Bevezetés a toxikológiába

Bevezetés a toxikológiába Kémiai biztonság, toxikológiai alapismeretek, toxikus anyagok sorsa a szervezetben, akut mérgezések és megelőzésük, teendők akut mérgezés esetén, példa krónikus mérgezésre

Paracelsus (1493-1541), a toxikológia nagyatyja Minden anyag méreg, és semmi sem méreg nélküli. Csak a dózis alapján állíthatjuk valamiről, hogy nem méreg A dózis teszi a mérget. 2

Kémiai biztonság Definíciója, céljai, helyzete Magyarországon, REACH

Kémiai biztonság definíciója és célja A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. A veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkáros hatásainakmegfelelő módon történőazonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése,melynek szellemében megalkotta az Országgyűlés a 2000. évi XXV. törvényt, mely a kémiai biztonságról szól.

Kémiai biztonság Magyarországon A veszélyes anyagokkal foglalkozó munkáltatónak/forgalmazónak a munkavégzés/forgalmazás megkezdése előtt köteles: 1. Beszerezni a biztonsági adatlapot 2. Bejelenteni veszélyes anyaggal/készítménnyel kapcsolatos tevékenységet, illetve a veszélyes anyag/készítmény magát 3. Elvégeztetni a kockázatbecslést

1. Biztonsági adatlap A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó Biztonsági Adatlap birtokában kezdhető meg. A magyar nyelvű Biztonsági Adatlap elkészítése a hazai gyártó, ill. az anyagot/készítményt Magyarországon forgalomba hozó kötelessége. A Biztonsági Adatlap tartalmazza a veszélyes anyag/veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre valamint az egészséget nem veszélyezteti munkavégzés feltételeire, a környezet védelmére vonatkozó információkat.

2. Tevékenység, illetve veszélyes anyag/készítmény bejelentése A veszélyes anyaggal/készítménnyel kapcsolatos tevékenységet be kell jelenteni a tevékenység gyakorlásának helye szerint területileg illetékes kistérségi népegészségügyi intézet, fővárosi kerületi népegészségügyi intézetének. A veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény gyártójának, ill. azt Magyarországon forgalomba hozónak a tevékenység megkezdését megelőzően be kell jelentenie a veszélyes anyagot és/vagy készítményt az Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (OKBI), illetve fel kell vetetni a veszélyes anyagok jegyzékébe.

A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet (REACH) A REACH rendszer célja olyan vegyi anyag regisztrációs rendszer létrehozása, amely lehetővé teszi azok nyomon követését, illetve azonosítását, akár árucikkekben vagy készítményekben fordulnak elő. Mindezek értelmében a REACH nemcsak a vegyi anyagok gyártóit, hanem az EU piacon jelenlévő késztermékek gyártóit, forgalmazókat, viszonteladókat és importőröket is érinti. A rendelet megköveteli az évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagok mennyiségi tartománytól függően más-más határidőig regisztrálását.

3. Kockázatbecslés A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységek megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít. A kockázatbecslés elkészítéséért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve a munkavégző a felelős.

A kockázatbecslés négy lépése A kémiai kóroki tényezők kockázatának értékelési folyamata a jogszabályban rögzített négy szakaszból áll: 1. Veszély azonosítása 2. Veszély jellemzés (kémiai kóroki tényezők esetében a dózis-hatás összefüggés) 3. Expozíció mérés vagy becslés 4. A kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése Nem elfogadható kockázat esetén a kockázat megszüntetése, illetve csökkentése érdekében intézkedést kell tenni.

Toxikológiai alapismeretek Általános toxikológia, részterületei, mérgezést befolyásoló tényezők, toxikus anyagok csoportosítása

Általános toxikológia Méregminden olyan anyag, amely az élő szervezetbe jutva fizikai, fizikokémiai, kémiai hatásánál fogva annak átmeneti vagy tartós károsodását, esetleg halálát okozza. Xenobiotikumolyan vegyi anyag, amely az ember (vagy más élő szervezet) anyagcseréjéhez nem szükséges, és annak normális működésében nem vesz részt. Mérgezésazon tünetegyüttesekösszessége, amelyeket a mérgező veszélyes anyagok, függetlenül a behatolás módjától, nem kívánt toxikus hatásaik révén hoznak létre a szervezetben.

A toxikológia részterületei klinikai toxikológia igazságügyi toxikológia foglalkozási toxikológia környezet-toxikológia ökotoxikológia Mintavétel ökotoxikológiai vizsgálathoz

A toxikus anyagok forrása A vegyszerek bekerülhetnek a táplálékláncba és ezáltal az emberbe. A vegyszerek 70 %-a az élelmiszerekkel, 20 %-a vízzel, 10 %-a levegővel kerül a szervezetbe.

Mérgezést befolyásoló tulajdonságok Mennyiség Töménység Vegyi tisztaság (technikai tisztaság) Lipoidoldékonyság Molekulaméret és tömeg Halmazállapot Gőznyomás Szemcseméret Kémiai szerkezet Ionizáció

A toxikus anyagok csoportosítása A. Célszerv alapján B. Dózis alapján C. Időbeliség alapján

A. Célszerv alapján Szisztemás toxinok: Egész testet vagy több szervet érintenek egyszerre. Nátrium-cianid: a szervezet valamennyi sejtjét károsítja azzal, hogy megbénítja oxigénfelhasználásukat. A toxinok másik része csak egyes szerveket vagy szervrendszereket érintenek. Benzol: vérképzőrendszer Ólom: KIR, vese, vérképzőrendszer

B. Dózis alapján Dosiseffectivaminima(minimális effektív dózis, DEM) Az a legkisebb mennyiség, amely már kiváltja az adott anyagra jellemző hatást. Dosistoxicaminima(minimális toxikus dózis, DT) Az a legkisebb mennyiség, amely már mérgező hatást fejt ki, Dosistoleratamaxima (maximális tolerálható dózis, DTM) Az a mennyiség, amelyet a szervezet káros következmények nélkül még elvisel, Dosisletalisminima(minimális letális dózis, DL) A legkisebb halálos adag, Dosisletaliscerta(DLC) A biztosan halálos adag

Közepes halálos koncentráció (LC 50 ) LC50: az egy alkalommal négy órán át belélegeztetett koncentráció, amely két héten belül az állomány 50%-át elpusztítja (mg/m 3 ).

Közepes halálos dózis (LD 50 ) LD50: az egy alkalommal az adott fajú és nemű kísérleti állatok nagyobb létszámú csoportjának szervezetébe szájon át (szondával) juttatott anyag, amelytől a bejutást követő két héten belül a kezelt állomány 50%- a elpusztul (mg/kg).

LD50, NOAEL, LOAEL NOAEL: No observed affected effect level LOAEL: Lowest observed adverse effect level

NOAEL jelentősége Állatokon végzett kísérletek alapján meghatározzák egy anyagnak azt a legnagyobb dózisát, amely még nem okoz káros elváltozást (NOAEL). Az emberi érték becsléséhez figyelembe kell venni a fajok (emberállat) közötti, illetve emberek közötti különbözőségeket. Ezért az állatkísérletek során kapott értékeket el kell osztani un. tízszeres bizonytalansági faktorokkal, és így kapjuk meg az anyag emberre becsült NOAEL értéket.

Az anyagok méregkategóriákba történő besorolása Méregkategória Akut orális LD 50 (mg/kg) 50 4 órás akut inhalációs LC 50 (mg/m 3 ) Erős méreg <50 <1000 Méreg 50-500 1000-10000 Gyenge méreg 500-5000 10000-az oxigén kiszorításánál alacsonyabb koncentrációig Gyakorlatilag nem mérgező 5000< Csak az oxigén kiszorítása esetén mérgező

Különböző kémiai anyagok LD50 értékei Kémiai anyag LD 50 mg/ttkg Etilalkohol 10 000 Konyhasó 4000 Nikotin 1 Aflatoxin B1 7,2 Dioxin 0,001 Tetanus toxin 0,000002 Botulinum toxin 0,000001 50

C. Időbeliség alapján I. Akut Gyors kialakulás (percek, órák, legfeljebb 2 napon belül) Egyszeri, nagy adag Szubakut Hetek (legfeljebb 6 hét) Krónikus Hónapok, évek alatt alakul ki Kisebb adagok, ismételten

Lárváltmérgezés Larvált mérgezés, Igen kis mennyiségű anyag okozza Hosszú idő alatt alakul ki Két típusa van: 1. A bejutó anyag enyhe, klinikai tünetekben nem manifesztálódó elváltozást hoz létre különböző szervekben, szervrendszerekben, és a kóros folyamat klinikailag csak hosszabb idő, esetleg évek múlva jelentkezik. 2. Az alacsony szintű expozíciót (expozíciókat) toxikus tünetek nélküli, évekre, esetleg évtizedekre kiterjedő szakasz követi és a patológiás elváltozás csak ezt követően manifesztálódik (jellemzően daganatos betegségként). Késői larválthatások: mutagenezis, teratogénhatás, karcinogén hatás

Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) Csoport Hatás Anyagok száma 1 Bizonyítottan rákkeltő 114 2A Valószínűleg rákkeltő 69 2B Lehetséges rákkeltő 283 3 4 Nem osztályozhat karcinogenitás tekintetében Valószínűlegnem rákkeltő 504 1 Több információ: http://monographs.iarc.fr/eng/classification/index.php

IARC monográfiák http://monographs.iarc.fr/eng/monographs/pdfs/index.php

Toxikus anyagok sorsa a szervezetben Felszívódás, transzport és eloszlás, biotranszformáció, kiürülés

A toxikus anyagok sorsa a szervezetben A. Felszívódás B. Transzport, eloszlás C. Biotranszformáció D. Kiürülés

A. Felszívódás Bőrfelület: 1.5 2 m 2 összfelszín Bronchiolusokés alveolusok: 90 100 m 2 összfelszín Vékonybél-nyálkahártya: 200 m 2 összfelszín

B.Transzport, eloszlás A szervezetbe jutott anyagok a vérpályába kerülnek, ahol szabadon vagy kötött állapotban vannak. Kadmium (plazmafehérjéhez kötött: metallotionein képződik). Szénmonoxid (CO) (hemoglobinhoz kötődik). Célszerv az a szerv, ahol a xenobiotikum hatását elsődlegesen kifejti. Lipofilvegyületek viselkedése (egyensúlyi helyzet a vér és a szövetek között). Raktározás (az ólom kezdetben a vörösvértestekben, májban, vesében deponálódik, de végül 85-90 %-ban a csontokban raktározódik).

C. Biotranszformáció Xenobiotikumok metabolizmusa A toxikus anyag átalakítása kevésbé vagy nem toxikus anyaggá (sok esetben az ártalmatlan anyag metabolitja toxikus, pl.: Gina ) Apoláros molekulák hidrofil metabolittá való átalakítása Apoláros anyagok metabolizmusa: a mikroszomális enzimrendszer módosítja a molekulát, a módosított molekula egy, a szervezetben termelt molekulához (pl. glükuronsav) kapcsolódik (és a konjugátum részeként kiürül a vizelettel). Mi a toxikus detoxikáció?

Benzol biotranszformációja A szervezetben a benzol fenollá, majd difenollá oxidálódik. Afenol 35-40 %-a kénsavas és glukoronsavas észter formájában - méregtelenítve - ürül a vizelettel. A benzol a lipoidgazdagszövetekben felhalmozódik. Heveny mérgezésben elsősorban a benzol narkotikus hatása érvényesül. Idült mérgezésben elsősorban a vérképzőszervek károsodnak. Mire kell kioktatni a benzollal dolgozókat?

Metilalkohol biotranszformációja A metilalkohol először formaldehiddé, majd hangyasavvá alakul redukció, illetve oxidáció útján. Heveny mérgezés: dyspnoe, hasi görcsök, látási zavarok, coma, tartós vakság lehet a következménye. Idült mérgezés: perifériás polyneuritis, látótérkiesés, acusticus neuritis, Parkinson-syndroma. Mi a teendő metilalkohol mérgezés esetén?

Mérgek sorsa a sejten belül (Kertai P. után) Metallotioneinszintézis Új fehérjemolekulák szintetizálódnak, amelyek megkötik a fémeket. Transzformáció Vagy maga a molekula alakul át, vagy a molekulához kötődik egy endogén metabolit. Biotranszformáció Biotranszformáció során keletkezett súlyosan membránkárosító szuperoxidanionokat az antioxidáns molekulák bontják le (többek között ilyen antioxidáns az alfa-tokoferol, a béta-karotin és az aszkorbinsav is). Stresszfehérjékszerepe Ahőmérséklet gyors emelkedésének hatására hőshockfehérjék keletkeznek, melyek katalizálják a denaturált fehérjék lebontását, továbbá beburkolják az újonnan keletkezett fehérjéket, így védik a denaturálódástól.

D. Kiürülés Elsődleges eliminációs hely: vese. A tüdőn keresztül gázok és egyes lipofil anyagok távozhatnak. A májaz epébe különböző anyagokat választ ki. Az anyatejbe elsősorban lipofil anyagok választódnak ki. Egyéb úton

A mérgezés súlyosságát befolyásoló szervezeti tényezők Faj (megfelelő faj kiválasztásának fontossága) Nem Életkor (gyermekkor, időskor) Terhesség, szoptatás Hormonháztartás Testtömeg Táplálkozás Betegségek Genetikai tényezők Egyéb tényezők (munkavégzés, klíma, több toxikus anyag jelenléte

A toxikus hatások Kumulatív hatásúanyagok (lipofilek, toxikus hatást akkor fejtenek ki, ha mennyiségük a receptor környezetében eléri a kritikus értéket). Lineáris hatású(determinisztikus hatású) anyagok (vízoldékonyak, nem halmozódnak fel, folyamatosan kiürülnek, toxikus hatásuk egy küszöbszint elérésekor jelentkezik). Késői hatású(sztochasztikus hatású) anyagok (többnyire irreverziblis, késői manifesztációjú károsodást okoznak, sokszor jóval a szervezetből való kiürülésük után, nincs küszöbdózisuk (pl. karcinogén vegyületek).

A toxikus anyagok egymásra kifejtett hatásai Két toxikus anyag módosíthatja egymás hatását, vagy az együttes hatás mértékét. Izomspazmusokalakulnak ki DDT és barbiturát együttes használatakor. Phenobarbitálalkalmazása DDT intoxikáció során szedációjáhozvezethet.

A toxikus hatások korai felismerése Expozíciós biomarker: Aszervezetbe jutó anyag vagy annak metabolitja, illetve azok endogén anyaggal való kölcsönhatásának terméke. Hatásbiomarker: Aszervezet, ill. egy szervrendszer xenobiotikumhatásrabekövetkező funkcionális változása. Érzékenységi biomarker: Az egyén öröklött vagy szerzett tulajdonságaitól függő individuális érzékenységét jelzi xenobiotikumokra, ill. azok egy csoportjára.

Akut mérgezések és megelőzésük Gyógyszer, ipari és háztartási anyagok, növényvédő és termésnövelő szerek, gombák

Bejelentett mérgezések Magyarországon 2011-ben Mérgezés típusa Esetszám Véletlen 3384 (21,88 %) Öngyilkos 7241 (46,82 %) Abúzus 2606 (16, 85) Egyéb 2235 (14,45 %) Összesen 15466

Legjelentősebb tényezők Gyógyszer Ipari és háztartási anyagok Növényvédő szerek, termésnövelők Gombák

Gyógyszermérgezések Nagy esetszám (ezres nagyságrend), növekvő tendencia az elmúlt évekhez képest. Veszélyeztetett korcsoportok: 1-4, 4-15 évesek Okok: nem adekvát felügyelet, a kicsik számára vonzó küllemű gyógyszerek, nagy gyógyszerfogyasztást mutató minta a felnőttek körében stb. Megelőzés: FELÜGYELET, gyermekbiztostasakok és kupakok, biztonságos tárolás stb.

Ipari és háztartási anyagok Gázok, fagyálló folyadékok, formaldehid, hypo, háztartási szerek (mosó-, mosogató-, tisztító-és lemosószerek, szappan), lúgok, savak, szerves oldószerek (festékek, hígítók), szénhidrogének (olajfélék) Veszélyeztetett korcsoportok: 1-4, 4-15 évesek Megelőzés: megfelelő felügyelet, gyermekbiztoscsomagolás, helyes tárolás. Színes termékek külön veszélyt jelentenek!

Veszélyes anyagok nemzetközi jelzései

Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok Szezonális előfordulás Erős mérgek! Mosatlan gyümölcsök Veszélyeztetett korcsoportok: 1-4, 4-15 évesek Megelőzés: felügyelet, a permetszerek gondos csomagolása, helyes tárolása, a csomagoláson található utasítások pontos betartása, élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása, gyümölcsök, zöldségek mosása stb.

Gombák Szezonalitás Esetszám viszonylag alacsony, nem változott az elmúlt évek alatt Erős mérgek Megelőzés: felügyelet, gombaismeret, gombaszakértői vizsgálat

Teendők akut mérgezés esetén ETTSZ, öt ujj szabály

Kapcsolatfelvétel az Egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálattal (ETTSZ) A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények nyilvántartása Az egészségügyi ellátás mérgezési esetbejelentéseinek gyűjtése, feldolgozása és évi jelentése A nyilvántartásban szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó megkeresésre, 24 órás ügyelet formájában felvilágosítást (információt) ad az emberi élet és egészségvédelme, valamint a környezetvédelem érdekében. Felvilágosítást adhat: a mérgezettek orvosi elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzőknek, meghatározott hatóságoknak, a lakosság részére a mérgezések megelőzése céljából, valamint a gazdálkodó szervezetek, illetve érdekképviseleti szerveik, továbbá bármely kérelmező részére, toxikológiai kérdésekben Elérhetőség: 06/80-20-11-99

Az öt ujj szabály 1. Elsősegélynyújtás 2. Detoxifikálás 3. Ellenszer 4. Elhelyezés megfelelő klinikán 5. Bizonyítékok biztosítása

1. Elsősegélynyújtás

2. Detoxifikálás Hánytatás (tudatánál lévő betegnél) Gyógyszer túladagolás esetén első órában Ellenjavallat: oldószerek, savak, lúgok. Gyomormosás (tudatánál lévő betegnél és eszméletlen betegnél egyaránt) Felnőtt esetében, 10-20l testhőmérsékletű víz 0,5-1l-es adagokban. Gyermekek esetében isotóniás sóoldat Következő lépés aktív szén lejuttatása gasztrikusszondán keresztül (gyakran hashajtót is adnak) További lehetőségek: diuresis, hemodialízis, hemoperfúzió, plasmapheresis

Detoxifikálás lehetőségei

3. Ellenszer terápia Csak bizonyos esetekben alkalmazható. Lehet specifikus Pl. dimetilaminophenol, amely a ciánnal együtt methemoglobintképez, és segíti a cián eliminálódását. Lehet kevésbé specifikus is A szén megköti a bélben lévő mérgeket, és meggátolja azok felszívódását A kelálószerek elősegítik a nehézfémek vesén keresztüli eltávolítását Intenzív osztályokban, rohamkocsikban mindig megtalálhatók.

4. Szállítás A megfelelő kezelés megindításán kívül, nagyon fontos, hogy a beteg a legmegfelelőbb klinikára kerüljön a lehető legrövidebb időn belül. A szállítás általában akkor lehetséges, ha a keringés stabil és a légzés biztosított.

5. Bizonyítékok biztosítása A megfelelő minták gyűjtése fontos, hogy igazolni lehessen a mérgezést. Lehetséges minták EDTA tubusban vér Vizelet Széklet Kilélegzett levegő Pontos címkézés az azonosíthatóságért Vér és vizelet mintát az ellenszer adása előtt kell levenni

Krónikus toxikus hatás és megelőzésük egy példán szemléltetve Endokrin diszruptorok típusai, felhasználásuk, hatásaik, megelőzés lehetőségei

Mit nevezünk endokrin diszruptornak? Környezetben előforduló olyan anyagok, amelyek képesek befolyásolni és módosítani az endokrin rendszer működését. Direkt: valamilyen hormonreceptor agonistái vagy antagonistái Indirekt: módosítják a hormonok metabolizmusát, vagy megzavarhatják azok regulációját. Endokrin diszruptor Hormon Válasz

Endokrin diszruptoroktípusai 1. Ösztrogének DES, o,p -DDT, DEHP, bisphenol A 2. Antiösztrogének hexachloro-4-biphenylol, luteolin 3. Antiandrogének p,p -DDE, vinclozolin 4. Progesztogének norethindron, norgestrol 5. Mellékvesekéreg-toxinok o,p -DDD, szőrtelenítők 6. Tireotoxikus ágensek PCB, goitrin, azoxyglycosidok, sztreptozotocinok 7. Fémek Kadmium, ólom, arzén 8. Retinoidok A vitamin analógok

Ösztrogén-és antiandrogénhatás Ösztrogénhatás Antiandrogén-hatás Antiösztrogén Ösztrogén Hipotalamusz Hipofízis Maszkulinizáció Fertilitás Foszforilációs kaszkád Here Csendes gén Génaktiváció Antiandrogén

Tireotoxikushatás Csökkentik a pajzsmirigyhormonok termelését. Csökkentik a pajzsmirigyhormonok átalakulását. ED Pajzsmirigy T3 T4 Iód ED Vér Szabad T3 T4 Hipotalamusz Hipofízis Feedback Fokozzák a pajzsmirigyhormonok eliminációját. ED Máj T3 T4 ED Periféria T3 T4 R Kiválasztás

Endokrin diszruptorokfelhasználása Gyógyszerek Peszticidek(POP) Lágyító szerek a műanyagiparban Detergensek Kozmetikumok Lángkésleltetők PISZKOS TIZENKETTİ

Endokrin diszruptorok előfordulása Jelenleg több mint 800 olyan vegyszert ismerünk, amelyek vagy képesek közvetlenül kölcsönhatásba lépni a különböző hormonok receptorával, vagy képesek módosítani a hormonok szintézisét, esetleg szerkezetét.

Endokrin diszruptorhatású gyógyszerek Ösztrogéntartalmú gyógyszerek (pl. fogamzásgátlók) Az európai nők kb. 20%-a használ ösztrogéntartalmú fogamzásgátlót. Magyarországon a nők 40%-a. Fájdalomcsillapító (pl. paracetamol) Antiepileptikumok(pl. valproát) Antiparkinson szerek (pl. deprenil) Fogamzásgátlás módszereinek megoszlása (millió fő) 28 7 41 164 169 90 223 Óvszer IUD Sterilizáció (férfi) Tabletta Sterilizáció (nő) Injekció Egyéb

Endokrin diszruptoroka háztartásabn Háztartási szerek Kozmetikumok Napvédő szerek Szappan, sampon, illatosítók Cumisüvegek Gyermekeknek szánt játékok Különböző műanyagtermékek (pl. zuhanyfüggönyök) Termelés (MT) Globális műanyagtermelés Év

Régi POP anyagok Uniós Vízszennyez szinten 91/414/ Toxicitás Hormonhatás és visszavo Felhaszn Rák-keltő Rákkeltő besorolá nt. típusa (EU ) (IARC) EGK I. s (WHO) (EU) 2000/60/E hatóanya melléklet K gok aldrin* betiltott IN 3 3 2 WP DDT * betiltott IN II 3 2b 1 WP dieldrin* betiltott IN 3 3 2 WP endosulfa elutasított n+ IN, AC II 2 WP1 hexaklórbenzol betiltott FG, IN 2 2b 1 WP1 (HCB )* HCH* betiltott IN II 2b 1 WP1 chlordan* betiltott IN II 3 2b 1 WP lindane* (g-hch) elutasított IN, RO II 2b 1 WP1 methoxyc elutasított IN 3 1 hlor toxafen* betiltott 2b 1 WP DDT-és PCB-szinteka világ különböző pontjain

Újabb POP anyagok Chlordecon peszticid α-hexachlorocyclohexán peszticid Hexabromodiphenyl éter peszticid Pentachlorobenzén peszticid Endoszulfán fa tartósítása Perfluorooctanesulfonsav elektronikai berendezések, fényképészet Tetrabromodiphenyléter -lángkésleltető elektronikai eszközökben Hexabromocyclododecán lángkésleltető elektronikai eszközökben

Legérzékenyebb csoportok Terhes nők Magzat Újszülött Gyermekek, serdülők - testfelszínhez viszonyított magasabb légzési volumen - eltérő metabolizmus - tipikus gyermekkori szokások (tárgyak szájba vétele, földön való tartózkodás)

Endokrin diszruptorokokozta betegségek kialakulási spektruma Intrauterin expozíció Tanulási nehézségek Asztma Csökkent védekezőképesség Here dysgenesis szindróma Megváltozott pubertás Infertilitás Elhízás/Túlsúly Méhfibrómák Korai menopauza Érelmeszesedés Kardiovaszkuláris betegségek Emlődaganat Prosztatadaganat Alzheimer-kór Parkinson-kór Évek

Endokrin diszruptorokökológiai hatásai Fajok számának alakulása Földi fajok Populációs index Tengeri fajok Édesvízi fajok Gerinces fajok Év

Védekezés lehetőségei Zöld vegyipar Recirkuláció, újrahasznosítás Szelektív hulladékgyűjtés Zéró tolerancia a kumulálódó anyagokkal szemben Azonosítani további endokrin diszruptorokat Természetes alapanyagok preferenciája a mű anyagokkal szemben Felvilágosítás, oktatás, KÉMIAI BIZTONSÁG

Ólom az üzemanyagban (tonna) Szabályozás hatása Ólomszabályozás hatása a vér ólomszintjére Ólom vérben Ólom üzemanyagban Év DDE-tiltáshatása a madártojások szennyezettségére DDE (ppm) Év Elfoglalt fészkek száma Vérben mért ólomszint (mikrog/dl)

Források http://www.dialogkiado.hu/index.php?page=kiadvany_reszletes&kid=2648 Dr. CsengődyKrisztina, Mérgezések gyermekkorban az ETTSzadatai alapján

Köszönöm a figyelmet!