelt meg, nem került megvizsgálásra az alvállalkozó gyártási alkalmassága, amely alapján a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kizárásának lett volna helye, vagy pedig újabb hiánypótlási felhívás kibocsátásának a Kbt. 83. (5) bekezdése szerint. Az ajánlat elbírálása fentieknek megfelelően súlyosan sérti a Kbt. 83. (2) bekezdését, tekintettel arra, hogy a gyártó nem került megnevezésre, azonban közvetetten utal a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó megjelölésére, azonban a reá vonatkozó iratokkal nem egészíthető ki az ajánlat. Az ajánlat elbírálása súlyosan sérti a Kbt. 85. (1) bekezdését is, mert a gyártás, mint esszenciális elem körében felmerülő, de nem megfelelő alvállalkozó megjelölése közötti ellentmondás nem került tisztázásra, megalapozottan tekinthető érvénytelennek a Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontja szerint, tekintettel a kerékabroncsok gyártásának hiányára, ilyen jellegű referenciával, alkalmassággal sem rendelkezhetett a bejelentett alvállalkozó, vagy ajánlatkérő. Kérelmező előadta, hogy az ügyben előzetes vitarendezés nem volt, mivel az előzetes vitarendezés kötelező jellegét a 2010. évi LXXXVIII. törvény hatályon kívül helyezte 2010. szeptember 15. napjával, így annak hiánya a jelen jogorvoslati eljárásra nincs befolyással. Kérelmező nem sértette meg a Kbt. 96/B. -t, mert annak hatályon kívül helyezése okán azt nem lehet megsérteni, illetve a Kbt. 323. (6) bekezdését sem, annak tárgyára tekintettel. Kérelmező ajánlatkérő észrevételére reagálva előadta, hogy a szerződés rendelkezései szerinti dolgok előállítása és a tulajdoni lánc megállapítása a gyártó, mint alvállalkozó és eredeti tulajdonos nélkül elképzelhetetlen.

9 Amennyiben a gyártási tevékenységet jelen közbeszerzési eljárásból kiiktatná, úgy a közbeszerzési eljárás tárgya nem szállítási szerződés, hanem ügynöki, bizományosi, esetleg megbízási kötelem szabályai szerint lehetne elbírálható. Kérelmező álláspontja szerint nem megalapozott ajánlatkérő azon hivatkozása sem, amelyben kiemeli, hogy a kerékabroncsok beszerzése akár a saját maga által gyártott, akár más által gyártott kerékabroncsokkal is teljesíthető, tekintettel arra, hogy a gyártás ellenőrzésére a korábbiakban is hivatkozottak szerint az ajánlatkérő különös jogokat tartott fent magának. A különös jogok fenntartása azt jelenti, hogy a szerződés teljesítésében a gyártó az ajánlattevő által igazoltan bevontan közvetlenül alvállalkozói minőségben vesz részt, mert amennyiben nem így lenne, az ajánlatkérő a fenti jogait nem gyakorolhatná közvetlen jogviszonyi lánc hiányában a gyártóval szemben. A megjelölt alvállalkozó feladatai a szállítási szerződés teljesítéséhez kapcsolódó fuvarozási, szállítmányozási jogviszonyokban értelmezhető, a speciális adásvételi szállítási szerződésben nem. A jogszabályi rendelkezések módosítása valóban kiveszi meghatározott esetekben a gyártót az alvállalkozók köréből, azonban a 2010. évi LXXXVIII. törvény és a jogalkotói szándék, amely szándékot a törvény indokolása is rögzít, csak azon gyártókat veszi ki a Kbt. alvállalkozókra vonatkozó rendelkezései hatálya alól, akik a teljesítésben tevőlegesen nem vesznek részt. Jelen esetben azonban kétséget kizáróan megállapítható és egyben az eljárás kiírása idején a törvény által expressis verbis alvállalkozóként is megnevezett gyártó, figyelemmel az eljárás tárgyára és az ajánlatkérő gyártóval szembeni jogosítványaira, klasszikus alvállalkozónak minősül és mint ilyen, szerepeltetése a tulajdoni láncra is tekintettel kötelező, így az ajánlat nem felelt meg a Kbt. 71. (1) bekezdés b) pontjának. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során megtekintette a nyertes ajánlatát és hiánypótlását, azok egyes részeiről másolatot kért. Kérelmező a 2010. október 25. napján megtartott jogorvoslati tárgyaláson benyújtott előkészítő iratában és tárgyalási nyilatkozatában a nyertes ajánlat érvényességét további két okból is vitatta. Álláspontja szerint e két ok miatt nem felel meg a nyertes ajánlat a műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek. a) Kérelmező hangsúlyozta, hogy a Kbt. 58. (3) bekezdése szerint jelentőséggel bírnak a nemzeti és közösségi szabványok, műszaki előírások, amelyeknek a nyertes ajánlat nem felelhetett meg. A nyertes által benyújtott, az

10 EMT Zrt. által kiadott tanúsítvány EA kódja (EA 31) a Nemzeti Akkreditálási Rendszer hatályos rendelkezései szerint nem a közbeszerzés tárgyát képező szállítási szerződésre, hanem a közlekedés, raktározás és kommunikációs közüzemi szolgáltatások tevékenységekre vonatkozik. Az EMT Zrt. hatályos cégkivonata szerinti tevékenységeinek egyike sem jogosítja fel a Kbt. hatálya alá tartozó tanúsítványok kiadására, az EMT Zrt. a Nemzeti Akkreditáló Testület Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek nyilvántartásában sem szerepel. Fentiekkel egyezően igaz ez az NQA által kiállított tanúsítványra is azzal, hogy azt szintén az EMT Zrt., mint az NQA megbízottja állította ki. Az NQA által kiadott tanúsítvány egyebekben szintén nem alkalmas a jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. 58. -a szerinti tények és az ajánlatkérő által kért tények igazolására, mert az egy regisztrációról szól annak igazolására, hogy a nevezett üzleti működése során betartja az NQA által szervezett üzleti közösség elveit. Mindezek alátámasztására kérelmező különböző honlapokról letöltött iratokat csatolt. Kérelmező hivatkozott a www.ukas.com weboldalra, mely szerint az NQA nem jogosult ISO 9001 tanúsítvány kiadására. Az NQA által kiadott tanúsítvány egy regisztrációról szól, amely nem egyenértékű egy nemzeti rendszerben akkreditált tanúsítvánnyal. b) Kérelmező előadta, hogy a nyertes ajánlat 8. számú mellékletének cseh nyelvű változata és magyar nyelvű változata közötti az alábbi különbségeket észlelte: - a cseh nyelvű melléklet prágai keltezésű és prágai szállításokra vonatkozik egy prágai vállalattól, a magyar nyelvű melléklet azonban libereci keltezésű, annak kiállítója a Libereci Közlekedési Vállalat; - a cseh nyelvű melléklet kiállítója Vladimir Jezek, a magyar nyelvű mellékleté Ludovík Lavicka; - a cseh nyelvű melléklet tramvajové kolo megnevezést tartalmaz a tárgyra vonatkozóan, amely magyarul villamos kereket és nem kerékabroncsot jelent, következésképpen a referencia tárgya jelen eljárásban nem használható fel; - a cseh nyelvű melléklet a tárgynál 6000 darabot tüntet fel, prágai teljesítéssel 27.500.000,- cseh korona értékben, míg a magyar nyelvű melléklet 192 darabot tüntet fel, libereci teljesítéssel 1.958.000,- cseh korona értékben. Kérelmező álláspontja szerint mindezek alapján megállapítható, hogy a nyertes referenciái nem felelnek meg a felhívásban foglaltaknak, azokat ajánlatkérő nem fogadhatta volna el. Ajánlatkérő észrevételében a kérelmező alap jogorvoslati kérelmének elutasítását kérte alaptalanság okán, a későbbiekben előterjesztett kérelmi elemek elutasítását kérte egyrészt elkésettség, másrészt azok megalapozatlansága miatt.

11 Ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező előzetes vitarendezést nem kezdeményezett, a jogorvoslati eljárásban benyújtott kérelmét ajánlatkérő részére nem küldte meg, ezért indítványozta vele szemben jogsértés megállapítását és eljárási bírság alkalmazását. Az alap jogorvoslati kérelem tárgyában ajánlatkérő előadta, hogy nyers kerékabroncsok szállítása és nem gyártása tárgyában indított közbeszerzési eljárást, mert ezzel is a versenyt kívánta szélesíteni, a szerződés típusát is a beszerzés tárgyának megfelelően határozta meg. Ajánlatkérő nem írta elő, hogy az általa igényelt nyers kerékabroncsok az ajánlattevő saját termékeként kerüljenek előállításra, így a szerződést teljesíteni lehet akár a szállító által gyártott, akár mástól beszerzett kerékabroncsokkal is. Az eljárás indításakor hatályos Kbt. 4. 2. pontja szerint alvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt. Ajánlatkérő előadta, hogy a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a kérelmező által is elismerten, ajánlatában megjelölte a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóját, és a közbeszerzésnek azt a részét, amelyben közreműködik, ez a közbeszerzés tárgyának biztosítása, logisztikai feladatok ellátása volt. A PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyilatkozata szerint a kerékabroncsok gyártója a Bonatrans Group, a.s. cseh részvénytársaság. A gyártó a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által csatolt iratok szerint tevő1egesen nem vesz részt a teljesítésben, a közbeszerzés tárgyának biztosítását jelen esetben a nyers kerékabroncsoknak beszerzését a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft ajánlatában megnevezett Prazska Strojirna a. s. alvállalkozó végzi. A gyártó nem minősül klasszikus értelemben vett alvállalkozónak, mert tevőlegesen nem vesz részt a szerződés teljesítésében. A kérelmező értelmezésével jelentős mértékben csökkenne a verseny, amennyiben a gyártót minden esetben - annak közvetlen bevonása nélkül is - a közbeszerzés értékének 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak kellene tekinteni, tekintettel a Kbt. 70. (4) bekezdésének a rendelkezésére. A jogalkotói szándék nyilvánvalóan nem lehetett ez, hiszen a 2010. szeptember 15. napjától hatályos Kbt-ben már külön nevesíti is a gyártót, mint az alvállalkozói fogalom alóli kivételt [Kbt. 4. 2. c) pont]. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban megtartott tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatában és az ott benyújtott előkészítő iratában foglalt kérelmi elemek érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kérte, tekintettel arra, hogy azok a Kbt. 323. (2) bekezdése alapján elkéstek.

12 Ajánlatkérő előadta, hogy jelen jogorvoslati eljárásban, akárcsak az eljárás alapját képező közbeszerzési eljárásban a 2010. április 1-jétől hatályos Kbt. szabályait kell alkalmazni, amely alapján az előzetes vitarendezés alkalmazása kötelező. Ajánlatkérő e további kérelmi elemekre érdemben a következő észrevételeket tette: a) Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 13.9.b. pontjában (műszaki-, szakmai alkalmasságot igazoló iratok) az ajánlati felhívásnak és a Kbt. 67. (1) bekezdésének megfelelően rögzítette, hogy ajánlattevőnek csatolnia kell a közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványt, vagy ezzel egyenértékű, bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsítását, vagy minőségbiztosítás érdekében tett intézkedéseinek egyéb bizonyítékait. Ajánlatkérő az EMT Zrt., illetve az NQA által kiállított tanúsítványt nem a kérelmező által hivatkozott, Nemzeti Akkreditálási Rendszer, illetve Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) nyilvántartásai alapján vizsgálta, tekintettel arra, hogy a tanúsítványból megállapítható, hogy az UKAS (United Kingdom Accreditation Service) akkreditáció alapján lett kiállítva. Ajánlatkérő a fenti szervezet www.ukas.com honlapján megbizonyosodott arról, hogy az ajánlatban benyújtott tanúsítvány kiállítója (NQA) akkreditált tanúsító szervezet, ezért téves az a kérelmezői álláspont, hogy mivel nem szerepel a NAT nyilvántartásban, nem jogosult tanúsítvány kiadására. A NAT akkreditáción túl vannak olyan tanúsító szervezetek, amelyek egyéb akkreditációval rendelkeznek, ilyen például az UKAS is. Bár más ország akkreditáló szervénél szerezték meg a jogosultságukat tanúsításra, azonban az akkreditációk között nincs különbség, mivel az akkreditáló szervezetek is egységes irányelvek szerint működnek, illetve ezen szervezeteknek is egységesen a nemzetközi szabványok és egyéb nemzetközi és európai akkreditálási útmutatók követelményeinek kell megfelelniük. A kérelmező által hivatkozott, tanúsítványban szereplő EA 31 kód az UKAS rendszerében Transport, Storage & Communication (Szállítmányozás/szállítás, raktározás és kommunikáció) jelent. b) A nyertes ajánlattevő által becsatolt referenciával kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati dokumentáció 13.9.a. pontjában az az ajánlati felhívásnak, illetve a Kbt. 68. (1) bekezdésének megfelelően rögzítette a referenciák ismertetésének módját. A nyertes ajánlattevő által a fenti pontnak megfelelően becsatolt dokumentum minden tekintetben megfelelt az ajánlati dokumentációban előírt feltételeknek, mivel a szerződést kötő másik fél nem a Kbt. 22. (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti szervezetnek minősül, ezért elegendő volt a nyilatkozat benyújtása. Az, hogy a nyilatkozaton túl nyertes

13 ajánlattevő becsatolt további dokumentumokat, amelyek a referenciák szerződést kötő fél által adott igazolásait tartalmazza, illetve hogy azok közül az egyiknél a magyar fordítás, másiknál az idegen nyelvű igazolás hiányzik, irreleváns, tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott nyilatkozata alapján műszaki, illetve szakmai alkalmassága a referenciák tekintetében mind formai, mind tartalmi szempontból megállapítható. Arra a kérelmezői felvetésre, hogy a magyar és a cseh nyelvű megnevezések között eltérés van, ajánlatkérő hivatkozott az ajánlati dokumentáció 9.2 pontjában meghatározott feltételre, mely szerint az ajánlat értelmezése szempontjából a magyar fordítás az irányadó, egyébként sincs jogalapja ajánlatkérőnek egy hiteles fordítás tartalmát, megfelelőségét kétségbe vonni. Mindezek alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy nyertes ajánlat referenciái megfelelnek a felhívásban, dokumentációban és jogszabályban foglaltaknak. A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozatlan, illetve részben elkésett. Jelen közbeszerzési eljárást ajánlatkérő a Kbt. V. fejezete szerinti, 2010. április 22. napján hatályos szabályok szerint indította meg és folytatta le. A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben szereplő kérelmi elemeket az alábbiak szerint vizsgálta meg. 1) A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevőnek a gyártót a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként kellett volna-e megjelölnie és tekintetében igazolnia kellett volna-e a kerékabroncsok gyártásra való alkalmasságát. A Kbt. 180. (8) bekezdése szerint a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 188. -a szerint a nyílt eljárásra a IV. fejezet 3. címének szabályait (48-99. ) - a 13. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni. A Kbt. 194. -a szerint az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmasságára a 65-67., a 68. (4)-(5) bekezdése, a 69. és a 71. (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy az ajánlatkérő egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is megfelelően alkalmaznia kell a 69. (3) bekezdésében foglaltakat.

14 A 197. (1) bekezdés első fordulata szerint az érvénytelen ajánlatra, illetőleg az ajánlattevő kizárására a 88. megfelelően alkalmazandó. A Kbt. 4. 2. pontja szerint alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt. A Kbt. 70. (1) bekezdés első mondata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 70. (3) bekezdés második mondata szerint az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. A Kbt. 71. (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatban meg kell jelölni az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek. A Kbt. 71. (4) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is az ajánlatban kell megadni. A Kbt. 81. (1) (3) bekezdései szerint: (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. (2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. (3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

15 A Kbt. 88. (1) bekezdés e) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek. A Kbt. fentiekben idézett és a különös eljárásrendben is alkalmazandó rendelkezéseiben a jogalkotó meghatározta, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatát az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania, az ajánlattevőnek ajánlatában a felhívás szerint kell igazolnia, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek, az ajánlatkérőt pedig az a kötelezettség terheli, hogy az általa előre meghatározottak szerint végezze el az ajánlatok bírálatát és értékelését és döntsön egyebek mellett az ajánlattevők alkalmassága tárgyában is. A jogalkotó a Kbt. szabályozási rendszerében biztosította annak lehetőségét, hogy az ajánlattevők a szerződés teljesítéséhez alvállalkozókat vegyenek igénybe, attól függően, hogy milyen mértékű lesz az alvállalkozók bevonása, az ajánlatban történő megjelölésük kötelezettsége is eltérő. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat az ajánlatban fel kell tüntetni, a reájuk vonatkozó egyes nyilatkozatokat, igazolásokat az ajánlat részeként be kell nyújtani. A Kbt. az értelmező rendelkezések körében határozta meg az alvállalkozó fogalmát, mely szerint alvállalkozónak azt a szervezetet vagy személyt kell tekinteni, amely (aki) a szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt. A jogalkotó a szerződés teljesítésében való részvétel esetében jelzős szerkezetet használ, a közvetlen melléknevet határozta meg, tüntette fel. A Magyar Értelmező Kéziszótár a közvetlen melléknév értelmezéseként a más személy, dolog, eszköz segítsége, közreműködése nélkül megnyilvánuló, érvényesülő jelentést határozza meg, melynek ellentétei a közvetve, közvetett melléknevek, amelyek jelentése a nem közvetlenül megnyilvánuló, érvényesül, amely valaki vagy valami közvetítésével, felhasználásával, segítségével valósul meg. A szerződés teljesítésében való közvetlen részvétel helyes értelmezése szerint tehát ezzel megszorítóan, leszűkítve határozta meg a jogalkotó a részvétel jellegét, nem tartotta idesorolandónak a szerződés teljesítésében való közvetett részvételt. A Döntőbizottság jogi álláspontja szerint mindezek tükrében kell vizsgálat tárgyává tenni és értelmezni ajánlatkérő előírásait.

16 A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő beszerzési igénye az egyes általa üzemeltett közösségi közlekedésben résztvevő járművek nyers kerékabroncsainak a beszerzésére irányul, amely beszerzési igénye kielégítése céljából szállítási szerződést kíván kötni. Ajánlatkérő nem határozott meg olyan feltételt, nem tett olyan előírást, amely szerint a szerződés teljesítésére csak a kerékabroncsok gyártójával kívánna szerződést kötni, így jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújthatott be valamennyi olyan ajánlattevő, aki képes a kerékabroncsok szállítására, így ajánlattevő lehetett akár bármely kerékabroncs gyártó vagy forgalmazó gazdasági társaság, amely megfelel az ajánlatkérő alkalmassági előírásainak. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ajánlatkérő a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság tekintetében két előírást tett, melyek közül az elsőként vasúti nyers kerékabroncsok szállítására vonatkozó referenciát kért, míg a másodikként vasúti nyers kerékabroncsok szállítására vonatkozó minőségirányítási rendszerrel való rendelkezést határozott meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlatának 4. oldalán található nyilatkozat szerint a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz %-át meghaladó mértékben kíván alvállalkozót igénybe venni, közölte azt is, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozó neve és székhelye: Prazská strojírna a. s. Praha 9 Vinor, Mladoboleslavská 133., a közbeszerzésnek a közreműködésével érintett része a közbeszerzés tárgyának biztosítása, logisztikai feladatok. A Döntőbizottság megállapította, hogy a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlatának 4. oldalán található nyilatkozata egyértelmű a tekintetben, hogy a közbeszerzés értékének tíz %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó nem a kerékabroncsok gyártója, hanem egy harmadik cég, a gyártó és az ajánlattevő közötti kereskedelmi kapcsolatot biztosító társaság, így az ajánlatban megjelölt alvállalkozó bevonása tekinthető közvetlennek a szállítási szerződés teljesítése során, míg a gyártó közreműködése csak közvetett. Így a fentiek szerint jogszerű volt a közbeszerzés értékének tíz %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó megnevezése a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlatában. Ajánlatkérőnek a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ajánlatában megjelölt alvállalkozó és a reá vonatkozóan benyújtott nyilatkozatok és igazolások alapján kellett megítélnie a PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát. A Döntőbizottság álláspontja szerint a dokumentáció egyes előírásai, melyek szerint a teljesítés során a gyártónak igazolnia kell az ajánlatkérő felé a kerékabroncsok műszaki megfelelőségét, nem tették kötelezővé a gyártónak a közbeszerzés értékének tíz %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókénti megjelölését, mivel a fentiekben kifejtettek szerint jelen esetben ajánlatkérő szállítási szerződést kíván kötni.

17 A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a kérelmező ezen kérelmi elemét megalapozatlannak találta. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. (2) bekezdés a) pontja alapján a kérelmező megalapozatlan jogorvoslati kérelmét elutasította. 2) A Döntőbizottságnak a kérelmező által 2010. október 25. napján előterjesztett további két kérelmi eleme tekintetében elsődlegesen azt kellett megvizsgálnia, hogy azok előterjesztésére a jogvesztő jogorvoslati határidőben került-e sor. E kérelmi elemek tekintetében ajánlatkérő eljárásjogi kifogást terjesztett elő, álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem e részében elkésett. A Döntőbizottság e körben rögzíti, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívását 2010. április 22. napján adta fel, így az e napon hatályos eljárásjogi szabályok szerint kell megítélni a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidő megtartottságát, tekintettel arra, hogy a Kbt. módosításai a hatályba léptető rendelkezéseik között minden egyes esetben azonosan határozzák meg a törvény módosítások hatályba lépését, akként rendelkeznek, hogy a módosított törvényi rendelkezéseket a hatálybalépésük után megkezdett beszerzésekre, tervpályázati eljárásokra és ezen eljárások alapján megkötött szerződésekre, továbbá az ezen eljárásokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra, illetőleg kérelmezett előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A Kbt. 323. (2) bekezdés aa) pontja szerint a jogorvoslati kérelem közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevők, részvételi jelentkezők esetében az eredményhirdetést követő naptól számított tizenöt napon belül nyújtható be. A Kbt. 323. (4) bekezdése szerint e határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A jogalkotó a 2010. szeptember 15. napja előtt, így a 2010. április 22. napján is hatályos szabályozásban a jogorvoslati kérelmek benyújtásának határidőire vonatkozó törvényi rendelkezések között kizárólag objektív határidőt határozott meg, ebben az időszakban szubjektív határidőre vonatkozóan nem határozott meg rendelkezéseket, az eljárást lezáró döntés esetében annak közlését követő naptól számított tizenöt napos objektív jogvesztő határidőt biztosított a jogorvoslati kérelmek benyújtására. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő 2010. szeptember 24. napján hirdette ki eljárást lezáró döntését, melyen kérelmező jelen volt.

18 Az ezt követő naptól számított tizenöt napon belül, azaz 2010. október 9. napjáig kellett kérelmezőnek előterjesztenie a Döntőbizottságnál a jogorvoslati kérelmének valamennyi kérelmi elemét. 2010. október 9. napja szombat volt, így a határidő számítási szabályok szerint az ezt követő első munkanapot, 2010. október 11. napját kell a jogvesztő határidő utolsó napjának tekinteni, amikor még a jogorvoslati kérelem határidőben benyújtható lett volna. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által a 2010. október 25. napján előterjesztett további jogorvoslati kérelmi elemek nyilvánvalóan elkéstek, ezért e kérelmi elemek érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van. A Kbt. 325. (3) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett. A Kbt. 325. (4) bekezdése szerint a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a fenti indokok miatt e kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárást elkésettség miatt a Kbt. 325. (4) bekezdése alapján, a Kbt. 325. (3) bekezdés c) pontja szerinti ok alapján megszüntette. Ajánlatkérő bírság kiszabására vonatkozó indítványai tekintetében a Döntőbizottság rámutat arra, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásának elmulasztása esetén a jogalkotó abban az esetben határozott meg kötelezően alkalmazandó szankciót a Kbt. 341. (4) bekezdés b) pontjában, amennyiben jogsértés megállapítására került sor a jogorvoslati eljárásban, jelen esetben azonban a fentiek szerint a Döntőbizottság nem állapította meg határozatában a jogsértés megtörténtét. A Kbt. 338. -a szerinti eljárási bírság alkalmazására kifejezetten azokban az esetekben kerülhet sor, amennyiben az ott felsorolt magatartások valamelyikét megvalósította a közbeszerzési ügy résztvevője. A jogorvoslati kérelem benyújtásával egyidejűleg előírt, az ajánlatkérő felé irányuló értesítési kötelezettség elmulasztása a bírsággal sújtható magatartások között nem szerepel, így emiatt az eljárási bírság sem volt alkalmazható. A Döntőbizottság a Kbt. 340. (2) bekezdés g) pontja, illetve a 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről.

19 A határozat megszüntető rendelkezése ellen a bírósági jogorvoslatot a Kbt. 345. (1) bekezdése, míg a határozat érdemi döntése elleni bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. november 4. Dr. Puskás Sándor sk közbeszerzési biztos Dr. Tukacs László sk közbeszerzési biztos Dr. Szántó Veronika sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Taksás Ilona Kapják: 1. Gremsperger Ügyvédi Iroda, Dr. Gremsperger Gábor ügyvéd (1137 Budapest, Budai Nagy Antal u. 3. I. em. 3.) 2. Budapesti Közlekedési Zrt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15. 3. PB Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1194 Budapest, Vas Gereben u. 108.) 4. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 5. Irattár