Nem születünk egyformának - a természet adta egyenlőtlenséget ki kell egyensúlyoznunk.

Nem születünk egyformának - a természet adta egyenlőtlenséget ki kell egyensúlyoznunk. Agatha Christie HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (2013-2018) Vokány Község Önkormányzata részére 2013. szeptember

Tartalom Bevezetés...3 A település bemutatása...4 Értékeink, küldetésünk...7 Célok...7 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...9 1. Jogszabályi háttér bemutatása...9 2. Stratégiai környezet bemutatása...10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...29 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...44 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...49 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...53 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...58 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...58 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 60 1. A HEP IT részletei...60 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...60 A beavatkozások megvalósítói...62 Jövőképünk...65 Az intézkedési területek részletes kifejtése...65 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...86 3. Megvalósítás...88 A megvalósítás előkészítése...88 A megvalósítás folyamata...88 Monitoring és visszacsatolás...90 Nyilvánosság...90 Kötelezettségek és felelősség...90 Érvényesülés, módosítás...91 4. Elfogadás módja és dátuma...92 2

BEVEZETÉS Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Vokány Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A Települési Esélyegyenlőségi Program készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, tekintettük át és gondoskodtunk a Helyi Esélyegyenlőségi Program (továbbiakban: HEP)és azok összhangjának megteremtéséről: - Közoktatási intézkedési terv a Siklósi Kistérségben - Vokány Község Szervezeti és Működési Szabályzata - Vokány község gazdasági programja - Vokány község hatályos rendeletei és határozatai - Közoktatási és nevelési intézmények társulási megállapodásai 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

A település bemutatása Baranya megyében, Siklóstól kissé északkeletre Kistótfalu és Újpetre között, a Villányihegység északi lejtője alatt fekvő település. Vonattal elérhető a Pécs Villány Mohácsvasútvonalon, busszal pedig a Siklósra és Pécsre közlekedő járatokkal. Vokány helyén már az Árpád-korban a Trinitás bencés apátság állt, melyet az oklevelek már 1183- ban említettek, s az apátsághoz a XIV. században már Szenttrinitás falu is kapcsolódott. A lakosság jellemző foglalkozása a szőlőművelés. 2011-ben lakosságának 82%-a magyar, 11%-a német, 6%-a cigány, 1%-a horvát nemzetiségűnek vallotta magát. A falu napközi otthonos óvodája 50 férőhelyes, 2 csoportos, az általános iskolában 8 osztályban 85 gyermek tanul. A település hagyományaiban a német nemzetiségi nyelv és kultúra él tovább. Híres a német nemzetiségi tánccsoport, hatékonyan tevékenykedik a Német Kulturális Egyesület. A község rendelkezik művelődési házzal és 3500 kötetes könyvtárral. Biztosított a háziorvosi ellátás, védőnői szolgálat helyben történő működtetése. A lakosság döntő többsége római katolikus, de szép számban vannak református vallású lakosok is. A lakosság létszáma folyamatosan csökken, oka az idősebb korosztály számnak növekedésével és a jelentős elvándorlással indokolható. Magas a munkanélküliek aránya, minimális a helyben történő foglalkoztatás. A vállalkozások száma a munkanélküliség ellenére jelentős, bár ezek zöme egyéni vállalkozókból tevődik össze. A település demográfiai helyzete lakónépesség 2007 (fő) 958 fő 2008 (fő) 936 fő Lakónépesség számának változása (%) 98 % 2009 (fő) 922 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2010 (fő) 898 fő Lakónépesség számának változása (%) 97 % 2011 (fő) 890 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2012 (fő) 892 fő Lakónépesség számának változása (%) 100 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4

Állandó népesség állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-54 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 892fő 450 fő 50,4 % 442 fő 50,6 % 23 fő 2,6 % 66 fő 7,4 % 62 fő 7% 11fő 1,2% 19 fő 2,1% 246 fő 27,6% 264 fő 29,6% 34 fő 3,8% 38 fő 4,3% 93 fő 10,42% 59 fő 6,6% 5

Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) (fő) Öregedési index (%) 2001 168 173 97,1 2008 163 144 113,2 2009 163 137 119 2010 156 122 127,9 2011 157 126 124,6 2012 152 128 118,8 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 26 47-21 2009 25 38-13 2010 22 42-20 2011 26 30-4 2012 Na. Na. Na. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 9 10-1 2009 9 10-1 2010 6 8-2 2011 7 12-5 2012 Na. Na. Na. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a rendszerváltást követő két évtizedben Vokány községben is mutatkozik. Sajnos ez a folyamat jelenleg is érvényes, bár a 2012- es év kivételnek tekinthető, ugyanis a népességszám az elmúlt évben stagnált. A vizsgált időszakban a településen a születések száma ha minimálissal is, de elmaradt a halálozásokétól, s a jellemzően negatív vándorlási különbözet is hozzájárult a lassú népességvesztéshez. Az előbbi folyamatokkal összefüggésben a népesség korösszetétele is kedvezőtlenebbre fordult. 2001-ben az öregedési index 97,1 % volt, ez 2012. évre 118,8 %-ra növekedett. A 6

különböző korosztályokat vizsgálva az elmúlt években jelentős csökkenés következett be a 14 éven aluliak számában. A gyermekkorúaknál a vizsgált időszakban a csökkenés 45 fő. A község népességének elöregedése következtében egyre inkább megnövekszik a szociális szolgáltatások iránti igény. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség biztosítása két kiemelendő elvárást fogalmaz meg. Egyrészt az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését, a hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmát jelenti, másrészt olyan esélyegyenlőségi politikák kialakítását és végrehajtását, amelyek a hátrányos helyzetű állampolgárok életkörülményeinek javítását segítik elő különböző terülteken. Vokány Község Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat. Ennek érdekében, a célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítására megalkotja a helyi esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reflektál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés alapul szolgál annak megállapításához, hogy a Vokány községben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti: - mély szegénységben élőket és a romákat, - a gyermekeket, - a nőket, - az időseket, - fogyatékkal élő személyeket. Vokány Község Önkormányzata tudatában van annak, hogy köteles megtartani valamennyi jogviszonyában és eljárásában az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (Ebktv.) meghatározott egyenlő bánásmód követelményét. A HEP átfogó célja Célok Vokány település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 7

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célként számba kell venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett a célcsoportba tartozókra vonatkozóan át kell tekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célként meg kell határozni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terve (továbbiakban: HEP IT) tartalmazza. A HEP IT célja A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Ehhez meg kell határozni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Rendelkezni szükséges az együttműködési rendszernek a felállításáról, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (továbbiakban: HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Országgyűlése elismeri minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítja azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség Magyarország Alaptörvényének Szabadság Felelősség fejezete I. cikke - és megalkotta a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (továbbiakban: Ebktv.). A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az Ebktv. előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ebktv. 2010. január 1-től hatályba lépő módosítása (63/A. (1)) értelmében a helyi önkormányzatnak és a többcélú kistérségi társulásnak kötelezően el kell fogadnia az öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programját. Az elfogadott programot két évente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. 9

A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani: - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, - az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, - olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A fenti elveket figyelembe véve kerültek megszövegezésre, illetve módosításra az önkormányzat e témakört felölelő rendeletei: - Vokány Község Önkormányzatának 8/2009. (IV.22.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról - Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011.(III.31.) önkormányzati rendelete Kistótfalu Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról - Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete az étkezési térítési díjakról - Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2002. (VI.26.) önkormányzati rendelete a háziorvosi körzet kialakításáról - Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2004. (II.11.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Vokány Község Önkormányzata a gazdasági programon belül megfogalmazta mindazon feladatait, mely a helyi erőforrásokra építve a község fejlődését, az itt élő lakosság életszínvonalának emelkedését szolgálja. Az előkészítés során áttekintette és értékelte a település helyzetét, figyelembe vette az elmúlt évek során felmerülő lakossági igényeket, véleményeket, javaslatokat. Programja a költségvetési törvényből és az önkormányzat önhibáján kívüli hátrányos anyagi helyzetéből adódó korlátok behatároltsága szerint készült. Reális célok kitűzésével vázolja fel az elkövetkezendő öt év fejlődési irányait. A költségvetési koncepció, településfejlesztési koncepció, településrendezési terv, településszerkezeti terv a középtávú stratégiából kiindulva saját területére vonatkozólag határozza meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. 10

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás A siklósi kistérség 53 önkormányzata - abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást - társulási megállapodást kötöttek 2004. június 23-án, és még az év december 21-ével létrehozták a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulást. A Társulást - 37 167 lakossal - 53 település alkotja. Ezek között három város található: Siklós, Harkány, Villány, és 50 község négy mikro-térségben, amelyek: Siklós, Harkány, Villány és Beremend. A Társulás legfőbb döntéshozó testülete a Társulási Tanács, melynek tagjait az 53 település polgármesterei alkotják. A Társulás további szervei: a 9 tagú Elnökség, és a Bizottságok: Pénzügyi és ellenőrzési bizottság (4 taggal), Területfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság (5+5 taggal), és a Humán bizottság (6+5 taggal). Az önálló munkaszervezetet a Társulás pénzügyi, gazdasági, területfejlesztési, szociális és egészségügyi feladatai szervezésére, ellátására hozták létre. A munkaszervezet 9 személyt foglalkoztat. A Társulás által ellátott feladatok Területfejlesztési feladatok: a tagtelepülésekkel együttműködve, a kistérség fejlesztését szolgáló, stratégiához illeszkedő pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kiaknázása, információk továbbítása. Kulturális, oktatási és nevelési feladatok: mozgókönyvtárak működtetésének támogatása (47 településen, 2 könyvtárral szerződve), egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok szervezése (logopédiai ellátás, nevelési tanácsadás). Egészségügyi szolgáltatások: központi orvosi ügyelet szervezése és fenntartása több egészségügyi alapellátó intézményi társulással együttműködve. Szociális feladatok (integrált intézménnyel, mikro-térségi társulásokkal, egyedi szerződésekkel): időskorúak bennlakásos ellátása, idősek átmeneti gondozása, idősek nappali ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgálatok, családi napközik, támogató szolgálat (KOSZISZ). A Társulás elmúlt években megvalósult kiemelkedő jelentőségű projektjei. 2005-ben közmunka projektekre, közösségi buszok beszerzésére, marketing-anyagok elkészítésére és a Beremenden üzemelő Állati hulladékgyűjtő- és átrakó állomás létrehozására nyert a Társulás 202 millió forintot. 2006-ban további közösségi busz beszerzésére, sportpályák felújítására, bűnmegelőzési programokra, és rendezvénysátor beszerzésére kaptunk 39 millió forint támogatást. 2007-ben közmunkaprogramokra, diplomás munkaerő 3 évi foglalkoztatására, pedagógiai szakszolgálatok támogatására, kistérségi kulturális kerekasztal működtetésére, és kerékpárút tervezésére nyertünk összesen 60 millió forintot. 2008-ban megépült a Harkány - Drávaszabolcs kerékpárút, 4 közmunkaprogram keretében mintegy 300 személyt foglalkoztattunk a kistérség településeiről, bevezettük a jelzőrendszeres házi 11

segítségnyújtás szolgáltatást és további bűnmegelőzési, marketingeszköz-kivitelezési és kulturális kerekasztal működtetési támogatást kaptunk 174 millió forint értékben. 2009-ben a munka világába való visszavezetésre, közmunkaprogramok lebonyolítására, közfoglalkoztatás-szervezők alkalmazására, foglalkoztatási paktum létrehozására nyertünk anyagi forrást. Továbbá folytatódott a kistérségi Kábítószer Egyeztető Fórum (KEF) és a közkincs kerekasztal munkája. Támogatást nyertünk a Nagyharsány-Villány kerékpárút építésére. Ebben az évben 227 millió forint pályázati támogatást kaptunk. 2010-ben közmunkaprogramokra, közfoglalkoztatás-szervezők alkalmazására, alacsony foglalkoztatottságúak támogatására nyertük pénzt. De a közösségi buszok beszerzése, a KEF programok és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is támogatást kapott. Az ez évi pályázati támogatás 240 millió forint volt. Forrás: http://www.gtm.hu/ecard/siklosi-tobbcelu-kistersegi-tarsulas http://wikitravel.org/hu/ A kistérségi társulás 2013. június 30. napjával megszüntette munkaszervezetét, A Társulás az önkormányzatok által kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatások szervezését, a hétközi- és hétvégi orvosi ügyelet működtetését, továbbá futó pályázattokkal kapcsolatos feladatokat lát el. DDOP-2007-3.1.2/2F-2f Siklósi mikrotérségi közös igazgatású közoktatási intézmény létrehozása A 426 millió forintos összköltségű projekt során megvalósuló infrastrukturális és tartalmi fejlesztésnek köszönhetően Vokány, Kistótfalu, Matty községek mint konzorciumi tagok - csatlakozásával létrejön a Siklós központú közoktatási mikrotérségben egy korszerű, minőségi közoktatási intézményrendszer, mely hozzájárul a szegregáció mentes, kompetencialapú és esélyteremtő oktatás feltételeinek megteremtéséhez. A fejlesztés (belső ajtók-, nyílászárók cseréje, villamos hálózat korszerűsítés, burkolatcsere, akadálymentesítés, vizesblokkok felújítása, tetőfelújítás) a Siklósi Közoktatási Intézmény hat tagintézményét érinti: a Kanizsai Dorottya Általános Iskola, a Batthyány Kázmér Általános Iskola, a Kanizsai Dorottya Zeneiskola, a Hétszínvirág Óvoda, a Köztársaság téri Óvoda és a Vokányi Óvoda. A fejlesztés tartalma az épületek jelenlegi állapota szerint eltérő, de minden épületben ahol eddig még nem volt projektszintű akadálymentesítés valósul meg (belső nyílászáró csere, mozgássérült vizesblokk, 12

rámpa, mozgássérült parkolóhely). A beruházáshoz kapcsolódóan az oktatást és nevelést fejlesztő eszközök is beszerzésre kerülnek. Forrás: http://siklos.tenkes.hu A kompetencia alapú oktatás megteremtése Vokányban TÁMOP 3.1.4./08/2-2008-0156 A Vokány községben Vokány és Kistótfalu községek közös fenntartásban - működő általános iskola 30 millió forint támogatást nyert a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, mely során új elemekkel bővült a pedagógusok módszertani kultúrája. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH és TeIR adatbázisból, a népszámlálás adatokból, valamint a helyben fellelhető nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, az intézményvezetők, szakemberek tapasztalatait. Hasznos információkkal szolgáltak a kistérséggel, illetve a településsel foglalkozó elektronikus média oldalai is. Sajnos néhány adathoz mindezek áttekintése után sem sikerült hozzáférni, ezen adatoknál Na. jelzés szerepel a táblázatokban. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget értik a szakemberek, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjenek. Ez az állapot az érintetteket megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségükhöz vezet. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való kizáródás súlyos társadalmi probléma, melyet mind a szűkebb, mind a tágabb környezetnek kötelessége kezelni. Vokány községben a 2011. évi népszámlálás alapján 56 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek, ez a lakosság 6 %-át teszi ki. A településen roma nemzetiségi önkormányzat is működik. A romákkal szemben a község maximálisan befogadó, hiszen hosszú évtizedek óta békésen megélnek itt egymás mellett a különböző nemzetiségek. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok fejezik ki leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, megváltozott munkaképességűek. Községünkben a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte, helyi munkáltatók hiánya. A fokozatos elszegényedést bizonyítja a szociális segélyezés igénybevételének ugrásszerű növekedése. Az egykor jómódban élő családok tartalékaikat felélték, a családot összetartó idős 13

emberek meghaltak, a fiatalabb generáció a fent megjelölt akadályozó tényezők miatt képtelen a megszokott életszínvonalat biztosítani a család számára. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 308 321 629 24 7,8 27 8,4 51 8,1 2009 300 256 556 35 11,7 41 16 76 13,7 2010 300 320 320 38 12,7 45 14,1 83 13,4 2011 296 311 607 37 12,5 34 5,5 71 8,9 2012 Na. Na. Na. Na. Na. Na. Na. Na. Na. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 51 76 83 71 Na. 20 éves és fiatalabb fő 2 4 5 3 Na. % 3,9 5,3 6 4,2 Na. 21-25 év fő 6 6 17 5 Na. % 11,8 10,9 20,5 7 Na. 26-30 év fő 3 6 3 4 Na. % 5,9 7,9 3,6 5,6 Na. 31-35 év fő 10 12 13 12 Na. % 19,6 15,8 15,7 16,9 Na. 36-40 év fő 6 14 10 12 Na. % 11,8 18,4 12 16,9 Na. 41-45 év fő 5 10 12 10 Na. % 9,8 13,2 14,5 14,1 Na. 46-50 év fő 7 7 7 5 Na. % 13,7 9,2 8,4 7 Na. 51-55 év fő 6 11 7 14 Na. % 11,8 14,5 8,4 19,7 Na. 56-60 év fő 5 5 9 5 Na. % 9,8 6,6 10,8 7 Na. 61 év felett fő 1 1 0 1 Na. % 2 1,3 0 1,4 Na. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 14

A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 24 27 51 14 13 27 58,3 48,1 52,9 2009 35 41 76 20 20 40 57,1 48,8 52,6 2010 38 45 83 20 23 43 52,6 51,1 51,8 2011 37 34 71 21 22 43 56,8 64,7 60,6 2012 Na. Na. Na. Na. Na. Na. Na. Na. Na. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 68 60 128 3 4,4 0 0 3 2,3 2009 66 68 134 4 6,1 4 5,9 8 6 2010 64 66 130 6 9,4 7 10,6 13 10 2011 58 63 121 8 13,8 4 6,3 12 9,9 2012 Na. Na. Na. Na. Na. Na. Na. Na. Na. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános általános iskolai végzettséggel nem száma összesen iskolát végzettek száma rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 767 402 365 660 332 328 107 14 70 17,4 37 10,1 2011 732 383 349 689 347 342 43 5,9 36 9,4 7 2 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés 15

Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Év nyilvántartott álláskeresők A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség Fő fő fő 2008 51 2 23 2009 76 2 26 2010 83 2 34 2011 71 2 32 2012 Na- Na. Na. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0-2010 0 0-2011 0 0-2012 Na. Na. Na. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában nincs adat Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők személyek száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 22 3,5 % Na. - 2011 23 3,8 % Na. - 2012 27 4,4 % Na. - Forrás: Önkormányzat adatai 16

A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált vállalkozások száma a településen üzletek száma vendég- látóhelyek száma Kiskereskedelmi állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó (ft) befizetett iparűzési adó (ft) működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 77 7 3 51 1,3 M 2,26 M 0 0 2009 82 7 3 46 3,6 M 3,59 M 0 0 2010 84 8 3 45 3 M 3,55 M 0 0 2011 65 7 3 43 3,9 M 2,75 M 0 0 2012 Na. 6 2 43 4,4 M 4,6 M 0 0 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség autóbusz átlagos utazási idő vonat járatok átlagos Kerékpár úton átlagos átlagos ideje járatpárok száma autóbusszal átlagos száma utazási idő való utazási idő autóval munka-napokon munkanapokon vonattal megközelít- kerékpáron hetőség Legközelebbi centrum Megyeszékhely 10 perc 9 15 0 0 0 0 30 perc 9 45 10 40 0 0 Főváros 180 perc 0 0 0 0 0 0 Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok van/nincs Felsorolás fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen V -Startmunka program -Egyéb közfoglalkoztatás - fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban V -TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-005. Foglalkoztatási Paktum -Állásbörze - Munkaügyi központ által szervezett programok az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen N - - - az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban Forrás: Önkormányzat adatai V -TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-005. Foglalkoztatási Paktum -Állásbörze - Munkaügyi központ által szervezett programok - 17

A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő fiatalok száma NA. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek munkaerő-piaci integrációját segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése Van/nincs Felsorolás felnőttképző programok a településen N - - - felnőttképző programok a vonzásközpontban V -Munkaügyi központ által szervezett képzések - - egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen N - - - egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban N - - - Helyi foglalkoztatási programok a településen V -Startmunka program -Egyéb közfoglalkoztatás - Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban V -Munkaügyi központ által szervezett programok - - Forrás: önkormányzat adatai A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő felnőttek száma - Na. Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása fő mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 15 Na. 2009 18 Na. 2010 21 Na. 2011 21 Na. 2012 23 Na. Forrás: helyi adatgyűjtés A munkanélküliségi adatok egyértelműen tükrözik a 2008-ban kezdődő és azóta is tartó magyarországi gazdasági válság hatását. A válság tetőpontját 2010-ben érte el (83 fő álláskereső az aktív lakosság 13,4 %-a). 2008-tól jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma. Amíg 2008. 18

évben 51 fő regisztrált munkanélkülit tartottak számon a településen, addig 2010 évben már 83-at, ami 61 %-os emelkedést jelent. A munkanélküliek számának növekedése együtt járt a különböző támogatásban részesítettek álláskeresési segély, álláskeresési járadék, rendszeres szociális segély számának emelkedésével. A munkanélküliek körében a vizsgált időszakban emelkedett azok száma, akik 180 napnál hosszabb ideje nem találtak munkát (tartósan munkanélküliek). A férfi munkanélküliek száma általában magasabb volt a női nyilvántartott munkanélküli személyek számától. Korcsoportos bontásban elmondható, hogy a munkanélküliség elsősorban a 40 év felettieket érinti. Sajnos a munkanélküliség, mint életforma megszokottá válik a fiatalabb korosztály számára is, ezért úgymond átöröklődik az ifjabb nemzedékre is. Érdekes tényező, hogy a nyilvántartottak több mint fele magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, mint a nyolc általános végzettség. A munkavállalói korú népesség gazdasági aktivitási aránya 2009. és 2010. évben volt a legalacsonyabb arányú. A településen megváltozott munkaképességű személyt nem tartanak nyilván és akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező foglalkoztató sem található. 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését Vokány és Kistótfalu községek Körjegyzősége látta el 2012. december 31-ig, 2013. január 1-től az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Vokányi Kirendeltsége, a munkáltatói feladatokat a polgármester. Közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma a vizsgált időszakban változó tendenciát mutatott. 2013. évben 40 fő vesz részt az önkormányzat által szervezett Startmunka-programon. Az önkormányzat csakis közfoglalkoztatás keretében tudja alkalmazni a munkanélküli lakosságot, hiszen támogatás hiányában nem tudná a bérterheket költségvetéséből kigazdálkodni. A munkaügyi központ számos eszközzel átképzések, vállalkozóvá válás támogatása, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás támogatása igyekszik az álláskeresőket visszavezetni a munka világába. Tapasztalataink alapján azonban a munkanélküliek közül néhányan azért esnek ki a munkaügyi központ látóköréből, mert a kötelező kapcsolattartási időpontokat is elmulasztják. A Siklósi Kistérségi Társulás pályázat útján nyert több mint 23 millió forintot, amellyel és a 2,5 millió forintos önrésszel kezdetét veheti a térségben a foglalkozási paktum létrehozása és működtetése. A foglalkoztatási paktum célja a - konzorciumi partnerek bevonásával közös stratégia, cselekvési terv kidolgozása a foglalkoztatás elősegítése érdekében a helyi erőforrások összehangolásával. A Paktum 2010 januárjában indult és 18 hónap állt rendelkezésre olyan együttműködési megállapodások létrehozására, amely további 3 évig fenntartható, amelynek következtében a térség munkaerő-piaci helyzete javul, és a foglalkoztatási szint emelése elősegíti a térség humán-erőforrás megtartó erejét és megakadályozza a népesség kivándorlását. A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén nem tapasztalható. 19

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 55 5 9 2008. 2. negyedév 45 2 4 2008. 3. negyedév 45 1 2 2008. 4. negyedév 44 3 7 2008. átlag 47 3 6 2009. 1. negyedév 56 5 9 2009. 2. negyedév 69 1 1 2009. 3. negyedév 69 3 4 2009. 4. negyedév 73 5 7 2009. átlag 67 4 6 2010. 1. negyedév 75 8 11 2010. 2. negyedév 78 7 9 2010. 3. negyedév 68 4 6 2010. 4. negyedév 74 5 7 2010. átlag 74 6 8 2011. 1. negyedév 87 8 9 2011. 2. negyedév 72 3 4 2011. 3. negyedév 76 8 11 2011. 4. negyedév 66 1 2 2011. átlag 75 5 7 2012. 1. negyedév 91 Na 0 2012. 2. negyedév 86 Na. 0 2012. 3. negyedév 85 Na. 0 2012. 4. negyedév 90 Na. 0 2012. átlag 88 Na. 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 51 9 17,6 2009 76 13 17,1 2010 83 11 13,3 2011 71 8 11,3 2012 Na. 6 Na. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20