BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Szociális Jog II. Főszerkesztő: Prof. Dr. Hajdú József. Szerkesztő: Dr. Homicskó Árpád Olivér A könyv fejezetetit írták: I. Fejezet - Dr. Homicskó Árpád Olivér Phd. II, III, IV. Fejezet - Prof. Dr. Hajdú József Phd. V. Fejezet - Dr. Kun Attila Phd. P a t r o c i n i u m 2010.
Tartalomjegyzék oldalszám Előszó...10 I. Fejezet: A magyar egészségbiztosítási ellátások rendszere...12 1. Természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások rendszertana...12 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerepe az egészségügyben...19 3. A helyi - teleülési önkormányzatok szrepe az egészségügyben...21 4. Az egészségügyi szolgáltatások működésének szintjei...32 5. Természetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások rendszere...36 5.1. Az egészségbiztosítási törvény alapelvei...36 5.2. Az egészségbiztosítási szolgáltatások csoportosítása...37 5.2.1. Térítésmentesen járó egészségügyi szolgáltatások...38 5.2.2. Árhoz nyújtott támogatással járó ellátások...43 5.2.3. Részleges térítés mellett járó egészségügyi szolgáltatások...44 5.2.4. Méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások...45 5.2.5. Az utazási költségtérítés lehetősége...45 6. A betegségi és anyasági ellátások rendszere...46 6.1. Táppénz...46 6.1.1. A táppénz fogalma...46 6.1.2. A táppénz munkajogi vonatkozásai...47 6.1.3. Betegszabadság...47 6.1.4. A táppénzjogosultság feltételei...48 6.1.5. A táppénzfolyósítás/jogosultság időtartama...59 6.1.6. Mikor nem jár táppénz?...61 6.1.7. A táppénz összege...62 6.1.8. A táppénz mértéke...65 6.1.9. Táppénz méltányossági alapon...66 6.1.10. A táppénz igénylése...67 6.2. Terhességi-gyermekágyi segély...68 6.2.1. Terhessségi-gyermekágyi segély fogalma...68 6.2.2. A terhességi-gyermekágyi segély jogosultsági feltételei..69 6.2.3. A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának tartama...69 6.2.4. Nem jár a terhességi-gyermekágyi segély...70 6.2.5. A terhességi gyermekágyi segély igénylése...71 6.3. Gyermekgondozási díj...72 6.3.1. Gyermekgondozási díj fogalma...72 6.3.2. A gyed-re jogosultak köre...73 6.3.3. A gyed jogosultsági feltételei...73 6.3.4. Kizárás a gyedre való jogosultságból...75 6.3.5. A gyed folyósításának tartama...76 5
6.3.6. A gyed összege...77 6.3.7. A gyed igénylése...77 6.3.8. A gyed igényelbírálása és kifizetése...77 7. Baleseti ellátások...78 7.1. A baleseti ellátások formái...78 7.2. A baleseti ellátásokhoz kapcsolódó alapfogalmak...78 7.3. Eljárási szabályok...81 7.4. Felelősségi szabályok...81 7.5. A baleseti ellátások formái...83 7.5.1. Baleseti egészségügyi szolgáltatás...83 7.5.2. Baleseti táppénz...83 7.5.3. Baleseti járadék...88 II. Fejezet: A magyar nyugellátások rendszere...91 1. A nyugdíjrendszer elemei...91 2. Társadalombiztosítási nyugellátások...92 2.1. A társadalombiztosítási nyugellátások típusai...92 2.1.1. Az öregségi nyugdíj...93 2.1.2. Rokkantsági nyugdíj...104 2.1.3. Hozzátartozói nyugellátások...111 2.1.3.a) Özvegyi nyugdíj...111 2.1.3.b) Árvaellátás...116 2.1.3.c) Szülői nyugdíj...118 2.1.3.d) Baleseti ellátások...119 3. Az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepe...124 4. A nyugdíj-előtakarékossági számla...126 5. Foglalkoztatói nyugdíj...128 III. Fejezet: A foglalkoztatások támogatása és a munkanélküliek ellátásai...135 1. A munkanélküliség kezelésének magyarországi intézmény-rendszere...147 2. A munkaerő-piaci szolgáltatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások rendszere...149 2.1. A munkaerő-piaci szolgáltatások...149 2.1.1. Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása...150 2.1.2. Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás...150 2.1.3. A munkaközvetítés...151 2.2.. A foglalkoztatást elősegítő támogatások...153 2.2.1. Képzések támogatása...153 2.2.2. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások...156 2.2.3. Közhasznú munkavégzés támogatása...157 2.2.4. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy 6
foglalkoztatásának támogatása...159 2.2.5. Önfoglalkoztatás támogatása...160 2.2.6. Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása...160 2.2.7. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása...161 2.2.8. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás...162 2.2.9. Munkaerő-piaci programok támogatása...166 2.2.10. Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása...167 2.2.11. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítése, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatás...167 2.2.12. Az ösztöndíjas foglalkoztatás...171 2.2.13. A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról...172 3. Álláskeresők támogatása (passzív foglalkoztatás-politikai eszközök)...174 3.1. Az álláskeresési járadék...174 3.2. Vállalkozói járadék...180 3.3. Álláskeresési segély...182 3.4. Költségtérítés...184 3.5. A foglalkoztatási törvény alapján megállapított munkanélküli ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések...185 3.5.1. Kereső tevékenység...185 3.5.2. Bejelentési kötelezettség...185 3.5.3. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség...185 3.6. Eljárási szabályok...186 3.6.1. Alkalmazandó jog...186 3.6.2. A munkanélküli személy nyilvántartásból való törlése..187 3.6.3. Igényérvényesítés határideje...187 3.6.4. Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis...188 4. A foglalkoztatással kapcsolatos állami feladatok megoldásában közreműködő szervek, személyek...189 5. Foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete, felépítése és működése...190 5.1. Országos Érdekegyeztető tanács...191 5.2. Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT)...191 5.3. Munkaügyi Tanács...192 6. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat...194 6.1. A Foglalkoztaási és Szociális Hivatal...194 6.2. A Regionális Munkaügyi Központ...196 7
6.3. Regionális képző központok...198 IV. Fejezet: A szociális igazgatási rendszer ellátásai...199 1. A magyar szociális törvény alapvető filozófiája és alapelvei...200 2. A törvény alapelvei...201 3. A törvény személyi hatálya...202 4. A szociális igazgatás szervei, szervi hatály...202 5. A törvény területi hatálya...203 6. A törvény tárgyi hatálya...204 7. Az igényérvényesítés eljárási kérdései...205 7.1. A rászorultság vizsgálata...205 7.2. Bejelentési kötelezettség...206 7.3. A személyes gondoskodások igénybevételéhez kapcsolódó speciális szabályok...207 7.4. Jövedelemvizsgálat személyes gondoskodás esetében...207 8. Az intézményi jogviszony alapkérdései...208 8.1. Az ellátás igénybevételének módja...208 8.2. Tájékoztatási kötelezettség...208 8.3. Az intézményi ellátás keretében biztosított ellátások...209 8.4. Az intézményi elhelyezettek felülvizsgálata...209 8.5. Intézményi jogviszony megszűnése és megszüntetése...209 9. Az ellátottak jogai...210 10. Ellátott-jogi képviselő...211 11. Térítési díj...212 12. Pénzbeli szociális ellátások...213 12.1. A pénzbeli ellátások igénylése...213 12.2. A pénzbeli ellátások fajtái...213 12.3. Az egyes pénzbeli ellátásokra vonatkozó szabályok...214 12.3.1. Időskorúak járadéka...214 12.3.2. Aktív korúak ellátása...215 12.3.3. Lakásfenntartási támogatás...218 12.3.4. Az ápolási díj...220 12.3.5. Átmeneti segély...224 12.3.6. Temetési segély...224 13. A természetben nyújtott szociális ellátások...225 13.1. Köztemetés...226 13.2. Közgyógyellátás...226 13.3. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság...228 13.4. Adósságkezelési szolgáltatás...228 13.5. Energiafelhasználási támogatás...230 14. A személyes szociális gondoskodás intézményrendszere...231 14.1. Alapszolgáltatások...232 14.1.1. Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás...233 8
14.1.2. Étkeztetés...233 14.1.3. Házi segítségnyújtás...234 14.1.4. Családsegítés...234 14.1.5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás...236 14.1.6. Közösségi ellátások...237 14.1.7. Támogató szolgáltatás...238 14.1.8. Utcai szociális munka...238 14.1.9. Nappali ellátás...239 14.2. A szakosított ellátások...239 14.2.1. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények...240 14.2.2. Rehabilitációs intézmények...242 14.2.3. A Lakóotthonok...245 14.2.4. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények...246 15. A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása és szociális ellátása...247 16. A fogyatékossági támogatás...251 V. Fejezet: Családi Támogatások...255 1. Az intézményrendszer rendeltetése...255 2. A tágabb értelemben vett családtámogatás rendszerzése...255 3. Intézménytörténeti kitekintés...257 4. A Cst. hatálya (családtámogatási ellátásra jogosultak)...259 5. A családtámogatás alapelvei...259 6. A családtámogatás rendszere (a Cst. alapján)...260 7. Családi pótlék (CSP)...260 7.1. A családi pótlék fogalma...260 7.2. Nevelési ellátás...261 7.3. Iskoláztatási támogatás...261 7.4. A családi pótlék összege...263 7.5. A családi pótlék folyósításával kapcsolatos szabályok...266 8. Gyermekgondozási támogatások...278 8.1. Gyermekgondozási segély (GYES)...268 8.2. Gyermeknevelési támogatás (GYET)...270 8.3. A GYES és a GYET közös szabályai...271 9. Anyasági támogatás...272 10. A családtámogatási ellátásokkal (CSP, GYES, GYET, AT) kapcsolatos főbb közös eljárási szabályok...273 11. Fiatalok Életkezdési Támogatása ( Babakötvény )...275 12. A gyermeket nevelő családoknak adható egyéb juttatások és a gyermekek védelmét szolgáló egyéb intézmények...275 9
Előszó Tisztelettel köszöntök minden olvasót, aki a szociális jog különös részével kíván megismerkedni. Az egyik német közigazgatási tankönyv úgy kezdte a bevezető sorait, hogy a közigazgatás nem más, mint bölcsőtől a sírig papírok és papírok. Ha ezt a felütést átfordítjuk a szociális jogra, akkor azzal kezdhetjük a szociális jog különös részének bemutatását, hogy a szociális jog nem más, mint szülést megelőzően (bölcsőn innen) és a halálon túl szociális ellátások és ellátások. Természetesen ez nem a legtudományosabb megközelítés, de nagyon szépen szemlélteti a szociális jog rendeltetését és tartalmát. Ebből a megállapításból az is következik, hogy nincs olyan személy egy adott társadalomban, aki a szociális jog ellátásait el tudná kerülni élete folyamán. Természetesen van, aki többször kerül kapcsolatba vele, és van olyan szerencsés, aki kevesebbszer, de egy biztos, senki sem tudja teljesen elkerülni. A szociális jog egy másik nagyon fontos jellemzője, hogy nagyon gyorsan változik. Profán példával élve és némi túlzással állíthatjuk, hogy az a jogszabály, amit elkezdünk olvasni nem biztos, hogy hatályban lesz akkor, amikor befejezzük az olvasását. Ezért nagyon fontos, hogy a meglévő ismereteinket folyamatosan frissítsük. Ez a jegyzet is ezt a célt szolgálja. Az előző szociális jog II. tankönyvet 2005-ben zártuk le. Az elmúlt időszakban nagyon sok változás történt. Ezért határoztuk el kollégáimmal, hogy egy új jegyzetet jelentetünk meg, könnyítve ezzel a felsőoktatásban tanuló hallgatók, illetve egyéb a szociális jog iránt - érdeklődők dolgát. Természetesen ez a jegyzet sem lesz kivétel a gyors változás alól, ezért tervezzük, hogy időről-időre frissítjük a tartalmát. A szociális jogot hasonlóan más jogi stúdiumokhoz hasonlóan általános és különös részre szokás tagolni. Az általános részhez tartozó kérdések a szociális jog történeti kialakulása egyetemes és hazai -, rendszertani, dogmatikai kérdések, az egyes ellátások finanszírozási módszerei, a szociális jogi jogviszonyokra vonatkozó fontosabb ismeretek (statikus és dinamikus elemek), az ellátásokat folyósító intézmények rendszere, fontosabb nemzetközi és európai normák áttekintése. A különös rész tárgyát képezi az egyes konkrét szociális ellátásokra vonatkozó joganyag rendszerezett áttekintése. Minden fejezetet egy rövid dogmatikai bevezetéssel kezdünk, majd azt követően a hatályos joganyag ismertetésére kerül sor. Munkánkban követve az általános részi dogmatikát a fontosabb magyar a) társadalombiztosítási, b) segélyezési és c) univerzális rendszer által nyújtott ellátásokat mutatjuk be. A társadalombiztosításon belül a nagy ellátórendszereket alapul véve tárgyaljuk az egészségbiztosítás pénzbeli és természetbeni ellátásait, a nyugdíjbiztosítás (saját jogú és hozzátartozói) ellátásokat és a balesetbiztosítás keretében nyújtott ellátásokat és szolgáltatásokat. Értelemszerűen a társadalombiztosítási nyugdíjhoz kapcsolódóan mutatjuk be röviden a (kötelező) magánnyugdíjra 10
vonatkozó fontosabb információkat. Erre azért van szükség, mert az ún. I. pillér (társadalombiztosítási) és II. pillér (magánnyugdíj) a társadalom egyre nagyobb részénél - együttesen képezik a kötelező nyugdíjportfóliót. Ugyancsak ebben a fejezetben tárgyaljuk a rokkantsági nyugdíjjal szoros kapcsolatban álló - rehabilitáció kérdését is. A segélyezési rendszer keretében a leginkább alkalmazott 1993. évi III. törvény (szociális törvény) fontosabb jogintézményeit mutatjuk be. Az univerzális rendszer Magyarországon leginkább a családtámogatási ellátások formájában ölt testet. A jegyzet utolsó fejezetében ezzel ismertetjük meg a kedves olvasót. A fentieken kívül még szintén bemutatásra kerülnek a munkanélküliség kezelésének aktív és passzív eszközei. Mi az, ami a jegyzetből kimaradt. Terjedelmi okok miatt csak az állami szociális ellátórendszerek legfontosabb elemeit tárgyaljuk. Következésképpen a magánbiztosítás, az önkéntes szervezetek (NGO), a szociális vállalkozások és az egyház által nyújtott szociális ellátások nem kerültek bele a jegyzetbe. Ugyancsak nem kerül tárgyalásra az Európai Uniónak a szociális biztonsági koordinációra vonatkozó joganyagának a tárgyalása sem. A könyv olvasásához türelmet és nyitott gondolatokat kívánva ajánlom szíves figyelmébe az alábbi idézetet: A szociális biztosítás elnevezés nemcsak azt jelenti, hogy a biztosításnak kötelező jellege van, hanem azt is, hogy az emberek kölcsönösen helytállnak egymásért. Lord. William Beveridge Budapest-Szeged, 2010. szeptember 30. Dr. Hajdú József főszerkesztő 11
I. Fejezet A magyar egészségbiztosítási ellátások rendszere Az egészségügyi ellátások rendszerének tanulmányozásához előzetesen szükséges, hogy bemutassuk ezen társadalombiztosítási ág alapvető elemeit. Az egészségbiztosítási ellátások rendszere magába foglalja egyrészt a természetben nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat, másrészt pedig a pénzbeli (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, valamint táppénz) ellátásokat. Magyarországon ma az egészségbiztosítás keretében szintén szabályozásra kerülnek egyes baleseti (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék) ellátások is. 1. Természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások rendszertana Az egészségügyi ellátások rendszerének tanulmányozásához elengedhetetlen, hogy kiindulóponként fogalmilag elhatároljuk egymástól az egészségügyi rendszert, és az egészségügyi ellátórendszert. Az egészségügyi rendszer az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint 1 minden olyan tevékenység, amelynek elsődleges célja az egészség előmozdítása, illetve az egészségi állapot helyreállítása, vagy stabilizálása. Az egészségügyi rendszer a tágabb kategória, ebbe beletartozik az egészségüggyel kapcsolatos valamennyi olyan rendelkezés, amely valamiféleképpen az egészséggel kapcsolatos, például az egészséges életmód, az egészséges környezet és a betegségek kialakulásának a megelőzése. Az egészségügyi rendszer jelenti a finanszírozási és az igénybevételi szabályrendszert is. Az egészségügy feladatrendszere meg van osztva az állam és annak szervei, az önkormányzatok és az egészségbiztosítás szerve között. Az egészségügyi ellátórendszer annyiban szűkebb kategória, hogy magát az egészségügyi szolgáltatást nyújtókat foglalja magában, azok működési, szervezési, szervezeti elveit határozza meg. Az egészségügyi ellátórendszer része minden olyan egészségügyi szolgáltató, amely a szakmai normák alapján meghatározott egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedéllyel rendelkezik. Magyarországon az államnak az Alkotmányból eredő kötelessége, hogy a népesség számára az egészség megőrzést, illetve helyreállítását az egészségügyi ellátórendszeren keresztül megfelelő keretek között hozzáférhetővé tegye. Ez a kötelezettség határozza meg az egészségpolitika cél-, feladat-, és eszközrendszerét. Az állam ugyanis Magyarországon is felelős a lakosság egészségi állapotáért. Az egészség állapot megőrzése céljából az államnak ki kell alakítania a szükséges feltételrendszert, amely révén elérhetővé válik a közösségek és az egyének számára az egészségi állapotuk megőrzése, védelme és fejlesztése, valamint ha szükségessé, abban az esetben lehetséges mértékű helyreállítása is. 1 ld.: http://www.who.int/about/agenda/en/index.html 12