letén Demény Attila, Kele Sándor, Kern Zoltán, Schöll-Barna Gabriella



Hasonló dokumentumok
Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Stabilizotóp-geokémia II. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet

A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének jelentése évi kutatási tevékenységéről

Stabilizotóp-geokémia III. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet

KÉSŐGLACIÁLIS ÉS HOLOCÉN OXIGÉNIZOTÓP-ALAPÚ KLÍMAREKONSTRUKCIÓ HIBAHATÁR-BECSLÉSE A DÉLI- KÁRPÁTOKBAN TAVI ÜLEDÉKEK ELEMZÉSE ALAPJÁN

Bevezetés a földtörténetbe

Stabilizotóp-geokémia. Demény Attila MTA Geokémiai Kutatóintézet

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

Üledékes kızetek stabilizotóp-geokémiája. Demény Attila MTA FKK Geokémiai Kutatóintézet

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-

Fotó készült: november 11. Fotódokumentációs túra: Horváth Sándor, John Szilárd

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Bevezetés a földtörténetbe

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

A jövő éghajlatának kutatása

A jövıre vonatkozó éghajlati projekciók

Modern geokémiai módszerek a paleoklíma kutatásban

C (radiogén, elhanyagolható mennyiség, bár a 12 C- 14 C frakcionáció a 12 C- 13 C kétszerese) kormeghatározás

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Radiokarbon: a kőbaltától az atomfegyver kísérletekig

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Bevezetés a földtörténetbe

ÉDESVÍZI KAGYLÓK GEOKÉMIAI-PALEOKLIMATOLÓGIAI ELEMZÉSE OTKA K sz. projekt Zárójelentés Készítette: Demény Attila témavezető

Bevezetés a földtörténetbe

Stabilizotóp-geokémia. Demény Attila MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet

Globális változások lokális veszélyek

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, pp ÉDESVIZI MÉSZKÖVET LERAKÓ FORRÁSOK GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA A MECSEKBEN

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel

Fiam, a természet csodálatos. Meglátja, bármelyik darabkáját nézi, hihetetlenül izgalmas. Csak jól nyissa ki a szemét!

G L O B A L W A R M I N

A víz helye és szerepe a leíró éghajlat-osztályozási módszerekben*

Korka Hajnalka. Modern fizikai kísérletek szeminárium május. 9.

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 5. Paleoklimatológia. Oktatási segédanyag 2007

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007

A stabilizotóp-geokémia klímarekonstrukciós alkalmazása a Leány-barlang cseppkőüledékének vizsgálata alapján

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz.

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

A talaj szerves anyagai

Bevezetés a talajtanba II. Talajképzı tényezık Elıadás

Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.

Stabilizotóp-geokémia VIII. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

Üledékképződés az óceánokban

KLÍMAVÁLTOZÁS EMBEREKRE GYAKOROLT HATÁSAI

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,

Általános klimatológia gyakorlat

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

TÖMEGSPEKTROMÉTEREK SZEREPE A FÖLDTUDOMÁNYBAN. Palcsu László MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) Környezet- és Földtudományi Laboratórium, Debrecen

Melegkedvelő flóra elemek evolúciója

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Az energia áramlása a közösségekben

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei és korlátai

A szénizotópok a Földön

A magyarországi termőhely-osztályozásról

BARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest

Hidroszféra. Légkör. Tartalom. Klímaváltozás. Idıjárás és éghajlat. Éghajlati rendszer: a légkör és a vele kölcsönhatásban álló 4 geoszféra együttese

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

Cseppkövek és korallok folyadékzárványaiban oldott nemesgázok vizsgálata

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Oxigén és hidrogén stabil izotópjai

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

WMO sajtóközlemény. A WMO éves állásfoglalása megerősíti, hogy a 2011-es év a 11. legmelegebb év a feljegyzések

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

Kozmogén klór ( 36 Cl)

A BAKONYI CSURGÓ-KÚT VIZÉNEK ÉS FORRÁSMÉSZKÖVÉNEK STABILIZOTÓP-GEOKÉMIAI VIZS- GÁLATA

IT biztonsági szintek és biztonsági kategorizálási minta

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON PÁROLGÁS, LÉGNEDVESSÉG, KÖD, FELHİZET

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe Prekambrium. Oktatási segédanyag

Kagyló- és csigahéjak stabilizotóp-vizsgálata: Környezet- és klímarekonstrukció a Balaton vízgyűjtőjében

Átírás:

Trendek és s eredmények a paleoklimatológiai kutatás s terület letén Demény Attila, Kele Sándor, Kern Zoltán, Schöll-Barna Gabriella Cél Éghajlati tényezık (pl. hımérséklet, csapadék, napfénytartam, szélirány, szélerısség, tengerfelszíni hımérséklet, stb.) múltbeli váltakozásának rekonstrukciója: relatív változások (pl. hideg-meleg, száraz-nedves) kvantitatív meghatározás

Vizsgáland landó képzıdmények Jégfúrómagok Korallok Tengeri üledékek, foraminiferák Tavi üledékek, biogén és autigén karbonátok Travertínók, mésztufák Barlangi karbonátok, cseppkövek Faévgyőrők Kagylók Geokémiai módszerekm Nyomelem-geokémia (Mg, Sr, P, ritkaföldfémek, stb.) Stabilizotóp-geokémia (H,C,O)

Stabilizotópos vizsgálatok Méréstechnika: izotóparánymérı tömegspektrométer D/H, 13 C/ 12 C, 15 N/ 14 N, 18 O/ 16 O és 34 S/ 32 S arányok változása a geoszférákban Finnigan Delta +XP R minta R sztenderd δ = 1000 [ ], R sztenderd Alkalmazási terület: - tengeri üledékek - szárazföldi képzıdmények (édesvízi mészkı, tavi üledék, cseppkı, kagyló, faévgyőrő, stb.) Jégmagfúrások Grönland, Antarktisz, stb GISP2 (Greenland Ice Sheet Project), GRIP (Greenland Ice Core Project), EPICA (European Project for Ice Coring in Antartica) Petit et al. 1999 A jégmag mintáinak gázbuborékjaiban megırzıdött atmoszferikus δ 18 O összetétel fordítottan arányos a tengervíz δ 18 O összetételével, így alkalmas a jégtömeg becslésére. A jégfúrások adatai alapján a CO 2 -tartalom és a hımérséklet emelkedése között legfeljebb néhány évszázad lehet, ami a korhatározás hibájával egybeesik.

Mirıl ad információt a karbonátok stabilizotóp összetétele? Karbonát δ 18 O értékének változása: változás a víz δ 18 O értékében és/vagy az üledékképzıdési hımérsékletben: esı, levegı hımérséklet, párolgás Karbonát δ 13 C értékének változása: változás a forrásvíz δ 13 C-ben és/vagy a kalcit képzıdési folyamatban vagy változás a flórában és/vagy a produktivitásban; párolgás; hımérséklet; vegetáció változás a vízgyőjtı területén: C3-C4 növények Mirıl ad információt a travertínók stabilizotóp összetétele? Travertínó képzıdés általában meleg, nedves klímán (hiánya pl. paleotalajosodás, szárazulati eseményre utalhat) δ 13 C és δ 18 O értékek szelvények közötti korrelációja KLÍMA hatása Általában a δ 18 O emelkedésével a δ 13 C csökken, ami a nagyobb talaj komponens hozzáadódását jelenti a meleg periódusok során. A travertínók δ 18 O értékeiben való különbségeket a csapadék δ 18 O értékének megváltozása okozza ami a levegı hımérsékletváltozásának tulajdonítható Pl. az édesvízi mészkövek estén a δ 18 O értékét egyensúlyi kiválás esetén tehát a lerakó víz hımérséklete és izotópos összetétele határozza meg és 1ºC hımérsékletváltozás a vízben 0,24 δ 18 O változásnak felel meg a képzıdı karbonátban

Nyomelem-geok geokémia Mésztufa üledékek Mg/Ca Sr/Ca δ 13 C Mg/Ca, Sr/Ca: hımérséklet, vízösszetétel Növekvı Mg/Ca, Sr/Ca és δ 13 C értékek. Megnövekedett tartózkodási idı a rezervorában. Andrews (2006) Stabilizotóp-geok geokémia Mésztufa üledékek

Forrásh shát t típust pusú travertínók Kamara-forráshát, Törökország Akköy y forrásh shát t (Törökorsz kország) ~18 000 év U/Th elemzések alapján: ~45 000 év 44

Akköy y forrásh shát t (Törökorsz kország) Uysal et al. (2009): a forráshátak a hideg/száraz idıszakok üledékei 45 Akköy y forrásh shát t (Törökorsz kország) TEKTONIKA >>> klíma 46

A GERECSE ÉDESVÍZI MÉSZKİ ELİFORDULÁSAI KORRELÁCIÓ JÉGMAGFÚRÁSSAL 22 21 20 19 18 17 16 15 A gerecsei édesvízi mészkövek stabil oxigénizotópos összetételének illeszkedése a Vostok jégmagfúrás alapján rekonstruált paleohımérsékleti görbéhez.

KORRELÁCIÓ SPECMAP-al A SPECMAP görbéje az északi félgömb jégtömegének változását jelzi a plankton foraminiferák δ 18 O értéke alapján. Öt különbözı mélytengeri fúrás δ 18 O eredményeinek átlagolásával hozták létre korolása pedig számos tényezı alapján, indirekt módon, interpolációval történt. Klímaváltozás a középsı bronzkorban Ny É K D Trió-barlang, Mecsek Siklósy et al. 2009 Klímaváltozási esemény?

Trió-barlang, Mecsek (ages, yr BP) δ 18 O (, V-SMOW) (ages, yr BP) δ 13 C (, PDB) 3860 3500 3440 3860 3500 3440 Vulkáni hatás? P 2 O 5 wt% La ppm Al 2 O 3 wt% Távolság (mm) Sr ppm Jó korreláció a Spannagel (Ausztria, Vollweiler et al., 2006) és a Sofular (Törökország, Fleitmann et al., 2009) barlangok cseppköveivel. Trió & Sofular caves δ 13 C (PDB) -6-7 -8-9 -10-11 -9.5-10 -10.5-11 -11.5-12 -12.5-13 -13.5 δ 13 C (PDB) -12-14 3000 3500 4000 4500 age (yr BP) Szénizotópos összetétel talajaktivitás Siklósy et al. 2009 Melegedési esemény egyaránt kimutatható

Ordacsehi, bronzkor A cseppkıadatokkal egyezıen a kagylóadatok meleg/száraz fázist jeleznek ~3700 évvel ezelıtt. GISP2 ice core data δ 18 O (SMOW) -33-33.5-34 -34.5-35 -35.5-36 -36.5-37 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 age (yr BP) ftp://ftp.ncdc.noa.gov A jégfúrásban alig érzékelhetı felmelegedési fázis jelentıs hatása mutatható ki Közép-Európában.

Növényi makro- és mikrofosszíliák nagy felbontású elemzése Biogén n karbonátok alkalmazása a paleoklimatológi giában Élılények által kiválasztott (pl. kagylók, csigák, korallok, tüskésbırőek, Foraminifera) Széles elterjedés: tenger-édesvíz-szárazföld Módszerek: Stabilizotóp-geokémia Nyomelemek Mire következtethetünk? Hımérséklet Tengeráramlások/Csapadék/vízbefolyások hatása Biológiai produktivitás változása Klimatikus változékonyság

Régészeti héjak h vizsgálata Paleoklimatológiai alkalmazás Kagylóhéjak nagy felbontású vizsgálatával, a nagyobb változásokon túl, kis léptékő változások és szezonális különbségek is kimutathatók Elınye: gyakori, archeológiai lelıhelyeken (táplálkozás része egyes korokban) Régészeti feltárásból származó Unio héjak Esettanulmány: Balatonkeresztúr-Réti-dőlı késı rézkori telepe Balatonkeresztúr r RétiR ti-dőlı késı rézkori lelıhely M7 autópálya építése során 2003-2004 MTA Régészeti Intézet

-Ásatási gödrökbıl származó héjak (Unio sp.) -Kormeghatározás: gödrök edény-tipológiával, illetve radiokarbonnal Késı rézkor: Baden I-IV Késı klasszikus Baden III-IV Kora klasszikus Baden IIb-IIIa Boleráz Ib, Ib-IIa átmeneti: IIa, IIb 5040-4780 calbp 5310-5060 calbp ~5310 calbp 5460-5310 calbp Régészeti hátth ttér Bolerázi idıszak Lazább, szórtabb szerkezet A domboldal, mai mocsaras Nagyberek széléhez közel esı részei is kihasználva Száraz éghajlatot kedvelı juh és kecske dominál Településnyomok elhelyezkedése Állatcsontok Késıi klasszikus Baden Már csak egy szők területre koncentrálódnak, kp.-i része platón A löszhát alsó régiói kihasználatlanok Pollen újra-erdısödés vadászott állatok aránya nı nedvesebb mocsarasabb körülményeket kedvelı sertés tartás Éghajlatbeli változás???

Párolgás Csapadék hatása Régészeti háttérrel összhangban, δ 18 O, δ 13 C jelentıs változás: átmeneti fázisok során: csapadékosabb éghajlat A kora/késı klasszikus bádeni során újra szárazodás, amit a régészeti anyag nem jelez A csapadék hatását azonnali alkalmazkodás követte

a δ 18 O és a Mg/Ca jól tükrözi a hımérsékletet, de erıs az egyedfejlıdési hatás Sr/Ca nem alkalmas hımérsékletjelzésre (metabolikus folyamatok) Mg/Ca T: fajfüggı Pinna nobilis Freitas et al. (2005) Erısödı trendek a paleoklíma kutatásban sban. A proxi adatokból kiolvasható változásokból számszerősített éghajlati rekonstrukció Globális vs helyi/regionális Az utóbbi 1000-2000 év: mert a jelen és közeljövı éghajlatváltozásainak értékeléséhez ez a leginkább referencia értékőnek tekinthetı éghajlati állapot.

Proxi - model összehasonlítás Fontos: a proxi alapján számszerősített rekonstrukció Elengedhetetlen: a bizonytalanság megadása (lásd pl. SUPRAnet) A pontosabb rekonstrukciók segíthetnek kiválasztani a meglehetısen széles tartományban ingadozó éghajlati modell(eredmény)ek közül azokat amelyek esetében az ingadozás a valóságos tartományon kívül esik (túl nagy vagy túl kicsi) Nagy felbontású éghajlati rekonstrukciók k jelentısége Pl. a nyert adatok és összefüggések figyelembevételével az éghajlati modellek becslése pontosítható

Köszönjük a figyelmet!